2001. LV. ÃVFOLYAM 4. SZÃM - Index of - Sopron
2001. LV. ÃVFOLYAM 4. SZÃM - Index of - Sopron
2001. LV. ÃVFOLYAM 4. SZÃM - Index of - Sopron
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Franciscus Chapo …sessio I Emericus Faber fl. VII<br />
Blasius Kalodas …sessio I ibidem relicta Petri Faber fl. II<br />
Anthonius Fazeek …sessio I Petrus Marco fl. V<br />
Colomanus Kochy …sessio I Gregorius Chetew fl. I<br />
Petrus Gerla …sessio I ibidem Bartholomeus fl. I<br />
Demetrius Therek …sessio I Gregorius Dombo fl. III<br />
Nicolaus Kozma …sessio I Petrus Andrassa fl. III<br />
A részletek kiragadása ugyan tagadhatatlanul önkényesen történt, ám azt hangsúlyozni kell, hogy a szili<br />
urbáriumot mindvégig jellemzı egynemőség és a szántói taxa nyomán a jobbágyok igen széles határok közé<br />
esı vagyoni helyzetérıl árulkodó kép 366korántsem egyedi jelenség. Az urbáriumok általában egy<br />
jószerivel tagolatlan paraszti társadalom képét sugallják. A fenti Kanizsai-uradalmaknál maradva lássunk<br />
még néhány példát: Pereszleg 26 fél-telek, Hegyfalu 38 negyed-telek. A fentebb bemutatott Csepreg, amely<br />
a jobbágytársadalom rétegzıdésébıl nyolcad-, negyed, fél-, háromnegyed-, és egész telkeseivel, illetıleg a<br />
sárvári vár alatt elterülı kicsiny Sár falu a maga 1 egész, 3 fél és 4 negyed lakott telkével valamit azért<br />
tükröz, a ritka színes példák közé tartoznak.<br />
E képpel szemben a taxa-lajstromokból a késı középkori jobbágytársadalom rendkívül erıs tagoltsága<br />
rajzolódik ki. A Körös megyei Ivanócon például szinte tapintható a falu szélén lakó, s mindössze 20-40<br />
dénárral adózó három család szegénysége, a 8-10 aranyforintot fizetı módos parasztok jóléte és a falu<br />
közepén lakó két dúsgazdag, 15, illetve 18 aranyforintot fizetı nagygazda sok száz forintra rúgó vagyona.<br />
A nagyságrendileg nagyobb — adófizetıinek száma alapján Csepreg nagyságúnak tekinthetı —, drávántúli<br />
Rojcsán a szegénység és a gazdagság még kirívóbb taxa-összegek formájában érhetı tetten. A 40 dénárt és<br />
a 25 aranyforintot fizetık több mint 200-szoros adókülönbsége láttán aligha túlzás a megállapítás: az<br />
oppidum e lakóit egy világ választotta el egymástól. A szélsıséges vagyoni helyzet azonban korántsem<br />
csupán a gazdag délvidéki területek jellegzetes vonása. Nem csupán Eszéken és környékén találkozunk<br />
vele, az ország jószerivel minden pontján utolérhetı. Így hasonló helyzetre bukkanunk a Gersei Petık Zala<br />
megyei birtokain, a Trencsén megyei Radisán, vagy az Ung megyei Viszokán 8(99)<br />
Az persze nyilvánvaló — és az esetleges félreértések elkerülése érdekében nem árt hangsúlyozni —, hogy<br />
az urbáriumoktól nem várható el a taxa-lajstromok sokszínősége. Egyvalami azonban úgy vélem<br />
magyarázatot kíván: hol vannak a birtokfelmérésekbıl azok a valóságos “parasztnábobok”, akikrıl az<br />
adólajstromok és az oklevelek lépten-nyomon hírt adnak Más szóval; miért kell az urbáriumokban a több<br />
telkes gazdákat jószerivel “nagyítóval keresni” A kapuvári-sárvári és lékai uradalmak több mint 1100<br />
jobbágygazdasága közül mindössze 2 esetben találunk egy-egy név mellett egész teleknél többet. 9(100) Az<br />
urbáriumban az egyszerő szabadosoktól megkülönböztetve mindkettıjüket liber dominiként tőntették fel, s<br />
kezükön két-két telek szerepel. Hogy pontosan lássuk a több telkes jobbágyok milyen különleges helyzető<br />
személyek, egyiküket, bizonyos Nagy Balázs csepregi “polgárt” érdemes külön is bemutatni.<br />
21