2001. LV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM - Index of - Sopron

elısegíthette. 2. Mivel az ismertetett házasságok – tudomásunk szerint – megköttettek, ennélfogva joggal
feltételezhetjük, hogy a Chernel-házasság Sopron megye elıkelıbb birtokosinak körében is elfogadott és
korántsem lebecsülendı kapcsolatot jelenthetett. Ebbıl azután láthatjuk: a család a 16. század elején
megfigyelhetı és a már említett Ambrus által végrehajtott gazdasági és tekintélybeli emelkedése elıtt közel
fél évszázaddal tényleges vagyoni helyzeténél jobb társadalmi-megyei elismertséget vívott ki környezetében.
E jelenség: a vagyoni helyzet és a társadalmi elfogadottság, befolyás összefüggésének hiánya nem csupán
Sopron megyében figyelhetı meg. 66(177) Okai viszont számosak lehettek. Legkézenfekvıbb természetesen a
familiárisi kapcsolatokra gondolnuk, hisz ezeken keresztül valóban gyors és látványos karrier lehetısége
állhatott egy-egy tehetséges kisnemes elıtt. A Chernelháziak esetében pedig igen hatalmas 379dominusal, a
Kanizsaiakkal, majd a Nádasdyakkal kell számolnunk. Az sem zárható ki, hogy egyik házasság "hozta" a
másikat, de ez esetben a megyei családok genealógiai viszonyainak alapos ismerete nélkül bármely további
kijelentés veszélyt hordozhat magában. Végezetül érdemes odafigyelnünk a királyi emberi, szolgabírói
tevékenység során az átlagosnál könnyebben kiépíthetı személyes kapcsolatokra, s az ezáltal képviselt
kapcsolati tıkére. További adatok híján e szempontok közül nincs mód egyiket sem kiemelni, de erıs a
gyanú, hogy mindegyik szerepet játszhatott Chernelházi Ambrus 16. század elsı felében bekövetkezett
látványos elıretörésének elıkészítésében, ugyanakkor a mindenkori politikai helyzet nyújtotta lehetıségeket
(amelyek éppen ekkortájt jól kihasználhatóak voltak: mohácsi csata, új urak feltőnése Sopron megyében,
Habsburg-adminisztráció igénye a helyi viszonyokban jártas kipróbált személyek iránt, stb.) sem szabad
mellıznünk.
A Chernelházi Chernelek esetében a kutatás által megyei nemességként meghatározott körön belül
rendkívül csekély birtokállománnyal rendelkezı kisbirtokos, közkeletőbb nevén. "egytelkes" nemesi
családdal van dolgunk. 67(178) A már-már jobbágyi lét határán élı família ismert történetét az e szorításból
való kitörés érdekében folytatott rokoni-társadalmi kapcsolatépítés jellemzi, ugyanakkor máig nem minden
esetben világos, vajon egy-egy jó házzaság következménye-e a megyei tisztségviselık közé való bejutás
vagy épp fordítva. A jelen esetben, pusztán kronológiai szemszögbıl nézve a problémát, a házasságok
elızik meg a család elsı hivatalviselését, azonfelül a házas feleket adó családok épp a hivatalviselı familiák
körébıl kerülnek ki. Mindazonáltal e kérdést érdemes lenne újabb vizsgálatok tárgyává tenni. További
érdekes megfigyelésünk lehet, hogy a birtokok terén a náluknál már módosabb (kb. 5-10 portát bírók)
családoktól "felfelé" oly sokszor bemutatott szakadatlan pereskedések és jogviták náluk jószerivel
ismeretlenek. Ráadásul ennek okát talán nem is középkori okleveles anyagunk sajátságos, pusztulásokkal
teletőzdelt históriájában kell keresnünk. Legalább ennyire elképzelhetı, hogy a családon belül egészen
egyszerően nem volt mi felett pereskedni, amellett a 15. század közepéig-végéig feltehetıen mindehhez nem
is lett vona elegendı anyagi hátterük. Alátámasztja ezt az is, hogy a család elsı komolyabb vagyonra szert
tett tagja: Chernelházi Ambrus már kénytelen kisebb-nagyobb perekbe is bocsátkozni rokonságával a 16.
század elsı felében. Házasodási és közéleti tevékenykedésük ugyanakkor összességében sikeresnek
tekintendı. A 16. század elsı harmadára ugyanis olyan helyzetbe hozták családjukat, hogy annak
tehetséges tagja, Ambrus immáron megindulhatott a gyors felemelkedés útján, s további birtokokkal
egészíthette ki atyai örökségét. Igyekezetét siker koronázta. Az újkorban a Chernelháziak már a megye
hivatalviselı, "elit" köznemesi rétegének állandó elemét alkották, bizonyítván a középkori nemesi
társadalom egyes rétegei között meglévı átjárhatóságot.
Történetük feltárása és bemutatása annyiban tarthat igényt további figyelemre – a bevezetı sorokban vázolt
megyei társadalmi viszonyok sőrő szövéső hálójának megismerési igényén túlmenıen –, amiként jól
példázza: nem csupán a "klasszikus", néhány falut és/vagy birtokrészt bíró köznemesi családok esetében
ragadhatók meg ún. 380"rétegspecifikus" viselkedési és társadalmi-kapcsolati formák. 68(179) E sorok
30