2001. LV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM - Index of - Sopron

Az áttekintés összegzése
Az inventárium különbözı listáinak szétszórt adatai után talán érdemes röviden összefoglalni néhány olyan
témakört, amelyek további tanulságokkal szolgálhatnak. Az egyik ilyen lehetıséget a leltárban említett
számos portré jelenti, amelyek közül néhányat megkísérelhetünk jelenleg is meglévı mővekkel kapcsolatba
hozni.
A Kamenitczky prépost ingóságai között lajstromozott, ıt magát ábrázoló kép alkalmasint azonos azzal a
mellkép kivágatú portréval, amelyet még ma is csornai kolostorukban ıriznek a premontreiek s a múzeum
állandó kiállításán látható. (4. kép)
Az inventárium három, Esterházyakat ábrázoló képrıl is megemlékezik, amelyek közül az egyik herceg
Esterházy Pál Antalt, két másik pedig herceg Esterházy „Fényes” Miklóst ábrázolja. Ez utóbbiak kapcsán
vetette fel D. Buzási Enikı, hogy valamelyikük esetleg összefüggésbe hozható a hercegnek a gyıri Xántus
János Múzeumban ırzött portréjával. 51(243) (5. kép) A kérdéses kép egy másik, Pál Antal herceget
bemutató portréval egyetemben a gyıri vármegyeházáról került a múzeumba: mindkettı nagymérető,
egészalakos, reprezentatív képmás. 52(244) A csornai lajstromban említett képek alacsony becsértéke – 1 Ft
illetve 1 Ft 15 kr – azonban megkérdıjelezi azonosíthatóságukat a gyıri portrékkal, amelyek nagy méreteik
miatt egyébként sem lehettek alkalmasak a préposti lakosztályokban való elhelyezésre. Mindazonáltal a
csornai premontreiektıl való származtatás továbbra is fenntartható, 53(245) azzal a módosítással, hogy a
képek eredetileg a prépostság dísztermében álltak, ahol az inventárium valóban említ is – igaz, nevesítetlen
– egészalakos portrékat. A képmások méretbeli eltérései, illetve az, hogy nem egyidıbıl, azonos
mesterkéztıl származnak, valószínővé teszi, hogy ajándékként kerültek a prépostság tulajdonába. A
megrendelık maguk az ábrázoltak, a prépostság 406aktuális kegyurai lehettek, akik azután a kolostornak
juttatták az elkészült mőveket. A portrék ekként elsısorban a herceg Esterházy család mecénási
tevékenységét jellemzik, mintsem a premontreiekét. 54(246)
Amennyiben elfogadjuk, hogy az egykori gyıri vármegyeháza némely 18. századi arcképe Csornáról
származik, akkor mód nyílik egy további portré azonosítására is. Mária Terézia jelenleg a Xántus János
Múzeumban ırzött egészalakos képmása eredetileg minden bizonnyal szintén a prépostság dísztermének
fényét emelte. 55(247) (6. kép) Az özvegy királyné ülıportréja bécsi mester munkája s bizonyára szintén
ajándékként kapták a premontreiek.
A metszetek közül csupán egyetlenegy azonosítható, jelesül az, amelyet Kamenitczky prépost ingóságai
között vettek leltárba s amelynek témáját a lajstromkészítık pontosan megjelölték. A haldokló Mária
Teréziát családja körében ábrázoló rézmetszet Hieronymus Löschenkohl alkotása, amely 1780-ban jelent
meg, és a királynıt József, Mária Erzsébet, Miksa, Albert, Mária Anna és Mária Krisztina fıhercegek
körében jeleníti meg. 56(248) (3. kép)
Ugyancsak érdemes összesíteni a bútorokra vonatkozó számos, bár szerfelett lakonikus adatot. A 18.
század a megelızı idıszakhoz képest a bútortípusok korábban nem látott gazdagodását és használatuk
szerinti differenciálódását hozta magával. E folyamat eredményei a csornai premontreiek leltáraiban, a
bútorokra vonatkozó szőkszavú tételek s leírások ellenére is jól érzékelhetık. 57(249) Rendeltetésük,
felépítésük és díszítésük alapján számos típus különíthetı el. A legnagyobb csoportot a tárolóbútorok
alkották. Ruhásszekrény alatt (3 db) minden bizonnyal a korban elterjedt kétajtós típust kell értenünk. Az
írószekrény (5 db) tipikus darabja a korabeli bútorzatnak: általában alsó részében fiókos, lehajtható
51