2001. LV. ÃVFOLYAM 4. SZÃM - Index of - Sopron
2001. LV. ÃVFOLYAM 4. SZÃM - Index of - Sopron
2001. LV. ÃVFOLYAM 4. SZÃM - Index of - Sopron
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Lásd a 32. jegyzetet.<br />
233 (Megjegyzés - Popup)<br />
Lásd a 32. jegyzetet.<br />
234 (Megjegyzés - Popup)<br />
A premontreiek iskolát is mőködtettek elıbb monostorukban, majd 1757-tıl egy külön városi épületben. Az<br />
iskoláról legutóbb a korábbi irodalom felsorolásával: Sasfi Csaba: <strong>Sopron</strong> megye feledésbe merülı 18.<br />
századi kisgimnáziuma (A csornai premontrei kisgimnázium). In: <strong>Sopron</strong>i Szemle 1998 (LII) 215-227. p.<br />
Az intézmény története máig megiratlan, megszőnésének idıpontja is kérdéses. Scheipel páter titulusa arra<br />
utal, hogy az iskolát a rend eltörlésével együtt számolták fel.<br />
235 (Megjegyzés - Popup)<br />
Weiner Mihályné: Ónmővesség. Bp. 1971, 2<strong>4.</strong> p.<br />
236 (Megjegyzés - Popup)<br />
Ez a gazdag üvegkollekció talán az erıs csehországi kapcsolatokkal magyarázható, bár a magyarországi<br />
készítés sem elképzelhetetlen: a gravírozott virágminta a hazai termékek jellegzetes díszítésmódja (Borsos<br />
Béla: A magyar üvegmővesség. Bp. 1974, 78. p.).<br />
237 (Megjegyzés - Popup)<br />
A Rosol˙ kifejezést korábban (Székely 2000, 86. p.) a bozsolé, újbor rontott alakjának véltük. A kifejezés<br />
valójában a rozsólist, egy „édes és főszerrel készített szeszes italt” rejt (Czuczor Gergely – Fogarasi János:<br />
A magyar nyelv szótára. V. kötet. Pest, 1870. 625. hasáb). A helyes meghatározásra Kücsán József hívta<br />
fel figyelmemet, akinek ezt ezúton is szeretném megköszönni.<br />
238 (Megjegyzés - Popup)<br />
Borsos 1974, 96-105. p.<br />
239 (Megjegyzés - Popup)<br />
A konyhai eszközök részletes bemutatására Askercz Éva: Milyenek lehettek a konyhák <strong>Sopron</strong>ban a 17.<br />
század elején (<strong>Sopron</strong>i Szemle, 1999. (LIII) 370-382. p.) címő tanulmánya inspirált.<br />
240 (Megjegyzés - Popup)<br />
Tarr László: A kocsi története. Bp. 1968, 256. p.<br />
241 (Megjegyzés - Popup)<br />
Tarr 1968, 255. p.: az elnevezést használták négykerekő, nyitott, alul lekerekített szekrényő kocsira is.<br />
Mivel azonban a leltárban említett darab értékét feleannyira becsülték, mint az utazókocsiét vagy a<br />
Parutschen-ét, számunkra valószínőbbnek tőnt, hogy a szóban forgó kocsi a kétkerekő típusba tartozott.<br />
Hasonló okokból a 8 Ft-ra taksált kocsit is kétkerekőnek tartjuk.<br />
125