2001. LV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM - Index of - Sopron

összehasonlítás eredményét:
A lajstromok nyomán kibontakozó csepregi társadalom-kép mindenekfelett rögzítendı vonása: az igavonó
jószággal nem rendelkezık nagy száma. Adataink arról árulkodnak, hogy négy évvel Mohács elıtt a
legalább 1500 lakosnak otthont adó mezıvárosban a telkes gazdák közel 40%-a (254 személy közül 98-an)
igavonó, illetve szekérhúzó jószággal egyáltalán nem rendelkezett. Az arány rendkívül magasnak tőnik, s a
nagyságrend különösen akkor szembeötlı, ha a vagylagosságot (qui non habent equos vel bosses) sem
tévesztjük szem elıl. A falu világa ugyanis — már amennyire ezt forrásaink becsülni engedik — merıben
más helyzetet tár elénk. Az a mindössze néhány helységre korlátozódó állatösszeírás ugyanis, amely a
Várdai család oklevelei között maradt fenn, településenként csupán egy-két nagyállattal nem rendelkezı
jobbágyról számol be, és a Szabolcs megyei Szentgyörgyön például egyetlen ilyen parasztot sem említ. 5(96)
Az összlakosságra vonatkozó arányok után lássuk, hogyan alakult a 80 fıs “minta” telki állománya. Ez
esetben azt tapasztaljuk, hogy Csepreg 139 negyed-telkes jobbágyából 44 fıt, a fél-telkesek közül pedig
legkevesebb 30 személyt kell a nagyállattal nem rendelkezık közé sorolnunk, és e közegben 1
háromnegyed-telkes, sıt 3 egész-telkes mezıvárosi polgár is felbukkan. Ugyanakkor a nagyságrend a
legkisebb telekhányadon gazdálkodók (a nyolcad-telkes személyek) esetében sem emelkedik az
egyharmados szint fölé, azaz körükben is a negyed-telkeseknél megfigyelt arány regisztrálható. 364Mintha
— legalábbis itt és most — ez az “egyharmad” lenne a telkes jobbágyok szegénységére jellemzı alsó határ.
De menjünk tovább! S mindenekelıtt az igavonó, illetve szekérhúzó jószággal nem rendelkezı 80
azonosított személy telki állománya és vagyoni helyzete között húzódó “ellentmondásokat” vegyük sorra.
Az adatokat — az egyszerőség kedvéért — számpárok formájában adom közre.
Az igásállattal nem rendelkezı 80 azonosított csepregi jobbágy adatai:
Telekhányad-kategória Állatot vehetne Állatot nem vehetne
egész-telek 2 fı 1 fı
háromnegyed-telek 1 fı -
fél-telek 18 fı 12 fı
negyed-telek 8 fı 36 fı
nyolcad-telek 1fı 1fı
Az adatokat áttekintve, arra a magyarázatra váró sajátos társadalmi jelenségre kell felfigyelnünk, hogy 21
olyan jobbágy ül egész-, avagy fél-telken és fizeti a mezıváros viszonylag magas — a falvakhoz mérten
pedig különösen magas — cenzusát (sessio integra után 80 dénár), akik igásállat, illetve szekérhúzó ló
beszerzésére jó anyagi helyzetük ellenére sem gondolnak! A középkori paraszti társadalomban ismert és
alkalmazott gyakorlat volt ugyan a kevés igásállattal rendelkezık összefogása, az eketársulás
(cimboraság), itt azonban aligha ennek sajátos formájával állunk szemben. Nagyon is valószínőnek tőnik
tehát azt feltételezni, hogy a jobbágyok eme csoportja elsıdlegesen nem földmővelésbıl élt. Ám efféle
19