2001. LV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM - Index of - Sopron

ismertetésétıl a jelen munkában eltekintek, ez ugyanis önálló dolgozatot igényelne. 35(146)
2001. LV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM / TELEPÜLÉSEK ÉS TÁRSADALOM A KÖZÉPKORBAN / Horváth
Richárd: A Chernelházi Chernelek a középkorban / Közéleti tevékenység, familiaritás, családi
kapcsolatok
Közéleti tevékenység, familiaritás, családi kapcsolatok
Birtokuk kicsinysége nem akadályozta a családot abban, hogy megyéjük, illetve a régió társadalmának
aktív részesei legyenek, Sıt, régóta ismert tény, hogy egy-egy szerény anyagi keretek közt élı nemesi
családnak a kitörést és felemelkedést a "hivatali" pálya és/vagy a jó házasság jelenthette. A 15. század
Magyarországán ezt a hivatali pályát a Chernelekhez hasonló famíliák számára az udvari bíróságok
ítéleteinek végrehajtója: a királyi, nádori, stb. ember megbízatása, illetıleg evvel szoros összefüggésben a
familiaritás intézménye jelentette.
A Chernelháziakról, ha nem is sok, de értékelhetı mennyiségő információnk maradt királyi emberi
tevékenységükkel kapcsolatosan. 1436-ban Chernelházi Péter szerepel 376ekként Lukácséri István egy
telkének iktatásakor. 36(147) 1447-ben a Kanizsai-familiáris Kelédi Gál kapui várnagy ügyében eljáró
oklevélben találkozhatunk Chernelházi János királyi emberrel. 37(148) 1458-ban Nicki Benedek bánládonyi
iktatásához az egyik kijelölt királyi ember Chernelházi Miklós volt. 38(149) Szintén Nicki Benedeket
képviselte, de ekkor már ügyvédként 1467-ben Chernelházi Péter. 39(150) 1471-ben ismét Chernelházi János
lép elénk, ekkor a soproni keresztesek ügyében eljáró királyi emberként kijelölve. 40(151) 1475-ben a
Kanizsai-familiáris kapui várnagy, Iváni Tamás iktatásakor találkozhatunk újólag Chernelházi Jánossal és
Péterrel. 41(152) 1477-ben és 1479-ben egyaránt a Nádasdi Darabosok érdekében kiadott vizsgálati
mandátumban tőnnek fel kijelölt királyi emberekként. 42(153) Ugyancsak a Darabosok panasztételekor
találkozunk velük 1478 nyarán. 43(154) Két évtizeddel késıbb, 1496-ban Felsılendvai Szécsi Miklós
iktatásakor említik Chernelházi Istvánt és Mátyást. 44(155)
A fenti adatok együttese két fontos következtetés levonására nyújt lehetıséget. Egyfelıl egyértelmően
megállapítható, hogy a velük közel azonos gazdasági-társadalmi keretek közt mozgó családokhoz
hasonlóan, a Chernelházi Chernelek ún. közéleti tevékenységük során egyetlenegy esetben sem lépték túl
megyéjük, illetıleg e megye szőkebb környékének határát. 45(156) Ismertségük, s látni fogjuk rokoni
kapcsolataik is, csupán e vidékre terjedtek ki. Másfelıl pedig az egyes ügyeken végigtekintve, továbbá
tekintettel arra, hogy a legfrisseb kutatások elsı eredményeinek tükrében a királyi emberi kijelölés vajmi
kevéssé a véletlenen, sokkalta inkább az ügy kedvezményezettjéhez főzıdı bizonyos fokú kapcsolaton
múlhatott, gyaníthatjuk: a Chernelháziak a 15. század folyamán még nem tagozódtak be kizárólagos,
elkötelezett jelleggel egyetlen régióbéli nagybirtokos familiájába sem. 46(157) Azonban alaposabban
megszemlélve a "megbízók" névsorát figyelmesek lehetünk bizonyos elıjelekre, amelyek a család
koraújkori, immáron egyedüli dominusai, a Nádasdyak irányába mutatnak. 47(158) E jeleket a
Kanizsai-familiáris kapuvári várnagyok, illetıleg a Nádasdi Darabosok személyében ragadhatjuk meg.
Egyikük – nemesi elınevükbıl is egyértelmően látszik – a késıbbi dominust adó családdal, a Nádasdyakkal
volt szoros rokoni kapcsolatban, azok egy ágát képviselte, 48(159) másikuk pedig épp azok a Kanizsaiak,
akiknek utolsó leány-tagja, Orsolya e Nádasdy famíliába beházasodván vetette meg azok 16. századi
felemelkedésének gazdasági-társadalmi alapjait. Ha tehát még teljes mértékő elkötelezettségrıl nem is –
hisz találkozunk velük a soproni keresztesek 49(160) 377és a Niczkiek mellet is, bár ez utóbbiakról a Mohács
utáni adatokból sejthetı, hogy 1526 elıtt ık sem kerülhették el a Kanizsai-familiaritást 50(161) –, de a
28