2001. LV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM - Index of - Sopron

akadályok gátolták az ezirányú fejlesztési törekvéseket. Az 1960-as években a belvárosra készített tervek
ezért már egy évtized múltán korszerősítésre szorultak. A gondok ugyan ismertek voltak, kezelésük viszont
– mint ma is látható -, nem volt eredményes. 32(287) A rendszerváltozás után pedig a belváros rossz
megközelítési lehetıségei és a szigorú hatósági elıírások akadályozták az irodák, üzletek betelepülését.
3. ábra. Önkormányzati tulajdonú épületek állapota, 2000. július – Saját felmérés
A Várkerület – körülfogva a belvárost – korlátozta annak átalakulását. A belvárosban mőködı üzletek
nagy része a Várkerülethez közel fekvı részeken, az átjárók kapcsolódási pontjain található, például a
Lenck átjárónál. Kivételt képez az 1991-es építéső Vasalóház, melynek földszintje eleve üzletek számára
épült. 33(288)
4. 2. A külvárosok gondjai - a városközpont árnyékában
A fejezet címét nem véletlenül adtuk, a történelmi külvárosok több szempontból is a városközpont – a
belváros és a Várkerület – árnyékában vannak. A mőemléki helyreállítások fıként a belvárosra és a
Várkerületre koncentráltak, a külvárosok épületeinek helyreállítása csak alkalomszerően történt meg 34(289)
(7. térkép). A külvárosokkal a szakirodalom 430is kevésbé foglalkozik, a gazdaházakról, részházakról
például csak egy részletes tanulmányt ismerünk, Thirring Gusztáv munkáját, aki statisztikai oldalról
vizsgálta ezek problémáját. Thirring soproni specialitásnak nevezte a részházakat, amelyek legfıbb
jellemzıje, hogy az egyes épületegységek – részházak – más-más tulajdonos birtokában vannak.
Kialakulásuk a gazdapolgárok (fıleg evangélikus németek) szılımővelı életmódjára vezethetı vissza,
hiszen nekik csak a földszintes építkezés felelt meg, így a házak hosszában aprózódtak fel. E részházak már
az 1379-es telekkönyvbıl kimutathatóak voltak, s azóta is léteznek. 35(290)
73