2001. LV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM - Index of - Sopron

elısegítheti a megoldatlan topográfiai kérdések tisztázását.
Vasvár Árpád-kori topográfiájának legvitatottabb kérdése az ispáni vár elhelyezkedése. Az objektumról
sem régészeti adatokkal sem közvetlen írott forrásokkal nem rendelkezünk, így helyének meghatározására
egyelıre csupán spekulatív megoldások kínálkoznak. Az eddigiekben két lehetıség vetıdött fel, az egyik
szerint a nagymérető ispáni vár az utak találkozásánál, valahol a mai városközpont területén helyezkedett
el, 4(65) a másik elképzelés szerint pedig egy kisebb vár feltételezhetı a Szent Mihály-dombon, a késıbbi
káptalani templom helyén. 5(66) Magunk újabban két – szakterületünkbıl kifolyólag eltérı szempontú és
eltérı eredményeket is hozó megfigyelést tettünk közzé: A történész az okleveles adatok alapján arra a
következtetésre jutott, hogy a 13. század folyamán Vasvár területén belül a káptalani és a királyi birtokrész
határa jelentısen eltolódott, ami a tatárjárás alatt elpusztult vár helyének bekebelezésére utalhat (ez a
feltevés az ispáni várnak a mai városktözpont területére való lokalizálását támasztaná alá) 6(67) . A régész a
topográfiai megfigyelések és a 18–19. századi kéziratos térképek adatainak kiértékelése alapján a várat és a
suburbiumot is új helyre lokalizálta, és a tatárjárás alatti pusztulásuk után ugyancsak egy nagy
átrendezıdést feltételezve a település birtokszerkezetében. 7(68) A következıkben ezt a két rnegfigyelést
próbáljuk közös nevezıre hozni, a történeti adatokkal egybevetve és 356a fenti modellt követve.
Hangsúlyozzuk azonban, hogy megállapításaink csupán feltételezéseken alapulnak, a végsı szót – a meglelt
vár sáncának átvágásával – a régészetnek kell kimondania
A Németh Péter által felállított modell lényege röviden a következı: „A korai magyar megyeszékhelyeken a
legtöbb esetben két egyházat említenek okleveleink. Ezek egyike közvetlenül a vár (civitus, castrum)
közelében található, vele alkot szerves egységet: Egyes helyeken a földrajzi körülmények miatt az egyház
magában a várban épül fel ... Ezek az egyházak általában a Boldogságos Szőz vagy Szőz Mária titulust
viselik. A megyeszékhelyek másik egyháza a suburbium-ban, a váralján épült fel, titulusuk általában .Szent
Mihály volt …” 8(69) Vasváron ezek a topográfiai elemek – a vár kivételével jól azonosíthatók: a Szííz
Mária-templom, amely a 13. század végétıl igazolhatóan a város plébániatemploma volt, 9(70) a mai temetıi
templomnak felel meg (a térkép vázlaton 2., számmal jelölve). A Szent Mihály-templom a vasvári káptalan
török idıkben elpusztult, de feltárásokból ismert temploma, amelytıl 1217-töl szólnak az írott
források 10(71) (3. .sz.). A suburbium említésével többször is találkozunk az oklevelekben, lokalizálásáról
azonban csak annyit tudunk, hogy 1254-ben a domonkosok kolostora és kertje (5. sz.) ennek tertületén
állt. 11(72) Az egyértelmő azonosítást azonban némileg megzavarja egy korainak tartott templom, amelyet a
középkorban ugyan csak egyszer említ okleveles forrás (1334: capella sancte Elisabethe), de romjainak
18. századi ábrázolása és egy eddig nem publikált régészeti feltárás alapján általában rotundának
tartanak. 12(73) Az eddigi kutatás általában ezt a templomot hozta kapcsolatba az esperes személyével, és
éppen ezért kereste az ispáni várat is ennek közelében, a mai városközpont területén. 13(74) Amennyiben
azonban elfogadjuk a vár lokalizálására tett legújabb javaslatot, úgy nem szükséges a rotundával
kapcsolatos többszörös feltételezésekbe belebonyolódnunk, a település kora Árpád-kori történetének
vizsgálatába elegendı lesz akkor bevonnunk ezt az objektumot, ha a régészet egyértelmően bebizonyosodott
róla korai eredetét.
Lássuk tehát azokat a megfigyeléseket, amelyek az ispáni vár eddigiektıl eltérı lokalizálását támasztják
alá: Vasvár Nagyboldogasszony titulusú egykori plébániatemploma a város feletti magaslaton, a mai
temetıben áll. A háromszög alakú magaslat, ahová a templomot építették a város legmagasabb pontja,
melynek két oldalát természetes meredély alkotja: nyugati irányba a város telkei felé, északkeletnek egy régi
mélyút irányába oldalai meredeken szakadnak alá. A földnyelv harmadik, délkeleti oldalán a mai
telekhatárok vonalában egy tereplépcsı figyelhetı meg, amely lehet akár a dornbhátat ebbıl az irányból
lezáró sánc maradványa is. Az így körülhatárolt 357kb. 220x220x270 méternyi terület, amely a templomot
13