2001. LV. ÃVFOLYAM 4. SZÃM - Index of - Sopron
2001. LV. ÃVFOLYAM 4. SZÃM - Index of - Sopron
2001. LV. ÃVFOLYAM 4. SZÃM - Index of - Sopron
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
<strong>2001.</strong> <strong>LV</strong>. ÉVFOLYAM <strong>4.</strong> SZÁM / Tanulmányok / Jankó Ferenc: <strong>Sopron</strong> történelmi<br />
épületállományának funkcionális hasznosítása (második rész) / VI. A mőemlékek hasznosítása<br />
VI. A mőemlékek hasznosítása<br />
<strong>2001.</strong> <strong>LV</strong>. ÉVFOLYAM <strong>4.</strong> SZÁM / Tanulmányok / Jankó Ferenc: <strong>Sopron</strong> történelmi<br />
épületállományának funkcionális hasznosítása (második rész) / VI. A mőemlékek hasznosítása /<br />
1. A mőemlékvédelmi törvényrıl<br />
1. A mőemlékvédelmi törvényrıl<br />
Magyarországon egészen 1997-ig volt életben a régi mőemlékvédelmi törvény, mely az épületek és egyéb<br />
alkotások védelmére három kategóriát állapított meg: mőemlék, mőemlék jellegő, és városképi jelentıségő<br />
épületekrıl rendelkezett. Az elsı kategóriába a pótolhatatlan emlékeket sorolták, melyek egyediségüknél<br />
fogva kiemelkedı jelentıségőek az építészet, a történettudomány, a régészet számára. A második<br />
kategóriába a szintén jelentıs értéket képviselı, de stílus szempontjából jellegtelenebb emlékek kerültek. A<br />
harmadikba tartoztak azok az épületek, amelyek csupán város- vagy utcaképi szempontból voltak fontosak,<br />
ezeknek csak a homlokzatát védték. Egy-egy nagy értékő, sok mőemlékkel rendelkezı településrész,<br />
történeti városmag mőemléki jelentıségő területként kerülhetett védelem alá. E védelem még jobban<br />
hangsúlyozta az itt álló épületek fontosságát. Helyreállításukat tervszerően végezték és dotálták. Szép<br />
példái ennek a budai várnegyed illetve <strong>Sopron</strong> történeti belvárosa, mint a két elsı komplex helyreállítás.<br />
A védett területeken belül álló lakóépületeket a Mőemléki Felügyelıség tudományos munkatársai kutatták,<br />
építészei állították helyre a Velencei Carta elıírásai szerint. Ez az épületek külsejére és belsejére egyaránt<br />
vonatkozott. Nem voltak ilyen szigorúak az elıírások a városképi jelentıségőnek tartott épületeknél. E<br />
házakban a belsı átalakítások szabadabban történhettek, ami e törvény egyik legfıbb hibájavolt. 8(263)<br />
<strong>Sopron</strong>i példával élve emiatt alakíthatták át igénytelenül a Mővelıdési Ház, a volt Kaszinó belsı<br />
tereit. 9(264) A törvény elıírta azt is, hogy a mőemlékek csak hozzájuk méltó módon használhatóak.<br />
Az új mőemlékvédelmi törvény már csak a mőemlék kategóriával dolgozik, így nem különböztet meg<br />
különbözı védettségi fokozatokat. Továbbá rendelkezik arról is, hogy a mőemlék épületek a velük határos<br />
szomszéd telkekkel együtt, mint mőemléki környezet védettek legyenek. Az új törvény kitér ezen kívül a<br />
településfejlesztés és a mőemlékvédelem kapcsolatára (pl. érvényesíteni kell a védett terület és a település<br />
szerves összhangját, ırizni a funkcionális hagyományokat, biztosítani az önazonosságot), illetve az<br />
önkormányzatok és a mőemlékvédelem kapcsolatára. Továbbá szabályozza az Országos Mőemlékvédelmi<br />
Hivatal (elıdje az Országos Mőemléki Felügyelıség) tevékenységi körét is. 10(265)<br />
Az új törvény jelentıs változásokat hozott. Megakadályozza az épületállomány természetes kicserélıdését.<br />
Ezért a jelenben és a jövıben is egy szinte konstans épületállományban 421– s szigorúbb törvényi keretek<br />
között – kell kielégíteni a módosuló funkcionális igényeket.<br />
64
Change language