2001. LV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM - Index of - Sopron

területén nem nyílt lehetıség. 21(82) A káptalan elsı ismert donátora III. Béla király (1172-1192) volt, akitıl
a templom körüli területet kapták adományba. A három hajós bazilikás elrendezéső templom valószínőleg
ezen adományozás után épült fel, valamikor a 12. század végén. 22(83)
A két bemutatott objektum között terülhetett el maga a váralja-település, a suburbium, a késıbbi királyi
város elıdje. A település határának meghatározásához az írott forrásokat is segítségül hívhatjuk. A
káptalani birtok nyugatról keletnek tartó határát az 1217. évi oklevél így adta meg, hogy a határvonal a
sáncnál (materia magna) kezdıdik és egy közúton egészen Oszkó határáig tart. 23(84) Ezt a mai viszonyok
között úgy értelmezhetjük, hogy a Csípkés és Bél patakok összefolyásánál, az Árokhegy tövénél kezdıdik a
határ és a Csipkés patak északi oldalán, a Hunyadi János, Kossuth Lajos, Achim András, Budai Nagy
Antal és a Csokonai Vitéz Mihály utcák vonalában halad végig a mai városon kelet felé Oszkó irányába (a
térképvázlaton az "a " jelzéső határvonal). A fentebb említett fıutak 24(85) és az elıbbi határ által
közrezárt, szintén háromszög alakú, enyhe lejtéső, megtelepedésre leginkább alkalmas domboldal adhatott
helyet a váralja-településnek (4. .sz.). A szóban forgó területet nyugatról a mai Kossuth utca vonalában egy
természetes, de minden bizonnyal mesterséges tereplépcsı határolja, amely valamiféle erıdítés nyomát
ırizheti. A leírt terület közepén, nagyjából észak-déli irányba a vár és a plébániatemplom között egy
piactérré kiszélesedı út (a mai Köztársaság tér) vezetett át, melynek nyugati oldalán húzódott az eredeti
szabályos teleksor. 25(86) Ennek a helyzetnek felel meg az 1217. évi birtokösszeírás azon kitétele, hogy a
káptalan hospesei (hospites eiusdem rnonasteri) a monostor körül (circa monasterum) laknak, ami nyilván
azt jelenti, hogy a Csipkés patak déli oldalán, a Szent Mihály domb aljában, míg a várnépek ( burgenses
eiusdem castri) a patak túloldalán lévı suburbiumban élhettek. 26(87)
A 13. század folyamán lényegesen átalakult a település topográfiai képe, az oklevelek adataiból már az az
állapot olvasható ki, amely a hármas települést egészen a 19. század végéig jellemezte. Szentmihálvfalva
1334. évi határjárása 27(88) délrıl a sánc vonalán érkezik és a két patak egyesülı medrében tovább fut
tovább északi irányba, majd csak a domonkos kolostor kertjének vonalában fordul el keleti felé, hogy az
egykori – a Fıtérre befutó – ( Oszkói utca vonalában tartson tovább Csipkerek irányába ( "b " jelzésre
vonal). A két határvonal (1217. évi ill. 1334. évi) által közrezárt területen fekszik az általunk feltételezett
suhurbium, amibıl arra következtethetünk, hogy a tatárjárás 360után ez – a minden bizonnyal elpusztult –
település a káptalan kezére került, s valószínőleg ık telepítették már be újabb hospesekkel. Maga a terület
némileg nagyobb is volt még az adomány idején, ugyanis késıbb (1254 elıtt) ebbel a területbıl szakította ki
a király a domonkosok kolostorának telkét, majd 1254-ben a hozzá csatolt kertet is. 28(89) A terület északi
határa eredetileg nyilván az egykori tó gátjának irányát követı mai Bartók Béla utca vonalában futott ( "c "
jelzéő vonal).
Ettıl a vonaltól északra alakult ki a királyi város, amely – ha feltevésünk igaz – nem eredeztethetı a
suburbiumból, hanem nyilván királyi hospestelepítés eredményének kell tekintenünk (a vasvári hospesekre
vonatkozó elsı tatárjárás utáni adat csak 1270-ból származik). 29(90) A hospeseknek azonban nem sok
lehetısége maradt a terjeszkedésére, mert hamarosan ered telepedhettek meg a tatátjárás után érkezı királyi
hospesek, akik már itt vetették meg az alapját a késıbbi királyi városnak (7. sz.). A hospesek körül hamar
bezárult a kör, már 1276-ban megindult az a folyamat, amely északról is lezárta a település határát, és
hamarosan Zsidófölde falu kialakulásához vezetett (8. sz.). A királyi város 13–14. századi területszerzı
törekvései már jól ismertek, 30(91) mind ez ideig nem tudtuk azonban, hogy ez egy tatárjárás utáni
birtokátrendezıdés következménye. Mint ahogy azt sem sejtettük, hogy ez az átrendezıdés eltakarhatja
szemünk elıl a kora Árpádkori Vasvár egyébként szabályos topográfiai képét.
16