2001. LV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM - Index of - Sopron

„fıleltár” a kolostoregyüttes épületei szerint, azokon belül a helyiségek sorrendjében haladt. A templom és
a kegytárgyak önálló listát alkottak. Külön vették fel Kamenitczky prépost s elıdje, valamint a szerzetesek
ingóságait. Készültek tárgycsoportok szerinti listák is, pl. a prépostságban található órákról vagy a
templombeli asztalosmunkákról.
2001. LV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM / Tanulmányok / SZÉKELY ZOLTÁN: EGY KÉSİBAROKK
KOLOSTOR ÉLETE A TÁRGYAK TÜKRÉBEN: A CSORNAI PREMONTREI PRÉPOSTSÁG
1786-BAN* / A templom és melléképületei, valamint ezek berendezése
A templom és melléképületei, valamint ezek berendezése
A leltár alapján a prépostsági templomba 2 ajtón keresztül lehetett bejutni s terét 10 ablak, közülük 3
ovális, világította meg. A fıoltár kıbıl készült, amelyen a brünni Máriát ábrázoló nagy kép (große Brüner
Muttergottes Bild 10(202) ) magasodott, valamint aranyozott faszobrok álltak. Mária és a gyermek Jézus fejét
egy-egy aranyozott réz illetve sárgaréz koronával ékesítették. A fıoltár teljes értékét 16 Ft-ra
becsülték. 11(203) A 18. században megélénkült – elsısorban a szerzetesrendek szorgalmazta –
Mária-kultusz számos régi, nagyhírő kegyképet terjesztett el országszerte különbözı másolatok révén. A
brünni Fekete Mária kegykép is egyike volt ezeknek, amelyet a gyıri karmeliták éppúgy tiszteltek, mint a
Buda-vízivárosi ferencesek, de megtalálható volt a Pest-belvárosi, a Vác-felsıvárosi és a nagyoroszi
plébániatemplomokban is. Az eredeti kegyképet IV. Károly császár 1356-ban ajándékozta Brünn (Brno)
Ágoston-rendi templomának, ahol évszázadokon át nagy tiszteletnek örvendett. Kultusza a 18. században
újabb lendületet vett, amikor 1736-ban a város polgársága ünnepélyesen koronát helyezett Mária és a
gyermek Jézus fejére. A Szőzanya feketesége – ami miatt a népnyelv 388„Szerecsen Máriának” nevezte a
csornai képet – az Énekek Éneke sorait idézi és a megpróbáltatások jelképe. A brünni kegyképet számos
Hodigitria típusú társától a Mária nyakába akasztott rombusz alakú ereklyetartó különbözteti meg, amely a
másolatokra is rákerült. 12(204) A hagyomány szerint a csornai képet Schrabel Tádé prépost (1757–1766)
hozta magával 1757-ben a hradischi anyakolostorból, s elıször a Szent Kereszt-kápolnában helyezték el. A
korabeli tudósítás szerint „a jámbor nép hamarosan nagy buzgalommal járult eléje, kegytárgyakkal
halmozta el és ügyes-bajos dolgaiban erıs hitet táplált a Kegyelmek Anyja iránt”. 1761-tıl kezdıdıen
csodás gyógyulásokról is szólnak a feljegyzések. 13(205) Valószínőleg e tisztelet hatására került a kegykép a
kápolnából a prépostság átépítése során a megújított templom újonnan emelt fıoltárára. Az 1790-es nagy
tőzvészt is sértetlenül vészelte át a tudósítások szerint. A kegykép 19. századi történetében azonban jelenleg
nem látunk tisztán: a diadalív nyugati oldalán felállított mellékoltáron ma egy, az 1800-as évek végén
festett kegykép látható. 14(206)
E rövid kitérı után térjünk vissza az inventárium adataihoz. Ugyancsak a fıoltárt ékesítette a 6, nagynak
mondott bádog- és 2 kis ón gyertyatartó; mellette egy nagy miselámpa függött. A szentek kultuszát 4 fa
mellékoltár szolgálta, amelyek közül a leltár csupán a Szent Norbertnek állítottat nevezi meg: ezen a
Szőzanya üvegburába helyezett szobra állott. 15(207) A felsorolás ezen kívül megemlékezik 1 nagy és 2
közepes, fakeretbe illesztett képrıl, amelyek a mellékoltárokhoz tartozhattak; egy aranyozott fa feszületrıl,
amely talán a negyedik mellékoltáron – ezek szerint Szent Kereszt oltáron – állt; 12 oltártábláról – nyilván
a stációkat ábrázolták –, 2 nagy fa gyertyatartóról és még négyrıl. A kórusban állították fel a nagy préposti
trónt – felette vörös damaszt baldachinnal – 5 kisebb székkel s 2 aranyozott stallumot. A hajóban 5 pad
állt.
A sekrestyébe 2 ajtó vezetett s 3 ablaka volt. Berendezéséhez tartozott egy kis oltár; 3 oltártábla fa keretben
37