2001. LV. ÃVFOLYAM 4. SZÃM - Index of - Sopron
2001. LV. ÃVFOLYAM 4. SZÃM - Index of - Sopron
2001. LV. ÃVFOLYAM 4. SZÃM - Index of - Sopron
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
343TELEPÜLÉSEK ÉS TÁRSADALOM A KÖZÉPKORBAN<br />
<strong>2001.</strong> <strong>LV</strong>. ÉVFOLYAM <strong>4.</strong> SZÁM / TELEPÜLÉSEK ÉS TÁRSADALOM A KÖZÉPKORBAN / Szende<br />
Katalin: Fidelitas és politika. Kihez és miért volt hőséges <strong>Sopron</strong> városa a középkorban<br />
Szende Katalin: Fidelitas és politika.<br />
Kihez és miért volt hőséges <strong>Sopron</strong> városa a középkorban<br />
<strong>Sopron</strong> azok közé a városok közé tartozik, amelyek sorsát földrajzi helyzetük az átlagosnál messze<br />
nagyobb mértékben meghatározza. Országok, sıt politikai rendszerek határán elhelyezkedve idırıl idıre<br />
választani kényszerül: a kapu vagy a védıbástya szerepét játssza-e. Választás vagy kényszer Tudatos<br />
döntés vagy akaratlan sodródás Ezek a kérdések legtöbbekben a 20. század dilemmáit idézik. Az<br />
alábbiakban mégsem errıl az idıszakról, hanem a középkor évszázadairól fogok szólni, két, a város<br />
szempontjából meghatározó jelentıségő eseménysort felidézve. Feladatomnak ez esetben nem annyira új<br />
elsıdleges források feltárását, mint az eddig ismertnek tartott tények új megvilágításba helyezését<br />
tekintem. 1(1)<br />
<strong>2001.</strong> <strong>LV</strong>. ÉVFOLYAM <strong>4.</strong> SZÁM / TELEPÜLÉSEK ÉS TÁRSADALOM A KÖZÉPKORBAN / Szende<br />
Katalin: Fidelitas és politika. Kihez és miért volt hőséges <strong>Sopron</strong> városa a középkorban / 1. Kun<br />
László és II. Ottokár<br />
1. Kun László és II. Ottokár<br />
<strong>Sopron</strong>, mint egy határvármegye központja, 2(2) különösen nagy területő és a római falmaradványoknak<br />
köszönhetıen igen jól védhetı ispánsági várával már megépítésének idején, a 11. században több fontos<br />
katonai esemény részese volt. A német császárság meg-megújuló támadásai (1030, 1043, 1044, 1051,<br />
1052, 1063) folyamatosan veszélyeztették a nyugati határszakaszt, ezek közül bizonyosan <strong>Sopron</strong><br />
körzetében tört be az országba 1044-ben III. Henrik. Fél évszázad múltán itt akart áthaladni Bouillon<br />
Gottfried is keresztes hadaival 1096-ban. 3(3) A 12. század folyamán, a magyar külpolitika döntıen délkeleti<br />
orientációjának, illetve a korábbi riválisok más irányú lekötöttségének köszönhetıen kevesebbet hallunk<br />
errıl a vidékrıl.<br />
Annál inkább felértékelıdött a nyugati határszél a 13. században. A Tatárjárás során <strong>Sopron</strong> egyike volt<br />
annak a kevés várnak, amelyet nem tudtak bevenni a mongol támadók, környékén ellenállt még Moson,<br />
Pozsony, Léka és Németújvár is. 1235–46 között a határvidék a IV. Béla és II. (Harcias) Frigyes osztrák<br />
herceg közötti, majd 1278-ig a II. Ottokár cseh királlyal vívott harcok középpontjába került.<br />
Kérdésfelvetésünk szempontjából különösen ez utóbbi eseménysor érdemel figyelmet, mivel ennek során<br />
vannak elıször adataink a városi közösség együttes fellépésérıl, véleményének közös kinyilvánításáról.<br />
344Az összecsapások II. Frigyes halála után elıször a Babenberg-örökségért indultak meg. A hercegséget<br />
Vencel cseh király fia, Přemysl Ottokár morva ırgróf és IV. Béla magyar király is magának követelte a<br />
4
Change language