2001. LV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM - Index of - Sopron

korona visszaszerzéséért tárgyalásokat folytató követek iránti hőségét és alázatát (magnam fidelitatem et
subieccionem) akarta megjutalmazni minden régi kiváltságában és jogszokásában (in omnibus […] antiquis
libertatibus, graciis, honoribus, consuetudinibus, exempcionibus et privilegiis) történı megerısítésével,
amelyet a délvidéki hadszíntérre vonultában, Jajca visszavívása elıtt adott ki. 59(59) Ugyanakkor a város
követeinek kérésére, akik a táborban felkeresték, a Zsigmond 1402-es rendelkezése óta a gyakorlatból
kiszorult árumegállító jogot adományozta újból Sopronnak – ismét csak a város által tanúsított nagy
odaadást és hőséget (magnam reverenciam fidelitatemque) felemlítve. 60(60) Végül koronázása után,
1464-ben ünnepélyes, aranypecsétes okevélben ismét megerısítette a város kiváltságleveleinek legfontosabb
pontjait, és rá egy évre újabb két országos vásár tartására adott engedélyt. 61(61)
A fidelitas tehát az elzálogosítás során, III. Frigyes fısége alatt és Mátyás trónra lépése idején is elvárt,
megkívánt, de minden érintett fél által viszonylagosan értelmezett fogalom volt. A város vezetıi kivártak és
óvakodtak kenyértörésre vinni a hovatartozás kérdését, amíg a nagypolitika erıviszonyai bizonytalanok
voltak. Fontosabb volt számukra az addig is mind Magyarországgal, mind Ausztriával meglevı
kapcsolatok lehetıség szerinti fenntartása és a város gazdaságának adminisztrálása, amit a környéken folyó
szinte állandó csatározások igencsak visszavetettek. Nem véletlen, hogy minden egyes uralkodó éppen
gazdasági kiváltságok adásával igyekezett jutalmazni vagy megelılegezni a város lojalitását.
Általánosíthatjuk-e ezek után – nem feledkezve meg a szükséges óvatosságról – a két eset tanulságait A
közvetlen eseményeket tekintve a város vezetıi a két, egymástól több mint másfél évszázad távolságban
levı helyzetben látszólag ellentétes döntéseket hoztak. Az elsı alkalommal végeredményben a magyar
király oldalán tették le a voksot. Másodszorra, ha nem is támogatták tudatosan Frigyes hatalomátvételét,
nem hoztak semmilyen lényeges intézkedést, amivel a helyzetet befolyásolták, a feltételeket megváltoztatták
volna. Közös elemként mégis azt emelhetjük ki, hogy a város és vezetıi elsısorban önmagukhoz és saját
érdekeikhez igyekeztek hőségesek maradni. Az már a vezetık politikai éleslátásán és helyzetfelismerı
képességén múlott, hogy ezt a gyakorlati hozzáállást saját koruk közvéleménye és a kései utókor mennyiben
érezte és érzi a fidelitas fogalma által támasztott magasabb etikai követelmények megvalósításának.
2001. LV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM / TELEPÜLÉSEK ÉS TÁRSADALOM A KÖZÉPKORBAN / Kiss
Gábor – Zágorhidi Czigány Balázs: Sopron, Szabolcs, Vasvár Topográfiai megfigyelések és
történeti adatok az Árpád-kori Vasvárról
355Kiss Gábor – Zágorhidi Czigány Balázs: Sopron, Szabolcs, Vasvár
Topográfiai megfigyelések és történeti adatok az Árpád-kori Vasvárról
Két évtizede már, hogy a Soproni Szemle hasábjain megjelent Németht Péter tanulmánya két egymástól
távol esı ispánsági központ, Sopron és Szabolcs topográfiai összevetésérıl. 1(62) A vizsgálat meglepı
hasonlóságot mutatott ki a topográfiai elemek (vár – esperesi templom – plébániatemplom)
elhelyezkedésének tekintetében, ami – a bıven adatolt további párhuzamokkal kiegészítve – arra utal, hogy
korai "váras" központjaink (azaz városaink elızményeinek egyik legfontosabb csoportja) hasonló modell
szerint éptültek fel. A felismerés legalább olyan jelentıségő, mint Major Jenınek a "térbelileg széttagolt
városok"-kal kapcsolatos elmélete, 2(63) mégsem került be a várostörténet és általába a magyar
középkortudomány elfogadott tételei közé. 3(64) Az alábbiakban egy újabb példával szeretnénk illusztrálni a
modell mőködıképességét, rámutatva egyúttal arra is, hogy a helyi viszonyokra való alkalmazása
12