2001. LV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM - Index of - Sopron

1. kép Az inventáriumok egy lapja
385A prépostság újjáéledése a 17. század közepén következett be: Szenttamásy Máté prépost beiktatásakor,
1653-ban nyomban megkezdte a monostor újjáépítését, amely 1675-ig tartott. A prépostság kegyúri jogai a
Nádasdyaktól 1671-ben a koronára szálltak, miután a Wesselényi-összeesküvésben való részvétel miatt
kivégezték Nádasdy Ferencet. Lipót császár 1683-ban Esterházy Pálnak adományozta a kegyuraságot,
azzal a kikötéssel, hogy a prépost megerısítésének joga továbbra is az uralkodót illeti.
A 16. században a protestantizmus terjedése miatt számos szerzetesrend mellett a premontreiek
tevékenysége is megszőnt Magyarországon. A rendi élet újraindítására a 17. század végén, a hazai
katolikus egyháznak a török kiőzését követı megújulása nyomán került sor. Ebben fontos szerepet
játszottak a szomszédos országok rendtartományai, amelyek az egykori kolostorokat megszerezve azokat
újjáépítették, és szerzeteseikkel betelepítették. A csornai prépostság elıször az alsó-ausztriai Pernegg
kolostorának tulajdonába került (1694), majd 1711-ben a csehországi Hradisch apátsága váltotta magához.
Ez az állapot maradt fenn egészen a rend II. József-kori feloszlatásáig: a csornai prépostot a hradischi
konvent választotta s az új rendtagok is ott nyertek felkészítést. A prépostságot régi-új tulajdonosai rögtön
rendbe hozták. A középkori alapokon álló, számtalanszor átalakított épületegyüttes azonban már nem felelt
meg az új elvárásoknak, ezért vélhetıen az 1740-es évektıl több ütemben, számos tervváltoztatással
átépítették: a cél – számos osztrák és magyar kolostor példájára – egy szabályos, négyszög alakú
épülettömb lehetett, amelyet a templom osztott volna 386két részre. Az együttes munkálatai az 1785-ben
emelt toronnyal szakadtak félbe: a teljes befejezésre a feloszlatás miatt már nem kerülhetett sor. 6(198) (2.
kép)
35