2001. LV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM - Index of - Sopron

írójának reményei szerint a fentiek illusztrálják, hogy hasonló figyelhetı meg az ország nemességének
számszerően legnagyobb részét jelentı, a gyakorlatilag csak lakóhelyük (legfeljebb további egy-két porta)
felett rendelkezı kisnemesi családok körében is.
2001. LV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM / TELEPÜLÉSEK ÉS TÁRSADALOM A KÖZÉPKORBAN / Horváth
Richárd: A Chernelházi Chernelek a középkorban / Függelék
Függelék
A Chernel család Pannonhalmán ırzött levéltárában található Chernel István saját kező, családja történetét
érintı feljegyzései között egy irategyüttes, amely egy azóta elveszett, s máig nem azonosított levéltár
elenchusából kimásolt, a Chernelháziakat érintı oklevelek rövid kivonatait tartalmazza. 69(180) Ezek sorában
három darab Mohács elıtti irat is szerepel. Közülük egynek, az 1472. évinek eredetije mind a mai napig
megtalálható, következésképpen nagy valószínőséggel a másik két irat hitelességében sem kell
kételkednünk. A levéltár, az elenchus és az ebbıl készített másolatok eredetérıl csupán annyit tudunk,
amennyit a másolatok mellé helyezett levelében Chernel István közöl. Emiatt látszik hasznosnak magának a
levélnek a közlése is (a szöveg helyesírását eredeti formában hagytam):
Sarudy György, a pápai ref. fıiskola tanárának birtokában van egy ivrét alakú, összefőzött, borítékos,
nagyon szép régies irással irott Elenchus, mely fasciculusok szerint ABC-sorrendben tüzetesen ismertet
latin nyelven egy egész levéltárt.
Ezt az "Elechus-t" Sarudy, kinek mostoha nagyayja Chernel Rozália volt, neje révén kapta.
Találták pedig Sátoralja-Ujhelyen egy pinczében sok más irással egyetemben, melyeket elégettek, mint
"értéktelen lim-lom papirost" s egyedül a gondosan összefüzött kötetet tették félre, mely Szenczi Eulália
birtokába került apjától, Szenczi Andrástól, ki S. Ujhelyen törvényszéki biró volt. Alighanem ı másolta.
Az "Elenchus" java része a Chernel családra vonatkozó és Chernelektıl eredı okleveleket ismertet a 16,
17 és 18. századból, de a 19-ik század elejérıl is. Hitelességéhez szó sem férhet. Hogy azonban az
okiratok, a levéltár hová került, bajos megmondani.
Sarudytól elhoztam az Elenchust s a Chernelianákat lemásolva a következıkben adom.
Megjegyzem, hogy Sarudy György a Zemplén megyében fekvı Cselej községbıl származott s hogy az
Elenchusról ugy szereztem tudomást, hogy Chernel Antal fia, Ernı, ki a pápai ref. fıiskolában tanult,
Sarudytól hallotta, micsoda Chernelianák vannak birtokában s elıttem is emlitést tett róla. Erre én irtam
Sarudynak, aki készségesen rendelkezésemre bocsátotta azt és még 11 db. eredeti oklevelet /osztálylevelet
stb./
Kıszeg, 1912. ápr. 11.
Chernel István m. pr.
381 Mivel a három középkori irat közül – tudomásom szerint – egy volt eleddig ismeretes, célravezetınek
látszott mindhárom kivonat teljes szövegének ideiktatása oly formában és központozással, ahogyan azok
Chernel István másolataiban reánk maradtak. Ezek szövegét kurzívval közöltem, de a kiegészítéseket és
megjegyzéseket már nem kurziváltam. Az ugyanitt fellelhetı számos XVI-XVII. századi, sok esetben
Chernelházi Ambrus tevékenységére vonatkozó kivonat eredetét további kutatásokkal lenne érdemes
31