2001. LV. ÃVFOLYAM 4. SZÃM - Index of - Sopron
2001. LV. ÃVFOLYAM 4. SZÃM - Index of - Sopron
2001. LV. ÃVFOLYAM 4. SZÃM - Index of - Sopron
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
<strong>2001.</strong> <strong>LV</strong>. ÉVFOLYAM <strong>4.</strong> SZÁM / Tanulmányok / Jankó Ferenc: <strong>Sopron</strong> történelmi<br />
épületállományának funkcionális hasznosítása (második rész) / VI. A mőemlékek hasznosítása /<br />
3. A mőemléki épületállomány<br />
3. A mőemléki épületállomány<br />
A hivatalos mőemlékjegyzék szerint <strong>Sopron</strong> bel- és külterületein, <strong>Sopron</strong>bánfalvával, Brennbergbányával<br />
és Balffal együtt 403 védett objektum van, köztük 383 épület, tehát ebbe beletartoznak a városfalak, a<br />
szobrok, egyéb alkotások is. A 383 épületbıl (403 objektumból) 359 (368) van a vizsgálati területen. Ez<br />
93,7 (91,3)%-os arányt jelent. A mőemlékjegyzék készítıi egyéni elveket alkalmaztak a védendı épületek<br />
meghatározására, ezért vizsgálataink során más eredmények születtek: 1098 épületbıl 391 áll országos<br />
védelem alatt. Ez a vizsgálati területen álló épületeknek 35,6%-a (1. táblázat).<br />
1. táblázat<br />
Belváros Várkerület Nyugat Dél Kelet Észak Összesen<br />
Mőemlék 100 82 38 28 67 76 391<br />
Nem mőemlék 17 76 156 159 178 121 707<br />
Összesen 117 158 194 187 245 197 1098<br />
A védett épületek megoszlása. Forrás: Mőemlékjegyzék. <strong>Sopron</strong>. OMvH <strong>Sopron</strong>i Kirendeltsége, 2000.<br />
május. 15. Kézirat.<br />
424A védett épületek mintegy fele a Várkerület övén belül helyezkedik el. A mőemlékek 72%-a 1800 elıtt<br />
épült, 58%-uk barokk, tehát zömében 17–18. századi építéső. A barokk épületek nagy száma az 1676-os<br />
nagy tőzvész utáni újjáépítésnek köszönhetı.<br />
3. 1. A mőemlékek állapota<br />
Vizsgálatunk eredményei szerint a mőemlékek mai állapota igen vegyes képet mutat, a felújított házak<br />
mellett sok a sérült homlokzatú is (1. ábra). E jelenség két tényezıvel magyarázható. Egyrészt azzal, hogy<br />
a mőemlékek 32%-a önkormányzati tulajdonban van (2. ábra). 24(279) Az önkormányzati tulajdonú<br />
mőemlékek között több az elhanyagolt, rosszul karbantartott. Ennek oka az, hogy az önkormányzat szőkös<br />
pénzforrásai nem elegendıek az összes ingatlanának renoválására. Ezért elsısorban a kiemelt fontosságú<br />
helyeken (Fı tér, Várkerület) újítja fel az épületeket. A külvárosokban ez a tevékenység – fıleg lakóházak<br />
esetén – minimális. A mőemlékek és a nem védett épületek közötti eltérés szintén nagy, ez a házak építési<br />
idejének különbségeire vezethetı vissza (3. ábra). A magántulajdonú mőemlékek állapota is egyenetlen<br />
képet mutat, ami ugyancsak finanszírozási gondokkal magyarázható, illetve sok esetben a lakók<br />
mőemlékekhez főzıdı ellentmondásos viszonyával függ össze. 25(280)<br />
A központi költségvetési szervek és az egyház tulajdonában többnyire mőemlék épületek vannak. Az<br />
elıbbiek által birtokolt ingatlanok egy-két kivételtıl eltekintve jó állapotúak, ugyanígy a társas<br />
vállalkozásokéi. Az egyházi tulajdonú épületeken belül a templomok állapota megfelelı, a lakóházak<br />
azonban rendszerint rosszabb állagúak, némelyik jelenleg üresen áll. A felújítási tevékenység alapján<br />
67
Change language