2001. LV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM - Index of - Sopron

és 4 fekete illetve aranyozott keretbe illesztett másik kép; egy nagy fekete keretes kép a keresztrefeszítés
ábrázolásával; egy fa feszület s egy másik, amely közepes nagyságú volt; egy régi zászló (labarum),
amelyet sárgaréz csillag ékesített; egy ón mosdóedény (lavatorium) minden tartozékával együtt; egy réz
szenteltvíztartó; 2 régi, kicsi kályha; 2 gyóntatószék; egy közönséges zöld szınyeg; egy 389ostyasütıvas. Itt
tárolták a temetési felszerelést is, amely 2 ón gyertyatartóból s még 3 kisebbıl; 4 rúdra szerelt lámpásból;
egy fekete ravatalkendıbıl; 3 fekete ministránsruhából; egy fekete antependiumból és 2 fekete kendıbıl
állott. Valamint itt helyezték el a régi préposti trónt is baldachinjával és a hozzátartozó 5 bırkárpitozású
székkel együtt. A berendezés legértékesebb darabjának a nagy, fehér – azaz világosabb fa – berakással,
tehát intarziával (mit weißen Beschlag) díszített sekrestyeszekrényt (Sakristey Kasten) találták 15 Ft-tal, a
hasonló berakásos fiókosszekrény (Schubladen Kasten) azonban már csak 2 Ft-ot ért. A sekrestyeszekrény
bizonyára azonos a ma is meglévı darabbal, amelyet szalagintarzia díszít. A bútorzathoz tartozott még egy
berakásos nagy láda (Truchen), egy nagy szekrény s két kicsi – talán komódok –, amelyek közül az egyik
ezüstszínő volt, valamint egy régi kerek asztal s 5 kárpitozott szék (Sessel Überzug).
A templomtoronyba – amely azonos a ma is álló toronnyal – egy 5 mázsás (Centner) nagyobb s egy 2˝
mázsás kisebb harang állt, valamint egy 300 Ft-ra becsült nagymérető új óra mutatta az idıt, amely a
negyedeket és az órát is elütötte. Harangok álltak ezenkívül még az úgynevezett kisebb toronyban (auf dem
kleinen Thurn) és a régi patikában (alte Apotheken) is, az elıbbi helyen egy 25 fontos, míg az utóbbiban
egy 35 font súlyú. A gyógyszertár lokalizálása egyéb adat híján lehetetlen, és a kis torony esetében is csak
feltételezésekre vagyunk utalva. Ennek pontos helyét a leltár nem közli, a különbözı listák összevetésébıl
azonban biztos, hogy nem kapcsolódott közvetlenül a templomhoz. Talán az épületegyüttes
középrizalitjának feltételezhetıen megépült, ám utóbb elbontott egyik tornyáról van szó. 16(208)
A hagyomány szerint egykor a templom északi oldalához kapcsolódott a mára már elpusztult Szent
Kereszt-kápolna. Az inventárium szerint oltárán egy nagy keresztrefeszítés kép állott. Berendezését
ezenkívül még egy kisebb kép, két imazsámoly valamint ón és fa gyertyatartók alkották. A házikápolna,
amely a prépostság épületének emeletén kapott helyet, nagyobb lehetett a számos gyertyatartóból s
falikarból ítélve: ezek ezüstözött sárgarézbıl voltak. A gyertyatartók közül hetet piramis formájúnak
(grossen Piramiden) találtak a listakészítık. Az oltárképrıl nem szól a leltár, viszont külön említ egy nagy
rámába illesztett, 1 Ft értékő üvegtáblát (grosse gläsern Tafl in die Rahm), azaz festett üvegképet.
Ugyancsak a prépostsághoz tartozott a Nepomuki Szent János kápolna, amely azonban az épületegyüttesen
kívül feküdt. Oltára fából készült s aranyozott volt, rajta egy kis tabernákulum, 4 fa gyertyatartó, 3
misetábla és egy feszület állt. Egyszerő berendezésébıl két régi kép, az orgona és a kis réz szenteltvíztartó
(Weichbrunn Kessel) valamint a tornyában elhelyezett 40 fontos kis harang érdemel említést.
Az egyházi liturgia a barokk évszázadaiban lenyőgözıen fényes és méltóságteljes szertartássá vált, amely a
hívek szinte minden érzékére hatni kívánt. Az oltárokon megidézett szentek festett és faragott alakjai között,
miközben a templom terét betöltötte a tömjén nehéz illata, a szerzetesek pompázatos liturgikus
öltözeteikben, nemes 390anyagokból készített míves felszereléssel végezték az elıírt szolgálatot, amelyet
hangszeres zene tett még ünnepélyesebbé. Bár mindez mára már tárgyi mivoltában is eltőnt, emlékük mégis
megidézhetı a leltárakba foglalt tárgylisták alapján. Szőkszavú tudósításaik ugyan alkalmatlanok
maguknak a tárgyaknak a rekonstruálására, ám az inventáriumokból kibontakozó összkép sokat elárul a
szerzetesi közösségrıl, kultúráltságáról, nemkülönben a kor iparmővészetérıl.
A csornai premontreiek templomukban egy 12 regiszteres, pedálos orgonát használtak – ez alkalmasint
azonos azzal, amelyre 1745-ben szerzıdtek – valamint egy kisebb zenekart is szerveztek, amely a
következı hangszereken muzsikált: 2 nagy s 2 kicsi réz üstdobon (Baucken), 3 trombitán (Trompeten) –
38