2001. LV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM - Index of - Sopron

Az ágyakból két fı típust használtak a prépostságban, a reprezentatív, fıúri darabnak tekinthetı
mennyezetes formát (2 db), illetve a baldachin nélkülit (25 db). Ez utóbbi puhafából készült s lehetett
sárgára festett is; egy esetben vaslábak tartotta típusról is hallunk. Az alvóládákat már említettük; ezek
mellett a földszinti IV. szobában puhafából készített fiókos ágyláda szerepelt: ez a fiók kihúzásával vált
alvásra is alkalmassá. 61(253) Az ülıbútorokat székek, kanapék, szófák és ritkábban, inkább csak az
alárendelt helyiségekben padok alkották. A székek egy része nádazott (28 db) illetve kárpitozott (24 db)
volt, a bırhuzatúakat – színük leggyakrabban sárga – külön számolták (37 db). Nagyobbrészt szögletes
megoldásúak lehettek, az ettıl eltérı rokokó eredető kerek formával – amely leginkábbb a háttámla
alakítására vonatkozhatott – csupán egyetlen alkalommal találkozunk s akkor is a vendégszobák egyikében
(4 db). Az egyetlen-egyszer elıkerülı alvószék elnevezése talán a chaise-longue-ot takarja: selyemhuzattal
kárpitozták. 62(254) A rokokó bútormővészet által elterjesztett többüléses ülıbútorok közül a leltár a szófát
és a kanapét említi. Az elıbbi kárpitozás nélküli volt, de kiemelhetı párnák tartoztak hozzá, melyek
kényelmesebbé tették (2 db). A kanapé kárpitozott (5 db), a többi esetben bır huzatú (1 db) vagy nádazott
(8 db). Ez utóbbiak a differenciáló jelzı nélküli darabokkal (7 db) együtt tulajdonképp kanapépadnak
tekinthetık. Hogy melyik típusnak volt háttámlája, az nem derül ki a leírásokból. 63(255) A 18. században
jelentek meg az egységes alakítású, színezéső, esetleg kárpitozású, több darabos garnitúrák: a
prépostságban a legnagyobbak 6 székbıl és 1 szófából állottak, de voltak kanapéhoz tartozó kisebb
összeállítások is. A puhafából 410készült ülıbútorokat szintén gyakorta festették: a lista sárga, zöld, fehér,
fehér-zöld és fehér-lila színezéső darabokat említ. Kiegészítı bútorok gyanánt a tükröt, az imazsámolyt –
fiókos példánya is volt – és az ellenzıt említhetjük.
Dolgozatunk zárszavaként nem maradt más hátra, mint hogy újólag kiemeljük a II. József-féle feloszlatási
jegyzıkönyvek fontosságát. Száraz adatsoraik értékes információk sorát rejtik, amelyek számos területen,
így a mővészet- és mővelıdéstörténetben, a kultusztörténetben, valamint az életmód és lakáskultúra
kutatása során nagy haszonnal kamatoztathatók.
Csornai Premontrei Rendház könyvtártermének kazettás mennyezete a préposti címerrel.
54