2001. LV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM - Index of - Sopron

is magában foglalja, megfelelhet az ispáni várnak. A mintegy 2,3 hektár kiterjedéső védett területe jól illik a
hasonló korú sáncvárak sorába, másrészt stratégiailag is ez a dombnyúlvány alkalmas leginkább egy
nagyobb sáncvár építésére. Azon kívül ugyanis, hogy ez a telepölés legkiemelkedıbb része, innen nemcsak
a közelben futó utakat, hanem az egész Rába-völgyet – Németújvárról Kıszegig – be lehet látni. Annak
ellenére azonban, hogy a közrezárt területen ma is folyamatosan temetkeznek, még egyetlen jelentısebb
lelet sem ismert innen, a korszakhoz köthetı cseréptöredéket azonban már az elsı bejárás alkalmával
sikerült győjtenünk a sírok megforgatott földjébıl.
Ha elfogadjuk, hogy a felvázolt elképzelés igaz, akkor Vasvár eredeti kora Árpád-kori topográfíáját – azaz
még a három birtokrész (Vasvár, Szentmihályfalva, Zsidófölde) különválása eleıtti állapotát – a
keövetkezıképpen rekonstruálhatjuk:
A Vasvár közelében a Hegyhát gerincén futó fontos távolsági útvonal, az ország központjából Észak-Itália
irányába tartó ún. Katonák útja 14(75) a települést több mint három kilométerre délre elkerüli. Vasvár mégis
több fontos út találkozási pontja. A Hegyhát magaspartján fut végig Északkelet és Délnyugat irányba az
Alsóújlakról érkezi és a Kis és -Nagymákfán keresztül tovább tartó Pápóc-Szentgotthárdi út. Keletrıl ide
fut be Csehi-Oszkó irányából a Katonák útján keletrıl érkezeknek a várossal összeköttetést biztosító út.
Végül Dél felıl, Egervár irányából ide érkezik a vasvári sáncnak nevezett gyepőerıdítmény 15(76) mögött
vezetı harmadik út. A sánc (6. sz.) szintén meghatározó létesítménye volt a településnek, hiszen az
Árokhegy vonalában az alatta egymásba torkolló Csipkés és Bél patakokból felduzzasztott tavak vize (a
középkor késıbbi szakaszától egészen az újkorig halas- és malomtavak) teljesen leszőkítette a nyugatra
tartó, a középkorban még Szentgotthárdra vezetı utat. Ezen átjáró helyén állhatott az 1217-ben említett
porta civitatis, 16(77) amelyet nem feltétlenül kell a várossal kapcsolatba hoznunk, utalhat az elnevezés
magára a védett átkelıre is.
A megyeszékhely nagyjából háromszög alakú ispáni vára, a benne álló Szőz Mária titulusú esperesi
templommal a Rába magaspartjának legkiemelkedıbb földnyelvén helyezkedett el. A várban a templomon,
az ispán és az esperes házán kívül nyilván helyet kapott még a börtön és a késıbbi adatokból ismert só- és
vasraktár. 17(78) Ha hihetünk az újkori topográfiai adatoknak 18(79) úgy a vár területe már 1276 körül 19(80) a
késıbbi Zsidófölde területén volt található. Ebbıl viszont arra következtethetünk, hogy a vár, 358amelyıl
1242. február 2-án még úgy gondolták, képes lesz ellenállni a tatároknak, 20(81) a század második felére
teljesen hasznavehetetlenné vált, és területe is eladományozásra került.
14