RHEINZINK - egy komplett rendszer RHEINZINK-szolgáltatások ...

RHEINZINK szolgáltatások
Bevezetés
E kiadvány a RHEINZINK alkalmazástechnikai útmutató-sorozatban jelenik meg. Az ezt követõ oldalakon összefoglalt
ismeretek ezúttal a kis- és középelemes tetõfedések, valamint a tetõszigetelések RHEINZINK ® -bõl készülõ szegélyezéseinek,
valamint a falak, párkányok és ablakpárkányok RHEINZINK ® -bõl készülõ letakarásainak tervezéséhez
és kivitelezéséhez kívánnak segítséget nyújtani a RHEINZINK ® -lemezeket és a RHEINZINK ® -rendszer speciális elemeit
alkalmazó szakemberek számára.
A fejezetek – minden korábbit meghaladó színvonalú mûszaki tartalommal – tartalmazzák azon mûszaki ismereteket,
szempontokat, csomópontokat és táblázatokat, amelyek segítségével a tetõfedések és tetõszigetelések szegélyezéseit,
valamint a homlokzati szerkezetek lefedéseit mûszakilag helyesen és szakszerûen lehet kialakítani. A korábbi
RHEINZINK-kiadványok elsõsorban a RHEINZINK ® -fémlemezfedések, homlokzatburkolatok, valamint a csapadékvíz-elvezetés
kivitelezésével foglalkoztak – ezen alkalmazási útmutatónk ezeket egészíti ki a más anyagú tetõfedések
és a homlokzati tagozatok fémlemez szerkezeteinek mûszaki megoldásaival.
Természetesen e kiadvány sem tartalmazhat megoldást minden – a gyakorlatban felmerülõ – különleges szerkezeti
problémára, segítséget nyújt azonban a mindennapi munka során gyakorta elõforduló alapvetõ kérdések megválaszolásában.
A fémlemezfedések tervezésére és kivitelezésére vonatkozó ismeretek alkalmazási útmutatóinkban, valamint
„RHEINZINK ® - Alkalmazás az építészetben” címû szakkönyvünkben vannak összefoglalva.
RHEINZINK - egy komplett rendszer
A RHEINZINK rendszere a fémlemezfedések területén egyedülállóan komplett; a rendszer valamennyi eleme a jól
mûködõ tetõt szolgálja:
• RHEINZINK ® -lemezek: szalagban (max. szélesség: 1000 mm),
táblában (1000 x 2000 mm, esetleg 1000 x 3000 mm);
• RHEINZINK ® -perforált lemez, a tetõszerkezet be- és kiszellõztetõ nyílásainak rovar- és porhó elleni védelmére
• Álló- és mozgófércek (tudatos elrendezésükkel a lemezsávok úgy rögzíthetõk, hogy hosszirányú hõmozgásuk ne
legyen akadályozott)
• RHEINZINK-REES hófogó rendszer
(rögzítése - egyedülálló módon - nem a lemezfedésen átcsavarozással, hanem a korcokra szorítással történik)
• Rugalmas betétes RHEINZINK ® -dilatációs elemek
(segítségükkel a csatornában nemcsak az ún. magaspontokon biztosítható a hõmozgás)
• RHEINZINK ® -szellõzõ alátétszõnyeg (fokozottabb páraterhelés esetén is lehetõvé teszi a lemez alsó felületének
kiszellõztetését, csökkenti a kopogó esõhangot)
• RHEINZINK ® -korctömítõ szalag (a kislejtésû felületek korcaiba beszorítva növeli azok vízzáróságát)
• ENKOLIT lemezragasztó anyag (ablakpárkány és fallefedés ragasztott rögzítéséhez)
• RHEINZINK ® -csatornarendszer (az MSZ EN 612 szerinti elemekkel)
RHEINZINK-szolgáltatások
A RHEINZINK tudja, hogy a jól mûködõ fémlemezfedések és csapadékvíz-elvezetés elkészítéséhez nem elég egy jó
anyag, az azt támogató rendszer komplettsége, és a technológiát ismerõ mester – a kívánt végeredmény eléréséhez
a RHEINZINK tudásával elérhetõ tökéletes mûszaki elõkészítés is szükséges.
A fémlemez szerkezetek aljzatát és tartószerkezetét már a csomópontok ismeretében kell kialakítani – ez pedig nem
lehetséges tervek nélkül, hiszen az ácsmunka csak ezek alapján készíthetõ el megfelelõen.
A RHEINZINK szolgáltatásai az alábbiak:
• alkalmazástechnikai tanácsadás a tervezés idõszakában a tetõ koncepciójának kialakításához és csomópontjaihoz
• kivitelezõi tanácsadás a fedés készítéséhez
• elõprofilozó, lemezsáv-ívesítõ, korclezáró gépek kölcsönzése a RHEINZINK bádogos-továbbképzõ tanfolyamokat
elvégzett kivitelezõk számára
RHEINZINK bádogos-továbbképzõ tanfolyamok
Akivitelezõ szakemberek számára a RHEINZINK évente bádogos-továbbképzõ tanfolyamokat szervez.
ARHEINZINK ausztriai oktatóközpontjában megtartott egy hetes tanfolyamokon a résztvevõk megismerhetik a korctechnikával
készülõ RHEINZINK ® -fémlemez fedések csomópontjait, a fedés legfontosabb elveit és épületszerkezeti és
-fizikai követelményeit, valamint a korszerû korctechnika gépeit és eszközeit.
ARHEINZINK az anyagából készülõ fémlemezfedések és csapadékvíz-elvezetések elkészítéséhez a tanfolyamot
elvégzett szakkivitelezõket ajánlja.
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
1

Tartalomjegyzék
1. A RHEINZINK ® -ANYAG oldal
1.1 Ötvözet-összetétel és minõség 4
1.2 Megjelölés 4
1.3 Anyagjellemzõk 5
1.4 Felület 5
1.4.1 RHEINZINK ® −„standard” (eredeti fényû) felületû lemez 5
1.4.2 RHEINZINK ® -„patina pro ” (elõpatinásított) felületû lemezek 6
1.5 Ellenállás külsõ hatásokkal szemben 7
1.5.1 Összeépíthetõség más - feljebb elhelyezkedõ - fémekkel 7
1.5.2. Összeépíthetõség más - feljebb elhelyezkedõ - anyagokkal 8
1.5.3 Összeépíthetõség más anyagokkal 8
1.5.4 Az olajfûtések hatása a felületre 8
2. MUNKAVÉGZÉS RHEINZINK ® -LEMEZEKKEL
2.1 Tárolás és szállítás 8
2.2 A feldolgozás módja 8
2.2.1 Jelölések a lemezen 9
2.2.2. Csatlakoztatási módok 9
2.2.2.1 Lágyforrasztás 9
2.2.2.2 Korcolt kapcsolatok 9
2.2.2.3 Átlapolások 9
2.2.3 Hajlítások 10
2.3 A feldolgozáshoz szükséges hõmérséklet 10
2.4 A hõmozgás 10
2.5 Rögzítések 11
3. KÜLÖNLEGES RHEINZINK ® -RENDSZERELEMEK
A SZEGÉLYEZÉSEKHEZ ÉS LEKARÁSOKHOZ
3.1 RHEINZINK ® -dilatációs elemek 11
3.2 RHEINZINK ® -„Anform”-lemez 12
3.3 RHEINZINK ® -UDS toldóelem 13
3.4 ENKOLIT-lemezragasztó 14
3.5 ENKE METAL-PROTECT védõbevonat 15
3.6 RHEINZINK ® -perforált lemezek 15
3.7 RHEINZINK ® -szellõzõ alátétszõnyegek 16
4. A TETÕFEDÉSEK RHEINZINK ® -SZEGÉLYEI
4.1 A kis- és középelemes tetõfedések szegélyezéseinek
általános szerkesztési elvei 18
4.2 A tetõfedések szegélyezéseinek aljzata 20
4.3 A tetõfedések szegélyezéseinek rögzítése 20
4.4 A tetõfedések szegélyezéseinek lemezkapcsolatai 22
4.5 A hõmozgás biztosítása
a tetõfedések szegélyezéseinek elemeiben 24
4.6 A tetõfedések RHEINZINK ® -bõl készülõ szegélyeinek
szerkezeti részletei (vonalas jellegû szegélyezések) 25
4.6.1 Ereszszegély 25
4.6.2 Falszegélyek 29
4.6.3 Oromszegélyek 34
4.6.4 Vápák 39
4.6.5 Elõrészszegélyek 45
4.6.6 Tetõhajlásszögtörés nagyobb lejtésû tetõhöz 49
4.6.7 Tetõhajlásszögtörés alacsonyabb lejtésû tetõhöz 51
2
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások

Tartalomjegyzék
oldal
4.7 A tetõfedések RHEINZINK ® -bõl készülõ áttörés-szegélyeinek
szerkezeti részletei 56
4.7.1 A kémények szegélyezései 56
4.7.2 A tetõsíkban fekvõ tetõablakok szegélyezései 58
4.7.3 A tetõsíkból kiemelt tetõablakok szegélyezései 58
4.7.4 A csõáttörések szegélyezései 60
5. A TETÕSZIGETELÉSEK RHEINZINK ® -SZEGÉLYEI
5.1 A tetõszigetelések szegélyezéseinek
általános szerkesztési elvei 61
5.2 A tetõszigetelések szegélyezéseinek aljzata 63
5.3 A tetõszigetelések szegélyezéseinek rögzítése 64
5.4 A tetõszigetelések szegélyezéseinek lemezkapcsolatai 66
5.5 A hõmozgás biztosítása
a tetõszigetelések szegélyezéseinek elemeiben 67
5.6 A tetõszigetelések RHEINZINK ® -bõl készülõ szegélyeinek
szerkezeti részletei (vonalas jellegû szegélyezések) 69
5.6.1 Kifelé lejtõ tetõk ereszszegélye 69
5.6.2 Befelé lejtõ tetõk ereszszegélye 71
5.6.3 Tetõszigetelések falszegélyei 71
5.7 A tetõszigetelések RHEINZINK ® -bõl készülõ áttörés-szegélyeinek
kialakítása 73
6. A HOMLOKZATI SZERKEZETEK LETAKARÁSAI RHEINZINK ® -KEL
6.1 A homlokzati szerkezetek letakarásainak szerkesztési elvei 74
6.2 A letakarások aljzata 77
6.3 A letakarások rögzítése 78
6.4 A letakarások lemezkapcsolatai 81
6.5 A hõmozgás biztosításának módja a letakarások elemeiben 84
6.6 A homlokzati szerkezetek RHEINZINK ® -bõl készülõ letakarásainak
szerkezeti részletei (vonalas jellegû letakarások) 86
6.6.1 Fallefedések 86
6.6.2 Párkánylefedések 87
6.6.3 Ablakpárkány-lefedések 90
6.6.4 Oromfalak lefedése 94
6.6.5 Épületdíszek lefedése 95
6.6.6 Íves lefedések kialakítása 96
7. A SZEGÉLYEZÉSEKKEL ÉS A LETAKARÁSOKKAL KAPCSOLATOS
BIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK
7.1 Tûzvédelmi követelmények 97
7.2 Tartóssági követelmények 100
7.3 Villámvédelmi követelmények 101
7.4 Faanyagvédelmi követelmények 101
7.5 Munkavédelmi követelmények 101
7.6 Hófogó 102
ZÁRSZÓ 103
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
3

RHEINZINK ® -anyag – Ötvözet-összetétel és minõsítés – Magyar szabványok
1. A RHEINZINK ® -ANYAG
1.1 Ötvözet-összetétel és minõség
• A RHEINZINK ® -lemezek anyaga az EN 988 szabvány követelményeit kielégítõ titáncink ötvözet.
• A RHEINZINK-ötvözet a DIN EN 1179 szabvány szerinti különösen nagy tisztaságú (99,995%) elektrolit-cinkbõl
készül, pontosan meghatározott mennyiségû (az anyagtulajdonságokat javító) réz és titán
ötvözõanyag hozzáadásával.
• A RHEINZINK ® -termékek gyártási folyamatának minõségbiztosítása a legmagasabb szint, a
DIN ISO 9001 szerint hitelesített.
• A RHEINZINK ® -lemezek, valamint a csatornarendszer elemei a QUALITY ZINC követelményrendszert
kielégítõ titáncink lemezbõl készülnek.
Megjegyzés:
A TÜV Rheinland-Brandenburg minõségvizsgáló intézet által kidolgozott
QUALITY ZINC követelményrendszer a titáncink termékekre jelenleg a legszigorúbb
minõségi feltételeket állapítja meg, amely számos paraméterben magasabb
mûszaki követelményeket határoz meg, mint az EN 988 szabvány. A
QUALITY ZINC szint kielégítését ellenõrzõ helyszíni mintavételeket bejelentés
nélküli idõpontokban végzik a minõségvizsgáló intézet szakemberei.
A QUALITY ZINC magas szintû minõségi elõírásait mindezidáig kizárólag a
RHEINZINK ® -termékek elégítik ki.
A fenti követelmények kielégítését a RHEINZINK ® különleges gyártási
eljárása teszi lehetõvé: a folyamatos szélesszalag-öntési-hengerlési-feltekercselési eljárás egyenletesebb
kristályszerkezetet alakít ki, mint az egyébként jellemzõ többütemes gyártás (ahol az anyag végleges
vastagságra hengerlése már kihûlt állapotban történik).
Így az anyag könnyebben alakítható, és kisebb a repedés veszélye is.
Megjegyzés:
A RHEINZINK ® -ötvözet patinásodása - az ötvözõanyagok részaránya következtében - az anyagra jellemzõ, nemes
kékesszürke színre történik, amelynek kissé mélyebb tónusát különösen az építészek értékelik magasra.
Hazai minõsítés:
A RHEINZINK ® -lemezek az MSZ 707 szabvány szerinti nagy tisztasági fokú cinkbõl
készülnek, minõségük megfelel az MSZ 719 „Ötvözött és ötvözetlen hengerelt
horgany lemez és szalag” szabvány É-Zn jelû követelményszintjének, valamint az
EN 988 szabványnak.
A tetõfedéshez és a csapadékvíz-elvezetéshez használt RHEINZINK ® -termékek Magyarországon az
ÉMI A-930/93 számú Építésügyi Mûszaki Engedélye alapján építhetõk be.
1.2 Megjelölés
• a RHEINZINK ® -táblalemezeken és lemezszalagokon: folyamatos festett jelölõsáv a lemez hátsó oldalán
• az ereszcsatornákon és lefolyócsöveken: folyamatos nyomott jelölõsáv
• a csatornaelemeken: nyomott jelölés
• a csapadékvíz-elvezetõ rendszer termékeinek csomagolásán: felragasztott címke, a termékek részletes
adataival
4
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások

Anyagjellemzõk
1.3 Anyagjellemzõk
• Sûrûség: 7,2 g/cm 3
• Olvadáspont: 418 °C
• Újrakristályosodási határhõmérséklet: > 300°C
• Hõmozgási együttható a hengerlés irányában:
2,2 mm/m ⋅ 100°C (K)
• Hõmozgási együttható a hengerlésre merõlegesen: 1,7 mm/m ⋅ 100°C (K)
• Elektromos vezetõképesség: 17 m/Ω⋅mm 2
• Szakítószilárdság Rm: ≥ 150-190 N/mm 2
• 0,2-es nyúláshatár (egyezményes folyáshatár) Rp 0,2: 110-160 N/mm 2
• Lemezvastagságok:
Lemezvastagság
(mm)
(0,65 -) 0,7 - 0,8 - 1,0 mm
(0,5 - 2,0 mm közötti vastagságok egyedi
megrendelés alapján)
Kiterített szélesség
(mm)
1000 670 600 500 400 333 280 250
1
7,2 4,82 4,32 3,60 2,88 2,4 2,02 1,8
0,8
5,76 3,86 3,46 2,88 2,3 1,92 1,61 1,44
0,7
5,04 3,38 3,02 2,52 2,02 1,68 1,41 1,26
Fajlagos felületsúlyok a lemezvastagság és a kiterített szélesség függvényében (kg/m)
200
1,44
1,15
1,01
Vastagság
Aero 46
1,0mm
0,65mm 0,7mm 0,8mm 1,00mm 1,2mm
Fajlagos
súly 4,68 kg/m 2 5,04 kg/m 2 5,76 kg/m 2 7,20 kg/m 2 8,64 kg/m 2 3,85 kg/m 2 2,65 kg/m 2
Táblasúly 9,36 kg 10,08 kg 11,52 kg 14,40 kg 17,28 kg 7,70 kg 5,30 kg
AERO 46: a perforált RHEINZINK ® -táblalemez márkaneve (szabad szellõzõ nyílásméret Ao = 46 %)
AERO 63: az expandált RHEINZINK ® -táblalemez márkaneve (szabad szellõzõ nyílásméret Ao = 63 %)
A RHEINZINK ® -táblalemezek súlya (1000 × 2000 mm mérettel)
(a táblázatokban közölt lemezhosszaktól és -súlyoktól ± 2% eltérés megengedett)
Aero 63
1,0mm
1.4 Felület
A RHEINZINK ® természetes felülete kiválóan illik az igényes tetõfedésekhez, azok nemes jellegét,
idõtálló hatását támogatva és erõsítve.
A csatornaelemek háromfajta felületi kialakítású lemezbõl készülnek:
• RHEINZINK ® −„standard” (eredeti fényû natúr),
• RHEINZINK ® -„patina pro ” blue-grey (elõpatinásított kékesszürke) és
• RHEINZINK ® -„patina pro ” graphite-grey (elõpatinásított grafitszürke).
A RHEINZINK ® -lemezek felsõ és alsó oldala a hengerlés mûszaki jellemzõibõl
adódóan kissé különbözik egymástól. A hengerlés iránya a felületen egyértelmûen
felismerhetõ. Az anyagjelölés sávja mindig a táblák és lemezszalagok alsó felületén van.
Az alkalmazás során ügyelni kell arra, hogy:
• kívülrõl mindig a lemez felsõ oldala legyen látható,
• az 1,0 m-nél hosszabb lemezsávok párhuzamos hengerlési irányba fordítva legyenek rögzítve.
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
5

RHEINZINK ® -felületek – „standard” és „patina pro ” lemezek
1.4.1 A RHEINZINK ® -„standard” (eredeti fényû) lemez
• A RHEINZINK ® -„standard” (eredeti fényû) lemez mindenféle korcolt és forrasztott technológiával
kivitelezett bádogosmunkához alkalmas.
• Felülete kezdetben fényes, azonban rövidesen egy természetes patinaréteg alakul ki – az alkalmazás
helyétõl és a tetõ lejtésétõl függõ idõtartam elteltével (általában 6-12 hónap alatt).
Megjegyzés:
A RHEINZINK ® „standard” felületû lemez természetesen patinásodott felülete (az ötvözet-összetétel jellemzõibõl
adódóan) egyedi tónusú, kékesszürke színû; más hasonló anyagok „galambszürke” színénél mélyebb árnyalatú.
A patinaréteg kialakulásához folyamatos széndioxid-hozzávezetésre van szükség - ezért szükséges a fedés szellõztetése.
(Szellõztetés hiányában a felületen cinkhydroxid – azaz ún. „fehérrozsda” – alakulhat ki.)
1.4.2 A RHEINZINK ® -„patina pro ” (elõpatinásított) lemezek
• A RHEINZINK ® -„patina pro ” (elõpatinásított) lemezeket az esztétikailag igényes tetõ- és homlokzati
felületekhez és esõcsatornákhoz fejlesztették ki – olyan speciális alkalmazási területekre, ahol a
RHEINZINK ® -felület végleges nemes kékesszürke vagy grafitszürke színe már az épület átadásának
pillanatában megkívánt. Elegáns felületük különösen illik a nagyértékû természetes anyagokhoz (kõ,
üveg, stb.).
• A RHEINZINK ® -„patina pro ” (elõpatinásított) lemezek felületének selymes kékesszürke vagy grafitszürke
színe és felületi struktúrája rendkívül hasonló a természetesen patinásodott lemezhez.
• A RHEINZINK különleges elõpatinásítási eljárása azonban nem bevonatot eredményez, így a természetes
patinásodási folyamat teljesen le tud játszódni – ezáltal a felület sokkal egységesebb megjelenésû
lehet.
Megjegyzés:
A „patina pro ” (elõpatinásított) felületek a bevonatos lemezektõl eltérõen nem homogén (festett) megjelenésûek.
Ez az elõpatinásítás egy különleges, a világon egyedülálló eljárással készül, melynek során a felület megváltoztatása
olyan módon történik, hogy mind színárnyalatát, mind struktúráját tekintve hasonló lesz az idõjárási hatásoknak kitett,
természetesen patinásodott titáncink felülethez – annál azonban sokkal egységesebb. A gyártás komplex folyamatában
kialakulhatnak ugyan árnyalatnyi eltérések, ezek azonban soha nem zavaróak, hiszen az anyag nemes
szépségét éppen természetes, élõ felülete adja.
Az ilyen felületi kialakítású lemezek egységes, nemes színtónusa az eltelt évekkel tovább mélyül: még „érettebbé”, még
„patinásabbá” válik. A szépséget és minõséget sugárzó megjelenés titka, hogy e tónus – éppen természetes és élõ jellege
miatt – nem írható le csupán egyetlen RAL-színnel, annál sokkal összetettebb, komplexebb, s ezért elegánsabb.
ÖSSZETÉVESZTHETETLEN FELÜLETEK
RHEINZINK ® -
„standard “
RHEINZINK ® -
„patina pro “
blue-grey
RHEINZINK ® -
„patina pro “
graphite-grey
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
6

Összeépíthetõség más fémekkel, anyagokkal
• A homlokzatfelületeken lehetõleg mindig RHEINZINK ® -„patina pro ” felületû lemezeket kell alkalmazni.
Az elõpatinásított RHEINZINK ® -„patina pro ” lemezt a homlokzatokon alkalmazva nem jelentkeznek
zavaró reflexiók, s a bevonat nélküli jelleg következtében a felület évek múlva sem fakul, nem válik
foltossá. (Éppen e jellemzõje teszi a RHEINZINK ® -„patina pro ” lemezt az igényes középületekhez és a
mûemléki felújításokhoz való alkalmazásra is egyaránt különösen elõnyössé.)
A speciális gyártási technológia eredményezi, hogy az elõpatinásított felületû RHEINZINK ® -lemezek
alapvetõen különböznek más hasonló gyártmányoktól. Mivel a RHEINZINK elõpatinásító eljárásánál nem
készül a felületre ráhordott réteg, a cinkfelület eredeti természetes tulajdonságai teljes mértékben megmaradnak:
• a lemez a rendszer részét képezõ „ZD-pro” márkanevû forrasztóvízzel kiválóan forrasztható, a forrasztási
felület bármilyen elõzetes kezelése nélkül is (nem kell bevonatot eltávolítani),
• az elõprofilozó és korclezáró gépekkel is az eredeti fényû („standard” felületû) RHEINZINK ® -lemezekkel
azonos módon dolgozható fel,
• mivel e felületi kezelés nem bevonat, a vele ellátott lemezek ugyanúgy hajlíthatók, mint az eredeti fényû
RHEINZINK ® -lemezek, anélkül, hogy a felületi réteg repedésétõl kellene tartani,
• a RHEINZINK ® -lemezeknél még a megmunkálás során keletkezett esetleges karcolások, sérülések is
„öngyógyulóak”, hiszen a fémtiszta felületen azonnal elinduló természetes patinásodási folyamat az eredeti
kékesszürke vagy grafitszürke színtónust állítja vissza.
Az az elõny, hogy az anyag így tökéletesen forrasztható marad, egyedülálló a titáncink lemezek felületi
kezelése területén. Az a tény, hogy a forrasztott kapcsolatok így a szokásosat meghaladóan megbízhatóak
lehetnek, lehetõvé teszi, hogy a RHEINZINK ® -„patina pro ” (elõpatinásított) lemezzel még a
különösen nehéz csomópontok is megoldhatók, s a belõle készült csatornák (felületi kezelés) nélkül is
tartósan és megbízhatóan mûködõ, vízhatlan csatlakozásokkal folytonosíthatók.
Megjegyzés:
A fenti esztétikai és alkalmazási elõnyök miatt a RHEINZINK a természetes felületû lemezeket elõnyben részesíti az
– általában környezetkárosító eljárással készülõ és az idõvel változó színû – bevonatos lemezekkel szemben. A lemez
felülete azonban szükség esetén festhetõ. Az alkalmazható festési eljárásokról a RHEINZINK alkalmazástechnikai
tanácsadó szolgálata tud tájékoztatást adni.
Az utóbbi idõben a RHEINZINK kifejlesztett egy új, organikus (néhány hónap alatt természetes módon
lebomló) felületvédelmet is, amely a felületet még selymesebbé teszi, s megoldja a lemez építés közbeni
hatásoktól történõ védelmének problémáját is: e fejlesztés eredménye a korábbi elõpatinásított
RHEINZINK ® -lemez továbbfejlesztett változata, a RHEINZINK ® -„patinapro” felületû lemez.
Az új – a lemez beépítését követõen automatikusan lebomló – felületvédelem tovább javította az elõpatinásított
RHEINZINK ® -lemezek jó tulajdonságait: védi a lemezt a beépítés, a tárolás és a szállítás során,
a látható ujjnyomok keletkezésétõl, és tovább javítja a feldolgozhatóságot a görgõs lemezalakító (elõprofilozó,
ívesítõ) gépeken.
1.5 Ellenállás külsõ hatásokkal szemben
1.5.1 Összeépíthetõség más - feljebb elhelyezkedõ - fémekkel
A RHEINZINK ® az alábbi anyagokkal gond nélkül összeépíthetõ:
• az alumíniummal (mind bevonat nélküli, mind bevonatos felülettel),
• az ólommal,
• a rozsdamentes acéllal,
• a horganyzott acéllal (itt a rozsdalefolyási nyomok - például a vágott élekbõl adódóan - nem kizártak).
Károsodás alakulhat ki:
• a rézzel történõ összeépítés esetén.
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
7

A RHEINZINK ® feldolgozása - Tárolás, szállítás - A feldolgozás módja
1.5.2 Összeépíthetõség más – feljebb elhelyezkedõ – anyagokkal
Károsodás alakulhat ki a RHEINZINK ®- anyagú burkolatokon, ha az elõbbi anyagok felületérõl csapadék
folyik annak (védõréteg nélküli) felületére:
• a bitumenes szigetelõlemezrõl (az oxidációs savkorrózió miatt)
• a PVC tetõszigetelésrõl (a sósav-kibocsátás miatt)
• a rézrõl.
1.5.3 Összeépíthetõség más anyagokkal
• A szilikátkötésû ásványi anyagok (mész, cement, gipsz), valamint egyes savas fafajták (vörösfenyõ,
tölgy, gesztenye, cédrus) nedvesség jelenléte mellett a fémeket korrodálják.
• A RHEINZINK ® -lemezek és a fenti anyagok között egy alkalmas elválasztó réteget kell alkalmazni.
1.5.4 Az olajfûtések hatása a felületre
A RHEINZINK ® -lemezek felülete elsõsorban akkor színezõdhet el, ha
• az olaj tüzelõanyagú fûtõberendezés rosszul méretezett, vagy nincs jól beállítva.
Ilyen elszínezõdések többé-kevésbé láthatóan bármely anyagú fémlemezfedéseken kialakulhatnak.
Megjegyzés:
A megrendelõt elõzetesen tájékoztatni kell a megfelelõ olajminõség használatának, az égõ helyes beállításának,
valamint a rendszeres karbantartás elvégzésének fontosságáról. Gázüzemû kazánoknál nem alakulhat ki elszínezõdés.
2. Munkavégzés RHEINZINK ® -lemezekkel
2.1 Tárolás és szállítás
A RHEINZINK ® -termékeket mindig szárazon és átszellõztetetten kell tárolni és szállítani.
A lemeztekercsek tárolásának és szállításának módja
Megjegyzés:
A lemezek és az elemek tárolása számára mindig ajánlott az építkezés területén az építésvezetõségtõl egy száraz és
szellõztetett helyiséget igényelni.
2.2 A feldolgozás módja
Az elõprofilozott lemezsávok tárolásának és szállításának módja
A bádogosmunkákat Magyarországon korábban az MSZ 7928-7952 szabványok szabályozták, amelyek
egy részét 1998-ban kivonták.
Németországban a bádogosmunkákat a DIN 18339 szabvány és a ZVSHK szakmai szövetség „Bádogos
Irányelvei”, Ausztriában pedig az ÖNORM B2221 szabványok szerint kell kivitelezni.
Megjegyzés:
Szerzõdéses munkák esetén elõ lehet írni, hogy a kivitelezés a RHEINZINK alkalmazástechnikai elõírása szerint
történjen. Ez valamennyi szerzõdõ fél érdekét szolgálja.
8
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások

Lágyforrasztás - Korcolt kapcsolatok - Átlapolások
2.2.1 Jelölések a lemezen
• A felületen jelölni csak puha ceruzával lehet; éles vagy hegyes tárggyal (karctû, zsebkés) a lemezt nem
szabad megkarcolni.
2.2.2 Csatlakoztatási módok
2.2.2.1 Lágyforrasztás
Ha vízhatlan lemezkapcsolatra van szükség, a RHEINZINK ® -lemezeket lágyforrasztással folytonosítják.
A vízlevezetõ profilokon (az ereszcsatornákon, vápákon, lefedéseken) az alakhoz igazodó és vízzáró forrasztott
kapcsolatot egy folyamatos munkamenetben kell kialakítani.
A forrasztott kapcsolatok mellett - a repedésmentesség biztosítására –
mindig be kell építeni dilatációs elemeket is.
A forrasztás segédanyagai és szerszámai:
• forrasztópáka (ún. „kalapácsfejû páka”), súly: kb. 500 g legyen,
• folyasztóanyag (forrasztóvíz): RHEINZINK „ZD-pro” jelû
(gazdaságosabbá teszi a forrasztást),
• forrasztóón: L-Pb Sn 40 (Sb) jelû (40%-os, alacsony antimon tartalmú).
Megjegyzés:
A RHEINZINK ® lágyforrasztása annyiban különbözik a horgany hagyományos forrasztásától, hogy az anyag különleges
ötvözet összetétele és gyártási eljárása (magas újrakristályosodási hõmérséklete) révén a lemezek forrasztott
kapcsolata erõsebb lehet, mint az anyag általános helyen. Így a forrasztás többé nem a csatorna „gyenge pontja”,
ahol a repedések kialakulnak. E speciális szabadalmaztatott (DBP 2607970) forrasztási technikát - amelynél még
erõsítõ gyöngyforrasztásokat sem kell készíteni - a szakemberek a RHEINZINK bádogos-továbbképzõ tanfolyamain
sajátíthatják el.
F o r r a s z t á s i
h é z a g
< 0,5
F o r r a s z t ó ó n D I N 1 7 0 7 s z e r i n t
L - P b S n 4 0 ( S b )
10 = 1 0 m m v í z s z i n t e s f o r r a s z t á s i v a r r a t e s e t é n
5
= l e g a l á b b 5 m m f ü g g õ l e g e s f o r r a s z t á s i
v a r r a t e s e t é n
Metszet a RHEINZINK ® -lemezek
forrasztott kapcsolatáról
A forrasztási varrat szélessége vízszintes felületen legalább 10 mm, függõleges felületen pedig
min. 5 mm legyen.
• A RHEINZINK ® -„patina pro ” (elõpatinásított) anyag a „ZD-pro” márkanevû forrasztóvízzel ugyanúgy
forrasztható, mint az eredeti fényû lemez, mert az elõpatinásítás a RHEINZINK ® -nél nem bevonatjellegû.
Így a forrasztási varrat szilárdsága is azonos értékû. E tulajdonsága miatt a bádogosok különösen
kedvelik.
2.2.2.2 Korcolt kapcsolatok
• Ahosszirányú lemezkapcsolatokat kettõs állókorccal, derékszögû állókorccal, kettõs derékszögû
állókorccal, vagy – egyes esetekben – lécbetéttel alakítják ki.
• Az egyszeres és kettõs fekvõkorcokat általában csak a keresztirányú lemezkapcsolatokhoz szabad
használni.
2.2.2.3 Átlapolások
• A felhasználás területe: a tetõsíkból kiemelt szerkezetek (pl. oromszegély-deszkák, lécbetétek) letakaró
eleme, stb.
• Az átlapolás szélessége
≥ 15° lejtésû felületen: ≥ 150 mm
≥ 22° lejtésû felületen: ≥ 100 mm
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
9

Hõmozgás – Rörzítések
2.2.3 Hajlítások
A gépi vagy kézi élhajlítások hajlítási sugara legalább ≥ 1,75 mm legyen (még kedvezõbb: 2,0 mm).
(Az íves – azaz nem éles – hajlítás a homlokzati munkáknál különösen fontos !)
2.3 A feldolgozáshoz szükséges hõmérséklet
• Ha az anyag hõmérséklete ≥ 10°C: a lemez jól alakítható melegítés nélkül is.
• Ha az anyag hõmérséklete ≤ 10°C: ütésekkel történõ alakítás és kézi megmunkálás esetén az alakítás
környezetében a lemezt elektromos RHEINZINK-hõlégfúvóval kell melegíteni. A melegítés lehetõleg az
alakítás folyamatával együtt haladjon elõre. (Egy korábbi hazai elõírás szerint a horganylemezt nem is
szabad + 4 °C hõmérséklet alatt feldolgozni.)
Megjegyzés:
Ha a költségvetésben a melegítés nincs külön kiírva, a munka megkezdése elõtt az arra jutó munka-többlet elszámolását
az építésvezetõséggel egyeztetni kell.
Fagyos idõben a hideg kezekkel a nagy precízséget igénylõ hajtások (pl. gyûrt korc) nehezebben vagy egyáltalán nem
végezhetõk szakszerûen, ezért célszerû a bádogos munka elhalasztása.
• Forrasztás:
A lemezt forrasztani bármely hõmérsékleten szabad.
2.4 A hõmozgás
A hõmérséklet változása következtében fellépõ hosszváltozás (tágulás és összehúzódás) lehetõségét
mind a tetõfedések és a homlokzatburkolatok lemezsávjainál, mind a hagyományos épületbádogos
munkák és csapadékvíz-elvezetõ rendszerek elemeinél biztosítani kell.
A hosszváltozás számítása:
∆l = l 0 ⋅∆ϑ⋅α
a képlet jelölései
Megnevezés
magyarázat/nagyságrend
egység
∆l
hosszváltozás
mm
l 0
∆ϑ
∝
Számítási példa:
méretezési hossz
hõmérsékletkülönbség a
beépítési hõmérséklethez (T b )
viszonyítva
tágulás:
T max - T b
összehúzódás: T b - T min
T max = +80°C ⇒ 353 K
T min = - 20°C ⇒ 253 K
hõmozgási együttható 2,2
Fektetési hõmérséklet: 15°C
Lemezsáv hossza:
16,0 m
a rögzítés helye és a lemez
vége közötti távolság
Hõtágulás:
16,0 m ⋅ 2,2 mm / (m ⋅ 100K) ⋅ 65 K = 22,9 mm
Összehúzódás:
16,0 m ⋅ 2,2 mm / (m ⋅ 100K) ⋅ 35 K = 12,3 mm
K (°C)
mm/m⋅100K
Figyelem!
A hõsugárzás következtében a fémlemez hõmérséklete jelentõsen eltérhet a levegõ hõmérsékletétõl. A tetõ
lejtésszögétõl, a napszaktól és a felület tájolásától függõen a lemez hõmérsékletének változása akár a 100 K-t is
elérheti (-20°C-tól +80°C-ig).
m
10
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások

Különleges RHEINZINK ® -rendszerelemek a szegélyezésekhez és letakarásokhoz
• A hõmozgás miatt a fémlemezfedés szerkezeti elemeiben dilatációs megoldásokat kell kialakítani.
(Ennek módját az egyes fejezetekben ismertetjük.)
• A vízelvezetésnél és a vonalas szegélyezési elemekben és a letakarásoknál a hõmozgás biztosítására
jól alkalmazhatók a rugalmas betétes RHEINZINK ® -dilatációs elemek.
A hõmozgást lehetõvé tevõ elemek beépítése és a hõmozgás biztosításához szükséges mûszaki
intézkedések megtétele akkor is hozzátartozik a feladat szakszerû elvégzéséhez, ha a megbízó azok
mennyiségét és a szerkezeti megoldás módját a költségvetés-kiírásban nem határozta meg. Ma azonban
már az elvárható gondossághoz tartozik, hogy a dilatációkat a költségvetésben feltüntessék, és az alapján
veszik számításba.
2.5 Rögzítések
A rögzítés módját és kiosztását az aljzat jellemzõi, valamint a rögzítendõ elem mérete és funkciója alapján
kell megtervezni.
A rögzítések lehetnek: közvetlen- (direkt), közvetett- (indirekt) és ragasztott rögzítések.
• Közvetlen módon (szöggel, csavarral vagy szegeccsel) legfeljebb 3 m hosszú elemeket lehet rögzíteni
(pl.: viharlécet).
• Közvetett rögzítés a fércekkel történõ rögzítés.
A RHEINZINK ® -lemezeket ENKOLIT lemezragasztó anyaggal is lehet rögzíteni (a ragasztás elsõsorban
fal- és párkánylefedéseken használatos).
Figyelem!
Amennyiben az egyes elemeket forrasztással (vagy más, nem mozgóképes módon) folytonosítják, akkor a hõmozgás
lehetõségét meghatározott távolságokban elhelyezett dilatációs megoldásokkal kell biztosítani (a csatornákban rugalmas
betétes RHEINZINK ® -dilatációs elemekkel, a lefedéseken és szegélyezéseken elsõsorban mozgóképes lemezkapcsolattal).
3. KÜLÖNLEGES RHEINZINK ® -RENDSZERELEMEK
A SZEGÉLYEZÉSEKHEZ ÉS LETAKARÁSOKHOZ
A RHEINZINK ® -rendszer részét képezi számos olyan rendszerelem is, amelynek révén egyedivé válik, és
amelyek nélkül számos mûszaki feladat nem is oldható meg az elvárt szakszerûséggel.
Ezért a RHEINZINK ® -anyagú szegélyezéseket nemcsak a különleges, selymes kékesszürke vagy grafitszürke
színük, az építészetileg igényes megjelenést eredményezõ természetes felületi struktúrájuk,
hosszú élettartamuk, és megbízhatóságuk teszi különösen kedveltté, hanem a rendszer egyedül álló
komplettsége is, amelynek révén ötletes mûszaki megoldást nyújt több, másképp megoldhatatlan feladatra
is.
3.1 RHEINZINK ® -dilatációs elemek: a mozgás szabadsága
• RHEINZINK ® -dilatációbetétes szalag, lezárás nélkül
alkalmazási terület: hõmozgás biztosítása a csatornákban,
az ereszszegélyek, és a letakarások lemezében (vízhatlan
mozgóképes kapcsolatot biztosít)
méret: 6.000 mm hosszú szalag (tekercsben)
alkalmazás módja: a szükséges kiterített szélességre
levágott dilatációbetétes szalagot a csatlakoztatandó elemek
között az elõírt távolságokban lágyforrasztással kell rögzíteni
(lejtésirányú átfedésekkel)
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
11

Állókorcos RHEINZINK ® -homlokzatburkolatok – Általános szerkesztési elvek
• RHEINZINK ® -dilatációbetétes szalag, egyoldali lezárással
alkalmazási terület: hõmozgás biztosítása a szigetelt tetõk
eresz-, fal- és oromszegélyeinek lemezében (vízhatlan mozgóképes
kapcsolatot biztosít)
méret: 800, 1.000, 1.300, 1.500 és 2.000 mm hosszú elemek
alkalmazás módja: a szegélyezés lemezében a dilatáció
betétes szalagot a csatlakoztatandó elemek között az elõírt
távolságokban lágyforrasztással kell rögzíteni
• RHEINZINK ® -dilatációbetétes szalag, kétoldali lezárással
alkalmazási terület: hõmozgás biztosítása a szigetelt tetõk
süllyesztett vápacsatornáinak lemezében
(vízhatlan mozgóképes kapcsolatot biztosít)
méret: 1.500 és 2.000 mm hosszú elemek
alkalmazás módja: a vápacsatorna lemezében a dilatáció
betétes szalagot a csatlakoztatandó elemek között az elõírt
távolságokban lágyforrasztással kell rögzíteni
Megjegyzés:
A RHEINZINK ® -dilatációs szalagok rugalmas betétjének anyaga EPDM,
ezért színük nem fekete, hanem cinkszürke, így megjelenésük egyáltalán
nem zavaró, szinte „belesimulnak” a csatornába - eltérõen más (fekete
színû) - gyártmányoktól.
3.2 RHEINZINK ® -„Anform”-lemez: lágy és alakítható
• RHEINZINK ® -„Anform”-lemez, sima felületû
alkalmazási terület: tetõfedések oldalrész-szegélyeinek
kialakítása, díszmûbádogos elemek letakarása
tekercsszélesség: 333 mm és 450 mm
lemezvastagság: 0,6 mm
alkalmazás módja: az idomcserép-fedések sorai közé bevezetett,
a fedés elemeire rátakaró, betételemes oldalrész-szegélyek készítésére
• RHEINZINK ® -„Anform”-lemez, plisszírozott felületû
alkalmazási terület: tetõfedések elõrész-szegélyeinek kialakítása
tekercsszélesség: 250 mm
lemezvastagság: 0,6 mm
alkalmazás módja: az idomcserép-fedések hullámos felületére rátakaró
elõrész-szegélyeket úgy készítik, hogy a lemez 100 mm szélességû hullámosítását
az alulról csatlakozó cserépsor íves felületeire gumikalapáccsal
rásimítják
12
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások

RHEINZINK ® -„Anform”-lemez – RHEINZINK ® -UDS toldóelem
Megjegyzés:
A RHEINZINK ® -„Anform” lemez különös elõnye, hogy ugyanolyan
színre patinásodik, mint a szegélyezésben alkalmazott, szokásos
keménységû RHEINZINK ® -lemezek. Így a tetõ megjelenése tökéletesen
egységes lehet.További elõnye, hogy a homogén anyaghasználat
következtében nem jelent gondot a korcolt és a forrasztott anyagkapcsolatok
kialakítása. A RHEINZINK ® -rendszer termékpalettáján még
egy, a szokásosnál lágyabb lemez is megtalálható: az 1000 x 2000
mm-es táblákban, és 0,65, 0,80, valamint 1,00 mm-es lemezvastagságokban
kapható RHEINZINK ® -MD-lemezt díszmûbádogos munkákhoz
fejlesztették ki a RHEINZINK szakemberei.
Kémény oldalrész- és elõrészszegélye,
sima és plisszírozott
RHEINZINK ® -„Anform” lemezzel
kialakítva
Kémény elõrészszegélye, a hullámos
cserépfelületre rásimuló,
plisszírozott szegélyû RHEIN-
ZINK ® -„Anform” lemezzel
RHEINZINK ® -anyagú kémény hátrészszegély
korcolt csatlakoztatása az
oldalrészszegély sima felületû RHEIN-
ZINK ® -„Anform” lemezéhez
3.3 RHEINZINK ® -UDS toldóelem:
a kapcsolatok létrehozása is lehet lenyûgözõen ötletes
• Hullámos profilú RHEINZINK ® -UDS toldóelem
alkalmazási terület:: a fal-, párkány és ablakpárkánylefedések,
valamint gerincszellõzõ-lefedések mozgóképes csatlakoztatása
(legfeljebb 600 mm párkány-, illetve falszélességig)
névleges méret: 250 mm és 333 mm
lemezvastagság: 0,8 és 1,00 mm,
szalaghosszúság: 3,00 m
alkalmazás módja: a letakarás lemezének 10 mm széles
csatlakozási hézaga alatt a függõleges vízorr rögzítésére
szolgáló folyamatos rögzítõ-/merevítõszegélyt meg kell szakítani,
és itt helyette a RHEINZINK ® -UDS toldóelemet kell
elhelyezni ugyanolyan függõleges lehajtással, mint a merevítõszegélyt
Figyelem!
A RHEINZINK ® -UDS toldóelem rendkívül egyszerûen készíthetõ, esztétikus
és jól mûködõ mozgóképes csatlakozások készítését teszi lehetõvé.
Alkalmazásának feltétele, hogy aljzatának lejtése ≥ 3° (5,3%) legyen!
(A letakarások lejtése különben is minden esetben e határérték fölötti.)
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
13

RHEINZINK ® -UDS toldóelem – ENKOLIT-lemezragasztó
A csatlakozás kialakítása hullámos RHEINZINK ® -UDS toldóelemmel
Felület szélessége ≤ 400 mm ≤ 600 mm
Toldóelem szélessége 250 mm 333 mm
A perem merevítése
20
20
15
lapos beszegés, egyszeres
visszahajtással
15
lapos beszegés, kétszeres
visszahajtással
15
lapos beszegés, egyszeres
visszahajtással
és a perem lehajtásával
A RHEINZINK ® -lemezbõl készült letakarás peremkialakítása RHEINZINK ® -UDS toldóelem fölött kialakított
mozgóképes csatlakozás fölött
3.4 ENKOLIT-lemezragasztó: innováció a rögzítésben
• ENKOLIT bitumenbázisú, tartósan plasztikus lemezragasztó anyag
alkalmazási terület: a fal-, párkány és ablakpárkány-lefedések
ragasztott rögzítése, közvetlenül beton- illetve habarcsfelületeken is
kiszerelés: 11 kg súlyú fémtartályban
anyagigény: kb. 2,0-2,5 kg/m 2
hõmérsékleti tartomány: + 5°C hõmérséklet alatt nem szabad bedolgozni
alkalmazás módja: a letakarás aljzatának szilárd, leválásoktól mentes
felületére fogazott glettelõvassal kell teljes felületen, egy irányban
húzva elkenni, és a letakarás RHEINZINK ® -lemezét úgy kell – lassan
és egyenletesen – belenyomni, hogy alatta ne maradhasson légbuborék
• ENKOLIT-Voranstrich 933 kellõsítõ anyag
alkalmazási terület: a felület kellõsítése az ENKOLIT lemezragasztó
használata elõtt
kiszerelés: 2,5 kg súlyú fémtartályban
anyagigény: kb. 0,2 kg/m 2
alkalmazás módja: a letakarás aljzatának szilárd, leválásoktól mentes
felületére ecsettel kell felhordani
14
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások

ENKOLIT lemezragasztó – ENKE METAL-PROTECT védõbevonat – RHEINZINK ® -perforált lemezek
Megjegyzés:
Az ENKOLIT lemezragasztó anyag kielégíti a DIN 1055
szabvány minden, a szélszívással szembeni ellenálló
képességre vonatkozó követelményét, és esõben
csökkenti a kopogó hangokat.
Jó eredménnyel alkalmazható a letakarások rögzítésére
azon aljzatoknál is, amelyekbe más módon (pl. dübelekbe
hajtott csavarokkal) valamilyen okból (például a párkány
szerkezetének gyengesége miatt) nem lehet rögzíteni.
Sok esetben megoldást nyújt akkor is, amikor a
RHEINZINK ® -lemez hátsó felületének kiszellõztetése
nem megoldható. (Pl. ha a párkány nagy szélessége miatt
átszellõztetett deszkaaljzatot kellene készíteni, de az
övpárkány fölött lévõ ablakok miatt a letakarás szintjének
megemelése nem lehetséges).
3.5 ENKE METAL-PROTECT védõbevonat:
pórusmentes védelem a károsító hatások ellen
• ENKE METAL-PROTECT védõ horganyfesték
alkalmazási terület: a RHEINZINK ® -lemezfelület védelme a károsító
hatásoktól az ereszcsatornák és a szegélyezések fölött: a bitumenes
szigetelésû tetõ alatt a bitumenkorróziótól, a rézlemez fedési
szerkezetek alatt az elektrolitikus korróziótól, stb.
kiszerelés: 4,0 és 12,0 kg súlyú fémtartályban
anyagigény: kb. 0,2 kg/m 2
alkalmazás módja: a védendõ RHEINZINK ® -lemezfelületre ecsettel
kell felhordani
Megjegyzés:
Az ENKE METAL-PROTECT védõbevonat pórusmentes bevonatot képez a RHEINZINK ® -lemezek felületén, ezért
különösen alkalmas a károsító hatások elleni hosszú ideig tartó karbantartásmentes védelemre.
3.6 RHEINZINK ® -perforált lemezek: a láthatatlan segítõk
• RHEINZINK ® -AERO 46 perforált szellõztetõ lemez
alkalmazási terület: tetõfedések, homlokzatburkolatok, szegélyezé
sek és letakarások alatti szellõzõ légterek be- és kiszellõzési hézagai
szabad szellõzõ nyílásméret: A0 = 46%
méret:
1.000 x 2.000 mm tábla
lemezvastagság:
1,0 mm
fajlagos súly: 3,85 kg/m 2
felület: RHEINZINK ® -„standard”, RHEINZINK ® -„patina pro ”
alkalmazás módja: az áttakart be- és kiszellõzõ hézagokban a
deszkaaljzaton (egyes esetekben a rögzítõ-/merevítõszegélyhez)
kell (szögezéssel, csavarozással, beakasztással, ill. popszegeccsel)
rögzíteni
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
15

RHEINZINK ® -expandált lemez – RHEINZINK ® -szellõzõ alátétszõnyegek
• RHEINZINK ® -AERO 63 expandált szellõztetõ lemez
alkalmazási terület: tetõfedések, homlokzatburkolatok, szegélyezések
és letakarások alatti szellõzõ légterek be- és kiszellõzési hézagai:
a nagy hézagtartalom miatt általában a kisebb szélességû hézagok
(kit.sz.: ≤ 200 mm)
szabad szellõzõ nyílásméret: A0 = 63%
méret:
1.000 x 2.000 mm tábla
lemezvastagság:
1,0 mm
fajlagos súly: 2,65 kg/m 2
felület:
RHEINZINK ® -„standard”
alkalmazás módja: az áttakart be- és kiszellõzõ hézagokban a deszkaaljzaton
(egyes esetekben a rögzítõ-/merevítõszegélyhez) kell
(szögezéssel, csavarozással, beakasztással, ill. popszegeccsel)
rögzíteni
Megjegyzés:
A RHEINZINK ® -szellõztetõ lemezek megakadályozzák
a nem kívánt rovarkártevõk
megtelepedését a tetõfedések, a homlokzatburkolatok
és a letakarások fémlemez burkolata
alatt, az átszellõztetett légrésben.
Nem tévesztendõk össze az ún.„rovarhálókkal",
mivel azoknál sokkal kedvezõbb
megjelenésûek, alaktartósságuk révén a
szellõzõnyílást tökéletesen befedhetik, a nyílások
keresztmetszete pedig azokénál jóval
nagyobb (≈ 5mm), így a szokásos méretû
szennyezõdések (pl. fûrészpor) nem tömhetik
el az átszellõzõ légrést – végképp mûködésképtelenné
téve azt.
3.7 RHEINZINK ® -szellõzõ alátétszõnyegek: a szellõztetésmesterek
• RHEINZINK ® -szellõzõ alátétszõnyeg, alacsony páraátbocsátási
ellenállású alátétfóliára kasírozva
alkalmazási terület: kis (7° alatti) lejtésû, valamint nem tökéletesen
átszellõztetett tetõfedések, homlokzatburkolatok, szegélyezések
alatti drénréteges alátéthéjazatként (második vízelvezetõ rétegként)
vastagság: 8 mm
hangcsillapítás: kb. 6 dB(A) (kopogó esõhang ellen)
alkalmazás módja: közvetlenül a fedés, illetve a letakarás
RHEINZINK ® -lemeze alatt kell teljes felületen az aljzatra fektetni, az
ereszsávra, illetve a rögzítõ-/merevítõszegélyre rávezetve, a hátsó felhajlítás
mögötti függõleges szerkezetre felhajlítva
(az alátétfóliával lefelé)
16
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások

RHEINZINK ® -szellõzõ alátétszõnyegek
Megjegyzés:
A RHEINZINK ® -szellõzõ alátétszõnyegek
lehetõvé teszik, hogy a RHEINZINK ® -
lemezek hátsó felületén lecsapódó pára
eltávozhasson, akkor is, ha az aljzat nem
engedi a lemez alsó oldalának tökéletes
átszellõztetését az aljzat alatt lévõ
légréteg felé (OSB, Betonyp, habüveg,
beton- és habarcsfelületek).
Jelentõsen csökkentik továbbá az ún.
"kopogó esõhangot", így az olyan nagyszélességû
ablakpárkányok RHEIN-
ZINK ® -lemeze alatt is jól alkalmazhatók,
ahol az esõbõl származó zavaró hanghatások
csökkentése megkívánt.
• RHEINZINK ® -ENKAMAT 7008 szellõzõ alátétszõnyeg (fóliakasírozás nélkül)
alkalmazási terület: nem tökéletesen átszellõztetett tetõfedések,
homlokzatburkolatok, szegélyezések alatti drénrétegként
vastagság: 8 mm
hangcsillapítás: kb. 6 dB(A) (kopogó esõhang ellen)
alkalmazás módja: közvetlenül a fedés, illetve a letakarás
RHEINZINK ® -lemeze alatt kell teljes felületen az aljzatra fektetni,
az ereszsávra, illetve a rögzítõ/merevítõszegélyre rávezetve,
a hátsó felhajlítás mögötti függõleges szerkezetre felhajlítva
• RHEINZINK ® -ENKAMAT 7018 szellõzõ alátétszõnyeg (fóliakasírozás nélkül)
alkalmazási terület: kétszintû belsõ helyzetû csatornák (shed-, attikaés
vápacsatornák), a felsõ és az alsó (biztonsági) csatornaelem közötti
távolságtartásra
vastagság: 18 mm
alkalmazás módja: közvetlenül a felsõ csatornaelem RHEINZINK ® -
lemeze alatt kell teljes felületen az alsó csatornaelembe fektetni, oldalra
is felhajlítva
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
17

Kis- és középelemes tetõfedések RHEINZINK ® -szegélyei – általános szerkesztési elvek
4. A TETÕFEDÉSEK RHEINZINK ® -SZEGÉLYEI
4.1 A kis- és középelemes tetõfedések szegélyezéseinek általános szerkesztési elvei
Kisméretû (pikkely-) tetõfedési elemekkel (cseréppel, természetes és mûpalával, stb.) többnyire olyan
magastetõket fednek, amelyek lejtése ≥ (20°-)25°-35°.
A középméretû (táblás-) elemekbõl készülõ tetõfedésekkel elérhetõ az „alacsony hajlású” lejtéstartomány
(≥ 7°) is, kedvezõ azonban, ha a lejtés ≥ 17°.
• Amennyiben a kis- és középelemes fedésû magastetõkben használati tereket alakítanak ki („beépített
tetõtér”), akkor a tetõfedés alatt minden esetben második vízelvezetõ réteget készítenek.
A második vízelvezetõ réteg általában vízzáró alátétfólia, de fokozottabb vízzárósági igény, illetve kisebb
lejtés esetén vízzáró alátétfedés, vízzáró alátéttetõ, esetleg vízhatlan alátéttetõ.
• Az ilyen fedésû tetõk általában átszellõztetett szerkezetek, így szakszerû kivitelezés esetén a második
vízelvezetõ réteg és a tetõfedés között átszellõzõ légrés van kialakítva.
Figyelem!
Mivel a kis- és középelemes tetõfedések a
csapadékkal szembeni tömörség szempontjából
épületszerkezetileg „vízzáró" besorolásúak, azok
bádogos szegélyeit is „vízzáró" módon kell
készíteni.
(Ez egy fokozattal enyhébb követelményeket
jelent, mint a „fokozottan vízzáró" állókorcos és
lécbetétes fémlemez fedések, és két fokozattal
enyhébbet, mint a szigetelésekkel szemben
támasztott „vízhatlanság" követelménye.)
A magastetõk RHEINZINK ® -anyagú szegélyezésének tervezése és kivitelezése során az alábbi
szerkezeti követelményekre kell különösen figyelni:
• A RHEINZINK ® -lemezekkel nem érintkezhetnek olyan anyagok,
amelyek a lemez anyagát károsíthatják, valamint róluk víz sem
folyhat a RHEINZINK ® -lemezekre (különös tekintettel a tetõfedés
anyagából esetleg kioldódó károsító alkotórészekre – így
például a bitumenkorrózió jelenségére; ld. 1.5.2).
Amennyiben ilyen veszély fennáll, a RHEINZINK ® -lemez védelmére
ENKE METAL-PROTECT pórusmentes védõbevonatot (ld.
3.5) kell használni.
• A korróziós hatások lehetõségét akkor is ki kell zárni, ha egy tetõfedésben
esetleg több fajta fémlemezt használnak a szegélyezésben
– egymással összeépítve, illetve egymás alatt.
(Ha például egy tetõfedés felújításakor rézlemez érintkezik
RHEINZINK ® -lemezzel, vagy rézlemez felületrõl folyik csapadék
az alatta lévõ RHEINZINK ® -lemez felületére; ld. 1.5.1.)
Az ENKE METAL-PROTECT pórusmentes védõbevonat ilyen
esetekben is kiválóan használható a RHEINZINK ® -lemez
védelmére.
18
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások

Kis- és középelemes tetõfedések RHEINZINK ® -szegélyei – általános szerkesztési elvek
Megjegyzés:
Az egyes kis- és középelemes tetõfedési rendszerek kialakításával, mûszaki jellemzõivel, valamint a tervezésükre és
kivitelezésükre vonatkozó követelményekkel az adott rendszerek alkalmazástechnikai útmutatói foglalkoznak. Ezért
itt kizárólag az ilyen fedésû tetõk RHEINZINK ® -fémlemez szegélyeire vonatkozó ismereteket foglaljuk össze.
A kis- és középelemes tetõfedések szegélyezéseinek kialakítására vonatkozó szabványok közül 1998-ban
számosat – így a szegélyezések alakját leíró szabványokat (MSZ 7948/1-7, MSZ 7949/1-7 MSZ 7950/1-5) –
visszavonták, így e szerkezetekre jelenleg az alábbi szabványok tartalmaznak érvényes elõírásokat:
– MSZ 7959-1:1978 „Épületbádogos szerkezetek terminológiája.
Szerkezeti elemek”,
– MSZ 7959-5:1978 „Épületbádogos szerkezetek terminológiája.
Cserép- és palafedésû tetõk fémlemez szegélyei”.
Épületmagasság
Átfedés mértéke
(függõleges vetületi méret)
< 20 m ≥ 50 mm
≥ 20 m
≥ 80 mm
A kis- és középelemes tetõfedések RHEINZINK ® -szegélyezéseinek átfedése
a fedés elemeivel
A kis- és középelemes tetõfedések
szegélyezései a fedés elemeivel
lejtésirányú átfedésekkel csatlakoznak.
Az átfedés mértéke többnyire
legalább vízküszöb-magasságú, azaz
a táblázat szerinti legyen:
A pikkely- és táblás fedések
RHEINZINK ® -lemezbõl készülõ
szegélyezéseinek lemezvastagságát
a mellékelt táblázat alapján
kell megválasztani:
A szegélyezések rögzítõszegélyeinek
lemezvastagsága legalább
az alábbi legyen:
• horganyzott acéllemez:
0,8-1,0(-1,5) mm
• alumíniumlemez:
1,2-1,5(-2,0) mm
Rögzítés módja
folyamatos
merevítõsávval
teljes felületen
ragasztott *
Kiterített szélesség
(névleges méret)
≤ 400 mm
Anyagvastagság
≥ 0,7 mm
> 400 – ≤ 800 mm ≥ 0,8 mm
> 800 mm ≥ 1,0 mm
≤ 400 mm
≥ 0,8 mm
> 400 mm ≥ 1,0 mm
Apikkely- és táblás fedések RHEINZINK ® -szegélyezéseinek lemezvastagsága,
a kiterített szélességtõl függõen
* ≤ 30 mm vízorr-elõreállás esetén
Megjegyzés:
Az alacsonyabb értékek szokásos épületmagasság, vízorrméret és egyenességi
igény, valamint legfeljebb 250 mm kiterített szélesség esetén érvényesek. A
rögzítõszegélyek lemezvastagságát fokozott igénybevétel, megnövelt vízorrméret,
fokozott egyenességi igény és nagyobb lemezszélesség esetén a szükséges
mértékben meg kell növelni (a szokásosnál nagyobb konzolosság esetén
egészen a zárójelben szereplõ értékekig).
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
19

A tetõfedések szegélyezéseinek aljzata és rögzítése
4.2 A tetõfedések szegélyezéseinek aljzata
Az átszellõztetett tetõk RHEINZINK ® -lemezbõl készülõ szegélyezéseinek aljzatát is úgy kell kialakítani,
hogy a tetõ számára az aljzatban biztosított szellõzõ keresztmetszet a szegélyezés alatt se csökkenjen.
• A kis- és középelemes fedések szegélyezései lehetõleg
teljes felületû (deszka-)aljzaton feküdjenek fel (pl.
ereszszegély).
• A lejtésirányú szegélyezési elemek (pl. vápák, orom
szegélyek, falszegélyek, stb.) lemezei egyes esetek
ben felfektethetõk a kiselemes tetõfedések lécezésén
ilyenkor azonban a lécezést be kell sûríteni: a fél-léc
távolságban rögzített kiegészítõ lécek beépítésével.
(A < 20 cm léctávolságú pikkelyfedések esetén a
besûrítés elmaradhat.)
• A ritkábban alátámasztott táblás fedéseknél a szegélyezés
lemeze alá mindenképpen kisegítõ aljzatszerkezetet
(deszkát vagy pallót) kell beépíteni.
Megjegyzés:
A ≥ 20 cm léctávolságú pikkelyfedések (pl. alakos cserépfedés, lovagfedésként kialakított hódfarkú cserép) lécezését
nemcsak a fal- és oromszegélyek, valamint a vápák alatt, hanem az áttörések szegélyezése (pl. a csõáttörés talplemeze)
alatt is be kell sûríteni.
(A besûrített szakaszon minden léc közé még egy léc szerelésével, léctávolság: ≈150-165 mm.)
Ennél sûrûbb léctávolság esetén (pl. kettõs hódfarkú cserépfedés, léctávolság ≈ 150mm) a lécezés sûrítése nem
szükséges.
4.3 A tetõfedések szegélyezéseinek rögzítése
A szegélyezések RHEINZINK ® -elemeit úgy kell rögzíteni, hogy a rögzítés biztosítsa a szél szívóerejével
szembeni ellenállást és tegye lehetõvé az elemek hõmozgását.
A rögzítés módja:
• közvetett (indirekt)
(beakasztó fércekkel, és/vagy rögzítõszegély-sávba akasztással, esetleg palatáskával)
Megjegyzés:
Esésvonal-irányú (illetve a vízfolyás irányában fekvõ) ferde szegélyezések egymásra a vízfolyás irányában takartan
átlapolva szerelt lemezeit kivételes esetben lehet közvetlenül is rögzíteni (a fölé takaró elem átlapolása alatt), de csak
akkor, ha az elem hossza h ≤ 3,00 m, és ha a rögzítõelem által okozott lyuk magasabban van az átlapoló elem alsó
pereme fölött, mint a vízküszöb-magasság (ld. 4.1).
a) beakasztó fércek
A beakasztó férceket ereszszegély, az oromszegély,
A fércek távolsága:
valamint az elõrész-szegély felsõ peremének rögzí- • ≈ 250-333 mm
téséhez használják.
20
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások

A tetõfedések szegélyezéseinek rögzítése
Figyelem!
Erõs szélhatásnak kitett helyeken a férceket a szükséges mértékben sûríteni kell (esetleg folyamatos beakasztó férclécet
kell alkalmazni).
A fércek rögzítése:
• deszkaaljzathoz vagy a lécezéshez:
két-két darab legalább 2,8/25 mm méretû tüzihorganyzott tetõszeggel,
• szilikátanyagú falhoz:
két-két darab legalább 3/25 mm méretû, dübelbe behajtott tüzihorganyzott acél
csavarral, (többnyire mûanyag dübelt alkalmaznak).
b) rögzítõszegély-sávok
Megjegyzés:
A rögzítõszegély-lemezek hosszúsága min-
dig ≤ 3,00 m, ezért azokat lehet közvetlenül
is rögzíteni.
A rögzítõszegélyeket az ereszszegélyek, az oromszegélyek,
és az elõrészszegélyek vízorrbeszegéses külsõ peremének
beakasztásos rögzítéséhez használják.
A rögzítõszegély-lemezeket (és az ereszsávokat)
átlapolva, vagy 3 mm hézaggal folytonosan fektetve kell
szerelni. Rögzítésük:
• fa anyagú aljzatra:
legalább 2,8/25 mm méretû tüzihorganyzott acél
anyagú tetõszegekkel, két sorban, varrottan eltolva,
100 mm-ként,
• szilikátanyagú falhoz:
legalább 3,0/25 mm méretû, dübelbe behajtott tüzihorganyzott
acél csavarokkal
(többnyire mûanyag dübelt alkalmaznak)
c) palatáska
A palatáskát a palafedések elõrészszegélyének rögzítésénél Megjegyzés:
használják. A palatáska-elemek hossza mindig ≤ 3,00 m,
ezért azokat lehet közvetlenül is rögzíteni.
A palatáska-elemeket 3 mm hézaggal, folytonosan fektetve kell
szerelni. Rögzítésük:
• legalább 150 mm-ként a fa anyagú aljzatra lefogva
(legalább 2,8/25 mm méretû tüzihorganyzott acél
anyagú tetõszegekkel)
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
21

A tetõfedések szegélyezéseinek lemezkapcsolatai
4.4 A tetõfedések szegélyezéseinek lemezkapcsolatai
A kis- és középelemes tetõfedések szegélyezéseinek RHEINZINK ® -lemezbõl készülõ elemeinek
folytonosítására alkalmazott lemezkapcsolatokat úgy kell kialakítani, hogy a tetõfedés egészének vízzárósága
a szegélyezés környezetében is biztosított legyen.
a) a vízszintes szegélyezési elemek (ereszszegély,
elõrészszegély) lemezkapcsolatai
Mozgóképes lemezkapcsolat, ráforrasztott
rögzítõsávval kialakított egyszeres
fekvõkorccal
• ráforrasztott rögzítõsávval kialakított egyszeres fekvõ
korccal:
leginkább az elõrészszegély-lemezben használatos
lemezkapcsolat
ereszszegélyben nem használható, mert arra az
egész tetõrõl ráfolyik a csapadékvíz
• rugalmas betétes RHEINZINK ® -dilatációs
elemmel (ld. 3.1):
elsõsorban ereszszegélyben használatos,
mert „vízhatlan” épületszerkezeti
besorolású kapcsolatot biztosít
ha a dilatációs elemet – esztétikai
okokból – letakarják, a letakaró lemezt
csak az egyik oldalról csatlakozó
ereszsávon szabad rögzíteni
Rugalmas betétes RHEINZINK ® -dilatációs elemmel
kialakított mozgóképes lemezkapcsolat
Korlátozottan mozgóképes
lemezkapcsolat kettõs
állókorccal
• kettõs állókorcos kapcsolattal:
az ereszszegélyek hagyományos folytonosítási megoldása, amely a
két oldalról csatlakozó lemezek némi hõmozgását is engedi
a korcokat a fedés felõli oldalon általában le kell fektetni, az eresz felõli
oldalon pedig íves/ferde korcvégkialakítással kell lezárni
Figyelem!
Az állókorcos hosszanti lemezkapcsolatokkal kialakított ereszszegélyekhez – 25° lejtés alatt – a korcolt fémlemez
tetõfedésekhez használatos elõreugró „orral” kialakított ereszsávot kell használni, az egyszerû lehajlítással kialakított
rögzítõszegély helyett!
E megoldásban a korcok távolsága nem haladhatja meg az 1,00 m-t (eltérõen a szokásos dilatációs megoldásoktól)!
b) a ferde szegélyezési elemek (a vápa-, a falszegély- és az oromszegély) lemezkapcsolatai
• A ferde szegélyezések RHEINZINK ® -lemezbõl készült elemei a vízfolyás irányában (lejtésirányban)
takarjanak egymásra.
22
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások

A ferde szegélyezési elemek (a vápa-, a falszegély- és az oromszegély) lemezkapcsolatai
• A lemezkapcsolatokat a lejtéstõl függõen kell kialakítani, az alábbiak szerint:
Vápa, falszegély, oromszegély lejtése Keresztirányú lemezkapcsolat
≥ 35° (70,0%)
≥ 100 mm átfedés, peremezett lemezszélekkel
≥ 25° (46,6%)
egyszeres (beakasztó) fekvõkorc
≥ 10° (17,6%)
egyszeres fekvõkorc ráforrasztott rögzítõsávval
< 10° (17,6%) vízhatlan keresztirányú kapcsolat (forrasztott, szükség
esetén rugalmas betétes dilatációs kapcsolattal)
A kis- és középelemes tetõfedések vápáinak, falszegélyeinek és oromszegélyeinek keresztirányú kapcsolatai, a
lejtéstõl függõen
a) ≥ 100 mm átfedés, peremezett lemezszélekkel
(alkalmazható, ha a tetõtér beépítetlen, vagy a
szegélyezés lemeze alatt ki van alakítva második
vízelvezetõ réteg)
b) egyszeres
(beakasztó) fekvõkorc
c) egyszeres fekvõkorc
ráforrasztott rögzítõsávval
d) forrasztott (vízhatlan)
keresztirányú
kapcsolat
A vápa-, az oromszegély- és a falszegély-lemezek keresztirányú kapcsolatai
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
23

A hõmozgás biztosítása a tetõfedések szegélyezéseinek elemeiben
4.5 A hõmozgás biztosítása a tetõfedések szegélyezéseinek elemeiben
• A kis- és középelemes tetõfedések szegélyezéseinek elemeit és rögzítéseit, valamint az elemek közötti
kapcsolatokat úgy kell kialakítani, hogy az elemek a hõmérsékletváltozás hatására szabadon tudjanak
tágulni, összehúzódni, vagy elcsúszni, és bennük ne alakulhasson ki a hõmozgásból adódó feszültség.
• A szegélyezések RHEINZINK ® -elemeiben az alábbi távolságokban kell mozgóképes kapcsolatot
kialakítani:
Rögzítés módja
Kiterített szélesség Dilatációs elemek távolsága
(névleges méret)
folyamatos
< 500 mm ≤ 10,0 m
rögzítõsávval
≥ 500 mm
≤ 8,0 m
ragasztott bármely szélesség ≤ 6,0 m
Fenti irányértékek az egyenes vonalú szakaszokra vonatkoznak.
A fix pontoktól (sarkoktól, végzõdésektõl) mindig a táblázat értékeinek felét kell figyelembe venni.
A kis- és középelemes tetõfedések szegélyezéseinek dilatációs távolságai
Megjegyzés:
Az átfedés, az egyszeres fekvõkorc, valamint a ráforrasztott rögzítõsávval kialakított egyszeres fekvõkorc mozgóképes
kapcsolatnak számít, ha az egyes elemek egymáson szabadon el tudnak mozdulni: pl. a visszahajtás mögött
kellõ mértékû (általában 10 mm) szabad mozgáslehetõség van.
Amennyiben az egyes szegélyezési elemek folytonosítása a tetõ kis hajlásszöge miatt, vagy más okból forrasztott
kialakítású, azokban az elõírt távolságokban rugalmas betétes RHEINZINK ® -dilatációs elemekkel kell a hõmozgást
biztosítani!
24
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások

A tetõfedések RHEINZINK ® -bõl készülõ szegélyeinek szerkezeti részletei – Ereszszegély
4.6 A tetõfedések RHEINZINK ® -bõl készülõ szegélyeinek szerkezeti részletei
(vonalas jellegû szegélyezések)
4.6.1 Ereszszegély
Az ereszszegély az a szerkezeti elem, amely a tetõfedés és a csatorna között elhelyezkedve a tetõ csapadékvizét
a csatornába vezeti be.
RHEINZINK ® -perforált lemez
a cseréptörmelék felfogására
és a tisztítás biztosítására
táblázat szerint
Pikkelyfedésû magastetõ ereszkialakítása, RHEINZINK ® -ereszszegély-lemezzel, az ereszpallóba süllyesztett
csatornatartóval.
A homlokzati síktól elõreugró eresznél a második vízelvezetõ réteg a csatorna alatt van kivezetve.
Az eresz szegélylemezének szélessége:
• A szegélylemez legalább olyan széles legyen, hogy a tetõfedés elemei a RHEINZINK ® -ereszszegélyre
legalább a függõleges vízküszöb-átfedés (ld. 4.1) biztosításával takarjanak rá
(a helyi idõjárási viszonyok nagyobb átfedést is indokolhatnak)
• A lejtést is figyelembe véve a pikkelyszerû elemekbõl készült tetõfedés elemei a RHEINZINK ® -ereszszegélyre
legalább az alábbi mértékben fedjenek át:
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
25

Tetõfedések RHEINZINK ® -bõl készülõ ereszszegélyei
Tetõ lejtése
Átfedés
25° (46,6%) ≤α< 35° (70,0%) ≥ 120 mm
35° (70,0%) ≤α< 45° (100,0%) ≥ 95 mm
45° (100,0%) ≤α ≥ 80 mm
Pikkelyszerû elemekbõl készült tetõfedések elemeinek lejtésirányú átfedése az
eresz szegélylemezére, a vápa lemezére, vagy a fekvõ ereszcsatorna felsõ
peremére – a tetõ lejtésétõl függõen, 20 m épületmagasságig (20 m magasság
fölött az átfedés mértékét értelemszerûen növelni kell)
• A táblázat szerinti átfedési értékek arra az esetre is érvényesek, amikor a vízelvezetés fekvõ ereszcsatornával
van megoldva, és az ereszszegély-lemez a fekvõ ereszcsatorna alatti ereszszakaszt fedi
le. Ilyenkor a kiselemes (pikkely-)fedés legalsó elemei közvetlenül a fekvõ ereszcsatornára fekszenek
fel
Megjegyzés:
Amennyiben szükséges, az ereszszegély lemeze alatt a csatornatartókat az ereszpallóba vagy a szarufa végébe be
kell süllyeszteni.
Az ereszszegély-lemez kialakítása:
• A lemez hátsó élén ≥ 20 mm szélességû lapos beszegést (vízkorc-visszahajtást) kell kialakítani, s a
visszahajtásba akasztott beakasztó fércekkel (rögzítõnyelvekkel) kell rögzíteni.
• Az ereszszegély külsõ – vízorrbeszegéses – szélét az ereszpallóra, ill. a deszkaaljzatra lefogott rögzítõszegély-lemezbe
(kettõs állókorcos folytonosítás esetén: ereszsávba) akasztva kell rögzíteni.
Figyelem!
Az ereszszegély alatti rögzítõszegély illetve ereszsáv külsõ szélének elõreállása az ereszvonaltól legalább 20-30 mm
legyen, illetve az ereszszegély a függõ ereszcsatornába mintegy 1/3 csatorna-átmérõig nyúljon bele.
Az ereszszegély-lemez végének csatlakozásait és lezárásait is vízzáróan, lejtésirányú átfedésekkel kell
elkészíteni. A csatlakozást a fedési módtól és az idõjárási viszonyoktól függõen kell kialakítani. A lejtésirányú
szegélyezések (vápa-, oromszegély- és falszegély-lemez) az ereszszegélyre legalább a függõleges
vízküszöb-átfedés biztosításával (azaz a fenti táblázat szerinti mértékben) takarjanak rá.
Megjegyzés:
A fenti szabályok az – általában hullámos – középelemes (táblás) fedésekre vonatkozóan is iránymutatásul szolgálnak,
bár azok eresze leginkább ereszszegély-lemez nélkül készül. Amennyiben ilyen fedés ereszén mégis betervezésre
került szegélylemez alkalmazása, azt a fenti elvek alapján kell megoldani.
A középelemes (táblás) fedéseknél – geometriai kialakításuk miatt – javasolt a táblázatban megadottnál nagyobb
átfedéseket biztosítani (a táblák eresz felõli vége a hullámok magaspontja alatt nyitottabb), illetve a táblák alsó végén
a porhó-behordást a héjazat elemeinek geometriai kialakításához illeszkedõ módon, külön elemmel lezárva kell
megakadályozni.
26
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások

Kiselemes tetõfedések RHEINZINK ® -bõl készülõ ereszszegélyei
min.80 mm
min. 20 mm
min. 100 mm
RHEINZINK ® -fekvõ ereszcsatorna kiselemes
fedésben, széles ereszszegéllyel.
A második vízelvezetõ réteg a csatornába
van bevezetve.
min. 80 mm
min. 20 mm
min.100 mm
RHEINZINK ® -perforált lemez
a cseréptörmelék felfogására
és a tisztítás biztosítására
RHEINZINK ® -fekvõ ereszcsatorna kiselemes
fedésben, keskeny ereszszegéllyel.
A második vízelvezetõ réteg a csatorna
alatt van kivezetve.
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
27

A kiselemes fedésû tetõk cseppentõszegéllyel és takarósávval kialakított további ereszmegoldásai
RHEINZINK ® -perforált lemez
a cseréptörmelék felfogására
és a tisztítás biztosítására
A homlokzati síkban kialakított eresz, RHEINZINK ® -függõ
ereszcsatornával.
A második vízelvezetõ réteg a csatornába van bevezetve.
1/3 2/3
A homlokzati síktól elõreugró eresz, RHEINZINK ® -függõ ereszcsatornával.
A második vízelvezetõ réteg a csatornába van bevezetve.
Figyelem!
A fedés ácsszerkezetét a fentiek figyelembe vételével kell készíteni: az alsó ereszszegély-lemez (ún. csöppentõlemez)
rögzítéséhez szükséges deszkát a szarufák végébe besüllyesztve kell rögzíteni, mert csak így biztosítható a teljes
értékû átszellõzés!
28
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások

Kis- és középelemes tetõfedések falszegélyeinek kialakítása
4.6.2 Falszegélyek
A kis- és középelemes tetõfedések falszegélyeinek falcsatlakoztatását épületszerkezetileg „vízzáró”
módon (ld. 4.1) kell kialakítani.
a) a falszegély-lemez külsõ – fal menti – peremének kialakítása
A falszegély csatlakozási magassága:
• ≥ 150 mm a tetõfedés felsõ érintõsíkja fölött (a viharléc alatt)
Amennyiben a fedés alatt teljes értékû második vízelvezetõ réteg készül (a fal mentén a falhoz felhajtva
és vízzáróan csatlakoztatva), a csatlakoztatás magassága (h) – a viharléc alatt – az alábbi lehet:
• < 25° lejtésnél ≥ 150 mm
• ≥ 25° lejtésnél ≥ 100 mm
• ≥ 35° lejtésnél ≥ 80 mm
(alakos cserépnél: a cserépfedés felsõ hulláma fölött ≥ 65 mm)
A falszegély lemezének felsõ peremét az alábbiak szerint kell kialakítani:
• A falszegély felsõ peremén a tetõ felõli oldal irányába hajlított lapos beszegést (vízkorc-visszahajtást)
kell kialakítani, s a szegélylemez felsõ élét a visszahajtásba akasztott beakasztó fércekkel (rögzítõnyelvekkel)
kell rögzíteni.
A lapos beszegés szélessége ≈ 20 mm legyen, és a visszahajtást kb. 15-30°-os szögben nyitottan kell
hagyni.
• Amennyiben a falszegély felsõ pereme más szerkezet által nem takart (legalább vízküszöb-átfedés
sel), a peremet viharléccel kell letakarni. A viharlécet a szilikátanyagú falhoz legfeljebb 250 mm-ként
kell rögzíteni, legalább 3,0/25 mm méretû, mûanyag dübelbe csavart tüzihorganyzott acél csavarral.
• A viharléc felsõ élén kialakított kihajtást tartósan rugalmas, az UV-sugárzásnak ellenálló, semleges (pl.
nem ecetsavas) oldóanyagú tömítõanyaggal kell tömíteni; olyan módon, hogy a tömítõanyag a vályút
teljesen kitöltse és a tömítés felsõ felülete kifelé lejtsen.
A viharléc felsõ peremét lehet elõre felszerelt, a fal síkja mögé süllyesztett csatlakozósínbe is bepattintani.
A csatlakozósínt a falhoz legfeljebb 200 mm-ként kell rögzíteni.
Megjegyzés:
Hõszigetelt falszerkezet esetén a rögzítõ elemek hosszát értelemszerûen meg kell növelni, vagy a rögzítés vonalában
– többnyire fa anyagú – betétet kell felszerelni (a hõszigetelés vastagságán belül).
b) a falszegély-lemez belsõ – a héjazat elemeihez csatlakozó – peremének kialakítása
• süllyesztett
• süllyesztés nélküli
vízkorc-visszahajtással
bordával (állóhajtással) és vízkorc-visszahajtással
pikkelyszerû kialakítású betétlemezekkel
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
29

Pikkelyfedésû magastetõ süllyesztett falszegélye
80-150 mm
Pikkelyfedésû magastetõ süllyesztett falszegélye.
A fedés (héjazat) elemei alatti lécezés a falszegély vonalába nem nyúlik bele, a falszegély lemezét
ezért külön alá kell támasztani.
Megjegyzés:
A süllyesztett kialakítás legfõbb elõnye, hogy a falszegély egy ferde csatornát képez, így a víz a fedés alá már nem
juthat vissza. Hátránya azonban, hogy bonyolultabb az aljzatszerkezete, továbbá hogy a csapadék a falszegélyrõl az
ereszszegély síkja alatt érkezik az eresz vonalához. Ez problémát okozhat a csatorna magasságának
meghatározásakor. (Szükség esetén ezért az eresznél a falszegély csatornájának mélysége csökkenthetõ.)
A süllyesztett kialakítású falszegély-lemezt egészen az ereszig ki kell vezetni, illetve tetõfelépítmények (pl. kémények,
tetõablakok) mentén, az alsó végén a fedés síkjára rá kell vezetni.
30
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások

Pikkelyfedésû magastetõ süllyesztés nélküli falszegély kialakításai
Pikkelyfedésû magastetõ süllyesztés nélküli falszegélye, egyszerû vízkorc-visszahajtással
Megjegyzés:
A süllyesztés nélküli megoldások legfõbb elõnye, hogy az aljzatszerkezetük egyszerû.
A csupán lapos beszegéssel (vízkorc-visszahajtással) kialakított változat vízzárósága mindazonáltal nem
elégséges, ezért csak egyszerûbb épületek fedéséhez használható. (A vízkorc-visszahajtást itt is enyhén – mintegy
15-30°-ban – nyitottan kell hagyni.)
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
31

Pikkelyfedésû magastetõ süllyesztés nélküli falszegély kialakításai
80-150 mm
Pikkelyfedésû magastetõ süllyesztés nélküli falszegélye bordával (állóhajtással)
Megjegyzés:
A bordával (állóhajtással) kialakított változat széles körben alkalmazott, kellõ vízzáróságú mûszaki megoldás.
Az állóhajtás a tetõfedés felsõ síkja fölött ≥ 10 mm-rel végzõdjön.
A tetõfedés alatt kialakított lapos beszegés és a borda közötti távolság ≥ 70 mm legyen.
32
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások

Falszegély pikkelyszerû kialakítású RHEINZINK ® -betétlemezekkel
c) a falszegély-lemezek keresztirányú kapcsolatainak kialakítása
• a 3.4 pontban leírtak szerint
(a falszegély lejtésétõl függõ lemezkapcsolattal).
d) a falszegély-lemez rögzítése
• a tetõfedés és a fal felõli oldalon:
a lapos beszegésébe (vízkorc-visszahajtásába) akasztott beakasztó fércekkel (rögzítõnyelvekkel)
a beakasztó fércek távolsága: ≤ 250-333 mm
(erõs szélhatásnak kitett helyeken a férceket a szükséges mértékben sûríteni kell;
esetleg folyamatos beakasztó férc-lécet kell alkalmazni).
a lapos beszegés szélessége: ≥ 20 mm
(a visszahajtást enyhén nyitottan kell hagyni)
• a felsõ végükön (lecsúszás elleni rögzítés):
a felsõ peremen kialakított lapos beszegésbe (vízkorc-visszahajtásba) akasztott beakasztó fércekkel
(ld. még 3.3)
a lapos beszegés szélessége: ≥ 20 mm
A falszegély-lemez alsó és felsõ csatlakozásait és lezárásait is vízzáróan, lejtésirányú átfedésekkel kell
elkészíteni. A falszegély-lemez az ereszszegélyre legalább a függõleges vízküszöb-átfedés biztosításával
(ld. 3.1), illetve a 3.6.1 fejezetben közölt táblázat szerinti mértékben takarjon rá.
e) a falszegély pikkelyszerû kialakítású RHEINZINK ® -betétlemezekkel
Egy klasszikus megoldás, amely rendkívül elegáns, mivel a tetõfedés és a fal között nem jelenik meg látszó
fémlemez szegély.
Megjegyzés:
A betétlemezekkel kialakított falszegély profil nélküli pikkelyfedési
elemekhez használatos (hódfarkú cseréphez, mûpalához,
stb.).
Elemeit soronként illesztik be a tetõfedésbe. A betétlemezek
rögzítése hátsó kihajtásuk a lécezésbe történõ beakasztásával
történik.
Az elemek méretét a fedés fajtája, a fedési elemek mérete
és az átfedések mértéke alapján kell meghatározni.
magastetõ süllyesztés nélküli falszegélye
pikkelyszerû kialakítású betétlemezekkel
Pikkelyfedésû
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
33

Falszegély RHEINZINK ® -„Anform”-lemezzel – Oromszegélyek
f) falszegély RHEINZINK ® -„Anform”-lemezzel
A rendkívül lágy RHEINZINK ® -„Anform”-lemezbõl (ld. 3.2) kialakított falszegélyben a lemez a tetõfedés
elemeinek felsõ síkjára takar rá, ezért rendkívül megbízható, fokozott vízzáróságú megoldás. (Leginkább
az alakos cserepeknél használható jó eredménnyel.)
Figyelem!
A lehetséges falszegély-megoldások közül az épületszerkezeti követelmények és adottságok, a megjelenéssel szembeni
igények, a várható csapadékterhelés, valamint a helyi idõjárási viszonyok alapján kell választani.
Megjegyzés:
A középelemes tetõfedések falszegélyei általában felülrõl takarnak rá a táblák hullámaira.
4.6.3 Oromszegélyek
A kis- és középelemes tetõfedések oromszegélyeivel szembeni csapadékbiztossági követelmény azonos
a tetõfedésével: „vízzáró” (ld. 4.1).
RHEINZINK ® -lemezbõl kialakított oromszegély derékszögû állókorcos fedéssel burkolt – széles – oromdeszkával
34
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások

Oromszegély kialakítások
a) az oromszegély belsõ – a fedés felõli (a héjazat elemeihez csatlakozó) – peremének kialakítása
A kialakítás alapvetõen azonos a falszegélynél ismertetett megoldásokkal (ld. 3.6.2):
• süllyesztett
• süllyesztés nélküli
vízkorc-visszahajtással
bordával (állóhajtással) és vízkorc-visszahajtással
pikkelyszerû kialakítású betétlemezekkel
b) az oromszegély külsõ peremének kialakítása
• az oromszegély-lemez az oromdeszkát is letakarja:
az oromszegély-lemezt az oromdeszkára ki kell hajlítani, és külsõ – vízorrbeszegéses – szélét rögzítõszegélybe
akasztva kell rögzíteni
• az oromdeszka letakarása külön elem:
az oromszegély-lemez felsõ peremén a tetõ felõli oldal irányába hajlított lapos beszegést (vízkorcvisszahajtást)
kell kialakítani, s a szegélylemez felsõ élét a visszahajtásba akasztott beakasztó fércekkel
(rögzítõnyelvekkel) kell rögzíteni.
A lapos beszegés szélessége ≈ 20 mm legyen, és a visszahajtást kb. 15-30°-os szögben nyitottan
kell hagyni.
az oromszegély-deszka letakarása mindig a tetõ felé lejtsen.
Ha külön elemként készül, elemei egymásra lejtésirányban ≥ 100 mm-t fedjenek át.
Vízorrának távolsága az oromdeszkától az alábbi táblázat szerinti legyen.
Az oromszegély-lemez külsõ oldali szerkezeti méreteit az alábbi táblázat szerint kell kialakítani:
Épületmagasság
h
Átfedés** Vízorr elõreállása Oromszegélycsatlakozás
magassága***
h ≤ 8 m ≥ 50 mm ≥ 30 mm 40 – 60 mm *
8 m < h = 20 m ≥ 80 mm ≥ 40 mm 40 – 60 mm *
h > 20 m ≥ 100 mm ≥ 50 mm 60 – 100 mm *
Az oromszegély ajánlott szerkezeti méretei, az épület magasságától függõen
* Ha a tetõ lejtése ≤ 10°, vagy ha a helyi csapadékterhelés különösen nagy, akkor a csatlakozási magasság inkább a
nagyobb érték.
** Az oromszegély deszka letakarásának vízorr-magassága, az oromszegély külsõ oldalán
*** Az oromszegély külsõ oldali felhajtásának magassága, a tetõfedés felsõ érintõsíkja fölött
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
35

Oromszegély kialakítások
Pikkelyfedésû magastetõ süllyesztés nélküli RHEIN-
ZINK ® -oromszegélye bordával (állóhajtással), külsõ vízorral
és RHEINZINK ® -lemezzel burkolt oromdeszkával
Pikkelyfedésû magastetõ süllyesztett RHEINZINK ® -
oromszegélye vízkorc-visszahajtással, oromszegélyletakarólemezzel,
kétoldali vízorral
36
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások

Oromszegélyek kialakítása
c) az oromszegélyek keresztirányú kapcsolatainak kialakítása
• A 4.4 pontban leírtak szerint (az oromszegély lejtésétõl függõ lemezkapcsolattal).
d) az oromszegély-lemez rögzítése
• a tetõfedés felõli oldalon:
Az oromszegély-lemez lapos beszegésébe (vízkorc-visszahajtásába) akasztott beakasztó fércekkel
(rögzítõnyelvekkel).
A beakasztó fércek távolsága legfeljebb 250-333 mm legyen, de erõs szélhatásnak kitett helyeken a
férceket a szükséges mértékben sûríteni kell (esetleg folyamatos beakasztó férc-lécet kell alkalmazni).
Az enyhén nyitottan hagyott lapos beszegés szélessége ≥ 20 mm legyen.
• az oromdeszka felõli oldalon:
ha az oromszegély-lemez az oromdeszkát is letakarja:
a külsõ vízorr merevítõ lemezsávba akasztásával.
ha az oromdeszka letakarása külön elem:
az oromszegély-lemez felsõ peremén kialakított lapos beszegésbe (vízkorc-visszahajtásba) akasztott
beakasztó fércekkel.
A beakasztó fércek távolsága 250-333 mm.
• A felsõ végükön (lecsúszás elleni rögzítés):
A felsõ peremen kialakított lapos beszegésbe (vízkorc-visszahajtásba) akasztott
beakasztó fércekkel (ld. még 4.3).
A lapos beszegés szélessége ≥ 20 mm.
Az oromszegély-lemez alsó és felsõ csatlakozásait és lezárásait is vízzáróan, lejtésirányú átfedésekkel
kell elkészíteni. Az oromszegély-lemez az ereszszegélyre legalább a függõleges vízküszöb-átfedés biztosításával
(ld. 4.1), illetve a 4.6.1 fejezetben közölt táblázat szerinti mértékben takarjon rá.
Figyelem!
A lehetséges oromszegély-megoldások közül az épületszerkezeti követelmények és adottságok, a megjelenéssel
szembeni igények, a várható csapadékterhelés, valamint a helyi idõjárási viszonyok alapján kell választani.
Megjegyzés:
A középelemes tetõfedések oromszegélyei általában felülrõl takarnak rá a táblák hullámaira.
e) az oromszegély-burkolatok RHEINZINK ® -lemezbõl
A tetõk oromszegélyeinek (és ereszeinek) függõleges burkolatai olyan részletek, amelyek az épület építészeti
értékét sokszor alapvetõen befolyásolják: javítják, vagy akár el is ronthatják. Az elõpatinásított
RHEINZINK ® -„patina pro ” felületû lemez alkalmazásával a tetõk oromszegélyei az épületek szemet
gyönyörködtetõ ékszerévé válhatnak.
Megjegyzés:
A RHEINZINK ® – amellett, hogy a szemnek kellemes hangsúlyt teremt – jelentõsen meghosszabbítja a tetõt szegélyezõ
felületek élettartamát és karbantartásmentessé is teszi azokat – amíg csak áll a ház. Nem elhanyagolható szempontok
ezek olyan szerkezeteknél, amelyeknek már a megközelítéséhez is állványt kell építeni!
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
37

Oromszegély-burkolatok
Az oromszegélyeket a szélességüktõl függõen kell kialakítani:
• ha az oromszegély szélessége ≤ 20-30 cm:
élhajlított RHEINZINK ® -lemez-elemekkel
• ha az oromszegély szélessége ≥ 20-30 cm:
derékszögû állókorcos RHEINZINK ® -homlokzatburkolatként
RHEINZINK ® -lemezbõl kialakított oromszegély élhajlított
elemekkel burkolt – keskeny – oromszegély – fedéssel
RHEINZINK ® -lemezbõl kialakított oromszegély derékszögû
állókorcos fedéssel burkolt – széles – oromszegély – fedéssel
38
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások

Vápa kialakítások
4.6.4 Vápák
Figyelem!
A vápák lejtése mindig kisebb, mint a csatlakozó tetõfelületeké. Legfontosabb jellemzõjük, hogy a vápa lemezére sokszor
nagyobb tetõfelületekrõl gyûlik össze a csapadékvíz. Ezért a vápák tervezésekor és kivitelezésekor kiemelt gondossággal
kell eljárni.
a) a vápalemez méretei
A vápák (hajlatok) RHEINZINK ® -lemezének méreteit (és kiterített szélességét) az alábbi mûszaki feltételek
biztosításával kell meghatározni:
• A fedési elemek a vápalemezre legalább a függõleges vízküszöb-magasság mértékéig takarjanak rá
(ld. 4.1 fejezetet és a 4.6.1 fejezet táblázatát).
• A fedési elemek között szabadon maradó lemezfelület szélessége ≥ 150 mm legyen.
(Ha a csapadékterhelés várható mértéke indokolja, a szélesség a fenti határértéknél a szükséges
mértékben több legyen.)
• A vápalemez két oldalsó peremén ≥ (20-)30 mm szélességû vízkorc-visszahajtást (lapos beszegést)
kell kialakítani. (A visszahajtást enyhén nyitottan kell hagyni.)
Megjegyzés:
A fenti alsó határértékeket a szükséges mértékben növelni kell, ha a kétoldalt csatlakozó tetõfelületek lejtése, a vápa
lejtése, a fedés anyaga, vagy az egyéb épületszerkezeti adottságok, illetve az éghajlati hatások azt szükségessé
teszik.
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
39

Vápa kialakítások
Az eltérõ lejtésû tetõszakaszok közötti vápalemezt úgy kell kialakítani, hogy a nagyobb lejtésû tetõrõl érkezõ
csapadékvíz semmilyen körülmények között ne juthasson a kisebb lejtésû oldalról csatlakozó tetõfedés alá. Ennek
érdekében a vápalemez két oldala azonos magasságban legyen (aszimmetrikus kialakítással). Gyakori megoldás,
hogy a vápa lemezében a nagyobb lejtés felõli oldalon, vagy annak középvonalában bordát (állóhajtást) hajlítanak.
Különösen nagy csapadékterhelés és alacsony hajlásszög esetén a vápát javasolt süllyesztett kivitelben készíteni.
(Ehhez természetesen az aljzat megfelelõ kialakítása tartozik; esetleg páros – kétoldali – vápaszaruval.)
Példák pikkelyfedésû magastetõk RHEINZINK ® -vápalemezeinek kialakítására, kétoldali vízkorc-visszahajtással
b) az alátétfedés kialakítása
A beépített tetõknél meg kell oldani, hogy a tetõfedés alatti második vízelvezetési rétegrõl (alátétfedésrõl)
a fedés elemei alá bejutott csapadék szabályozottan legyen kivezetve. Ez az alábbi módokon történhet:
• a vápalemez alatt, az alátétfedés síkján egy második vápa (pl. fóliavápa) van kialakítva
• a vápalemez két oldalán, az alátétfedés síkján egy-egy ferde csatorna (pl. fóliacsatorna) van kialakítva,
amely a csapadékot az ereszig kivezeti
• a második vízelvezetõ réteg (pl. alátétfólia) a vápa lemezére van rávezetve. (A porhóbehordás megakadályozása
érdekében ez esetben a fóliát a vápalemez melletti folyamatos férc-léc felületére le kell
ragasztani.)
40
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások

Vápakialakítások
Pikkelyfedésû magastetõ vápakialakítása RHEINZINK ® -lemezbõl, az alátétfedés (alátétfólia) rétegén
kialakított fóliavápával
• A RHEINZINK ® -vápalemez a lécezés felsõ síkján helyezkedik el, így a hajlat menti szabott cserepek a vápalemez
peremén támaszkodnak fel (hullámos cserepek esetén rugalmas – öntapadó – vápaszegély közbeiktatásával).
• Az alátétfedés síkjában – az ellenlécek alsó síkján – kialakított fóliavápa alatt teljes felületû aljzatot kell készíteni.
(Ha nem készül az alátétfedés teljes felülete alatt aljzat, annak elemeit a fóliavápa alatt süllyesztetten kell rögzíteni
– adott esetben a csonkaszarufák végében készített kivágásba besüllyesztve.)
• Biztosítani kell, hogy az alátétfólia alatti átszellõzõ légrésbe a levegõ a csonkaszarufák
között is bejusson: ehhez a vápa két oldalán megfelelõ átszellõzõ nyílásokat kell kialakítani.
(Ha az alátétfólia fokozottan páraáteresztõ, azaz sd < 0,5 m, és a belsõ oldali párazárás
megoldott, akkor az átszellõzõ nyílásokra nincsen szükség.)
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
41

Vápa kialakítások
Pikkelyfedésû magastetõ vápakialakítása RHEINZINK ® -lemezbõl, az alátétfóliában kialakított ferde
csatornával, amely az ereszig ki van vezetve
• A RHEINZINK ® -vápalemez aljzata kiemelt vápadeszkázat, amelyet a csonka szarufák felsõ síkján rögzített távtartók
támasztanak alá.
A pikkelyfedés a vápa melletti szabott elemeinek felfekvése szempontjából kedvezõ, ha a vápa mentén, mindkét
oldalon egy-egy léc van rögzítve, úgy, hogy azok egy síkban vannak a tetõfedés alatti lécezéssel. (A tetõfedés szabott
elemei hullámos cserepek esetén rugalmas vápaszegély közbeiktatásával fekszenek fel.)
E lécek többnyire lehetõvé teszik azt is, hogy a vápa lemezének két oldalán készített vízkorc-visszahajtás (lapos
beszegés) egy felhajlítás felsõ peremén legyen kialakítva. E megoldás a csapadék bejutása ellen fokozott biztonságot
nyújt.
• Az alátétfedésen összegyûlt csapadék a vápa két oldalán kialakított ferde csatornában folyik le az ereszig. A ferde
csatornát az ellenléc síkjában a vápával párhuzamosan rögzített lécre felvezetett fóliával kell kialakítani.
• Az alátétfedés (alátétfólia) alatti átszellõzõ légrésbe a levegõ a fólia felhajtása mögött jut be – ezt a ferde léc megfelelõ
oldaltávolsággal való rögzítésével kell biztosítani. (Ha az alátétfólia fokozottan páraáteresztõ, azaz
sd < 0,5 m, és a belsõ oldali párazárás megoldott, akkor ezen átszellõzõ nyílásra nincsen szükség.)
42
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások

Vápa kialakítások
Pikkelyfedésû magastetõ vápakialakítása RHEINZINK ® -lemezbõl, a vápa lemezére rávezetett alátétfóliával:
e megoldáshoz a szarufa felsõ síkján – az ellenlécek alatt – rögzített ereszcsatorna tartozik (a második
vízelvezetõ réteg a csatornába be van vezetve
• A RHEINZINK ® -vápalemez az alátétfedés síkjában helyezkedik el (az ellenlécek alatt). Aljzata a csonka szarufák
végébe be van süllyesztve.
A vápa mentén, mindkét oldalon egy-egy léc van rögzítve, úgy, hogy azok egy síkban vannak a tetõfedés alatti lécezéssel.
Így a hajlat menti szabott cserepek azon – illetve a rajtuk rögzített szegélylemezen – tudnak feltámaszkodni
(rugalmas vápaszegély – esetleg lezárófésû – közbeiktatásával).
• Az alátétfedést a vápalemez két peremén rögzített folyamatos férc-lécre (szegélylemezre) kell rávezetni – leragasztva,
hogy a porhó ne juthasson be alá).
Az alátétfedés fölötti légrés itt a vápa mentén is beszellõzik (nemcsak az eresztõl, az ellenlécek és a lécezés közötti
légtéren keresztül – mint ahogy a többi változatnál). Ezért a beszellõzõ légrésben perforált lemezt kell rögzíteni.
• E megoldásban is biztosítani kell, hogy a levegõ az alátétfólia alatti átszellõzõ légrésbe bejuthasson: ehhez a
csonkaszarufák végében átszellõzõ nyílásokat kell kialakítani. (Ha ezzel a csonkaszarufák túlságosan le lennének
gyöngítve – figyelembe véve a vápalemez aljzatának besüllyesztését is – egy-egy deszka kihagyásával és az így
kialakuló hézag megfelelõ áthidalásával kell az átszellõzést biztosítani!)
(Ha az alátétfólia fokozottan páraáteresztõ, azaz sd < 0,5 m, és a belsõ oldali párazárás megoldott, akkor az átszellõztetésre
nincsen szükség.)
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
43

Vápa kialakítások – Elõrészszegélyek
c) a vápalemezek keresztirányú kapcsolatainak kialakítása
• a 4.4 pontban leírtak szerint (a vápa lejtésétõl függõ lemezkapcsolattal).
Megjegyzés:
A fémlemez vápák lehetõleg lemezszalagból készüljenek – különösen 25° (= 47%) lejtés alatt –, annak érdekében,
hogy minél kevesebb keresztirányú kapcsolatra legyen szükség.
d) a vápalemez rögzítése
• két oldalon, a tetõfedés alatt:
A vápalemez lapos beszegésébe (vízkorc-visszahajtásába) akasztott beakasztó fércekkel (rögzítõnyelvekkel).
A beakasztó fércek távolsága legfeljebb 250-333 mm legyen, de erõs szélhatásnak kitett helyeken a
férceket a szükséges mértékben sûríteni kell (esetleg folyamatos beakasztó férc-lécet kell alkalmazni).
Az enyhén nyitottan hagyott lapos beszegés szélessége 20 mm legyen.
• a felsõ végükön (lecsúszás elleni rögzítés):
A felsõ peremen kialakított lapos beszegésbe (vízkorc-visszahajtásba) akasztott beakasztó fércekkel
(ld. még 4.3)
A lapos beszegés szélessége ≥ 20 mm.
A vápalemez alsó és felsõ csatlakozásait és lezárásait is vízzáróan, lejtésirányú átfedésekkel kell
elkészíteni. A vápalemez az ereszszegélyre legalább a függõleges vízküszöb-átfedés biztosításával (ld.
4.1), illetve a 4.6.1 fejezetben közölt táblázat szerinti mértékben takarjon rá.
Megjegyzés:
A középelemes (táblás) fedések vápái többnyire a vápa két-két – a vápával párhuzamos – oldalán szerelt tartószelemen
között, süllyesztetten készülnek.
A vápacsatlakozásnál kialakított átfedéseknél is figyelembe kell venni a táblás fedések azon geometriai jellemzõjét,
hogy a hullámok magaspontja alatt viszonylag nyitottak. Ezért a tetõfedõ elem a vápalemezre történõ ráfedésének
mértékét javasolt megnövelni. A porhó-behordást a héjazat elemeinek geometriai kialakításához illeszkedõ módon,
külön elemmel lezárva kell megakadályozni.
4.6.5 Elõrészszegélyek
Elõrészszegélyt (mellszegélyt) azon félnyeregtetõknél kell szerelni, amelyek felsõ éle fal mellett záródik,
valamint a manzárdfedések töréspontjában, az alulról csatlakozó tetõszakasz felsõ lezárására.
a) az elõrészszegély lemezének alsó csatlakoztatása
• sík felületû (pl. hódfarkú) cserépfedéseknél:
Az elõrész-szegély alsó élét rögzítõszegélybe akasztva kell szerelni, amelynek alsó oldalára 250-333
mm-ként ún. „visszatérõ rögzítõfércek” vannak szegecselve.
A „visszatérõ rögzítõférceket” az elõrész-szegély lemezének alsó peremére alulról felfelé vissza kell
hajtani, így akadályozva meg azok lecsúszását.
Az elõrész-szegély felsõ felületére visszahajtott „visszatérõ rögzítõférceket” forrasztással kell rögzíteni
annak érdekében, hogy azokat lecsúszó jég vagy hó ne tudja kihajlítani („kinyitni”).
44
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások

Elõrészszegélyek
• alakos felületû (hullámos) cserépfedéseknél:
Az elõrészszegély alsó peremét úgy kell kialakítani, hogy a perem a legfelsõ cserépsor hullámos felületét
kövesse:
a hullámokat az alsó perem visszahajtásának íves kivágásával letakarva
a hullámokat az alsó perem visszahajtásában alulról rögzített lágy anyagú gallérral lefedve
(a gallér anyaga: pl. a rendkívül lágy RHEINZINK ® -„Anform” lemez – ld. 3.2).
• palafedéseknél:
Az elõrészszegély alsó élét palatáskába kell akasztani.
A palatáska alsó felületére "visszatérõ rögzítõférceket" szegecselnek, amikkel az elõrészszegély lemezét
éppen úgy rögzítik lecsúszás ellen, mint a sík cserépfedéseknél.
b) az elõrészszegély lemezének felsõ csatlakoztatása
• Az elõrészszegély felsõ peremén a tetõ felõli oldal irányába hajlított lapos beszegést (vízkorc-visszahajtást)
kell kialakítani, s a szegélylemez felsõ élét a visszahajtásba akasztott beakasztó fércekkel
(rögzítõnyelvekkel) kell rögzíteni (a falszegély felsõ peremével azonos módon).
A lapos beszegés szélessége ≈ 20 mm legyen, és a visszahajtást kb. 15-30°-os szögben nyitottan kell
hagyni.
• Amennyiben az elõrészszegély felsõ pereme más szerkezet által nem takart (legalább vízküszöb-átfedéssel),
a peremet viharléccel kell letakarni. A viharlécet a szilikátanyagú falhoz maximum 250 mmként
kell rögzíteni, legalább 3,0/25 mm méretû, mûanyag dübelbe csavart tüzihorganyzott acél csavarral.
• A viharléc felsõ élén kialakított kihajtást tartósan rugalmas, az UV-sugárzásnak ellenálló, semleges (pl.
nem ecetsavas) oldóanyagú tömítõanyaggal kell tömíteni; olyan módon, hogy a tömítõanyag a vályút
teljesen kitöltse és a tömítés felsõ felülete kifelé lejtsen.
Aviharléc felsõ peremét lehet elõre felszerelt, a fal síkja mögé süllyesztett csatlakozósínbe is bepattintani.
A csatlakozósínt a falhoz maximum 200 mm-ként kell rögzíteni.
Megjegyzés:
Hõszigetelt falszerkezet esetén a rögzítõ elemek hosszát értelemszerûen meg kell növelni, vagy a rögzítés vonalában
– többnyire fa anyagú – betétet kell felszerelni (mégpedig a hõszigetelés vastagságán belül).
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
45

Sík felületû cseréppel fedett magastetõ elõrészszegélye
≥ 50 mm
Sík felületû cseréppel fedett magastetõ elõrészszegélye RHEINZINK ® -lemezbõl, rögzítõszegéllyel,
„visszatérõ rögzítõfércekkel”
(Az alátétfólia felsõ lezárása biztosítja, hogy a szellõzõ levegõ a fólia alatti légrésbõl is el tudjon távozni.)
Figyelem!
Hódfarkú cserépfedésnél – a nyitottan maradó hézagok miatt – az áttakarás szempontjából mértékadó magasság a
felsõ „lovag”-sor alatti cserépsor felsõ éle!
Megjegyzés:
Ha az alátétfólia fokozottan páraáteresztõ, azaz sd < 0,5 m, és a belsõ oldali párazárás megoldott, akkor a fólia alatti
rétegek kiszellõztetésére nincsen szükség.
46
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások

Hullámos felületû cseréppel fedett magastetõ elõrészszegélye
≥ 50 mm
Hullámos felületû cseréppel fedett magastetõ elõrészszegélye RHEINZINK ® -lemezbõl, rögzítõszegéllyel,
„visszatérõ rögzítõfércekkel”
(Az alátétfólia felsõ lezárása biztosítja, hogy a szellõzõ levegõ a fólia alatti légrésbõl is el tudjon távozni.)
Megjegyzés:
A táblás fedések elõrészszegélyét ugyanúgy kell kialakítani, mint a hullámos cserépfedésekét.
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
47

Palafedésû magastetõ elõrészszegélye
≥ 50 mm
Palafedésû magastetõ elõrészszegélye RHEINZINK ® -lemezbõl, palatáskával,
„visszatérõ rögzítõfércekkel”
(Az alátétfólia felsõ lezárása biztosítja, hogy a szellõzõ levegõ a fólia alatti légrésbõl is el tudjon távozni)
Az elõrészszegély RHEINZINK ® -lemezének oldalsó csatlakozásait és lezárásait is vízzáróan, lejtésirányú
átfedésekkel kell elkészíteni. Az elõrészszegély a tetõfedés elemeire legalább a függõleges vízküszöbátfedés
biztosításával (ld. 3.1), illetve a 3.6.1 fejezetben közölt táblázat szerinti mértékben takarjon rá.
48
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások

Tetõhajlásszögtörések kialakítása nagyobb lejtésû tetõkhöz
4.6.6 Tetõhajlásszögtörés nagyobb lejtésû tetõhöz (pl. manzárdtetõ)
≥ 50 mm
≥ 50 mm
Sík felületû cseréppel fedett magastetõ tetõhajlásszögtörése
nagyobb lejtésû tetõfelülethez RHEINZINK ® -lemezbõl,
ereszszegéllyel („csöppentõlemezzel”) és rögzítõszegélybe
akasztott elõrészszegély-lemezzel
Megjegyzés:
A felsõ tetõfelület alatti alátétfólia a tetõszerkezetbõl ki van vezetve, az alsó tetõfelület alatti alátétfólia felsõ lezárása
pedig biztosítja, hogy a szellõzõ levegõ a fólia alatti légrésbõl is el tudjon távozni.
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
49

Tetõhajlásszögtörések kialakítása nagyobb lejtésû tetõkhöz
≥ 50 mm
≥ 50 mm
Palafedésû magastetõ tetõhajlásszögtörése nagyobb lejtésû tetõfelülethez, RHEINZINK ® -lemezbõl,
palatáskába akasztott elõrészszegély-lemezzel
(A manzárdtetõ felsõ – kis hajlású – felülete állókorcos RHEINZINK ® -fémlemezfedéssel fedett)
Megjegyzés:
Az alsó tetõfelület alatti alátétfólia felsõ lezárása biztosítja, hogy a szellõzõ levegõ a fólia alatti légrésbõl is el tudjon távozni.
50
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások

Tetõhajlásszögtörések kialakítása alacsonyabb lejtésû tetõkhöz
4.6.7 Tetõhajlásszögtörés alacsonyabb lejtésû tetõhöz (pl. tetõablak fölött)
RHEINZINK ® -perforált lemez
a cseréptörmelék felfogására
és a tisztítás biztosítására
Sík felületû cseréppel fedett magastetõ tetõhajlásszögtörése kisebb lejtésû tetõfelülethez RHEINZINK ® -
lemezbõl, rögzítõszegélybe akasztott elõrészszegély-lemezzel
Megjegyzés:
A felsõ tetõfelület alatti alátétfólia az elõrészszegély-lemezre rá van vezetve, az alsó tetõfelület alatti alátétfólia felsõ
lezárása pedig biztosítja, hogy a szellõzõ levegõ a fólia alatti légrésbõl is el tudjon távozni.
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
51

Tetõhajlásszögtörések kialakítása kisebb lejtésû tetõkhöz
RHEINZINK ® -perforált lemez
a cseréptörmelék felfogására
és a tisztítás biztosítására
Hullámos felületû cseréppel fedett magastetõ tetõhajlásszögtörése kisebb lejtésû tetõfelülethez,
RHEINZINK ® -lemezbõl: a hullámokat az elõrészszegély-lemez visszahajtásába akasztott
RHEINZINK ® -„Anform” lemez takarja le
Megjegyzés:
A felsõ tetõfelület alatti alátétfólia az elõrészszegély-lemezre rá van vezetve, az alsó tetõfelület alatti alátétfólia felsõ
lezárása pedig biztosítja, hogy a szellõzõ levegõ a fólia alatti légrésbõl is el tudjon távozni.
52
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások

Tetõhajlásszögtörések kialakítása kisebb lejtésû tetõkhöz
RHEINZINK ® -perforált lemez
a cseréptörmelék felfogására
és a tisztítás biztosítására
≥ 60 mm
Tetõhajlásszögtörés kialakítása, RHEINZINK ® -lemezzel fedett kisebb lejtésû tetõfelülethez, a fémlemezfedés
alatt kivezetett alátétfóliával
Megjegyzés:
A felsõ tetõfelület alatti alátétfólia az állókorcos fedés alatt az ereszig ki van vezetve. A beszellõzõ légréteg végig
folyamatos, de az állókorcos fedés alatti vastagsága megnövelt: ≈ 8-10 cm-ig. A légrést ennek megfelelõ magasságú
„ellenstafli” beépítésével kell biztosítani.
(Ha az alátétfólia nem páraáteresztõ – azaz sd ≥ 0,5 m – teljes értékû átszellõzést kell biztosítani a fólia alatt is.)
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
53

Tetõhajlásszögtörések kialakítása kisebb lejtésû tetõkhöz
≥ 60 mm
Tetõhajlásszögtörés kialakítása, RHEINZINK ® -lemezzel fedett kisebb lejtésû tetõfelülethez, a fémlemezfedésre
rávezetett fóliával
Megjegyzés:
A felsõ tetõfelület alatti alátétfólia az állókorcos fedésre rá van vezetve. A fólia fölötti légréteg beszellõzését a tetõhajlásszögtörés
csomópontjában kell biztosítani, ezért a legalsó cserépsor alsó éle RHEINZINK ® perforált lemezbõl
készült „kalapprofilon” fekszik föl, ami a fémlemez fedés folyamatos beakasztó fércsávján van rögzítve. A fémlemez
fedés alatti (≈ 8-10 cm vastagságú) légréteg a tetõfedés alátétfóliája alatti légréteghez kapcsolódik, és a benne áramló
szellõzõ levegõt a tetõ gerincénél kell kivezetni. (Itt tehát minden esetben teljes értékû átszellõzést kell biztosítani
a fólia alatt is – akkor is, ha az alátétfólia páraáteresztõ.)
Figyelem!
A kiselemes fedés alatti alátétfedést soha nem szabad a fémlemez fedés alatti deszkaaljzatra közvetlenül rávezetni,
mert így a fémlemez fedés alsó felülete és a fólia közötti felfekvésben nem megoldott az alátétfedésen lefolyó másodlagos
csapadékvíz a szerkezetbõl történõ kivezetése.
54
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások

Tetõhajlásszögtörések kialakítása kisebb lejtésû tetõkhöz
≥ 60 mm
Tetõhajlásszögtörés kialakítása, RHEINZINK ® -lemezzel fedett kisebb lejtésû tetõfelülethez, fóliacsatornával
(e megoldás kis szélességû tetõhajlásszögtörések – pl. tetõablakok – fölött használható)
Megjegyzés:
A felsõ tetõfelület alatti alátétfólián levezetett másodlagos csapadékvizet egy rejtett fémlemez-csatorna vezeti ki oldalra
(a kisebb lejtésû tetõfelületen túlra), a fõ tetõfelület ereszig kivezetett alátétfóliájára – hasonlóan, mint a síkban
fekvõ tetõablakok fölött.
Az állókorcos fedés alatti (≈ 8-10 cm vastagságú) szellõzõ légrétegben áramló levegõ az alátétfólia fölötti légréteghez
kapcsolódik, és a benne áramló szellõzõ levegõt a tetõ gerincénél kell kivezetni.
(Ha az alátétfólia nem páraáteresztõ – azaz sd ≥ 0,5 m – teljes értékû átszellõzést kell biztosítani a fólia alatt is.)
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
55

Kémények szegélyezései
4.7 A tetõfedések RHEINZINK ® -bõl készülõ áttörés-szegélyeinek szerkezeti részletei
• Az áttörések RHEINZINK ® -lemezbõl készülõ szegélyezéseit korcolt, vagy forrasztott kapcsolatokkal
lehet kialakítani.
• A tetõfedéseket áttörõ épületszerkezeti elemek szegélyezését épületszerkezetileg „vízzáró”
módon(ld. 4.1) kell kialakítani.
• A szegélyezés kialakítását a tetõ lejtése, a fedés anyaga, az áttörés méretei, az épületszerkezeti adott
ságok, és az éghajlati hatások figyelembe vételével kell meghatározni.
4.7.1 A kémények szegélyezései
a) a szegélyezés elemei
A kémények – valamint az egyéb szögletes áttörések (pl. gépészeti áttörések) – szegélyezései az alábbi
elemekbõl készülnek:
• a tetõfelületen áthaladó kéménynél:
oldalszegély-, elõrészszegély- és hátrészszegélyelemekbõl,
• a tetõgerincbe kerülõ kémény esetén:
oldalszegély- és elõrészszegély-elemekbõl.
Megjegyzés:
A szegélyezések elemeit legtöbbször korcolt kapcsolatokkal
építik egymással össze, ritkán azonban forrasztott kapcsolatokat
is alkalmaznak.
A kéményszegélyt úgy kell a tetõfedésbe beépíteni,
hogy az egyes elemek mindig a vízfolyás irányában
takarjanak rá egymásra:
Kéményszegélyezés elemei a hátrészszegély felõl
b) a szegélyezés elemeinek csatlakoztatása a fedés elemeihez
• Az áttörés-szegélyezés RHEINZINK ® -lemezbõl
készülõ elõrészszegélyének alsó peremét a falmenti
elõrészszegélyekkel (ld. 4.6.5) azonos
módon kell a tetõfedés elemeinek felsõ felületére
rávezetni (alulra visszahajtott lapos beszegéssel):
= 100 cm-nél nem szélesebb kéményeknél rögzítõszegélyt
nem szükséges alkalmazni
= 100 cm-nél szélesebb kéményeknél az alsó
peremet a szokásos fal menti elõrészszegélylemezekkel
azonos módon kell rögzíteni
(rögzítõszegély-sávba, vagy palatáskába
akasztva).
• Az oldalszegély-lemezt a falszegély-lemezzel
azonos módon kell kialakítani, rögzíteni és a
tetõfedés elemeihez csatlakoztatni (ld. 4.6.2).
(Itt azonban süllyesztett kialakítás nem jöhet szóba!)
56
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások

Kéményszegélyezés
• A hátrészszegély-lemezt a fölötte lévõ tetõfedés elemeihez úgy kell csatlakoztatni, és ott rögzíteni, ahogyan
az ereszszegély-lemez hátsó élét (ld. 4.6.1).
Atetõ gerince irányából érkezõ csapadék biztos elvezetése (a vízkapacitás biztosítása) érdekében a
tetõfedés alsó éle és a hátrészszegély-lemez a folyásfenékben lévõ töréspontja (az ék magassága) között
függõlegesen mérve mindenütt ≥ 100-150 mm magasság-különbség legyen.
Figyelem!
A 65 cm-t meghaladó kéményszélességeknél a hátrészen a csapadékvíz elvezetése céljából vízterelõ éket kell kialakítani.
Azon áttörések esetén, amelyek szélessége ≥ 100 cm, a csapadékvíz kétoldali kivezetését biztosító vízterelõ
nyerget kell kialakítani, és a hátrészszegély-lemezt két darabból kell összeépíteni.
c) A szegélyezés elemeinek csatlakoztatása a kéménytesthez
• Akéményszegélyek felsõ peremét a kéménytesten a falszegély felsõ peremével azonos módon és
csatlakozási magassággal kell kialakítani és rögzíteni (ld. 4.6.2):
lapos beszegéssel, amelyet viharléccel, vagy más módon takarnak le.
• A hátrészszegély falcsatlakozási magassága mindenütt ≥ 150 mm legyen (a tetõfedés felsõ érintõsíkjától
mérve), amelyet a vízterelõ ék illetve nyereg magasságával meg kell növelni.
Pikkelyfedésû magastetõ kéményszegélye, RHEINZINK ® -anyagú elõrész-, oldalrész- és
hátrészszegély-elemekbõl
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
57

Tetõsíkban fekvõ és tetõsíkból kiemelt tetõablakok szegélyezései
4.7.2 A tetõsíkban fekvõ tetõablakok szegélyezései
• Atetõablakokat, tetõkibúvókat és felülvilágítókat ugyanúgy
kell szegélyezni, mint a kéményeket (ld. 4.7.1).
• A szegélyezés felsõ éle legalább 150 mm-re helyezkedjen el a tetõ burkolatának síkja felett.
(Ha a hátrésznél éket vagy nyerget kell kialakítani, a beépítési magasságot értelemszerûen meg kell
növelni.)
Figyelem!
Annak érdekében, hogy a szegélyezés ilyen módon kialakítható
legyen, az ablakokat és felülvilágítókat már a
tetõbe is úgy kell beépíteni, hogy azok felsõ pereme
minimum 150 mm magasságban legyen a tetõfedés
(illetve a hátrésznél kialakított nyereg) fölött. Ha ez nem
biztosított, a szegélyezés nem alakítható ki szakszerûen!
Megjegyzés:
Gyártanak olyan különleges kialakítású síkban fekvõ tetõablakokat,
amelyek speciális hátrész-kialakítása miatt
a beépítés magassága alacsonyabb is lehet. Ezeknél a
hátrész mindenütt lejtésirányú átfedésekkel van kialakítva,
és a hát felsõ peremén átbukó csapadékot egy az
ablak keretébe integrált csatornarendszer úgy vezeti el,
hogy a víz sehol sem juthat be a szerkezetbe. (Az ilyen
gyártmányokat többnyire saját beépítõ keretükkel szállítják.)
4.7.3 A tetõsíkból kiemelt tetõablakok szegélyezései
a) formai kialakítás
A tetõablakok formája rendkívül változatos lehet,
például:
• dongatetõs tetõablak
• nyeregtetõs tetõablak
• kontyolt tetõs tetõablak
• fiók-tetõablak
Megjegyzés:
A tetõsíkból kiemelt tetõablakok fontos látványelemei az épületnek.
Az ilyen tetõablakok a lejtésviszonyok és a felület összetettsége miatt gyakran készülnek fémlemez burkolattal. Rajtuk
gyakran a bádogos szakma valamennyi szépsége megjelenik. Ahhoz azonban, hogy ez kifejezésre juthasson,
rendkívül gondos tervezésre és mûszaki elõkészítésre van szükség, az építés valamennyi résztvevõjének magas szakmai
színvonalú hozzájárulásával (tervezõ, ács, hõszigetelõ, ablakbeépítõ, bádogos, stb.).
Az együttmûködést az építkezés generálvállalkozójának kell koordinálnia.
58
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások

Tetõsíkból kiemelt tetõablakok szegélyezései
b) alapvetõ mûszaki követelmények
Általános követelmény, hogy a tetõfedõ- és bádogosmunkák alapvetõ mûszaki szabályait a tetõsíkból
kiemelt tetõablakok fedésének tervezése és kivitelezése során is ugyanúgy figyelembe kell venni, mint a
nagyobb felületek esetén.
Az alábbiakra kell különösen ügyelni:
• a vízelvezetés rendszere mindenütt tisztázott legyen
• a lejtések feleljenek meg az adott tetõfedõ anyagra elõírt lejtéshatároknak
• ne alakuljanak ki „hózugok”
• a tetõ és a tetõablak átszellõztetése minden oldalról megoldott legyen
• a tetõfedés alatti második vízelvezetõ rétegrõl a fedés alá bejutott csapadék szabályozottan legyen a
tetõbõl kivezetve
• az ablak szerkezetén belül a hõszigetelés és a belsõ oldali párazárás „egyenszilárdságú” legyen
Figyelem!
A tetõablakok átszellõztetése és azok környezetében a tetõ átszellõztetése különösen nehezen megoldható mûszaki
feladat, mivel a tetõablakok szarufái, vagy szögezett deszkaívei szinte mindig a szellõzés irányára merõlegesen állnak.
A tetõsíkból kiemelt tetõablakoknál a szerkezeti és geometriai hõhidak miatt javasolt megnövelt vastagságú
hõszigetelést betervezni és megvalósítani. Különös figyelmet kell fordítani a belsõ oldali – a bonyolult felületre belülrõl
illeszkedõ – párazáró réteg szerelésére: annak mind folytonosításait, mind csatlakoztatásait (pl. az ablakhoz) és
lezárásait hézagmentesen kell kialakítani.)
A RHEINZINK alkalmazástechnikai tanácsadó mérnökei a tetõablakok szerkezetének kialakításához is hasznos segítséget
tudnak nyújtani.
c) alapelemek
• a tetõablak fedése
(egyenes vagy kontyolt nyeregtetõ, dongatetõ,
fióktetõ, stb. kialakításban),
valamint annak vápái és csatlakozásai;
• az ablak oldalsó (háromszög alakú) homlokzati
felületének burkolata, a tetõfedéshez
csatlakozó falszegély-lemezzel;
• az ablak elülsõ felülete,
az ablakpárkánnyal,
a káva- és ablakszemöldök-burkolattal,
valamint
az esetleges oszlopburkolatokkal.
Az egyes elemek fémlemez fedését külön-külön
a bádogosmunkák általános szabályai szerint
kell kialakítani.
Figyelem!
Amennyiben a tetõfelépítmény fedésérõl a víz nem szabályozottan (ereszcsatornával) kerül elvezetésre, javasolt
annak valamennyi függõleges felületét fémlemez fedésként kialakítani (annak érdekében, hogy a csapóesõ ne
károsíthassa azt).
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
59

Csõáttörések szegélyezései
4.7.4 A csõáttörések szegélyezései
a) A csõ-, rúd- és feszítõhuzal-áttörések szegélyezéseinek elemei
• a talplemezre (forrasztással) rögzített talplemezes csõhüvely,
• a tetõáttörés csövére bilinccsel rögzített vízterelõ gallér.
Csõáttörés szegélye RHEINZINK ® -lemezbõl, pikkelyfedésû
magastetõben
Megjegyzés:
• A talplemezes csõhüvely (henger, vagy csonkakúp)
magassága ≥ 100 mm legyen, átmérõje
pedig ≥ 40 mm-rel legyen nagyobb, mint az
áttörés csöve.
• A csõre rögzített vízterelõ gallér (fejjel lefelé
fordított tölcsér) magassága ≥ 150 mm
legyen.
A vízterelõ gallért úgy kell a csövön szorítóbilinccsel
rögzíteni, hogy az ≥ 60 mm-t átfedje
a henger felsõ élét. Az átfedés szakaszán
átmérõje ≥ 40 mm-rel nagyobb legyen, mint
a csõhüvely átmérõje.
Felsõ élén ki kell peremezni és az áttörés csöve
mentén tartósan elasztikus tömítõanyaggal
kell tömíteni.
Figyelem!
Az elemeket úgy kell rögzíteni, hogy a tetõ és
a csõ/rúd egymástól független mozgása biztosított
legyen.
b) az áttörés szegélyezésének csatlakoztatása a fedés elemeihez
• A talplemez két oldalán és felsõ élén vízkorc-visszahajtást (felülre hajtott lapos beszegést), alsó élén
pedig aláhajtást (alulra hajtott lapos beszegést) kell kialakítani.
• A lapos beszegések szélessége ≥ 20 mm legyen.
c) az áttörés szegélyezésének rögzítése
• a talplemezt rögzítõfércekkel kell a tetõfedés elemei alatt rögzíteni
• az egyes elemek mindig a vízfolyás irányában takarjanak rá egymásra – legalább a függõleges vízküszöb-átfedés
biztosításával (ld. 4.1), illetve a 4.6.1 fejezetben közölt táblázat szerinti mértékben.
60
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások

Tetõszigetelések szegélyezései
5. A TETÕSZIGETELÉSEK RHEINZINK ® -SZEGÉLYEI
5.1 A tetõszigetelések szegélyezéseinek általános szerkesztési elvei
Szigeteléssel készülõ tetõfedések általában kis (≤ 5-7°) lejtésû „lapostetõkön” készülnek. Az ilyen lapostetõk
lehetnek átszellõztetés nélküli tetõk (ún. „melegtetõk”), vagy átszellõztetett tetõk (ún. „hidegtetõk”).
E fejezetben a – gyakrabban alkalmazott – átszellõztetés nélküli tetõk szegélyezéseit mutatjuk be, mert
az átszellõztetett tetõk szegélyezései azokkal analóg módon alakíthatók ki, illetve többnyire azoknál
szerkezetileg egyszerûbben oldhatók meg.
Figyelem!
A tetõszigetelések a csapadékkal szembeni tömörség szempontjából
épületszerkezetileg „vízhatlan" besorolásúak, ezért azok bádogos
szegélyeit is "vízhatlan" módon kell kialakítani.
(Ez egy fokozattal magasabb követelményszintet jelent, mint a „fokozottan
vízzáró” állókorcos és lécbetétes fémlemez fedések, és két
fokozattal magasabb szintet, mint a kis- és középelemes tetõfedésekkel
szemben támasztott „vízzáróság” követelménye.
A tetõszigetelések RHEINZINK ® -anyagú szegélyezésének tervezése és kivitelezése során az alábbi
szerkezeti követelményekre kell különösen figyelni:
• Atetõszigetelések lemeze a RHEINZINK ® -lemezbõl készülõ szegélyezésekre általában lejtésirányú
átfedésekkel takar rá (az ereszszegélyeknél mindenképpen).
• Az átfedés szakaszában a szegélyezés RHEINZINK ® -lemezének csatlakozó felülete mindig olyan
széles legyen, hogy a szigetelés lemezét arra legalább 120 mm szélességben lehessen leragasztani.
(A hagyományos bitumenes fedéseknél a ragasztási felületet szigetelési rétegenként kell biztosítani.)
• A lemezek ragasztása elõtt a fémlemez szegély felületére a RHEINZINK ® -lemezt nem károsító alapozó-kellõsítõ
réteget kell felhordani (pl. bitumenes szigeteléseknél: oldószeres bitumenes alapozóréteget).
• A fémlemez szegélyezést a falakra és a tetõfelépítmények lábazatára ≥ 20 cm magasságban kell felvezetni,
és ott vízhatlanul lezárni – ugyanúgy, mint a tetõszigeteléseket általában.
(Járható tetõknél e magasságot a burkolat felsõ síkjától kell biztosítani, kavicsleterhelésû és növényzettel
telepített tetõknél pedig a leterhelõ, illetve a vegetációs réteg felsõ síkjától.)
Figyelem!
Hóban gazdag vidékeken és hózugos tetõkön a csatlakozási magasságot a szükséges mértékben növelni kell!
• A < 20 cm magasságú (attika-)falak felsõ felületére a szigetelést vízhatlanul fel kell vezetni és a fal
RHEINZINK ® -anyagú letakarását fölötte úgy kell kivitelezni, hogy a szigetelés vízhatlansága a fal felületén
se sérüljön (pl. bitumenes repedések esetén ENKOLIT-tal ragasztva – ld. 3.4).
• A szigetelések szegélyezéseinek vízorrja az alattuk lévõ szerkezetek felsõ élét legalább a 6.1 fejezetben
közölt táblázat szerinti mértékben fedjék át.
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
61

Tetõszigetelések szegélyezéseire vonatkozó szabványok
• A RHEINZINK ® -lemezekkel nem érintkezhetnek olyan anyagok, amelyek a lemez anyagát károsíthatják,
valamint róluk víz sem folyhat a RHEINZINK ® -lemezekre (különös tekintettel a tetõszigetelés a-
nyagából esetleg kioldódó károsító alkotórészekre – így például a bitumenkorrózió jelenségére, és a
PVC anyagú tetõszigetelésekbõl kiváló sósavra; ld. 1.5.2).
Amennyiben ilyen veszély fennáll, a RHEINZINK ® -lemez védelmére ENKE METAL-PROTECT pórusmentes
védõbevonatot (ld. 3.5) kell használni.
• A korróziós hatások lehetõségét abban az esetben is ki kell zárni, ha egy tetõszigetelés szegélyezéséhez
esetleg több eltérõ anyagú fémlemezt használnak – egymással összeépítve, illetve egymás a-
latt. (Ha például egy szigetelés felújításakor rézlemez érintkezik RHEINZINK ® -lemezzel, vagy rézlemez
felületrõl folyik csapadék az alatta lévõ RHEINZINK ® -lemez felületére; ld. 1.5.1.)
Az ENKE METAL-PROTECT pórusmentes védõbevonat ilyen esetekben is kiválóan használható a
RHEINZINK ® -lemez védelmére.
Megjegyzés:
Az egyes tetõszigetelési rendszerek kialakításával, mûszaki jellemzõivel, valamint a tervezésükre és kivitelezésükre
vonatkozó követelményekkel az adott rendszerek alkalmazástechnikai útmutatói foglalkoznak.
Ezért itt kizárólag az ilyen fedésû tetõk RHEINZINK ® -fémlemez szegélyeire vonatkozó ismereteket foglaljuk össze.
A tetõszigetelések szegélyezéseinek kialakítására vonatkozóan jelenleg az alábbi szabványok tartalmaznak
érvényes elõírásokat:
– MSZ 7959-3:1978 „Épületbádogos szerkezetek terminológiája.
Kavicsolt lemezfedésû tetõk fémlemez szegélyei"
– MSZ 7945-1:1988 „Bitumeneslemez-szigetelésû tetõk fémlemez szegélyei.
Általános elõírások”
– MSZ 7945-2:1988 „Bitumeneslemez-szigetelésû tetõk fémlemez szegélyei.
Kifelé lejtõ tetõ ereszszegélye”
– MSZ 7945-3:1988 „Bitumeneslemez-szigetelésû tetõk fémlemez szegélyei.
Befelé lejtõ tetõ ereszszegélye”
– MSZ 7945-4:1988 „Bitumeneslemez-szigetelésû tetõk fémlemez szegélyei.
Falszegély”
– MSZ 7945-5:1988 „Bitumeneslemez-szigetelésû tetõk fémlemez szegélyei.
Tetõösszefolyó”
– MSZ 7945-6:1989 „Bitumeneslemez-szigetelésû tetõk fémlemez szegélyei.
Szerkezeti mozgási hézag tetõsíkban fekvõ lefedése”
– MSZ 7946-1:1989 „Bitumeneslemez-szigetelésû tetõk szerelvényeinek fémlemez szegélyei.
Csatornaszellõzõcsõ-szegély és -szellõzõfej”
– MSZ 7946-2:1989 „Bitumeneslemez-szigetelésû tetõk szerelvényeinek fémlemez szegélyei.
Rúd, csõ és feszítõhuzal szegélyei”
– MSZ 7946-3:1989 „Bitumeneslemez-szigetelésû tetõk szerelvényeinek fémlemez szegélyei.
Salakszellõzõ szegély, sisak és huzalkosár”
– MSZ 7946-4:1989 „Bitumeneslemez-szigetelésû tetõk szerelvényeinek fémlemez szegélyei.
Tetõkibúvó szegély és fedél”
62
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások

Tetõszigetelések szegélyezéseinek aljzata
A szigetelések RHEINZINK ® -lemezbõl készülõ szegélyezéseinek lemezvastagságát a mellékelt táblázat
alapján kell megválasztani:
A szegélyezések rögzítõszegélyeinek lemezvastagsága legalább az alábbi legyen:
• horganyzott acéllemez: 0,8-1,0(-1,5) mm
• alumíniumlemez: 1,2-1,5(-2,0) mm
Rögzítés módja
Kiterített szélesség
(névleges méret)
Anyagvastagság
Folyamatos
merevítõsávval
Teljes felületen
ragasztott *
≤ 400 mm
≥ 0,7 mm
> 400 – ≤ 800 mm ≥ 0,8 mm
> 800 mm ≥ 1,0 mm
≤ 400 mm
≥ 0,8 mm
> 400 mm ≥ 1,0 mm
A szigetelések RHEINZINK ® -szegélyezéseinek lemezvastagsága, a kiterített szélességtõl függõen
* ≤ 30 mm vízorr-elõreállás esetén
Megjegyzés:
Az alacsonyabb értékek szokásos épületmagasság, vízorrméret és egyenességi igény, valamint legfeljebb 250 mm
kiterített szélesség esetén érvényesek. A rögzítõszegélyek lemezvastagságát fokozott igénybevétel, megnövelt
vízorrméret, fokozott egyenességi igény és nagyobb lemezszélesség esetén a szükséges mértékben meg kell növelni
(a szokásosnál nagyobb konzolosság esetén egészen a zárójelben szereplõ értékekig).
5.2 A tetõszigetelések szegélyezéseinek aljzata
• A tetõszigetelések RHEINZINK ® -lemezbõl
készülõ szegélyezései teljes felületû aljzaton
feküdjenek fel.
Megjegyzés:
Kedvezõ, ha az aljzat anyaga fa (palló, esetleg
deszka; az épületszerkezeti adottságoktól, valamint
a szegély szélességétõl függõen).
• Nem szögezhetõ, illetve csavarozható aljzatoknál
(pl. hõszigetelés) szögezõ betétléceket,
vagy más megfelelõ megoldást kell
alkalmazni.
• A szegély lejtését az eresznél meg kell
növelni:
aljzat felsõ felületének lejtése ≥ 3° (5,3 %)
legyen (a tetõfelület lejtésének irányában).
• Az ereszszegély aljzatának felsõ síkja legyen
lesüllyesztve a szigetelés aljzatának felsõ síkjához
képest (≈ 5 mm-rel) – így az eresz szegélylemeze
nem képezhet vízgátat okozó felmagasodást.
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
63

Tetõszigetelések szegélyezéseinek aljzata – Tetõszigetelések szegélyezéseinek rögzítése
Figyelem!
A nem átszellõztetett tetõszigetelések szegélyezéseinek aljzata alatt általában nem szükséges szellõzõ légréteget
kialakítani. Biztosítani kell azonban, hogy a beépített faszerkezetek a bezártságból adódóan ne károsodhassanak.
E követelményre különösen ügyelni kell, ha a szegélyezés szélessége ≥ 300 mm!
A szegélyezés rögzítéséhez szükséges fa anyagú aljzat gyakran a hõszigetelés síkjában van, s így az épület felsõ
sarkában nemcsak geometriai, hanem szerkezeti hõhíd is kialakul. Ez növeli a páralecsapódás veszélyét az aljzat
anyagában. A tervezés és a kivitelezés során így arra kell törekedni, hogy a hõszigetelés „egyenszilárdsága” ezen
kényes csomópontokban is biztosított legyen – és nemcsak hõ- és páratechnikai, hanem épületszerkezeti okokból is.
(E területen jó megoldást adhat például a habüveg anyagú aljzat alkalmazása, ami kellõen szilárd, és fokozott hõszigetelõ
képességû. Azon RHEINZINK ® -szegélyezéseknél azonban, amelyek aljzata habüvegbõl készül, fokozottan
kell ügyelni a hátoldali cinkhidroxid-korrózió megelõzésére!)
Ha a RHEINZINK ® -lemezeket szigetelések szegélyezésében alkalmazzák, az aljzatszerkezet átszellõztetésének
hiánya miatt kialakuló hátoldali cinkhidroxid-korróziót kiegészítõ mûszaki intézkedésekkel
kell megakadályozni:
Ha a szegélylemez kiterített szélessége < 300 mm:
• Fa anyagú aljzaton a RHEINZINK ® -lemez többnyire közvetlenül fektethetõ, ha az aljzat a külsõ levegõvel
közvetlenül érintkezik, és így folyamatos kiszáradása biztosított (pl. a vízorr alatt, a homlokzat
irányában).
• Nem fa anyagú aljzat (pl. szilikátkötésû szerkezetek) és a szegélyezés RHEINZINK ® -lemeze között
elválasztó réteget kell alkalmazni. Az elválasztó réteg az alábbi lehet:
RHEINZINK ® -szellõzõ alátétszõnyeg (ld. 3.4)
homokolt felületû, nem korhadó hordozórétegû bitumenes lemez (V 13).
• A RHEINZINK ® -lemezeket teljes felületen ENKOLIT lemezragasztó anyaggal kell leragasztani.
(ld. 3.4)
Ha a szegélylemez kiterített szélessége ≥ 300 mm:
• Az aljzat és a szegélyezés RHEINZINK ® -lemeze között – elválasztó rétegként –
RHEINZINK ® -szellõzõ alátétszõnyeget (ld. 3.7) kell alkalmazni.
• A RHEINZINK ® -lemezeket teljes felületen ENKOLIT lemezragasztó anyaggal kell leragasztani.
Figyelem!
RHEINZINK ® -szellõzõ alátétszõnyeg alkalmazása esetén az ereszszegély aljzatának felsõ síkját 12-13 mm-rel kell a
szigetelés aljzatának felsõ síkjához képest lesüllyeszteni (a korábban megadott 5 mm helyett).
Megjegyzés:
Afenti mûszaki intézkedésekre többnyire átszellõztetés nélküli, vagy nem deszkaaljzaton készülõ szigetelések
szegélyezéseiben van szükség.
Az átszellõztetett tetõszigetelések szegélyezéseinek aljzatát is úgy kell kialakítani, hogy az aljzatban biztosított
szellõzõ keresztmetszet ne csökkenjen.
5.3 A tetõszigetelések szegélyezéseinek rögzítései
A tetõszigetelések RHEINZINK ® -szegélyezéseinek elemeit úgy kell rögzíteni, hogy a rögzítés biztosítsa a
szél szívóerejével szembeni ellenállást, és tegye lehetõvé az elemek hõmozgását.
64
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások

Tetõszigetelések szegélyezéseinek rögzítései
A rögzítés módja:
• általában közvetett (indirekt):
a külsõ oldalon rögzítõszegély-sávba akasztással, a belsõ oldalon beakasztó, vagy
fogazott fércekkel, stb.
• ragasztott:
a RHEINZINK ® -lemezek teljes felületen ENKOLIT lemezragasztó anyaggal (ld. 3.4)
történõ leragasztásával
Megjegyzés:
A tetõszigetelések ún. alátámasztó szerepû ereszszegélyeit (ld. 5.5.1) szabad közvetlenül is rögzíteni, de kizárólag
abban az esetben, ha az elemek hossza ≤ 3,00 m.
Az ENKOLIT-tal ragasztott rögzítés esetén is kell a külsõ oldalon rögzítõszegély-sávot alkalmazni, ha a vízorr elõreállása
> 30 mm.
a) beakasztó fércek
A beakasztó férceket a szigetelések ereszszegély
és a falszegély elemeinek rögzítéséhez
egyaránt használják.
A fércek távolsága:
• ≈ 250-333 mm
Beakasztó fércek vízszintes és függõleges felületen
Figyelem!
Erõs szélhatásnak kitett helyeken a férceket a szükséges mértékben sûríteni kell (esetleg folyamatos beakasztó férclécet
kell alkalmazni).
A fércek rögzítése:
• deszkaaljzathoz vagy a lécezéshez:
2-2 darab legalább 2,8/25 mm méretû tüzihorganyzott tetõszeggel,
• szilikátanyagú falhoz:
2-2 darab legalább 3/25 mm méretû, dübelbe behajtott tüzihorganyzott acél csavarral,
(többnyire mûanyag dübelt alkalmaznak).
b) rögzítõszegély-sávok
A rögzítõszegélyeket többnyire szigetelt (kifelé, vagy
befelé lejtõ) tetõk ereszszegélyeinek és oromszegélyeinek
vízorros külsõ peremének beakasztásos
rögzítéséhez használják.
Megjegyzés:
A rögzítõszegély-lemezek hossza mindig ≤ 3,00 m, ezért azokat lehet közvetlenül rögzíteni.
A rögzítõszegély-lemezeket folytonosan, 3 mm hézaggal fektetve kell szerelni.
Rögzítésük:
• fa anyagú aljzatra: legalább 2,8/25 mm méretû tüzihorganyzott acél anyagú tetõszegekkel,
két sorban, varrottan eltolva, 100 mm-ként,
• szilikát anyagú falhoz:
legalább 3,0/25 mm méretû, dübelbe behajtott tüzihorganyzott acél csavarokkal
(töbnyiremûanyagdübelt alkalmaznak)
Megjegyzés:
A szigetelések szegélyezésében nagy biztonságot nyújt a rozsdamentes acél anyagú rögzítõelemek (csavarok és
szögek) alkalmazása – a tüzihorganyzással készült felületvédelemmel ellátott rögzítõelemek helyett.
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
65

Tetõszigetelések szegélyezéseinek lemezkapcsolatai
c) Az ENKOLIT-tal ragasztott rögzítésre vonatkozó követelmények
• ld. 6.3 fejezetet
5.4 A tetõszigetelések szegélyezéseinek lemezkapcsolatai
Atetõszigetelések szegélyezései RHEINZINK ® -lemezbõl készülõ elemeinek folytonosítására alkalmazott
lemezkapcsolatokat úgy kell kialakítani, hogy a tetõszigetelés egészének „vízhatlan” jellege a szegélyezés
környezetében is biztosított legyen.
a) A szigetelés síkjában fekvõ, illetve a szigeteléssel szerkezetileg összeépített, vízszintes és függõleges
szegélyezési elemek (pl. ereszszegélyek, a szigeteléssel összeépített falszegélyek) lemezkapcsolatai
• forrasztott kapcsolatokkal, és az elõírt
távolságokban dilatációs elemmel
(ld. 5.5)
Figyelem!
Ezen alkalmazási területen az állókorcos lemezkapcsolatok
alkalmazása nem megengedett,
mert e kapcsolatok egyrészt nem teljesítik
a „vízhatlanság” követelményét, s azokhoz – a
csatlakozásban lefektetett korcok miatt – a szigetelés
sem csatlakoztatható hézag nélkül!
Megjegyzés:
A szegélyezés lemezeinek a dilatációs elemek
közötti lágyforrasztással készülõ folytonosítását
a RHEINZINK ® -bádogos-továbbképzõ tanfolyamokon
oktatott speciális eljárással kell elvégezni.
b) a szigetelés síkja fölötti, a szigeteléssel szerkezetileg nem összeépített függõleges szegélyezési elemek
(pl. lengõszegélyek) lemezkapcsolatai
• kettõs (vagy derékszögû) állókorcos kapcsolattal,
RHEINZINK ® -homlokzatburkolatként
Megjegyzés:
A – ritkán elõforduló – kis szélességû
(20-30 cm-nél keskenyebb) lengõszegélyeket
élhajlított elemekbõl is készítik.
Ezek lemezkapcsolatait ki lehet alakítani
síkban fekvõ lemezkapcsolatként
(pl. egyszeres fekvõkorccal) is, ha
mögöttük a falra elvezetett szigetelés a
valódi vízelvezetési sík.
66
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások

Tetõszigetelések szegélyezéseinek hõmozgása
5.5 A hõmozgás biztosítása a tetõszigetelések szegélyezéseinek elemeiben
• A tetõszigetelések szegélyezéseit (az elemek rögzítéseit, és az elemek közötti kapcsolatokat) úgy kell
kialakítani, hogy az elemek a hõmérsékletváltozás hatására szabadon tudjanak tágulni, összehúzód
ni, vagy elcsúszni, és a szegélyezés elemeiben, valamint a szigetelésben ne alakulhasson ki a hõmozgásból
adódó feszültség.
• A tetõszigetelések szegélyezésének RHEINZINK ® -elemeiben az alábbi távolságokban kell mozgóképes
kapcsolatot kialakítani:
Funkció
Kiterített szélesség
(névleges méret)
Fenti irányértékek az egyenes vonalú szakaszokra vonatkoznak.
A fix pontoktól (sarkoktól, végzõdésektõl) mindig a táblázat értékeinek felét kell figyelembe venni.
Tetõszigetelések szegélyezéseinek dilatációs távolságai
Dilatációs elemek távolsága
Ereszszegély bármely szélesség ≤ 6,0 m
Falszegély, oromszegély bármely szélesség ≤ 6,0 m
Süllyesztett vápa és csatorna bármely szélesség ≤ 6,0 m
• A RHEINZINK ® -lemez és a tetõszigetelés (mûanyag vagy bitumenes) lemeze közötti eltérõ mértékû
hõmozgás okozta káros mértékû feszültségek megelõzésére a szigetelés szegélyezésének belsõ
peremén feszültségmentesítõ takarósávot kell alkalmazni!
A feszültségmentesítõ takarósáv szélessége:
mûanyag szigeteléseknél:...≥ 10 cm
bitumenes szigeteléseknél: ≥ 25 cm
Anyaga a szigetelés anyagával összeépíthetõ, a fellépõ nyíróerõket felvenni képes anyagból legyen
(bitumenes szigeteléseknél: pl. poliészterfátyol betétes bitumenes lemezcsík).
A feszültségmentesítõ takarósávot a szigetelési rétegek alatt kell elhelyezni, és csak az egyik pereme
mentén szabad leragasztani!
A tetõszigetelések szegélyezési elemeiben a hõmozgás levezetését az alábbi módokon lehet megoldani:
• rugalmas betétes RHEINZINK ® -dilatációs elemmel (ld. 3.1)
• RHEINZINK ® -lemezbõl egyedileg készülõ, a szigetelés síkjából kiemelt („lírás”) dilatációs elemmel
Megjegyzés:
A szegélyezésbe épített rugalmas betétes RHEINZINK ® -dilatációs elem vízhatlan kacsolatot biztosít, ezért tömörsége
még az ereszszegélyeken is megfelelõ.
A szegélyezésekbe egyoldali lezárású (ún. „egyfejes”), míg a szigetelésekben kialakított fémlemez vápákba kétoldali
lezárású (ún. „kétfejes”) dilatációs elemeket építenek be.
Figyelem!
Amennyiben a RHEINZINK ® -lemezbõl készülõ szegélyezésekbe nem a RHEINZINK ® -rendszerhez tartozó dilatációs
elemeket építenek be, a tartósan biztonságos mûködés érdekében ajánlott az alábbi szempontokat is megvizsgálni:
• A dilatációs elem gyártója mennyi idõre vállal garanciát (garantálja-e a legalább 10 éves használhatóságot).
• Melyek a gyártó speciális alkalmazási elõírásai (pl. rövidebb dilatációs távolságok elõírása).
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
67

RHEINZINK ® -dilatációs elem szigetelés ereszszegélyében
Rugalmas betétes RHEINZINK ® -dilatációs elem szigetelés ereszszegélyében
Arugalmas betétes RHEINZINK ® -dilatációs elemek beépítése során az alábbiakra kell különösen ügyelni:
• az egy- és kétoldali lezárású dilatációs elemek hosszát úgy kell megállapítani, hogy azok a szegélyezés
(illetve a vápacsatorna) lemezének a szigetelés felõli peremén legalább 500 mm-rel nyúljanak túl,
• a dilatációs elemek hajlítása viszonylag „nyitott” legyen, r ≥ 3 mm hajlítási sugárral
• az aljzatot úgy kell kialakítani, hogy a rugalmas betét mozgása a dilatációs elem hajlítása környezetében
is lehetséges legyen,
• a rugalmas betét ne sérüljön a forrasztástól, illetve a bitumenes lemezek hegesztésétõl (a túlhevülés
elkerülésére az ilyen munkák végzésekor legalább 8 cm biztonsági távolságot kell betartani)
• a rugalmas betétet ne érje károsító vegyi hatás (pl. a szigetelés ragasztóanyaga, bitumenes átkenés,
stb.).
Figyelem!
Ha a rugalmas betétes RHEINZINK ® -dilatációs elemet – esztétikai okokból – letakarják, a letakaró lemezt csak az
egyik oldalról csatlakozó lemezsávon szabad rögzíteni!
Ugyanúgy a kavicsfogó léc tartósinjét sem szabad a dilatációs elem mindkét oldalát rögziteni!
68
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások

A szigetelés síkjából kiemelt egyedileg készülõ dilatációs elemek – Kifelé lejtõ tetõk ereszszegélye
A szigetelés síkjából kiemelt, RHEINZINK ® -lemezbõl
egyedileg készülõ dilatációs elemek, ereszszegélyben
Megjegyzés:
Az egyedileg készülõ dilatációs elemek
(pl. „líratagozatos elem”) magassága kb.
50 mm. Szerkezeti kialakításuk következtében
a tetõszigeteléssel azonos
értékû („vízhatlan” épületszerkezeti besorolású)
kapcsolatnak nem minõsülnek.
Emiatt, valamint munkaigényességük és
esztétikai megjelenésük miatt alkalmazásuk
ma már visszaszorulóban van, illetve
csak kisebb igényû épületeken használják
(ahol például a tetõ alatt szabad tér
van).
A szigetelés síkjából kiemelt, RHEINZINK ® -lemezbõl
egyedileg készülõ dilatációs elemek, oromszegélynél
5.6 A tetõszigetelések RHEINZINK ® -bõl készülõ szegélyeinek szerkezeti részletei
(vonalas jellegû szegélyezések)
5.6.1 Kifelé lejtõ tetõk ereszszegélye
A kifelé lejtõ tetõk ereszszegélyeinek tökéletes vízhatlansági követelményeket kell kielégíteni.
A kialakítás szerint lehetnek:
• vízhatlanul kialakított RHEINZINK ® -ereszszegélyek
• alátámasztó szerepû ereszszegélyek, RHEINZINK ® -lemezbõl
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
69

Kifelé lejtõ tetõk ereszszegélyének kialakítása
Kifelé lejtõ tetõ vízhatlan ereszszegélye RHEINZINK ® -lemezbõl, kavicsléccel
Kifelé lejtõ tetõ alátámasztó szerepû ereszszegélye RHEINZINK ® -lemezbõl
70
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások

Befelé lejtõ tetõk ereszszegélyének kialakítása – Tetõszigetelések falszegélyei
5.6.2 Befelé lejtõ tetõk ereszszegélye
A befelé lejtõ tetõk ereszszegélyeit – a kifelé lejtõ tetõk ereszével azonosan – „vízhatlan” módon kell
kialakítani.
A kialakítás szerint lehetnek:
• vízhatlanul kialakított RHEINZINK ® -ereszszegélyek
• alátámasztó szerepû ereszszegélyek, RHEINZINK ® -lemezbõl
Befelé lejtõ tetõ vízhatlan ereszszegélye RHEINZINK ® -lemezbõl, rugalmas betétes RHEINZINK ® -dilatációs
elemmel
5.6.3 Tetõszigetelések falszegélyei
a) falszegély lengõszegéllyel
A korszerû tetõszigetelési rendszereknél a szigetelést a falra felvezetik (ún. „hajlat-ék” beépítésével), és
a fémlemez szegély (az ún. „lengõszegély”) csupán a szigetelés függõleges szakaszának UV-sugárzás
elleni védelmét szolgálja.
A lengõszegély elemeit az alábbi módokon kell csatlakoztatni:
• 20-30 cm magasságig:
egyszeres beakasztó korccal
• 20-30 cm magasság fölött:
kettõs (esetleg derékszögû) állókorccal
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
71

Falszegély lengõszegéllyel
A lengõszegély rögzítése:
• a felsõ élén:
folyamatos beakasztó fércsávval
• az alsó élén:
a tetõszigetelés fényvédelmét szolgáló nagyszemcsés kavicsréteggel történõ beszorítással.
Figyelem!
≥ 100 cm magasság esetén a lengõszegélyt homlokzatburkolatként kell kezelni, és teljes felületû aljzaton kell
készíteni (állófércekkel rögzítve).
Megjegyzés:
A lengõszegély mögött a szigetelõlemez felsõ élét a tetõszerkezet felsõ síkjától ≥ 20 cm magasságra kell felvezetni,
és (pl. 50/5 mm méretû alumínium lemezcsíkkal) folyamatosan a falhoz szorítva kell rögzíteni – kb. 20 cm-ként elhelyezett,
legalább φ 6 mm átmérõjû, korrózió ellen védett csavarral (javasolt: nemesacél anyagú csavar alkalmazása).
Tetõszigetelés falcsatlakozása RHEINZINK ® -lengõszegéllyel
72
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások

Szigeteléssel folytatólagos falszegély – Tetõszigetelések áttörésszegélyezései
a) a szigeteléssel folytatólagos falszegély
A falszegélyt korábban úgy alakították ki, hogy a függõleges fémlemez szegély lemezét a tetõfelületre vízszintesen
kihajlították, s egy szigetelõlemez-csíkkal a tetõszigetelésre le is ragasztották.
E megoldás manapság már nem számít korszerûnek, mert a legkisebb tapadási hiányosság esetén is
fennállt annak a veszélye, hogy a függõleges felületrõl a csapadék a ráragasztott szigetelõlemez-csík mögé
juthat, valamint nagy a veszélye a szigetelõlemez elnyíródásának is.
Ha mégis e kialakítást választják, az alábbiakra kell különösen ügyelni:
• A falszegély és a szigetelés csatlakoztatását az alkalmazott szigetelõlemez alkalmazástechnikai elõírásai
szerint kell kialakítani.
• A falszegély RHEINZINK ® -lemezét a tetõ legfelsõ síkjától ≥ 20 cm magasságra fel kell vezetni.
• Afalszegély lemezét „vízhatlan” módon kell toldani, s benne az elõírás szerinti távolságokban dilatációs
kapcsolatokat kell kialakítani.
• A falszegély lemezének felsõ élét úgy kell letakarni, hogy a szegély lemeze mögé csapadék ne juthasson
be (pl. a fallefedés vízorrával, viharléccel, vagy más módon).
Figyelem!
Amennyiben abban a falban, amelyhez a szigetelés csatlakozik, nyílászáró (pl. teraszajtó) kerül beépítésre, annak beépítési
magasságát úgy kell meghatározni, hogy az alsó tokösszekötõ eleméhez a falszegélyt (illetve a szigetelést)
≥ 15 cm magasságban teljes értékûen felvezetve lehessen csatlakoztatni (de még a küszöb alatt).
E magasság csak akkor csökkenthetõ a járószint fölötti ≥ 5 cm-re, ha közvetlenül a teraszajtó elõtt legalább 15 cm
mélységû süllyesztett vízelvezetõ vályú van elvezetve (ráccsal lefedve).
5.7 A tetõszigetelések RHEINZINK ® -bõl készülõ áttörés-szegélyeinek kialakítása
• a kémények, és a tetõfelépítmények (tetõfelülvilágítók, tetõkibúvók, stb.) szegélyezését falszegélyként
kell kialakítani (ld. 5.6.3)
Figyelem!
Ahhoz, hogy a szegélyezés szakszerûen kialakítható legyen, a tetõfelépítményeket úgy kell a tetõben elhelyezni, hogy
lábazatukra a szigetelés ≥ 20 cm magasságban felvezethetõ és ott vízhatlanul lezárható legyen. (Járható tetõknél e
magasságot a burkolat felsõ síkjától kell biztosítani, kavicsleterhelésû és növényzettel telepített tetõknél pedig a leterhelõ,
illetve a vegetációs réteg felsõ síkjától.)
• a csõ-, rúd és feszítõhuzal-áttörések szegélyezését a tetõfedések csõáttörésének szegélyezésével a-
zonosan – egymásra takaró két elembõl (talplemezes csõhüvelybõl, és a csõre bilinccsel rögzített vízterelõ
gallérból) – kell készíteni (ld. 4.7.4)
Megjegyzés:
A szigetelt tetõknél a talplemezes csõhüvely (henger, vagy csonkakúp) magassága ≥ 200 mm legyen.
Atalplemez mérete tegye lehetõvé a szigetelés rétegeinek 120 mm szélességû leragasztásos rögzítését (a hagyományos
bitumenes fedésû tetõknél: rétegenként – ld. 5.1).
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
73

Homlokzati szerkezetek letakarásai szerkesztési elvei
6. A HOMLOKZATI SZERKEZETEK LETAKARÁSAI RHEINZINK ® -KEL
6.1 A homlokzati szerkezetek letakarásainak szerkesztési elvei
A homlokzati szerkezetek letakarásai az
alábbiak:
• fallefedések ("attikafal-lefedések")
• párkánylefedések
• ablakpárkány-lefedések
• oromfal-lefedések
Figyelem!
A letakarásokat a csapadékkal szembeni tömörség
szempontjából épületszerkezetileg „fokozottan vízzáró”
módon kell készíteni. (Ugyanúgy, mint az állókorcos
és lécbetétes fémlemez fedéseket általában.)
A letakarások valamennyi lezárását és csatlakozását
is úgy kell kialakítani, hogy azok legalább
a „fokozottan vízzáró” követelményt kielégítsék.
(Ez egy fokozattal magasabb követelményeket jelent, mint a „vízzáró” kis- és középelemes tetõfedések, és egy
fokozattal magasabbakat, mint a szigetelésekkel szemben támasztott „vízhatlansági" követelmény.)
A letakarások lehetnek:
• vonalas jellegû letakarások (élhajlított elemekbõl készítettek):
a vonalas jellegû letakarások RHEINZINK ® -lemezének kiterített szélessége általában ≤ 800 mm
(megnövelt anyagvastagsággal: ≤ 1000 mm)
• tetõfedésként készített letakarások (általában kettõs állókorcos fedésként):
ha a letakarás lemezének kiterített szélessége > 800 mm (megnövelt lemezvastagság esetén: 1000 mm),
a letakarást minden szempontból tetõfedésként kell készíteni
(ez vonatkozik az alkalmazott lemezvastagságra, a korctávolságra, a lejtésre, az aljzatra,
az átszellõztetésre, a rögzítésre, és a csomópontok kialakítására egyaránt)
Megjegyzés:
A RHEINZINK ® -anyagú fémlemez tetõfedések kialakítását más RHEINZINK-kiadványok részletesen ismertetik
(ld. „RHEINZINK ® - A tervezés és az alkalmazás alapismeretei” címû kiadványunkat).
Itt ezért azok készítésének sajátos szabályaira e helyen nem térünk ki, bár a kialakítást csomópontokban bemutatjuk.
A letakarás lejtése:
• A lejtés iránya:
a letakarás felülete mindig arra az oldalra lejtsen, ahol a vízlefolyás nem okozza az alatta lévõ szerkezetek
károsodását (illetve – ha károsodás egyik oldalon sem alakulhat ki – ahol az esetleg megjelenõ
lefolyási nyomok kevésbé zavaróak)
• A lejtés mértéke: ≥3° (5,3 %)
Megjegyzés:
A fal- és oromfal-lefedések általában a belsõ – a tetõ felõli – oldalra lejtenek.
A párkány- és az ablakpárkány-lefedések többnyire csak kifelé lejthetnek.
74
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások

A letakarások külsõ peremének kialakítása
A letakarások külsõ peremének kialakítása:
• A külsõ peremet mindig lehajlítással és vízorr-beszegéssel kell kialakítani.
• A vízorr az alatta lévõ épületszerkezet felsõ élére legalább a táblázat szerinti mértékben takarjon rá.
• A letakarások vízorrát rögzítõ-(merevítõ-) szegélybe akasztva kell rögzíteni.
Épületmagasság Függõleges átfedés Vízorr elõreállása
h
< 8 m ≥ 50 mm ≥ 30 mm
8 m ≤ h ≤ 20 m ≥ 80 mm ≥ 40 mm
h > 20 m ≥ 100 mm ≥ 50 mm
A letakarások vízorrának méretei, az épület magasságától függõen
Megjegyzés:
A vízorr szerepe nemcsak a lecsöpögõ víz biztonságos elvezetése a felületrõl, hanem a letakarás széleinek merevítése
és rögzítése is.
RHEINZINK ® -lemezbõl készült letakarások vízorr-kialakítása, különbözõ rögzítõszegélyekkel
A homlokzati szerkezetek RHEINZINK ® -lemezbõl készülõ letakarásainak tervezése és kivitelezése során
az alábbi szerkezeti követelményekre kell különösen figyelni:
• A letakarások RHEINZINK ® -lemezeivel nem érintkezhetnek olyan anyagok, amelyek a lemez anyagát
károsíthatják, valamint róluk víz sem folyhat a RHEINZINK ® -lemezekre (különös tekintettel a homlokzati
szerkezetek anyagából esetleg kioldódó káros alkotórészekre, vagy a homlokzat tisztítására
használt vegyületekre; ld. 1.5.3).
Amennyiben ilyen veszély fennáll, a RHEINZINK ® -lemez védelmére ENKE METAL-PROTECT
pórus-mentes védõbevonatot kell használni.
• Akorróziós hatások lehetõségét akkor is ki kell zárni, ha egy letakarásban esetleg több fajta
fémle-mezt használnak – egymással összeépítve, illetve egymás alatt.
(Ha például egy épület felújításakor rézlemez érintkezik RHEINZINK ® -lemezzel, vagy rézlemez
felü-letrõl folyik csapadék az alatta lévõ RHEINZINK ® -lemez felületére; ld. 1.5.1.)
Az ENKE METAL-PROTECT pórusmentes védõbevonat ilyen esetekben is kiválóan használható a
RHEINZINK ® -lemez védelmére.
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
75

Letakarásokra vonatkozó szabványok – Letakarások lemezvastagságai
A homlokzati szerkezetek bádogos letakarásainak kialakítására az alábbi szabványok vonatkoznak:
– MSZ 7959-3:1978 „Épületbádogos szerkezetek terminológiája.
Kavicsolt lemezfedésû tetõk fémlemez szegélyei”.
(a szabvány 1. pontja a lefedéseket ismerteti)
– MSZ 7943-1:1986 „Kõmûvesszerkezetek lefedése fémlemezzel
Általános elõírások”.
– MSZ 7943-2:1986 „Kõmûvesszerkezetek lefedése fémlemezzel
Ablakkönyöklõ-lefedés”.
– MSZ 7943-3:1986 „Kõmûvesszerkezetek lefedése fémlemezzel
Párkánylefedés”.
– MSZ 7943-4:1986 „Kõmûvesszerkezetek lefedése fémlemezzel
Fallefedés”.
– MSZ 7943-5:1989 „Kõmûvesszerkezetek lefedése fémlemezzel
Tetõsíkból kiemelt mozgási hézag lefedése és szegélyezése”.
A homlokzati szerkezetek RHEINZINK ® -lemezbõl készülõ letakarásainak lemezvastagságát a mellékelt
táblázat alapján kell megválasztani:
A letakarások rögzítõszegélyeinek lemezvastagsága legalább az alábbi legyen:
• horganyzott acéllemez: 0,8-1,0 (-1,5) mm,
• alumíniumlemez: 1,2-1,5 (-2,0) mm,
Rögzítés módja
Kiterített szélesség
(névleges méret)
Anyagvastagság
Folyamatos
merevítõsávval
Ragasztott, vagy
lekötõhuzallal *
≤ 400 mm
≥ 0,7 mm
> 400 ≤ 800 mm ≥ 0,8 mm
> 800 mm ≥ 1,0 mm
≤ 400 mm
≥ 0,8 mm
> 400 mm ≥ 1,0 mm
• Ahomlokzati szerkezetek RHEINZINK ® -lemezbõl készülõ letakarásainak
• lemezvastagsága, a kiterített szélességtõl függõen
• * ≤ 30 mm vízorr-elõreállás esetén
Megjegyzés:
Az alacsonyabb értékek szokásos épületmagasság, vízorrméret és egyenességi igény, valamint legfeljebb 250 mm
kiterített szélesség esetén érvényesek. A rögzítõszegélyek lemezvastagságát fokozott igénybevétel, megnövelt vízorrméret,
fokozott egyenességi igény és nagyobb lemezszélesség esetén a szükséges mértékben meg kell növelni (a
szokásosnál nagyobb konzolosság esetén egészen a zárójelben szereplõ értékekig).
A folyamatos rögzítõsávval nem megtámasztott élû letakarások lemezvastagságára magasabb követelmények vonatkoznak,
mint a folyamatos rögzítõsávba akasztott vízorral kialakítottakra (ld. táblázatot).
76
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások

Letakarások aljzata
6.2 A letakarások aljzata
Az aljzat kialakítása minden esetben olyan legyen, hogy az aljzat a letakarás kellõ mértékû és irányú
lejtését biztosítsa.
A RHEINZINK ® -lemezbõl készült letakarások
aljzata az alábbi kialakítású lehet:
• ha a szélesség ≤ 40 cm: hosszanti palló
A pallók vastagsága ≥ 48 mm, de gyalult
(oldalra lejtõ) kialakítás esetén a legszûkebb
keresztmetszetben is ≥ 30 mm legyen.
• ha a szélesség > 40 cm: keresztirányú
fa staflivázon készült deszkaaljzat
A ≤ 80 cm-ként rögzített staflik szélessége
48 mm, magassága legalább 50 mm
legyen (kisebb magasságú stafliba nem
lehet szögezéssel vagy más módon rögzíteni).
A letakarás oldalirányú lejtését a
staflik ékszerû kialakításával kell biztosítani
Figyelem!
Fallefedést közvetlenül a beton, vagy téglaszerkezetre fektetve a legritkább esetben lehet szakszerûen elkészíteni.
Fallefedést csak akkor lehet ilyen módon készíteni, ha a fal és felsõ felületének egyenessége, keresztirányú lejtése,
stb. a bádogosmunkák méretpontossági követelményeit is kielégíti. A gyakorlatban ennek megvalósulására csak a
kisebb szélességû (≤ 20 cm szélességû) falak esetén van – több-kevesebb, de inkább kevesebb – esély.
Párkány- és ablakpárkány-lefedéseket gyakrabban készítenek közvetlenül szilikátanyagú aljzatra fektetve, de a
≥ 20 cm párkány-szélességek esetén a pallóból készült aljzat, valamint a ≥ 40 cm szélességû párkányokon a
deszkaaljzat készítése a kõmûves szerkezetek méretpontatlansága miatt többnyire szükséges.
A letakarások RHEINZINK ® -lemeze alatt nem lehet nedvesség, mert ez – kedvezõtlen esetben – az alatta
lévõ szerkezeti elemek és a lemez károsodását egyaránt okozhatja. A bezárt nedvesség kialakulását
az alábbi mûszaki intézkedésekkel lehet megakadályozni:
• Átszellõzést többnyire a letakarások alatt is biztosítani kell.
Ha az egyéb épületszerkezeti és -fizikai szempontok sem szólnak ellene,
a letakarás alatt az átszellõzõ légrés vastagsága csökkenthetõ:
ha a fal-/párkány felsõ felületének szélessége < 40 cm
a letakarás alatt az átszellõzõ légrés akár el is hagyható:
ha a fal-/párkány felsõ felületének szélessége < 20 cm
• Ha szerkezeti kényszerbõl a kis szélességû fal-/párkánylefedés nem deszka-/pallóaljzaton, hanem
közvetlenül szilikát anyagú aljzaton (beton-, ill. habarcsfelületen) készül, a RHEINZINK ® -lemez alatt
elválasztó réteget kell fektetni.
Figyelem!
Kedvezõ, ha az elválasztó réteg RHEINZINK ® -szellõzõ alátétszõnyeg (drénréteges).
Kis szélesség esetén azonban nem korhadó hordozórétegû, homokolt felületû bitumenes lemez is alkalmazható
(V 13 minõséggel).
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
77

Letakarások rögzítése
• ARHEINZINK ® -lemezek ENKOLIT-tal ragasztott rögzítése esetén a teljes felületû ragasztás révén
biztosított, hogy a letakarás lemezének hátsó oldalán nem jöhet létre páralecsapódás, ezért elválasztó
réteget sem kell használni.
Megjegyzés:
Az attikafal felsõ felületén rögzített letakarások
idejétmúlttá válásához a hõvédelmi
követelmények egyre fontosabbá
válása is hozzájárult: manapság ugyanis
az épületek attikafalait és párkányait
teljes mértékben körbe-hõszigetelik –
így biztosítva az épület „hõtechnikai
egyenszilárdságát”.
A hõszigetelés fölött ezért a fal-/párkánylefedések
mindenképpen külön aljzatszerkezeten
készülnek, így az aljzat
alatt az átszellõztetést szakszerûen biztosítani
lehet!
6.3 A letakarások rögzítése
A letakarások RHEINZINK ® -elemeit úgy kell rögzíteni, hogy a rögzítés biztosítsa a szél szívóerejével
szembeni ellenállást és tegye lehetõvé az elemek hõmozgását.
A rögzítés módja:
• közvetett (indirekt)
(rögzítõszegély-sávba akasztással, és beakasztó fércekkel, ill. fércsávokkal).
• ARHEINZINK ® -lemezeket teljes felületen ENKOLIT lemezragasztó anyaggal (ld. 3.4) történõ
lera gasztásával
Figyelem!
A letakarás lejtéses felületén keresztül közvetlen rögzítés ne készüljön!
Régebben elterjedt volt a megnövelt átmérõjû furaton keresztül alkalmazott csavarozással kialakított közvetlen
rögzítés, amit a lemezre ráforrasztott kupakkal takartak le. Ez egyrészt kedvezõtlen megjelenése, másrészt
munkaigényessége, valamint épületszerkezeti hátrányai miatt (a hõmozgást csak nagyon kis mértékben engedi) – ma
már háttérbe szorult.
A rugalmas tömítéssel kialakított, letakarás nélküli közvetlen rögzítések – pl. az ún. „bádogos csavarral” készült lecsavarozások
– tömítõbetéteit pedig az UV-sugárzás és az idõjárási hatások hamarosan károsítják, így azok hosszú
távon nem tekinthetõk vízzárónak.
A kis hosszúságú (≤ 3,00 m) ablakpárkány-lefedéseket (ld. 6.5.3) szabad közvetlenül is rögzíteni – de itt sem a
letakarás lejtéses felületén, hanem az ablakcsatlakozás menti felhajtásban.
Az ENKOLIT-tal ragasztott rögzítés esetén is kell a külsõ oldalon rögzítõszegély-sávot alkalmazni, ha a vízorr elõreállása > 30 mm.
78
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások

Beakasztó fércek és fércsávok – Rögzítõszegély-sávok
a) beakasztó fércek és fércsávok
A beakasztó férceket és fércsávokat a párkány- és ablakpárkány-lefedések belsõ oldali vízorros peremének
rögzítéséhez használják (a fal- és az ablakcsatlakozásnál).
A fércek távolsága:
• ≈ 250-333 mm
Figyelem!
Erõs szélhatásnak kitett helyeken a férceket a szükséges mértékben
sûríteni kell (esetleg folyamatos beakasztó férc-lécet kell alkalmazni).
Folyamatos fércléc
b) rögzítõszegély-sávok
Beakasztó férc
A fércek rögzítése:
• deszkaaljzathoz vagy a lécezéshez:
két-két darab legalább 2,8/25
mm méretû tüzihorganyzott tetõszeggel,
• szilikátanyagú falhoz:
két-két darab legalább 3/25
mm méretû, dübelbe behajtott
tüzihorganyzott acél csavarral,
(többnyire mûanyag dübelt
alkalmaznak).
• A rögzítõszegélyeket a fallefedések mindkét oldali, valamint a párkány- és ablakpárkány-lefedések
külsõ oldali vízorros peremének beakasztásos rögzítéséhez használják.
Rögzítõszegély
A rögzítõszegély-lemezeket folytonosan, 3 mm hézaggal fektetve
kell szerelni. Rögzítésük:
• fa anyagú aljzatra (palló, vagy deszka):
legalább 2,8/25 mm méretû tüzihorganyzott acél anyagú
tetõszegekkel,
két sorban, varrottan eltolva, 100 mm-ként,
• szilikátanyagú falhoz:
legalább 3,0/25 mm méretû, dübelbe behajtott tüzihorganyzott
acél csavarokkal
(többnyire mûanyag dübelt alkalmaznak)
Megjegyzés:
A rögzítõszegély-lemezek hossza mindig < 3,00 m, ezért azokat lehet közvetlenül rögzíteni.
A szigetelések szegélyezésében nagy biztonságot nyújt a rozsdamentes acél anyagú rögzítõelemek (csavarok és
szögek) alkalmazása – a tüzihorganyzással készült felületvédelemmel ellátott rögzítõelemek helyett.
A rögzítõszegélyeket (ill. a rögzítõ fércszalagokat) régebben a fal, illetve a párkány felsõ felületébe süllyesztett ékfára
(más néven: szegezõfára, vagy facsomagra) fogták le. (Az ékfák elõírt távolsága ≈ 250-333 mm volt.) E megoldás
még ma is alkalmazható, de az ütvefúró gépek és a mûanyag dübelbe rögzített csavarok elterjedésével alkalmazása
eltûnõben van.
Párkányfedések rögzítésére régebben gyakran használták a vízorros beszegés alatt a letakarás lemezének alsó felületére
forrasztott lekötõhuzalt is. E megoldás hátránya egyrészt az, hogy feltételezi: a párkányfedés a homlokzati vakolás
elõtt készül el (hiszen a lekötõhuzalt a színvakolattal takarták el). Másrészt ilyen módon – azaz folyamatos merevítés
nélkül – a párkányfedés külsõ éle többé-kevésbé hullámossá válik. Ezért e kialakítás csak akkor használható,
ha az ilyen megjelenés az adott épületen valamilyen okból kívánt, illetve elfogadott.
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
79

ENKOLIT-tal ragasztott rögzítésre vonatkozó követelmények
c) a letakarás aljzatszerkezetének rögzítésére vonatkozó követelmények
• Az aljzat fém rögzítõelemei minden esetben korrózió ellen védett kivitelben készüljenek
(legalább tüzihorganyzással védett felületû acélból, vagy rozsdamentes acélból)
• Arögzítés álljon ellen a szél szívóerejének és más idõjárási hatásoknak (szükség esetén: méretezni kell!).
• A teljes felületû alátámasztást nyújtó aljzatokat az épület tartószerkezetéhez ≤ 80 cm távolságonként
le kell fogni.
d) az ENKOLIT-tal ragasztott rögzítésre vonatkozó követelmények
• Az aljzatszerkezet megfelelõ minõségû legyen:
kellõen szilárd (hogy a ragasztás alatti rétegek se válhassanak el)
felülete megfelelõ lejtéssel bírjon
a ragasztási felület teljesen sík legyen
• A ragasztás teljes felületû legyen, légbuborékok nélkül (terítés: fogazott simítóval)
• Aletakarás RHEINZINK ® -lemezében az elõírás szerinti távolságokban dilatációs kapcsolatokat kell
kialakítani
• Aragasztással rögzített letakarások RHEINZINK ® -lemezének anyagvastagságára magasabb követelmények
vonatkoznak
(ha a vízorr elõreállása > 30 mm, az anyagvastagságot tovább kell növelni)
Megjegyzés:
Ragasztással közvetlenül a fal-/párkányszerkezet beton- vagy habarcs anyagú felületére is lehet RHEINZINK ® -
lemezbõl készülõ letakarásokat rögzíteni – az idõ- és munkaerõ-igényes dübelezés kiváltásával. Különös elõnye,
hogy a lemez alatt nem szükséges a szellõzést biztosítani.
A ragasztott rögzítéseket a ragasztóanyag gyártójának alkalmazástechnikai elõírásai szerint kell készíteni.
80
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások

Letakarások lemezkapcsolatai
6.4 A letakarások lemezkapcsolatai
A letakarások RHEINZINK ® -lemezbõl készülõ elemeinek folytonosítására alkalmazott lemezkapcsolatokat
úgy kell kialakítani, hogy a letakarás egésze kielégítse a „fokozottan vízzáró” követelményt.
Aletakarások lemezének forrasztott folytonosítása
a mozgóképes kapcsolatok között
A letakarások elemeit az elõírt távolságokban lévõ
mozgóképes kapcsolatok (ld.6.5.) között általában egy
elembõl kell kialakítani, illetve az ennél rövidebb elemeket
a dilettációs kapcsolatok között lágyforrasztással
lehet folytonosítani.
A mozgóképes kapcsolatok az alábbiak lehetnek:
• fekvõkorcok
• hullámos RHEINZINK ® -UDS toldóelem
• állókorcok
• rugalmas betétes RHEINZINK ® -dilatációs elem
• ENKOLIT-ragasztóval ragasztott letakarások esetén: alátét-lemezcsík
a) fekvõkorcos kialakítások
• kétirányú egyszeres fekvõkorc, letakaró elemmel;
• kétirányú egyszeres fekvõkorc, süllyesztett csatlakozó elemmel
• egyszeres fekvõkorc
• ráforrasztott rögzítõsávval kialakított egyszeres fekvõkorc
A kétirányú egyszeres fekvõkorccal és ráhúzott letakaró elemmel
kialakított mozgóhézagot csak fallefedéseken lehetséges
alkalmazni.
Legfontosabb elõnye, hogy esztétikus és gyorsan készíthetõ,
vízzárósága azonban korlátozott. (A két egyszeres fekvõkorc
közül az egyik irány szükségszerûen a széliránnyal szemben
fekszik.)
Azon letakarásokban azonban, amelyek lejtése ≥ 5° (8,8%), és
amelyekre más felületrõl nem folyik csapadék (e feltétel a fallefedéseknél
teljesül) a kapcsolat vízzárósága többnyire elégséges.
10 50 20 50 10
Mozgóhézag kétirányú egyszeres fekvõkorccal
és ráhúzott letakaró elemmel
– lejtés ≥ 5° (8,8%)
10 50 20 50 10
Azon mozgóhézag-megoldás, amelyben a csatlakozást biztosító
(süllyesztett) elemre a fallefedés lemezei takarnak rá, és így képeznek
kétirányú egyszeres fekvõkorcos lemezkapcsolatot,
ugyanazon területen alkalmazható, mint a kétirányú egyszeres
fekvõkorccal és ráhúzott letakaró elemmel kialakított lemezkapcsolat.
A süllyesztett toldóelemet a vízorr aljáig ki kell vezetni.
Mozgóhézag kétirányú egyszeres
fekvõkorccal és süllyesztett toldóelemmel
– lejtés ≥ 5° (8,8%)
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
81

Letakarások fekvõkorccal kialakított mozgóhézaga ≈ 800 mm kiterített szélességig
10 50
40 20
Mozgóhézag egyszeres fekvõkorccal
– lejtés ≥ 5° (8,8%)
A fekvõkorcos dilatációs kapcsolatokban a lapos beszegések
visszahajtásainak szélessége minden esetben ≥ 40 mm legyen.
A kapcsolatot úgy kell kialakítani, hogy az egymáshoz csatlakozó
elemek az uralkodó szél irányából takartan fedjenek át
egymáson.
A ráforrasztott rögzítõsávval kialakított egyszeres fekvõkorc a
fal- és párkánylefedéseken egyaránt egyszerûen elkészíthetõ,
esztétikus és biztonságos (kétfokozatú) csomópont. Ezért alkalmazása
már ≥ 3° (5,2%) lejtés esetén is megengedett. A kapcsolatot
úgy kell kialakítani, hogy az egymáshoz csatlakozó elemek
az uralkodó szél irányából takartan fedjenek át egymáson.
150 10
20
40
Mozgóhézag ráforrasztott rögzítõsávval
kialakított egyszeres fekvõkorccal
– lejtés ≥ 3° (5,2%)
10 50 50 100 10
40 20 20 40
Ráforrasztott rögzítõsávval ráhúzott letakaró elemmel is készíthetõ
mozgóhézag. Ez azonban már egyfokozatú csomópont,
ezért elõzõnél kevésbé biztonságos megoldás. Alkalmazható,
ha a lejtés ≥ 5°.
Mozgóhézag ráforrasztott
rögzítõsávval és letakaró elemmel
kialakított egyszeres fekvõkorccal – lejtés ≥ 5° (8,8%)
b) hullámos RHEINZINK ® -UDS toldóelemmel kialakított mozgóképes kapcsolat
A süllyesztett csatlakozó elemes megoldás egyik változata, amikor
a fallefedés elemei egy speciális hullámos (egyik irányban
lejtõ) toldóelemre takarnak rá. Mivel valójában így is többfokozatú
csomópont jön létre, a kialakítás fal- és párkánylefedéseken
egyaránt alkalmazható, már ≥ 3° (5,2%) lejtés esetén is.
115 (156) 20 115 (156)
250 (333)
Letakarások hullámos
RHEINZINK ® -UDS toldóelemmel
(ld. 3.3) kialakított mozgóhézaga, lejtés ≥ 3° (5,2%)
82
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások

Letakarások állókorccal kialakított dilatációs kapcsolatai
c) állókorcos kialakítások
• kettõs állókorc;
• kettõs derékszögû állókorc, letakaró sapkával.
A kettõs állókorccal kialakított mozgóhézag a letakarások hagyományos
folytonosítási megoldása, amely a két oldalról csatlakozó lemezek némi
hõmozgását is engedi.
E megoldásban azonban a letakarás lejtése ≥ 5° (8,8%) legyen, s a korcok
távolsága nem haladhatja meg az 1,0 m-t (eltérõen a szokásos dilatációs
megoldásoktól)!
Mozgóhézag kettõs állókorccal
– lejtés ≥ 5° (8,8%)
Mozgóhézag kettõs derékszögû
állókorccal – lejtés ≥ 5° (8,8%)
Akettõs derékszögû állókorccal kialakított mozgóhézag mind a hõmozgás,
mind a perem menti lezárás szempontjából lényegesen kedvezõbb,
a korcok távolsága azonban e megoldásban sem haladhatja
meg a 3,0 m-t (a korcok ≤ 25 mm-es magassága miatt).
Figyelem!
Ha a kettõs állókorccal készült mozgóhézagos kialakításban a korcok nem az állókorcos tetõfedéseknél használatos
ereszsávra futnak ki, hanem (egyszerû lehajlítással készülõ) rögzítõszegélyre, a korcvégeken mindig kialakul egy kis
lyuk, ami lehetõvé teszi a víz bejutását a letakarás alá.
Ezért e megoldást csak kisebb jelentõségû és melléképületeken szabad használni!
A széles letakarások azonban többnyire állókoros kialakításban készülnek; ez esetben azonban a letakarás pereme
az állókorcos fémlemezfedéseknél használatos ereszsávhoz csatlakozik, aminek elõreálló „orra” már lehetõvé teszi a
korcok szakszerû eresz menti lezárását!
Megjegyzés:
A fenti – fokozottan vízzáró – mozgóképes lemezkapcsolatok közül a legbiztonságosabb megoldás a ráforrasztott
rögzítõsávval kialakított egyszeres fekvõkorccal, valamint a hullámos RHEINZINK ® -UDS toldóelemmel készült
mozgóhézag-kialakítás.
Mindkettõ nemcsak vízzárósági szempontból kiemelkedõ, hanem esztétikus, és könnyen készíthetõ is.
d) rugalmas betétes RHEINZINK ® -dilatációs elemmel kialakított mozgóhézag
• vízhatlan kapcsolat, amely rendkívül biztonságos, ezért bármely lejtésnél alkalmazható
(esztétikai okokból a dilatációs elemet többnyire áttakarják, az egyik oldalról csatlakozó elemen rögzített
letakaró lemezsávval)
• munkaigényessége és a rugalmas betétes dilatációs elem magasabb ára miatt azonban ritkán alkalmazzák
Letakarás rugalmas betétes
RHEINZINK ® -dilatációs
elemmel (ld. 3.1) kialakított
dilatációs kapcsolattal
(az egyik oldalon rögzített
letakaró lemezsávval)
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
83

A hõmozgás biztosításának módja a letakarások elemeiben
e) ENKOLIT-tal ragasztott rögzítésû letakarások mozgóhézaga
• a csatlakoztatás alatt alkalmazott alátét-lemezcsíkkal kell kialakítani
• a letakarás tompán ütköztetett elemei között legalább 20 mm szélességû hézag legyen
• a ragasztóanyagot az alátét-lemezcsíkra egészen a letakarás elemének pereméig fel kell vinni.
ENKOLIT-tal ragasztott (ld.3.4) rögzítésû
letakarások mozgóhézaga, alátét-lemezcsíkkal
6.5 A hõmozgás biztosításának módja a letakarások elemeiben
• A fal-, párkány és ablakpárkány-lefedések elemeit és rögzítéseit, valamint az elemek közötti kapcsolatokat
úgy kell kialakítani, hogy az elemek a hõmérsékletváltozás hatására szabadon tudjanak tágulni,
összehúzódni vagy elcsúszni, és bennük ne alakulhasson ki a hõmozgásból adódó feszültség.
• A letakarások elemeiben a hõmozgást az alábbi táblázat szerinti távolságokban kell biztosítani:
Rögzítés módja
Kiterített szélesség
(névleges méret)
Dilatációs elemek távolsága
folyamatos
< 500 mm ≤ 10,0 m
rögzítõsávval
≥ 500 mm
≤ 8,0 m
ragasztott bármely szélesség ≤ 6,0 m
Fenti irányértékek az egyenes vonalú szakaszokra vonatkoznak.
A fix pontoktól (sarkoktól, végzõdésektõl) mindig a táblázat értékeinek felét kell figyelembe venni
A RHEINZINK ® -lemezbõl készül fal- párkány- és ablakpárkány-letakarások dilatációs távolságai.
Megjegyzés:
• A fal- párkány- és ablakpárkány-lefedések mozgóképes kapcsolatai között a letakarásokat lehetõleg egy elembõl
kell készíteni, vagy az elemek folytonosítását vízhatlanul kell kialakítani (forrasztva – a RHEINZINK bádogostovábbképzõ
tanfolyamon oktatott különleges eljárással).
• Mozgóképes kapcsolatokat a sarkoknál (irányváltásoknál, szélességváltásoknál stb.) általában nem lehet kiképezni;
azoknál vízhatlan folytonosítást kell alkalmazni, s a sarokhoz közel (de mindenképpen a dilatációs távolság
felénél közelebb) mozgóképes kapcsolatot kell kialakítani.
84
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások

RHEINZINK ® -fallefedés dilatációs elemeinek kiosztása
2 1 12
3 6 3
12 10 8
3 6 3 2 6 2 4 4
4 8 3
Példa egy RHEINZINK ® -fallefedés
dilatációs elemeinek kiosztására
két – nem mozgóképes – falcsatlakozással
és hat sarokkal
(kit. szélesség: 600 mm):
egy 60 m hosszúságú fallefedésen
kilenc dilatációs elemet kell
beépíteni.
15
60
4 8 8 8 8 8 8 4 4
Példa egy RHEINZINK ® -fallefedés dilatációs
elemeinek kiosztására két – nem mozgóképes –
véglezárással (kit. szélesség: 600 mm):
nyolc dilatációs elem beépítése szükséges.
Példa egy RHEINZINK ® -fallefedés dilatációs
elemeinek kiosztására két szabadon elmozduló véggel
(kit. szélesség: 600 mm):
hét dilatációs elemet kell beépíteni.
60
6 8 8 8 8 8 8 6
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
85

Fallefedések kialakításai
6.6 A homlokzati szerkezetek RHEINZINK ® -bõl készülõ
letakarásainak szerkezeti részletei (vonalas jellegû letakarások)
6.6.1 Fallefedések
A fallefedéseket úgy kell kialakítani, hogy azok a rájuk jutó csapadékot ne engedjék a letakart szerkezetbe
jutni, és úgy csöpögtessék le (az egyik, vagy mindkét oldalon), hogy a fal felületére jutott csapadék ne
okozhassa az alatta lévõ fal károsodását.
A fallefedés peremeit az alábbiak szerint kell elkészíteni:
• A fallefedés két oldalán lehajlított, lapos beszegéssel kialakított vízorrot kell készíteni, amely az alulról
csatlakozó homlokzatburkolat felsõ élére a függõleges vízküszöb-átfedés biztosításával takarjon rá
(ld. 4.1).
• Afallefedéseket a lehajtásának alsó élén kialakított vízorrbeszegés folyamatos rögzítõszegélybe
akasztásával kell rögzíteni. (A lapos beszegés szélessége ≥ 20 mm legyen.)
• A fallefedés lemezének hosszanti hõmozgását biztosítani kell (ld. 6.3 és 6.4.).
• Afallefedés végének csatlakozásait és lezárásait is vízzáróan, lejtésirányú átfedésekkel kell elkészíteni.
min 3° (5,3%)
min. 3 (5,3%)
a) ragasztott rögzítéssel b) folyamatos rögzítõsávval
Egyrészes („két vízorros”) RHEINZINK ® -fallefedések, befelé lejtõ felülettel
Kétrészes RHEINZINK ® -fallefedések, befelé lejtõ felülettel
86
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások

Fallefedések kialakításai – Párkányfedések
A nagy szélességû fallefedések állókorcos RHEINZINK ® -tetõfedésként készüljenek (ld. 6.1)
6.6.2 Párkánylefedések
A párkánylefedéseket úgy kell kialakítani, hogy azok a falról lefolyó és a közvetlenül rájuk jutó csapadékot
ne engedjék a falszerkezetbe jutni és azt a külsõ oldalon úgy csöpögtessék le, hogy a nedvesség ne
okozhassa a fal károsodását.
a) a párkánylefedések külsõ oldalának kialakítása
• A párkánylefedés külsõ oldalán lehajlított beszegéssel kialakított vízorrot kell készíteni, amely a párkány
külsõ élére a függõleges vízküszöb-átfedés biztosításával takar rá (ld. 3.1).
• A párkánylefedések lehajtásának alsó élének vízorrát képezõ lapos beszegést folyamatos rögzítõszegélybe
(esetleg rögzítõ segédszerkezetbe) akasztva kell rögzíteni.
A lapos beszegés szélessége ≥ 20 mm legyen.
b) a párkánylefedések belsõ oldalának kialakítása
• felhajtással és lapos beszegéssel (vízkorc-visszahajtással), viharléccel letakarva;
• vakolati vízorrként is szolgáló süllyesztett fogadóprofilba csatlakoztatva;
• egyszerû felhajtással, amelyet falhoroggal rögzítenek, s visszavágottan utólag vakolnak át.
A viharléccel letakart felhajtással és lapos beszegéssel
kialakított falcsatlakozás szinte mindenütt jól alkalmazható
megoldás. Alkalmas az összetett vonalú (homlokzati
pillérekkel, lizénákkal tagolt) falfelületekhez csatlakozó
párkányfedések belsõ oldali szegélyezésére is.
A felhajtás felsõ peremét a ≥ 20 mm szélességû lapos
beszegésbe akasztott beakasztó fércekkel (rögzítõnyelvekkel)
kell rögzíteni (ld. 6.3).
Viharléccel letakart falcsatlakozás
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
87

RHEINZINK ® -párkánylefedések falcsatlakozásai
A fogadóprofilba csatlakoztatott belsõ oldali falcsatlakozás leginkább az új
épületek egyenes vonalú falai elõtti párkányok belsõ oldali szegélyezésére
használható.
Fogadóprofilba csatlakoztatott falcsatlakozás
A vakolattal fedett kialakítás a párkánylefedések falcsatlakozásának
hagyományos megoldása, amely azonban ma már
túlhaladottnak számít.
Legfontosabb hátrányai az alábbiak:
• a párkányfedés szükségszerûen a vakolat elkészítése
elõtkészül, ezért a kõmûvesmunkák a felület elszennye
zõdését okozzák;
• a vakolattal fedett falcsatlakozás gátolja a lefedés
hõmozgását (fix rögzítésnek számít);
• a fal mentén nem készül felhajtás, ezért a
párkányfedés fölött a vakolat nedvesedhet és
kifagyhat.
Mindezek miatt e megoldást ma már csak ritkábban
alkalmazzák, és csupán kevésbé igényes épületeken.
RHEINZINK ® −párkányfedések falcsatlakozásai
Vakolattal fedett falcsatlakozás
88
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások

Élhajlított elemekbõl készülõ RHEINZINK ® -párkánylefedések
A viharléccel kialakított belsõ oldali falcsatlakozás tervezése és kivitelezése során az alábbiakra kell különös
tekintettel lenni:
• A viharlécet a szilikátanyagú falhoz maximum 250 mm-ként kell rögzíteni, legalább 3,0/25 mm méretû,
mûanyag dübelbe csavart tüzihorganyzott acél (de inkább: rozsdamentes acél) anyagú csavarral.
• Hõszigetelt falszerkezet esetén a rögzítõ elemek hosszát értelemszerûen meg kell növelni, vagy a rögzítés
vonalában a hõszigetelésben (többnyire fa anyagú) betétet kell felszerelni.
• Aviharléc felsõ élén kialakított kihajtást tartósan rugalmas, az UV-sugárzásnak ellenálló, semleges
(nem ecetsavas) oldóanyagú tömítõanyaggal kell oly módon tömíteni, hogy a tömítõanyag a vályút teljesen
kitöltse és a tömítés felsõ felülete kifelé lejtsen.
• A viharléc felsõ peremét lehet elõre felszerelt, a fal síkja mögé süllyesztett csatlakozósínbe is bepattintani.
A csatlakozósínt a falhoz max. 200 mm-ként kell rögzíteni.
Figyelem!
A párkánylefedés lemezének hosszanti hõmozgását biztosítani kell (ld. 6.5).
A vakolattal fedett falcsatlakozású párkányfedések dilatációs kapcsolatai ≤ 3,00 m-ként legyenek.
A párkánylefedés végének csatlakozásait és lezárásait is vízzáróan, lejtésirányú átfedésekkel kell
elkészíteni (pl. a belsõ oldali viharléc folytatásában rögzített viharléccel, vagy más szerkezettel letakarva).
Élhajlított elemekbõl készülõ („egy vízorros”)
RHEINZINK ® -párkánylefedés, deszkaaljzaton,
kifelé lejtõ felülettel, folyamatos rögzítõsávval
≥ 50 mm
30 mm
Élhajlított elemekbõl készülõ RHEIN-
ZINK ® -párkánylefedés, ENKOLIT-tal
ragasztott rögzítéssel, kifelé lejtõ felülettel
30 mm
≥ 50 mm
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
89

Nagy szélességû RHEINZINK ® -párkánylefedések – Ablakpárkány-lefedések
≥ 50 mm
A nagy szélességû RHEINZINK ® -párkánylefedések állókorcos tetõfedésként készüljenek (ld. 6.1)
6.6.3 Ablakpárkány-lefedések
Az ablakpárkány-lefedéseket a párkánylefedésekkel azonos funkcióval és azokhoz hasonlóan kell kialakítani
azzal a különbséggel, hogy azok belsõ oldala ablakhoz csatlakozik. Lényeges különbség az is, hogy
az ablakpárkányok hossza többnyire rövidebb azokénál.
a) az ablakpárkány-lefedések belsõ oldalának csatlakoztatása az ablak alsó tokösszekötõ eleméhez:
• A csatlakoztatást felhajlítással kell kialakítani, amelynek magassága ≥ 30 mm legyen.
• Afelhajlítást az ablak alsó tokösszekötõ/tokmagasító eleméhez a tokösszekötõ elemben kiképzett,
vagy a tokmagasító elem által biztosított legalább 5 mm mélységû visszaugrásba befeszítve kell csatlakoztatni:
közvetlen rögzítéssel:
ha ablakpárkány-lefedés egy elemének hosszúsága ≤ 3,00 m
közvetett rögzítéssel (fogadóprofilba csatlakoztatva):
ha ablakpárkány-lefedés egy elemének hosszúsága > 3,00 m
90
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások

RHEINZINK ® -ablakpárkány-lefedések ablakcsatlakozásai
A közvetlen rögzítéssel kialakított ablakcsatlakozást ≤ 250 mm-ként kell
az ablak alsó tokösszekötõ/tokmagasító eleméhez rögzíteni.
A rögzítés korrózióálló rögzítõelemmel történjen (rozsdamentes acél
anyagú csavarral, alumínium húzószegeccsel, stb.).
Csatlakozás közvetlen rögzítéssel,
PVC-tokszerkezetû ablak alsó tokmagasító profiljához
A közvetett rögzítéssel kialakított ablakcsatlakozást
az ablakpárkány felületén elõzõleg
≤ 250 mm-ként rögzített fogadóprofilba
ültetve kell kialakítani.
A fogadóprofil felsõ peremét az ablakpárkánylefedés
lemezének belsõ oldali felhajlítása felsõ
élén kialakított ≥ 20 mm szélességû lapos
beszegésre vissza kell hajlítani.
A fogadóprofil fölötti hézagot tartósan rugalmas,
az UV-sugárzásnak ellenálló, semleges
(nem ecetsavas) oldóanyagú tömítõanyaggal
kell tömíteni.
Csatlakozás közvetett rögzítéssel, PVC-tokszerkezetû ablak
alsó tokmagasító profiljához
Figyelem!
• Az ablakok tokszerkezetét úgy kell kialakítani és az ablakszerkezetet beépíteni, hogy az ablakpárkány-lefedés
belsõ oldali felhajlítása (≥ 30 mm) és a szükséges mértékû kifelé lejtése (≥ 3°) minden pontban biztosítható
legyen.
Mivel az ablakokat a bádogosmunkák megkezdése elõtt helyezik el, ezen alapfeltétel megvalósulását az ablakszerkezet
beépítõjének, illetve az építésvezetõségnek kell biztosítania, mert szakszerûtlen ablakbeépítésen bádogos
munkával már nem lehet segíteni!
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
91

Ablakpárkány-lefedések ablakcsatlakozásai
• Annak érdekében, hogy ez megvalósítható legyen, szükség esetén alsó tokmagasító elemet kell beépíteni, és az
ablakot megfelelõen alá kell ékelni. (Mûanyag ablakoknál az alsó tokmagasító elem többnyire a tokszerkezet kialakítása
miatt is szükséges.)
• Hõszigetelt falszerkezet esetén az ablakot úgy kell beépíteni, hogy az ablakpárkány-lefedés alatt a hõszigetelés
az ablak alsó tokösszekötõ/tokmagasító eleméhez (teljes vastagsággal) olyan módon csatlakozzon, hogy fölötte
az ablakpárkány-lefedés lejtési és csatlakoztatási feltételei kielégíthetok legyenek. (Ez például megnövelt magasságú
alsó tokmagasító elemmel valósítható meg.)
• Szélesebb ablakpárkányok alatt átszellõztetett aljzatot kell készíteni, és az ablakot úgy kell beépíteni, hogy a lejtési
és csatlakoztatási feltételek biztosítottak legyenek.
Megjegyzés:
• Ha az alsó tokmagasító elem hiányzik, a mûanyag ablakoknál
az ablak alsó tokösszekötõ elemének víz-kivezetõ
nyílása kényszerûen az ablakpárkány-fedés
belsõ oldali felhajtása mögé kerül, és az ablakszerkezetbe
bejutott nedvességet a párkányfedés alá vezeti!
• Ilyen kialakításban az ablak külsõ felületén lefolyó csapóesõ
is könnyen a csatlakozás mögé juthat, s ez az
ablak alatt a belsõ oldalon nedvesedéshez, majd
gombásodáshoz vezet.
• E problémán csak az ablak ismételt – immár szakszerû
– beépítésével lehet segíteni (már csak geometriai
okokból is)!
Szakszerûtlenül (tokmagasító elem, ill. kellõ magasságú
aláékelés nélkül) beépített ablakhoz az ablakpárkány-lefedés
sem csatlakoztatható szakszerûen!
b) az ablakpárkány-lefedések külsõ oldalának kialakítása:
Az ablakpárkány-lefedések külsõ oldalát a párkánylefedésekkel azonos módon kell kialakítani, az alábbiak
szerint:
• Az ablakpárkány-lefedés külsõ oldalán lehajlított beszegéssel kialakított vízorrot kell készíteni, amely
a párkány külsõ élére a függõleges vízküszöb-átfedés biztosításával takar rá (ld. 4.1).
• Az ablakpárkány-lefedések lehajtásának alsó élének vízorrát képezõ lapos beszegést folyamatos
rögzítõszegélybe (esetleg rögzítõ segédszerkezetbe) akasztva kell rögzíteni.
A lapos beszegés szélessége ≥ 20 mm legyen.
c) az ablakpárkány-lefedések kávacsatlakozásának kialakítása:
• az ablakpárkány-lefedések kávacsatlakoztatását ≥ 30 mm felhajlítással és lapos beszegéssel
(vízkorc-visszahajtással) kell kialakítani
• az ablakpárkány-lemez káva felõli oldalát
süllyesztett fogadóprofilba kell becsatlakoztatni, vagy
viharléccel (esetleg más szerkezettel) kell letakarni.
92
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások

Ablakpárkány kávacsatlakoztatásai – Ablakpárkány-lefedések kialakításai
Megjegyzés:
A kávacsatlakoztatást hagyományosan kifelé hajlítással készítették, amelyet a falba bevágott hézagba csúsztattak. E
megoldás megbízhatósága azonban a korszerû követelményeknek többnyire már nem felel meg, mert a kávacsatlakozás
mögött a vakolat néhány év múlva kifagyhat, és ezt követõen itt a csapadék már könnyen az ablakpárkány
lemeze mögé juthat.
Figyelem!
A hosszabb ablakpárkány-lefedések lemezének hosszanti homozgását ugyanúgy biztosítani kell, mint a párkánylefedésekét
(ld. 5.4).
Azon ablakpárkány-lefedéseket, amelyek oldalról folytatólagosan párkánylefedéshez csatlakoznak (azaz egy övpárkány
vonalában vannak), a párkánylefedéssel egy egységként kell kezelni, és bennük az ablak két oldalán (a kávától
≤ 3,00 m távolságra) mindig ki kell alakítani dilatációs kapcsolatot, mert a szélességváltozás helye fix pontnak számít.
Fa tokszerkezetû ablakhoz csatlakozó RHEIN-
ZINK ® -ablakpárkány-lefedés, deszkaaljzaton, és
hõszigeteléssel, kifelé lejtõ felülettel
Fa tokszerkezetû ablakhoz csatlakozó RHEIN-
ZINK ® -ablakpárkány-lefedés ENKOLIT-tal ragasztott
rögzítéssel, kifelé lejtõ felülettel
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
93

Körablakok párkánylefedése – Oromfalak lefedése
Figyelem!
A kör formájú ablakok párkánylefedésére ugyanazon
szabályok érvényesek, mint az egyenes oldalú ablakok
párkánylefedésére.
Így az ablakpárkány-fedés ≥ 30 mm méretû csatlakozási
magasságának biztosítása is éppolyan fontos (pl.
tokmagasító elem alkalmazásával).
Kör formájú ablakok RHEINZINK ® -lemezbõl
készülõ ablakpárkány-lefedései
6.6.4 Oromfalak lefedése
Az oromfalak leglényegesebb mûszaki jellemzõje, hogy hosszirányban lejtenek. Annak érdekében azonban,
hogy az oromfal felületérõl a csapadék ne folyhasson a homlokzatra, a fal lefedését keresztirányban
is lejtetni kell: befelé, azaz a tetõ (és annak oromszegélye) felé.
a) ha az oromfal-lefedés lemezének szélessége < 800 mm:
A szokásos szélességû oromfalak lefedését alapvetõen a fallefedésekkel
azonos módon kell kialakítani (ld. 6.6.1), az alábbi különbségekkel:
• a fal lefedését keresztirányban, a tetõfedés felé is lejtetni kell
Megjegyzés:
A befelé lejtés következtében az oromfal – hosszirányban is lejtõ – felületérõl a csapadék nem folyik végig az
oromfal-lefedés teljes hosszában (az alatta lévõ falat is nedvesítve), hanem róla a víz jelentõs része – a tetõ
oromszegély-lemezére jutva – le tud folyni az ereszcsatornába.
• az oromfal-lefedés lemezében kialakított hosszanti csatlakozások a vízfolyás irányában áttakart átfedésekkel
készüljenek: fekvõkorcokkal (a lejtéstõl függõen egyszeres fekvõkorccal, vagy ráforrasztott
rögzítõsávval kialakított egyszeres fekvõkorccal)
Megjegyzés:
Jelentõsen megnövelt lemezvastagsággal az oromfalak lefedését 1000 mm kiterített szélességig is lehet fallefedés-szerûen
készíteni.
94
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások

Oromfalak lefedése – Épületdíszek letakarása
b) ha az oromfal-lefedés lemezének szélessége ≥ 800 mm:
A szokásosnál nagyobb szélességû oromfalakat, állókorcos tetõfedésként kell kialakítani, az alábbiak
szerint:
• a fedés átszellõztetett (deszka)aljzaton készül
• az állókorcok esésvonal-irányúak
• az oromszegély-fedés ereszénél a lefolyó csapadékvíz elvezetésérõl gondoskodni kell
(pl. ereszcsatornával)
Megjegyzés:
Az oromfal-lefedések elemeit hagyományosan keresztirányban alkalmazott
(egyik irányban enyhén lejtõ) kettõs állókorcokkal is szokták
folytonosítani. Egyszerû lehajtással kialakított rögzítõszegély
alkalmazásával azonban ilyen esetben a korcok végein egy-egy kis
lyuk alakul ki, ahol a csapadék a letakarás alá bejuthat.
Ezért ez a kialakítás csak (a korcolt fedéseknél is alkalmazott)
eresz-szegélysávval együtt használható. Az állókorcokat ilyenkor a
tetõ felé ferdén kell vezetni, a korcok végének lezárásánál pedig az
átfedéseket a vízfolyás irányában (lejtésirányban) egymásra takarva
kell kialakítani.
6.6.5 Épületdíszek lefedése
A homlokzati épületdíszek (pl. szoborfejek, csiga-, kagylóformák, stb.) lefedésének alapelvei azonosak a
fal- és párkánylefedések kialakításának alapelveivel (a külsõ oldalon lehajlított beszegéssel kialakított
vízorral, míg a belsõ oldalon felhajtással és – viharléccel letakart – lapos beszegéssel), az alábbi különbségekkel:
• Az épületdíszek letakarásához lágyabb anyagra van szükség, mint a tetõfedéshez; olyanra, amely
épületdíszek bonyolult felületéhez jobban hozzáalakítható:
a díszmûbádogos munkákhoz használatos RHEINZINK ® -MD minõségû lemezre, vagy
az elõrész-szegélyeknél is használatos (ólomlágyságú) RHEINZINK ® -„Anform”-lemezre.
• Az épületdíszek letakarásánál külön aljzatszerkezet készítésére nincsen lehetõség, ezért azokat többnyire
ragasztják a felületre (ENKOLIT-ragasztóval).
Megjegyzés:
A homlokzati épületdíszek letakarása szinte már a díszmûbádogos feladatok
közé tartozik, és bennük a szakma valamennyi szépsége megjelenik.
A RHEINZINK ® -fémlemezfedési rendszer páratlan komplexitása e területen
is megmutatkozik. Az alábbi – csak a RHEINZINK ® -rendszerben
megtalálható – komponensek együttes alkalmazásával az épületdíszek
lefedésében is minden másnál jobb eredmények érhetõk el:
• RHEINZINK ® -MD minõségû lemez (ld. 3.2)
• RHEINZINK ® -„Anform”-lemez (ld. 3.2)
• ENKOLIT-ragasztó (ld. 3.4)
Külön elõnye az egy rendszeren belül történõ megoldásnak, hogy így az
épületdísz letakarásának lágy RHEINZINK ® -lemeze ugyanúgy patinásodik,
mint a csatlakozó fal-, vagy párkánylefedés szokásos keménységû
RHEINZINK ® -lemeze, s ennek révén az épület egészének megjelenése
sokkal egységesebb anyaghasználatot tükröz, s így elegánsabb
lehet, mint a különbözõ anyagok kevert alkalmazásával – ami más rendszerekben
igen gyakori eset.
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
95

Íves lefedések kialakítása
További elõny, hogy a különbözõ keménységû
RHEINZINK ® -lemezek egymással lágyforrasztással
gond nélkül folytonosíthatók: a RHEINZINK bádogos-továbbképzõ
tanfolyamokon oktatott forrasztási
módszerrel hosszú idõre megbízható, vízhatlan
lemezkapcsolatok alakíthatók ki.
Figyelem!
Azon homlokzati épületdíszeket amelyek oldalról
folytatólagosan párkánylefedéshez csatlakoznak
a párkánylefedéssel egy egységként kell kezelni,
és bennük a dísz két oldalán (a kávától ≤ 3,00 m-
re) mindig ki kell alakítani dilatációs kapcsolatot,
mert a dísz letakarása fix pontnak számít.
6.6.6 Íves lefedések kialakítása
Azon homlokzati letakarásokat, amelyek valamely „hajlítási” éle íves (pl. ívben hajló fallefedés, dongaformájú
homlokzati épületpárkány letakarása, stb.), az alábbiak szerint kell kialakítani:
• a lefedés alapelvei azonosak a fal- és párkánylefedések
kialakításának alapelveivel (a külsõ oldali
lehajlított beszegés vízorrméretei, a belsõ
oldali felhajtás méretei és kialakítása, stb.)
• az íves élben csatlakozó két letakarás-elemet az
élben a peremezett szegélyek forrasztott kapcsolatával
kell kialakítani
Figyelem!
Ahhoz, hogy a forrasztáshoz szükséges 10 mm egymásra
takarás kialakulhasson, a csatlakozó elemek
peremét mintegy 5-5 mm szélességben le kell peremezni.
A forrasztást javasolt a hátoldalról végezni, s a forrasztott
felületet a látszó oldalról megcsiszolni. A
lefedõ elemet a beépítés helyére csak készen elõregyártott
állapotban lehet elhelyezni.
Megjegyzés:
Korábban – a RHEINZINK ® -rendszer ismertté válását
megelõzõen – az íves lefedések vízorrát a lehajlítás
szélességének megfelelõ szélességben bevagdosták,
és úgy hajlították le.
Manapság az ilyen megoldású íves lefedéseket a
megbízók már nem veszik át, mivel azoknak nemcsak
megjelenése minõsíthetetlen, hanem a vízorrkialakítással
szembeni mûszaki feltételeknek (átfedés
magassága, stb.) sem felelnek meg.
Íves RHEINZINK ® -párkányfedés
lemezének kialakítása
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
96

Tûzvédelmi követelmények
7. A SZEGÉLYEZÉSEKKEL ÉS A LETAKARÁSOKKAL KAPCSOLATOS
VÉDELMI KÖVETELMÉNYEK
7.1 Tûzvédelmi követelmények
Az Országos Településrendezési és Építési Követelményekrõl szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet
(OTÉK) 52.§ meghatározza a tûzbiztonság fogalmát, a 35.§ meghatározza az elõ- oldal- és hátsókerttávolságokat,
a 36.§ (1)-(3) bek. pedig az épületek között – tûzvédelmi okokból – szükséges legkisebb
távolságokat, az épület tûzveszélyességi osztályba sorolása és tûzállósági fokozata alapján.
A tetõfedések szegélyezése, a homlokzati letakarások, valamint azok aljzatának tervezése során a
tûzvédelmi követelményeket az épület Országos Tûzvédelmi Szabályzat – a 4/1992. (IV.7) BM rendelettel
módosított 4/1980. (XI.25.) BM rendelet (OTSZ.) – szerint történõ tûzvédelmi besorolása alapján kell
meghatározni.
A Tûzvédelmi Szabályzat – azaz a 4/1992. (IV.7.) BM rendelettel módosított 4/1980 (XI.25.) BM rendelet
– meghatározza az épületek tûzveszélyességi osztályba sorolásának, tûzállósági fokozatának kritériumait
(az épület használatának módja alapján), valamint a tûzszakaszok kialakításának szükségességét.
A követelményeket a 2/2002. (I.23.) számú „A tûzvédelem és a polgári védelem mûszaki követelményeinek
megállapításáról” szóló BM rendelet fogalmazza meg. (E rendelet a korábban érvényben volt MSZ
595-ös szabványsorozatot váltotta fel.) A tetõfedések és a homlokzatburkolatok szerkezeteit úgy kell kialakítani,
hogy azok anyagai kielégítsék a rendelet I/3. fejezete 1...3. táblázatában meghatározott követelményértékeket.
A rendelet 5. melléklete I/2. fejezetének 1. pontja meghatározza az építõanyagok éghetõség szerinti csoportosítását:
Csoport
Nem éghetõ (A)
Éghetõ (B)
Alcsoport
Éghetõ alkotókat nem tartalmazó
anyagok (A1)
Éghetõ alkotókat is tartalmazó
anyagok (A2)
Nehezen éghetõ (B1)
Közepesen éghetõ (B2)
Könnyen éghetõ (B3)
Anyagfajták
Fémek, szervetlen szilikátipari termékek, egyéb szervetlen
anyagok
Azok az éghetõ és nem éghetõ összetevõkbõl álló anyagok
és anyagkombinációk, amelyek az MSZ14800-2 szabvány
alapján „nem éghetõ”-nek minõsülnek
Azok az éghetõ építõanyagok, azok az éghetõ és nem éghetõ
összetevõkbõl álló anyagkombinációk, azok a szerves építõanyagok,
azok a mûanyagok, azok az égéskésleltetõ szerrel hatékonyan
kezelt fa- fahelyettesítõ, textil- és papíranyagok, ame
lyek az MSZ 14800-3 szerint „nehezen éghetõ”-nek minõsülnek
Azok az éghetõ építõanyagok, azok a mûanyagok, amelyek
az MSZ 14800-4 szerint „közepesen éghetõ”-nek minõsülnek
Azok az éghetõ építõanyagok, amelyek az MSZ 14800-4
szerint nem minõsülnek „közepesen éghetõ”-nek
A rendelet alapján:
• A RHEINZINK ® -szegélyezések és letakarások – fém anyagúként – A1 „nem éghetõ” besorolásúként
vehetõk figyelembe,
• A védelem nélküli faszerkezetbõl készülõ aljzat a B2 „közepesen éghetõ” csoportba sorolandó,
• Az égéskésleltetõ szerrel hatékonyan kezelt faanyagból, valamint a nyomás alatt impregnált ill.
cementkötésû fa építõlemezekbõl készülõ aljzatok általában a B1 „nehezen éghetõ” csoportba tartoznak,
• A fém anyagú aljzatok (pl. trapézlemez) kielégítik az A1 „nem éghetõ” követelményt.
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
97

Tûzvédelmi követelmények
Megjegyzés:
A „nem éghetõ” tûzvédelmi besorolású aljzatok leginkább a „középmagas” és „magas” épületeknél kerülnek elõtérbe,
míg a „többszintes” épületeknél általában megfelelnek a „nehezen éghetõ” aljzatok. (Lásd még a 2/2002. BM rendelet
5. melléklete I/3. fejezetének 1.2.4. pontjának elõírásait, valamint 1-3. táblázatait.)
A fém trapézlemez és építõ falemez (rétegelt lemez, OSB, stb.) anyagú aljzatoknál azonban mindig biztosítani kell a
RHEINZINK ® -fémlemezfedés alsó felületének tökéletes átszellõztetését.
Mivel a RHEINZINK ® -szegélyezések „nem éghetõ” anyagokból épülnek össze, így a fokozott tûzvédelmi
követelményeket támasztó „középmagas” és „magas” besorolású épületeken is jól alkalmazhatók.
Ugyanez vonatkozik a RHEINZINK ® -letakarásokra is, amelyek a rendelet által szintén szigorúbban kezelt
homlokzatokkal vannak szerkezeti kapcsolatban.
A homlokzatokkal kapcsolatos különleges követelmények:
• A homlokzati RHEINZINK ® -letakarások és azok aljzatának tervezése során a tetõkhöz képest a tûzvédelem
területén magasabb szintû elõírásokat kell kielégíteni.
• Fokozott tûzvédelmi követelményeket elsõsorban „középmagas” és „magas” besorolású épületek
homlokzatain kell kielégíteni.
Az egyes rendeletek és szabványok elõírásai pontosan az alábbiak:
A homlokzati falakkal szembeni tûzállósági követelményeket a 2/2002. BM rendelet 5. melléklete I/3.
fejezete („Építmények tûzvédelme. Épületszerkezetek tûzállósági követelményei”) határozza meg:
1.2.4. „Nyílásos homlokzati falakkal, valamint üvegezett homlokzatokkal szemben az alábbi követelményeket
kell támasztani:
– kettõ- vagy többszintes, legfeljebb azonban 13,65 m legfelsõ használati szintû épületekben egyazon
tûzszakaszhoz tartozó, egymás feletti szintek között a homlokzati tûzterjedés határértéke III-
V. tûzállósági fokozatú épületekben legalább 0,2 óra, illetve a III. tûzállósági fokozatú épületekben
legalább 0,5 óra;
– az I. tûzállósági fokozatú, valamint a középmagas és magas épületekben, továbbá az éghetõ
külsõ homlokzatburkolatot tartalmazó épületek esetében a homlokzati tûzterjedés határértéke
legalább az épületszintek közötti födémek tûzállósági határérték követelményének feleljen meg.”
Homlokzati tûzterjedési határérték: a vonatkozó mûszaki elõírásoknak megfelelõ vizsgálat kezdetétõl
számított, a tûznek az épületszerkezeteken történõ terjedésére jellemzõ határállapot bekövetkezéséig
eltelt idõ órában vagy percben (Th vagy Tt). (a rendelet 5. számú melléklete I/1. fejezetének
1.45.1 pontja)
(Az épületek nyílás nélküli nem teherhordó külsõ térelhatároló falainak tûzállósági követelményeire
a rendelet 5. számú melléklete I/3. fejezetének 1-3. táblázatai tartalmaznak elõírásokat.)
1.2.6. „A tûzszakaszok közötti tûzterjedés megakadályozása céljából az épületek homlokzatán, tûzszakaszonként,
a tûzgátló szerkezetek vonalában (tûzfalak, tûzgátló falak és tûzgátló födémek elõtt)
tûzterjedés-gátakat kell kiképezni.”
98
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások

Tûzvédelmi követelmények
Ugyanezen fejezet M 2.1 pontjában meghatározza a homlokzati tûzterjedési gátak kiképzését.
Az A „nem éghetõ” anyagú homlokzati tûzterjedési gát
mérete:
– a függõleges tûzátterjedés megakadályozása céljából:
1,3 G H2 + G H1 ≥ 1,30 m, ahol:
G H2 : konzol (osztópárkány, loggia vagy erkélylmez) kiülése a felette
lévõ parapet elé [m],
G H1 : két egymás felett lévõ nyílás (nyílászáró) egymástól való távolsága
a homlokzati síkon mérve [m],
– a vízszintes tûzátterjedés megakadályozása céljából:
1,5 G H4 + G H3 ≥ 0,90 m, ahol:
G H4 : a falazatból kiülõ fal pillér vagy lizéna, stb. mérete [m],
G H3 : két egymás mellett lévõ nyílás (nyílászáró) távolsága [m]
A 2/2002. BM rendelet 5. számú melléklete I/5. fejezetének függeléke meghatározza a tûzszakaszok
méretét.
A rendelet 5. számú melléklete I/1. fejezetének függeléke meghatározza az épületek magasságának
tûzvédelmi szempontok szerinti besorolását:
– „középmagas” épület: amelyben a legfelsõ építményszint szintmagassága 13,65 m és 30 m között van;
– „magas” épület: amelyben a legfelsõ építményszint szintmagassága 30 m-t meghaladja.
Ez alapján az I/4. fejezet különleges követelményeket határoz meg a középmagas és a magas épületekre.
(A 13,65 m alatti legfelsõ szint magasságú építmények „egyszintes” illetve „többszintes” épületek.)
Az egyes homlokzati szerkezetek tûzállóságát az MSZ 14800-6:1980 „Tûzállósági vizsgálatok. Tûzterjedés
vizsgálata épülethomlokzaton” szabvány alapján kell minõsíteni.
A fenti szabványok elõírásain túlmenõen (illetve azok betartásához) a szokásos használatú épületek
esetén a homlokzati letakarások szerkezeteire vonatkozóan az alábbi éghetõségi követelményeket javasolt
betartani:
– A „többszintes” épületek homlokzatburkolati anyagaként legalább „B2” közepesen éghetõ besorolású
anyagokat kell alkalmazni (a párkányfedések átszellõztetett aljzatainál is).
– Az épületek külsõ falában használt szigetelõ anyagok legalább „B1” nehezen éghetõek legyenek.
– A „középmagas” és „magas” épületek homlokzati szerkezeteiben alkalmazott anyagok csak „A” nem éghetõ
tûzvédelmi besorolásúak lehetnek. A nyílás nélküli homlokzatokon, továbbá az olyan nyílásos falakon,
amelyek nyílásaitól és elõre ugró részeitõl a burkolat minden irányban legalább 1,0 m távolságra
van, „B1” nehezen éghetõ anyagokat is lehet alkalmazni – amennyiben az adott fal nem menekülõ lépcsõ
határoló fala.
A homlokzatburkolathoz közvetlenül csatlakozó tetõk peremterületének anyagaira és szerkezeteire (pl.
tetõfelülvilágítók) vonatkozóan szintén éghetõségi követelményeket kell meghatározni:
– A szigetelés alatt alkalmazott szigetelõanyagoknak legalább „B2” közepesen éghetõeknek kell lenniük
(nem beépített állapotban). Éghetõ anyagból készült, vagy éghetõ szigetelõanyaggal készült tetõfelület
és nyílásokat tartalmazó fal határvonalán a tetõt a fal mentén egy legalább 5,0 m széles sávban 5 cm
vastagságú nem éghetõ anyaggal (pl. kavicsterítés) kell a tûz átterjedése ellen védeni.
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
99

Tûzvédelmi követelmények
– A kiselemes fedésû tetõk szerkezetében, vagy az alatt (a porhó és a por bejutásának megakadályozására)
alkalmazott alátétfóliának, vagy hasonló szigetelõrétegnek legalább „B2” közepesen éghetõnek kell
lennie.
– Olyan felülvilágító sávok, amelyek a fenti feltételeket nem elégítik ki, a tetõkön csak akkor engedélyezhetõk,
ha a hosszabbik oldaluk az eresz vonalával párhuzamos, ≤ 2,0 m szélesek és ≤ 20,0 m hosszúak,
egymástól és a tetõ szélétõl legalább 2,0 m távolságot tartanak, valamint a tûzfalaktól, a közvetlenül
határos meglévõ, vagy engedélyezhetõ magasabb épülettõl ill. épületrésztõl ≥ 5,0 m távolságra vannak.
– Keményfedésû tetõkön olyan felülvilágító kupolák, amelyek a fenti feltételeket nem elégítik ki, csak akkor
engedélyezhetõk, ha a tetõn lévõ egyes felülvilágító kupolák felülete a 6 m 2 -t nem haladja meg, a felülvilágító
kupolák együttes felülete a tetõ felületének ≤ 20%-át teszik ki, továbbá a felülvilágító kupolák egymástól
és a tetõszegélytõl ≥ 1,0 m távolságra vannak.
Figyelem!
A fentiek csak általános információkat tartalmaznak. Konkrét esetekben az érvényes építési tûzvédelmi elõírásokat
kell betartani.
A fenti követelmények kielégítésének módjára vonatkozóan (különösen, ha az épület homlokzata 8 m-nél magasabb,
egy meglévõ épülettõl mért távolsága 5 m, vagy ha külsõ falszerkezete „B3" könnyen vagy „B2" közepesen éghetõ
anyagok felhasználásával készül) ajánlott az illetékes építésügyi és tûzvédelmi hatósággal is a kapcsolatot idõben felvenni,
az épületre vonatkozó különleges tûzvédelmi elõírások tisztázása érdekében.
7.2 Tartóssági követelmények
Fagyállóság:
• A tetõfedések és szigetelések szegélyezéseit, valamint a homlokzati letakarásokat úgy kell kialakítani,
hogy annak egésze fagyálló legyen.
Korhadással, kártevõk károsító hatásával szembeni ellenállás:
• A tetõfedések és szigetelések szegélyezései, valamint a homlokzati letakarások szerkezetei elemeit
(aljzatokat, tartó- és rögzítõelemeit) gondosan kezelni kell a korhadás és a kártevõk ellen.
Korrózióállóság:
• Az acéllemez anyagú szerkezeti elemek (pl. teherátadó, rögzítõ elemek) megfelelõ korrózióvédelemmel
bírjanak.
A korrózióvédelem feleljen meg az alábbi szabványok elõírásainak:
– MSZ EN 12500:2000 „Fémes anyagok korrózióvédelme.
A korrózió valószínûsége atmoszférikus környezetben.”,
– MSZ 7584-2:1985 „Szabadtéri acélszerkezetek korrózióvédelme.
Tüzihorgany-festékbevonat-rendszer követelményei”,
– MSZ 7584-3:1985 „Szabadtéri acélszerkezetek korrózióvédelme.
Szórtfém-festékbevonat-rendszer követelményei”,
–MSZ 17778:1981
„Acél és öntöttvas termékek horganybevonata tömegének és
folytonosságának vizsgálata.”
• Rozsdamentes acél, ötvözött horgany és alumínium anyagokat nem kell külön korrózióvédelemmel
ellátni.
100
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások

Villámvédelem – Faanyagvédelem – Tûzvédelem
• Megfelelõ mûszaki intézkedésekkel meg kell akadályozni, hogy a fémszerkezetek csatlakozásánál se
alakulhasson ki kontakt- vagy bomlási korrózió. (MSZ 4380:1986 „Egymással érintkezõ fémek korróziójának
vizsgálata természetes légköri viszonyok között.” )
7.3 Villámvédelmi követelmények
A villámvédelmi követelményeket a 2/2002. (I.23.) számú „A tûzvédelem és a polgári védelem mûszaki
követelményeinek megállapításáról” szóló BM rendelet III. fejezete szerint kell biztosítani. (E rendelet a korábban
érvényben volt MSZ 274-es szabványt váltotta fel.)
• Villámvédelmi felfogó-rendszert többnyire RHEINZINK ® -
fémlemezfedések esetén is kell létesíteni, mert a rendelet
Magyarországon nem fogadja el a szokásos vastagságú
titáncink lemezt (olvadáspont: 418°C) felfogónak, hanem
külön felfogórendszer létesítését írja elõ – felfogó rudakkal,
vagy más módon. (Európa más országaiban a 0,7 mm-es
lemezvastagsággal készülõ fedés felfogóként számításba
vehetõ – pl. a DIN VDE 0185 szerint is.)
• Avillámvédelmi berendezéseket (a felfogókat, levezetéseket,
valamint azok rögzítõelemeit) úgy kell felszerelni, hogy
az elemek hõmozgása ne legyen akadályozott.
• Aszerkezetek kiválasztásakor ügyelni kell arra, hogy azok
anyagai ne károsítsák a RHEINZINK ® -lemezt.
• Alevezetést lehetõleg az épületen belül kell kialakítani,
mert a külsõ levezetés általában esztétikailag zavaró.
7.4 Faanyagvédelmi követelmények
A faanyagvédelemre vonatkozó követelményeket az MSZ 6771/1-4 szabványok határozzák meg.
(A járatos favédõszerek nem károsítják a RHEINZINK ® -lemezeket, ha azok nincsenek oldatban – ezt
pedig a tetõ tökéletes átszellõztetésével kell biztosítani.)
7.5 Munkavédelmi követelmények
A fémlemezfedések és homlokzatburkolatok készítése során az alábbi – a munkavédelemre vonatkozó –
elõírásokat kell betartani:
• Munkavédelmi biztonsági intézkedések az MSZ 04-900 és a DIN EN 516 szerint
• Leesés elleni védelmi intézkedések a DIN EN 517 szerint
• 1993.évi XCIII. törvény a munkavédelemrõl
• 47/1979 (XI.30.) MT, 64/1980 (XII.29.) MT és 5/1986 ÉVM rendeletek
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
101

Villámvédelem - Faanyagvédelem - Tûzvédelem
7.6 Hófogó
Hófogó létesítésére a tetõn felgyûlõ hó és jég lecsúszásának megakadályozása miatt van szükség – az
épület egyes szerkezetei (pl. csatorna) és az épület mellett közlekedõ emberek védelme érdekében.
Az OTÉK (253/1997 Korm. rendelet) 60.§ (2), hófogó létesítését 25°-75° közötti lejtésû tetõkön kötelezõen
elõírja, ha az eresz járófelület fölött van. 10 m-nél hosszabb esésvonalú tetõkön több sorban kell hófogót
létesíteni. (Fémlemez fedéseken azonban – az élet- és vagyonbiztonság érdekében – az ennél kisebb
lejtésû tetõkön is szükséges hófogót létesíteni. Ilyen esetben a hófogósorok távolsága is sûrûbb:
egymástól 1,5-4,0 m-re legyenek.)
A hófogó szükség esetén a tetõ járhatóságát – a csatorna tisztítását – is segíti.
RHEINZINK-REES hófogórendszer, jéglecsúszásgátló elemmel, RHEINZINK ® -fémlemez fedésekhez
(Lásd még: „RHEINZINK ® - A tervezés és az alkalmazás alapismeretei”, valamint „RHEINZINK ® -Alkalmazás az
építészetben” címû kiadványainkat)
Figyelem!
Hófogó létesítésére gyakran szélesebb párkányokon is szükség lehet.
Javaslatunk: azon párkányfedéseken, amelyek állókorcos fedésként készülnek (azaz a kiterített szélesség > 800 mm),
mindenképpen elõ kell irányozni hófogó létesítését is – különösen, ha a párkány járófelület fölött van.
102
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások

ZÁRSZÓ
Rövid alkalmazási útmutatónk a RHEINZINK ® -lemezbõl – szokásos módon – kialakított tetõfedés- és
szigetelés-szegélyezések, valamint homlokzati letakarások készítésének szabályait mutatja be.
A különleges, egyedi megoldású RHEINZINK ® -homlokzatburkolatok készítésére vonatkozóan a
RHEINZINK alkalmazástechnikai tanácsadó szolgálata hasznos segítséget tud nyújtani.
Az állókorcos és lécbetétes RHEINZINK ® -tetõfedések, a RHEINZINK ® -Rauten rombuszfedés, a
RHEINZINK ® -csapadékvíz-elvezetés, valamint azok szegélyezéseinek készítésének sajátosságaira,
mûszaki adataira és csomópontjaira vonatkozó részletesebb alkalmazástechnikai információkat és adatokat
az alábbi RHEINZINK ® -kiadványok tartalmaznak:
RHEINZINK ® - Alkalmazás az
Építészetben (a bádogostechnika
szakkönyve)
RHEINZINK ® -
Tervezõi CD-ROM
RHEINZINK ® -
fémlemez-fedések. Alkalmazási
útmutató
RHEINZINK ® - Fémlemezfedések
alkalmazási
útmutató
(Bádogos zsebkönyv)
RHEINZINK ® -Állókorcos homlokzatburkolatok
- A tervezés
és alkalmazás alapismeretei
RHEINZINK ® -
Csapadékvíz-elvezetés
- A tervezés és az alkalmazás
alapismeretei
RHEINZINK ® -
Lefedések, letakarások -
A tervezés és alkalmazás alapismeretei
R H E I N Z I N K ® – Szegélyezések és letakarások
103