2. rész

A GAZDÁLKODÓ MINT ENERGIATERMELŐ 

ÉS KÖRNYEZETVÉDŐ 

A megújuló nyersanyagok és energiaforrások jelentősége a 

mezőgazdaságban 

Oktatási anyag a cselekvésorientált tanulás 

c. vidékfejlesztési projekthez 

Készült az Európai Unió INTERREG IIIC ALICERA projekt támogatásával 

Vechtai Főiskola (Hochschule Vechta), Németország 

90

A gazdálkodó mint energiatermelő és környezetvédő 

Rural Action Learning (RAL) Modul 3 

A GAZDÁLKODÓ MINT ENERGIATERMELŐ ÉS 

KÖRNYEZETVÉDŐ 

A MEGÚJULÓ NYERSANYAGOK ÉS ENERGIAFORRÁSOK 

JELENTŐSÉGE A MEZŐGAZDASÁGBAN 

Oktatási anyag a cselekvésorientált tanulás c. vidékfejlesztési projekthez 

1 BEVEZETŐ 

Projektrégió: Alsó-Szászország (Niedersachsen ) 

Projektintézmény: 

Vechtai Fősikola (Hochschule Vechta) 

Cím: A gazda mint energiatermelő és környezetvédő 

Célcsoport: 16 -18 éves fiatalok/iskolások 

Együttműködő partnerek: biogáz berendezést működtető mezőgazdasági üzem 

2 TARTALOM ÉS MÓDSZER 

Rövid leírás (célok és tartalom): 

A megújuló nyersanyagok termesztése és azok energianyerésre történő használata 

új és jövőbemutató feladatokat jelentenek a mezőgazdaság számára. A fenntartható 

fejlődés keretében a megújuló nyersanyagok új lehetőségeket teremtenek 

számunkra a természeti erőforrásaink és az energia tudatos és felelősségteljes 

hasznosítása terén. A RAL-Modulban a diákok erről az aktuális témáról kapnak 

információt, és megtanulhatják, hogy milyen szerepe van a megújuló nyersanyagok 

használatának a környezetvédelemben. 

Rendszerezik a megújuló nyersanyagok mezőgazdasági hasznosításának ökológiai 

és gazdasági jelentőségét. A sor elején áll a biomasszából történő energiatermelés. 

Be kell látniuk a diákoknak, hogy az új energiaforrások hasznosítása 

elengedhetetlen, mivel a fosszilis energiahordozóknak nincs jövőjük. Közben 

megtanulják azt is, hogy már ma is lehet fedezni az energiaigényeket a megújuló 

energiaforrások hasznosításával környezetkímélő módon. 

A cselekvésorientált tanulás formája: gazdaság meglátogatása (csoportmunka) 

A program időtartama 6-8 óra 

A program menete/szakaszai: 

ELŐZETES/MOTIVÁCIÓ 

A gazdaság felkeresése előtt a diákoknak alapvető ismeretekkel kell rendelkezni, 

vagy azokat az iskolában megszerezni a megújuló energiaforrások témájában, a 

meglévő fosszilis energiahordozók hasznosításával kapcsolatos problémákról. E 

célból a következő munkacsoportokat lehetne létrehozni, és munkalapokat 

felhasználni (forrás: www.cma.de): 

91


• www.internetrecherche.de az on-line kereső a következő témakörben „megújuló 

nyersanyagok“ 

• Körforgások összehasonlítása – mitől olyan környezetkímélők a megújuló 

nyersanyagok 

• Bioenergia üzem a gazdaságban– Pro vagy kontra 

• Megújuló nyersanyagok hasznosítása a gazdaságban – Fent vagy lent 

Az energiafelhasználás témakörében érdemes megnézni a személyes és a 

világméretű energiafelhasználási adatokat. Javasoljuk megrajzolni a személyes 

„ökológiai lábnyomot“ (www.footprint.ch). Ezen a weboldalon hatásosan jelenítik meg 

egyik oldalon a személyes magatartást, a másik oldalon pedig a korlátozott 

forrásokat. 

KIDOLGOZÁS/LEBONYOLÍTÁS: 

A munkafolyamat egyes lényeges elemeit és a projekt céljait meg lehet beszélni 

előre a kisiskolásokkal. A következő csoportok munkájához adunk ötleteket: 

Műszaki szakértők 

• egy biogáz üzem műszaki berendezéseinek a leírása, pl. rajz vagy 

interjú segítségével. 

• Egy biogáz üzem méretezése (nyersanyag mennyiségek 

feldolgozása, tartályok meghatározása stb.) 

• Információszerzés az üzem műszaki berendezéseinek 

élettartamáról, esetleges gyenge pontjairól 

• A berendezés teljesítménygörbéjének megrajzolás, kiértékelése 

Környezeti szakértők 

• Milyen nyersanyagokat hasznosít a biogáz üzem Milyen termékeket kell 

előállítani. Alternatívák megjelölése. 

• Honnan származnak a nyersanyagok és hova kerül a végtermék. 

• Anyagok folyamatábrája (anyagáramlás: hígtrágya, 

Energianövények, Biogáz, elektromos energia, hő) 

• A biogáz üzem emmisszós értékeinek a meghatározása. 

• Ismertesse a biogáz üzem környezetkímélő módját. Végezze a 

munkát a megadott kritériumok és elméletek alapján (CO 2 - 

mérleg, anyagkörforgás meghatározása). 

Gazdasági szakértők 

• a biogáz üzem termelte lehetséges nyereség kiszámítása 

• a biogáz termelés gazdasági kilátásainak megítélése. 

• Mutassa be, milyen lehetőségeket kínál a “megújuló nyersanyagok 

és a bioenergia” a mezőgazdasági vállalkozások számára. 

• Lehetséges együttműködések kialakítása gazdasági sikerek 

érdekében. 

92


BEFEJEZÉSKÉNT: 

Befejezésül a diákok a gazdaság meglátogatása során szerzett információkat 

feldolgozhatják előadás formájában. A diákok készíthetnek például a munka során 

videófelvételt úgy, hogy közben megmutassák a biogáz előállítás műszaki és 

tudományos, valamint a gazdasági vetületeit is. Egy Pro – Kontra – Vita, vagy a 

témához kapcsolódó szerepjáték szintén lehetséges. 

A diákoknak kiosztandó munkalapok (ML) 

Ötletek a munkalapok készítéséhez (ML 1, 2, 5 – 9) 

Kész feladatlapok(ML 3, 4) 

ML 1 

ML 2 

A műszaki szakértők - Hightech a gazdaságban 

A biogáz üzem és az aggregátorok 

A megvizsgált biogáz üzem sematikus ábrázolása a diákok számára. A diákok 

ezt az ábrát egészítik majd ki a funkciók és az aggregátorok teljesítményével. 

A műszaki szakértők - Egy biogáz üzem méretezése 

A munkalap levezeti egy biogáz üzem méretezésének lépéseit. A diákok 

feladata a megadott számítási feladat elvégzése az útmutatások alapján. 

ML 3 A műszaki szakértők - Egy biogáz üzem életciklusa 

ML 4 

ML 5 

Környezeti szakemberek - Energiafelhasználás összehasonlítása: miért 

környezetkímélő a biogázüzem 

Környezeti szakemberek - A gazda mint környezetvédő 

A munkalap bemutatja a biogáz üzemben az anyagáramlás vizsgálati 

módszerét, s a diákoknak ki kell dolgozni az adott berendezésre az 

anyagáramlás vizsgálatát. 

ML 6 

ML 7 

ML 8 

ML 9 

Környezeti szakemberek - Klímagyilkos Nr. 1 „széndioxid“ - a CO 2 

mérleg 

A diákok összevetik a fosszilis energiafelhasználás és a biogáz energia 

felhasználás CO 2 -mérlegét. Feladatuk az, hogy mindkét esetre készítsék el a 

CO 2 -mérleg sematikus ábrázolását 

A gazdasági szakértők - Pénzt keresni bioenergiával 

Ennek a munkalapnak a segítségével meg lehet állapítani, hogy milyen 

megtakarítási és kereseti lehetőségek nyílnak meg a gazdálkodó előtt, ha 

bioenergiát termel. Ezt követően a diákok megszerezhetik a gazdálkodótól a 

valóságnak megfelelő adatokat is. 

A gazdasági szakértők - Bioenergia – a beruházás a jövőbe 

A diákok azt a feladatot kapják, hogy számítsák ki, hogy általában milyen 

esélyei lehetnek a jövőben a biogáz ill. bioenergia előállításnak. Információt a 

gazdálkodótól vagy más ebben szektorban működő cégtől lehet beszerezni, 

kutatni lehet esetleg már a tőzsde felé kacsintgató sikeres cégek után is: 

újságcikkek stb. keresztül. 

A gazdasági szakértők - Hálózati együttműködés és ütőképes 

szövetkezetek 

93


A bioenergia előállítás olyan termékláncon keresztül történik, melyekben más 

szereplők is részt vesznek. A diákoknak ki kell deríteni a termékláncok 

felépítését, s az abban közreműködő vállalkozásokat. Fel kell ismerjék, hogy 

mennyire fontos az üzleti és a partner kapcsolat ezeken a területeken. Az a 

feladatuk, hogy képzeletbeli, de ésszerű hálózatokat és együttműködési 

csatornákat építsenek fel. 

Tanároknak szóló rövid előzetes információs anyag a gazdaság 

meglátogatása előtt 

A megújuló nyersanyagok olyan növényi vagy állati szerves anyagok, melyeket a 

nem élelmiszertermelő (non-food) szektorban hasznosítanak. A növényi eredetű 

nyersanyagok között vannak ipari nyersanyagok, melyeket ipari vagy vegyi úton 

dolgoznak fel, és vannak olyanok, melyeket elégetnek vagy erjesztenek 

energianyerés céljából. Az ipari növények olyan nyersanyagokat szolgáltatnak, mint 

rostok, fa/cellulóz, olajok/zsírok és keményítő. Az energianövényekre jellemző, hogy 

igen magas a szénhidrát, az olaj vagy biomassza tartalmuk, azaz sok bennük a 

cellulóz. Néhány növényt iparilag/vegyileg és energetikai célra is lehet használni. 

A megújuló nyersanyagoknak az a közös előnyük, hogy megújuló energiaforrást 

jelentenek, ami egyrészt a napenergia kimeríthetetlen energiájára vezethető vissza, 

másrészt feldolgozásukkor csak annyi széndioxid kerül vissza a levegőbe, amennyit 

a növények felvettek a növekedésük során – tehát a megújuló nyersanyagok CO 2- 

semlegesek. Felhasználásuk segíti az üvegházhatás csökkentését. 

A mezőgazdaságban egyre nő a szerepe a megújuló nyersanyagok termesztésének. 

1. ábra: A megújuló nyersanyagok termőterületének alakulása Németországban 

(Forrás: www.fnr-server.de) 

A 2003 évi betakarításkor 837.000 hektáron takarítottak be ipari és 

energiahasznosításra termelt nyersanyagokat, ami a szántóterületek majdnem 8 

százalékát jelentette. Ebből 6,4% volt repce. Emellett a burgonya, a kukorica és az 

árpa, mint keményítő forrás nagy szerepet játszik. Olajos magvúak, mint a repce, 

napraforgó vagy a len, gyakran kerülnek a művelésből kivont szántókra, – ezeket a 

növényeket az EU agrár reformját követően kivették az élelmiszernövények közül és 

így megújuló energiaforrásként lehetett azokat hasznosítani. 

94


A repce olajat speciális berendezésekben repceolaj-metil-észterré alakítják, amit 

másként biodízelnek is nevezünk. A bioüzemanyagot időközben Németországban 

már több mint 1600 benzinkút kínálja. Éves forgalma a 2002 évi 550.000 tonnáról a 

becslések szerint 65.0000 – 70.0000 tonnára emelkedett 2003-ban. Kb. 3 millió 

személygépkocsit vizsgáztattak le Németországban CO 2 -semleges biodízel 

üzemelésre. 

A megújuló nyersanyagok termelése mellett egyre jelentősebb lesz a mezőgazdasági 

üzemekben az energiacélú hasznosítás is. Olyan szerves hulladékok vagy 

melléktermékek, mint pl. az istállótrágya, híg vagy szilárd formában, valamint a 

növénytermesztés hulladékai (pl. répalevél) erjedő anyagokként a biogáz üzem 

alapanyagául szolgálnak. A fermentáció során metán gáz keletkezik, amiből kivonják 

a ként, és azután megszárítják. Ezt leginkább épületblokkok fűtésére használják, 

vagy elektromos áramot állítanak elő vele. 

2. ábra: Egy biogáz üzem sematikus rajza (Forrás: Grabowsky, B. (2004)) 

Kiegészítő jövedelemhez juttatja a gazdálkodót, ha biomassza-hőerőművekhez 

szolgáltat fát, szalmát vagy az egész energianövényt. Elektromos áram előállítása 

biomasszából a megújuló energiaforrások között is újdonság, s a 2004 évi törvény 

szerint legalább 8,4 centet, de legfeljebb 21,5 centet visszatérítenek kilowattóránként 

az elektromos művek. A visszatérítés az üzem teljesítményétől, a felhasznált 

erjesztett anyagoktól, a hatékonyságtól és az alkalmazott technológiától függ. 

További szakirodalom illetve internetes utalások: 

• Grabkowsky, B. (2004): Biogasnutzung in Niedersachsen. ISPA - Universität 

Vechta, weiße Reihe, Band 23. ISBN 3-88441-211-6. 

• Biokraftwerk Bauernhof. In: Land & Forst, Schriftenreihe: Technik, H. 11/2003. 

Hannover 

95


• C.A.R.M.E.N. e.V. (Hrsg.) (2001): Folienatlas Nachwachsende Rohstoffe. Köln 

• Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie (2003): Zahlen und Fakten: 

Energie Daten 2003- nationale und internationale Entwicklung. Bonn. 

• Top Agrar (Hrsg.) (2003): Neue Energien vom Bauernhof : Sonne, Wind, 

Wasser, nachwachsende Rohstoffe. Münster 

• www.ris-naro.net, www.carmen-ev.de, www.bine.info, www.inaro.de, 

www.cma.de 

• www.ecospeed.ch (persönliche CO 2 -Bilanz) 

• www.fnr.de 

Egy biogáz berendezés életciklusa 

Életciklus megfigyeléseket a termékek és a folyamatok esetében elsősorban arra 

használják, hogy megfigyeljék a környezeti hatásokat. Jól bevált módszerei vannak 

melyek az összefüggéseket nem önmagukban, s nem egy adott pillanatban, hanem 

előretekintően egy ésszerű periódusban vizsgálja. Ez az elemzés kiindulási pontja 

lehet pl. olyan környezeti tervező, értékelő eszközöknek, mint az ökomérleg. 

kibocsátás 

maradványok 

Tervezés és 

építési 

szakasz 

Üzemelési 

idő 

lebontás 

energia 

erőforrások 

1. ábra: Egy termék vagy egy szolgáltatás életciklusának sematikus rajza 

(saját készítés) 

1. feladat: 

Készítsen el egy rajzot, mely egy biogáz üzem létének fázisait ábrázolja. A 

felhasznált anyagok: építőanyagok, energia, gépek és berendezések, híg és szilárd 

istállótrágya az egyes fázisok igénye szerint. Írja le ezenkívül azokat az anyagokat is, 

melyeket az üzem kibocsát: maradványok, csomagoló anyagok, elektromos áram, 

hő. 

2. feladat: 

Nevezze meg az egyes fázisokban jelentkező pozitív és a negatív környezeti 

hatásokat. Hogyan értékelné ezeket együttesen 

96

Energiafelhasználás összehasonlítása – 

Mi teszi a biogáz felhasználást környezetkímélővé 

1. feladat: 

Az 1. ábra bemutatja a CO 2 -kibocsátást fosszilis energiahordozók 

felhasználásakor. Írja le ezt a folyamatot. 


Rajzolja be a 2. ábrába a biogázt felhasználás során a CO 2 -kibocsátást. 

3. ábra: 

Hasonlítsa össze a fosszilis és a megújuló energiahordozók felhasználása során a 

folyamatokat a CO 2 -mérleggel kapcsolatosan. Magyarázza meg, hogy miért 

környezetkímélő a biogáz használata a fosszilis energiahordozók használatával 

szemben. 

CO 2 kibocsátás 

Energia 

felhasználás 


Energia 

továbbítás és 

szállítás 

Fosszilis energiahordozók 

szén, kőolaj, földgáz 

1.ábra 

2.ábra 

97


Megoldás 

Egy biogáz üzem életciklusa 

1. feladat: 

építőanyagok 

energia 

gépek 

Istállótrágya 

szubsztrátum 

szállításhoz gép és 

energiafelhasználás 

gépfelhasználás 

energia 

Építési 

szakasz 

Üzemelési 

szakasz 

leszerelés/ a 

berendezés 

elbontása 

maradványok 

csomagolóanyagok 

füstgázok 

áram 

hőenergia 

füstgázok(szállítás) 

Maradék 

anyagok 

füstgázok 

Egy biogáz üzem életciklusa és az anyagfelhasználása 


Építési szakasz: 

Negatív hatások: CO 2 -kibocsátás, terület lezárása, diffúz/indirekt környezetterhelés 

az ún. „szürke” energia felhasználása miatt (késztermékek felhasználása), 

energiafelhasználás; Pozitív hatások nincsenek 

Üzemelési szakasz: 

Negatív hatások: CO 2 -kibocsátás és további indirekt környezet terhelés az 

alapanyagok és az erjesztett anyagok maradványainak szállításából kifolyólag, 

terület lezárás; 

Pozitív hatások: a hígtrágya metán kibocsátása csökken, energiatermelés. 

Leszerelés/elbontás: 

Negatív hatások: CO 2 -kibocsátás és további indirekt környezetterhelés a leszerelési 

és bontási munkálatok során, energiafelhasználás, bontási hulladékok tárolására 

hely igénybevétele, vagy újrahasznosítás (recycling); 

Pozitív hatások nincsenek. 

Értékelés: A biogáz üzemű berendezés élettartama alatt túlnyomórészt pozitív 

környezeti hatások érvényesülnek. 

98


Megoldás 

Energiafelhasználás összehasonlítása – 

Mi teszi a biogáz felhasználást környezetkímélővé 

1. feladat: 

A fosszilis energiák felhasználásával történő energia előállítás során szén-dioxid 

kibocsátás történik. Ennek során a földből valamilyen formában kibányászott szén, 

szén-dioxid formájában a környezetbe kerül. Ezt a folyamatot tekintik az 

üvegházhatás fő okozójának. 



CO 2 

kibocsátás 

Energiafelasználás 

Biogáz üzem 


Energia továbbítás 

és szállítás 

Híg és szilárd 

trágya 

Erjesztő anyagok 

Fosszilis 

energiahordozók 

szén, kőolaj, földgáz 

CO 2 felvétel 

Növények növekedése 

1. ábra 

2. ábra 

3. feladat: 

A biogáz felhasználásakor is széndioxid kibocsátás történik. A döntő azonban az, 

hogy ezt a széndioxidot előtte már a növények felvették. Tehát a természetes 

széndioxid körforgásból származik. A biogáz a megújuló energiaforrások közé 

tartozik. 

99


Biogáz üzem a Mustermann gazdaságban 

1. feladat: 

Meglátogattak egy biogáz üzemet. Készítsenek egy sematikus 

rajzok az üzem működési elvéről. 


Egészítsék ki a sémát a felhasznált anyagokkal. 

Kérdezzék meg a gazdálkodótól a felhasznált anyagok beszerzési árát. Milyen 

további költségek szükségesek az beindításához 

100


Az Input-Output-Modell 

Honnan származnak a nyersanyagok és hova szállítják a termékeket 

1. feladat: 

A mezőgazdasági vállalkozás sokféle nyersanyagot és egyéb terméket használ a 

bioenergia előállításához. Sorolja fel ezeket az anyagokat. Készítse el ennek alapján 

az Input – Output – Modellt. 1. ábrán látható Input – Output – Modellre egy példa. 


Dolgozzanak ki optimálási javaslatokat ökológiai szempontok szerint. Indokolják meg 

a javaslatokat! 

101


Bioenergia – a gazda mint energia szolgáltató 

A gazdálkodóval készített interjú 

Feladat: 

Készítsen interjút a gazdálkodóval és/vagy a munkásaival a helyszínen. Készítse elő 

alaposan, úgy, hogy a kérdéseket előre megfogalmazza, és a válaszokat lejegyzi. 

Készítsen erről egy posztert, ami megmutatja azt, hogy milyen jelentősége van a 

gazdálkodó számára az energiaszolgáltatásnak. Világítsa meg az ökonómiai, 

ökológiai és társadalmi szempontokat. 

A következő kérdéseket lehet a gazdálkodónak feltenni: 

1. Miért döntött a biogáz üzem létesítése mellett 

2. Tervez-e további beruházásokat a bioenergiával kapcsolatosan 

Az energiafelhasználás ellenőrzése 

Napi energiafelhasználásunk 

1. feladat: 

Jegyezze fel mennyi energiát fogyasztott ma. (a reggeli felkeléstől mostanáig). 

Jegyezzen fel minden olyan tevékenységet, melynek során fosszilis vagy megújuló 

nyersanyagokból nyert energiát használt fel. 

Időpont Tevékenység Energiafajta 

7:00 óra zuhanyozás villanyáram 

102



A közvetlen energiafelhasználás mellett a közvetett ún. „szürke” energiafelhasználás 

is jelentős. Ezek közé tartozik mindaz az energia, amit az élelmiszerek és használati 

tárgyak gyártása, a csomagolása, a tárolása és szállítása során használtak fel. Még 

az igénybe vett szolgáltatásokhoz is kötődik energiafelhasználás. Milyen tárgyakhoz, 

táplálékokhoz és szolgáltatásokhoz használt ma indirekt energiát 

Felhasznált tárgy/szolgáltatás 

Autó, busz, vonat 

3. feladat: 

A táblázatból megismerhetjük egy német család átlagos energiafogyasztását. 

Ábrázolja grafikonon az eredményeket. Használjon a jelölésekhez magyarázatokat. 

A felhasználás 

módja 

fogyasztás [kwh] fogyasztás [€] 

A lakás fűtése 25000 880 

Személygépkocsi 12000 1400 kb. 2100 l fűtőolaj 

Melegvíz 4000 690 kb. 1200 l 

üzemanyag 

Villanyáram 3500 610 

1. táblázat: egy átlagos német háztartás energiafelhasználása 

(forrás: www.losheim-2020.de) 

4. feladat: 

Tegye mellé az Ön egyéni energiafelhasználását. Mit gondol magasabb vagy 

alacsonyabb lesz-e Vesse össze a gazdaság energiatermelésével. Mennyi embert 

lehetne a biogáz üzemben termelt energiával ellátni Indokolja meg miért! 

103

LÁTÁS, SZAGLÁS, TAPINTÁS: 

A GYEREKEK FELFEDEZIK A 

PARASZTGAZDASÁGOT 




Vechtai Főiskola (Hochschule Vechta) , Németország 

104

Látás, szaglás, tapintás: a gyerekek felfedezik a parasztgazdaságot 


LÁTÁS, SZAGLÁS, TAPINTÁS: A GYEREKEK FELFEDEZIK 

A PARASZTGAZDASÁGOT 

Oktatási anyag a cselekvésorientált tanuláshoz c. vidékfejlesztési projekthez. 

1 BEVEZETŐ 


Projektintézmény: Vechtai Főiskola (Hochschule Vechta) 

Cím: Látás, szaglás, tapintás: a gyerekek felfedezik a parasztgazdaságot 

Célcsoport: óvodáskorú gyermekek 

Együttműködő partnerek: mezőgazdasági üzemek 


Rövid leírás (Célok és tartalom): 

Személyes és közvetlen tapasztalatok mindenki számára nélkülözhetetlen feltétele 

az értékek és a szabályok kialakításának valamint ahhoz, hogy képes legyen 

különféle cselekvési lehetőségek között választani. Egy paraszt gazdaság 

megismerése jelentősen hozzájárul ehhez a folyamathoz, mivel első kézből sokféle 

ismeretet lehet szerezni a természetről, az állatokról és a növényekről. Különösen 

fontos, hogy óvodáskorú gyermekek számára olyan képzési helyeket nyújtsunk, ahol 

változatos élményekre nyílik lehetőség és ahol bevonható különböző tanulási 

tevékenységekbe, ilyen pl. a megfigyelés, a felfedezés és az érzékelés. Ez a RAL 

oktatási anyag ötleteket kínál arra, hogy hogyan lehet játszva tanulni a „paraszt 

gazdaság“ c. témakört körbejárva. 

Az oktatási egység a kiválasztott gazdaság kialakításának és termelési profiljának 

megfelelően alakítható. Az anyag célja, hogy a gyerekek érdeklődést felkeltse, s a 

gazdaságot minden érzékszervükkel megismerjék, s lehetőség szerint sok élménnyel 

és tapasztalattal gazdagodjanak. Az anyagok játékosan tanítanak, s a gyermek 

természetes lelkesedésére támaszkodva az új környezet megismerésére serkenti 

őket. 

A cselekvésorientált tanulás formája: a paraszt gazdaság játékos felfedezése 

A projekt időtartama (órában): 3-4 óra 

Menete/szakaszai: 

Előzetes/motiváció 

A gazdaság felfedezése előtt a gyermekeket a napirendjüknek és a 

tájékozottságuknak megfelelően meg kell ismertetni a mezőgazdasággal és a 

táplálkozással. Ez megoldható szerepjátékkal, történetekkel vagy közös evéssel. 

105


Ennek során a gyermekekkel meg kell ismertetni, hogy mi minden felfedezni való van 

a paraszt gazdaságban, amit majd felkeresnek. 

Megvalósítás/lebonyolítás 

A gazdaság felfedezést szakaszosan jól átlátható egységekre osztva kell 

megszervezni. Például: látogatás, gyakorlati tevékenység, játék, esztétikai-alkotó 

tevékenység. 

A rövid látogatást először tájékozódással kell kezdeni. Először a gazdaság azon 

épületeit kellene megnézni, melyek higiéniai okokból valóban csak megtekinthetők. 

Ez ne tartson 15 percnél hosszabb ideig. 

A gyakorlati tevékenység legyen a gazdaság felfedezésének a központi eleme. 

Ezen keresztül közvetlenül megismerhetik a gyermekek a munkafolyamatokat, az 

állatokat a növényeket és az egyéb anyagokat. Ennek során egy felnőttnek (nevelő, 

gazda, munkás stb.) mindig kísérni kell a gyerekeket és elmagyarázni mi történik. Itt 

nyílik lehetőség arra, hogy egyes géppel végzett munkafolyamatokat a gyermekek 

kézzel utánozzanak, s így alaposabb gyakorlati ismeretekre tegyenek szert. Ilyen 

lehet, pl. a burgonyaszedés, a gazolás stb. Ennek során intenzívebb kapcsolatba 

kerülnek a különféle anyagokkal (látás, szaglás, tapintás), így azután könnyebb 

megérteni, hogy az adott munkafolyamatnak mi a szerepe. 

Néhány példa: 

1. Állatok etetése és gondozása 

Tehenek elé takarmányt teríteni 

Megkeverni a tejet a borjak számára 

Nyulakat etetni 

lovat simogatni és tisztítani 

Egy tehén tőgyét megtisztítani 

Tehenet fejni (a fejőgép felhelyezése vagy kézzel) 

Kiscsibét megfogni és simogatni 

Mézet pergetni 

Tojást összeszedni és válogatni 

2. A gazdaságban termesztett növények: vetni, gondozni és aratni 

Gabonát vetni, burgonyát ültetni, palántát kiültetni 

Gazolni 

Gyümölcsöt, zöldséget és gabonát betakarítani 

Gabonát csépelni 

Gyümölcsöt és zöldséget előkészíteni: megmosni, feldarabolni 

3. A gazdaságban használt gépek 

106


Megnézni az etető berendezéseket, elmondani mire jók 

Fejőgépet üzem közben megfigyelni, s elmondani hogyan fejik meg a tehenet 

Felülni a traktorra * 

A pótkocsin utazni * 

Talajművelő és betakarítógépeket munka közben megfigyelni 

(* a felelősségbiztosítás kérdését előtte a biztosítóval egyeztetni) 

4. Élelmiszerek és nyersanyagok: Előkészítés és feldolgozás 

Gabonát őrölni 

Túrót készíteni 

Kenyértésztát dagasztani és kenyeret sütni 

Lekvárt főzni 

Tejitalt keverni 

Zöldséget lefagyasztani 

Vajat köpülni 

Egy ételt elkészíteni 

Másik lehetőség ahhoz, hogy a gazdaságot minden érzékszervünkkel megismerjük a 

játékok, mindenekelőtt a természeti élményen alapuló játékok. Az egyéni 

lehetőségek szerint a parasztgazdaság minden része legyen bevonva a játékba. 

Gondolunk itt bújócskára, fogócskára a szénában vagy a szalmában, szagok és 

zajok gyűjtése, zajok-hangok utánzása (Karaoke - állathangokkal) stb. 

A negyedik téma tartalmazza az élmények és ismeretek esztétikai-alkotó jellegű 

feldolgozását. Ezt mindenképpen a tevékenység végére kell tervezni. A gyerekek 

megmondhatják, melyik a kedvenc helyük a gazdaságban. S lefesthetik azt, vagy 

készíthetnek valamit a fellelhető nyersanyagokból, amit emlékül magukkal vihetnek: 

pl. tökből készíthetnek lámpást, gyógynövényekből fonhatnak koszorút, vagy csokrot 

készíthetnek és megszáríthatják, készíthetnek csalánból vagy gyermekláncfűből 

salátát, vagy fonhatnak belőle koszorút, készíthetnek bélyegzőt krumpliból, 

összeállíthatnak egy képet vagy egy plakátot, eljátszhatják, mit tapasztaltak a 

gazdaságban, stb. 

Befejezésül 

Befejezésként megbeszélhetik az élményeiket, s és megmutathatják egymásnak a 

gazdaságban gyűjtött dolgokat vagy a saját készítésű „műveket”. Erre jó lehetőség 

ezekből egy kiállítást rendezni kiegészítve a programról készült fényképekkel. A 

gyűjtött anyagokból dekorációt, képeslapokat, meghívókat stb. készíthetnek a 

gyerekek. 

107


Játékok és ötletek a gazdaság felfedezéséhez 

Javaslatok a munkalapok elkészítéséhez a cselekvésorientált tanulás c. projekthez 

(ML1-12) 

Kész munkalapok (ML) 

1 

2 

3 

Együtt csendesen– gyűjtsünk hangokat a gazdasági udvarban 

A gyermekek kis csoportokban (4-5 fős) kb. 10-15 percig hangokat és zajokat 

gyűjtenek a gazdasági udvarban. A feladatot úgy kapják, hogy mindegyik gyerek a 

csoportban egy-egy hangot vagy zajt megjegyez, amit azután utánozni kell. Tehát 

a gyűjtés befejeztével a csoportok egy helyen összegyűlnek és mindegyik gyerek 

az általa megjegyzett hangot vagy zajt utánozza, s a többieknek ki kell találni, 

hogy az mi volt. 

„Kikelnek a kiscsibék “ –fantázia utazás 

A gyerekeknek el kell képzelniük, tojások a fészekben. Ehhez a következő 

szöveget lehet mondani: A tyúkanyó kikelti a kiscsibéket. Most még nagyon jó 

meleg van a tojásban. Lassan egyre erősebb lesz a kiscsibe, s kíváncsi lesz 

milyen is a kinti világ. Elkezdi kopogtatni a csőrével belülről a tojáshéjat. Már érzi 

és egy kicsit tudja mozgatni a lábait és a szárnyait. Ezután jó erősen nekinyomja a 

csőrét a tojáshéjának és hirtelen – a tojáshéj megreped. Egészen világos lesz. 

Hangok és színek a mezőn 

A gyerekek azt a feladatot kapják, hogy kisebb csoportokban (4-5 fős), a mezőn a 

lehető legtöbb hangot és szint keressenek. Gyűjtsenek be minden színből mintát, 

s jegyezzék meg, a hangokat ill. zajokat, amiket hallottak. 

4 

Memóriajáték a gazdasági udvarban 

A játékot oly módon kell előkészíteni, hogy a gazdasági udvarban található 

anyagokból összegyűjtenek néhányat (pl. egy kis széna, krumpli, fű stb.), s azt 

szétosztják a gyerekek között. Ismét kisebb csoportokra oszlanak (2-3 fő) és 

elindulnak megkeresni a tárgy helyét a gazdasági udvarban. Ha megtalálták, 

akkor magukkal viszik a gyülekező helyre, pl. egy másik krumplit, egy másik 

eperszemet, egy szalmaszálat stb.. 

5 

6 

7 

„Keresd a darabokat” játék a gazdaságban 

Egy puzzle-hoz hasonló játék előkészítése és lebonyolítása a gazdaságban. 

Állatpantomim 

A gyerekeket két csoportra osztják, s felváltva kapják azt a feladatot, hogy 

valamelyik állatot utánozzák. A feladatot úgy osztják ki, hogy az egyik a másik 

csoportbeli fülébe súgja annak az állatnak a nevét, amit utánozni kell. Ezután a 

csoportbeli gyerekeknek ezt ki kell találni. Ha nem találják ki, a másik csoport 

következik. Fokozható a verseny hangulata, ha stopperrel mérik az időt, hogy 

melyik csoport milyen gyorsan találja ki. . 

Mi van a zsákban 

Egy kis sűrű szövetből készült zsákba a gazdaságból származó termékeket 

raknak, pl. gabona, gyümölcs, zöldség stb. Tapogatás útján kell a gyerekeknek 

kitalálni, hogy mi van a zsákban. 

108


8 

9 

10 

12 

Verseny a gazdasági udvarban 

A gazdasági udvarban különféle állomásokat alakítanak ki a gyerekek számára, 

ahol valamilyen feladatot kell megoldani, vagy egy játékot eljátszani.. 

A gazdasági udvar-háló 

Mindegyik gyerek kap egy fonalat, amivel majd megszövik a gazdasági udvarhálót. 

Át kell gondolni, hogy mi minden található a gazdasági udvarban, 

mindegyikhez tartozik egy fonal, pl. a tárgyakhoz, az állatokhoz, a növényekhez 

vagy az emberekhez. Ezután a gyerekek körberakják a székeket, ráülnek, az első, 

kilép középre s elkezdi a mondókáját:: „A gazdaságban van egy gazdálkodó “. 

Ezután a következő gyerek lép a kör közepére, hozzácsomózza az ő fonalát az 

előzőhöz és azt mondja: a gazdaságban vannak disznók és így tovább….. 

A parasztudvar specialitása (frissen készített étel a gazdaságban) 

A gyerekek maguk készítenek ételt a gazdaság termékeiből. (Müzli keverése, 

kolbász főzés stb.) 

Tejvizsgálat 

Kb. 3 – 4 különböző tejmintát vesznek (pl. hőkezelt tej, banántej, író) és nem 

átlátszó flakonba töltik. Azután szívószál segítségével megkóstolják a mintákat, s 

kitalálják, hogy mi van a flakonban. 

Irodalomjegyzék: 

Cornell, Joseph (1999): Mit Kindern die Natur erleben. Verlag an der Ruhr. 

Ländliches Fortbildungsinstitut (2005): Medienkatalog Landwirtschaft. 

Unterrichtsmaterialien rund um den Bauernhof, die Landwirtschaft, Ökologie und 

Ernährung. 

Grünwald, Susanne (2005): Erlebnis Bauernhof. Ideen für Aktionen im Kindergarten. 

Aid, ISBN 3-8308-0490-3. 

Mein Bauernhof-Buch. Lieder und Geschichten. 2005, Verlag Bassermann, ISBN 3- 

8094-1777-7. 

109

A TEJ, MINT ENERGIAITAL 





110

A tej, mint energiaital 


A TEJ – MINT ENERGIAITAL 


1 BEVEZETÉS 

Projektrégió: Alsó-Szászország (Niedersachsen) 

Projektintézmény: Vechtai Főiskola (Hochschule Vechta) 

Cím: A tej – mint energiaital 

Célcsoport: 12 – 16 éves gyermekek 

Együttműködő partner: tejtermelő mezőgazdasági üzem 



A tej és a tejtermékek a legkedveltebb élelmiszerek közé tartoznak: mindegy, hogy 

keménysajt vagy kakaó formájában, de fogyasztóként már szinte mindenki 

kapcsolatba került a tejjel és a tejtermékekkel. Vajon ki tudja, hogy honnan kerülnek 

a különböző tejtermékek az asztalunkra, s hogy milyen körülmények között készül ez 

az egészséges táplálék 

Az alábbi RAL-oktató anyagok a multiplikátoroknak nyújtanak segítséget ahhoz, hogy 

ezeket a kérdéseket az iskolásokkal/fiatalokkal együtt megválaszolhassák. A 

középpontban egy tejüzem megismerése áll, amit egy projekt nap alatt lehet 

elvégezni. Számos munkalap áll rendelkezésre ahhoz, hogy az iskolás csoportok a 

helyszínen alaposan megismerhessék a tejtermelést. 

A cselekvésorientált tanulás formája: a gazdaság megismerése egy projekt nap 

keretében 

A rendezvény időtartama (óra): 6-8 óra 


Előzetes/Motiváció 

A projekt-napot megelőzően az iskolai órán ismereteket szereznek a diákok a 

németországi szarvasmarhatartásról. Jól meg kell világítani a tehéntartás és a legelő 

területek közötti összefüggéseket, a tejtermelésben végbement struktúraváltást, a 

gazdaságok közötti méretbeli különbségeket, valamint a tejtermelők gazdasági 

helyzetét (tejárak). 

Bemelegítésként tejkóstoló kiválóan oldja a hangulatot, s jó gyakorlati bevezető is 

egyben. Különféle tejeket (író, teljes tej, banános-, vaníliástej stb.) kell egy nem 

111


átlátszó, megszámozott flakonba önteni. Az iskolásoknak a szívószálas kóstolás 

alapján meg kell állapítani, hogy milyen tejet ittak. 

Előkészítő házi feladat lehet, pl. Nézzétek meg otthon a hűtőben, hogy milyen 

tejtermékeket találtok, s jegyezzétek fel! Honnan van a tej, amiből ezek a termékek 

készülnek Érdeklődjetek a bevásárló központban, hogy mennyibe kerülnek az 

egyes tejtermékek. 

Kidolgozás/Lebonyolítás: 

Az iskolásokkal együtt lehet kidolgozni a projekt nap gazdaságlátogatási célját és 

főbb pontjait. A következő szakértői csoportok számára adunk az alábbiakban 

ötleteket: 

Tejszakértők (ML 1-3) 

• Egy tehén által adott napi tejmennyiség megmérése 

• A tej összetételének meghatározása 

• A fejés menetének megfigyelése 

• Információgyűjtés a fejési technikákról 

• A tej útja a fejőgéptől a tejszállító autóig. A tej minőségi 

ellenőrzésére vonatkozó előírások 

• Hogyan történik a tejfeldolgozás a tejüzemben 

• A tej árának a kiszámítása 

• Milyen hatással van a csökkenő tejár a gazdaságra 

• Kísérletek a tejjel (különféle típusú tejek összehasonlítása: nyerstej és 

homogénezett tej 

• Néhány tejtermék készítése (vaj, teszín, aludttej, elegytej) 

A tehén szakértők (tehenészek) (ML4-6) 

• Mekkora egy tehén 

• Milyen a tehén külseje, miben különbözik a tehén egy ökörtől 

• Figyeljétek meg és írjátok le hogyan viselkednek a tehenek az istállóban és a 

legelőn egy adott időpontban 

• Egy tehén ápolása (tisztára vakarás, lekefélés) 

• Milyen tartási formát használnak a gazdaságban (mérjétek meg az istálló 

hőmérsékletét; milyenek a fényviszonyok; milyen mozgási lehetőségeik vannak a 

teheneknek, mekkora az egy tehénre jutó férőhely stb.) 

• Milyen életutat tesz meg egy tehén a gazdaságban (az életút lejegyzése) 

• A mesterséges termékenyítés megfigyelése 

Takarmányszakértők (ML 7-9) 

• Határozzátok meg a a takarmány alkotórészeit; miből áll az 

abraktakarmány;(szaglás, tapintás); segítsetek az etetésben 

112


• Mérjétek egy tehén napi adagját (takarmány és víz) 

• Gyűjtsetek információt a takarmányozási technikákról 

• Jelöljetek ki egy 1x1 méteres négyzetet a legelőn és határozzátok meg az ott 

található takarmánynövényeket 

• Mérjétek meg mekkora a legelő, számítsátok ki a területét, valamint a 

trágyaelhelyezési rendelet szerinti állat állománynagyságot az adott területre 

vonatkozóan. 

• Milyen gépeket használnak a legelőgazdálkodásban 

• Tulajdonságaik alapján hasonlítsátok össze a fűszilázst és a szénát (szaglás, 

tapintás) 

• Készítsetek egy rajzot az üzemben a tápanyagkörforgásról 

Az üzemgazdasági szakértők (ML10-13) 

• A gazdasági épületek fekvése alapján készítsétek el a gazdaság 

alaprajzát 

• Állapítsátok meg az épületek hasznosítási módját 

• Számítsátok ki az épületek alapterületét, kérdezzétek meg az 

építés évét a gazdától 

• Milyen az istállók gépi felszereltsége, milyen gépek vannak még a gazdaságban 

• Készítsetek alaprajzot az istállókról 

• Készítsetek interjút a gazdával vagy a gazdasszonnyal 

• Érdeklődjetek egy szemtanútól a gazdaság története felől 

• Mit gondoltok a gazdaság jövőbeni lehetőségeiről 

BEFEJEZÉSÜL: 

A projektnap lezárásaként az iskolások az eredményeket egy bemutató keretében 

ismertethetik. Egy poszteren bemutathatják a csoportok eredményeit. Emellett egy 

albumban bemutathatják az egyes munkalapokat. 

A munka eredményeként másik osztályok diákjainak, a szülőknek vagy akár a 

gazdának nyithatnak egy tejbárt, és azt üzemeltethetik is. Itt árulhatják a saját maguk 

által készített tejtermékeket. Közben elmondhatják a termékek összetételét, 

tápértékét. Összeállíthatnak a tej témakörében kérdéseket, melyeket a többi diák, 

vagy a szülők válaszolnak meg. 

Az iskolásoknak kiosztandó munkalapok (ML) 

Javaslatok a cselekvésorientált tanulást segítő munkalapok elkészítéséhez (ML 2, 3, 

6, 8-13 ) 

Kész munkalapok (ML 1, 4, 5, 7) 

A fejés ma – gépek nélkül nem megy semmi! 

A munkalap segíti a fejési technika megismerését, kérdéseket tesz fel a fejés menetére, 

gyakoriságára és a fejőberendezésre vonatkozóan. Le kell rajzolni a fejőállás típust 

1 

(poligonos, halszálkás fejőállás, tandem fejőállás); Mennyibe kerülhetett a fejőberendezés 

egy fejőállásra vonatkoztatva; A fejés egyes lépéseinek leírása; mikor kell fejni; Hova és 

milyen időközönként szállítják el a tejet Hogyan lehet a tejet frissen tartani 

(minőségbiztosítás) 

113


2 

3 

Tejkóstolás! 

Különböző tejfajtákat tegyenek egy sötét falú üvegbe, számozzák meg az üvegeket, az 

iskolások szívószállal megkóstolják azokat, s meghatározzák, milyen fajta tej van 

bennük... 

A gazdaság specialitása (Menü egyenest a gazdaságból) 

A gazdaságban előállított élelmiszerekből összeállított menü. Pl. tejből saját készítésű vaj, 

gyümölcsös tejturmix italok, tejszínes joghurt, aludt tej, vagy túró. 

4 Szarvasmarha tegnap és ma 

5 Milyenek a tehenek –az állatok viselkedésének megfigyelése 

6 

Egy tehén életrajza 

A munkalap segítségével nyomon lehet követni egy tehén életét. Egy idővonalon 

megtalálható a születés és a várható élettartam. Az idővonal mentén kérdések és képek 

mutatják az utat. 

7 Semmiből nem lesz valami! A tehenek takarmányozása 

8 

9 

10 

11 

12 

Takarmánynövények meghatározása a mezőn 

A legelőn és a mezőn egy sor különféle növény él. Az iskolások azt a feladatot kapják, 

hogy a gazdaság közelében lévő mezőn fűféléket és gyógynövényeket gyűjtsenek. 

Ezenkívül mérjenek ki egy négyzetméternyi területet egy-egy iskolás körül, és ezen a 

területen határozzák meg a növényeket. Segítségül kaphatnak egy kinyomtatott lapot a 

fűfélékről és a takarmánynövényekről, vagy egy növényhatározót. 

Rétek és legelők 

A rétek és legelők tápanyagban dús takarmányt biztosítanak a tehenek számára. A 

munkalap a takarmány előállításával kapcsolatos kérdéseket tesz fel: Mivel trágyázza a 

gazda a rétet és a legelőt és miért Mérjenek ki egy hektár területet. Hány tehenet tarthat 

a gazda egy hektár területen Mekkora területtel kell a gazdálkodónak rendelkeznie 

ahhoz, hogy egész tehéncsordát ott tarthasson Milyen gépeket és berendezések használ 

a legelőgazdálkodásban (készítsenek rajzot). Hogyan tárolják télire a takarmányt (fű 

szilázs vagy széna) Hasonlítsák össze a fű szilázst és a szénát szaglás és tapintás útján, 

írják le a szerkezetét, a tárolását, a takarmányértékét, a tartósítást. 

Mennyi pénzt kap a gazda a tejért 

Az iskolások egy tejelszámoló nyomtatvány segítségével kiszámítják, hogy mennyit fizet a 

tejüzem a megtermelt tejért. Ki kell számolniuk, hogy mennyibe került a takarmány stb. 

Ezután megvitathatják, hogy hogyan alakulnak a tejárak a szupermarketban és ez hogyan 

hat a gazdaságra. (Aktuális újságcikkek lehetnek a vita kiindulópontjai). 

Tehénistálló & Co. – A gazdaság elhelyezkedése 

A munkalapon nyomtatásban látható a gazdaság alaprajza. Az iskolások azt a feladatot 

kapják, hogy maguk készítsék el a gazdaság alaprajzát, vagy pedig az előre nyomtatott 

rajzot címkézzék fel, s egészítsék ki a hasznosítási móddal, az évjárattal, az épületek 

alapterületével, a gazdasági udvar nagyságával, s végül színezzék ki a rajzot. 

A tejtermelő gazdaság tegnap, ma – és holnap 

Az iskolások bemutatják a gazdaságot. A munkalapon fel vannak sorolva azok a dolgok, 

melyekről információt kell gyűjteni: a tulajdonos, a gazdaság fekvése, a gazdaságban lakó 

és abból élő személyek, a munkaerő létszáma, a családtagok száma, saját tulajdonú és 

bérelt terület, a szántóterület nagysága, a rét és legelő nagysága, a termesztett növények, 

114


13 

a tejelő tehenek és egyéb állatok száma, az állattartásból származó termékek, éves 

tejhozam, egyéb termékek, a gazdaság történetének főbb állomásai. Végül 

beszélgethetnek a gazdaság jövőjéről a tejkvóta, az öröklés és vagy az EU politikája 

kapcsán. 

Egy munkanap a gazdaságban 

A feladatlap tartalmazza egy munkanap menetét. Le kell jegyezni, hogy mely munkákat 

milyen időpontban végeznek el. Ezt követően össze kell hasonlítaniuk egy másik 

foglalkozással, pl. az édesapjukéval az édesanyjukéval. 

Felhasznált irodalom: 

Centrale Marketing – Gesellschaft CMA: Landwirtschaft erleben. Der Bauernhof als 

Lernort. Unterrichtsmaterialien für die Sekundarstufe 1. 

115


A tehén fejése 

Próbáljátok meg egyedül vagy a gazda segítségével megválaszolni 

a kérdéseket. 

1. feladat: 

Hol fejik a teheneket 

3. feladat: 

Ha a teheneket a gazdaságban fejőházban fejőgéppel fejik, jól figyeljétek meg! 

a) Hasonlít valamelyikre az itt látható rajzok közül A helyes választ jelöljétek be. 

A: egymás melletti 

B: halszálkás 

C: tandem fejőállás 

b) Röviden írjátok le a gazdaságban használt fejőállás előnyeit ill. hátrányait. Ha 

a fentiek közül egy sem illik, akkor írjátok le, milyent használnak a gazdaságban: 

4. feladat: 

Hányszor kell naponta megfejni a teheneket 

5. feladat: 

Hány liter tejet ad egy tehén egy nap alatt, mennyit egy év alatt 

liter/nap 

liter/év 

116


6. feladat: 

Hogy történik a fejés Nevezzétek meg a rajz alapján a lépéseket! 

Was wird getan: Mit csinálnak; Warum: Miért; 

Anrüsten: A fejőgép felszerelése; Melken: Fejés; Nachmelken: Utófejés; 

117


Egy tehén bemutatása 

1. feladat: 

Írjátok le a tehén külsejét! Töltsétek ki a következő táblázatot! 

Egy tehén bemutatása 

Marmagasság 

(mérjétek meg!) 

(a gazdaságban tartott tehenek fajtája) 

Testhossz. 

(mérjétek meg!) 

Súlya 

szerintetek: 

a gazda szerint: 

Szőre 

Szarva 

Egyéb jellemzők 


Tudjátok meg hány tehén van a gazdaságban! 

118


3. feladat: 

Mindegyik tehénnek van füljelzése. Tudjátok meg mi van 

rajta! 

................................................................ 

................................................................ 

................................................................ 

................................................................ 

4. feladat: 

Mit jelentenek a számok Kérdezzétek meg a gazdát, ő biztosan tudja. 

Hogyan viselkednek az állatok 

Fedezzétek fel újra a tehenet, hajtsátok végre a következő 

feladatot! 

1. feladat: 

Mindenki válasszon ki egy tehenet magának, s öt percen keresztül figyelje. 

Mindent írjatok fel pontosan, amit a tehén csinál! 

....................................................................................... 

....................................................................................... 

A szarvasmarha csordában él. A csordában szabályos rangsor alakul ki. Ha 

teheneket a legelőn vagy istállóban tartják, ahol szabadon mozoghatnak, akkor 

jól megfigyelhető ez a rangsor. A vezértehenek gyakran nagyobbak és 

nehezebbek, mint a többi, sokkal magabiztosabb a viselkedésük, s gyakran 

fenyegetőleg lépnek fel. 


Figyeljétek meg, hogy melyik a vezértehén a csordában, jegyezzétek le a 

füljelzését, vagy röviden írjátok le a viselkedését: 

....................................................................................... 

....................................................................................... 

119


„Muníció nélkül nincs harc” 

A tehenek étlapja 

1. feladat 

Ahhoz, hogy egy egészséges tehén sok tejet adjon, a fajtájának megfelelően kell 

etetni. Tudjátok meg, mivel etetik a teheneket a gazdaságban! 

Etessetek meg ti is egy tehenet! A gazda majd elmondja, hogyan kell. 


Ilyen takarmánymennyiség mellett a tehénnek természetesen innia is kell. 

a) Mit iszik a tehén ...................................................... 

b) Hány litert iszik naponta ...................................................... 

A táblázat fejlécének fordítása (sorrendben balról): 

Milyen takarmányféléket eszik a tehén Mennyit eszik ebből naponta (kg) A 

tehenek kérődzők, ezért rostban gazdag táplálékra van szükségük. Karikázd be 

ezek körül melyik az. 

Honnan származik a takarmány Maguk termesztik, vagy megvásárolják 

120

ÓRIÁSGUMÓK ÚTJA A 

SZÁNTÓFÖLDRŐL A TÁNYÉRODIG 





121

Óriásgumók útja a szántóföldről a tányérodig 


ÓRIÁSGUMÓK ÚTJA A SZÁNTÓFÖLDRŐL A TÁNYÉRODIG 

(VÁZLAT) 


1 BEVEZETÉS 


Projektintézmény: Vechtai Főiskola ( Hochschule Vechta) 

Cím: Az óriásgumók (Great Tubers) útja a szántóföldről az tányérodig 

Célcsoport: 9 - 10 éves, 3.-4. osztályos gyerekek 

Együttműködő partner: Burgonyatermesztő gazdaság, 


RÖVID LEÍRÁS (CÉLKITŰZÉS ÉS TARTALOM): 

A burgonya Európában a legfontosabb alapvető táplálékok közé tartozik. Ez a több 

tantárgyat átfogó oktatási anyag a harmadik és negyedik osztályosoknak lehetőséget 

nyújt arra, hogy a burgonyával, mint élelmiszerrel megismerkedjenek. Az év során az 

iskolások megismerkednek a burgonya növekedési szakaszaival, úgy, hogy maguk is 

ültetnek burgonyát, azt gondozzák és felszedik. Ezt a munkát különféle feladatok 

kísérik. Pl. saját maguk készítenek burgonyából ételeket és egy közös ebéd 

koronázhatná a tevékenység befejezését. 

A cselekvésorientált tanulás formája: üzemlátogatás (Lépésenként tanulni) 

A tevékenység időtartama: 24 óra egy évre elosztva 

Menete/a tevékenység szakaszai: 

ELŐKÉSZÍTÉS/MOTIVÁCIÓ 

A gazdaságot először az ültetés idején kellene felkeresni, s így a folyamatosan lehet 

követni a Great Tuber fajta növekedésének szakaszait, valamint a legfontosabb 

munkaműveleteket. 

Előkészítésként kérdéseket lehet feltenni a burgonyafajta származásáról, formájáról, 

alakjáról, felhasználásáról: pl. Ismered a „krumpli“ szót Vagy „Miért nem evett a 

neandervölgyi ember burgonyát“ Meg kell vizsgálni a burgonya alakját, színét, s az 

alkotórészeit. Ehhez mindegyik gyerek kap egy tányért, egy burgonyát és egy kést. A 

burgonyát szét kell vágni, s egy munkalapon a burgonya alkotórészeit meg kell 

nevezni, s az ábrát megcímkézni. 

Előkészítésként házi feladat lehet: „Nézzétek meg a bevásárló központban, hogy 

milyen termékeket kínálnak, ami burgonyából készült!“, „Hányféle burgonyát árulnak, 

s azok mennyibe kerülnek“ vagy, „Lehet-e a lakóhelyükön egy gazdaságban 

burgonyát kapni, ha igen, hol“. 

122


LEBONYOLÍTÁS: 

A gazdaságot az „ültetés“, a „növekedés“ és a „burgonyaszedés idején keresik fel, s 

a témakörök is ehhez kapcsolódnak. A gazdaságban megállapítják az egyes 

állomások idejét, ahol az adott témát fel lehet dolgozni. 

Az egyes állomások során különféle feladatokat kaphatnak az iskolások, a 

munkalapokon ennek megfelelően jelölik: egyéni páros vagy csoportos tevékenység. 

Mindegyik iskolás kap egy listát, amin bejelölheti, hogy melyik állomást dolgozta már 

fel. Az állomások száma a diák teljesítőképességétől függően min. három, de 

legfeljebb 6 lehet. Ezeken a listákon lehet megjelölni a kötelezően végrehajtandó 

feladatokat is. A többi állomást az idő vagy a munkatempó szerint szabadon is lehet 

választani. 

A munkalapokat annyi példányban kell elkészíteni, ahány diák van, s az egyes 

állomásokon rendelkezésre kell bocsátani. A kiválasztott állomáshelyek listájával 

együtt a diákok az elvégzett feladatlapokat lefűzik. Ezekből később lehet egyéni 

kialakítású burgonya-albumot is készíteni. 

Az állomáshelyeket bárhol ki lehet alakítani a gazdaságban, pl. a burgonyaföldön is. 

Ötletek az állomáshelyeken feldolgozandó témákhoz: 

1. A gazdaság meglátogatása a burgonya ültetés idején Hoferkundung „ültetés“ 

(ML1-7) 

• A gazdaság feltérképezése 

• Az épületek hasznosításának módja 

• A szántóföld előkészítése a burgonyaültetéshez 

• Az egyes mezőgazdasági gépek szerepének bemutatása 

• Az ültetés munkafolyamatainak bemutatása 

• Gépi ültetés megfigyelése, majd az iskolások maguk kézzel ültetik el a burgonyát 

• Különféle burgonyafajták felismerése 

• A burgonya részei 

• Mit tartalmaz a burgonya 

• Mekkora egy hektár Mérjétek ki! 

• Jelöljétek be a burgonya útját Dél-Amerikából Németországba egy világtérképen, 

s évszámmal jelölni az állomáshelyet 

2. A gazdaság felkeresése a „növekedés” időszakában. (ML 8-16) 

• Rajzolj le egy burgonyanövényt! 

• Mennyi ideig nő a burgonya 

• Kísérletek burgonyával (a keményítő kimutatása) 

• A szántóterületek talajának megvizsgálása 

• A talajlakó apró élőlények megfigyelése és szerepük a talajban 

• A gyomok megfigyelése és meghatározása 

• Trágyák és gyomirtó szerek alkalmazásának megfigyelése és meghatározása 

123


• Szólások és közmondások gyűjtése a burgonyával kapcsolatosan 

• Burgonya-pecsét készítése, nyomdázás, pl. burgonya albumhoz 

• A gazdaságban élő személyek kikérdezése a gazdaság történetéről, a gazdaság 

bemutatása 

• Hány burgonyanövény lehet egy hektár szántón 

3. A gazdaság felkeresése a „burgonya szedéskor“ (ML 17-22) 

• A gépi burgonya betakarítás megfigyelése 

• A burgonya betakarítása kézzel, válogatás és mérés 

• A burgonya tárolás megfigyelése (hőmérséklet, nagyság, gépi betárolás, a 

betárolás időpontja 

• A terméseredmény kiszámítása 

• A burgonya útjának nyomon követése a gazdaságtól a fogyasztóig 

• Burgonyából készült termékek felismerése és megnevezése 

• Burgonyából készült ételekből menü összeállítása 

• SA burgonyával kapcsolatos közmondások és szólások gyűjtése 

• Hasábburgonya vagy sült krumpli készítése 

• Burgonyasütés fóliában 

• Krumplipüré készítése 

• „Burgonyatüzelés“. Ez egy olyan művelet, amikor a burgonya elszáradt föld feletti 

részeit (szár, levél) tüzelőanyagként használjuk. A tűznél süthetünk burgonyát, s 

azt meg is lehet enni. 

BEFEJEZÉSÜL: 

A gazdaságlátogatásokat beszélgetéssel kellene lezárni, melynek során az iskolások 

megbeszélnék a benyomásaikat, a tapasztalataikat és a munka nehézségeit. 

Bizonyára a gyerekek szeretnék egymással összehasonlítani az egyes állomásokon 

elért eredményeiket (Pl. a burgonyanyomdázással készített képeket, a burgonya 

szavakat, stb.) A még nyitott kérdéseket is meg lehet válaszolni. 

A tevékenységek lezárásaként a gyerekek beszélhetnek másik osztályoknak vagy a 

szülőknek a gazdaságlátogatásokon szerzett élményeikről egy záró bemutatón. 

Kiállíthatnak képeket, posztereket és saját maguk által készített dolgokat, valamint 

kínálhatnak a gyerekek által burgonyából készített ételeket. 

Munkalapok (ML), melyeket kiosztanak a gyermekeknek 

Cselekvésorientált tanuláshoz használható munkalapokra javaslatok (ML 2 – 4, 6-8, 

11, 16 – 22) 

Kész munkalapok (ML1, 5, 9, 10, 12 – 15) 

ML 1 Kis burgonyakalauz – Jól kiismered magad 

ML 2 

Burgonya vizsgálat - vakon 

A kisiskolások 3 különféle burgonyafajtát kapnak, amiket alaposan 

124


ML 3 

ML 4 

ML 5 

ML 6 

ML 7 

ML 8 

ML 9 

ML 10 

ML 11 

ML 12 

ML 13 

ML 14 

ML 15 

ML 16 

megvizsgálnak. Ezt követően egy fajtát beletesznek egy 

tesztzacskóba és a kisdiákoknak tapintással kell megállapítani, 

hogy melyik zacskóban, melyik fajta burgonya található. 

Burgonyatermesztés – a gyermekek egy edényben ültetnek 

burgonyát 

Az edényt félig megtöltik földdel. Egy előcsíráztatott 

burgonyagumót a földbe ültetnek. A földet addig kell nedvesen 

tartani, amíg az első burgonyanövény kihajt. Azután még egy kis 

földet kell rá tenni. Ezt mindaddig folytatni kell, amíg az edény 

megtelik földdel. Így ugyanúgy fog növekedni a növény, mint a 

szántóföldön. Még kb. nyolc hét és a szára elhervad és a növényt 

be lehet takarítani! 

A burgonya gumója 

A gyerekek szétvágnak egy gumót, és azt a feladatot kapják, hogy 

a gumó részeit felismerjék (szem, héj, héj alatti réteg, bél) és a 

munkalapon lejegyezzék. 

Mi van a burgonyában 

A burgonya hosszú utazása 

A burgonya útjának berajzolása, ill. kiegészítése egy világtérképen 

Dél-Amerikából Németországba. 

A burgonyatermesztő munkája 

Tájékozódjatok a gazda munkájáról a munkalapon az előkészített 

képeket össze kell kapcsolni és a szövegrészeket sorrendbe kell 

rakni. 

Hogy néz ki a burgonyanövény 

Fessétek ki színesen egy burgonyanövényt és címkézzétek be a 

növény részeit. Vizsgáljatok meg egy burgonyanövényt és egy 

részét le lehet rajzolni (levél, virágzat, gyökér). 

A burgonya növény növekedése 

Burgonyafajták és főzési tulajdonságok 

Burgonyanyomdázás művészek számára 

A gyerekeknek kiosztják a burgonyákat, a nyomdaformákat, a 

késeket, a vízfestéket, az ecseteket és a rajztömböket és ezzel 

készítenek képeket. A nyomdázással készített képeket pl. emlékül 

elrakhatják vagy készíthetnek egy albumot a gazdaságról. 

Burgonyabogár & Co. 

A keményítőteszt 

Keményítőnyerés burgonyából 

A burgonyakeményítő „erősíti” a zacskót 

Burgonya voltam 

Fogalmak és tárgyak keresése, melyeket burgonyakeményítőből 

125


ML 17 

ML 18 

ML 19 

ML 20 

ML 21 

ML 22 

készítettek, betűrácsból vagy lyukas szöveges feladatból. 

Burgonyát szedünk 

A gyerekek kézzel szedik a burgonyát. Ehhez egy villára van 

szükségük. Egy mérlegen lemérik a termést. Majd méret szerint 

osztályozzák és berakják egy kosárba vagy egy zsákba. A 

burgonyát június elejétől (korai fajták) október végéig (késői fajták) 

lehet betakarítani. 

Burgonyából készült termékek 

Az asztalon legyenek csomagolt vagy csomagolatlan termékek, 

vagy esetleg azok képei. Ezek lehetnek chips, burgonyaporok 

gombóc, felfújtak készítéséhez, készétel konzervek, (Pl. 

burgonyaleves). Más termékekként bemutatható rizs, tészta vagy 

kenyér. A diákoknak meg kell nevezni a termékeket , s ki kell 

találni, hogy melyek készültek burgonyából. 

A burgonya életrajza 

Ezen a munkalapon a diákoknak a burgonya életrajzát kell újra 

megírni, pl. egy lyukas szövegben. 

A burgonyatermesztő feladatai – tegnap és ma 

A gyermekek egy szöveget kapnak a burgonyatermesztő 

feladatairól. Bemutatják a burgonyatermesztés lépéseit régen és 

ma. A munkalapon képek találhatók az egyes lépésekről. A 

gyerekeknek fel kell dolgozni a szövegeket és a képeket sorrendbe 

kell rakni. 

Burgonyaételeim 

A gyerekek kapnak egy DIN A3 rajlapot, újságokat receptek és 

ételek képeivel, ollót és ragasztót. Ebből kell összeállítani egy 

képet burgonyából készült ételekről. 

Burgonyafogyasztás az idők folyamán 

A burgonya egy főre jutó fogyasztása az évek során erősen 

megváltozott. A gyermekek kézhez kapnak egy ábrát a burgonya 

fogyasztás alakulásáról a régióban 1960 – 2005 között. Ezt meg is 

kell magyarázni. 

Felhasznált irodalom 

Information.medien.agrar e.V. (i.m.a.); Unio der Deutschen Kartoffelwirtschaft e.V. 

(UNIKA) 2004: Lernzirkel Kartoffel Klassen 3 und 4. 

Centrale Marketinggesellschaft (cma): Landwirtschaft erleben. Der Bauernhof als 

Lernort. Unterrichtsmaterialien für die Sekundarstufe I. Die Kartoffel – eine tolle 

Knolle. Schüler erkunden einen Bauernhof. Materialien zur Durchführung eines 

Lernzirkels in der 5. und 6. Klasse. 

Linkek 

www.gbiu.de/Hamsterkiste/Sachunterricht/Kartoffel/Kartoffel.htm 

www.pommeswelt.de 

www.kartoffelmuseum.de 

126


Kicsi és gömbölyded, nagy és hosszúkás – ilyen sokféle a burgonya 

alakja 

Kell hozzá: 

• filctoll 

• burgonyafajták névvel 

• Kés a burgonya felvágásához 

• Három zsákocska a tapintásos játékhoz 

1. feladat: 

Különféle burgonyafajták vannak előtted. Írd le miben különböznek egymástól, 

külső, forma, stb. 

Használd ehhez az alábbi táblázatot: 

A fajta neve alakja A héj színe A héj 

tulajdonságai 

Példa: 

Irmgard Kerek, ovális Okkersárga Hálómintás, 

mély szemek 

A burgonya 

gumó belső 

színe 

sárga 

127

Mi van a burgonyában 

100 gramm burgonya a következő tápanyagokat tartalmazza: 

víz 78 gr kék 

szénhidrátok (elsősorban keményítő) 16 gr zöld 

ballasztanyagok 2 gr sárga 

fehérje 2 gr fehér 

vitaminok (A, C. B1, B6) 1 gr piros 

ásványi anyagok 

1 gr 

barna 

(Kálium, Magnézium, vas, foszfor) 

nyomokban zsír, nem vagy alig kimutatható 

1. feladat: 

Fest ki a burgonyába rajzolt mezőket színes filctollal! A mezőket a tápanyagok 

színeinek megfelelően fesd ki! 

128


Így nő a burgonya 

1. feladat: Jól nézd meg a burgonya növekedését mutató képeket, majd számozd 

be 

1 -5 -ig! A legkisebb növénnyel kezdd! 

129

Különböző burgonyafajták és a tulajdonságaik 

1. feladat: Jelöld be azt a kockát, ami szerinted igaz. Indokold meg miért! 

A. Burgonyasalátához legjobb a lisztes burgonya. 

igaz 

hamis 

Miért 

___________________________________________________________ 

___________________________________________________________ 

B. A sült krumplihoz a legjobb a lisztes burgonya, mert nem sül szét. 

igaz 

hamis 

Miért 

____________________________________________________________ 

____________________________________________________________ 

C. Lisztes burgonya a legjobb a krumplipüréhez. 

igaz 

hamis 

Miért 

____________________________________________________________ 

____________________________________________________________ 

D. Burgonyagombóc készítéséhez legjobb olyan fajtát választani, mely nem fő 

szét. 

igaz 

hamis 

Miért 

____________________________________________________________ 

____________________________________________________________ 

130


A burgonya ellenségei –a burgonyabogár és a szövetségesei 

1. feladat: Fesd ki a burgonyabogarat és a lárváit a megfelelő színűre! 

2. feladat: Hogyan okoz a burgonyabogár nagy kárt a gazdának 

Mit tehettek régen a gazdák ellene és mit tudnak tenni ma Sorold fel! 

___________________________________________________ 

___________________________________________________ 

___________________________________________________ 

___________________________________________________ 

131


A keményítőteszt 

A keményítő fontos tápanyag, belőle még műanyag és ragasztó is készül. Miben 

van keményítő Jódtinktúrával ezt meg lehet állapítani. Jódtinktúrával talán már 

korábban a kisebb balesetek alkalmával találkoztál, amikor a sebet ezzel a piros 

folyadékkal tisztították és fertőtlenítették. Ezért lehet a gyógyszertárban 

kapni. 

És így kell elvégezni: 

Különféle élelmiszerekből vannak előtted minták, három tálka, egy pipetta és egy 

üvegcse jódtinktúra. Válassz ki legalább 5 élelmiszert, amit te magad fogsz 

bevizsgálni. Két teáskanálnyit vagy egy darabkát beleteszel az 

élelmiszermintából a tálkába és teszel rá 2 csepp jódtinktúrát. Töltsd ki a 

táblázatot. Ha a jódtinktúra elszíneződik, akkor a minta keményítőt tartalmaz. 

élelmiszer elszíneződés Keményítőt tartalmaz 

tej 

kóla 

cukor 

liszt 

zabpehely 

joghurt 

rizs 

banán 

A jód kimutatja a keményítőt. Most már tudod, hogyan hat Írd le röviden! 

132


Így nyerünk a burgonyából keményítőt 

A burgonyából nemcsak Chips-et lehet készíteni, hanem ragasztó anyagot és 

műanyagot is. Tehát olyan dolgokat, amit nem eszünk meg. Ehhez szolgáltat 

alapanyagot a burgonyakeményítő. 

Amire szükséged van: 

2 nagy burgonya 

500 ml víz 

nagy üvegpohár 

mérőpohár 

burgonyareszelék 

konyharuha 

evőkanál 

kés 

Így kell végrehajtani: 

Hámozd meg a nyers burgonyát és reszeld le. Tedd az egészet az üvegpohárba. A 

mérőpohárral mérjél hozzá 150 ml csapvizet. Jól rázd össze és keverd el. A 

masszát csomagold be a konyharuhába és facsard ki a vizet belőle. Az így nyert 

levet hagyd kb. öt percig állni, hogy a keményítő szemcsék leülepedjenek. Öntsd 

le róla óvatosan a folyadékot. Az üveg alján csak a keményítő marad. Tedd az 

üvegpoharat egy napra meleg helyre (ablakpárkány, fűtőtest), hogy a keményítő 

kiszáradjon. 

Feladat: Tapintsd meg a friss burgonyakeményítőt, úgy hogy csippentesz belőle 

egy keveset. Kóstold is meg. Írd le a tulajdonságait. 

a színe: 

az íze: 

állapota (szilárd vagy folyékony): 

Burgonyakeményítő „erősíti” a zacskót 

A burgonya újratermelődő nyersanyag. Belőle nemcsak élelmiszerek, hanem pl. 

műanyag is készíthető. Tudd meg mire használják a műanyagokat! 

133


1. feladat: Milyen műanyagokat találsz a gazdaságban, és az iskolatáskádban 

Tegyél ki magad elé három műanyagtárgyat az asztalra. Írd le őket az alábbi 

táblázat segítségével! 

tárgy színe alakja Kemény vagy puha 

nejlonzacskó fehér négyszögletű puha 

2. feladat: Képzeld el, hogy az uzsonnazacskó teljesen burgonyakeményítőből 

készült. Mi lenne másként Karikázd be, hogy az alábbi állítások igazak-e vagy 

nem! 

Akkor a komposztba tehetném a zacskót. 

(igaz/hamis) 

Akkor megehetném a zacskót 

(igaz/hamis) 

Akkor a bio-szemetesbe tehetném a zacskót 

(igaz/hamis) 

Akkor krumpli szagú lenne a zacskó 

(igaz/hamis) 

Akkor környezetbarát lenne a zacskó 

(igaz/hamis) 

Megoldás 

ML Burgonyafaj és főzési tulajdonságok 

A. hamis, mivel a lisztes burgonya gyorsabban szétfő 

B. hamis, ld. fent 

C. igaz, mert a lisztes burgonya jól szétfő, s nem lesz darabos a püré 

D. hamis, mert a lisztes burgonya jobban összeáll 

ML Burgonyabogár & Co. 

A burgonyabogár lárvái és maga a fekete-sárga csíkos burgonyabogár a burgonya 

levelein táplálkoznak. Régen kézzel szedték össze őket. 

ML A keményítőteszt 

A jód a keményítő hatására elszíneződik és ezáltal kimutatja a keményítőt az 

élelmiszerekben. 

ML Nyerjünk burgonyából keményítőt 

A burgonyakeményítő színe fehér, az íze lisztes és az állapota szilárd. 

134


ML A burgonyakeményítő „erősíti” a zacskót. 

Akkor a komposztba tehetném a zacskót. 

Akkor megehetném a zacskót 

Akkor a bio-szemtesbe tehetném a zacskót 

Akkor krumpli szagú lenne a zacskó 

Akkor környezetbarát lenne a zacskó 

(igaz) 

(hamis) 

(igaz) 

(hamis) 

(igaz) 

135

A SERTÉS – SÜLTKOLBÁSZ, RÁNTOTT 

HÚS ÉS MCRIB (BORDA) 





136

A sertés – sültkolbász, rántott hús és McRib 


A SERTÉS – SÜLTKOLBÁSZ, RÁNTOTT HÚS ÉS MCRIB (BORDA) 


1 BEVEZETŐ 

Projektrégió: Niedersachsen 

Projektintézmény: Hochschule Vechta 

Cím: A sertés – sültkolbász, rántott hús és McRib (borda); A sertéstenyésztés és a 

sertéshús feldolgozás tanulmányozása 

Célcsoport: 12 – 16 éves diákok 

Együttműködő partnerek: Sertéstenyésztő gazdaság, Hentes/mészáros 



Nagy szerepe van a táplálkozásunkban a sertéshúsból készült sokféle terméknek. Ez 

a RAL tananyag betekintést nyújt a diákoknak a sertéstenyésztés és a 

húsfeldolgozás hétköznapjaiba. Ez segíthet abban, hogy kiküszöböljék ill. 

megmásítsák a hibás vagy rossz ismereteiket , hiszen ők lesznek a jövő vásárlói. Az 

alábbi oktatóanyag konkrét ötleteket ad egy diák projekt nap megszervezésére 

vonatkozóan 

Cselekvésorientált tanulás formája: Projektnap egy sertéstenyésztő gazdaság és 

egy húsüzem felkeresése 

A tevékenység időtartama (órában): 6-8 óra 

A munka menete/szakaszai: 

Előkészítés/Motiváció 

A projektnap előtt a tanórákon alapismereteket sajátítanak el a diákok a 

sertéshizlalásról és a sertéshús feldolgozásról. A következő szempontokat lehet 

bevonni: az egy főre eső sertéshús fogyasztás alakulása (önellátás mértéke), 

valamint a sertésállomány alakulása Németországban, beszélhetnének a 

sertéstelepek nagyságáról és a sertéshizlalás régióbeli koncentrációjáról. 

Az erős verseny, az alacsony megtérülés és a technikai haladás, valamint a 

sertéshús jelentősége további témák lehetnek. 

Az osztálynak feltett kérdés vagy előkészített házi feladat lehet: „Mi az ebéd nálatok 

családi ünnepeken vagy más ünnepnapokon“, „Honnan jön a sültkolbász és a 

rántott hús“ vagy „Mit tudtok a sertésről“. 

Másik előkészítési mód lehet egy Kvíz vagy rejtvény a sertéssel kapcsolatosan. 

137


Kidolgozás/ lebonyolítás 

A munka lényeges pontjait és céljait meg lehetne beszélni a diákokkal egyenként is. 

A következőkben ötleteket adunk a húsüzem látogatásra ill. a gazdaság 

felkeresésére munkacsoportok részére. 

• A húsüzemben (ML 1-4) 

• A feldolgozandó termékek és a beszállítók 

• A feldolgozás folyamatának megfigyelése 

• A sertésnek mely testrészéből mi készül 

• Az aktuális sertéshúsár megismerése 

• Vitassátok meg a sertéshús iránti keresletet (az árak, az 

élelmiszerminőség stb. szerepe 

• A mezőgazdasági üzemben a következő csoportok dolgozhatnak: 

Malac figyelők (ML 5-6) 

• Készítsenek egy idővonalat 

(megtermékenyítés, ellés, malacnevelés) 

• Az istálló beosztása és a gépesítés 

• Milyen az állatok orvosi ellátása 

• A takarmány mennyiség lemérése 

• Tudjátok meg mekkora súllyal születik egy malac, mennyit gyarapodik 

naponta/hetente. Hány kilósan kezdik el hizlalni 

• Mérjetek le egy malacot, s mondjátok meg mennyi idős 

Gazdasági szakértők (ML 7-8) 

• Mérjék fel önállóan a gazdaságot és rajzolják le az 

alaprajzát az épületekkel együtt 

• Tudják meg mire jók az egyes gépek és eszközök 

• Készítsenek rajzot a gazdasághoz tartózó hasznos területről 

• Milyen állatok élnek a gazdaságban 

• Mennyi a súlya és a napi/heti súlygyarapodása egy hízósertésnek 

• Ábrázoljátok diagrammon a sertéshús árának alakulását az elmúlt 

évben 

• Információgyűjtés a sertésértékesítésről 

• Készítsenek interjút a gazdálkodóval 

Takarmányszakértők (ML 9-10) 

• Határozzák meg ill. kérdezzék meg a takarmány összetételét, mérjék le 

az anyakoca, a malac ill. a hízósertés takarmánymennyiségét 

138


• Szagolni, érezni a takarmány alkotórészeit 

• Milyen növényeket termesztenek a gazdaságban, melyeket használják 

takarmányozásra 

• Kik szállítják a takarmányt 

• Mekkora terület kell a hígtrágya kezeléséhez 

• A malacnevelés és hizlalás költségeinek kiszámítása a sertés árához 

viszonyítva. 

Befejezésül: 

A projektnap eredményeit egy előadásban, poszterrel vagy képeken, vagy akár 

power point előadásban más osztályokban, a szülőknek és a tanároknak be lehet 

mutatni. Lehetőleg legyen egy kis „disznóság” is: kolbász, sült hús, vagy egyéb 

További lehetőség vita a sertéshizlalás és vagy élelmiszertermelés a régióban 

címmel. A diákok egyedül készítik elő ezt a témát és maguk választják is ki, miről 

akarnak vitát nyitni. 

A diákoknak kiosztandó munkalapok 

Javaslatok munkalapok készítéséhez a cselekvésorientált tanuláshoz (ML 2-5,7-9) 

Kész feladatlapok (ML1,6,10,11) 

1 Ettél ma már sertéshúst 

2 

3 

4 

5 

Sertéshús mindenkinek 

A diákok kérdezősködnek a hentesnél, hogy milyen fajta húsokat árulnak. Van-e 

olyan vásárló, aki nem vesz sertéshúst 

A munkalapon kérdések találhatók. 

Hogyan lesz a sertésből sült kolbász, rántott hús és Mc Rib (borda) 

A munkalapon az élelmiszer előállítás egyes állomásai találhatók sematikus 

ábrázolásban: sertéshizlalás, vágás, húsüzemek, nagy – és kiskereskedelem 

(hentesüzletek, bevásárlóközpontok) és a végfelhasználók. Az egyes mezők 

nincsenek feliratozva. A diákok feladata az egyes lépéseket megnevezni és 

felcímkézni. 

Kis „disznóságok“ 

A diákok csoportokban dolgoznak, s fel kell ismerniük azokat az ételeket, 

melyeket sertéshúsból készítettek. Ezután közkedveltség alapján rangsorolják az 

ételeket, pl. megkérdezik egymást. A munkalapon megtalálhatók az ételek, s 

utalás a receptkönyvekre és magazinokra. 

A malacistállóban 

A diákoknak le kell rajzolni a malacistállót. Jelölni kell azt is, miben különbözik az 

anyakoca és a hízóistállótól. 

6 Történetek a disznóról 

7 

A gazda kikérdezése 

A diákok interjút készítenek a gazdával. Pl. megkérdezik, hogy kik laknak a 

139


8 

9 

gazdaságban, hány főt foglalkoztat, mekkora a gazdaság területe, hogyan 

szervezik meg a napi munkát, ki fogja később majd átvenni a gazdaságot, milyen 

problémák, nehézségek vannak, s milyenek a gazda szerint a jövőbeni kilátások. 

A gazdaság helyszínrajza 

A diákok elkészítik a gazdaság helyszínrajzát. Meg kell tudni, hogy mire 

használják az épületeket, és fel kell jegyezni. A munkalap ehhez nyújt segítséget: 

körvonalak, egyes lépések adva vannak. 

Mit és mennyit eszik a disznó 

A gazdaságban a diákok megtudják, hogy miből áll a sertések takarmánya és 

mennyit esznek. Külön kell választani a kocák, a malacok és a hízósertések 

takarmányát. A munkalapon a diákoknak be kell jegyezni a takarmány 

alkotórészeit és a mennyiségeket. 

10 Mindenki szívesen eszik disznót 

11 Betűrejtvény –micsoda disznóság! 


Centrale Marketing – Gesellschaft CMA: Landwirtschaft erleben. Der Bauernhof als 

Lernort. Unterrichtsmaterialien für die Sekundarstufe 1. 

140

Ettél ma már disznóhúst 

Biztosan tudod, hogy a sonka, a sült kolbász és a McRib sertésből készül. De a 

sertés ennél sokkal többet ad nekünk! 

Feladatok: 

1. Érdeklődjétek meg a bevásárlóközpontban a húsos pultnál, vagy a hentestől, 

hogy milyen sertéshús termékeket kínálnak. 

2. Írjátok be az ábrába a sertéshús termékeket, úgy, hogy jelöljétek a sertés 

melyik részéből készült. 

hosszúkaraj 

tarja 

nyak 

rövidkaraj 

comb 

toka 

lapocka 

has 

comb 

csülök 

3. Hol van még a disznó „elrejtve“ Jelöld be még azokat a termékeket, melyek 

szerinted a sertésből készültek (Annyit elárulunk, hogy hét termékről van szó!). 

kolbász/hurkabél 

tetőcserép 

gumimaci 

ecset 

kozmetikum 

párna 

papír 

inzulin 

141


Történetek a disznóról 

A következő szövegben két történet van elrejtve: egyik történet a hízósertés 

életéről szól, a másik az édesanyja történetéről. A szöveg valahogy teljesen 

összekeveredett. Rakd sorrendbe a két történetet, úgy hogy kivágod az egyes 

szövegrészeket, szétválogatod őket és egy másik lapra felragasztod őket a 

helyes sorrendben. A poszter első lapján lévő képek segítenek. Mindegyik 

történet azonos bekezdéssel kezdődik: 

Egy malac születik. Az első hetekben a testvéreivel együtt az anyjával él. A koca 

naponta többször engedi szopni a kicsinyeit. 

A kismalacok szeretik a meleget és a puhaságot, ezért padlófűtés van, hogy 

kellemes hőmérséklet legyen. A malacok hamar felnőnek. Kb. 3 hét múlva 

elhagyják a malacnevelőt. Már több mint hét kilósak. 

A 

Kb. 27 kilósan kerülnek a fiatal sertések a hizlaldába. Most olyan takarmányt 

kapnak, mely kevesebb fehérjét tartalmaz, mint a malactáp. A disznókat 

kutricákba rakják, ahol külön van a fekvő, az evő és a trágyázó hely. A 

hőmérsékletet, mely egy kicsit hűvösebb, s a szellőztetést az istálló 

klímaberendezése szabályozza. 

B 

Mivel sok erőbe telik 14 kismalacot szoptatni, a koca most sokat eszik: 

vitaminban és ásványi anyagokban gazdag takarmányt kap, amiből naponta 

akár hét kilót is megeszik. 

C 

A malacok egy speciális malacnevelőben nevelkednek. Ott a szükségleteiknek 

megfelelő takarmányt kapnak. A malacnevelőben még mindig jó meleg van, mert a 

kismalacok ezt szeretik. Mivel a disznók társasági lények, ezért 

csoportosan tartják őket. Így együtt pihenhetnek, ehetnek és D 

mozoghatnak. 

Amikor a koca ismét vemhes lesz, az elletőbe kerül. Itt tölti az ellésig az 

időt a többi kocával együtt. 

Az állatok naponta kb. 350 grammot gyarapodnak naponta. Hamarosan 

akkorára nőnek, hogy másik helyre kerülhetnek. 

. 

E 

F 

142


Kb. 3,5 - 4 hónapot töltenek a hizlaldában, ahol átlagosan 117 kilóra 

hizlalják őket! 

Körülbelül három hétig tart a szoptatási idő, majd a koca a fedeztetőbe 

kerül. Itt találkozik a kan disznóval. Amint eljön idő, a kocát 

mesterségesen megtermékenyítik, vagy a kan disznó termékenyíti meg és 

hamarosan újra kismalacai lesznek. 

Ez a sertések vágósúlya. Jön az állatszállító és elviszi a sertéseket a 

gazdától a vágóhídra, ahol először elkábítják őket és utána vágják le. 

G 

H 

I 

Átlagosan egy koca három hónapig, három hétig és három napig vemhes. 

Kb. egy héttel az ellés előtt a koca ismét bekerül a malacozóba. Ez azért 

van, mert ekkor nagyobb nyugalomra van szüksége. 

J 

Mindenki szívesen eszik disznóhúst! 

Sertéshúsfogyasztás és előállítás nemzetközi összehasonlításban 

Minden német évente és átlagosan 39,3 kiló sertéshúst fogyaszt. Ez kb. 157 

szelet húsnak felel meg. Németországban az egy főre eső húsfelhasználás ennél 

lényegesen magasabb 54,5 kiló, mivel ez a szám a táplálékfogyasztás mellett a 

takarmánymennyiséget, az ipari hasznosítást és az előállítási veszteséget is 

magába foglalja. Honnan származik a sertéshús, ami mindezt fedezi 

A táblázat tartalmazza a sertéshús fogyasztás és előállítás adatait azokban az 

országokban, melyek az Európai Unióban a legfontosabb sertéstenyésztők és 

sertéshús előállítók. 

Teljes sertésállomány 

Összes évi hústermelés 

(kg) 

Összlakosság 

Lengyelország Dánia Németország Franciaország Spanyolország 

17,4 Mio. 

13,4 

Mio. 

26,3 Mio. 15,2 Mio. 24,9 Mio. 

1.979 Mio. 

1.810 

Mio. 

4.308 Mio. 2.312 Mio. 3.191 Mio. 

38,2 Mio. 

5,4 

Mio. 

82,5 Mio. 59,6 Mio. 40,7 Mio. 

Egy főre eső éves 

fogyasztás (kg) 

39,1 58,4 54,5 36,2 63,1 

Éves sertéshús 

felhasználás (kg) 

Előállítás és 

felhasználás közötti 

különbség (kg) 

Az üzemekben tartott 

sertések száma (átlag) 8 1.166 255 327,5 371 

143


A táblázat segítségével oldjátok meg az alábbi feladatokat: 

1. Számítsátok ki, mekkora az éves sertéshús felhasználás az egyes országokban. 

Adjátok meg a felhasználás és az előállítás közötti különbséget is. Írjátok be a 

táblázat megfelelő sorába. 

2. Tanulmányozzátok az egyes országokban a sertéshús előállítás és felhasználás 

helyzetét. Mindegyik el tudja látni magát megfelelően Milyen problémák 

ismerhetők fel 

3. Gondolkodjatok el azon, mit cselekednek azok az országok, ahol sertéshús 

hiány vagy túltermelés van. 

Sertésállományok nagysága nemzetközi 

4. Készíts oszlop 

összehasonlításban 

diagramot a 

„sertésállományok 

nagysága nemzetközi 

Sertés/ üzem (db) 

összehasonlításban” 

témakörben. A táblázat 

1.2000 

adatai közül használd a 

„Üzemekben tartott 

1.000 

sertések száma“. Készíts 

mindegyik országra egyegy 

800 

oszlopot. 

600 

400 

200 

PO DK DE FR E 

144


Betűrejtvény – micsoda disznóság! 

F E R K E L Q W S O B E R S C H A L E M 

Z A W Q R A W H L T N H A X E V Y L L I 

G H C S S N U G L M K I O I I M N O D A 

B A U C H D R R S T Z U B H X P Z T F 

T S B G S W S W J K L C F S E D G J D E 

M B F X K I T R S U E L Z E K I O K T R 

W S I D O R B T M S U T K S A U B O E K 

U D L H P T N A C K E N S K B A M T X E 

R J E H F K H J N V M Y C F F I G E W L 

K M T N C X M A S T S C H W E I N L T S 

I L O P D J G H L E M I I S R K L E G T 

U N T E R S C H A L E W N Y K Q P T R A 

F O L L A G H I K R S I K Q E P H T I L 

A B R A T W U R S T B U E F L G N Y X L 

F A G Z O L P B Q X S V N I S U F W G E 

H J K I F S C H N I T Z E L T V J M A R 

K U E N S T L I C H E B E S A M U N G H 

V G T L S Q H K K P A J T H L A Q F H Q 

B E I S B E I N O M K I Z X L B D W Z D 

T L M O J Y M O F L U E S S I G M I S T 

S C H W E I N E H A E L F T E N R Z U L 

A V U G R U P P E N H A L T U N G A A S 

Feladat: 

1. Keress ki 25 szót, ami valamilyen kapcsolatban van a disznóval. 

2. Írd be a táblázatba a kifejezéseket. 

Sertéstartás 

A sertés részei és az abból készült 

termékek 

145


Megoldások : 

ML: Ettél ma már disznóhúst 


fej: kocsonya; nyak: sült hús, töltött hús, oldalas, gulyáshús; lapocka: töltött hús, 

dinsztelt hús, gulyáshús ;Hát: egytálételekés levesek; Karaj: sültek, szeletelt hús 

(rántott, sült, párolt);oldalas, lapocka, közte van a szűzpecsenye; comb: nyers vagy 

főtt sonka, sültek, rántott vagy párolt hús szeletben, gulyáshús; láb: Grillcsülök, has: 

töltött hasaalja 

3. feladat: hasnyálmirigy--> Inzulin; sörte-->ecset; bél-->kolbász, hurka bél; zsír--> 

kozmetikumok, csontok--> Gumimaci 

ML: Történetek a disznóról 

Koca: C – H – J - E 

Hízó: A – D – F – B – G - I 

ML: Betűrejtvény – micsoda disznóság! 

F E R K E L Q W S O B E R S C H A L E M 

Z A W Q R A W H L T N H A X E V Y L L I 

G H C S S N U G L M K I O I I M N O D A 

B A U C H D R R S T Z U B H X P Z T F 

T S B G S W S W J K L C F S E D G J D E 

M B F X K I T R S U E L Z E K I O K T R 

W S I D O R B T M S U T K S A U B O E K 

U D L H P T N A C K E N S K B A M T X E 

R J E H F K H J N V M Y C F F I G E W L 

K M T N C X M A S T S C H W E I N L T S 

I L O P D J G H L E M I I S R K L E G T 

U N T E R S C H A L E W N Y K Q P T R A 

F O L L A G H I K R S I K Q E P H T I L 

A B R A T W U R S T B U E F L G N Y X L 

F A G Z O L P B Q X S V N I S U F W G E 

H J K I F S C H N I T Z E L T V J M A R 

K U E N S T L I C H E B E S A M U N G H 

V G T L S Q H K K P A J T H L A Q F H Q 

B E I S B E I N O M K I Z X L B D W Z D 

T L M O J Y M O F L U E S S I G M I S T 

S C H W E I N E H A E L F T E N R Z U L 

A V U G R U P P E N H A L T U N G A A S 

Sertéstartás 

malac, gazda, hígtrágya, 

takarmányozás, hízósertés, 

ellető, koca, malacnevelő, 

mesterséges 

megtermékenyítés, csoportos 

tartás 

A sertés részei és az abból 

készült termékek 

fej, felsál, has, nyak, láb, 

félsertés, szűzpecsenye, 

kolbász/hurka, sütnivaló 

kolbász, sonka, borda, 

sertésszelet, csülök, kocsonya 

146

MELEG ZOKNI BIRKAGYAPJÚBÓL 





147

Meleg zokni birkagyapjúból 


MELEG ZOKNI BIRKAGYAPJÚBÓL 


1 BEVEZETŐ 

Projektrégió: Niedersachsen 

Projektintézmény: Hochschule Vechta 

Cím: Meleg zokni birkagyapjúból 

Célcsoport: 8-10 éves iskolás gyerekek 

Együttműködő partnerek: Juhtartó mezőgazdasági üzem, juhászat 

A cselekvésorientált tanulás formája: üzemlátogatás, tanulás az egyes állomásokon 

A tevékenység időtartama: 4-5 óra 



Az iskolás gyerekek ezen RAL képzés során megismerkednek a birkával, a 

szükségleteivel és a termékeivel, melyeket az emberek használnak. A juhtartó 

gazdaság felkeresése során megismerik azt, hogy a birka nemcsak gyapjút ad, 

hanem tejet és húst is. A projekt során a gyerekek a tevékenységük során arra 

koncentrálnak, hogy kövessék a gyapjú útját a késztermékig. Saját maguk nyírhatnak 

birkát, a friss gyapjút megmossák, fésülik, színezik, nemezesítik, fonják, ami 

természetes módon része a tanulásnak. Mindemellett megismerkedhetnek a 

juhtartás korábbi szerepével, ill. egy juhász egy napját végigkísérhetik. 

Lebonyolítás/a tevékenység szakaszai: 


A tanórán megismerkednek a gyerekek a témakörrel. Foglalkozni kell a juhfajtákkal, 

a juhok származásával, a régióban a juhtartással, mi a helyzet más országokban, 

hogy néz ki a juh, milyen táplálékot ad a juh, a gyapjú mint megújuló nyersanyag. 

Meg lehet kérni a gyerekeket, hogy hozzanak otthonról „gyapjút”. Ez lehet gyapjú 

fonal, ruhadarab, filc stb. Közösen el kell mondani, hogy honnan származik a gyapjú, 

mely állatoknak van még gyapja, s mi a különbség a növényi és a szintetikus rostok 

vagy a bunda között. A ruhadarabokban található címkén el lehet olvasni a ruha 

anyagának összetételét. 

További előkészítő kérdések lehetnek: „Ki látott már nyájat terelgető juhászt“, vagy 

„Ismertek-e történeteket vagy közmondásokat a birkákról” vagy „Ki evett már 

juhsajtot“. 

148


Kidolgozás/Lebonyolítás: 

A gazdaság meglátogatása a kérdésekkel kezdődik. A gyermekek ehhez 

munkalapokat kapnak. A gazdaság körbejárásakor a gyermekeknek ezekre a 

kérdésekre kell válaszolni. Ezek a kérdések vonatkozhatnak a nyáj nagyságára, a 

birkák életkorára, takarmányozásukra, a foglalkoztatott munkaerőre, a munkaidőre, a 

birkanyírás időpontjára, a gazdaság által előállított termékekre, stb. 

A mezőgazdasági üzemben állomáshelyeket alakítanak ki, ahol a gyermekek 3-4 fős 

csoportja dolgozik. Mindegyik gyerek kap egy listát az 

állomáshelyekről/munkafeladatokról, melyet a csoportnak el kell végezni. A 

feldolgozandó feladatok száma függ a gyermekek teljesítőképességétől, de 

mindenképpen minimum 3 maximum 6 legyen. A további állomásokat a gyerekek 

szabadon választhatják. 

A munkalapokat annyi példányban kell elkészíteni, ahány gyerek van és az egyes 

állomásokon rendelkezésükre kell bocsátani. Az állomáshelyek listájával együtt a 

gyerekek lefűzik a már kitöltött munkalapokat. Az egyes munkalapokból azután 

juhászati albumokat lehet készíteni a következő címmel: „Amit a birkáról tudni kell” 

vagy „Birkaalbum”. 

Az egyes állomásokon feldolgozandó témák lehetnek: 

1. A birka (ML 1-4) 

• Egy birka életrajzának elkészítése 

• A birkák életterének megjelölése (legelő, hodály, istálló) 

• Figyeljetek meg egy birkát és rajzoljátok le „élethűen”, s színezzétek ki. 

• Milyen juhfajták vannak 

• Milyen állatorvosi ellátást kapnak az állatok 

• Milyen időközönként nyírják őket 

• Honnan származik a takarmány 

• Készítsétek el a birka takarmányadagját és etessétek meg. 

• Gyűjtsetek információt a következőkről: 

• - születési súly 

• - heti súlygyarapodás 

• - vágási súly és életkor 

2. a juhnyáj (ML 5) 

• Nevezd meg egy juh család tagjait 

• Hogy néz ki egy juhnyáj 

• A juhnyáj különböző életterei közötti különbségek és azok jelentősége 

• Mi a feladata a juhásznak és a pásztorkutyának 

• Beszéljetek a juhásszal 

• Találjátok ki hány éves lehet egy-egy juh a nyájban 

3.Birkanyírás (ML 6-7) 

• Nézzetek meg egy birkanyírást/ nyírjatok magatok is 

149


• A nyírt gyapjú lemérése 

• A gyapjú tulajdonságainak meghatározása 

• Kísérletezz a gyapjúval! 

4. gyapjú (ML 8-13) 

• Nyersgyapjú mosása és fésülése 

• A gyapjú fonása 

• A gyapjú festése 

• Labdák, sapkák és táskák nemezesítése 

• Kövessétek a gyapjú útját a birkától a pulóverig 

5.Élelmiszer a birkától (ML 14) 

• Tudjátok meg milyen élelmiszereket árulnak az üzletben, ami birkából készült 

• Készítsetek juhsajtból kenyérre kenhető krémeket vagy mártogatót. 

6. Közmondások a birkával kapcsolatosan (ML 16-17) 

• A birkával kapcsolatos közmondások magyarázata 

• Versek vagy dalok a birkáról 

• Költsetek magatok is verset a birkáról 

7. A játék barika (ML 15) 

• Készíts egy játék barikát 

• Rajzolj egy barikát 

8. A „birka-album“ 

• A munkalapokat fűzzétek össze naplóvá, s nevezzétek el az „én barikámnak”, 

s készítsetek fedőlapot. 

Befejezésül: Befejezésül kiállítást lehetne rendezni az elkészített termékekből és 

játékokból, vagy esetleg egy bazárt nyitni az iskolában. 

Munkalapok (ML), melyeket a gyermekeknek kiosztanak 

Javaslatok munkalapokra a cselekvésorientált tanuláshoz (ML 1, 4-18) 

Kész munkalapok (AB 2, 3 ) 

1 

Ügyes, mozgékony és bátor – ez mind a birka 

A birka viselkedésének leírása, egy kis juh biológia (életkor, nyáj, kérődző stb.) 

szövegesen vagy képekkel illusztrálva. A szöveggel kapcsolatos kérdések és apró 

feladatok elmélyítik az ismereteket. 

2 Mindent, amit tudni kell a birkáról 

3 Nyomkeresés 

4 

Báránykeresés a világhálón – www.schaf.de 

A gyermekeknek a munkalapot az internet segítségével kell kitölteni. A következő 

150


5 

6 

kérdéseket lehet feltenni: hányat ellik az anyajuh, mikor születnek a kisbárányok, 

hány juh van egy nyájban, stb. 

Így élnek a juhok 

Bemutatják a juhtartás formáit és funkcióit. Milyen tartási formát használnak a 

gazdaságban 

Birkanyírás lesz 

A birkanyíráshoz szöveges és képekkel illusztrált feladatok kapcsolódnak. A 

feladat, hogy ezeket rakják a helyes sorrendbe. 

7 Birka esőkabátban 

8 

9 

10 

11 

12 

13 

14 

Van-e kék birka 

A gyermekek növényi festékkel festik meg a gyapjút. Ehhez olyan növényeket 

lehet használni, mint pl. a kamillavirág, a hagymahéj, a nyírfakéreg, a 

tölgyfakéreg, a bodzabogyó, a szeder bogyói, vagy a kákics gyökerét fel kell 

aprítani és egy nagy fazékban 2 órán át főzni. A lehűtött folyadékba kell beáztatni 

a gyapjút. Majd az egészet fel kell főzni, s addig forralni, amíg a kívánt színt el 

nem érik. Ismét le kell hűteni és a gyapjút kivenni, s hideg vízzel alaposan ki kell 

öblíteni. 

A színezés előtt a gyapjút a gyógyszertárban kapható alaunnal vagy borkővel 

kezelik. 100 g gyapjú festéséhez 200-300 g növény kell. Van nyers, fésűs és font 

gyapjúszál, amit kötéshez használnak. 

Kis gyapjú útmutató 

Ezen az állomáson a nyers gyapjút megmossák, a fésült gyapjút, stb. a 

fésüléshez használt eszközöket, a rokkát, a kötőtűt és egy kötött ruhadarabot 

kiterítenek. A gyerekek feladata az, hogy a munkafolyamat egyes lépéseit a 

helyes sorrendbe rakják. 

Egy fonál születik 

Megmutatják a gyerekeknek, hogy hogyan tudnak fonalat fonni. 

Nemezesítés – régi mesterség újraéledése 

Ezen az állomáson a gyerekek nemezt készíthetnek. Régi gyapjú ruhadarabokból, 

tisztított, kártolt gyapjúból nemezlabdák, hóember stb. készülhet. (A nemezesítést 

alaposan elő kell készíteni. A nemezesítés gyakorlatot és bizonyos anyagokat 

igényel, melyek beszerzése nem egyszerű). 

Szövés 

A gyerekek készítenek egy szövőkeretet, és faliképet szőnek gyapjú fonal 

maradékokból. Négy egyenlő hosszú ágat egy erős fonállal négyzetté kötnek 

össze. Ezután feszítik ki az alapszálakat, amit majd beszőnek a maradék 

fonalakkal. 


A munkalapon a gyapjú útja a birkától a zokniig lyukas szövegként van ábrázolva. 

A gyermekek kiegészítik ill. rendezik ezt. 

A birka, amit ruhaként hordunk 

Alaposan meg kell vizsgálni az egyes ruhadarabok címkéit és az anyagok 

151


15 

16 

17 

18 

összetételét egy táblázatba be kell jegyezni. A gyerekek saját tapasztalataik 

alapján döntik el, melyik anyag meleg hatású, s melyiket hordanák 

legszívesebben. 

Meleg ruha és finomságok a birkától 

A munkalapon a birkától származó mindenféle termék látható. A gyerekeknek 

meg kell nevezni őket, s ráírni, hogy miből készültek. 

Készítsetek gyapjúból barikát 

A gyerekek kapnak egy mintát, amin rajta van a birka körvonala. Ezt a birkát kell 

természetes gyapjúval és fekete bársonnyal bevonni. 

Közmondások a birkákkal kapcsolatban 

A gyermekeknek különféle közmondásokat osztanak ki, melyeknek a jelentését 

meg kell magyarázni. Majd egy rövid dalszöveget kapnak, s maguk is 

készíthetnek kétsoros rímelő versikéket. 

A birka egyszeregy 

A munkalapon számolási/szöveges feladatok találhatók. 


Choinski, S,; Krümmel, G. (2002): Vom Schaf zum Pullover. Eine Werkstatt. Verlag 

an der Ruhr. ISBN 3-86072-683-8 

Linkek: 

www.verlagruhr.de 

152

Minden, amit a birkáról tudni kell 

Jól tudsz mindent Válaszolj a következő kérdésekre helyesen. 

1. Mióta tartják a juhokat háziállatként 

( ) 1000 éve 

( ) 10000 éve 

( ) 100000 éve 

2. Mi a neve a juhaink ősének 

( ) vadjuh 

( ) ősjuh 

( ) nagyjuh 

3. Miért tartottak régen és miért tartják ma a juhokat 

( ) a tej miatt 

( ) a gyapjú miatt 

( ) a hús miatt 

4. Melyik illik a juhra 

( ) kérődző 

( ) nyájban él 

( ) párosujjú patás 

5. Meddig él a birka 

( ) 5 – 10 évig 

( ) 10 – 15 évig 

( ) 15 – 20 évig 

6. Hogyan élnek a juhok Lehet-e őket egyesével tartani 

( ) nyájban élnek és a réten legelnek 

( ) istállóban élnek 

7. Hányat ellik egy anyajuh évente 

( ) 1 – 3 bárányt 

( ) 4 – 5 bárányt 

( ) 6 – 7 bárányt 

Nyomkeresés 

A juhok a párosujjú patások közé tartoznak. A patájuk két ujjban végződik, s szinte 

lábujjhegyen járnak. A patákat - így nevezik az elszarusodott ujjkörmöket - 

rendszeresen körmözni kell, mivel folyamatosan nőnek. Ez nem fáj az állatnak. 

Ugyanolyan, mint amikor az ember levágja lábkörmét. Ehhez körmöző kést 

használnak. Amikor ezt végzik, akkor a birkákat egy nyugágyhoz hasonlatos 

eszközbe fektetik, amit körmöző baknak neveznek. Amikor belefektetik az állatot, 

egészen nyugodtan viselkedik, szinte mozdulatlan marad. Ezután kezdik el óvatosan 

az újonnan nőtt szaruréteget leszedni. A természetben az állatoknak magától elkopik 

a körmük. A jó juhász állandóan figyeli az állatait. Csak így lehet megelőzni a 

betegségeket. 

153


Hallottál már a csüdsömör és a büdössántaság betegségekről Ezek olyan 

betegségek, melyeket a juhok gyakran szereznek. Ha azonban rendszeresen ápolják 

a körmüket, akkor azok a patabetegségek megszűnnek, melyek következtében az 

állatok lesántulnak és alig tudnak járni. 

Merre járt a birka 

Melyik a birka lábnyoma 

Birka esőkabátban – Kísérletek birkagyapjúval 

Kell hozzá: nem megmosott nyersgyapjú, itatóspapír, gyapjú kesztyű, egy kevés víz, 

öngyújtó és gyertya. 

1. Zsírmeghatározás 

Sodorj egy mosatlan nyers gyapjúdarabot az ujjaid között. Mondd el milyenek lettek 

az ujjaid: 

Most nyomd rá az ujjadat az itatóspapírra – mit állapíthatsz meg 

154


2. Hőteszt 

Húzz az egyik kezedre gyapjúkesztyűt, a másik marad szabadon. Várj egy keveset. 

Mit tapasztalsz Írd le mit érzel! 

3. Vízvizsgálat 

Permetezz néhány vízcseppet a nyersgyapjúra. Mit tapasztalsz 

4. Tűzpróba 

Tarts néhány gyapjúszálat a gyertya lángjába. Mit tapasztalsz 

Figyelem: A tűzzel ne játssz! 

155


Megoldások 

ML: Amit a juhról tudni kell 

1. 10.000 éve 

2. vadjuh 

3. a tej, a gyapjú és a hús miatt 

4. kérődző, nyájban él, párosujjú patás, 

5. 10-15 évig 

6. nyájban élnek és a réten legelnek 

7. 1-3 bárányt 

ML: Nyomkeresés 

Az ábrán a birka keresése balra fent kezdődik és jobbra lent folytatódik. 

ML: Birka esőkabátban – Kíséreltek gyapjúval 

1. Az ujjak zsírosan fénylenek, az itatóspapíron zsírnyom látható. 

2. A kesztyűs kéz melegebb. 

3. A vízcseppek leperegnek, a gyapjú nem szívja be a vizet. 

4. A gyapjúszál nem vagy csak nagyon nehezen gyújtható meg. 

156

MÉZ – KITŰNŐ CSAPATMUNKA 

ÉDES EREDMÉNYE 





157

Méz – kitűnő csapatmunka édes eredménye 


MÉZ – KITŰNŐ CSAPATMUNKA ÉDES EREDMÉNYE 


1 BEVEZETÉS 


Projektintézmény: Hochschule Vechta (főiskola) 

Cím: Méz – kitűnő csapatmunka eredménye 

Célcsoport: 8 – 10 éves gyermekek 

Együttműködő partnerek: méhészek 



Ennek az oktatási anyagnak a célja, hogy a tanulók megismerjék a méz 

keletkezésének módját, miért termelnek a méhek mézet és milyen összetett a 

méhcsalád élete. Be kell bemutatni a virágzó növények és a méhek közötti 

kapcsolatot, s azt, hogy mindkettőnek haszna van ebből – a növényeket a méhek 

megtermékenyítik, és ezáltal szaporodnak, mindeközben virágport és nektárt adnak 

a méheknek. Egy következő lépcsőben megismerkednek a tanulók a méhészettel és 

megtudják, hogy hogyan hasznosítja ez ember a méhek méztermelését. Ki kell 

emelni a méznek az egészséges táplálkozásban betöltött szerepét. 

A cselekvésorientált tanulás formája: tanulás a helyszínen 

A rendezvény időtartama (órában): 4 - 5 óra 



A méhészet felkeresése előtt a gyerekek az iskolában megismerkednek a témával. 

Ez tartalmazza a méhek élettanát, a méz termelését és mézet mint tápanyagot. 

Jó indítás lehetne egy kvíz a mézről és a méhről, vagy rajzolhatnának méheket. 


A méhészetben különféle tanulási helyeket alakítanának ki, ahol a tanulók önállóan 

foglalkozhatnának a témával, egyénileg, vagy csoportosan. A munkalapokon és a 

tevékenységi listán ennek megfelelően jelölve van a feladat: egyéni, párban vagy 

csoportosan végzendő feladat. 

Mindegyik tanuló kap egy tevékenységi listát, ahol bekarikázza azokat a feladatokat, 

melyeket már elvégzett. A feladatok száma a tanulók teljesítőképességétől függően 

minimum három, de legfeljebb hat lehet. Ezeken a lapokon jelölni lehet a kötelező 

feladatokat. A többi az idő és a munkatempó függvényében szabadon választható. 

158


Ötletek az egyes állomásokon feldolgozandó témákra és feladatokra: 

1. a méh (ML1-10) 

• Egy méh satírozása és rajzolása, 

• A méh testtájainak meghatározása; 

• Egy méhraj felépítésének bemutatása 

• A méhek nyelvének megtanulása 

• Méhek készítése 

• a királynő, a herék és a dolgozó méhek feladata 

2. méz és viasz (ML 11-15) 

• hogyan lesz a nektárból méz 

• különféle virágokból nektár gyűjtése 

• a növények stratégiája azért, hogy minél többször 

felkeressék a méhek és megtermékenyítsék őket 

• mézpergetés 

• mézkóstolás, a méz íze 

• különféle mézek meghatározása (pl. repce, fenyő kóstolás alapján) 

• információgyűjtés a méz és a melléktermékei (viasz és propolisz) alkalmazási 

lehetőségeiről 

• mézes étel készítése 

• gyertyakészítés, viaszképek készítése 

• méhviaszkrém vagy peeling készítése 

3. A méhészet (ML 16) 

• A méhész öltözetének és eszközeinek bemutatása 

• A méhész egész évi tevékenységének bemutatása 

• Interjú készítése a méhésszel: 

- Megtudni, hogy mennyibe kerül a méz 

- Mennyi mézet termel egy méhcsalád 

- Mi a különbség a műanyagból és a természetes anyagból készült méhkaptár 

között 

• Méhkaptár lerajzolása 

• Méhkaptár építése 

• A méz értékesítésének útja 

• A méhészetben a megtermelt méz mennyiségének kiszámítása 

Befejezésül 

Az eredményeket egy ún. méhész könyvben össze lehet gyűjteni. Közös mézes 

reggeli szép befejezés lehet. 

159


A tanulóknak kiosztandó munkalapok 

Munkalap ötletek (ML 1,3-7, 9-11, 14-16) 

Kész feladatlapok (ML 2,8,12,13) 

1 

Egy petéből lesz a méh 

Ez a munkalap bemutatja a méhek kifejlődését. Röviden ismertetni kell a 

szaporodást. Egy méh fejlődését és élettartamát mutatjuk be. Számolási feladat 

a méhcsaládban található méhek számának megállapításra. 

2 Mi zümmög itt 

3 

4 

5 

6 

7 

Találós kérdések a méhekről 

Keresztrejtvény a méhekről 

Összetett szem és fullánk 

Ez a munkalap bemutatja a méh testfelépítését. A gyerekeknek az a feladata, 

hogy ismerjék fel az egyes testrészeket, s fogalmakat, melyeket pl. egy kaptárral 

kapcsolatosan használnak, s címkézzék be a rajzokat. 

Összetett szem – ahogy a méhek a világot látják 

A többi rovarhoz hasonlóan a méhnek is összetett szeme van. Az egyik 

munkalapon megtalálható az összetett szem leírása. A gyermekeknek a 

munkalapon lerajzolt összetett szemet részeire kell szétvágni, és egy kollázst 

készíteni. Ennek célja, hogy megmutassák, szerintük hogy látják a méhek a 

világot.. 

Feladatmegosztás a méhek társadalmában –tudod milyen 

Egyik munkalapra lenyomatot készítenek a méhcsalád különböző tagjairól. 

Ezután a tanulók egy táblázat segítségével meghatározzák a méhek külsejét 

(színe, nagysága, szőrzet) és a megadott funkciókat sorrendbe teszik. 

Kis méhbarkácsolás 

A gyerekek maguk készítenek különféle anyagokból (fogpiszkáló, pipaszurkáló, 

és háncs) kis méheket készítenek. Az anyagokat a helyszínen megkapják a 

ragasztóval együtt és kedvükre barkácsolhatnak.. 

8 Lépkészítés és méhtánc 

9 

10 

11 

Tarka virágpompa – a méhek élettere 

A gyerekek a méhészet környékén különféle virágzó növényeket gyűjtenek és 

nektárt keresnek. Ha nincsenek virágzó növények, akkor legyen egy feladatlap, 

ahol a virágokat kifesthetik és megnevezhetik. 

Egy történek a méhekről 

Képek, szöveg segítségével, vagy szétszabdalt szöveg összerakásával 

megismerhetnek egy méhekről szóló történetet. 

Méz-tesztelés 

Ezen az állomáshelyen mézkóstolás történik. Különféle mézeket kell egymástól 

megkülönböztetni és ízüket leírni. 

12 Mézes palacsinta – egyszerű és nagyszerű! 

13 Még a méhcsípés is hasznos lehet 

14 Gyertyaöntés 

160


15 

16 

Kevés méhviaszt fel kell forrósítani és egy edénybe (pl. joghurtos pohár) önteni. 

Ezután bele kell engedni a kanócot, úgy hogy a közepén függőlegesen haladjon 

az edény aljáig (legjobb, ha a kanócot ceruzára kötjük, és keresztbe tesszük a 

pohár peremén). Ki kell hűteni, és máris kész gyertya. 

Mézpeeling (mézes arcradír) 

A gyerekek kapnak egy munkalapot, melyre egy rövid szöveg van írva arról, 

hogy hogyan használja a kozmetikai ipar és a gyógyászat a mézet és 

méhviaszt. A méz arcradír receptje alapján a gyerekek maguk elkészíthetik a 

terméket, s ki is próbálhatják. 

(Recept: 1 csésze méz; 1/2 pohár őrölt szezámmag; ha kell 4 csepp vanília olaj, 

egy kevés forró víz) 

Méhész vagy űrhajós 

Ebben a fázisban a gyerekek megismerkednek a méhész öltözékével, az 

eszközeivel, felvehetik, megfoghatják, s meg kell tudniuk mire használják őket. 

Mindezek alapján ki kell tölteni a munkalapot. 


Groß-Ernst, B.; Strelau, M. (2000): Lernwerkstatt „Die fleißigen Bienen“. 2. Aufl. – 

Kempen: Buch Verlag Kempen (BVK), 2000, ISBN 3- 932519 – 30 – 2. 

Zeiler, Claus (1989): Ratschläge für den Freizeit-Imker. 4. überarbeitete Aufl. – 

Leipzig; Radebeul: Neumann Verlag, ISBN 3 – 7402 – 0013 – 8. 

161


Mi zümmög itt 

Vannak olyan rovarok, melyeket első látásra nehéz egymástól megkülönböztetni. 

Különösen igaz ez a méhekre, a darazsakra és a poszméhekre. Jó, ha elsőre 

tudod melyik, melyik, mert megcsíphetnek. Vajon melyik 

Feladat: Nézd meg jól a rovar képét és írd a kép alá a nevét (darázs, háziméh, 

poszméh, vadméh). Rajzolj egy fullánkot azokra a képekre, amik szerinted 

csípnek. Minél nagyobb a fullánk, annál jobban fáj a csípés. 

vadméh 

Mézes palacsinta– egyszerű és nagyszerű! 

A méznek fontos szerepe van a táplálkozásunkban. Sok vitamint tartalmazó 

édesítőszer. A főzés vagy sütés során arra kell ügyelni, hogy ne hevítsük nagyon 

a mézet, mert a vitaminok tönkremennek. Kóstold meg te is milyen finom a mézes 

palacsinta. 

Ehhez kell: 

250g búzaliszt 

4 tojás 

500 ml tej 

kevés só, egy kevés vaj, méz 

162


és így kell elkészíteni: 

A lisztet, a tojásokat, a sót és a tejet jól összekevered. Egy serpenyőben 

felolvasztasz egy evőkanál vajat, s közepesre felforrósítod. Ezután beleöntesz 

kb. egy merőkanál tésztát. Mindkét oldalát átsütöd. Mikor kész mézzel 

megkened és feltekered. Adhatsz mellé banánt vagy más friss gyümölcsöt is 

(felszelve, darabolva) 

Még a „méhcsípés” is hasznos lehet 

A méhek a virágok beporzásával hajtják a legnagyobb hasznot. Sok gyümölcs 

nélkülük nem lenne. Amit a méhek megtermelnek, táplálék, gyertya, gyógyszer 

vagy kozmetikumként használhatjuk. Az ábrán láthatod, hogy mivel hajt hasznot 

a méh. Rakd sorrendbe, mihez termel nekünk alapanyagot! 

mézhólyag 

méreg 

virágpor 

viasz 

méz 

kenőcs 

virágpor 

virágpor 

kézzel készített gyertya 

fogalmak: gyógyszer – gyertya – pollen (alapanyag) - szépségápolás 

163


Lépkészítés és méhtánc 

A méhek kitűnő építő mesterek. Csodálatos palotát építenek a család számára. 

Ennek során nem termelnek hulladékot, s nem használnak fel külső energiát. 

Próbálj meg te is felépíteni egy sejtet (lépet). Ehhez ki kell vágnod a rajzot és 

összeragasztani. 

Így készül: 

Vágd ki a folyamatos vonal mentén az alakzatot, hajtsd be a szaggatott vonal 

mentén, s ragaszd össze a sejteket. Utoljára ragaszd hozzá az alját, s rakod rá a 

lépre. 

A méhek egymással beszélgetnek a mézelő helyekről. Ehhez különféle repülési 

módot használnak. Az ábrán kétféle repülési mód, azaz méhtánc látható. Jelöld 

be, melyik méhlegelő van közelebb az ábra alapján! 

Körtánc 

Farok tánc 

164


Megoldás 

ML Mi zümmög itt 

Sorrendben: poszméh (nem csíp); darázs (csíp; eléggé fáj az embernek); vadméh 

(csíp, kevésbé fáj az embernek); házi méh (csíp, kevéssé fáj az embernek). 

ML Még a „méhcsípés” is hasznos lehet 

gyógyszer 

szépségápolás 

pollen 

(alapanyag) 

gyertya 

ML Lépkészítés és méhtánc 

A körtáncoláskor van közelebb a mézlegelő, azaz legfeljebb 100 méter. 

165

A GAZDA – MINT ÁLLATTARTÓ, 

NÖVÉNYTERMESZTŐ, GÉPÉSZETI ÉS 

ÜZEMGAZDASÁGI SZAKEMBER 





166

A gazda, mint állattartó, növénytermesztő, gépészeti és üzemgazdasági szakember 


A GAZDA – MINT ÁLLATTARTÓ, NÖVÉNYTERMESZTŐ, GÉPÉSZETI 

ÉS ÜZEMGAZDASÁGI SZAKEMBER 


1 BEVEZETŐ 



Cím: A gazda – mint állattartó, növénytermesztő, gépészeti és üzemgazdasági 

szakember 

Célcsoport: 14 – 18 éves fiatalok, diákok 

Együttműködő partner: mezőgazdasági üzem 


A társadalom feladata, hogy támogassa a fiatalokat a szakma kiválasztásában és a 

szakma keresésében. A RAL-kínálat ezt a feladatot vállalja fel. „A gazda – mint 

állattartó, növénytermesztő, gépészeti és üzemgazdasági szakember” c. program 

keretében a fiatalok testközelben ismerkednek meg a mezőgazdaság világával, a 

gazdaság működésével. A programban résztvevők végigkövethetik a gazda egy 

munkanapját, és első kézből szerezhetnek tapasztalatot a gazdaság komplex 

működéséről. A program célja, hogy felkeltse a fiatalok érdeklődését, 

megtapasztalják saját képességeiket és készségeiket, s arra sarkallja őket, hogy 

maguk határozzák meg, mely területeken tudnának tevékenykedni. Ezen keresztül a 

„gazdálkodás”, mint választható foglalkozás a fiatalok látókörébe kerül, másrészről 

megismerik az erős és gyenge oldalaikat, valamint rájönnek arra, hogy érdekli-e őket 

egyáltalán ez a foglalkozás. 

A cselekvésorientált tanulás formája: üzemlátogatás 

A tevékenység időtartama (órában): 6-8 óra 

A tevékenység menete/szakaszai: 


Előkészítésként a fiatalok moderációs módszerrel képet alkothatnak a 

„gazdálkodásról” mint foglalkozásról, s kicserélhetik ismereteiket. Ennek során meg 

kell világítani, hogy mennyire sokrétű a gazda munkája. Ahhoz, hogy a gazdálkodást 

jobban megismerjék a fiatalok, előkészíthetnek egy interjút a gazdálkodóval a 

következő témakörökben 

• A gazda mint gépész 

• A gazda mint az állattartó szakember 

• A gazda mint a növénytermesztő szakember 

• A gazda mint üzemgazdasági szakember 

167


Kidolgozás/Lebonyolítás 

Az üzemlátogatás során a csoportok különféle tematika szerint dolgoznak, azért, 

hogy minél több tevékenységbe betekintést nyerjenek. Mindegyik csoport az 

előkészítésnek megfelelően a saját témájában interjút készít a gazdával. 

A gazda mint gépészeti szakember 

• Vegyék számba a gazdaság műszaki felszereltségét 

• Határozzák meg a gépek és berendezések funkcióját és a 

munkafolyamatban játszott szerepét 

• Tudják meg a gépek életkorát és beszerzési árait 

• Tájékozódjanak: 

- gépkörökről, ahol közösen szerzik be és használják a gépeket 

- bérvállalkozások bevonása 

- géplízingelés 

• Készítsenek felmérést a számítógéppel vezérelt takarmányozásról és 

az istállóban használt technikáról 

• Tudják meg, hogyan védekeznek a számítógép használat hibái ellen 

• Tájékozódjanak a berendezések, eszközök és gépek költségeiről és 

élettartamáról 

A gazda mint állattartó szakember 

• Készítsenek idővonalat az állattenyésztésről (megtermékenyítés, ellés, 

nevelés) 

• Tájékozódjanak a helyiségek beosztásáról és az istálló technikai 

felszereltségéről, s készítsenek rajzot róla 

• Írják le a takarmányozás és állatápolás napi teendőit 

• Az állatok takarmányozása, ill. tisztítása (vakarás) 

• Tájékozódjanak az állatorvosi kezelésről 

• Mérjék le a takarmány mennyiségét 

• Tájékozódjanak az aktuális termelői árakról 

• Számolják ki az állatlétszámot a hígtrágya rendelet alapján 

A gazda mint növénytermesztő szakember 

• Egy növénnyel kapcsolatos tevékenységek (vetés–ápolás–betakarítás) 

• Milyen növényeket termesztenek 

• Tudják meg mire használják a szántóföldi növényeket 

(takarmány/értékesítés) 

• Tájékozódjanak a talaj jellemzőiről, a talajművelésről. 

• Határozzák meg a talajfajtákat, a talajnedvességet, a színét és más 

talajtulajdonságokat. 

168


A gazda mint üzemgazdasági szakember 

• Tájékozódjanak a termékértékesítésről 

• Tudják meg milyenek a jogi, politikai és gazdasági keretfeltételek. 

• Vegyék számba az üzemgazdasági feladatokat 

• Készítsenek egy ábrát a kiválasztott termékek termelői árának 

alakulásáról 

• Számolják ki 100 hektár megművelt területre vonatkozó munkaerő 

létszámot és hasonlítsák össze korábbi adatokkal 

Befejezésül: Az egyes munkafázisok eredményeit poszteren be lehet mutatni. A 

poszteren ábrázolni lehet a gazda által elvégzett tevékenységeket. Továbbá ki lehet 

dolgozni, hogy mik azok az ismeretek, melyekkel jó ha rendelkezik a gazda, azért, 

hogy a munkáját megfelelően végezhesse. 

Ezt követően a fiatalok megnevezhetik a saját erős és gyenge oldalaikat, s 

megítélhetik, hogy elérhetnének-e sikereket ebben a foglalkozásban. Kb. tíz percet 

kapnának a fiatalok, hogy leírják mi az a 4 dolog, amiben jók. Majd kikeresnek az 

osztályból egy embert, akit jól ismernek. Ezután azt a feladatot kapják, hogy a 

másikról mondják meg mi az a négy dolog, amiben jó. Befejezésül vitassák meg mire 

jutottak a saját és a másik erősségeinek a felismerésében. Végül vitassák meg, hogy 

személy szerint kit tartanának alkalmasnak gazdának. 

A fiataloknak kiosztandó munkalapok 

Munkalap javaslatok a cselekvés orientált tanuláshoz (ML 2, 3, 5, 6, 8 – 13) 

Kész anyagok (ML 1; 4 ;7) 

1 

2 

3 

4 

5 

High-tech a mezőgazdaságban – a vontató vontat … - és még mi 

A traktor példáján bemutatják a mezőgazdasági haszonjárművek adatait, a 

működésüket, a műszaki adataikat. 

100 LE számítógépes vezérléssel a szántón 

Egy munkalapon képeket láthatnak a gazdaság gépeiről és járműveiről. Meg kell 

nevezni a gépeket és a funkciójukat. 

Számítógép nélkül megáll az élet! 

A számítógép alkalmazása a gazdaságban igen sokrétű. A munkalap 

segítségével a fiatalok számba veszik a gazdaságban alkalmazott 

adatfeldolgozást. 

Minden egy fedél alatt – kötetlen tartás 

A kötetlen formában tartott tejelő tehenek példáján keresztül a diákok 

meghatározzák az állattartás módját a gazdaságban. A diákok lerajzolják az 

istállót, megmérik az istállóban a hőmérsékletet, a fényviszonyokat, megnézik 

milyen az istálló padozata és mekkorák a pihenő bokszok. 

Egy nap az istállóban 

Ki kell választani egy istállót, melyet egy napon át megfigyelnek. A 

169


6 

7 

8 

9 

10 

11 

12 

13 

14 

tevékenységeket időrendben pontosan rögzíteni kell. 

Nézzük meg a leveleket és a gyökereket 

A tanulóknak az a feladatuk, hogy a szántóföldön található növényeket 

meghatározzák és lerajzolják. Megállapítják a növény nevét és a növekedési 

szakaszt (a növény életkorát), a növény azon részeit, melyek bekerülnek a 

takarmányba vagy tápanyagként hasznosíthatók. 

A helyszín a szántóföld 

Egy munkalap segítségével tájékozódnak a szükséges szántóföldi munkák 

megtervezéséről és lebonyolításáról. 

Szántóföldi termények nyomában 

A tanulók azt a feladatot kapják, hogy kövessék nyomon egy növényfaj példáján 

keresztül a munkaműveleteket a vetéstől a betakarításig; ez a növényfaj lehet pl. 

a burgonya. A vetésterven kell az egyes munkafázisokat a helyes sorrendbe 

rakni. 

A jó szántó 

Egy jól termő szántóföldnek jó talaja van, és azt megfelelően kell művelni. A 

tanulók talajmintát vesznek és meghatározzák a talaj tulajdonságait (talajfajta, 

talajnedvesség, mésztartalom stb.) 

Gépkör, lízingelés vagy bérvállalkozás – tudod, hogyan működik 

A tanulók információt gyűjtenek arról, milyen formában történik a géphasználat a 

mezőgazdaságban. Egy munkalapon megtalálhatók a különféle módok. A 

tanulóknak meg kell nevezni egy-egy előnyt és hátrányt. 

A gazdasági iroda 

Egy munkalapon fel vannak tüntetve egy gazdaság üzemgazdasági feladatai és 

kötelességei, amit a tanulóknak meg kell magyarázni és kiegészíteni. 

A gazdaság specialitása (friss házi koszt) 

A tanulók a gazdaságban megtermelt élelmiszerekből összeállítanak egy menüt 

(Müzli, kolbászfőzés stb.) 

Az elkészített házi készítésű termékek értékesítése 

A tanulóknak fel kell vázolni a gazdaság saját termékeinek az értékesítési 

útvonalát. Mindegyik út mellé fel kell vázolni egy másik lehetséges értékesítési 

módot. 

Reklámozzuk a tojást 

A tanulóknak el kell gondolkodni azon, hogy milyen reklámkampánnyal lehet egy 

fiktív célcsoportot megnyerni egy mezőgazdasági terméknek, pl. a tojásnak. 

170


A gazda mint gépész szakember 

Mezőgazdasági high-tech. a példa 

A vontató vontat … – és még mit 

A mezőgazdasági vontatók – ahogy a nevében is benne van – olyan mezőgazdasági 

gépek, melyeket elsősorban szántóföldi gépek és eszközök vontatására ill. 

működtetésére használnak. A szántóföldi munkák elvégzéséhez nagyteljesítményű 

vontatókra van szükség, pl. a kötött agyagtalajok szántásakor, vagy egy teli 

hígtrágyát szállító tartálykocsi vontatásához. A lóerő mellet a mai traktorok még egy 

sor extrával is fel vannak szerelve. Vegyétek számba a modern traktor műszaki 

jellemzőit. Példának vegyétek a gazdaságban található traktort. 

Mindeközben ügyeljetek arra, hogy a gazda jelenléte nélkül soha nem szabad a 

gépekhez nyúlni. 

Feladatok: 

1. A jármű forgalmi engedélye alapján soroljátok fel a következő műszaki adatokat és 

hasonlítsátok össze egy személyautóéval: 

vontató 

személyautó 

a jármű gyártója: ____________ Volkswagen 

típusa, márkája: ____________ Golf 3 

meghajtás: ____________ Dieselmotor 

teljesítmény kW /min -1 

(vagy LE/fordulat/min): ____________ K066/400 

lökettérfogat (cm³): ____________ 1896 

ülések száma: ____________ 5 

hossza (mm): ____________ 4020 

szélessége (mm): ____________ 1695 

magassága (mm): ____________ 1425 

önsúly (kg): ____________ 1120 

megengedett össz.terhelés (kg): ____________ 1630 

megengedett tengelysúly/ elöl (kg): ____________ 890 

megengedett tengelysúly/hátul (kg): ____________ 770 

Végsebesség (km/h): ____________ 178 

= vontató jármű = személyszállító jármű 

2. Határozzátok meg azokat a műszaki tulajdonságokat, melyek a vontatót mint 

nagy teljesítményű járművet jellemeznek és húzzátok ki színessel. 

3. Nevezzétek meg a vontató további extráit! 

___________________________________________________________________ 

___________________________________________________________________ 

171

A gazda mint növénytermesztő szakember 

A helyszín a szántóföld (1) 

Szántóföldi gépek és eszközök alkalmazása és használata 

A növénytermesztés különböző szakaszaiban különféle gépekre és eszközökre van 

szükség a szántóföldön. Milyen gépeket és eszközöket használ a gazda Mikor és 

milyen munkák elvégzésre használja azokat 

Feladatok: 

1. Készíts egy listát a gazdaságban található szántóföldi gépekről és eszközökről. 

Tudd meg a gazdától, mire használja azokat, és mennyibe kerültek. Tudd meg, hogy 

esetenként bérel-e más gépeket vagy eszközöket. Az eredményt írd be a táblázatba. 

Gép vagy eszköz 

neve 

Funkciója Beszerzési ára Saját/bérelt 

2. Tervezz meg egy szántóföldi növénytermesztési naplót. A naplónak tartalmaznia 

kell a kiválasztott növény fejlődési szakaszait, az elvégzendő szántóföldi munkákat, 

és az ehhez szükséges gépeket és eszközöket. Az alábbiak szerint oldjátok meg a 

feladatot: 

• Keressetek egy gazdaság közeli szántót és határozzátok meg az ott 

termesztett növényt. Írjátok fel a növény nevét a termesztési napló felső üres 

sorába. 

• Határozzátok meg a növény fejlettségi állapotát. Gondoljátok át milyen 

munkákat kell az adott időpontban elvégezni, s mely gépekre van szükség. Az 

eredményt az aktuális hónap sorába írjátok be. 

• Írjátok le a növény megelőző és későbbi fejlődési szakaszait. Ezeket is írjátok 

be a megfelelő hónap megfelelő sorába. 

• Egészítsétek ki az elvégzendő munkákkal és az azokhoz szükséges gépekkel 

és eszközökkel. 

• A gazda segítségével ellenőrizzétek a kész termesztési napló. 

172


A helyszín a szántóföld (2) – a termesztési napló 

A szántóföldi növény neve: helyszín: Dátum 

Január 

Február 

Március 

Április 

Május 

Június 

Július 

Augusztus 

Szeptember. 

Október 

November 

December 

A növény fejlődési szakaszai 

Elvégzendő munkák 

Szükséges gépek és eszközök 


Minden egy fedél alatt – az istálló (1) 

Milyen tartási módot alkalmaznak a tejelő teheneknél Írjátok le és értékeljétek a 

tehenek kötetlen tartását. 

Feladat: 

1. Rajzoljátok le az istálló belsejét. 

2. Különböző színekkel jelöljétek az istállón belül az egyes helyek funkcióit 

fekvőhely 

etetőrész 

kifutórész 

Ehhez szükségetek van: 

- 20 vagy 50 méteres mérőszalagra 

- színes ceruzákra 

- grafit ceruza vagy vékony hegyű filctoll 

A rajz készítése során figyeljetek a következőkre: 

- az istálló alaprajza és nagysága, 

- a bokszok száma, nagysága és formája, 

- etető és itató helyek, 

- az istálló padozata és a kifutó nagysága, 

- külső falak ablakok nagysága, 

- a fejőállások megközelítése, 

- további építészeti jellemzők vagy az istállóban található eszközök és gépek. 

173



Minden egy fedél alatt – az istálló (2) 

Az istálló alaprajza 

174

A mezőgazdaság egészen közelről – élelmiszertermelés ma 

A MEZŐGAZDASÁG EGÉSZEN KÖZELRŐL 

ÉLELMISZERTERMELÉS MA 





175



A MEZŐGAZDASÁG EGÉSZEN KÖZELRŐL 

– ÉLELMISZERTERMELÉS MA 


1 BEVEZETŐ 



Cím: A mezőgazdaság egészen közelről – Élelmiszertermelés ma 

Célcsoport: felnőttek/turisták 



Ez a RAL rendezvény olyan felnőttekre irányul, akiknek nincs közük a 

mezőgazdasághoz. Azt a célt tűzik ki, hogy sokrétű bepillantást nyerjenek a 

résztvevők egy gazdaság életébe és az ott folyó tevékenységbe, s érzékeltessék, 

hogy milyen komplex feladatokat kell a gazdának végrehajtania és milyen 

problémákkal kerül szembe manapság. Ennek a témának a megvitatása során a 

résztvevők megismerkednek azzal, hogy hogyan jelenik meg a régiós struktúra és 

fejlődés a gazdaságban, ill. milyen hatásokat gyakorolhat a gazdaság a régiós 

fejlődésre. 

Az üzemlátogatás több perspektívában és teljes egészében valósul meg. A 

résztvevők élményként élik meg, minden érzékszervüket használva és sokféle 

módon (pl. a munkában való részvétel) ismerkednek meg a gazdálkodás 

hétköznapjaival. A régió és a gazdaság adottságai szerint jellemző szokásokkal 

kapcsolatos tevékenységek is beépíthetők. A gazdasági épületek, a parasztház 

kellemes környezetet nyújthat olyan programokhoz, mint pl. grillezés, burgonyából 

készült ételek a pajtában, vagy spárgaevés a konyhakertben stb. 

Amennyiben egy gazdaság gyakran fogad látogató csoportokat, lehetőség nyílik arra, 

hogy összállítsanak egy programot, és a kínálatukat Interneten, a regionális turistainfóban, 

reklám anyagokban hirdetik, hogy a célcsoportra rátaláljanak. 


A rendezvény időtartama (órában): 5- 6 óra 



Az üzemlátogatás a gazdasági udvarban kezdődik. Ez kifejezetten csak a 

gazdaságra korlátozódik. Ennek során meg lehet nézni az épületeket, az állatokat, a 

gépeket, a munkafolyamatokat, valamint szántóföldeket és legelőket. A bemutatott 

termékeket adott esetben meg is lehet kóstolni 

176


Majd a látogatok 4-6 fős csoportokra oszlanak, s más-más programban vesznek 

részt. 

Kidolgozás / Lebonyolítás 

A programajánlatnak megfelelően és a gazdaság lehetőségei szerint a következő 

feladatokat lehet a kiscsoportoknak kiosztani: 

Tudják meg: 

• … hogy telik egy nap a gazdaságban 

• … milyen a gazdaság termékkínálata 

• … milyenek a termelési folyamatok 

• … hogy történik az állattartás és a gondozás 

• … mik a minőségi követelmények és milyen minőségi bizonyítvány jár a 

termékekhez 

Részvétel a gazdaságban folyó munkákban: 

• … az istállóban: megfigyelni, etetni, simogatni az állatokat 

• … a zöldséges kertben és a szántóföldön: megtudni, hogy a növényzet melyik 

növekedési szakaszban, milyen gondozást igényel és mikor takarítják be. 

• … a konyhában: ételek készítése (és közös elfogyasztása) 

• … megfigyelni, ill. segíteni a gazdaság házi készítésű termékeinek az 

elkészítésében (különösen alkalmas a direkt értékesítésre) 

Alkotó jellegű feladatok: 

A gazdaság termékeiből készíthetők is „műremekek”, pl. … 

• … készítsenek kollázsokat 

• … készítsenek gyógynövényből koszorút 

• … készítsenek Halloween-lámpákat (pl. töklámpás) 

• … készítsenek likőrt és töltsék saját díszítésű üvegbe 

• … készítsenek krémeket vagy peelinget és csomagolják be 

• … készítsenek elő és játsszanak el egy szerepjátékot a következő témában 

„a mezőgazdaság ma “ 

• … faragjanak fából szobrot 

• … készítsenek méhviaszból gyertyát 

• … készítsenek szalmából képeket és alakokat 

Vita: 

A csoportok vitatkozhatnak egymással adott témákról. Ezek lehetnek: 

• helyi tényezők, melyek a régióban az üzemre hatnak 

• az élelmiszertermelés jövője a régióban 

• az élelmiszertermelés és a fogyasztók viselkedésének alakulása 

A vitát valakinek vezetni kell, és azt pl. a Mediaplan módszerrel le lehet 

bonyolítani. 

177


Játékos kínálat: 

A felnőttek is örömüket lelik a játékban. Játszva tanulhatnak és az érzékszerveiket 

használva ismerhetik meg a gazdaságot. A következő játékok játszhatók az 

üzemlátogatás során: 

• a természeti élmények útján történő megismerés 

• érzékelés útján történő megismerés (szagok és/vagy hangok gyűjtése, hangok 

imitálása tájékozódás, tapintás, kóstolás) 

• pantomim (állatokat pantomimmal utánozni) 

• szerepjátékok 

Befejezés 

A csoportos tevékenységekhez kapcsolódóan, a résztvevők bemutathatják az 

eredményeiket és a „kis műremekeiket”. Beszélhetnek, pl. a régióban található 

mezőgazdasági üzemek problémáiról, a jövőbeni lehetőségekről, személyes 

benyomásaikról. Az egészet lezárhatja egy étkezés, ahol az ételeket a gazdasági 

házi termékeiből készítik. 

Ötletek a feladatok elkészítéséhez 

A munkálatokban való részvétel, vagy az alkotó tevékenységek a gazdaság 

termékeitől ill. az egyének lehetőségeitől függ. Speciális ötleteket az 1-3. ill. a 4-9 

RAL-Modulban találhatnak. 

Különösen mutatós lehet, ha paraszti és évszakhoz kapcsolódó szokásokat is 

beépítenek, mivel ezek gyakran csoportos tevékenységek, és a lebonyolítások 

örömet okoz. Ezekhez mindig különféle történetek és visszaemlékezések 

kapcsolódnak. A következő paraszti szokások és hagyományok szerepelhetnek 

• karácsonyi szokások, pl. koszorúkötés, jászol, angyalkák és csillagok 

készítése, közös zenélés, karácsonyi dalok éneklése, karácsonyi sütemény 

készítése 

• Húsvéti szokások: ajtókra koszorú kötése, kalapdíszek kötése, tojásfestés 

természetes festékekkel, tojásírás, üdvözlő lapok készítése, húsvéti bárány 

sütése 

• Aratási szokások: burgonyaégetés, szalmakoszorú fonása, aratási 

hálaadáson való részvétel 

• Régiós étkezési szokások, melyek egy-egy táplálékhoz kapcsolódnak, pl. 

káposztaevés, spárgaevés, bodzavirágzás ünnepe, csülökevés 

• Eljegyzéssel, esküvővel, gyermek születésével kapcsolatos szokások 

178

A GAZDASÁG MINT VÁLLALKOZÁS 

JÖVŐBENI LEHETŐSÉGEK OKTATÁSI ANYAG A 

CSELEKVÉSORIENTÁLT TANULÁS C. VIDÉKFEJLESZTÉSI 

PROJEKTHEZ 





179

A gazdaság mint vállalkozás: jövőkép kialakítás 


A GAZDASÁG MINT VÁLLALKOZÁS – JÖVŐBENI LEHETŐSÉGEK 

OKTATÁSI ANYAG A CSELEKVÉSORIENTÁLT TANULÁS C. 

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROJEKTHEZ 

1 BEVEZETŐ 



Cím: 


Célcsoport: 

felsőtagozatosok 




Ennek a képzési programnak a keretében olyan stratégiákat tervezünk, melyek a 

kiválasztott problémák megoldására szolgálnak, Ezenkívül meg kell vizsgálni, hogy 

a megoldási javaslatokat kik és hogyan valósítják meg a gyakorlatban. 

Munkamódszerként a szcenárium módszert (helyzetkép) használjuk. A résztvevők 

csoportonként konkrét feladatokat kapnak, mindegyik esetben egy gazdaság 

jövőképét kell kidolgozniuk. A szcenárium időhorizontját előre megszabják. Ez 

esetben a 2030 év. A jövőképben minden olyan társadalmi, politikai, gazdasági, 

technikai, és minden olyan ökológiai, állatetikai tényezőt kell figyelembe venni, 

melyek hatással lehetnek a gazdaság jövőjére. 

Befejezésül a jövőképeket bemutatják a gazdálkodónak és a munkatársainak, 

valamint a meghívott vendégeknek és megbeszélik velük. Az elképzelhető jövőbeli 

állapotok bemutatását megkönnyíti, ha a vita során olyan stratégiákat alkalmaznak, 

melyek bizonyos lehetséges előrelépéseket támogatnak, ill. megakadályoznak, s 

amelyeket akár már ma is megvalósíthatnának a megnevezhető szereplők. 

Azért, hogy a résztvevők a jövőre vonatkozó tervezeteket és stratégiákat a komplex 

valósághoz igazíthassák, a képzés a gazdaságban folyik. Ez a gazdaság jelenti a 

jövőkép kialakításának kiindulási pontját a jelenben, azaz a résztvevők a jelenlegi 

üzemi struktúrákra alapozva alakítják ki a gazdaság jövőképét a saját elképzelésük 

alapján. 

A Ral- modul célja az, hogy a résztvevők megtanulják megérteni az ok-okozati 

összefüggések összetettségét, melyek a mezőgazdaság különböző területei között 

jelentkeznek. Ennek a komplex rendszernek a cselekvésorientált megközelítési 

módja segíti az előretekintő és átfogó gondolkodásmód kialakítását, valamint erősíti 

a kommunikatív képességeket. Szorgalmazni kell az egyéni és társadalmi 

fogyasztói szokások újra gondolását és támogatni kell a kompetens fogyasztói 

viselkedést. 

180



A rendezvény időtartama (órában): 5-6 óra 


Előzetes/ Motiváció 

Az esemény egy problémaorientált üzemlátogatással kezdődik. Ennek során 

megismerkednek a mezőgazdasági üzemmel, a termékeivel. Továbbá kitérnek a 

mezőgazdaság aktuális fejlődési irányaira, a nemzeti és nemzetközi keretfeltételek 

változásaira és a szabályozókra. (az üzemlátogatás kb. 60 percet vesz igénybe) 


A szcenárium technika rövid bemutatását követően (kb. 20 perc) 4-től 8 fős 

csoportokra osztják a résztvevőket. A munkacsoportok feladata az, hogy kialakítsák 

az adott gazdaság jövőképét. Ehhez szakirodalom, segédanyagok („Der 

Realisierungs-Check (a megvalósítás ellenőrzése)“, „Der Zukunftsbaum“(A jövőfa) ld. 

melléklet) és információs anyagok állnak a rendelkezésükre. 

Minden csoport közösen dönt arról, hogy pozitív vagy negatív képet akar-e 

kialakítani. Megnevezik a csoport szóvivőjét, aki a csoport munkáját moderálja végül 

a plénum előtt előadja. ( jövőkép kialakításához kb. 3 óra áll rendelkezésre) 

Az összes csoport együtt mutatja be az általa kialakított jövőképet és megvitatja 

azokat. Befejezésül megkérdezik a gazdát, hogyan látja ő a gazdaság esélyeit és a 

veszélyforrásokat, s hogy látja gazdasága jövőjét, s milyen új elképzelései vannak. 

Rövid ismertető az üzemlátogatás tematikus előkészítéséhez – elméleti háttérinformációk 

Hogyan fog a német mezőgazdaság 2030-ig fejlődni Természetesen erre a 

kérdésre nincs egyértelmű válasz, mert a jövőt nem lehet előrelátni. De bizonyos 

helyzetek kialakulása alapján következtetni lehet a mezőgazdaságban kialakuló 

jövőbeli állapotokra. Ebből adódik a következő kérdés: kik és hogyan támogathatják 

a kívánatos állapotok létrejöttét, ill., hogyan lehet nemkívánatos helyzetek 

kialakulását megakadályozni. 

Az elképzelhető jövőbeli állapotokkal „helyzetekkel” való foglalkozás, előrejelző 

szerepet tölthet be. Ehhez kapcsolódik a „jövőorientáltság” mint didaktikai kategória. 

Tehát nem arról van szó, hogy mit tehetünk, ha ez vagy az a helyzet előáll 

(reagálás), hanem az ismeretek alapján valószínűsíthető jövőbeli állapotokról 

beszélünk, azért, hogy a kedvezőtlen helyzeteket megakadályozzuk és a kívánt 

állapotot elérjük (ágálás). A jövőközpontú gondolkodás az alapja annak a céltudatos 

cselekvésnek, amivel a jövőnket a szükséges módon befolyásolhatjuk. 

A szcenárium-módszer áttekintése 

A szcenárium (jövőképek) olyan a jövőbeni terveket jelöl, melyekben a jövő alakulása 

előre megtervezhető. A pozitív ill. negatív tényezők hatásai egy átfogó modellben 

vannak összefoglalva. A jövő elképzelése rávilágít a kívánatos és nemkívánatos 

181


fejlődési folyamatokra. Ezek ismerete elősegíti azt, hogy a jelenben bizonyos 

lépéseket tegyünk adott folyamatokat támogatása vagy gyengítése érdekében. 

A szcenárium módszerrel két szélsőséges helyzetet terveznek meg. Egyszer egy 

szélsőségesen pozitív, másszor egy szélsőségesen negatív jövőképet. A „legjobb 

eset” vagy „reményteljes eset” helyzetképben például a mezőgazdaság helyzete 

2030-ig olyan jól alakult, hogy a jelenlegi problémák nagy része eltűnt. A 

„legrosszabb eset” vagy „horror eset“ helyzetképben a mezőgazdaság állapota 

szélsőségesen romlott. A szcenárium módszer ez esetben konszenzust javasol, ami 

a probléma jellege, valamint a pozitív és negatív fogalmakból következően nem 

igazán érhető el. Ez jó vitaalapot adhat. (ld. Schramke/Uhlenwinkel 2000, p. 7). 

A résztvevők a jövőképek kialakítását csoportokban végzik. Mindegyik csoport maga 

döntheti el, hogy pozitív vagy negatív képet fest-e a gazdaságról. Ügyelni kell 

azonban arra, hogy mindegyik változat képviselve legyen. 

A két extrém jövőkép kialakítása során minden elképzelhető elméleti jövőkép szóba 

kerül, s a tölcsérmodell alapján nyilvánvalóvá is válik. (ld. 1. ábra) 

Az extrém helyzetképre az jellemző, hogy nem utópikus spekulációkat és nem 

megvalósíthatatlan elméleteket mutatnak be, hanem képletesen szólva, minden 

elképzelhető és elméletileg lehetséges jövőbeli helyzet peremén találhatók és ezáltal 

hatalmas mennyiségű jövőbeli lehetőséget tartalmaznak. Ebből a szempontból 

lényegesen különbözik a helyzetkép-módszer a jövő-műhely módszertől, ahol 

utópisztikus elképzelésekkel is lehet dolgozni. 

Az itt bemutatott helyzetkép-módszer négy szakaszra oszlik (ld. M1): Probléma 

analízis, hatásvizsgálat, a helyzet alakulása, és cselekvési stratégiák. A négyfázisú 

modell a hagyományos helyzetkép technikák redukálását jelenti, olyanokét, amiket 

pl. a gazdasági vállalkozások használnak. 

1. ábra: A szcenárium (jövőkép)-tölcsér (Forrás: Schockemöhle, J. (2005)) 

1. ábra szövegeinek fordítása: 

A szcenárium tölcsér és a jövőképek három alaptípusa 

Nyilak felülről lefelé: 

182


Nagyon optimista jövőkép 

Trend 

Nagyon pesszimista jövőkép 

Jelmagyarázat: 

A tölcsér szeletei jelentik az összes elgondolható és elméletileg lehetséges jövőbeni 

helyzetet a megjelölt időhorizonton belül; 

t o jelöli az időtartam kezdetét, t n a kitűzött időpontot, t i és t j jelölik az odavezető úton a 

„közbülső állomásokat” 


Schockemöhle, J. (2005): Landwirtschaft 2030 – Szenarien zur Zukunft der 

Landwirtschaft in Deutschland. Praxis Geographie 10/2005. 

Schramke, W. und Uhlenwinkel, A. (2000): Zukunftswerkstatt und Szenariotechnik: 

Ein Methodenbuch für Schule und Hochschule. Weinheim 1999. 

M/ 1 A szcenárium technika oktatása 

I. A probléma elemzése 

Mindegyik jövőkép (szcenárium) kiinduló pontja egy társadalmi probléma, ami az 

ügyek kedvezőtlen alakulását jelenti, s amit sürgősen meg kell oldani, s ami 

elméletileg meg is oldható. A probléma vizsgálata előfeltétele annak, hogy ki 

lehessen dolgozni a megoldásra vonatkozó stratégiát. A következő kérdések 

irányadóak lehetnek: 

- Milyen jelenségek figyelhetők meg 

- Kit érintenek 

- Milyen feltételezéseket és összefüggéseket ismernek 

- Mi volt az a problémás helyzet ill. esemény, ami igazolja a probléma 

társadalmi jellegét és azt, hogy megoldásra vár 

II. Hatásvizsgálat 

Ahhoz, hogy a problémás helyzetet meg tudjuk oldani, ki kell deríteni az okait és 

azokat a tényezőket, melyek a problémát előidézték. A tényezők különféle területekre 

hatnak, melyek együttesen hatnak a mezőgazdaságra, s emellett egymásra is. Az 1. 

ábrán látható néhány hatástényező és az azokhoz tartozó hatásterület. 

A jelen állapot vizsgálata 

Vizsgálják meg először is a kiválasztott hatásterület jelenlegi állapotát a következő 

szempontok szerint: 

- nevezzék meg az egyes területekre ható tényezőket a rendelkezésre álló 

adatok alapján 

- vázolják fel röviden az egyes tényezők jelenlegi állását és azt, hogy hogyan 

befolyásolják most a mezőgazdaságot. 

Kidolgozás: 

A következő lépésben dolgozzák ki, hogy a tényezőknek milyen hatásai lehetnek 

2030-ig. 

183


A feladat a következő: 

Vázolják fel, hogyan alakulhatnak a befolyásoló tényezők a jövőben, ha abszolút 

optimista szemlélettel kezeljük azokat. Vázolják fel továbbá, hogy 2030-ig hogyan 

változhatnak ezek a tényezők a legjobb és a legrosszabb esetben. 

A 2. ábrában találnak erre példát! 

III. A jövőkép (szcenárium) kialakítása 

A keretfeltételek felvázolása 

Mutassák be a csoportjuknak a hatásterületen jelentkező befolyásoló tényezők 

alakulását és azok lehetséges hatásait. Minden hatásterületről össze kell gyűjteni az 

eredményeket, és egymással össze kell vetni. 

- a csoport feladata az, hogy az egyes területekre ható tényezőket úgy 

kapcsolják össze, hogy illeszkedjenek a kialakítandó jövőkép struktúrájába. 

(ld. 3. ábra). 

A befolyásoló tényezők összekapcsolása során ügyelni kell arra, hogy 

- a tényezők és a hozzájuk rendelt jövőkép illeszkedjenek egymáshoz, és ne 

mondjanak ellen egymásnak 

- A különböző tényezők erősítsék egymást ill. egymást feltételezzék 

- A jövőkép struktúrája teljes és legyen, és ne maradjon ki egyetlen felhasznált 

tényező sem. 

A jövőkép kialakítása 

A következő lépés lényege a jövőkép kialakítási módszer. Az előbb kialakított 

struktúrán belül egy jól értelmezhető és konkrét jövőképet kell létrehozni. 

Ennek során a kreativitásra és az optimista és pesszimista gondolkodási 

képességekre nagy szükség lesz. Az előzetesen kialakított keretfeltételek és az 

üzemlátogatás során megszerzett ismeretek alapján ötletes és logikus és reális 

jövőképet kell kialakítani 2030-ig (optimista és/vagy pesszimista). 

A bemutató előadás elkészítése: 

A jövőképeket előre meghatározott módon kell bemutatni („láthatóvá tenni”), azaz 

szöveges, grafikus formában (kollázs, faliújság stb.) kell elkészíteni. 

IV. Cselekvési stratégiák kidolgozása 

Mutassák be a kidolgozott jövőképeket a meghívott vendégeknek (diáktársak, 

gazdálkodók, szülők, hivatalos szervek, szakemberek stb.). A vita során 

következtetéseket kell levonni mind az optimista mind pedig a pesszimista jövőképek 

alapján és ki kell alakítani egy cselekvési stratégiát, melynek az a célja, hogy a 

kívánt fejlődést elősegítse és a nem kívánt helyzetek kialakulását megakadályozza. 

Ennek a befejező lépésnek a célja, olyan stratégiák kidolgozása, melyeket már ma 

alkalmazhatnak a gazdaság különböző szereplői, s amelyek segítségével az 

alaphelyzetben felvázolt problémára megoldást lehet találni. Ennek során áttekintést 

kaphatunk azokról a lépésekről, melyek részben a saját elképzeléseinktől függően, 

már ma is alkalmazhatók. 

A vita során a következő kérdések merülhetnek fel: 

- A jövőképek találóak-e, tökéletesek-e és adott esetben megvalósíthatóak-e 

- Az optimista jövőképek valóban megoldást nyújtanak-e a mezőgazdaság 

jelenlegi problémáira 

- Milyen stratégiák alkalmazhatók a megvalósítás során 

184


- Kik alkalmazhatják ezeket a stratégiákat 

- Milyen módon lehet a pesszimista jövőképet megakadályozni: 

- A változásoknak milyen jelei figyelhetők meg már ma 

- Mit tehetünk fogyasztóként és polgárként azért, hogy a jövő a mi 

elképzeléseink szerint alakuljon 

Fogyasztói magatartás: 

befolyásoló 

tényezők: pl. élelmiszervásárlás 

szempontjai, 

egy főre eső 

fogyasztás, élelemre 

költött pénz, GMO, és 

ökotermékek elfogadása 

Állat-és természetvédelem: 

befolyásoló 

tényezők: pl. állatvédelmi 

törvény: állattartás 

szabályozása, 

környezetkímélő és 

állatvédő termelői 

magatartás 

Technológia: 

befolyásoló tényezők: 

pl.: GPS a szán-tóföldi 

növénytermesztésben, 

Gén-technika: GMOnövények 

vetésterülete 

a világon 

Mezőgazdaság 

Agrárpolitika: 


pl. behozatali vámok, 

exporttámogatás, 

ökogazdálkodás 

támogatása,EUagrárpolitika 

és 

rendtartás 

Üzemgazdaság: 


pl. termelői árak, 

eszközök árai, 

hektáronkénti 

nyereség/veszteség/ 

EU-agrártámogatások 

Nemzetközi verseny: 


pl. világ-piaci árak, a 

termelési feltételek és 

mi-nőségbiztosító rendszerek 

a vezető 

exportországokban 

1. ábra: A mezőgazdaságra ható tényezők - kiválasztott hatásterületek és 

befolyásoló tényezők példáján keresztül 

185


A befolyásoló tényezők 

jelenlegi alakulása 

A németek igen takarékosan 

vásárolnak. Az élelmiszerek 

állat- és környezetkímélő 

előállításának alárendelt 

szerepe van. 

A befolyásoló tényezők 

lehetséges jövőbeli 

alakulása 

A németek elsősorban az 

állat-és környezetkímélő 

élelmiszer termelésre 

figyelnek, az ár 

másodlagos 

A németek kizárólag 

csak rendkívül olcsó 

élelmiszereket 

vásárolnak, az előállítási 

mód senkit sem érdekel 

Ma 

2030. év 

2. ábra: A fejlődés alakulása a következő befolyásoló tényezők esetén: 

„fogyasztói magatartás”, „A fogyasztó odafigyel az árra az 

élelmiszervásárláskor” 

186


Technológia: a GPStechnika 

alkalmazása 

terjed 

Fogyasztói magatartás: 

a fogyasztók egyre 

nagyobb mennyiségben 

vásárolnak minőségi és az 

állat- és környezetvédelemnek 

meg-felelő 

termékeket 

Egy jövőkép 

keretfeltételei 

Üzemgazdaság: az 

állat- és 

környezetvédelemnek 

megfelelő termékek 

árai jelentősen 

növekedtek 

Állat-és természetvédelem: 

pénzügyi 

támogatások serkentik 

az állat- és természetvédelemnek 

megfelelő 

termelési módokat 

Agrárpolitika: 

exporttámogatások és 

behozatali vámok 

megszűnése 

Nemzetközi verseny: 

A biztonságos és minőségi 

mezőgazdasági termékek 

árai a világpiacon 

jelentősen emelkedtek 

3. ábra: Az befolyásoló tényezők jövőbeni alakulása alakítja a jövőképek 

(szcenáriumok) keretfeltételeit (nem teljes kép) 

A megvalósítás ellenőrzése 

A jövőképekben felvázolt hipotézisek tényleg valósággá válnak-e 

Feladatok: 

1. Milyen feltételezésekből áll az elképzelt jövőkép Jegyezzék fel a jövőre 

vonatkozó tervezet egyes szempontjait. Jegyezzék be a főbb szempontokat a 

táblázatban a „hipotézisek” oszlopba. 

2. Végezzék el a megvalósíthatósági vizsgálatot. Állapítsák meg a következő 

kritériumok alapján: „jövőbeni alkalmasság” és „jövőbeni elvárás”, hogy az egyes 

ötleteknek van-e esélye arra, hogy valósággá váljanak. Jelölje be a válaszokat, és 

röviden indokolja meg az egyes hipotézisekkel kapcsolatos véleményét. 

187


Hipotézis 

Kritérium: jövőbeni 

alkalmasság 

Nagyon valószínű, hogy ez 

megvalósul. 

 

igaz igaz igaz igaz 

részben inkább 

nem+ nem 

 

indoklás: 

Kritérium: jövőbeni elvárás 

Nagyon valószínű, hogy ez 

megvalósul. 

 

igaz igaz igaz igaz 

részben inkább 

nem+ nem 

 

indoklás: 

 

indoklás: 

 

indoklás: 

 

indoklás: 

 

indoklás: 

 

indoklás: 

 

indoklás: 

188

A jövőfa (1) 

A jövőfával négy különböző perspektívából figyelhetik meg a az ötleteik kihatásait. A 

fa törzsére egy változtatást kell beírni. Ebből négy ág nő ki, melyek azokat a 

csoportokat vagy területeket jelölik, melyekre a változás hat. A következő lépésben 

meg kell nevezni ennek a következményeit, s további ágakat kell a jövőfára rajzolni. 

Aki akar az egészet még továbbgondolhatja. Az alábbi ábrán egy jövőfa 

kialakításának példáját láthatjuk. 

Feladatok: 

1. Gondolják át, hogy az ötleteiknek milyen közvetlen hatása van a: 

• gazdálkodókra, 

• fogyasztókra, 

• energiakonszernekre (pl. a biogáz előállítás területén), 

• az állatvédelemre, 

• természetvédelemre. 

189

Jövőfa (2) 

2. Rajzolják meg az ötleteik alapján a jövőfát, nevezzék meg az ágait, az ötleteiket, 

azok hatásait, s az érintett csoportokat és területeket. Vitassák meg az ötletek 

további következményeit, vagy eredményeit és írják be az ábrába. 

Ötleteink és azok következményei – a jövőfa 

190

GYÓGYNÖVÉNYEK 

„EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS 

GYEREKEKNEK“ 




Landwirtschaftskammer Tirol (Tiroli Agrárkamara), Ausztria 

191

Gyógynövények 

Rural Action Learning (RAL) Module 

GYÓGYNÖVÉNYEK 1 

„EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS GYEREKEKNEK“ 

Segédlet a tevékenységorientált tanuláshoz a vidéki térségekben 

1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 

Projektrégió: Tirol 

Projekt intézmény: Landwirtschaftskammer Tirol (Tiroli Agrárkamara) 

Cím: Gyógynövények 1. Egészséges táplálkozás gyerekeknek 

Célcsoport: A program főként óvodás korú gyerekeknek szól. A módszerek 

megfelelőek általános iskolás gyerekek számára is, 8 éves korig. 

Együttműködő partnerek: Tiroli óvodák és gazdaságok 

2 TARTALOM ÉS MÓDSZERTAN (GYÓGYNÖVÉNY SZÍNHÁZ) 

Rövid ismertető (célok és tartalom) 

Az óvodás gyerekeknek szánt program a gyermekek egészséges táplálkozásával 

foglalkozik. A különböző témakörökben kidolgozott programok a környékbeli gazdák 

által előállított élelmiszerek segítségével keltik fel az óvodás gyerekek érdeklődését 

az egészséges táplálkozás iránt. 

Tudatos megízlelés, szaglás, tapintás által, játékok és mesék formájában tanulnak a 

gyerekek az élelmiszerek származásáról, ízéről és fajtáiról. 

A programot óvodákban valósítják meg, óvónők vezetésével. 

A program céljai a következők: 

1. Közvetlen és „első kézből” történő tapasztalatszerzés a helyi 

élelmiszerekről és italféleségekről az összes érzék segítségével 

2. Az érdeklődés játékos felkeltése az élvezetes és egészséges táplálkozás 

iránt 

3. Az ízlés fejlesztése 

4. Minden ember egy kis darab földből (és mezőgazdaságból) él 

5. A különbségek és hasonlóságok tudatos érzékelése az összes érzék 

segítségével 

6. A gazdák munkájának megismerése a régióban 

7. Szociális és fiziológiai készségek fejlesztése, pl. meghallgatni egy 

beszédet, megfigyelni valamit, konfliktusok megoldásának lehetőségét 

megismerni 

8. Az élelmiszerek értékével és táplálkozásfiziológiájával kapcsolatos elmélet 

óvodapedagógusok számára 

9. Különféle gyógynövények megismerése 

192


10. Ismeretek a gyógynövények eredetéről és felhasználásáról 

11. Gazdaság munkáinak megismerése 

12. Felelősségvállalás elsajátítása a gyógynövények gondozása által 

13. Gyógynövények fejlődésének megfigyelése az ültetéstől a begyűjtésig 

A tevékenység-orientált tanulás formája: 

Gyógynövény színház 

A tevékenység időtartama (órában) 

2 - 3 óra 

3 MEGVALÓSÍTÁS / A TEVÉKENYSÉG FÁZISAI 

Bevezetés/motiváció 

Minden gyerek szedhet magának egy levélkét a gyógynövény-csokorból, és 

megkóstolhatja. A csoport közösen megnevezi az egyes gyógynövényeket, és ezzel 

a “gyógynövény-színház” színészeit is bemutatják. 

Természetesen kis mennyiségű sót is adhatunk a kóstolóhoz. 

Előkészület/megvalósítás 

☼ Egy csokor gyógynövény és só a kóstoláshoz (bevezetés) 

☼ “Gyógynövény-színészek” elkészítése 

☼ Színpad elkészítése 

☼ Amennyiben lehetséges, biztosítsunk helyet a gyógynövényes cserepek számára 

Ideális esetben két fő játszik 


Fűszersó készítése illetve a növények előkészítése szárításra 

4 TARTALOM ÉS MÓDSZERTAN (GYÓGYNÖVÉNYES CSERÉP) 


A gyerekekkel közösen teleültetünk egy cserepet gyógynövényekkel 


Gyógynövényes cserép készítése 


2 óra 

5 MEGVALÓSÍTÁS / A TEVÉKENYSÉG FÁZISAI (GYÓGYNÖVÉNYES CSERÉP) 

193



Az óvónő leülteti körben a gyerekeket és a kör közepére helyezi a gyógynövényes 

cserepet (lehetőség szerint a kertben). A gyerekeknek ki kell találniuk, hogy mire 

használják ezt a furcsa alakú cserepet. 


Az óvónő elmeséli vagy felolvassa Kázmérról, a gyógynövényes cserépről szóló 

mesét a gyerekeknek. 

Közösen beletöltik a virágföldet a cserépbe, és beleültetik a növényeket a cserép 

különböző nyílásaiba. Minden gyereknek adhatunk egy kisebb feladatot. 

Helyezzük a gyógynövényes cserepet olyan helyre, ahol reggel kap napot, és 

öntözzük rendszeresen. 

☼ Vásároljunk egy gyógynövényes cserepet, különböző (cserépbe ültethető) 

gyógynövényeket, virágföldet 

☼ Készítsünk elő kis kerti szerszámokat (ásó) 

☼ (amennyiben nem a kertben dolgozunk, védjük a padlót fóliával) 


A különböző gyógynövényekhez készítsünk névtáblákat (adhatjuk például a 

“gyógynövény színház” neveit). A cserép is kaphat nevet, amit alkoholos filctollal 

ráírhatunk. 

Változatok 

Ez az egység szolgálhat bevezetésül a gyógynövények témaköréhez vagy 

alkalmazhatjuk a “gyógynövény színház” után is. Ebben az esetben a 

“színészeket” a gyógynövényes cserépbe ültetjük. 

A történetet szükség szerint változtathatjuk. 

6 TARTALOM ÉS MÓDSZERTAN (MEMÓRIAJÁTÉKOK) 


A különféle konyhai fűszernövényeket illatmemória játék, íz-memória játék és 

megfigyelési memória játék segítségével ismertethetjük meg a gyerekekkel. 


Tevékenység általi tanulás játékok segítségével 


Tetszőleges 

6 MEGVALÓSÍTÁS / MEMÓRIAJÁTÉK TEVÉKENYSÉG FÁZISAI 


Szaglás 

Töltsünk azonos fajtájú gyógynövényt két alaposan kiöblített filmes dobozba (apróra 

vágva vagy ledarálva), hogy jól érezhető legyen az illatuk. Csukjuk be a filmes 

dobozkákat, esetleg jelöljük meg a dobozok alját felragasztható pöttyökkel - a 

194


könnyebb ellenőrzés miatt – és helyezzük el őket összekevert sorrendben az 

asztalon. A különböző növények számát változtathatjuk az elérhetőségük, illetve a 

gyerekek képességei szerint. 

Az a játékos kezdhet, aki először tud megnevezni két különböző gyógynövényt. A 

játékos feladata, hogy óvatosan kinyissa a filmdoboz fedelét, megszagolja a tartalmát 

és megkeresse a párját. 

* Minden játékos egyszerre két dobozkát nyithat ki. Ha megtalálta a két egyformát 

(azonos illatút), magánál tarthatja őket és újra próbálkozhat. 

Ízlelés 

A finomra vágott gyógynövényeket beletöltjük az átlátszó filmes dobozokba és 

elhelyezzük az asztalon. Ebben az esetben is megjelölhetjük a dobozokat azonos 

színű felragasztható pöttyökkel, hogy a gyerekek könnyebben ellenőrizhessék a 

tartalmukat. 

A játékosok mintát vehetnek a dobozokból és megkóstolhatják, hogy megtalálják a 

párját. 

Megfigyelés 

Két kis ágacskát a gyógynövényekből esetleg a kártyákat a dobozból összekeverjük 

és elhelyezzük az asztalon. A gyerekek feladata, hogy a memóriajátékhoz hasonlóan 

megtalálják az összeillő párokat. 

Az eredeti memóriajátékhoz hasonlóan felragaszthatjuk a gyógynövényeket kis 

kártyákra és összekeverés után lefordítva tesszük ki az asztalra. 

Vannak további kártyák is, amelyeken olyan ételek szerepelnek, amelyek 

fűszerezéséhez az adott fűszernövényt használják fel. Így a memóriajátékban 

növények és ételek is szerepelhetnek. 


☼ Töltsünk meg két dobozkát mindegyik fajta gyógynövénnyel 

☼ Vágjuk apróra a gyógynövényeket és töltsük két átlátszó filmes dobozba a 

kóstoláshoz 

☼ Esetleg megjelölhetjük a dobozok alját típusonként azonos színű felragasztható 

pöttyökkel. 

Készítsünk elő két kis ágacskát mindegyik gyógynövényből vagy ragasszuk őket 

üres kártyalapokra vagy játszhatunk a dobozban levő kártyákkal is. 

195



A gyerekek számára kiosztható munkalapok (ML) 

Tervezett brosúrák a tevékenység-alapú tanuláshoz 

Elkészült brosúrák 

ML1 

ML 2 

ML 3 

ML 4 

ML 5 

ML 6 

ML 7 

ML 8 

ML 9 

ML 10 

ML 11 

Kázmér, a gyógynövényes cserép története 

Fűszersó recept 

Cím 

Cím 

Cím 

Cím 

Cím 

Cím 

Cím 

Cím 

Cím 

WH 1 

Kázmér, a gyógynövényes cserép története 

Kázmér, a gyógynövényes cserép szomorú. Már elég régóta ücsörög az óvoda 

alagsorában. Magányosnak és üresnek érzi magát. Egykor vidám volt, igen, de ez 

már évekkel ezelőtt volt. Abban az időben az egyik óvónő hozta őt a csoportnak. Az 

óvónéni a gyerekekkel gyógynövényeket ültetett Kázmérba és ekkor kapta ezt a 

különleges nevet is. 

Most már évek óta porosan ücsörög az alagsor legeldugottabb sarkában és arra vár, 

hogy újra felfedezzék. Ezen a tavaszon végre eljött az idő. Tanja, az óvónő 

anyagokat keres a húsvéti barkácsoláshoz és ekkor felfedezi a különös cserepet. 

Odamegy, hogy közelebbről megnézze, mi lehet az a furcsa alakú cserép. 

Megtetszik neki és felviszi magával, letisztítja, majd nagy betűs feliratot vesz észre 

az oldalán: KÁZMÉR, A GYÓGYNÖVÉNYES CSERÉP”. 

Tanjának azonnal megtetszik a cserép. A csoportja tavasszal amúgy is a 

gyógynövényekkel foglalkozik. Elhatározza, hogy új növényeket ültet az óvodásokkal 

Kázmérba. 

196


Még aznap, amikor hazafelé tartott Tanja, bement egy kertészetbe. Éppen azon a 

napon reggel érkezett friss fűszernövény szállítmány hozzájuk. Tanja 6 különböző 

növényt ültethet a gyógynövényes cserépbe, mivel Kázméron hat nyílás van a 

növények számára. Az óvónő a következő növényeket választja: .................... 

Másnap Tanja megmutatja az óvodás gyerekeknek, milyen értékes dolgot talált az 

alagsorban. Közösen megtöltik Kázmért friss virágfölddel, és beleültetik a 

gyógynövényeket. 

Képzelhetitek, milyen boldog most Kázmér. Egész tavasszal és nyáron szedhetik a 

gyógynövényeket a gyerekek. Az is előfordul, hogy az óvodások csak úgy lecsípnek 

egy levélkét, hogy megkóstolják. 

És most mi is elkészíthetjük és elnevezhetjük együtt a gyógynövényes cserepünket. 

WH2 

Fűszersó recept 

Hozzávalók: 

1 kg só, 10 evőkanál szárított fűszernövény 

Különösen jól megfelelnek: 

Petrezselyem, bazsalikom, zellerlevél, majoránna, citromfű, zsenge hagymahajtások, 

és egészen kevés lestyán. 

Tegyük a növényeket egy rácsra, takarjuk le konyhai törlőkendővel és szárítsuk a 

sütőben legfeljebb 40 - 50°C hőmérsékleten. 

Amikor a növények “ropogósra” száradtak, törjük össze őket alaposan a kezünkben, 

és szitáljuk át egy nagy, finom szövésű szitán. 

Keverjük össze a sóval az apróra tört fűszereket egyenletesen és töltsük a keveréket 

egy száraz. tiszta csavaros tetejű üvegbe. 

4 SZAKIRODALOM: 

197

ISKOLA A HEGYI LEGELŐN 

“ÉLET A HEGYI LEGELŐN” 





198

Iskola a hegyi legelőn 


ISKOLA A HEGYI LEGELŐN 

“ÉLET A HEGYI LEGELŐN” 


1 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 

Projekt régió: Tirol 

Intézmény: Landwirtschaftskammer Tirol (Tiroli Agrárkamara) 

Cím: Iskola a hegyi legelőn; Élet a hegyi legelőn 

Célcsoport: 6-13 éves gyerekek 

Együttműködő partner: alpesi legelő tulajdonos gazdák, Tiroli tartományi kormányzat – 

Mezőgazdasági Hivatal 

2 TARTALOM ÉS MÓDSZERTAN 


Az “iskola a hegyi legelőn” program az “iskola a farmon” programon alapszik, és 

lehetőséget nyújt az iskolás gyerekeknek, hogy megismerjék a hegyi legelőn folyó munkát 

és életet. A gyerekek ezáltal valós képet kapnak az alpesi legelőkről. Játékos módon 

megismerhetik a hegyi legelők jellegzetes állatait és növényvilágát. Az iskola a hegyi 

legelőn olyan program, ahol az életszerű tanuláson van a hangsúly, a tanulás az összes 

érzékszerv bevonásával történik (tapintás, szaglás, ízlelés). 

A vezetők a nap folyamán a következő alapinformációkat adják át a gyerekeknek: 

1. Az alpesi gazdák évszázadokon keresztül megőrizték az alpesi kultúrtájat a legelők 

ápolásával és legeltetéssel. 

2. A hegyi legelők művelésével a gazdák ápolt vidéki tájat, többfunkciós életteret 

biztosítanak a lakosság számára. 

3. A hegyi gazdálkodók kiváló minőségű élelmiszereket állítanak elő. 

Az iskola az alpesi legelőn program főként kisiskolásoknak szól (július elejétől az iskolaév 

végéig, illetve az iskolaév elejétől szeptember végéig). 


Alpesi legelők felkeresése, ahol a gyerekek különféle feladatokat oldanak meg. 


6-7 óra 

3 MEGVALÓSÍTÁS / TEVÉKENYSÉG FÁZISAI: 

199



Mi az a hegyi legelő 

A gyerekek megválaszolják a kérdést és összegyűjtik a témával kapcsolatok ismereteiket. 

A csoport vezetője elmagyarázza, hogy valójában miért is van szükség hegyi legelőkre; 

valalmint hogy a most meglátogatott legelő mindig így nézett-e ki, mint most. 

Játék: 

Minden gyerek húz egy kártyát, melyen egy tipikus alpesi legelőn használt tárgy képe 

látható. A gyerekeknek meg kell keresniük az adott tárgyat. 


Csoportok alakítása – a legelő növényeinek megismerése kisebb csoportokban 

Mi virít itt 

A legelő jellegzetes növényei (pl. sóska, zörgőfű, sisakvirág). A csoport vezetője megkéri a 

gyerekeket, hogy kis csoportokban gyűjtsenek a legelőről különböző növényeket, majd 

közösen meghatározzák azokat. A növények esetleges felhasználási lehetőségeit is 

megbeszélhetik (gyógynövények). 

Tízórai 

Legendás barlangok, sziklák vagy kövek 

Például egy legenda szerint valaha ezen a legelőn titokzatos dolgok történtek. A legendát 

vagy történetet elmondjuk vagy felolvassuk a gyerekeknek. Lehetőség szerint ezeknek a 

titokzatos helyeknek a közelében. 

A hegyi legelőn végzett munkák megismerése 

Gazdálkodási formák 

A vezető kiválaszt egy helyet, ahol a gyerekek megnézhetik, mi történik akkor, ha nem 

művelik rendszeresen a legelőt. A gyerekek segíthetnek a gazdának a munka 

elvégzésében. 

Ebéd 

Délutáni program – a hegyi legelőn élő állatok megismerése 

Magas hegyekben élő állatok (pl. zerge, sas) 

A gyerekek találgatnak, milyen állatok élnek a magas hegyi területeken A csoport vezetője 

mutathat a gyerekeknek kitömött állatokat vagy állati részeket és elmagyarázhatja hogy 

például hogyan kell egy zergeszarv segítségével megállapítani az állat korát. 

Játék: “A sas zergét fog” – Egy gyerek ül a többiek által alkotott kör közepén – a “sas” 

körülötte fut körbe, és megpróbálja elkapni – a középen ülő vízpisztollyal védekezhet. 


200


Élő hagyományok a hegyi legelőn 

A gyerekek megtanulnak egy jellegzetes helyi dalt és ezzel búcsúznak a hegyi legelőtől. 




ML 1 

ML 2 

ML 3 

ML 4 

ML 5 

ML 6 

ML 7 

ML 8 

ML 9 

ML 10 

ML 11 

Cím 

Cím 

Cím 

Cím 

Cím 

Cím 

Cím 

Cím 

Cím 

Cím 

Cím 

4 Szakirodalom: 

201

BURGONYA – A NAGYSZERŰ GUMÓ 





202

Burgonya, a nagyszerű gumó 


Burgonya – a nagyszerű gumó 

„Egészséges táplálkozás gyerekeknek“ 


1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 

Projektrégió: Tirol 

Projekt intézmény: Landwirtschaftskammer Tirol 

Cím: Burgonya – a nagyszerű gumó 

Egészséges táplálkozás gyerekeknek 

Célcsoport: A „Burgonya, a nagyszerű gumó” című program főként óvodás korú 

gyerekeknek szól. A módszerek megfelelőek általános iskolás gyerekek számára is, 

8 éves korig. 

Együttműködő partnerek: Óvodák és gazdaságok 

2. TARTALOM ÉS MÓDSZERTAN 



foglalkozik. A különböző témakörökben kidolgozott programok az óvodában játékos 

módon keltik fel a gyerekek érdeklődését az egészséges táplálkozás iránt. 



A programot óvodapedagógusok vezetik az egyes óvodákban. Az ehhez szükséges 

tananyagokat és egyéb segédletet a program biztosítja. A segédlet két fő témára 

tagolódik. Az első rész az élelmiszerekkel kapcsolatos elméleti és 

táplálkozásfiziológiai információkat nyújt az óvodapedagógus számára. A második 

részben a gyerekekkel történő, gyakorlati végrehajtással kapcsolatos ajánlásokat 

olvashatják az óvodapedagógusok. A program céljai a következők: 

4. Közvetlen és „első kézből” történő tapasztalatszerzés a helyi élelmiszerekről 

és italféleségekről az összes érzék segítségével 

5. Az érdeklődés játékos felkeltése az élvezetes és egészséges táplálkozás iránt 



203




9. A burgonya fejlődésének és származásának megismerése – az ültetéstől a 

betakarításig 

10. A „natúr“ burgonya megízlelése 

11. A burgonya kártevőinek megismerése 

12. Burgonyás ételek felismerése 


14. Szociális és fiziológiai készségek fejlesztése, mint pl. nyerés és vesztés közös 

elsajátítása, a finommotoros képességek fejlesztése 



Forgatókönyv a „Burgonya – a nagyszerű gumó“ programhoz 


Tevékenység közbeni tanulás különböző játékok és történetek segítségével. 


2 óra 

3. MEGVALÓSÍTÁS / A TEVÉKENYSÉG FÁZISAI 


A kör közepén egy zsákban egy nagy burgonya (a ládából) van elrejtve. 

A gyerekek egymás után odamehetnek egyenként, megfoghatják, anélkül, hogy 

odanéznének, és találgathatnak, mi van a zsákban. Az óvónő végül elárulja a 

megfejtést, miután minden gyerek sorra került. 


Körben elhelyezzük a székeket 

A gyerekeket odahívjuk 

Egy nagy burgonyát helyezünk a kör közepére egy zsákban 

Esetleg főzhet burgonyát, amit a játék után elfogyasztanak 

Készítsen a történetet kísérő képeket 

További lehetőség 

Jó ötlet előre megfőzni a burgonyát, hogy a mese után vajjal és sajttal 

elfogyaszthassák. 

Variációk 

A történet tetszés szerint rövidíthető vagy bővíthető. 

A történet felkészülés lehet egy gazdaság meglátogatásához a burgonya betakarítás 

idején. 

A képeket felhasználhatják a gyerekek önálló játék közben a történet elismétléséhez, 

újbóli elmondásához vagy eljátszásához. 

204


4 TARTALOM ÉS MÓDSZERTAN (BURGONYA BETAKARÍTÁS) 

Rövid ismertető (célok és tartalom): 

Társasjáték, ahol a cél egy nagy közös burgonya-betakarítás 


Tevékenység közbeni tanulás 


2 óra 

5 MEGVALÓSÍTÁS/ A „BURGONYA-BETAKARÍTÁS“ TEVÉKENYSÉG FÁZISAI: 


Minden játékos gazdálkodó, akik burgonyát takarítanak be a nyár végén. A játék 

célja, hogy együtt betakarítsanak egy burgonyaföldet. 


Minden játékos gazdálkodó, akik burgonyát takarítanak be a nyár végén. A játék 

célja, hogy együtt betakarítsanak egy burgonyaföldet. 

A traktor a startmezőn áll, és a legfiatalabb gazda kezdheti a játékot. 

Egyet dob a kockával és a dobásnak megfelelő számú burgonyáig előre lép – ahány 

pontot dob a játékos a kockával, a dobás annyi burgonyabokornak felel meg. A 

játékos kihúzza a burgonyát a talajból, és különböző szimbólumokat talál az alján – 

lásd a leírásban. Minden gyerekre sor kerül. Ha egy játékos “speciális burgonyához” 

ér, húzhat egy kártyát és a csoportnak fel kell ismernie, hogy a képen burgonyás étel 

van-e. Amennyiben burgonya van benne, a játékos áttehet annyi burgonyát a 

dobozból a zsákba, ahányat a kártya mutat. Ha a kártyán nem burgonyás étel van, a 

burgonyákat a fekete zsákba kell tenni. 

A gazda célja, hogy annyi burgonyát takarítson be, amennyit csak lehetséges, és 

ezeket a barna zsákba tegye. Ha a játék végén több burgonya van a barna zsákban, 

mint a feketében, a gazdák megnyerték a játékot. Ha a fekete zsákban van több 

burgonya, a gazdák „vesztettek” ebben a betakarítási időszakban. 

A játéknak akkor van vége, ha a traktor visszaért a kiindulási pontra, vagy ha minden 

burgonyát betakarítottak (ez több kört is jelenthet). 

Jelmagyarázat: 

5 burgonya, 4 burgonya vagy 3 burgonya: Nagyszerű! Begyűjtheted a megfelelő 

mennyiségű burgonyát – vedd ki őket a dobozból és tedd át a gazda barna 

krumpliszsákjába. 

cserebogár lárva: Jaj, ne! Ezen a növényen cserebogár lárvák rágcsálnak, tegyél át 4 

burgonyát a dobozból a fekete zsákba. Ez rossz dolog, de a gazda sajnos nem 

adhatja el ezeket a burgonyákat. 

Burgonyabogár: Jaj, ne! Ezen a növényen burgonyabogarak és lárváik rágcsáltak, 

vegyél ki 3 burgonyát a dobozból és tedd át őket a fekete zsákba. 

Drótférgek: Jaj, ne! A drótférgek (az Alaus oculatus lárvaalakjai) megszurkálták a 

burgonyát. A farmer nem adhatja el ezeket a burgonyákat, tegyél át kettőt a fekete 

zsákba! 

205


Nap: Egy burgonya túl közel nőtt a talaj felszínéhez, ezért zöld foltok jelentek meg 

rajta. Nem azért, mert még nem érett, hanem mert a napfény zöldre színezi a 

gumókat. Ezek a részek mérgezőek! Tegyél egy burgonyát a fekete zsákba! 

Előkészületek: 

Kis, fából készült traktor 

Játéktábla 

Lefelé fordítva elhelyezzük a kártyákat az asztalon 

Kocka 

6 TARTALOM ÉS MÓDSZERTAN (BURGONYÁBÓL KÉSZÜLT RAGASZTÓ) 


Mi minden készíthető burgonyából 




tetszőleges 

7 MEGVALÓSÍTÁS/ A TEVÉKENYSÉG FÁZISAI (BURGONYÁBÓL KÉSZÜLT RAGASZTÓ): 


Reszeljük le a meghámozott burgonyákat. Tegyük őket egy tálba és adjunk hozzá 3 

evőkanál vizet. 

Néhány perc múlva nyomjuk a kanalat a masszába. A keményítő összegyűlik a 

kanálban. 

Melegítsünk fel 4 evőkanálnyi keményítőt és 4 evőkanál vizet, egészen addig, amíg 

besűrűsödik. Ne forraljuk fel. 

Kész a burgonya-ragasztó. 

További lehetőség: A burgonya-ragasztóval szép „föld-képeket” készíthetünk. 

Földet gyűjtünk, lehetőség szerint különböző színűeket, és kis tálkákban 

összekeverjük a burgonya-ragasztóval. 

A gyerekek kézzel vagy ecset segítségével érdekes föld-képeket készíthetnek. A 

földdel festett képeket őszi levelekkel vagy egyéb, az erdőben gyűjtött anyagokkal 

dekorálhatják a gyerekek. 


• 1 burgonya reszelő 

• 1 evőkanál 

• 1 kis méretű tál 

• 5 burgonya 

• 1 tányér 

• 1 habverő 

206


• 1 fazék 

• víz 

• erős papír/karton (esetleg színes) 

• ecsetek 

• tálkák 

• különböző színű talajok (pl. tőzeg, virágföld, homok) 

• Készítsünk elő asztalokat a munkához. 

8 TARTALOM ÉS MÓDSZERTAN (BURGONYAKÓSTOLÁS) 


Különböző burgonyafajtákat főzünk, alaposan megfigyeljük őket, megkóstoljuk és 

megfigyeljük, miben különböznek egymástól. 




2-3 óra 

9 MEGVALÓSÍTÁS/ A TEVÉKENYSÉG FÁZISAI (BURGONYÁBÓL KÉSZÜLT RAGASZTÓ): 


A gyerekek és az óvónő alaposan megtisztítják a burgonyákat (megmossák és 

kefével ledörzsölik), beleteszik egy fazék vízbe, és puhára főzik. 

A főzési idő a burgonyák méretétől függ. 


Minden gyerek tányérjára egy fél főtt és egy fél nyers burgonya kerül, azonos 

fajtából. A gyerekek alaposan megfigyelik a burgonyákat és megpróbálják leírni a 

különbségeket. Megérintik a héját és megfigyelik az állagbeli különbségeket. Együtt 

megkóstolják a burgonyákat. 

Ez után egy kiskanállal megkóstolják a főtt burgonyát is. Tudatosan megízlelik, és 

fűszerezés nélkül fogyasztják el. 

A burgonyákat ne harapd, hanem a nyelveddel nyomd szét őket. Melyik a puhább 

Melyik ízlik neked jobban Milyen az ízük 

A gyerekek megpróbálják felismerni, hogy melyik burgonya lisztesebb, és melyik 

ragadósabb. 

Az óvónő megbeszélheti a gyerekekkel, hogy melyik fajtát melyik ételhez használjuk, 

például a puhább, lisztesebb fajták alkalmasabbak burgonyapüré készítéséhez, míg 

a tömörebb, „viaszos” állagúakból burgonyasaláta készülhet. 

Természetesen a burgonyákat bekötött szemmel is megkóstolhatják a gyerekek. 

207


A feladat végrehajtása után a gyerekek megehetik a burgonyát sóval, vajjal és sajttal. 

Kóstolás után 

A gyerekek lerajzolhatják a burgonyákat, vagy vízfestékkel befestve a burgonyák 

vágási felületét, nyomdát készíthetnek belőlük. 

Előkészület/megvalósítás/szükséges anyagok 

• különböző burgonyafajták, legalább: 

• lisztes és „viaszos” burgonyák (minden gyereknek minden fajtából egy 

darab) 

• egy fazék víz 

• só 

• vaj 

• sajt 

• tányérok a gyerekek számára 

• kiskanalak 




ML 1 

ML 2 

ML 3 

ML 4 

ML 5 

ML 6 

ML 7 

ML 8 

ML 9 

ML 10 

ML 11 

Stoffel – a különleges burgonya 

Cím 

Cím 

Cím 

Cím 

Cím 

Cím 

Cím 

Cím 

Cím 

Cím 

208


ML1 

Stoffel – a különleges burgonya 

A Neuner család mindenévben koraősszel egy nagy zsák burgonyát vásárol a közeli 

gazdaságból, így a családnak télire elegendő burgonyája van otthon. Akár sült 

burgonya, burgonyapüré, burgonyaleves, vagy burgonyagombóc – a burgonya 

mindenképpen nagyon finom étel. 

A finom burgonyákon kis foltok vannak, melyeket szemnek hívnak. Ezekből a 

szemekből rügyek fejlődnek. Azok a burgonyák, amelyeken rügyek vannak, nem 

alkalmasak főzéshez. Ezért tárolják őket a hűvös pincében. A pincének sötétnek is 

kell lennie, hogy a burgonyák nehogy megzöldüljenek. 

Neuner asszony időnként leküldi két gyerekét, Fabiant és Johannát a pincébe 

burgonyáért. A krumpliszsákban vagy egy nagyon nagy, nem túl szép, formátlan 

burgonya, ami tele van rügyekkel. Fabian Stoffel-nek hívja, és mindig otthagyja a 

zsákban. A gyerekek mindig a kisebb és szebb burgonyákat választják. Anya néha 

mondja is a gyerekeknek: „Hagyjátok Stoffel-krumplit a pincében, ma nem szeretném 

megfőzni.” 

Időközben eljött a tavasz, és a zsákban egyre jobban fogytak a burgonyák. Találjátok 

ki, ki maradt a végére Bizony, Stoffel volt az egyetlen és utolsó burgonya a 

zsákban. Fabian és Johanna gondolkozni kezdett, mit is tehetnének a kövér 

burgonyával. Főzéshez kevés az egész családnak, eldobni természetesen kár lenne, 

és barkácsoláshoz… semmi jó ötlet nem jut eszükbe. 

Egyszer csak Johannának támad egy ötlete. Az óvodában tanulták, hogy hogyan 

termesztik a burgonyát a szántóföldön, és hogy a gazda olyan burgonyákat ültet, 

amiken sok szem van. A családnak sajnos nincsen kertje, így Fabiannak is tetszik az 

ötlet, hogy vigyék vissza Stoffelt a gazdához. Délután anyukájuk el is küldi őket a 

gazdához tojást vásárolni. Büszkén adja oda a gazának Stoffelt Johanna és Fabian, 

és elmesélik neki az ötletüket. „Még el is vágom kétfelé a nagy, kövér Stoffelkrumplit, 

és persze hogy szívesen elültetem a földemen. Ha szeretnétek, segíthettek 

is nekem a jövő héten.” 

A gyerekek nagyon örülnek és nagy lelkesedéssel segítenek a burgonyaültetésnél. 

„A gazda megígérte nekünk, hogy a betakarításnál is segíthetünk.” – meséli Fabian 

büszkén a szüleinek. A gyerekek gyakran ellátogatnak a burgonyaföldre, hogy 

megnézzék, hogyan fejlődnek a növények és már alig várják az őszi betakarítást. 

Először csak néhány leveles, kis növénykéket látnak, amik az úgynevezett 

bakhátakon nőnek. Néhány hét elteltével sok apró, lilás fehér virág jelenik meg a zöld 

levelek között. A burgonya termése – a burgonyabogyó - nem ehető, sőt mérgező! 

Az ízletes burgonyagumók a föld alatt nőnek. 

Amikor a növények szürkés barnára színeződnek, elérkezett az ideje, hogy 

fellazítsák a talajt, és kiássák a burgonyagumókat. A gyerekek meglepetten 

tapasztalják, hogy egyetlen elültetett gumóból 10 új gumó növekszik. Néha akár 15, 

vagy még több gumót találnak egy növény alatt. 

A betakarítás után a gyerekek körbejárhatják a burgonyaföldet egy zsákkal, 

összegyűjthetik a megmaradt gumókat és hazavihetik magukkal. Este az egész 

család különösen finom sajtos vajas főtt burgonyát vacsorázik. 

Ősszel ismét vásárol a Neuner család egy nagy zsák burgonyát a gazdától. Johanna 

és Fabian egyaránt meg van győződve arról, hogy a vásárolt burgonyák közül 

néhány Stoffel „burgonya-gyereke”. 

Még sohasem ettek ilyen finom burgonyát, mint ebben az évben! 

209

“A SAJT – ÜDVÖZLÜNK KASPAR 

SAJT-KONYHÁJÁBAN” 





210

A sajt – üdvözlünk Kaspar sajt-konyhájában 


“A SAJT – ÜDVÖZLÜNK KASPAR SAJT-KONYHÁJÁBAN” 

“Az egészséges táplálkozásról gyerekeknek” 


1. Általános információk 

Projektrégió:Tirol 

Projekt intézmény:Landwirtschaftskammer Tirol 

Cím: A sajt – Üdvözünk Kaspar sajt-konyhájában 

Az egészséges táplálkozásról gyerekeknek 

Célcsoport: „A sajt - Üdvözlünk Kaspar sajt-konyhájában” című program főként 

óvodás korú gyerekeknek szól. A módszerek megfelelnek általános iskolás gyerekek 

számára is, 8 éves korig. 

Együttműködő partnerek: Tiroli óvodák és gazdaságok 

2. Tartalom és módszertan 







A programot óvodákban valósítják meg, óvónők vezetésével. Az ehhez szükséges 

tananyagokat és egyéb segédletet a program biztosítja. A segédlet két fő témára 

tagolódik. Az első rész az élelmiszerekkel kapcsolatos elméleti és 

táplálkozásfiziológiai információkat nyújt az óvodapedagógus számára. A második 

részben a gyerekekkel történő, gyakorlati végrehajtással kapcsolatos ajánlásokat 

olvashatják az óvodapedagógusok. 




2. Az érdeklődés játékos felkeltése az élvezetes és egészséges táplálkozás iránt 





6. A sajtkészítés alapjainak megismerése – milyen alapanyagok és eljárások 

szükségesek a sajt készítéséhez (alapanyagok és eszközök bemutatása) 

211


7. Különféle ízek és aromák megkülönböztetése 

8. Különféle sajtok megkülönböztetése 


10. Szociális és fiziológiai készségek fejlesztése, mint pl. a házi termékelőállításhoz 

kapcsolódó tevékenységek 



3. Forgatókönyv „A sajt - Üdvözlünk Kaspar sajt-konyhájában” című 

programhoz 


Igazi sajtszakértők - háromféle sajt tanulmányozása több érzékszerv segítségével 


Érzékelés közbeni tanulás különböző tevékenységek és játékok segítségével. 


2 óra 

4. MEGVALÓSÍTÁS / A „SAJT“ TÉMAKÖRHÖZ KAPCSOLÓDÓ TEVÉKENYSÉG FÁZISAI: 


Az óvónő három, sajtot ábrázoló képet mutat és felolvassa a hozzájuk tartozó 

leírásokat, lehetőleg a hozzájuk illő akcentussal! 

A magyarázatok felolvasása után a gyerekeknek ki kell találniuk a sajtok eredetét és 

a képekhez kapcsolni azokat. 


Minden gyereknek adjunk külön tányéron három kis sajtkockát. A gyerekek az óvónő 

szóbeli irányításával megkóstolják a sajtokat: 

Először is megszagoljuk a sajtokat. Le tudjátok írni, milyen szaguk van Esetleg a 

nevét is tudjátok Nézzétek meg a sajtot. Milyen színe van Vannak benne lyukak 

Kemény vagy inkább lágyabb az állaga 

Most harapjunk bele az első sajtkockába és kicsit “pihentessük” a nyelvünk és a 

szájpadlásunk között. Milyen érzés Milyen az íze Erősen kell rágni 

Milyen ízű a te kedvenc sajtod 

A kóstolást követően: 

A maradék sajtkockát tűzzük fel fogpiszkálókra és mindegyiket szúrjuk bele egy fél 

káposztába. Uzsonnára a gyerekek megehetik a “sajt-sünit” vajas kenyérrel. 

Előkészület / szükséges anyagok 

• Vásároljunk sajtot és vágjuk fel falatnyi kockákra 

• Készítsünk elő tányérokat a gyerekek számára 

212


• Helyezzünk egy fél káposztát egy nagy tányérra 

• Tányérok 

• Fogpiszkálók 

• Fél káposztafej 

• Vaj 

• Kenyér 

• Kés 

• Sajtokat ábrázoló képek 


Változatok: 

• Amennyiben szeretné változtatni a nehézségi fokot, több illetve kevesebb féle 

sajtot is kóstoltathat 

• A sajtkockákat úgy is elhelyezhetjük, hogy a gyerekek maguknak 

hozhassanak belőlük 

• A sajtok kóstoltatásához használhatunk vidám, letakart szemüveget vagy 

szembekötő kendőt is 

• Készíthetünk főtt burgonyát is, hogy a gyerekek együtt kóstolhassák meg a 

sajtot, vajat és a burgonyát. 

• A “sajt-sünit” tovább díszíthetjük zöldségekkel és gyümölcsökkel. 

• Elhagyható a sajtokhoz fűzött magyarázat felolvasásakor az akcentus. 

5 TARTALOM ÉS MÓDSZERTAN (KASPAR SAJTKONYHÁJA) 


Kaspar megmutatja a sajtkonyháját, és megtanít a sajtkészítésre 




2 óra 

6 MEGVALÓSÍTÁS / A TEVÉKENYSÉG FÁZISAI 


A hozzávalókat és a eszközöket elhelyezzük a kör közepén, a gyerekek találgatnak, 

melyiket mire használják. 


Az óvónő elmeséli vagy felolvassa a mesét (ld. Melléklet). 

Az egyik gyerek a történetben leírtak szerint sajtmesternek öltözik. 

A történetnek megfelelően bemutatják az óvodás csoportnak a friss-sajt késztés 

fázisait. 

Minden gyerek elvégez egy munkafázist, különösen a fölözéshez és a fűszerezéshez 

van szükség sok szorgos kézre. 

213


Befejezés: 

A friss-sajtot másnap elfogyaszthatják a gyerekek uzsonnára és a savót is 

megkóstolhatják. 

Tipp: Ne igyunk túl sok savót, mert hashajtó hatása lehet. 

Tipp: A savó különösen finom gyümölcslével, például szűretlen almalével. 

Előkészület / szükséges anyagok 

• A gyerekek körbe ülnek földön vagy székeken 

• Helyezzük el a képeket – tegyük őket felfordítva a földre 

• Készítsük elő az alapanyagokat és az eszközöket 

• Meleg tej (langyos, 38 C° alatt) 

• 3 l pasztőrözött tej 

• 1/8 l író 

• Só 

• Fűszernövények (ha lehet, frissen felaprított) 

• Oltó 

• Tál 

• Fakanál 

• Kés 

• Esetleg egy hordozható főzőlap 

• Hőmérő 

• Konyhai papír törlőkendő, konyharuha, stb. 

• Köpeny, sapka, védőpapucsok 


Sajtképek 

Név: Brie 

Becenév: Lui Brie 

Lakcím: A dédszüleim Franciaországban éltek, francia származású vagyok. 

Mostanában már egész Európában otthon érzem magam. Jómagam …………. –ban 

készültem, és a “Qualität Tirol” minőségi védjegyet viselem. 

Kedvenc ételem: Bagett, ami szintén Franciaországból származik. Oui, ezzel igazán 

nagyon ízletes vagyok! De főtt burgonyával is …….mmmm……igazán jól érvényesül 

az ízem! “Bon Appetit!“ 

Name: Alpesi sajt 

Becenév: Bergkas Seppl 

Lakcím: Kolsass-ból jövök, az alpesi sajtkészítőtől. A sajtmester a közeli 

gazdaságok tejét dolgozza fel a finom sajtok készítéséhez. 

Kedvenc ételem: Az igazi, ízletes házikenyérrel különösen finom vagyok! “AN 

GUATN!“ 

Név: Emmentáli 

Becenév: Emmi 

214


Lakcím: Innsbruckból származom, a Tyrol Milch-től jövök. Ott készítettek sok másik 

sajttal együtt, és addig tároltak, amíg megértem, és jellegzetes ízem lett. Így kerültem 

az üzletbe, ahol most is vagyok. 

Kedvenc ételem: Leginkább egy ízletes barna vagy magos kenyérrel szeretnek. Egy 

kis vaj is jól áll nekem – igazán ízletes leszek tőle. “MAHLZEIT!” 




ML 1 

ML 2 

ML 3 

ML 4 

ML 5 

ML 6 

ML 7 

ML 8 

ML 9 

ML 10 

ML 11 

Mese - Kaspar sajtkonyhája 

Cím 

Cím 

Cím 

Cím 

Cím 

Cím 

Cím 

Cím 

Cím 

Cím 

Mese - Kaspar sajtkonyhája 

Sziasztok! Kaspar vagyok, egy gazda, aki teheneket tart és maga fel is feldolgozza a 

tejüket. A tej egy részéből sajtot, vajat, vagy joghurtot készítek. Ezeket a 

finomságokat a piacon adom el, vagy közvetlenül a gazdaságból. 

Gyertek velem, megmutatom a sajtkonyhámat. 

Először viszont fel kell húznotok ezeket a mulatságos védőpapucsokat a cipőtökre. 

Mindenki mossa meg a kezét, vegyen fel egy köpenyt és egy sapkát. Nagyon fontos, 

hogy semmilyen piszok ne jusson be a sajtkészítő műhelybe! 

Most már elkezdhetitek a munkát, mint kis sajtkészítő tanoncok – lássunk hozzá! 

Most megmutatom nektek a sajtkészítő műhelyemet. Láthatjátok, hogy a padlón 

mindenütt járólap van, a falakon pedig csempe. 

Ez azért fontos, hogy könnyen tisztán tartható legyen a helyiség. A nagy kádakat és 

tárolókat, amelyekben a sajt készül, szintén alaposan ki kell tisztítani. 

Természetesen az embereknek, akik a sajtot készítik, szintén makulátlanul tisztának 

kell lenniük. 

Itt láthattok egy nagy edényt, ami melegen lehet tartani, mint például egy fazekat a 

tűzhelyen. Most pedig lássunk hozzá a friss-sajt készítéshez! 

Előkészített alapanyagokat és eszközöket fogunk használni. 

215


Először melegítsük a tejet 37°C-ra. Ugyanennyi a testünk hőmérséklete is. Érintsétek 

meg magatokat, és hasonlítsátok össze a testhőmérsékleteteket a tej 

hőmérsékletével. 

Ezután adjunk a tejhez körülbelül 1/8 liter írót. 

Feloldok egy késhegynyi oltót egy kevés vízben, és hozzáadom a langyos tejhez. 

Most még egyszer gyorsan összekeverem az egészet. Az igazi sajtmesterek fentről 

lefelé keverik a tejet, nem pedig körkörösen, hogy a tej gyorsabban alvadjon. 

Hagyjuk az alvadó tejet egy ideig pihenni, ne nyúljunk hozzá. 

Néha ellenőrzöm a tej hőmérsékletét, aminek mindig állandónak kell lennie. 

Vigyázok, nehogy megmozduljon a tej, mert most tökéletes nyugalomra van 

szüksége. 

Körülbelül egy óra múlva a tej megalszik, megszilárdul. 

Mindjárt elmesélem, hogyan kell folytatni, hogy nélkülem is tudjátok folytatni a 

munkát. 

A megalvadt tejet óvatosan felvágom a sajthárfával olyan sok kis kockára, amennyire 

csak lehetséges (ha nincs már eszköz kéznél, egy egyszerű kést is lehet használni 

helyette). Így könnyebben kiengedi magából a folyadékot. Tudjátok, mi a neve ennek 

a folyadéknak A legtöbben közületek már biztosan ittak ilyet. Savónak hívják, és 

biztosan ismeritek a „Latella” nevű italt, amit savóból készítenek. 

Ha felvágtuk a sajtot sok apró kockára, várunk egy kicsit és megfigyelhetjük, hogyan 

folyik ki belőle a savó. 

Most beleöntöm a sajtot az előkészített formákba. A sajtot rétegekben jól megsózzuk 

és fűszerezzük. 

Természetesen mindenki megkóstolhatja a „nyers” sajtot. Az íze hasonlít a 

mozzarellára, amit néhányan biztosan ismernek közületek. 

Miután az összes sajtkockát formába töltöttük, a munka nagy részét el is végeztük, 

készen van a friss-sajt! 

Most már csak egy kis türelemre van szükség. A sajttal töltött formákat tegyük bele 

egy kádba, amiben a savó összegyűlik. Egy hűvös, de nem túl hideg helyen 

pihentetjük a sajtot. 

Néhány óra múlva - de másnap már biztosan – elfogyaszthatjátok uzsonnára a saját 

készítésű friss-sajtotokat. 

A nagy tejüzemekben teljesen másként készül a sajt. A képeken láthatjátok, hogy 

milyen gépeket és eszközöket használnak. A tejüzemek hatalmas mennyiségű tejet 

használnak a sajtgyártáshoz, és természetesen sok különféle sajtot tudnak 

előállítani. Biztosan megfigyeltétek már, milyen sokféle sajt kapható a 

szupermarketekben. Például kapható: …………. 

Minden sajtféle más módon készül. 

Egyébiránt a sajtok tipikus íze az érlelés során alakul ki. Vannak olyan sajtfélék, 

amelyeket egy évnél is tovább kell érlelni, míg másokat egyáltalán nem is érlelnek, 

mint például a mi friss-sajtunkat. 

Most megismerhettétek a sajtkonyhámat, a sajtkészítő eszközeimet és magatok is 

kipróbálhattátok őket. 

Nagyon ügyes kis sajtmester tanulók vagytok, biztosan jól sikerült a saját készítésű 

sajt! 

Sok szerencsét hozzá és viszontlátásra! 

Tipp: A savó világossárga, tejszerű színt kap. Összekeverhetjük egy kevés 

gyümölcslével, de megkóstolhatjuk natúr formában is! 

216


Tipp: A kis „sajtmesterek” ne beszéljenek, köhögjenek, tüsszentsenek, stb. a 

sajtkészítő edény felett, hogy a munkát higiénikus körülmények között végezhessük. 

Tipp: Javasoljuk, hogy az óvónő előre melegítse fel a tejet, hogy a történet 

elmesélésekor ne kelljen túl sokáig várni, míg langyos lesz a tej. 

Amennyiben lehetséges, az egyszerű eszközöket készítsük elő (3 forma, hőmérő, 

stb.) 

217

VIDÉKI HAGYOMÁNYOK 

VIDÉKI ÉLET AZ ADVENTI IDŐSZAKBAN – ÉLMÉNYTELI ADVENT 

VIDÉKI ÉLET A HÚSVÉTI IDŐSZAKBAN 





218

Vidéki hagyományok 


VIDÉKI HAGYOMÁNYOK 

VIDÉKI ÉLET AZ ADVENTI IDŐSZAKBAN – ÉLMÉNYTELI ADVENT 

VIDÉKI ÉLET A HÚSVÉTI IDŐSZAKBAN 





Cím: Vidéki hagyományok; Vidéki élet az Adventi időszakban – Élményteli Advent; 

Vidéki élet a húsvéti időszakban 

Célcsoport:7-12 éves gyerekek 

Együttműködő partner: Innsbruck környéki gazdaságok 

2 TARTALOM ÉS MÓDSZERTAN - ADVENTI PROGRAM 


A vidéki életben nagy jelentősége van a hagyományoknak és ezek a mai napig 

fennmaradtak a családokban és a kisgazdaságokban. A program lehetőséget nyújt a 

gyerekek számára, hogy betekintsenek egy vidéki gazdaság munkájába és életébe 

az adventi és a húsvéti időszakban. 

A gazdaságok számára pedig lehetőséget ad, hogy bemutassák és elmagyarázzák 

hagyományaikat a gyerekeknek. A program fő célja a vidéki környezet és a gazda 

munkájának megismertetése és a gazdaság és az ott élő állatok bemutatása. 

Annak érdekében, hogy a gyerekek átfogó tapasztalatokat szerezzenek, a 

programok folyamán alapvető ismereteket kapnak a gabonákkal (“A magtól a 

süteményig”) és a gyapjú feldolgozásról (“nemezelés és varrás”). A cél az, hogy a 

gyerekekben tudatosuljon a hagyományok értéke és fontossága, az ünnepek 

megélése, valamint az élelmiszerek fontosságáról és egy étel elkészítéséről 

közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek. 

A diákok 

• Megismerik a gazdaság állatait és megtanulják, hogy mivel táplálkoznak 

• Alapvető ismereteket szereznek a gabonáról, a fehér- és barnalisztről, a 

különböző gabonafajtákról, a gabonával kapcsolatos alapfogalmakról 

• Megismerik a parasztgazdaságokban történő termelés jelentőségét az osztrák 

mezőgazdaság szempontjából 

• Megismerik a paraszti élet történetét és kultúráját 

219


A tevékenységorientált tanulás formája: 

Alpesi gazdaságok felkeresése, ahol a gyerekek különböző feladatokat oldanak meg. 


3-4 óra 

3 MEGVALÓSÍTÁS / A TEVÉKENYSÉG FÁZISAI - ADVENTI PROGRAM: 


• Tollfosztás – a gyerekek csipeszeket csíptetnek a többiek ruhájára – az nyer, 

akinek először elfogynak a csipeszei – aktív bemelegítő játék (lásd a 

mellékletben) 

• Kvízjáték a gazdasággal kapcsolatban (milyen régi, hány ember lakja, hány 

állatot tartanak, stb.) 

• A ház és a magtár körüljárása 

• Különböző gabonák tapintása / “búza-rágógumi” 

Melyik gabonát tartalmazzák az egyes táplálékok (sör, kenyér, tészta, zabkása…). 


A résztvevők csoportokra osztása (játékot ld. a függelékben) 

1. Csoport: Sütemény készítés 

Liszt készítése a süteményekhez (finomliszt és a teljes kiőrlésű liszt közötti 

különbség megfigyelése) és a tészta elkészítése – Karácsonyi puncs 

2. csoport: Karácsonyi dekoráció készítése 

• Szalmacsillagok – a gyerekek közvetlenül az istállóból hozhatnak szalmát 

vagy gyertyatartó készítése ágakból és mohából. 

Uzsonna 

• Karácsonyi történetek felolvasása (ld. a füzetben) 

Ezután a csoportok helyet cserélnek. 

A gazdaság felfedezése 

• Vak hernyó az istállóban – a gyerekek bekötött szemmel sorban egymás után 

bemennek az istállóba. Utána a következő kérdésekre kell válaszolniuk: 

milyen állatok vannak az istállóban, milyen szag volt benne, milyen hangokat 

hallottak… 

• Az állatok megetetése, almozás, kérdések 


Befejezés 

• A gyerekek hazavihetik a sütiket, a receptes füzetkét és a saját készítésű 

dekorációt 

• A játék befejezése: kézfogás (ld. melléklet) 

220


4 TARTALOM ÉS MÓDSZERTAN - HÚSVÉTI PROGRAM 


A gyerekek 

• Megismerik a gazdaságban élő állatokat és megtanulják, hogy mit esznek 

• Alapvető ismereteket szereznek a gabonákról, a finom- és a teljes kiőrlésű 

lisztről, a gabonák fajtáiról 

• Megismerik a gazdálkodók munkájának jelentőségét az osztrák 


• Megismerik a vidéki élet történetét és kulturális hagyományait 


Gazdaságok felkeresése, ahol a gyerekek különböző feladatokat hajtanak végre. 


3 – 4 óra 

5 MEGVALÓSÍTÁS / A TEVÉKENYSÉG FÁZISAI - HÚSVÉTI PROGRAM: 


• Játék: Farm kvartett – állatokat ábrázoló kártyákat osztanak ki a gyerekeknek 

– mindenkinek meg kell találnia a párját (azonos állatot ábrázoló kártya). A 

gyerekek csak az állatok hangját utánozhatják – aktív játék bevezetésképpen 

(további játékokat ld. a módszertani részben) 

• 

• A gyerekeknek olyan tárgyakat kell találniuk, melyek csak a húsvéti 

időszakban találhatók a gazdaságban (pl. húsvéti tojás, pálmaág (hosszú rúd 

zöld lombbal és szalagokkal díszítve), húsvéti koszorú, sült bárány… 

• Gabona állomások (felsős diákok számára, ld. melléklet) 



A résztvevők csoportokra osztása 

1. Csoport: Húsvéti koszorú sütése 

Liszt készítése a koszorúhoz (finomliszt és a teljes kiőrlésű liszt közötti különbség 

megfigyelése) és a tészta elkészítése. 

2. csoport: Húsvéti tojások és “pálmaág” készítése 

• Tojások begyűjtése az istállóból – tyúkokkal kapcsolatos teszt (hány tojást 

tojik egy tyúk naponta, a kiscsirke 21 nap alatt kel ki a tojásból, a tyúkok apró 

kavicsokat fogyasztanak az emésztésük segítéséhez…) 

• Tojásfestés növénymintákkal – a réten különféle növényeket gyűjtenek a 

gyerekek – ezeket ráteszik a tojásokra, majd egy harisnyával rögzítik, végül 

befestik. 

221


Uzsonna 

A csoportok helyet cserélnek. 





hallottak… 



Befejezés 

• A gyerekek hazavihetik a húsvéti koszorút és egy tojást 


6 TARTALOM ÉS MÓDSZERTAN – HÚSVÉTI IDŐSZAK, SÜTÉS 


A gyerekek 

• Megismerik a gazdaságban élő állatokat és megtanulják, hogy mit esznek 

• Alapvető ismereteket szereznek a gabonákról, a finom- és a teljes kiőrlésű 

lisztről, a gabonák fajtáiról 

• Megismerik a gazdálkodók munkájának jelentőségét az osztrák 


• Megismerik a vidéki élet történetét és kulturális hagyományait 

A tevékenységorientált tanulás formája: 

Alpesi legelők felkeresése, ahol a gyerekek különböző feladatokat hajtanak végre. 


3 – 4 óra 

7 MEGVALÓSÍTÁS/TEVÉKENYSÉG FÁZISAI - HÚSVÉTI IDŐSZAK - SÜTÉS : 

Bevezetés/Kezdeti motiváció: 

• Tollfosztás – a gyerekek csipeszeket csíptetnek a többiek ruhájára – az nyer, 

akinek először elfogynak a csipeszei – aktív bemelegítő játék (lásd a 

mellékletben) 

• Kvízjáték a gazdasággal kapcsolatban (milyen régi, hány ember lakja, hány 

állatot tartanak, stb.) 

• A ház és a magtár körüljárása 

• Különböző gabonák tapintása / “búza-rágógumi” 



A résztvevők csoportokra osztása (játékot ld. a függelékben) 

222


1. Csoport: Sütemény készítés 

Liszt készítése a süteményekhez (finomliszt és a teljes kiőrlésű liszt közötti 

különbség megfigyelése) és a tészta elkészítése – Karácsonyi puncs. 

2. csoport: Karácsonyi dekoráció készítése 

• Szalmacsillagok – a gyerekek közvetlenül az istállóból hozhatnak szalmát 

vagy gyertyatartó készítése ágakból és mohából. 

Uzsonna 

• Karácsonyi történetek felolvasása (ld. a füzetben) 

Ezután a csoportok helyet cserélnek. 





hallottak… 



• A gyerekek hazavihetik a sütiket, a receptes füzetkét és a saját készítésű 

dekorációt 


8 TARTALOM ÉS MÓDSZERTAN - HÚSVÉT – FILCEZÉS ÉS VARRÁS: 


A diákok 

• Megismerik a gazdaság állatait és megtanulják, hogy mivel táplálkoznak 

• Alapvető ismereteket szereznek a gyapjúfeldolgozásról és a birkanyírásról 

• Megismerik a parasztgazdaságokban történő termelés jelentőségét az osztrák 



Alpesi legelők felkeresése, ahol a gyerekek különböző feladatokat hajtanak végre. 


3 – 4 óra 

9 MEGVALÓSÍTÁS / A TEVÉKENYSÉG FÁZISAI - HÚSVÉT – FILCEZÉS ÉS VARRÁS: 

Bevezetés / kezdeti motiváció: 

• Játék – ld. módszertani részben 

• Vak hernyó az istállóban 


A résztvevők csoportokra osztása 

223


• Gyógynövények – különféle gyógynövényeket kell keresni és kitalálni a 

nevüket. 

1. csoport: Ki kicsoda az istállóban 

• A gazdaság lakóinak megismerése – “kedvenc ételek” - a takarmányok 

megismerése, majd az állatok megetetése 

• “Állatcsalád” játék – az állatcsalád tagjainak megnevezése, kor, súly, … 

2. csoport: 

• Húsvéti fészek készítése – karton doboz filctojásokkal 

• Húsvéti fészek természetes anyagokból – doboz hajtogatása és filctojás 

készítés 

• Kérdések a gyapjúfeldolgozásról – a gyerekek maguk fésülhetik a gyapjút, 

megfigyelik a különbséget a frissen nyírt és a mosott gyapjú között 

Uzsonna – húsvéti történet 

Csoportok cseréje 


• A gyerekek hazavihetik magukkal a húsvéti fészket és a filctojást 

Játék: Kézfogás – annyiszor, ahányszor csak lehetséges, majd elbúcsúzás 




ML 1 

ML 2 

ML 3 

ML 4 

ML 5 

ML 6 

ML 7 

ML 8 

ML 9 

ML 10 

ML 11 

Cím 

Cím 

Cím 

Cím 

Cím 

Cím 

Cím 

Cím 

Cím 

Cím 

Cím 

224

SÁRGARÉPA 

“EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS 

GYEREKEKNEK” 





225

Sárgarépa 


SÁRGARÉPA 

“EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS GYEREKEKNEK” 

Segédlet a tevékenység-orientált tanuláshoz a vidéki térségekben 




Cím: Sárgarépa; Egészséges táplálkozás gyerekeknek 

Célcsoport: A “Sárgarépa” c. program főként óvodás gyerekeknek szól. Az 

alkalmazott módszerek megfelelőek általános iskolás gyerekeknek is, 8 éves korig. 

Együttműködő partner: Tiroli óvodák, gazdaságok 

2. TARTALOM ÉS MÓDSZERTAN 







A programot óvodákban valósítják meg, óvónők vezetésével. 




17. Az érdeklődés játékos felkeltése az élvezetes és egészséges táplálkozás iránt 





21. A gazdák munkájának megismerése 

22. Szociális és fiziológiai készségek fejlesztése, például odafigyelni valamire, 

majd megvalósítani, zenei oktatás, beszéd- és mozgáskészség fejlesztése, 

ügyességi feladatok 

23. Konfliktushelyzetek lehetőségének megtapasztalása 



226

Sárgarépa 

25. Egy sárgarépa “életének” megismerése 

26. Különböző helyi zöldségfajták és elnevezésük megismerése 

27. Házimunkák megismerése: mosás, darabolás, stb. 

28. Saját készítésű ételek közös elfogyasztása 

A tevékenység orientált tanulás formája: 

Játékos tanulás 


1 óra 

3 MEGVALÓSÍTÁS / A „SÁRGARÉPA“ TÉMAKÖRHÖZ KAPCSOLÓDÓ TEVÉKENYSÉG FÁZISAI: 


Az óvónő mesél a gyerekeknek a történetben előforduló figurákról. Ehhez 

használhatunk fa játékfigurákat (pl. traktor, gazda, gyerekek), valamint képeket és 

tárgyakat, mint pl. üres csigaházak, sárgarépa, stb. 

Az egyes szerepekhez tartozó mozdulatokat együtt elpróbálják. 


A történetet lassan olvassuk fel, miközben a gyerekek eljátsszák a hozzá tartozó 

mozdulatokat. 

A játék egy további, kibővített formája lehet a musical-változat, ahol hangszereket is 

használunk. 

A történetet az óvónő meséli el, hangszeres kíséret mellett. 

A második felolvasásnál a gyerekek hangszerekkel kísérhetik a történetet. 

Az egyes fejezetek után az óvónő tartson megfelelő hosszúságú szünetet, hogy a 

gyerekeknek legyen elég ideje a hangszeren játszani. 

Befejezés: 

Minden gyereknek adjunk egy sárgarépát, amit hangosan ropogtathat és 

elfogyaszthat. 

Előkészület: 

• Mossuk meg a zsenge sárgarépákat, és tegyük ki egy tányérra; esetleg 

meg is hámozhatjuk, de arra ügyeljünk, hogy csak közvetlenül a 

fogyasztás előtt, nehogy megbarnuljanak 

• Készítsük elő a hangszereket 

Változatok 

• A történetet kibővíthetjük illetve lerövidíthetjük 

• A játékot többször is eljátszhatjuk, előadhatjuk 

A hangszereket változtathatjuk. 

4 TARTALOM ÉS MÓDSZERTAN (ZÖLDSÉGES ÉTEL KÉSZÍTÉSE) 


A gyerekek megismerik a helyi zöldségfajtákat, majd ez után “levest főznek” belőlük. 

227

Sárgarépa 


Tevékenység közbeni tanulás különféle játékokkal 


2 óra 

3 MEGVALÓSÍTÁS / A TEVÉKENYSÉG FÁZISAI: 


Az óvónő a különböző zöldségfélékről beszélget a gyerekekkel – amennyiben 

lehetséges, “valódi”, friss zöldségek megfigyelése alapján. A gyerekeknek el kell 

sajátítania a különböző zöldségfélék nevét. Kis darabkákat kóstoltathatunk is 

nyersen vagy főzve. 


Az asztal közepén egy fazék van, benne egy fakanál. 

A dobozban különféle, fából készült zöldségfélék. A két dobókocka egyikével sorban 

dobnak a gyerekek. A kockán levő zöldségfélét meg kell találni a dobozban, 

megnevezni, majd bedobni a fazékba. Így a gyerekek közösen “főznek egy 

zöldséglevest”. 

Amennyiben egy játékos olyan zöldségfélét dobott, ami már nincs a dobozban, 

ebben a játékban vesztett, nem vehet részt a “főzésben”. 

Végül jól megkeverjük a “levest”, és a játék – amennyiben szeretnénk – a 

következőképpen folytatható: 

A zöldségeket “visszahalásszuk” a fazékból. A dobott zöldséget a játékos kihalássza 

a fazékból a fakanál segítségével és a tányérjára teszi. 

Ha a játékos leejti a zöldséget a fakanálról, vissza kell dobnia a levesbe. Az győz, aki 

a legtöbbféle zöldséget gyűjti a tányérjára. 

Befejezés: 

A gyerekekkel közösen valódi zöldséglevest főzünk. A gyerekek a zöldségek 

mosásánál és aprításánál segítenek. 


• Tegyünk egy fazekat az asztal közepére 

• Készítsük el a kockát 

• Tegyük a “zöldségekkel” teli dobozt az asztalra 

• Készítsük el, mintha “igazi zöldségleves” lenne 

Változatok 

• Amennyiben a gyerekek önállóan játszanak, a játékot bármikor 

játszhatják a bevezető és befejező rész elhagyásával. 

• A játékot játszhatja az egész csoport együttesen is. 




228

Sárgarépa 

ML 1 

ML 2 

ML 3 

ML 4 

ML 5 

ML 6 

ML 7 

ML 8 

ML 9 

ML 10 

ML 11 

Répamese 

Cím 

Cím 

Cím 

Cím 

Cím 

Cím 

Cím 

Cím 

Cím 

Cím 

ML 1 

Répamese 

Tavasz van. A zöldégtermesztő gazda kimegy a traktorjával és a vetőgéppel a 

földjére. 

A vetőgépben több ezer parányi mag van, amit a gazda a mai napon szeretne 

elvetni. 

A szomszéd gyerekek segítenek neki a munkában. 

A magokat a jól előkészített talajba vetik sűrű sorokban. Fontos, hogy a 

pehelykönnyű magok nagyon finom morzsás talajra hulljanak. 

Néhány hét eltelik, míg végre “kizöldülnek a sorok”, és a gyökér, ami maga a répa, 

egyre vastagabb és vastagabb lesz. 

A gyerekek már alig várják, hogy a gazda betakarítsa a sárgarépát. 

Az egerek szintén örülnek a finom zöldségnek. 

És ott van a bosszantó sárgarépalégy is, ami tönkreteszi a répát. Végül a 

sárgarépalégyből csak egy kis “hernyó” látható, ami átrágja magát a narancsszínű 

gyökéren. 

Ebben az évben viszont különösen jól fejlődik a sárgarépa. 

A rágcsáló egerek és a bosszantó sárgarépalégy ellenére is sok szép hosszú, 

“karcsú” sárgarépát takaríthat be a gazda. 

229

Sárgarépa 

Természetesen a gyerekek megint jönnek, hogy segítsenek a betakarításban, amit a 

gazda egy csokor friss sárgarépával viszonoz a szorgalmas gyerekeknek. 

A gyerekek és a gazda gyorsan bele is harapnak egy ízletes répába... halljátok, hogy 

ropog .......Mmmmmm....... nagyon finom! 

lassú dobogás fa-hangszerek ° ° ° ° ° ° 

gazda 

traktor karkörzés dobolás°°°°°°°° 

sárgarépák karemelés, ujjakat mozgatjuk triangulum - - - - - - 

gyerekek gyors dobogás csilingelés UUUUUUU 

egerek ujjakkal “lépkedünk” xilofon WWWWWWW 

sárgarépalégy “grimaszolás” 

dobolás O O O O 

230

MÉHEKTŐL A MÉZIG 

A MÉHEK BIOLÓGIÁJA ÉS A MÉZ EREDETÉNEK VIZSGÁLATA A 

BEGYŰJTÉSTŐL A FOGYASZTÁSIG 




Lett Vidéki Szaktanácsadó és Továbbképző Központ, Lettország 

231

Méhektől a mézig 


MÉHEKTŐL A MÉZIG 

A MÉHEK BIOLÓGIÁJA ÉS A MÉZ EREDETÉNEK VIZSGÁLATA A 

BEGYŰJTÉSTŐL A FOGYASZTÁSIG 

SEGÉDLET A TEVÉKENYSÉG-ORIENTÁLT TANULÁSHOZ A VIDÉKI TÉRSÉGEKBEN 


Projekt régió: Lettország 

Projekt intézmény: Lett Vidéki Szaktanácsadó és Továbbképző Központ 

Cím: 


Célcsoport: 

10-17 éves diákok 

Együttműködő partnerek: méhész gazdaságok és feldolgozó vállalkozások 


Rövid leírás (célok és tartalom) 

A méhészkedés a mezőgazdaság egyik ősi területe, amely Lettországban a 13. 

századra nyúlik vissza. A méhészet – hasonlóan a többi iparhoz – fokozatosan 

fejlődött az évek folyamán, ahogy az emberek megtanulták, hogyan éljenek együtt a 

méhekkel. Megtaláltuk a módját, hogyan lehet a méheket az erdőből, a faodúkból az 

emberek otthonához közelebb vinni. Azt is megtanultuk, hogyan vegyük rá a 

méheket a termelésre anélkül, hogy a családot károsítanánk – sőt, inkább segíteni 

tudunk nekik leküzdeni az időjárás viszontagságait és a betegségeket. Egyvalami 

azonban változatlan maradt: a méhektől finom és egészséges terméket kapunk. 

A méhészet számos terméket produkál, kezdve a gyógyászati alapanyagoktól – mint 

például a pollen, propolisz. Fontos termék a viasz is, amit mind az illatszergyártás, 

mint az ipar felhasznál de a méhészet legnépszerűbb terméke változatlanul a méz. A 

mézet nemcsak mint édes és ízletes élelmiszert, hanem mint gyógyszert is sokan 

használják. És ez az oka, hogy a méz legnépesebb felhasználói táborát az 

egészségükkel törődő idősebb emberek, illetve a mézet egyszerűen csak szerető 

fiatalok alkotják. Ez utóbbi csoportba tartozik a modul célcsoportja is – a 10-17 éves 

fiatalság. 

Az utóbbi időben olyan tendenciának lehetünk a tanúi, hogy a méhészettel 

foglalkozók átlagéletkora enyhén emelkedik – ez azt jelenti, hogy a fiatalok nem 

szívesen vállalnak részt a méhészkedés feladataiból. Emiatt a dinamikus képzési 

program – a “Méhektől a mézig” – célja, hogy a fiatalokkal megismertesse a 

méhészet történetét, a méhek és méhcsaládok biológiáját csakúgy, mint a méz, mint 

232


fogyasztói termék előállításának menetét. Így talán nem csak az a kép marad meg a 

fiatalokban, hogy a méhek fájdalmasan szúrnak. 


Monológon alapuló (előadás, történet mesélése), párbeszéden alapuló (összefoglaló 

áttekintés) és vizsgálódó jellegű (egyéni feladatok, tanulmányutak). 

A tevékenység időtartama 

5 - 7 óra 

3 ELJÁRÁS/ TEVÉKENYSÉG SZAKASZAI: 


A földrajzilag legközelebb elhelyezkedő iskolából iskolai csoportok kijelölése, 

tekintetbe véve a tanár kezdeményezőkészségét és az osztályban tanulók számát. 

A felkészülés részben az iskolában történik, lehetőleg biológia vagy földrajzóra 

keretén belül. Az érintett témák jellegét és mélységét az adott korcsoporthoz 

szükséges igazítani. 

Cél: A méhészet történetének megismertetése a diákokkal, a méhek és a 

méhcsaládok biológiai sajátosságainak a bemutatása. 

1. Általános bevezető, a következő témakörök ismertetésével*: 

• A méhészkedés története – a fákról való mézgyűjtéstől a modern kaptárakig. 

• A méhek és méhcsaládok biológiája – a méhcsaládok jellemzői a különböző 

évszakokban, a herék, anyák és dolgozók közötti különbségek, a méhek 

viselkedése. 

• A méz begyűjtésének első lépése – a virágok nektármirigyeitől a kaptár fedett 

sejtjeiig. 

*A felsorolt témák ismertetésére a tananyag külön készül, nem képezi a jelen modul 

részét. A különböző korcsoportoknak és iskolai programok tartalmának megfelelően 

néhány fogalom megmagyarázását javasoljuk, arra példát mutatunk. 

2. Konkrét feladat kiadás: 

A fenti információ átadását követően a legfiatalabb csoportoknak helyes sorrendbe 

kell tenniük a tördelt szöveget, ami a méhek viselkedését mutatja be a rajzás 

folyamán. (1. melléklet) 

*Az iskolával történő együttműködéstől függően az első rész összevontan is 

szervezhető, valamennyi érintett osztály összevonásával. Az előadásokat a Lett 

Vidéki Szaktanácsadó és Képző Központ munkatársai, méhész gazdák vagy külső 

szakértők tartják. Az adott tantárgyat oktató tanár mindössze koordinátori szerepet 

tölt be. Hátrányok: csökken az egyéni kérdések feltevésének lehetősége, különböző 

tudásszintű résztvevők, kevésbé lehet az egyes diákokra koncentrálni. Előnyök: 

könnyebb a témát általánosságban megértetni, a bemutató gazdaságban 

233


végrehajtandó feladatok egyértelmű befogadása, hatékonyabb időgazdálkodás az 

előkészítő szakaszban. 

Megvalósítás: 

Szervezett kirándulások olyan gazdaságokba, amelyek méz előállításával 

foglalkoznak, az előadások során megszerzett tudás továbbfejlesztése céljából. 

Lehetőség nyílik a méhkaptár szerkezetének megtekintésére, a méhcsaládok 

elhelyezésének és gondozásának megismerésére, és a mézpörgetésre. 

A tanulmányi kirándulás során részletesen és behatóan megismerkedhetnek a 

diákok a méhcsaládok gondozásának feladataival, így könnyebben megértik a 

méhcsaládok speciális biológiai jellemzőit és a méztermelés folyamatát. Képet 

kapnak a méhészkedéssel kapcsolatos munkákról, a méhcsaládok tevékenységéről 

a végső termék, a méz előállításának folyamatában. 

A tanulmányút során érthetőbben elmagyarázható a méz készítésének – a fedett 

sejtekből a palackozott mézig tartó – második fázisa. 

A kirándulás célja, hogy az elméleti ismereteket bemutassa a gyakorlatban. 

Utazás a bemutató gazdasághoz: (nem hosszabban, mint 1 óra) 

A bemutató gazdaságig tartó út időtartama ne haladja meg az 1 órát, ami azt jelenti, 

hogy a gazdaság maximum az iskolától 50 km-es körzeten helyezkedjen el. A 

kirándulás szervezése és az útiköltségek fedezése az iskola feladata. Javasoljuk, 

hogy egy kísérő csatlakozzon a csoporthoz már az iskolától, és az utazás idejét is 

arra használja fel, hogy átbeszéljék az előadáson már elhangzott ismereteket és 

előkészítse a továbbiakban megvitatandó témákat. 

Megérkezés és felkészülés: (15 perc) 

Megérkezést követően lehetőség nyílik a környezet megismerésére, a 

vendéglátókkal/vezetőkkel való találkozásra – teázás, kis pihenő formájában. Miután 

az új helyszínt kicsit megismerték a diákok, leteszik ruhájukat és felkészülnek az 

előadásra. Ha ezzel elkészültek, bemutatjuk őket a vendéglátóknak/vezetőknek, 

vagy az előadást tartónak. 

Előadás: (40-50 perc) 

Az előadás során bemutatásra kerül a gazdaság létrejöttének története, a 

méhészkedés kezdetének és fejlődésének története. A diákok megismerhetik a 

gazdaságban tartott méhkaptárokat, az alkalmazott módszereket és eljárásokat, a 

méhfajtákat stb. Javasolt elmondani, hogy a gazdaság miért választotta a 

méhészetet Vizuális segédanyag használata a lehető legnagyobb mértékben 

javasolt – például a méhészet legnagyobb felfedezéseinek bemutatása, és a 

közelben található legjelentősebb mézelő növények bemutatása stb. Jó idő esetén 

lehetőség van arra is, hogy rövid időre egy nyitott méhkaptárat is megnézzenek a 

diákok. A vezető elmondja azt is, hogy a megtermelt mézet milyen úton értékesítik. A 

tanulmányi kirándulás egyik kulcskérdése a termék értékesítése. 

Javasolt a diákoknak kérdések feltevése az egész előadás során, hogy folyamatos 

gondolkodásra késztessük őket. Bizonyos, hogy több esetben tudják a helyes 

választ, és ezzel lehetőség nyílik a kétoldalú kommunikációra (beszélgetés). A 

234


kérdések feltevése retorikailag fontos – nem baj, ha nem válaszolnak a diákok, az a 

lényeg, hogy próbáljanak az előadóval együtt gondolkodni. 

Javasolt az előadást követően egy 10 perces szünet beiktatása, hogy a diákok 

később is tudjanak figyelni és koncentrálni. 

Beszélgetés: (30 perc) 

A beszélgetés során a meglátogatott farmot ismerik meg és értékelik a diákok. A 

diákok kérdéseket tehetnek fel és elmondhatják, hogy ők mit tennének másképpen, 

és mi tetszik nekik a gazdaságban. A beszélgetést a vezető moderálja esetleg a 

kísérő tanár segítségével, valamint valamennyi kis csoport – amit egyes feladatok 

megoldására alakítottak ki – képviselője hozzáteheti véleményét az elhangzottakhoz. 

A vezető összegzi a véleményeket és kezdeményezi a további vitát, beszélgetést. A 

beszélgetés célja, hogy közös nevezőre jussanak a tapasztaltak összehasonlításával 

és értékelésével a gazdaság irányítására, és a környezetvédelem kérdéseire 

vonatkozóan. A beszélgetés módszertani célja, hogy a diákokat bíztassuk az aktív 

részvételre és véleményük kifejezésére, ugyanakkor alapvető ismeretekkel lássuk el 

őket a témát illetően. A diákok nem kapnak jegyet a munkájukra. 

Összefoglalás: (15 perc) 

A beszélgetés végén az összefoglalás (didaktikai megközelítés) a vezető feladata. A 

vezetőnek felkészültnek és kompetensnek kell lennie arra, hogy a diákok 

vitáját/beszélgetését összefoglalja. Az összefoglalás során javasolt a beszélgetés 

pozitív értékelése, és a legfontosabb pontok kiemelése. 

Ebédszünet: (45 perc) 

A legtökéletesebb megoldás az lenne, ha az ebédet a gazdaságban fogyaszthatnák 

el a diákok, azonban a gazdaságok nagyfokú különbözőségének és az élelmiszerhigiéniai 

előírások ismeretében egy menzán is megszervezhető az ebédeltetés. 

Javasolt olyan helyet keresni, ami a gazdasághoz közel található és maximum 15 

percen belül elérhető. Az ebédet bele kell számítani a projekt költségekbe. A kísérő 

tanár és a vezető szintén csatlakozik a diákokhoz, hogy informális kérdéseket és 

beszélgetést stimuláljanak. 

Tanulmányút: (2 óra) 

A tanulmányút célja, hogy az elméleti tudást gyakorlati példák bemutatásával 

megerősítse, valamint a gazdaságban alkalmazott munkamódszereket, eljárásokat 

megismerjék a diákok. A tanulmányút során (felfedezés, megismerés) hangsúlyozni 

szükséges a lehetőleg pozitív tapasztalatokat/gyakorlatot, valamint a vidék 

szépségeit és a sikeres gazdálkodás előnyeit. 

A tanulmányút a következő szakaszokra oszlik: 

• A méhek megtekintése, gazdaság épületeinek és eszközeinek megtekintése, 

a méz elsődleges feldolgozására alkalmas épületek és a méhészkedéssel 

kapcsolatos munkafolyamatok megismerése, a gazdaságban alkalmazott 

gépek bemutatása; 

• Séta egy előre meghatározott útvonalon, melynek mentén a mézelő 

növényeket is megismerik a diákok (pl. művelt rét, természetes rét 

(biológiailag értékes füves terület), park, erdő); 

• A méz pörgetésének bemutatása. 

235


A tanulmányút szervezésére a legalkalmasabb időpont a virágzás ideje (áprilistól 

júniusig), mivel ezt az oktatási modellt akkor lehet a leginkább alkalmazni. 


Lezárás: (30 perc) 

A tanulmányút lezárása két rövid szakaszból áll. Az első szakasz során egy rövid 

versenyre kerül sor, ahol a nap folyamán tanult ismeretekből – a méhtartás és 

méhészkedés témakörében – megmérettetnek a diákok. A verseny szervezésekor 

figyelni kell arra, hogy minél aktívabbak legyenek a diákok. 

A kérdés feltevését követően a kezét feltevő diák hangosan ismerteti a választ, hogy 

mindenki hallhassa azt. Minden egyes helyes válaszért egy kis ajándékot kapnak a 

diákok (matrica, kitűző stb.). Ezzel a diákok motiválhatók az aktív figyelésre, ami jobb 

megértéshez vezet. A verseny gyorsabb gondolkodásra és aktív bekapcsolódásra 

serkent. Valamennyi diák hallhatja a helyes válaszokat, így jobban tudják 

memorizálni a hallottakat. 

A második szakaszban egy általános összefoglalóra kerül sor, ahol a vidéki élet 

erősségeit, valamint a gazdaság működésének gazdasági oldalát, 

versenyképességét hangsúlyozzák – kiemelve, hogy mindezeket olyan gazdálkodás 

teszi lehetővé, ami a biológiai változatosság fenntartásán és védelmén alapul. 

A lezárást követően a vezető elbúcsúzik a diákoktól, akik elhagyják a helyet (a 

„Megérkezés és felkészülés” részben leírtaknak megfelelően). A bemutató hely 

elhelyezkedésétől függően különböző környékbeli látványosságok megtekintése is 

beiktatható a programba (pl. botanikailag jelentős fák, kő- és kavicsbányák, vizes 

területek), de ezek bemutatására a vezetőnek fel kell külön készülnie. A fentiekben 

leírt célok és módszerek alkalmazása kötelező. Rendkívül fontos, hogy 

módszertanilag egységes tevékenység valósuljon meg, mivel ezzel garantálható, 

hogy az előre elkészített elméleti előadás szoros kapcsolatban álljon a 

tanulmányúttal és a diákok által végrehajtandó feladatokkal. A vezető feladata, hogy 

az irányelveket kövesse: kommunikáció, retorika, módszertanilag helyes információ 

átadás, etika és egyéb tényezők, amiket a vezetők felkészítése során 

megtanulhattak. 

A gyerekek számára kiosztható munkalapok 

Javasolt munkalapok/munkafüzetek a tanulmányúthoz 

WH 1 

WH 2 

WH 3 

WH 4 

Mézelő növények Lettországban 

Mézelő növények virágzása 

Hasznos méhek és káros rovarok 

Méhek rajzásának naplója 

236


WH 1 

Mézelő növények Lettországban 

1. feladat: 

1. Milyen mézelő növényeket látsz az alábbi képeken 

2. Mikor virágoznak ezek a növények 

3. Nevezz meg jelenleg virágzó mézelő növényeket! 

237


WH 2 


MÉZELŐ NÖVÉNYEK SORBA RENDEZÉSE A VIRÁGZÁSI IDŐ SZERINT. 

lóhere, juhar, csarab, gyümölcsös, málna, repce, akác, gyermekláncfű, 

somkóró, mogyoró, mezei aszat, bogáncs, hajdina. 

1. ………………. 8. ………………. 

2. ………………. 9. ………………. 

3. ………………. 10. ………………. 

4. ………………. 11. ………………. 

5. ………………. 12. ………………. 

6. ………………. 13. ………………. 

7. ………………. 

3. feladat: 

Csoportosítsd a képen látható rovarokat: 

1. Káros rovarok; 

2. Hasznos rovarok. 

Nevezz meg további káros és hasznos rovarokat, amik nem szerepelnek a képen! 

Káros 

Hasznos 

............... ................. 

............... ................. 

............... .................. 

............... .................. 

............... .................. 

238


WH 3 

Hasznos méhek és káros rovarok 

Levéltetvek 

Hangyák 

Darazsak és lódarazsak 

Molyok 

Poszméh 

Poloskák 

239


WH 4 

A MÉHEK RAJZÁSÁNAK NAPLÓJA 

Tedd az összekevert bekezdéseket helyes sorrendbe, a méhek rajzásának 

megfelelően! 

A rajzási kedv vagy rajzási ösztön az után jelentkezik, hogy a méhcsaládok a tavaszi 

lendületes fejlődés folyamán megerősödtek. Ekkor a méhekben felébred a 

fajfenntartási ösztön: rajbölcsőket készítenek, amiben fiatal anya fejlődik. Minél 

kisebb a fészek (az üreg vagy a kaptár mérete behatárolja), annál korábban 

jelentkezik a rajzási kedv, mert a család a fejlődésében megszorul. 

Az első jel, amikor azt mondhatjuk, hogy a méhek elkezdenek a rajzással foglalkozni, 

a herék megjelenése. A tél folyamán nem szükségszerű a herék jelenléte, mivel az 

átteleltetett kaptárban az anya megtermékenyített. Többnyire tavasszal az első 

generációk több száz heresejtből bújnak elő, habár amíg a rajzási ösztön nem 

jelentkezik, a királynő hanyagolja a heresejteket és a dolgozók sem szentelnek 

ezeknek nagy figyelmet. Amint a rajzási ösztön megjelenik, a „takarító” méhek 

megkeresik és kitisztítják a herék sejtjeit, hogy előkészítsék az üres sejteket a 

peterakásra. Ha a méhész meg akarja gátolni a rajzási folyamatot és mondjuk 

elpusztítja a heresejteket, a dolgozók új sejteket építenek, vagy átalakítják a korábbi 

méhsejteket heresejtekké. Az anya ezután lerakja a petéket az előkészített sejtekbe, 

a dolgozók pedig tovább gyűjtik a mézet és nevelik a méhálcákat. Az anya egyre 

kevesebb megtermékenyített petét rak és egyre gyakrabban keresi a heresejteket, 

ezért naponta akár 10 métert is mászik. A heresejtek száma folyamatosan nő. Ez a 

folyamat körülbelül 14 napig tart. 

Minél öregebb az anya, annál kevesebb petét rak. Ekkor nagy számban vannak jelen 

fiatal méhek a kaptárban, ugyanakkor a gondozó méhek és a gondozott lárvák 

száma között inkompatibilitás lép fel. A kaptárban megnő az etetést végző méhek 

száma, de nem mindegyiknek akad munkája. A lárvákat etető méhek nem 

mindegyike tudja elhasználni a méhpempőt oly módon, hogy eteti a fiasítást és ezzel 

energiát szabadítson fel. Ezek a „munkanélküli” méhek a lép oldalán összegyűlnek, 

így a kaptár gyakran túlzsúfolttá válik. 

Ezért a kaptárban megnövekszik a hőmérséklet, ami elősegíti a rajzást. A 

levegőhiány tovább fokozódik és a méhek egyre nehezebben tudják fenntartani a 

normális hőmérsékletet. Forró napokon annyira felmelegszik a levegő a kaptárban, 

hogy a légcseréért felelős méhek nem tudják teljesíteni a feladatukat. A fiasítás 

védelme érdekében a méhek egy része „kitőgyel” a kaptárból. Gyakran láthatunk 

méhcsoportokat a kaptáron kívül függeni nemcsak este, hanem napközben is, ahogy 

a szárnyukat csapkodják. A rajzási kedvet a meleg idő és az alacsony hordás is 

fokozza. 

A rajzási kedvben lévő méhek elkezdik kialakítani az anyabölcsőket – nagy, kör 

alakú viaszbölcsőket. Ez a második jel, ami alapján a méhész láthatja, hogy a rajzás 

lassan elkezdődik. (később, amikor a méhcsaládok elhagyják a kaptárakat, a méhész 

általában elrombolja a felesleges bölcsőket és csak egyet hagy meg – a 

legnagyobbat, és a legszebben kialakítottat.) Ahogy a munkanélküli méhek száma 

240


növekszik, a rajzási kedv is egyre fokozódik. Ha kezdetben a méhanya és kísérete 

nem fordított elegendő figyelmet a fiasításra, akkor a későbbiekben a kísérő méhek 

egyre izgatottabbak lesznek és körbe-körbe mozgatják, megragadják az anyát, hogy 

a bölcsőkezdetekbe peték rakására kényszerítsék – amennyiben ezt önként nem 

teszi meg. 

Ezt követően a méhek már nem etetik az anyát, aki egyre kevesebb és kevesebb 

táplálékot kap. Egy idő után a táplálást teljesen befejezik a méhek. Ekkor az anya – 

mivel nem kap több kiváló minőségű pempőt a fiatal kísérő méhektől – elkezdi a 

mézet fogyasztani. Az anya abbahagyja a peték rakását, lefogy, és láthatóan 

könnyebb lesz. Amíg az anya nem rak petéket, erőt gyűjt a kirepülésre és arra, hogy 

ezen túl új helyen rakjon petéket. 

Amíg az anya pihen, és erőt gyűjt, addig a 15-20 napos méhek egy jelnek 

köszönhetően abbahagyják munkájukat, már 9-10 nappal a rajzás előtt. A rajzás 

napján a méhek nem repülnek ki a kaptárból, hanem megtöltik a gyomrukat mézzel. 

A bölcsőben új anya lárvák fejlődnek ki, majd a méhek lefedik ezeket a sejteket. 

Normál körülmények között az első bölcső lepecsételését követően a következő nap 

közepén – egy meleg, szélcsendes napon általában májusban vagy júniusban – az 

első rajok kirepülhetnek. Amint az első bölcsőket lepecsételik, riadókészültségbe 

kerül az addig békés kaptár. A kirajzás előtt a méhek egy része össze-vissza 

tántorog a lépen, egymást lökdösik, és erősen zümmögnek. Ultrahangot bocsátanak 

ki, hogy más méheket is hasonló viselkedésre, a csatlakozásra késztessenek. 

Ezután körülbelül 10 perccel a méhek kirajzanak. 

A kirajzás gyorsan indul. A kaptárból hatalmas méhrajok repülnek ki a kaptár elé, 

kaotikusan mozognak, és úgy tűnik, hogy céltalanul össze-vissza röpködnek az 

égen. Furcsa alakzatokat leírva köröznek a kaptár felett, mintha a rajzási tánccal 

búcsút mondanának a kaptárnak, és furcsán zümmögnek. Ezt nagyban különbözik a 

normál méhzümmögéstől. A kaptárból kirepülő méhek száma néha elérheti a 10-30 

ezret is, vagy akár meg is haladhatja ezt a számot. Rajzáskor a méhek egy 

meghatározott csoportja repül ki: általában a munka nélkül maradt méhek repülnek, 

de a munkát találó méhek a kaptárban maradnak. A kint röpködő méhek szintén a 

rajhoz csatlakoznak. A mézzel tele lévő méhek általában a rajhoz közel maradnak, 

de a többiek visszatérnek a kaptárba. Ha a rajban olyan méhek is vannak, melyek 

tele vannak virágporral, azok általában más kaptárból csatlakoztak a rajhoz. Néha a 

különböző kaptárakból kirajzó rajok egy hatalmas rajfelhőbe csoportosulnak. A raj, 

mint egy szorosan összefüggő élő felhő repül, körülbelül 20 km/órás sebességgel, 

egyszer 6 méteres magasságig felrepülve, majd hirtelen szinte lezuhan földközelbe. 

A raj szélessége elérheti a 15-30 métert is, és ha a méhek vadlibák módjára 

repülnének, akkor a raj hosszúsága a fél kilométert is meghaladhatná. 

A méhekkel együtt – néha korábban vagy később – az anya is kirepül a röpdeszkára. 

Általában az első rajhoz csatlakozik a petéző méhanya. Mivel meglehetősen sovány, 

kimászik a röpdeszka szélére és a legközelebbi fa egyik ágára repül át, vagy néhány 

perces repülés után leszáll valahol. Körülötte fokozatosan alakul ki a sűrű „raj”. Ez a 

kirajzást követő 5-10 percen belül lezajlik. A raj egy hatalmas szőlőfürthöz 

hasonlítható, habár a raj belseje inkább egy hógolyóhoz hasonlít: a rajon belül 

meglehetősen laza, itt a fiatal méhek röpködnek; kívülről kemény ’szegély’ borítja, 

241


ami körülbelül 3 rétegben idősebb méhekből áll. Amint a raj leszáll valahol, ez a 

külső réteg megnyílik vagy kapu tűnik fel rajta, amin keresztül a méhek ki- és 

bejárnak. A rajban függő méhek egymást etetik abból a készletből, amit magukkal 

hoztak. A rajban található méhek ha szükséges, néhány hétig is kihúzzák ezzel a 

méztartalékkal. Néhány méh, amelyek nincsenek a „rajban”, a raj körül röpködnek és 

őrjáratoznak. A raj tetején megfigyelhetjük a „kémméhek” vagy „helykereső” méhek 

táncát – ezek a méhek a gyűjtő méhektől eltérően órákig képesek táncolni. Ezzel a 

tánccal a méhek az új menedékhely irányát közlik. 

A raj csak ritkán marad a kaptárok közelében, és egy helyben sem sok időt tölt el. Ha 

a raj nem tudja valami miatt elhagyni a kaptárak környékét, akkor rajban marad; de 

reggel, amint felkel a nap, a raj feloszlik, és a raj elrepül. Általában az első 

pihenőhelyen ahol a raj leszáll, körülbelül 10-20 percet tölt – néha néhány órát is egy 

helyben marad. Még ha a helykereső méhek nem is találtak megfelelő fészekrakó 

helyet 2 km-es sugarú körön belül, a raj egy másik helyre költözik. Az új hely 

keresése akár napokig is eltarthat. 

Rajzáskor a méhek a lehető legváltozatosabb helyeken telepedhetnek meg, furcsa 

élő szobrokat hozva létre. Minden méhésznek van saját története a rajzásról, vagy 

hogy hogyan gyűjtötte be a méhrajokat. Ha a méhész nem tudja a rajt a kaptárak 

közelében begyűjteni, akkor az elveszik számára, hiszen a raj elrepül és máshol 

telepszik le. Ezért a méhészet szempontjából a rajzás nem igazán előnyös folyamat. 

A tapasztalt méhészek megpróbálják már akkor begyűjteni a rajt, amikor éppen csak 

kirajzanak. A rajt akkor tudják könnyen begyűjteni, ha egy fa ágára telepszik – ekkor 

belerázzák a kaptárba a fa ágáról. Ha nincs ott kaptár, akkor egy kasba gyűjtik be a 

rajt. Ha olyan helyen telepszik le a raj, ahonnan nem lehet lerázni (például egy nagy 

fa törzse köré helyezkedett), akkor egy kefe segítségével söprik be a méheket a 

kasba. 

Ekkor a mesterséges rajládát egy árnyékos helyre kell állítani, majd amikor lemegy a 

nap és a méhek abbahagyják a repülést, vissza lehet tenni a kaptársorba a rajt. A 

keretről a méheket a kaptárba, vagy esetleg a röpdeszkára lehet rázni – ekkor a 

méhek azt hiszik majd, hogy új telephelyet találtak. A méhek nem mozognak igazán 

gyorsan. Össze-vissza mozognak, rázzák a szárnyukat és furcsán zümmögnek, 

mintha arra kérnék a többi méhet, hogy csatlakozzanak hozzájuk. Körülbelül fél óra 

elteltével elfoglalják az új kaptárt. A raj ezzel már családdá alakult, elkezd nőni és 

egy új struktúrát felépíteni. A dolgozók elkezdik a sejteket építeni, vagy más 

munkával szorgoskodnak. 

A vadméhek esetében a rajzás nem zárul le az első raj kirepülésével, mivel itt nagy 

számban találhatók bölcsők. Egyre több és több fiatal anya kel ki, és a méhek 

egymás után engedik ki ezeket a sejtekből. Amikor a fiatal anya megerősödik, a 

méhek egy csoportjával elrepül. A következő raj az első raj kirepülését követő 9. 

napon repül ki, amennyiben van még fedett bölcső a kaptárban. Amikor a kaptárban 

a második raj készül a kirepülésre, akkor hallhatjuk a kaptárból az „anyák dalát” – 

ahogy a fiatal anya kirágja a bölcsőjét, „kiabál” azokkal az anyákkal, akik még a 

lezárt sejtekben vannak. Ha az első raj kirepülésének a kezdeményezői a dolgozók 

voltak, akkor a következő kirajzást egy fiatal, meg nem termékenyített anya indítja el. 

A rajok akár kedvezőtlen időjárási körülmények között is kirepülhetnek és általában 

magas fákon telepednek meg. A kirajzásokkal a kaptárban maradó méhek száma 

egyre csökken. 

242

EDD AZT, AMIT MEG AKARSZ ŐRIZNI 

EGY HAGYOMÁNYOS LETT TERMÉK ÚTJA 

A GAZDASÁGBÓL AZ ASZTALIG 





243

Edd azt, amit meg akarsz őrizni 


EDD AZT, AMIT MEG AKARSZ ŐRIZNI 

EGY HAGYOMÁNYOS LETT TERMÉK ÚTJA A GAZDASÁGBÓL AZ 

ASZTALIG 





Cím: 


Célcsoport: 

Gazdaságilag aktív, 17 év feletti városi lakosság 

Együttműködő partnerek: Élelmiszer termelők és feldolgozók vidéki térségekből 



A lett emberek – különösen a városiak – általában olyan élelmiszereket szeretnek 

vásárolni, amit ismernek, és amit megszoktak. Mind a vidéki, mind a városi emberek 

meglehetősen konzervatívak új élelmiszerek kipróbálását illetően, ugyanakkor a 

szupermarketekben a kínálat sem változik jelentősen – ugyanaz a kenyér, a 

szokásos kolbász, sajt, és margarin kerül a vásárlók kosarába. Nem szeretünk 

ismeretlen élelmiszereket választani, nem vállaljuk az új dolgok kipróbálásával járó 

kockázatot. 

A városi emberek egyre inkább szupermarketekbe járnak vásárolni, ami könnyen 

érthető – a szupermarketekben nagy az áruválaszték, a világ minden tájáról. Sajnos 

ez a vidéki kis élelmiszertermelőket és feldolgozókat negatívan érinti, a következők 

miatt: 

1) A gazdálkodók által előállított élelmiszer drágább, és nehezebben 

azonosíthatók; nem tudnak versenyezni a televízióban reklámozott nagy 

árukínálattal; 

2) A vásárlók nem bíznak a helyi gazdák által előállított ismeretlen 

termékekben, és nem hajlandóak többet fizetni a helyi termékekért, mint az 

importált áruért. 

Számos kistermelő és kis feldolgozó üzem megpróbálja saját maga értékesíteni a 

termékeit, és általában sikeresek, ha kis mennyiséget kis kiszerelésben próbálnak 

meg eladni. Ugyanakkor a reklám hiánya miatt a termelőknek és a feldolgozóknak a 

fejlődési lehetőségei korlátozottak. Azért, hogy a városiak érdeklődését felkeltsük a 

helyi termékek iránt, terveink szerint megpróbáljuk bevonni a gazdaságilag aktív 

városi lakosságot egy aktív tanulási folyamatba, melynek módszertani és elméleti 

alapjait az adott modul tartalmazza. 

244


Az „Edd azt, amit meg kívánsz őrizni” aktív tanulási program célja, hogy 

információkkal lássuk el a városi embereket a vidéken előállított lett termékekről, 

megmutassuk nekik egy konkrét élelmiszer előállításának folyamatát, illetve hogy 

meggyőzzük őket a lett termékek kiváló minőségéről, bemutatva, hogy ezek a 

termékek milyen fontos szerepet töltenek be a a vidéki kultúra és táj megőrzésében. 

A program résztvevőinek lehetősége nyílik az alábbi hagyományos lett termékek 

előállításának megismerésére: 

1. Kendermagból készült vaj (bemutatva a kender termesztésének és 

feldolgozósának folyamatait) 

2. Savanyú káposzta (káposzta nevelése, betakarítása és feldolgozása) 

3. Sör (beleértve az árpa és a komló termesztését és feldolgozását) 

A tanulási folyamat kezdetén tisztázni szükséges, hogy mennyire jártasak a 

résztvevők az adott témában, mennyire ismerik a konkrét terméket és előállításának 

menetét. A résztvevők a tudásszintjüknek megfelelően bizonyos elméleti tudáshoz is 

jutnak a gyártási folyamatot illetően. 

Az előadásokon kapott ismeretanyag megerősítése érdekében a nap második 

felében a résztvevők gazdaságokat, illetve feldolgozó üzemeket látogatnak meg. A 

lett gazdák már évszázadok óta állítják elő a hagyományos lett terméket, a 

kendermag vajat. A résztvevők az egész termelési folyamatot nyomon követhetik a 

gazdaságban – a tavaszi magvetéstől kezdve a növényápolási munkákon (lehetőség 

szerint információval a növény biológiájáról, az egylaki növények beporzásának 

menetéről, agrotechnikáról stb.) keresztül a mag szárításáig, őrléséig, megismerik az 

olaj sajtolásának módját és a vajkészítés menetét. Számos olyan gazdaság működik 

Lettországban, ahol a zöldségtermesztésen kívül vidéki turizmussal is foglalkoznak. 

A résztvevőknek lehetőségük nyílik a káposzta gyalulását, a hordók feltöltését és a 

fűszerek bekeverését és a döngölést megtekinteni egy vidéki vállalkozásnál. Érdekes 

lehet a savanyú káposzta készítésében részt venni. Lettországban több 

hagyományos lett sört főző üzem is működik. Ezekben megismerhetjük a teljes 

gyártási folyamatot, sőt a résztvevők akár egy kimérésben az eladásba is 

beszállhatnak. A résztvevők nemcsak a gyártási folyamatot ismerik meg, hanem 

aktívan részt vehetnek az egyszerűbb termék-előállítási tevékenységekben. 

A gazdaságokat és feldolgozó üzemeket rövid tanulmányutak során tekinthetik meg 

a résztvevők, hogy képet kapjanak a hagyományos termékek készítésének 

menetéről és bemutathassuk a „hagyományos lett termék útját a táblától az asztalig”. 

Az aktív tanulási folyamat lehetőséget nyújt a városi embereknek, hogy jobban 

megismerjék az említett termékek előállítási folyamatát, a termelésben érdekelt és 

közreműködő embereket és az egyes gyártási elemeket. Ezzel a termékek sokkal 

személyesebbé válnak és hangsúlyozható, hogy milyen fontos szerepet töltenek be a 

lett vidék identitásának megőrzésében. 

Aktív tanulás formája: 

ELŐADÁS + ESETTANULMÁNYOK (ELŐADÁSOK ÉS FELTÁRÓ JELLEG) 

Cél: elméleti és gyakorlati ismeretek szerzése, probléma felismerése 

245


Feladatok: 

• A gyártási folyamat megismerésének stimulálása, a résztvevők előzetes 

ismereteinek felmérése az alapvető termelési célok vonatkozásában, hogy 

képesek-e befogadni és elemezni a kapott információt és meg tudják-e 

fogalmazni a problémákat; 

• A résztvevők felkészítése arra, hogy az elméleti ismereteket összekössék a 

gyakorlattal; 

• A vélemények elemzésével és összegzésével megvitatni, hogy mit-hogyan 

kellene tenni a helyzet javításának érdekében. 

BESZÉLGETÉS, VITA (PÁRBESZÉD ALAPÚ) 

A legfontosabb figyelembe veendő szempont a beszélgetés során: nem szabad 

elszakadni az eredeti témától, a beszélgetésnek végig őszintének kell lennie, 

előnyös, ha mindenki részt vesz a vitában, kellemes környezetet kell teremteni. 

Cél: 

• A kérdés vagy probléma jobb megértésének elősegítése, 

• A lehetséges megoldások megkeresése, 

• Társadalmi kompetencia növelése (verseny, együttműködés, a helyzet kritikai 

értékelése, kreativitás, kritika elfogadása stb.), 

• Kommunikációs készségek fejlesztése (elmondani a véleményt és elfogadni 

másokét, másokat meghallgatni, meggyőzni, vitát feladni stb.) 

• Valamennyi résztvevő bevonása a beszélgetésbe. 

Feladatok: 

• Folyamatok elemzése, új ötletek generálása, lehetséges megoldások keresése, 

• Közös megoldás megtalálása az adott létező problémára. 

TANULMÁNYÚT (FELTÁRÓ JELLEG) 

Cél: kapcsolat az elmélet és a gyakorlat között. 

Feladatok: 

• A résztvevők érdeklődésének felkeltése a tényleges helyzet megismerése iránt; 

• Beszélgetés kezdeményezése a tényleges helyzetről; 

• A tanulmányút szerkezetének ismertetése. 

ÖSSZEFOGLALÁS 

Cél: A megszerzett tudás lehetséges hasznosításának megértése. 

Feladat: 

• A kurzus végén a megszerzett tudás megerősítése, az új ismeretek lehetséges 

hasznosítási módjának összegzése; 

246


• Az elmélet és a gyakorlat közötti összefüggések, kapcsolat megértése; 

• Annak megértése, hogy az egyik témában megszerzett tudás felhasználható más 

termékek esetében is; 

• A hallgatók motiválása további ismeretek szerzésére bizonyos témakörökben. 

Tevékenység időtartama: 

Az aktív tanulás tervezett időtartama 10 óra (kávészünettel és ebéddel együtt). A 

program három napos, ezalatt az idő alatt az aktív tanulási program résztvevői 

megismerik az adott termék tulajdonságait, előállításának egyes szakaszait és 

műveleteit. Az éjszakai szállásról a z/s “Limbas” cég gondoskodik. A szállás 

költséget a résztvevők maguk fizetik. 


9 00 – 9 15 Megérkezés a gazdaságba. Felkészülés az előadásra. 

9 15 – 9 35 Bevezető felmérés, ahol felmérjük a résztvevők ismeretszintjét egy 

bizonyos élelmiszer előállításával kapcsolatban. 

9 35 – 9 50 Felmérés összefoglalása: a hibák kritikája, helyes válaszok megadása, 

magyarázatok. 

9 50 – 11 00 1. előadás és helyzetelemzés „Elméleti információ a kendermag vaj 

gyártási folyamatáról”. A vezető (előadó) röviden ismerteti a termelési 

folyamatot az elejétől az értékesítésig. A hallgatók érdeklődésének 

fenntartása érdekében folyamatosan kérdéseket tesz fel a témát illetően, 

ezzel egyben megismeri a résztvevők véleményét is. Az előadás célja, 

hogy a termelési folyamat minden egyes lépését röviden áttekintsék, 

milyen eszközöket használnak, milyen technikára és szakmai 

ismeretekre van szükség az adott termék előállításához. 

11 00 – 11 15 Szünet. A szünet alatt kávé és üdítőital áll a résztvevők rendelkezésére, 

ekkor lehetőségük nyílik kérdések feltevésére egy kicsit oldottabb 

légkörben is. 

11 15 – 12 00 2. előadás „Bemutatjuk Önöknek azt a terméket, amit meg kívánunk 

őrizni”. Az előadó egy konkrét termékkel foglalkozik. Bemutatja a termék 

valamennyi lehetséges változatát, tulajdonságát, összetételét, minőségi 

előírásokat, előnyeit stb. Javasoljuk, hogy a résztvevők 

megkóstolhassák a kendermag vajat. 

12 00 – 13 00 Ebéd. Az ebédnél néhány olyan ételt kínáljunk, aminek a készítéshez 

kendermag vajat használtak. 

13 00 – 15 45 1. tanulmányút gyakorlati feladatokkal. A tanulmányút során a 

résztvevők a vezetővel közösen látogatnak el egy gazdaságba, ahol 

megtekinthetik a kendermag vaj előállításához szükséges valamennyi 

tevékenységet. A résztvevők az egyes munkafolyamatokat maguk is 

kipróbálhatják. 

247


15 45 – 16 15 Szünet. A szünet során frissítőket kínálunk, és beszélgetést 

kezdeményezünk a látottakról-tapasztaltakról. 

16 15 – 18 15 2. tanulmányút gyakorlati feladatokkal. „A nyersanyagtól a 

késztermékig.” A résztvevők a vezetővel közösen megtekintik azokat az 

egységeket, ahol az alapanyagból a kendermag vaj készül. A vezető 

röviden ismerteti az alkalmazott technológiát, megmutatja a gyártási 

folyamatban használt gépeket és berendezéseket, az egyes 

munkaműveleteket. Ez utóbbiakat vagy a vezető, vagy egy felkért 

munkás be is mutatja. Ezt követően néhány aktívabb résztvevő is 

megpróbálkozhat a látottak utánozásával. 

18 15 – 19 00 Az aktív tanulási program résztvevőivel a tapasztalatok 

összefoglalása, a munkalapok segítségével. 

A második és a harmadik napnak hasonló a programja, a második nap a savanyú 

káposzta, a harmadik nap a sör a téma. 

Kiadandó munkalapok 

Az aktív tanuláshoz javasolt kiadandó munkalapok 

WH 1 

WH 2 

WH 3 

Kender 

Sör 

Savanyú káposzta 

248


Kender 

1. munkalap 

Kérjük, válaszoljon az alábbi kérdésekre! 

1. Milyen hasznos, az emberi szervezetnek előnyös anyagok találhatók a 

kendermagban 

2. Kérjük tegye az alábbi munkaműveleteket – amelyek a kendermag 

előállítását a magvetéstől a vaj készítéséig mutatják be – helyes 

sorrendbe! 

Szárítás 

Kévébe rakás 

Betakarítás 

Fonnyasztás 

Cséplés 

Tisztítás 

Vetés 

Őrlés 

3. Válaszoljon az alábbi kérdésekre: 

4. A kender: 

a) Egylaki növény 

b) Kétlaki növény 

5. Milyen egyéb nyersanyag nyerhető a kenderből 

6. Mennyi kendermag terem Lettországban 

a) 3,5- 4,5 t/ha 

b) 10- 15 t/ha 

c) 0,5-1,2 t/ha 

249


Sör 

2. munkalap 


1. Nevezze meg a sör 4 összetevőjét! 

a) 

b) 

c) 

d) 

2. Mely vitaminokban gazdag a sör 

a) C 

b) B 

c) D 

d) E 

3. Tegye az alábbi munkaműveleteket helyes sorrendbe! 

sókezelés 

lapítás 

csíráztatás 

simítás 

hűtés 

terítés 

szárítás 

szűrés 

főzés, forralás 

erjesztés 

4. Mennyi ideig tart, amíg a sör elkészül 

a) 2 hónap 

b) 3 hét 

c) fél év 

d) 3 hónap 

250


Savanyú káposzta 

3. munkalap 


1. Írjon találós kérdést, rejtvényt a káposztáról! 

2. Mennyi hektáronként az átlagos káposztatermés 

a) 10 t/ha 

b) 100 t/ha 

c) 40 t/ha 

3. Betakarítás ideje szerint hogyan csoportosíthatjuk a káposztát 

4. Nevezzen meg 8 ételt, ami káposztából készül! 

a) ______________________________ 

b) ______________________________ 

c) ______________________________ 

d) ______________________________ 

e) ______________________________ 

f) ______________________________ 

g) ______________________________ 

h) ______________________________ 

5. A felsorolt kártevők közül melyek károsítják a káposztát 

a) Kvazimodo 

b) Káposztalégy 

c) Burgonyabogár 

d) Légy 

e) Káposztalepke 

251

FŰZSÁTOR 





252

Fűzsátor 


FŰZSÁTOR 





Cím: 

Fűzsátor 

Célcsoport: 

Kisdiákok, 10 éves korig 

Együttműködő partnerek: Nemzeti parkok és túraösvények, általános iskolák 



Lettországban a viharok és a rossz időjárás ellenére is a fák gyökerei szilárdan 

kapaszkodnak a talajban. Évszázadok óta nyújtanak menedéket madaraknak, 

állatoknak és embereknek. 

A fák alapanyagot szolgáltatnak építkezéshez, eszközökhöz, bútorokhoz stb., és 

számos népdalt, népi bölcsességet inspiráltak. A Természet ereje, a Teremtő 

felsőbbrendűsége és az emberek munkája úgy érzékelhető leginkább, ha az erdők 

mély csendjét fürkésszük. Ezért alakították ki az őskorban a lett emberek a kultikus 

helyeket is az erdőkben és ligetekben. Napjainkban is fákat ültetünk a házak köré, 

kertet gondozunk, várjuk a következő nemzedékeket és a fiatal erdők növekedését. 

A mindennapok rohanásában elmegyünk a fák mellett, szinte alig vesszük észre a 

változásaikat az évszakok múlásával, a fákon lakó állatokat, vagy a velük 

életközösségben lévő növényeket. Megszoktuk, hogy a fákat bútorok és különböző 

háztartási eszközök formájában látjuk. Most hagyjuk ezeket a késztermékeket és 

kezdjük felfedezni, megérteni a környezetünkben levő fákat. Nézzük körül a 

vadonban, tanuljuk meg megkülönböztetni a fákat, és a körülöttük élő állatokat és 

növényeket. 

A „Fűzsátor” aktív tanulási program célja, hogy általános iskolás diákoknak 

megmutassuk és felkeltsük az érdeklődésüket a Lettországban legjellegzetesebb fák, 

és az őket körülvevő állatok és növények iránt. 

A program keretében a diákoknak lehetőségük nyílik: 

1. megkülönböztetni a Lettországban jellemző fákat; 

2. megtanulni a fák életkorának megbecslését; 

3. megismerni a fákat körbevevő, vagy a fákon élő növényeket; 

4. tanulmányozni, hogy a fákat hogyan lehet emberi célokra felhasználni, 

hogyan tudják felépíteni a saját fűzfa sátrukat. 

253

Fűzsátor 

A tanulási folyamat kezdetén megalapozzuk a diákok ismereteit a lettországi fákra 

vonatkozóan. A diákok először elméleti ismereteket kapnak, majd kinti 

tevékenységekben vesznek részt. 

Aktív tanulás formája: 

Monológ jellegű (előadás), dialógus (tanulmányi váltófutás, összefoglalás) és feltáró 

jellegű (tanulmányút) 

Tevékenység időtartama (óra): 

Az aktív tanulási program várható időtartama 8 óra (szünettel és ebéddel). A 

program egy napos tevékenységet jelent, melynek keretében először előadás 

hangzik el, majd gyakorlati szabadtéri tevékenységek következnek a hallottak 

megerősítése, elmélyítése céljából. 


9 00 -9 15 Megérkezés a napi program helyszínére. Felkészülés az előadásra, 

helyfoglalás. 

9 15 -10 10 Előadás. A vezető (előadó) bemutatja a Lettországban 

legjellegzetesebb fákat, megkülönböztető jegyeiket (pl. alak, levelek 

és termések). Ezt követően ismertetni a környezetükben található 

vagy a fákon élő tipikus növényeket. A diákoknak azt is megmutatja, 

hogy hogyan lehet a fák életkorát megbecsülni a kéreg és az 

évgyűrűk alapján. Megvitatják a fák mindennapos felhasználásának 

lehetőségeit is. 

10 10 -10 30 Szünet. A résztvevők frissítőket fogyaszthatnak. 

A szünet alatt megbeszélhetik a diákok a vezetővel, hogy minden 

rész, valamennyi anyag érthető-e. 

10 30 -11 35 Kirándulás és azoknak az állatoknak, növényeknek a megfigyelése, 

amellyel az előadás során foglalkoztak – ezzel összekapcsolható az 

elmélet a tanulással. A túraútvonalak mentén vagy az erőben a 

résztvevők megpróbálják beazonosítani azokat a fafajokat, amiket 

az előadáson megismertek. Megpróbálják kitalálni a fák életkorát a 

kéreg és az évgyűrűk növekedése alapján, illetve beazonosítják a 

fák környékén, vagy a fákon élő tipikus növényeket. Az érdeklődés 

felkeltése végett a vezető leleményes kérdéseket tesz fel a 

diákoknak az adott témával kapcsolatban. A válaszok segítik az 

ismeretek megerősítését, elmélyülését (4. munkalap használata). 

11 35 -11 50 Szünet. A résztvevők elmondhatják véleményüket a kirándulásról és 

az előadásról. 

11 50 -12 35 Tanulmányi váltófutás. A program résztvevői egy szórakoztató 

’váltófutással’ is elmélyítik ismereteiket. A vezető valamennyi 

résztvevőnek kiad egy feladatot, hogy találjon meg egy konkrét fát a 

254

Fűzsátor 

levele vagy a termése, vagy egyéb tulajdonsága alapján (évszaktól 

függően), próbálja meg kitalálni a korát, és azonosítsa be a tipikus 

környékbeli vagy fán élő növényeket. Pluszpontot jelent, ha a diákok 

valamilyen állatot vagy állatmenedéket is felfedeznek. A verseny 

végén a vezető megnevezi és jutalmazza a legjobban teljesítő 

diákot. 

12 35 -13 35 Ebédszünet. A résztvevők ebédelnek. 

13 35 -14 15 Összefoglalás. A diákok megbeszélik a hallottakat és az új 

ismeretek mindennapi életben való alkalmazhatóságát (1. és 2. 

munkalap). A vezető összefoglalja az aktív tanulási program 

résztvevőinek benyomásait és véleményét. A munkalapokat kiosztja 

és értékeli az eredményeket. 

14 15 -15 50 1. gyakorlati feladat. Sátor építéséhez szükséges alapanyag 

gyűjtése (5. munkalap használata). A vezető ismerteti az aktív 

tanulási program résztvevőivel a sátorépítés célját és technikáját, 

valamint a sátor építéséhez szükséges munkaműveleteket 

(alapanyag gyűjtése és elrendezése). A résztvevők a vezető 

irányítása mellett összegyűjtik a sátor építéséhez szükséges 

anyagokat. 

15 50 -16 20 Szünet. A résztvevők frissítőt és rágcsálnivalót fogyasztanak, hogy 

energiát gyűjtsenek. 

16 20 -18 20 2. gyakorlati feladat. A sátor elkészítése. Az aktív tanulási program 

résztvevői a vezető irányítása mellett felépítik a sátort. A vezető 

bemutatja, hogy mit és hogyan kell tenni, a diákok az ő példáját 

követve együtt teljesítik a feladatot. 

18 20 -19 00 Az aktív tanulási program résztvevői megbeszélik élményeiket és 

értékelik a napot (3. munkalap használata). 

Előadás (monológ jellegű) 

Cél: Megismertetni a diákokkal a legjellegzetesebb fákat, a környezetükben található 

növényeket, valamint a fákon élő állatokat. 

Célkitűzések: 

• a diákok megtanulják a kinézetük alapján megkülönböztetni a fákat (sziluett, 

levelek, termések); 

• megismerik a fákon és a fák környezetében élő tipikus élőlényeket; 

• megtanulják a fák életkorának a meghatározását a fakéreg vagy az évgyűrűk 

alapján 

• megismerik, hogy a fákat hogyan lehet a mindennapi életben felhasználni. 

Tanulmányút (felfedező jellegű) 

Cél: A természetben példákat találni és bemutatni az előadásban hallottakra. 

255

Fűzsátor 


• kinézet alapján a fák megkülönböztetése; 

• a fák megkülönböztetése, meghatározása a környezetükben élő növények 

alapján 

• fákon élő állatok megfigyelése; 

• a fák életkorának meghatározása. 

Tanulmányi váltófutás (párbeszéd jellegű) 

Cél: a megszerzett tudás elmélyítése aktív feladat végrehajtásával. 


• leírás alapján egy konkrét fa megtalálása a természetben; 

• a fa életkorának meghatározása a fakéreg vagy az évgyűrűk alapján; 

• egy konkrét fa megtalálása levelek vagy termések alapján; 

• képességfejlesztés, fák körül élő tipikus növények felismerésére. 

Kinti tevékenységek 

Cél: Fűzsátor építése, fák (vagy bokrok) felhasználásával 

Célkitűzés: a munkához szükséges alapanyagok összegyűjtése (vesszők, ágak, 

gallyak), és a vezető felügyelete mellett sátor építése. 

Összefoglalás (párbeszéd jellegű) 

Cél: Érdeklődés felkeltése a környezetünkben található természet és fák iránt. 


• a gyerekek ismerjék fel a környezetükben növő fákat; 

• az egyes fafajok megkülönböztetéséhez, a fák életkorának meghatározásához 

szükséges ismeretek megszerzése; 

• a diákok ismerjék meg, hogy az évszakok változásával a fák milyen 

változásokon mennek keresztül; 

• úgy tekintsenek a fákra, mint a madarak és rovarok otthonára; 

• ismerjék meg, hogy az egyes fafajokon milyen növények élnek és a fák 

környezetében milyen növények nőnek; 

• vitassák meg a megszerzett ismereteket, és azok jelentőségét. 

Diákoknak kiadandó munkalapok (WH) 

Javasolt munkalapok az aktív tanuláshoz 

WH 1 

WH 2 

WH 3 

WH 4 

WH 5 

Többszörös választásos feladatsor 

Levelek 

Fák leírása 

Fák felismerése, megtalálása 

Fűzsátor építése 

256

Fűzsátor 

1. munkalap – Többszörös választásos feladatsor 

Jelöld be a helyes választ: (‘X’) 

1. A levelüket ősszel lehullató fák: 

fenyőfélék 

lombhullatók 

2. Melyik fa kérge a legvilágosabb (legfehérebb): 

nyár nyír tölgy 

3. A vastag kérgű fa: 

fiatal 

öreg 

4. Melyik fának a legszínesebbek ősszel a levelei: 

juhar gesztenye lucfenyő 

5. Melyik fa hullatja le legkésőbb a leveleit: 

nyír tölgy hárs 

6. Melyik fa alatt nő a leggyakrabban moha: 

nyír gesztenye lucfenyő 

7. Melyik fa termése toboz: 

hárs tölgy fenyő 

257

Fűzsátor 


Írd a képek mellé, hogy milyen fához tartoznak az ágak: 

................................................................................ 

................................................................................ 

................................................................................ 

................................................................................ 

................................................................................ 

................................................................................ 

258

Fűzsátor 

3. munkalap 

Válaszd ki, hogy melyik fákra vonatkoznak a leírások: 

Erős törzse és ágai vannak. A virágok kicsik és 

kénesek, a levelekkel együtt jelennek meg. A 

gyerekek szeretik ennek a fának a magját 

összeszedni, és a szajkók egyik kedvenc eledeleként 

is ismerik ezt a termést. 

Vaskos törzse és ágai vannak, mégis sok a lelógó 

ága. Ezt a fát könnyű megkülönböztetni a többi fától, 

mivel édesen illatozó, halványsárgás virágai vannak. 

A virágokat teának is leszedjük, de a méhek is sűrűn 

látogatják ezeket a fákat a mézért. 

Ez a fa április végén virágzik, ekkor apró lila 

virágokból álló csokrocskák jelennek meg a fán; a 

levelek csak ezután jönnek elő. Minden egyes levél 

7-13 hosszúkás levélkéből áll. Ősszel a magok 

csoportosan jelennek meg az ágakon. „Lusta” fának 

is nevezik, mivel elég későn hozza, mégis korán 

lehullatja a leveleit. 

Májusban, amikor a csoportokban álló fehér virágok 

megjelennek, a kesernyés illatuk betölti a folyók és 

tavak partjait és az erdőszéleket. A rigók és más 

madarak kedvelik a virágzás után érő bogyós 

termését. Ez egy bokor, amelynek össze-vissza 

állnak az ágai. 

Ennek a fának a csalitját gyakran felhasználják az 

emberek az értékes fa részekért. Ez egy örökzöld fa, 

egész éven keresztül megtartja a lombozatát. 

Karácsonykor minden egyes házban megtalálható. 

KŐRIS 

LUCFENYŐ 

NYÍR 

TÖLGY 

HÁRS 

259

Fűzsátor 

4. munkalap 

Fák felismerése, megtalálása 

Résztvevők neve: .............................................................................................. 

Szerintünk.................................. (mennyi) különböző fát találunk. 

Feladatok: 

1. Azonosítsd a környéken növő fákat. 

2. Írd be a táblázatba a megtalált faféléket. 

3. Rajzold le a leveleket. 

Fa 

Levél (rajz) 

Eredmény: 

260

Fűzsátor 

5. munkalap 

Fűzsátor építése (csapatmunka) 

Mindazok az eszközök, amik az anyagok összegyűjtéséhez és elkészítéséhez 

kellenek, a vezetőnél megtalálhatók. Az ágak összekötésére szolgáló kötél is a 

vezetőnél van. 

Feladatok: 

• Az aktív tanulási program résztvevői a vezető segítségével fűz ágakat 

metszenek (kb. 2 m hosszúakat). 

• A résztvevők rajzolnak egy 1,5 m átmérőjű kört, ezzel kijelölik a sátor helyét. 

• A vezető felügyelete mellett a körív mentén leszurkálják a fűzágakat a földbe, 

kihagyva a sátor bejáratának a helyét. 

• Végül legfelül a fűzfaágakat összekötözik egy kötéllel. 

Ha a sátrat tavasszal vagy kora nyáron építik, az ágak meggyökereznek, 

kirügyeznek, és árnyas levélzetet hoznak. 

261

GABONÁBÓL KENYÉR 

A KENYÉRIG TARTÓ HOSSZÚ ÚT 





262

Gabonából kenyér 


GABONÁBÓL KENYÉR 

A KENYÉRIG TARTÓ HOSSZÚ ÚT 





Cím: 


Célcsoport: 

11 év alatti gyerekek 

Együttműködő partnerek: Gabonatermesztő gazdák és pékségek 



A mindennapi bevásárlásaink során a kenyér bizonyosan rajta van a listánkon. Az 

áruházak polcain szépen elrendezve állnak, várják, hogy a vásárlók magukkal vigyék 

őket. Az ismert búza, rozs, és rozsos kenyércipók mellett nem szokványos 

kenyértípusokat is találunk, mint pl. fokhagymás, sárgarépás kenyér vagy például a 

különböző magvas kenyereket. De gondolkodtunk-e már azon, hogy milyen hosszú 

utat tett meg ez a kenyércipó és hány ember működött közre a sütésében, mielőtt a 

kezünkbe vesszük A kenyér a földben termő gabonaként kezdi meg útját. Ez a 

kenyérkészítés fontos alapja. A gabona is hosszú utat tesz meg, mielőtt kenyér, 

tészta vagy sütemény készül belőle. Ezért a fiatal vásárlókat célozzuk meg az 

oktatási programmal, feladatunk, hogy elmondjuk, megtanítsuk és megmutassuk 

nekik a kenyér készítésének menetét. A városban felnövő gyerekek nem 

rendelkeznek azokkal a tapasztalatokkal, amikkel a vidéki társaik bírnak. Vannak 

olyan városban élő gyerekek, akik nem tudják, hogy a boltban vásárolható tejet 

tehenek adják, sőt, még soha életükben nem láttak tehenet, és nem tudják, hogy a 

kenyér őrölt gabonából készül. 

A „Gabonától a kenyérig” aktív tanulási program célja, hogy megismertessük a 

gyerekekkel – elsősorban a városi gyerekekre gondolva – a lett vidékeken termő 

gabona termesztésének menetét, valamint a kenyér készítésének folyamatát. 

A tanulási program keretén belül a gyerekeknek lehetőségük nyílik arra, hogy 

meglássák és megértsék a gabona termesztését és feldolgozását, a következő 

tevékenységeken keresztül: 

• A háttér ismeretek feltérképezése végett felmérés készítése; 

• Őszi búza és rozstáblák megtekintése; 

• Gabonatárolók és – szárítók meglátogatása; 

• Az őrlési folyamat nyomon követése; 

263


• Látogatás egy malomba, ahol repceolajat készítenek; 

• Vezetett látogatás egy sütődébe; 

• A kenyér dagasztásának és sütésének nyomon követése; 

• Frissen kisült kenyér kóstolása; 

• Részvétel egy versenyben, a nap folyamán hallottakróltanultakról. 

A nap kezdetén a gyerekek aktív részvételének biztosítása érdekében, a 

gabonatermesztéssel kapcsolatos háttértudás feltérképezésének céljából egy kis 

versenyt rendezünk. A verseny eredménye jó alapot szolgáltat az előadónak a 

gabonatermesztési technológiák bemutatásakor. Az előadást követően 

meglátogatunk egy gabonatáblát, hogy az elméleti anyagot a gyakorlatban is 

bemutassuk. 

A tanulmányútba egyéb helyek meglátogatása is beletartozik, hiszen lehetőséget kell 

biztosítani a gyerekeknek, hogy lássák, megismerjék a kenyér készítésének menetét, 

részt vehessenek a gabonából-kenyér folyamatban. A nap végén egy kis versenyre 

kerül sor a megszerzett ismeretek elmélyítése céljából, és azok a diákok, akik 

kitűntek a kérdések feltevésében/megválaszolásából, jutalmat kapnak. 

Ez a projekt egy jó eszköz a városi gyerekek ismereteinek bővítésére, hogy 

beletekinthessenek a mezőgazdasági munkákba és képet kapjanak az itt dolgozó 

emberekről. Ugyanakkor a farmer vagy a pék szakmák népszerűsítésére is 

lehetőség nyílik. 


Monológ jellegű (előadás), dialógus (beszélgetés, összefoglalás) és feltáró jellegű 

(tanulmányút). 

A tevékenység időtartama(óra): 

Az aktív tanulási program tervezett időtartama 8 óra (beleértve a szüneteket és az 

ebédet). A program egy napos, melynek során a résztvevők megismerik a 

napjainkban folyó gabonatermesztést, őrlést és kenyérsütést. Ezek azok a 

műveletek, amik biztosítják, hogy a kenyér eljusson a boltba. 

Ahhoz, hogy a résztvevők megismerhessék a kenyérkészítés történelmét, legalább 

kétnapos programra lenne szükség. Ezalatt a diákok meglátogathatnának egy 

vízimalmot és megismerhetnék, hogy régen – és némely esetben még napjainkban is 

– hogyan őrölték a gabonát, elmehetnének egy megőrzött, múzeummá alakított 

gazdasági épületbe, előadást hallgathatnának és megnézhetnék a kenyér 

készítésének hagyományos módját. Belekóstolhatnának a kenyérkészítés 

művészetébe, megízlelhetnék az ősi, hagyományos módon készített kenyeret, 

valamint meglátogathatnák a gabonatermesztés, őrlés és kenyérsütés hagyományos 

eszközeit felsorakoztató szabadtéri múzeumokat. 

Az egy napos képzési program keretében a gabonatermesztést és kenyérkészítést 

kell bemutatnunk a gyerekeknek azzal a céllal, hogy a fiatal vásárlók tanítása 

érdekében a napjainkban alkalmazott kenyérsütési gyakorlatot mutassuk be nekik. 

264


ELJÁRÁS/ TEVÉKENYSÉG SZAKASZAI: 

10 00_ 10 15 Megérkezés a gazdaságba. Felkészülés az előadásra, a gyerekek helyet 

foglalnak. 

10 15 -10 35 Verseny a gyerekek ismereteinek felmérése céljából (3. munkalap 

használata). 

10 35 -10 45 Jutalmak szétosztása a legaktívabb és legtöbb ismerettel rendelkező 

résztvevők között. 

Előadás. Elméleti ismeretek a gabonatermesztés témakörében. A vezető 

10 45 -12 00 az előadás tartása során betekintést nyújt a gabona termesztésébe, 

betakarításába, és az őrlés menetébe. Az előadás célja, hogy röviden 

megismerjék a termelés folyamatát, az alkalmazott eszközöket és a 

közreműködő embereket. Az előadás végén megkéri a résztvevőket, hogy 

rajzolják le a kenyérkészítés menetét (1. munkalap használata). 

12 00 -13 00 Ebédszünet. 

13 00 -13 30 1. tanulmányút. A résztvevők meglátogatnak a egy gabonatermesztő 

gazdaságot, hogy megismerjék a vidéki életet a gyakorlatban. 

13 30 -14 00 Utazás. A résztvevők átmennek a következő helyszínre. 

14 00 -14 30 2. tanulmányút. A résztvevők megtekintenek egy gabonatároló- és 

feldolgozó üzemet (malmot). 

14 30 -14 50 Utazás. 

14 50 -15 10 3. tanulmányút. Repceolajat készítő üzem meglátogatása, hogy 

megismerjék, a kenyér egyes összetevői hogyan készülnek. 

15 10 -15 30 Szünet. Az aktív tanulási program résztvevői frissítőket és tésztaféléket 

fogyasztanak. Kérdéseket tehetnek fel a vezetőnek. 

15 30 -16 50 4. tanulmányút. A kirándulás utolsó helyszíne egy pékség, ahol a 

korábban megismert alapanyagokból a kenyeret sütik. A vezető röviden 

ismerteti a kenyérsütés menetét, megmutatja a használt eszközöket, és 

felsorolja azokat a munkaműveleteket vagy feladatokat, amiket egy péknek 

el kell végezni. Ezt követően a gyerekek megdagaszthatják a saját 

kenyércipójukat. 

16 50 -17 20 Kóstolás. Frissen sült kenyér kóstolása és a nap eseményeinek 

megbeszélése (2. munkalap használata). 

17 20 -17 40 Verseny. A nap folyamán kapott ismeretek elmélyítése céljából egy kis 

verseny tartása, amivel felmérjük, hogy a résztvevők mennyit értettek meg 

és jegyeztek meg a nap során hallottakból (4. munkalap használata). 

17 40 -17 50 Jutalmazás. A legtöbbet tudó gyerekek jutalomban részesülnek. 

Előadás (monológ jellegű) 

Cél: Előadás tartása és a háttérismeretek felmérése. 


• Betekintést adni a mezőgazdasági munkába; 

• A gyerekek érdeklődésének megfelelő témákban ismeretek átadása; 

• Különböző vélemények megvitatása. 

265


Beszélgetés (párbeszéd jellegű) 

A legfontosabb követendő elvek: valamennyi résztvevőt be kell vonni a 

beszélgetésbe, barátságos légkört kell teremteni és a résztvevőkkel a 

kapcsolatot végig fenn kell tartani, nem szabad eltérni a témától. 

Célok: 

• Valamennyi résztvevő bevonása; 

• A résztvevők bátorítása véleményük kifejezésére és megvédésére; 

• Vita során még több információhoz juttatni a gyerekeket. 


• Az eredmények és lehetőségek elemzése és megértetése; 

• Közös megoldás (vélemény) formálása. 

Tanulmányút (feltáró jelleg) 

Cél: gyakorlati példák az előadásban elhangzott információk bemutatására. 


• Ismeretek szerzése gabonatermesztés és feldolgozás témakörben; 

• Pékségben használt eszközök tanulmányozása; 

• A meglátogatott pékség népszerűsítése; 

• A gyerekek érdeklődésének alakítása azzal a céllal, hogy jobban 

tiszteljék a kenyeret és a készítésében közreműködő embereket. 

Összefoglalás (párbeszéd jellegű) 

Cél: 

• A megszerzett ismeretek megértése. 


• Megállapítani, hogy a gyerekek mennyi új tudást szereztek; 

• A gyerekeknek a kenyér iránti tiszteletét megalapozni; 

• Felkelteni a gyerekek érdeklődését a pék szakma iránt. 

Gyerekeknek kiadandó munkalapok (WH) 

Aktív tanulási program javasolt munkalapjai 

WH 1 

WH 2 

WH 3 

WH 4 

A gabonától a kenyérig megtett út (a résztvevők a kirándulás előtt 

lerajzolják a kenyér készítésének menetét). 

Munkalap – gabonától a kenyérig. 

(ellenőrizzük, hogy helyes választ húztak-e be a gyerekek) 

A kenyérkészítés folyamata. Húzd össze az összetartozó képet és 

tevékenységet. 

Kenyérhez kötődő népi rejtvények, találós kérdések. 

266


A gabonától a kenyérig megtett út 

(a résztvevők lerajzolják a kenyér készítésének menetét) 

(a kirándulás előtt) 

267

Munkalap – Gabonától a kenyérig 

(A helyes válasz ellenőrzése) 

1. Mit nevezünk őszi gabonának 

 

Olyan növényeket, amelyek a telet a földben töltik. 

 

Tavasszal vetett növényeket. 

2. Mikor vetjük az őszi gabonákat 

 

Decemberben és Januárban; 

 

Áprilisban és Májusban; 

 

Augusztustól Szeptemberig. 

3. Rajzolj le egy kalászt és egy gabonanövényt. 

Kalász 

Gabona 

4. Mikor takarítjuk be a gabonát 

Augusztustól Szeptemberig; 

Júniusban; 

Májusban. 

5. Hogyan készül a liszt 

___________________________________________________________________ 

___________________________________________________________________ 

___________________________________________________________________ 

___________________________________________________________________ 

6. Mi készíthető még gabonából 

___________________________________________________________________ 

___________________________________________________________________ 

___________________________________________________________________ 

___________________________________________________________________ 

268


A kenyérkészítés folyamata. 

Húzd össze az összetartozó képet és tevékenységet! 

Hozzuk a lisztet. 

Liszteszsák 

Beleöntik a lisztet a 

dagasztógépbe. 

Élesztőt, vizet és egyéb 

összetevőket tesznek hozzá. 

Dagasztógép 

Kel a tészta 

A cipók várják, hogy 

sorra kerüljenek. 

Sül a kenyér. 

Készen van! 

Jelöld be a helyes választ! 

7. Milyen lisztből készül a barna kenyér 

Rozs 

Zab 

Búza 

8. Milyen lisztből készül a fehér kenyér 

Rozs 

Búza 

Árpa 

9. Hol készül a kenyér 

Otthon a sütőben 

Pékségben 

A boltban 

269


Kenyérhez kötődő népi rejtvények, találós kérdések 

1. Mindkét oldalon szarva, középen mély hasa van. 

2. Erdőnél is magasabb hegy. 

3. Farka van a tartónak. 

4. Nagy szürke bárány a száján 

keresztül eszik, de az orrával iszik. 

5. A kandúrnak sok ujja van, de nincsen körme. 

6. Egy ember kenyeret szeletelve megy át a táblán. 

7. Ökör a földben, kiáll a szarva. 

8. Hiába csapkod a szárnyaival, sehova sem jut el. 

9. Ősszel születik, nyáron nevelkedik. 

10. Tavasszal felhúzza az orrát, de ősszel leengedi. 

11. Pici fehér bárány istállóba ment, 

nemsokára kijött, jó barna lett. 

12. Kettő szurkálja, tíz támasztja 

13. Ici-pici embernek feláll a szakálla. 

270


A találós kérdések megoldásai 

1. vályú 

2. tésztával teli vályú 

3. kenyérlapát 

4. vízimalom 

5. borona 

6. a földeken dolgozó szántó ember 

7. eke 

8. szélmalom 

9. őszi gabona 

10. gabonafélék 

11. kenyér a sütőben 

12. megdagasztott kenyér 

13. árpa (gabona) 

271

TERMÉSZETES ERŐFORRÁSOK ÉS A 

MEZŐGAZDASÁG 

A TÁJ ÉS A TERMÉSZETES BIODIVERZITÁS MEGŐRZÉSE ÉS A 

MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 





272

Természetes erőforrások és a mezőgazdaság 


TERMÉSZETES ERŐFORRÁSOK ÉS A MEZŐGAZDASÁG 

A TÁJ ÉS A TERMÉSZETES BIODIVERZITÁS MEGŐRZÉSE ÉS A 

MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 





Cím: 


Célcsoport: 

11-17 éves, kisvárosokban élő és tanuló diákok 

Együttműködő partnerek: Természetvédelmi alapítványok, természetmúzeumok, 

Természetvédelmi Hivatal, ornitológiai társaságok, 

agrártudományi egyetem, Környezetvédelmi Minisztérium, 

regionális fejlesztési irodák. 



Célcsoport jellemzői: 11-17 éves, kisvárosokban élő és tanuló gyerekek. Ezek a 

fiatalok még formálják az élet értékeiről kialakítandó képüket, a világról alkotott 

közös képet és saját jövőjüket. Sokuk nagyszülei vagy rokonai vidéken élnek, de 

nem mindegyiküknek van pozitív mezőgazdasági tapasztalata, és nem 

mindannyian értik a természetes erőforrások értékeit. 


Monológ jellegű (előadás), dialógus jellegű (összefoglalás) és feltáró jellegű 

(egyéni tapasztalatok, tanulmányút). 

A tevékenység időtartama (óra) 

5-10 óra 


Az 5 órás program részletezése* 

*a farmra és a farmról utazás időtartamát nem tartalmazza. 

No. Tevékenység Rövid leírás Idő Felelős személy 

1 Előkészítés Az előkészítés iskolai órák 

keretében zajlik (biológia 

2-3 óra, ~3 hét, 

1-8 héttel a 

A kidolgozott 

tananyagnak 

273


2 

3 

Út a bemutató 

gazdaságba 

vagy földrajz), a kirándulást 

megelőzően. A diákoknak 

konkrét feladatokon kell 

dolgozniuk. 

bemutató 

gazdaságba 

szervezett 

kirándulás előtt 

megfelelően az 

illetékes tanár 

Tanulmányút és a gazdaságban végzett tevékenységek leírása: 

Az iskola szervezi az utazást 1 óránál Iskola-titkárság 

a bemutató gazdaságba kevesebb (a 

(saját busszal). Néhány bemutató 

esetben a gazdaságot gazdaság 50 

bemutató vezető is 

km-en belül 

csatlakozik a csoporthoz, helyezkedjen el) 

hogy jól összekapcsolható 

legyen a kirándulás témája a 

foglalkozás helyszínével. 

Megérkezés, 

felkészülés 

Ismerkedés a foglalkozás 

helyszínével és a vezetővel, 

teaszünet 

15 perc Multiplikátor 

Előadás Az alábbi témák bevezetése 40 perc Multiplikátor 

4 

és tapasztalatcsere 

5 Szünet Beszélgetés előkészítése 10 perc Multiplikátor 

6 

7 

8 

9 

10 

Beszélgetés A kidolgozott, elvégzett 

feladatok eredményeinek 

megbeszélése 

25 perc Multiplikátor 

Összefoglalás Jövőbeli beszélgetések 15 perc Multiplikátor 

stimulálása szóbeli és írásbeli 

összefoglalóval, kapcsolat 

kialakítása a tanulmányúttal. 

Szünet Ebéd, sportolás 45 perc Projekt 

koordinátorok, 

Multiplikátor 

Tanulmányút Az elméleti rész, 

~2h Multiplikátor 

beszélgetésekkor hozott 

javaslatok és következtetések 

gyakorlati bemutatása. 

Gyakorlati tevékenységek és 

játékok. 

Lezárás Teszt, válaszok összegzése, 30 perc Multiplikátor 

beszélgetés és 

következtetések levonása, 

javaslatok 

Bemutatás/motiváció: 

A résztvevő iskolákat és osztályokat a földrajzi elhelyezkedésük szerint választjuk 

(közel legyenek a bemutató gazdasághoz), figyelembe véve az iskola részvételi 

szándékát és az osztályok létszámát. 

Az előkészítésre az iskolai osztályban kerül sor, lehetőség szerint olyan tanóra 

keretében, amely szorosan kapcsolódik a témához (pl. földrajz, biológia vagy 

ökológia). Az előkészítés során a leadott anyag tartalma és módszertana igazodik 

a résztvevő diákcsoportok életkorához. 

274


Cél: A diákok megismertetése a természetes erőforrások védelmének, 

megőrzésének szabályaival. A diákok alakítsanak ki egy képet magukban a 

természetbarát gazdálkodási módszerekről. 

Feladatok: 

1. Az alábbi témákról közös kép kialakítása előadás keretében, direkt 

módszerek alkalmazásával. 

2. Természetes erőforrások kimerülése és megújulása (lett, európai és globális 

viszonylatban). 

3. A mezőgazdaság, gazdálkodás lett, európai és globális viszonylatban. 

4. Biológiailag értékes rétek – a természetbarát gazdálkodási módszerek 

jelentőségének és koncepciójának megértése. 

A fenti témák szöveges kifejtése külön történik, nem képezi részét a jelen 

programnak. A különböző korcsoportoknak és iskolatípusoknak megfelelően 

munkalapokat, példákat beszélnek meg, illetve a szakszavak jelentéséről is szó 

esik. Például a „biotóp” szó jelentése – miután ökológiát tanultak az iskolában – 

ismert a 14-17 éves diákok számára, de részletesebb és egyszerűbb magyarázatot 

igényel 11-14 éves diákok esetében, akik még nem találkoztak a kifejezéssel a 

földrajz, növény- és állattan órákon. 

5. Csoportmunka: A gazdálkodásról és a természetes biodiverzitás 

fenntartásáról a csoport bemutatót készít, az eredményeket a bemutató 

gazdaságban értékelik. 

1. A feladatokat az alábbi menet szerint teljesítik: 

1) Válassz egy gazdaságot, ami a lakhelyedhez közel található, és a 

mezőgazdaság egyik jellemző ágazatával foglalkozik. Lehetőleg állattartó 

gazdaságot válassz (az állatok száma nem lényeges), amelyik a környező 

füves területekről szerzi be a takarmányt (legeltet, vagy szénát készít). 

2) A bemutató a következő pontoknak megfelelően készüljön: 

a. A gazdaság rövid jellemzése. 

b. A gazdaságban tartott szarvasmarhák takarmányigénye, a környezeti 

lehetőségek feltárása. 

c. Annak bemutatása, hogy a különböző évszakokban milyen munkákat kell 

elvégezni az adott szarvasmarha állomány mellett, mekkora területre van 

szükség a csorda etetéséhez. 

d. Az időjárás és egyéb tényezők hatása a takarmány mennyiségére és 

betakarítására. 

e. Mutasd be, hogy mely egyéb állatok „versenyeznek” ugyanezért a 

takarmányért, a vadon élő állatok hatása, kölcsönös együttélés. 

f. Ismerd meg, hogy mely álatok élnek ugyanazon a füves területen, és milyen 

az éves életciklusuk. 

g. Írd le, hogy Te mit változtatnál a gazdálkodásban Miért (az előbbi kérdések 

alapján) 

275


Ezeket a feladatokat a diákok az iskolai programnak, illetve életkoruknak 

megfelelően leegyszerűsítve, vagy egyéb kérdésekkel kiegészítve teljesítik. 

Javasolt kisvárosi, vagy vidéki iskolákat bevonni a programba, amelyeknek a 

közelében található mezőgazdasági üzem – megkönnyítve a specifikus ismeretek 

begyűjtését, és így az eredmények akár az egyik diák szüleinek a gazdaságában is 

értékelhetők. A csoport mérete változó, de javasolt 4-6 diákból álló csoportokat 

kialakítani, hogy az egyes feladatokat feloszthassák a diákok egymás között. Ez a 

csoportméret képezi a hatékony munka alapját, hiszen valamennyi csapattag 

bevonható a feladatokba, ugyanakkor elég nagy a csoport ahhoz, hogy a feladatok 

végén az értékelést megtegyék, következtetéseket vonjanak le. Addig azonban 

minden csapattagnak a saját kérdésnek megválaszolásával kell foglalkoznia. A 

feladat teljesítése s a kirándulás között ne teljen el hosszú idő, hogy az aktualitás 

megmaradjon. Tulajdonképpen a feladat kiértékelésével a csoport megkezdi a 

tanulmányutat, összehozva, értelmezve a tanultakat/hallottakat és az elvégzett 

feladatokat. A gazdaság irányítója vagy a tanulmányút vezetője a kirándulást 

megelőzően összegyűjti a diákok elvégzett feladatait, hogy előre tudjanak készülni 

a válaszokkal, el tudja készíteni saját értékelését és felkészülhessen a 

beszélgetésre. 

Az iskola igényeitől függően az első szakasz (előkészítés, feladatok végrehajtása, 

előadás) egy egységben is megszervezhető, ebben az esetben a diákoknak a Lett 

Természetvédelmi Alap munkatársa is tart egy ismertetőt. Az említett tantárgyakat 

oktató tanároknak ekkor csak koordináló szerepük van. Hátrányok: kevesebb 

lehetőség nyílik kérdések feltevésére, a diákok tudásszintje rendkívül különböző és 

nem minden diák tud egy konkrét feladatra koncentrálni. Előnyök: jobban 

megérthetik a témát, egyértelműbbé válik, hogy a bemutató gazdaságban milyen 

feladatokat kell teljesíteniük, valamint az előkészítő szakaszban jobban tudunk az 

idővel gazdálkodni. 


2. szakasz – kirándulás a bemutató gazdaságba. 

Cél: a diákok kapjanak képet az egészséges, kiegyensúlyozott és magas 

színvonalú vidéki életről. Erősödjön a természet és biodiverzitás védelme iránti 

igényük azzal, hogy megismerik a helyes mezőgazdasági gyakorlatot. Bemutatni a 

diákoknak, hogy lehetséges megélhetést biztosítani vidéken, ugyanakkor gondos 

gazdálkodással a természetet is védhetjük. 

Utazás a bemutató gazdaságba (1 óránál kevesebb) 

A bemutató gazdaságba tartó út ne legyen hosszabb egy órásnál. Ez azt jelenti, 

hogy a gazdaság az iskolától 50 km-es körön belül helyezkedjen el. Az iskola 

felelős az utazás megszervezéséért és finanszírozásáért. A legjobb esetben a 

vezető is csatlakozik a diákokhoz és már a buszon megkezdheti munkáját. Ha 

lehetséges, kezdeményezzen beszélgetést arról a témáról, amivel a diákok az 

iskolában már foglalkoztak. Hasonlóan a gazdaságból a visszaút is hasznosítható. 

Ez azt jelenti, hogy a tanulási idő két órával meghosszabbítható. A visszaúton egy 

videofilmet is levetíthetünk, a busz technikai lehetőségei szerint. 

276


Megérkezés, felkészülés (15 perc) 

Megérkezést követően egy rövid felkészülésre hagyjunk időt: a környék 

megismerése, találkozás a gazdával/vezetővel, mosdók használata, tea és 

rágcsálnivalók. Miután az ismeretlen helyet egy kicsit felfedezték a diákok, 

kezdődhet az előadás. 

Előadás (40 perc) 

Az előadás során bemutatásra kerül a gazdaság szerkezete, a füves rétek 

kialakulásának háttere és a használás módja. Megvitatják a biológiailag értékes 

füves területek jelentőségét a természetes biodiverzitás szempontjából, különböző 

vizuális segédanyagok használatával (a helyi technikai lehetőségek és a 

prezentációs anyagtól függően). Audio kazettát is használhatunk, hogy a füves 

réteken élő madarak hangját bemutassuk (haris, poszáta, stb.). A gazdaság 

szempontjait is alapul véve bemutatásra kerülnek a biológiailag értékes füves 

területek állapotának fenntartásához szükséges feltételek, valamint az ehhez 

rendelkezésre álló támogatási rendszert is ismertetik. 

A két nézőpont összekapcsolásával jobban megérthetik az ökológiai függőséget és 

a kölcsönös hatást. Ez tulajdonképpen a tanulmányút egyik célja. Az előadás során 

kétirányú kommunikáció javasolt. Kérdéseket teszünk fel a diákoknak, hogy 

gondolkodásra és helyes válaszok, megoldások adására késztessük őket. Retorikai 

kérdések is elhangzanak anélkül, hogy a helyes választ elvárnánk a diákoktól, de 

ezekkel is elősegíthetjük, hogy a diákok helyes képet kapjanak az adott témáról. Az 

előadás után javasolt egy rövid, 10 perces szünet beiktatása, hogy a diákok 

hosszabb ideig tudjanak koncentrálni. 

Beszélgetés (25 perc) 

A beszélgetés során a csoportok bemutatják a konkrét gazdaságban elvégzett 

feladataik eredményeit, amit a diákok közösen elemeznek és értékelnek. Meg 

tudják fogalmazni, hogy mit változtatnának, képesek legyenek jó példákat felhozni. 

A beszélgetés moderátora a vezető. A tanár is befolyhat a munkába, de a 

beszélgetés során a cél, hogy minden csoport mutassa be eredményeit. A vezető 

összefoglalja a megállapításokat és ösztönzi a többi diákot a vitára. A beszélgetés 

célja, hogy közös szempontok alapján összehasonlítsák és értékeljék az 

eredményeket: ez a közös szempont a mezőgazdaság és a természeti erőforrások 

kapcsolata. A módszertani cél: a diákok bevonása a vitába, véleményformálás 

motiválása, saját megállapítások ösztönzése a megszerzett tudás elmélyítése 

érdekében. A csoport eredményeit nem értékeljük jeggyel, de a tanár/multiplikátor 

jutalmazhatja a kirándulás során aktív diákokat. A bemutatott eredményeket a 

kirándulás során is megvitathatjuk. 

Összefoglalás (15 perc) 

Az összefoglalás a vezető feladata. A vezetőnek kellően felkészültnek és 

kompetensnek kell lennie, hogy értékelje a diákok véleményét és alátámaszthassa 

az elhangzottakat. Az összefoglalás során objektíven értékeli a beszélgetést, a 

kirándulás során megvitatott kérdéseket. 

277


Ebédszünet (45 perc) 

Az ebédre a gazdaságban kerüljön sor, de a gazdaságoknál tapasztalható eltérő 

körülmények ismeretében és a higiéniai normák betartása végett az ebédet 

szervezhetjük egy közeli büfébe (ha 15 percen belül eljuthatunk oda). Az ebéd 

költségét a projekt költségvetése tartalmazza. A vezető és a tanár ebédje is benne 

foglaltatik a költségekben, hogy lehetőség nyíljon informális beszélgetésre. 

Tanulmányút (2 óra) 

A tanulmányút célja, hogy az elméleti ismereteket megerősítsük a jó gazdálkodási 

gyakorlat bemutatásával, valamint hogy bemutathassuk a gazdálkodásnak egy 

olyan formáját, ami figyelembe veszi a természetvédelem érdekeit is. A 

tanulmányút során kapjanak a diákok pozitív tapasztalatot és véleményt a sikeres 

és fenntartható gazdálkodásról. A tanulmányút két szakaszra oszlik: 

1. Térképen megtekintik a farm szerkezetét, bejelölve a megnézendő 

természeti tárgyakat/elemeket. Ez segíti a diákokat, hogy orientálódjanak és 

megértsék a kölcsönös kapcsolódási pontokat. 

2. Ezt követően a csoport egy előre, jól megtervezett útvonalat követve 

megtekinti a következőket: 

• szarvasmarhák 

• természetes füves területek (biológiailag értékes rétek) 

• művelt rét 

• legelő 

Ezeknél a megállóknál az elkészített oktatói segédanyagból tájékoztatjuk a 

diákokat a különböző organizmusok élőhelyeiről, a terület művelésének módjáról. A 

diákok életkorát figyelembe véve játékokat játszhatunk a különböző ökológiai 

modellek megértetése végett (1. munkalap). 

A következőkben a tanulmányút fő témaköreit ismertetjük: 

Szarvasmarha – „normális” életre van szüksége: mindennapos takarmányadag, 

hozzon jövedelmet a gazdaságnak, hatása a környezetre, más organizmusokkal 

való együttélése. 

Természetes füves terület – szerkezeti diverzitás. A diákokat 4-6 fő csoportokra 

osztjuk (mint az előkészítő feladatnál). A diákoknak meg kell számolniuk az egy kis 

területen (1m x1 m) található növényfajokat, a területet egy kötéldarabbal 

megjelöljük (1. munkalap használata). Ebből a feladatból a vezető felkészül, tehát 

hasznos tippeket tud adni a diákoknak, hogyan különböztessék meg és 

regisztrálják az egyes növényfajokat. A diákok nem fogják valamennyi fajt 

megtalálni és felismerni, de képet kapnak arról, hogy hogyan is lehet az egyes 

növényeket megkülönböztetni egymástól. Erre a feladatra 20 perc áll rendelkezése. 

Lettországban az 1 m 2 -en található növényfajok száma 20-60 között alakul. 

278


Művelt rét – a feladat hasonló az előbbiekben leírtakhoz, de ezt egy másik csoport 

végzi el. Az ő feladatuk sokkal könnyebb lesz, mivel a növényfajok száma messze 

alulmarad az előzőhöz képest (kb. 15 faj). Javasolt olyan helyet keresni, ahonnan a 

két réttípus közötti különbséget összehasonlíthatják és elemezhetik. Itt kellene 

elmondani a biodiverzitás jelentését, példákkal alátámasztva. A természetes 

füveket veszélyeztető néhány tényezőt is megemlíthetünk itt: bokrok benövik a 

területet (ezt jó lenne bemutatni), vagy az intenzív rétek kimerülése (2. munkalap 

használata). 

Legelő – a legelő különleges szerkezetének megmutatása, ahogy az állatok egyes 

füveket keresnek, a legelőn mozaikos szerkezet alakul ki. Ez a biodiverzitás 

megőrzésének egyik sikeres módja. Itt a diákok eljátszhatják az „Élet a réten” 

játékot (3. munkalap). 

A meglátogatott gazdaságtól függően egyéb, érdeklődésre okot adó helyet is 

meglátogathatunk a gazdaságon belül (pl. különösen öreg fát, nagyon-nagy követ 

vagy vizes területeket). De ezek mind kiegészítő lehetőségek, amit egy jól 

felkészült vezető be tud mutatni. Az előzőekben leírt bemutató módszereket és 

témaköröket be kell illeszteni a programba. A közös módszertani megközelítés 

alkalmazása javasolt, hogy a kirándulás és az azt követő elméleti beszélgetés – a 

csoportmunka eredményeinek a megvitatása – között kapcsolatot tudjanak 

kialakítani. 

Lezárás (30 perc) 

A lezárás két rövid részre bomlik. Az első részben egy rövid versenyre kerül sor, 

ahol a biodiverzitással és gazdálkodással kapcsolatban megszerzett ismereteket 

teszteljük. A kérdésfeltevést követően az első diák, aki jelentkezik, mondhatja a 

választ. Minden helyes válaszért jutalom jár. Ennek eredményeként a diákok 

figyelni fognak és jobban megjegyzik a hallottakat. Ez a tevékenység elősegíti az 

aktív részvételt és a gyors gondolkodást. Mindenki hallhatja és memorizálhatja a 

válaszokat. 

A második részben egy szélesebb kitekintést nyújtva a vidéki élet fő 

jellegzetességeit, valamint a biodiverzitás megőrzését szolgáló gazdálkodási 

modell – ami egyben gazdaságos mezőgazdasági modell is – kerül 

kihangsúlyozásra. A lezárást követően a vezető elköszön a diákoktól, akik 

visszatérnek az iskolába. 

NB. Rossz idő esetén minden gazdaságnak fel kell készülnie alternatív 

programokra. Az „Élet a réten” játék bent is játszható például. A kirándulás 

legoptimálisabb időpontja áprilistól júniusig terjed, amikor sok virág nyílik. 

Ugyanezt a programot lerövidítve is megszervezhetjük, amikor az előadás és a 

beszélgetés ideje csökken. Ekkor a tanulmányút 4 órán keresztül tart, ami kisebb 

diákoknál ideális lehet. Másrészről a program kinyújtható 8 órásra, vagy akár 

hosszabb időtartamúra is. Az idősebb diákok bagoly-túrán is részt vehetnek. Ez 

utóbbi esetben éjszakai szállásról és reggeliről is gondoskodni kell. Az értékelésre, 

beszélgetésre és összefoglalásra ekkor délelőtt kerülhet sor. 

Diákoknak kiadandó munkalapok (WH) 

Aktív tanulási programhoz javasolt munkalapok 

WH 1 Élet a réten - növények 

WH 2 Élet a réten – élőlények 

WH 3 ”Élet a réten” játék 

279


NÉV: 

2006_________. 

1. Élet a réten – növények 

Hány növényfaj él egy réten Jelölj 

ki egy akkora négyzetet, amekkorát 

lépni tudsz. Próbáld megszámolni, 

hogy hányféle növényt találsz ebben a 

négyzetben. Hasonlítsd össze az 

eredményt a többi csoportéval. 

Talált növényfajok száma: 

_________ 

Ezeket a növényeket 

ismertem fel: 

Rajzolj le egy növényt, amit a 

réten találtál. 

Válaszolj a következő 

kérdésekre: 

• Mi az oka annak, hogy 

a különböző 

réttípusokon eltérő 

számú növényfajt 

találhatunk 

• Hogyan kellene a rétet 

gondozni, hogy ne 

csökkenjen a 

növények száma 

• Miért növik be a 

bokrok a réteket, ha 

nem gondozzák 

280


NÉV: 2006 

2. Élet a réten – élőlények 

Ki hol lakik A megadott számok beírásával jelöld be a 

képen, hogy az egyes állatok és rovarok hol élnek (csak 

egy helyet jelölj meg, ami szerinted a legjob megoldás)! 

Jelölj be néhány más réten lakó állatot/rovart is, amelyek 

nem szerepelnek a listán. 

A réten lakik: 

1.haris 

2. poszáta 

3. róka 

4. mezei egér 

5. közönséges gyík 

6. énekes kabóca 

7. kerti pók 

8. sakktábla mintás lepke 

A rét lekaszálását 

követően hogyan 

változik meg ezeknek a 

réti lakóknak az élete 

Milyen kapcsolatban 

állnak egymással az 

élőlények a réten 

281

“Élet a réten” játék 

A projekt kezdetén különböző kártyákat készítünk olyan növények és állatok képével, 

amelyek természetes vagy művelt réten tipikusan előfordulnak (a kártya egyik 

oldalán a növény vagy állat képe és neve, a másik oldalon 1) természetes 

ellenségeinek listája (ami megeszi ezt az élőlényt), vagy 2) az adott élőlény fő 

tápláléka (amit eszik) található). Ezeket a kártyákat az ökológiai élelmiszer-piramis 

alapján állítjuk össze: többnyire növények, növényevők, első szintű ragadozók, 

másodszintű ragadozók. A vezető és a tanárok módszertani anyagot készítenek, 

hogy a diákok életkorának megfelelő szinten magyarázhassák el ezeknek az 

élőlényeknek a fő jellemzőit. 

A diákok körben állnak, és véletlenszerűen minden diák kap egy kártyát. Az egyik 

résztvevő (aki növényt ábrázoló kártyát kapott vagy húzott) kap egy kötélcsomót, 

amit továbbad egy olyan diáknak, akinél az adott növényt evő élőlényt bemutató 

kártya van. Ő továbbadja a kötelet egy másik diáknak, akinél az előző diák kártyáján 

levő állattal táplálkozó állat található. Valamennyi diák fogja közben a kötelet. Így a 

kötélcsomó körbemegy. Az energia cirkulálását jól érzékelteti majd, ahogy a kötél 

körbejár. Ugyanakkor az összes résztvevő számára a kölcsönös függőség láthatóvá 

válik. 

Amikor már minden diák tartja a kötelet, szünet következik. A hálót nagyon szorosan 

kell tartani. Most ökológiai zavaró tényezőket (fajok kipusztulása) viszünk a játékba. 

Például a réteket benövő bokrokat, ami néhány virágos növény kipusztulását 

eredményezheti, amire viszont egy lepkének van szüksége, amit egy madár 

megeszik, akit viszont egy róka eszik meg... 

Minden kipusztult fajt mutató kártyát tartó diák egy kicsit erősebben húzza a kötelet, 

hogy a kapcsolódó fajok is érezzék. Ekkor a kapcsolódó fajoknak kell meghúzni a 

kötelet erősebben. Egy kis idő után valamennyi diák érezni fogja az egyes fajok 

kipusztulásának az egész rétre kiható következményét. 

282

FOGD KI, ÉS EDD MEG 

A HORGÁSZBOTTÓL A FÜSTÖLT HALIG 





283

Fogd ki és edd meg. A horgászattól a füstölt halig 


FOGD KI, ÉS EDD MEG 

A HORGÁSZBOTTÓL A FÜSTÖLT HALIG 



Projekt régió: 

Lettország 


Cím: 

Fogj egy halat, és edd meg vacsorára 

Célcsoport: 

18 éves kor alatti csoport 

Együttműködő partnerek: haltenyésztő gazdaságok; 


Környezetvédelmi intézmények; 

Horgászfelszerelést áruló kereskedések; 

Oktatási intézmények; 

Turista információs központok. 


A modul célja – környezetbarát pihenés, egészséges életmód, egészséges étel 

népszerűsítése. 

Ennek a modulnak a gyakorlati megvalósítása során a felnőtt és fiatal résztvevők 

megismerhetik a horgászást, a horgászfelszerelést, valamint hogyan kezdjenek 

hozzá ehhez a szabadidős tevékenységhez. 

A kezdéskor a résztvevők megismerik a biztonsági előírásokat, a vonatkozó jogi 

szabályozókat és az elméleti hátteret – ezt követően élhetnek a lehetőséggel, hogy 

olyan gyakorlati, aktív tevékenységben vegyenek részt, mint például a hal kifogása 

és a halétel elkészítése. 


A modul végrehajtása során a következő tanulási módszereket alkalmazzuk: 

• Feltáró jellegű 

o tanulmányút; 

o vizsgálatok (a résztvevők egy tapasztalt horgász mellett 

megfigyeléseket végeznek – mint például az időjárás, a holdállás. A 

résztvevők elmondják, hogy szerintük hogyan alakul a kapás aznap, 

majd ellenőrzik az előrejelzésüket.); 

• Párbeszéd jellegű 

o szerepjáték (a halak és horgászfelszerelések eltérései, csali 

kiválasztása, a horgászás menete, méretezés és főzés (füstölés, 

halleves készítése stb.); 

284


o beszélgetés, vita 

• Monológ jellegű - előadás 

Tevékenység időtartama (órában): 

15 óra (2 nap) 

3 ELJÁRÁS/ TEVÉKENYSÉG SZAKASZAI 

Nr. Szakasz Leírás Idő Eszközök 

1. Megérkezés, - A hely megismerése 20 perc 

felkészülés a - Találkozás a vezetővel 

workshopra - Kávészünet. 

2. A gazdaság 

rövid 

bemutatása 

3. Előadás 

- Gazdaság bemutatása, 

- Haltenyésztési 

tapasztalat, 

- A haltenyésztés előnyei 

és hátrányai, 

- Jövőbeli kilátások. 

- Horgásztérkép, 

- A területen érvényes 

biztonsági előírások, 

- A gazdaság 

környezetének jellemzői 

30 perc 

1 óra 

4. Szünet 10 perc 

5. Előadás, 

beszélgetés 

- Horgászási módok, 

- Szabadidős 

tevékenységek a víz 

mellett, 

- Horgásznaptár, 

- Horgászfelszerelés. 

6. Szünet - Ebéd 1h 

7. Gyakorlat - Munkalap a 

horgászfelszerelésről, 

- Csalikészítés, 

- Kisegítő eszközök és 

tartozékok, 

- Hal megfogása 

8. Szünet - Vacsora, éjszakai szállás, 

. Előadás, 

beszélgetés 

reggeli 

- Mérési módszerek 

- Hal elkészítése és 

hagyományos halételek 

- (füstölés, szárítás, 

olajban sütés, grillezés, 

főzés) 

10. Szünet - Kávészünet 15 perc 

11. Gyakorlat - Munkalap; halmérés 

- A fogás lemérése, 

- Halételek készítése 

(résztvevő és segítője 

együttműködik) 

2 h Horgászásról és az 

időjárás szerepéről 

szóló könyvek, 

horgászfelszerelések 

bemutatása 

5h 

3h 

1. munkalap 

Csali 

Horgászfelszerelés 

Halételek receptjei, 

speciális halételek 

~4h 2. munkalap 

Mérés eszközei és 

tartozékok 

285


Előkészület/végrehajtás 

A program képzési szakasza előtt az esetleges balesetek elkerülése érdekében 

oktatás és vizsga javasolt. A biztonsági előírások ismeretét beszélgetés során 

ellenőrzik. Valamennyi résztvevő aláírja a balesetvédelmi intézkedéseket. 

A horgászást bizonyos korlátozások szabályozzák – egyes halfajokra szezonális 

korlátokat (tilalmi időszakot) határoznak meg. A vezetőnek előzetesen informálnia 

kell a résztvevőket ezekről a korlátozásokról. 

Ennek a modulnak a gyakorlati megvalósítása azt jelenti, hogy a résztvevők 

ismeretlen területen járnak, tehát a gazdálkodónak/vezetőnek meg kell ismertetnie a 

terület egyes különlegességeit (medencék, mocsaras terület stb.). 

• Gazdaság rövid bemutatása. 

A résztvevők megismerik a gazdaságot – az egyes különleges munkafolyamatok, 

gazdaság története, jövőbeli kilátások, haltenyésztés előnyei és hátrányai, környezeti 

és társadalmi tényezők a gazdaságban és környezetében. 

• A horgászással kapcsolatos különleges információk: 

o Horgászás módszerei (horgászás úszóval, villantóval, műlegyezés, 

jéghorgászás stb.) 

o Víz melletti szabadidős tevékenységek (csónakázás, úszás, 

búvárkodás) 

o Horgásznaptár (ívás ideje, az egyes halfajok milyen vízben élnek, 

növekedés időtartama stb.) 

o Horgásznaptár – időjárás és a nap folyamán a legmegfelelőbb időpont 

a horgászásra; 

o A horgászás (halászás) alapjai; 

o Halfeldolgozás; 

o A hal elkészítésének és fogyasztásának hagyományai. 

A résztvevők számára mindezek az információk lényegesek, hogy jó kapásuk legyen. 

A résztvevőknek ismerniük kell a horgászásra legalkalmasabb időt, az időjárás és a 

szél hogyan befolyásolja a halakat és a horgászást. 

A tapasztalt horgászok bemutathatják a legjobb megoldásokat, hogy hogyan érhető 

el a legjobb eredmény. 

A szakértő ismerteti a résztvevőknek a horgászási módokat, például, hogy milyen 

halakat lehet a partról, és melyeket csónakból kifogni, stb. A sikeres horgászás 

érdekében a résztvevőknek meg kell mutatni a horgászfelszerelést, melyik 

felszerelés milyen horgászási módnál használható. 

A résztvevők megismerik a különböző horgokat, zsinórokat, botokat, orsókat. 

Az elméleti részt követően a résztvevők kézhez kapják az 1. munkalapot. 

• Előadás- beszélgetés – a terület megismerése és az egyes speciális kérdések 

megvitatása: 

o Horgászengedély 

o A területen érvényben lévő biztonsági előírások (víz mellett, tűz, 

elektromos készülékek) 

o A gazdaság és környékének sajátosságai. 

286


• Gyakorlati rész: 

Az elméleti szakaszt követően a résztvevőknek lesz egy kis ideje felkészülni a 

horgászásra – csali elkészítése, horgászfelszerelés előkészítése. 

A horgászást követően a résztvevők kitöltik a 2. munkalapot. Horgászás után a 

résztvevőknek meg kell mérniük és tisztítaniuk a halat. 

A résztvevőknek bemutatunk néhány halreceptet, különböző halételeket – mely halak 

alkalmasabbak olajban kisütésre, melyek a füstölésre. 

o Halfajtól függően különböző csalik készítése; 

o Horgászfelszerelés kiválasztása; 

o Hal fogása minden időben és az egész nap során; 

o Halak hőkezelése; 

o A mérés, pikkelyezés művészete; 

o Halételek készítése; 

o Horgásztörténetek. 

Oktatási anyagok. 

A modul végrehajtása során az alábbi oktatási anyagok használata javasolt: 

- horgászoknak íródott szakirodalom; 

- horgászfelszereléseket bemutató prospektusok; 

- szabadidős tevékenységeket bemutató prospektusok; 

- szakácskönyvek; 

- filmek és fényképalbumok. 

Résztvevőknek kiadandó munkalapok (WH) 

Aktív tanuláshoz javasolt segédanyagok 

WH 1 

WH 2 

WH 3 

Halat készülök fogni 

Haltól a füstölt halig 

A horgászás típusai, halfogás alapjai és az elsődleges 

(feldolgozási) műveletek 

287


1. munkalap 

Halat készülök fogni (horgászbottól a halig) 

Mit vigyek magammal a horgászatra (jelöld számokkal: 1 –szerintem a legfontosabb, 

2 –kevésbé fontos stb.) Tegyél további eszközöket a listához, ami hiányzik: 

Ásó 

Liszt 

Alkohol 

Kártya 

Anyós 

Vödör 

Sátor 

Horgászbot 

Víz 

Orsó 

Kés 

Légy 

Horog 

Csónak 

288



Haltól a füstölt halig 

Tedd az alábbi, a füstölt hal készítésének munkaműveleteit 

helyes sorrendbe (írj még be munkákat, ha szükséges) 

Hal megmosása 

Hal pácolása 

Hal tisztítása 

Méretezés (osztályozás) 

Füstölés 

Hal fűszerezése 

Hal elkészítése tradicionális receptek 

alapján 

Halfilé készítése 

Hal leütése 

Szétszedés 

A legjobb módszer a hal leölésére 

A Te recepted: 

A horgászás típusai, halfogás alapjai és az elsődleges feldolgozási műveletek 

Tavaszi csukahorgászás. 

Olyan tavakon, ahol csak a partról lehet horgászni, a siker 70%-ban a víz ismeretétől 

és a jó megfigyelőképességtől függ. Ebben az évszakban előszeretettel látogatom 

meg a gyerekkoromból ismert tavakat. Az egyedül dolog, ami igazán fel tud 

bosszantani, az orvhalászok hálója; minden más a csukahorgászáshoz kötődik 

tavasszal. 

Az új tavi növények még nem nőttek meg, a víz még hideg és a csukák éppen 

befejezték az ívást. Ezt „egy jó kezdetnek” is mondhatnánk. Május első és második 

napján – a szezon kezdetét már magunk mögött tudhatjuk. Ezeken a napokon a 

csukák hangulata még nagyon álmos a tél után, és jellemző a „szezonnyitó láz”. 

289


Lehet, hogy a ragadozó becsap, de május első napjaiban olyan az ember érzése, 

hogy kigúnyolják. 

Az igazi horgászérzés egy vagy két héttel ezután jön meg. Ekkor mindennapossá 

válnak a langyos esték, amikor kellemes lassú szél fúj a madarak énekétől kísérve. 

És az egyedüli fontos dolog, hogy nem szabad sietni. 

Horgász – ez egy diagnózis –, és ez a megállapítás közvetlen kapcsolatban áll a 

csukával. Bármit is csinálsz, májusban (és a többi keserves 11 hónap során) az 

időjárási viszonyokat a csuka szempontjából nézed. Csak azt írom le, amit tényleg 

érzek. 

A sikeres kapáshoz tavasszal a szél szinte 100%-ban szükségeltetik. De lehetőleg 

nem a hideg keleti vagy az északi, inkább a nyugati vagy dél-nyugati szélre van 

szükség. Ezért mondom – ne siess! Ugyanezt érzi az ember a szokásos tavaszi kerti 

munkáknál, amit a családdal közösen végzünk. És a szokásos munkáknál 

folyamatosan szagold a levegőt. 

A tavak partján érezhető „valaki kinyitotta az égi hűtőszekrényt” érzés általában azt 

jelenti, hogy nem lesz kapás. Folyók mellett ez az érzés nem ennyire határozott. A 

csukák által kedvelt vízi növények még nagyban nőnek a nap felé, még csak 

bontogatják a hajtásaikat. Ez azt jelenti, hogy még hiányzik a biztos menedék. A 

halnak nincs meg az a szokásos vízparti rejtőzködő helye, ahonnan támadni szokott. 

Kénytelen az ’árnyékból’ támadni. Ezért meg kell próbálnunk megérteni, hogy ez az 

’árnyék’ hol is van a vízben. Az ’árnyékról’ általában úgy tartják, hogy az előző évi 

vízi növények maradványainál, vagy mély sarkoknál található. Hasonlóan az előző 

évi nád maradványai is, vagy a mély homokos folyosók szélei is megfelelőek, habár 

én a legelső változatot részesítem előnyben. 

A csuka – lévén, hogy ragadozó – ikrarakást követően egyre többet eszik, bár a víz 

hőmérséklete még nem eléggé magas ahhoz, hogy a táplálékot olyan gyorsan 

eméssze meg mint nyáron. Ezért hűségesen követik a veresszárnyú koncér, küsz és 

ezüstös dévérkeszeg rajokat, hogy elkaphassák a prédát, amint üres a gyomruk. Így 

vagy úgy, ha a préda feltűnik, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a ragadozó is a 

közelben van. 

Tél után egy kicsit mindig elképzelhetetlennek, hihetetlennek tűnik a horgászás – 

milyen lesz a kapás A közép- vagy felsőfokú végzetséggel rendelkező Homo 

sapiens, valamint az a tény, hogy a ragadozó ráharap a dobozból éppen hogy kivett 

csalira, egy kissé szokatlannak tűnik. Ennek ellenére, megtörténik. Mivel zavarja meg 

a csali a csukát, és a csuka miért kapja el 

Először is a csalihal a zavaró tényező. Ha a nyelési ösztön nagyon intenzív, akkor 

bármi, ami más színű, más irányba mozog vagy más hullámot bocsát ki, felkelti a 

csuka érdeklődését. Ebben a pillanatban a kapás még meglehetősen távoli. Ha az 

evező beszélni tudna Pánikban és félelemtől dadogva folyamatosan kiabálna, 

nagydarab faforgácsokról kiáltozna! 

A kapást az eredményezi, ha a csalihal megpróbál elrejtőzni, menedéket találni a 

part menti vízinövények vagy nád között. A húzás sebességének megváltozása, az 

alámerülés vagy gyorsulás is kapást hozhat. 

A Rapala wobblerrel horgászók mind azt állítják, hogy kétes kapás esetén a passzív 

halat úgy lehet a leghatékonyabban felpörgetni, ha a csalit a lehető legnagyobb 

sebességgel felorsózzuk. Bedobás után – amint a horog elmerül a vízben – kezdjük 

el olyan gyorsan visszatekerni, mintha tűz égne a fejünkben... 

A következő momentum, ami a halat provokálja – „mi volt ez” A Babīte legjobb 

specialistái nyáron vagy ősszel a legjobb kapást akkor érik el, ha fekete, alul 

290


alumínium-szerűen kinéző horgot használnak. Hogy ez vicc volt Szerintem ez a „mi 

volt ez” momentum beindulása. 

Amikor a vízben húzzuk, akkor a hal valamennyire elkülöníthetetlennek tűnik. Nehéz 

megkülönböztetni a csali sötét színe miatt, mivel gyorsan tekerjük, vagy mivel a 

mozgás a periférikus látás szélén történik (a hal nem nagyon látja a zavaró horgot). 

Az eredmény ahhoz hasonlít, mint ahogy az áruhiány idején a hölgyek viselkedtek – 

„Nem tudom, hogy szükségünk van-e rá, de megvettem, mivel ez volt az utolsó 

pár...”. 

A lapos-széles wobbler és a gumihal használata szintén igazolt. A haltenyésztéssel 

foglalkozó specialisták tisztában vannak a halgerinc deformációival. A halakhoz értők 

talán a szupermarketek halas tartályaiban is találkoztak olyan pisztrángokkal, 

amelyeknek furcsán elferdült hátgerincük volt. Mintha púposak lettek volna. Ezt a 

hátgerincsérülést meglehetősen gyakran elszenvedik a halivadékok a tenyésztés 

korai szakaszában. A szlengben ezeket a halakat ’penny’-nek hívják. A természetes 

’penny-k’ a ragadozók alapvető célpontjai, mivel kevésbé mozgékonyak, könnyen 

észrevehetőek és elkaphatók. Ezért mielőtt otthon hagynád a hordó-formájú wobblert 

– kétszer is gondold meg. 

Jó látási viszonyok esetén a csukának valamilyen fényes dolgot, vagy máshol élő 

halfajt is felkínálhatunk. Itt megemlíthetjük a villantó és az ingola lárva, a folyami 

rákot és bogarakat imitáló wobblerek hasonlóságot. Habár, a villantóknál más a 

helyzet. Az elmúlt évben Engure-nél ezüst-zöld villantó kellet használni. A csuka és a 

vörösszárnyú keszeg figyelmét más színű csalival is fel lehet kelteni, de kapást csak 

a megfelelő színnek tudunk elérni. Nagyszerű pillanat, amikor a csuka vagy hat 

méterről megszemléli, majd megközelíti a horgot, meggyőződik arról, hogy 

megfelelő-e a színe, majd ha mindent rendben talál, bekapja azt egy rövid 

csobbanással! Sok halat – nemcsak a csukát – csal meg a periférikus látás. 

Hogy precízek legyünk, a fényviszonyokat is nagyon jól ki tudjuk használni – a 

napnak a fényszegény időszakában, amikor a halak aktívak. Ezért a szélcsendes 

napokon, amikor semmi sem kelt hullámokat a halak megzavarásához – nehogy 

időben észrevegyék a veszélyt –, a felhős idő fontos tényező lehet. Vagy ami még 

jobb – a szitáló eső. Az ilyen eső állandó hangot ad a vízfelszínen, és gyakorlatilag a 

hal a horgász jelenlétének semmilyen gyanús jelét nem tudja felfedezni. 

Az említettek miatt a felhős napok mindig jobban megfelelnek a parti horgászáshoz, 

mint a tiszta napos idő. Másrészről nem ülhetünk heteken keresztül az ablak mellett 

a csukahorgászáshoz megfelelő időre várva. Meglehetősen gyakran még ezelőtt kell 

aktivizálnunk magunkat. 

Mit tegyünk, ha a fenti, csukahorgászáshoz tökéletes körülmények nem adottak 

Akkor a részleteken kell dolgoznunk. Először is, a hal titkosszolgálat eszközeit kell 

elővennünk. 

Szerinted Mr. Olte mindig divatos ruhát visel, hiszen ő a „Cope” (Kapás) című műsor 

vezetője Nem. Ha tökéletesnek egyáltalán nem mondható időjárási viszonyok 

között megyünk horgászni, akkor fel kell öltöznünk. Ha túl sok a fény, akkor saját 

magad árnyékold le magadat. 

Ha ragyogó napsütésben állsz, megpróbálod észrevenni, hogy mi van az árnyékban 

– semmit sem fogsz látni a fény zavaró hatásától. Másrészről ha árnyas helyen állsz, 

tökéletesen láthatod az udvarban civakodó kakast. Ezen kívül még a darázsfészket 

is megpillanthatod a tető alatt. Ezért van szüksége a horgászoknak napellenzős vagy 

széles karimájú kalapra. 

Ahhoz, hogy még jobban láthasd, hogy mi van a vízben, javaslom a polarizáló 

szemüveget. Figyelembe véve, hogy a mi tavaink többé-kevésbé mocsarasak, én a 

291


fényes olíva színű szemüveget javasolnám. A drágább szemüveget tovább tudod 

használni, de az olcsóbbak hamar megkarcolódnak. Talán mondanom sem kell, hogy 

a szemüveget tegyük a tokjába, és ne tartsuk ugyanabban a zsebben, mint az autó 

kulcsait. 

Most itt az ideje, hogy megnézzük a sikeres parti horgászáshoz szükséges 

eszközöket. 

Ha csukára horgászunk, a legnagyobb vitát a horgász előke zsinórok és a 

karabinerek. váltják ki. Szükségünk van zsinórra (előkére) a csukahorgászáskor Én 

már nyolc éve azt mondom, hogy használjunk vagy ne használjunk előkét – ezt az 

első kifogott csuka után ítéljük meg. Ha a csalit mélyen lenyelte és biztos volt a 

kapás – én inkább a használatát választom. Ha a horog a kifogott hal szájának 

éppen csak a szélén akad meg, vagy ha túl sok üres visszatekerés van – talán 

szerencsésebb leszedni a előkét. 

Ugyanakkor kétségkívül szükségünk van a villantó műcsalira és csomó-erősítő 

ragasztóra. A gyakorlatban elég sűrűn horgászok nagyon drága horgokkal és ezért a 

zsinórt mindig a villantóval együtt szettben használom.. Hosszú élettartamú 

villantókat és karabinereket gyárt az „Owner” és a „Lucky John”, én 31 cm-es piros 

és kék sorozatú előkét használok a Canelle-től. Ezeknek a leggyengébb pontjuk a 

karabiner és az előke összekötése. Az szinte teljesen biztos, hogy horgásznapon 

legalább egy előke elvész. Ha vízinövénybe akad, bármely anyagú előke megnyúlik 

és elhajlik. Érdekes gyakorlat Litvániában a halászzsinór használata. Tavaly a Salmo 

Lutz vezetői a Lucky John Fesztiválon bejelentették, hogy egyszálú 0,18 mm-es 

zsinórral fognak horgászni. Ilyen méretű zsinórt a pisztráng horgászat 

világbajnokságán használtam. 

A litvánok nem maradtak hal nélkül, de hozzátették, hogy számos villantót 

elvesztettek 

Tavasszal partról történő horgászat esetén megmaradok az egyszálú 0,25 cm-es 

zsinórnál. Pergetés A parti horgászatnak nagyon sok jó sajátossága van. Még kis 

átmérőjű zsinórral is elég erős. Napos időben, vagy ha a hal messze van a parttól 

ezek a sajátosságok meghatározó szerepet játszhatnak. Függetlenül az orsó 

zsinórral való töltöttségétől a 0,1 cm-es pergetett 

(csavart) zsinór néhány 10 méterrel tovább dobható mint a hagyományos 0,25 cm-es 

zsinór. 

Más esetben, ha nem a távolság a meghatározó tényező, tiszta vízben a hal 

hamarabb észreveszi a pergető zsinórt és nem kap. Biztosan állíthatom, hogy a süllő 

fél a legjobban a finom részletektől. 

A pergető zsinór jobb érzést biztosít és jobban játszik a villantóval. Gyakorlott 

horgász pergető zsinórral jobban észleli a meder állapotát, mintha radart használna. 

Másrészről a pergető zsinór használata esetén a halnak nagyobb esélye van, hogy 

rázza a horgot a zsinór keménysége miatt. A horog sérülést okoz a felső szájrészen, 

mely széthasad, így a hal kiugorhat. 

Az egyszálú zsinór rugalmasabb és kevésbé karcol. Összehasonlítva a csavarttal 

csendesebb. A pergető zsinór visszacsévéléskor néha olyan zajt kelt mely zavarja a 

halat. 

Ezt a zajt nem lehet elkerülni csak csökkenteni a horgászbot szögének a csévélés 

irányához igazodó állításával. 

Mikor a parti horgászatról beszélünk, azt jelenti, hogy a zsinór legyen elég erős 

ahhoz hogy akkor is ki lehessen húzni a vízből, ha beakad a növényzetbe. 

292


Érdekes pillanat mely sok villantó elvesztését okozta – a villantókat a növényzetből a 

lehető intoleránsabb módon kell kiszabadítani. Ez azonban nem azt jelenti, hogy 

meggondolatlan karmozdulatokkal eltörjük a jó horgászbotot. Nem, én arról beszélek, 

hogy a növénybe vagy nádba történő elakadás pillanatában a kiszabadítás legjobb 

módszere rövid és éles emelő mozgatások alkalmazása. Minden vízinövénynek 

függőleges struktúrája van ezért különösen ellenállók a függőleges emeléssel 

szemben, de nem ellenállók a vízszintes mozgatásokra Ha a használt villlantót 

elakadáskor lassan és érzékenyen húzzuk, a növény hosszanti irányban megfeszül 

és a villantó nem mozdítható. Gyors és éles húzás az elakadás pillanatában a 

levelek elengedhetik a villantós horgot és a sport folytatódhat. 

Botok. A parti horgászat előnye a hosszabb bot használata. Hosszabb 

dobótávolsággal könnyebb vezetni a villantót a növények között, de nehezebb a 

bozótban a járkálás és nagyobb a lehetősége annak, hogy eltörik a bot. Világos, 

hogy a viszonylag jobb botok azok, melyek melyeken a gyűrűk jobb minőségűek. Így 

a parti horgászatra használt botok ne legyenek rövidebbek 2-4 méternél - nehéz 

eldobni a villantót, ha a bot vége nem hosszabb mint a nád teteje. Mindazonáltal egy 

horgászbot ne legyen hosszabb 3,5 méternél. A hosszabb botokat nehezebb kezelni. 

Számomra legmegfelelőbb bot kétkezes, 207m hosszú erős rugózással, de aránylag 

könnyű 20-40 g mértékű. 

Villantók. Ebben a témában a legnehezebb tanácsot adni. Úgy gondolom hogy a 

legjobbak azok a villantók melyeket hiszel. Én méretesebb körforgókkal horgászok. 

Ezek ellenállóbbak érezni a húzás során az ellenállást és az akadályokat, melyek a 

villantó útjába kerülnek. Így becsülhető a víz alatti környezet mely hozzásegít a 

ragadozó tartózkodási helyének meghatározásához. A körforgót lassabban lehet 

emelni, mint a kanál alakút vagy a gumihalat, így a ragadozó halnak több esélye van 

elkapni a csalit. Azon kívül a körforgó vibrációja izgalmasabb. Természetesen a 

legutolsó élmény ezüst villantóval sikerült noha nem ez a meghatározó tényező. A 

Mindennapi horgászatban egy másik részletet gyakran is elfelejtünk- változtatni a 

villantó játékát.(mozgatását) 

A merülő horgászatot elkerülve gyors csévélésekkel és a villantó változatos 

mozgatásával a nád és minden mást félretéve között flörtölve a csukával, magunk 

irányítjuk a kapást. Nagy és fényes vobblerekkel (kanalas villantó) horgászva melyek 

célja csak a ragadozó ösztön felkeltése, és a fémelőke használata élesebb erősebb 

élményt (fárasztást) eredményez. 

És végül egy utolsó bekezdés magáról a szegény ragadozóról. Tavasszal én 

inkább délután vagy este szeretek horgászni. Ekkor a halak aktívabbak, mivel a víz 

lassan felmelegszik, és a nap második felében az idő is melegebb. Ezenkívül enyhe 

szélben a vízfelszín legmelegebb részét – ahol a halak a legaktívabbak – szélirányba 

fújja a szél. Ez azt jelenti, hogy szélárnyékban a halak sokkal passzívabbak és 

éppen ezért nehezebb kifogni őket. 

Ha horgászni készülünk, tartsuk észben, hogy mi okosabbak és erősebbek vagyunk 

a csukánál, és ne tekintsük őket osztályellenségnek. Az embernek nem kell bosszút 

állni minden egyes megevett vagy tönkretett veresszárnyú koncérért. Azért megyünk 

horgászni, hogy jól érezzük magunkat, és siker esetén hazavihessünk néhány 

halfarkat vacsorára. A rendeletben meghatározott öt megtartható halat nem kell 

293


kötelező érvényűnek tekinteni. Az ipari horgászást szabályozó rendeletekben a 

minimális csukaméretet felemelték 50 cm-re. Habár ezek a rendeletek nem 

kötelezőek a horgászokra nézve, azért inkább gondolkodjunk kétszer is. A vadászok 

is óvják a perspektivikus állatokat azért, hogy később értékesebb trófeákhoz 

juthassanak. 

Sok sikert kívánok a hódok építette parti „horgászcsapdák” elkerüléséhez, és 

kreativitást a csukahorgászáshoz. 

294

VESZÉLYEZTETETT VÍZ 

ÚTLEVÉL A VÍZBÁZIS VÉDELMÉHEZ 




Kerlavic Farm, Finistere Mezőgazdasági Kamara, Franciaország 

295

Veszélyeztetett víz 


VESZÉLYEZTETETT VÍZ 

ÚTLEVÉL A VÍZBÁZIS VÉDELMÉHEZ 




Projekt intézmény: 

Bretagne, Franciaország 

Kerlavic Farm, Finistere Mezőgazdasági Kamara 

Cím: 

Veszélyeztetett víz; Útlevél a vízbázis védelméhez 

Célcsoport: 8 - 10 éves gyerekek ; 

szélesebb értelemben bárki (diákok, felnőttek, turisták) 

Együttműködő partnerek: 

o Finistere Mezőgazdasági Kamara 

o Vegetal (Arvalis) Műszaki Intézet 

o Környezetvédelmi egyesületek: Eau et Rivières de Bretagne; 

CPIE – Környezeti Kezdeményezések Központja 

o Oktatási központok: CEMPAMA, Agrocampus, 

Mezőgazdasági iskolák 



Bretagne mezőgazdasága versenyképes és dinamikus, sertés- és 

szarvasmarhatartásra specializálódott. Ennek következtében a tehéntrágya hatással 

van a vízminőségre, és az évek során nitrogén problémákat okozott. Napjainkban a 

farmerek megváltoztatták a gazdálkodási gyakorlatot, és gyakran igyekeznek 

előtérbe helyezni a vízminőség fontosságát úgy, hogy gazdasági és termelési 

céljaikat is elérjék. 

Mivel mindannyian ugyanazt a vízbázist használják, a „Veszélyeztetett víz” modul a 

farmereket, vidéki és városi embereket igyekszik összehozni a víz témakörén 

keresztül. A modul igyekszik választ adni a vízbázis működésére és az ott lezajló 

folyamatokra vonatkozó kérdésekre, valamint bemutatja az új mezőgazdasági 

gyakorlatot. 

Mi is történik az esőtől a vízcsapig Milyen veszélyeknek van a vízbázis kitéve 

Az emberek informálása és a vízbázis védelme iránt érzékenyebbé tétele (ami azt 

jelenti, hogy otthon, a közösségben is védjék a vízbázist, alkalmazzanak új 

mezőgazdasági eljárásokat stb.) a modul célját, és várható eredményét adják. 

A modul elsősorban a „Víz és ember az Odeti vízbázis területén” füzeten, mint 

oktatási eszközön alapul. A füzet célja, hogy informálja az embereket a víz 

296


körforgásáról a földtől a tengerig, bemutassa, hogy a vízbázis területén folytatott 

emberi tevékenységnek milyen hatásai vannak. 

A „Veszélyeztetett víz” modul megvalósítása során vizes élőhelyeket vagy vízzel 

kapcsolatos helyszíneket látogatunk meg (pl. szennyvíztisztító, mocsár, 

szivattyúállomás, mezőgazdaság vagy az ipar és a víz kapcsolata stb.) helyi 

eseményekhez kapcsolva; ekkor ismertetjük a vízbázis modelljét és adjuk át a 

füzetet. 


A modul tartalma számos oktatási partnerrel közösen került kidolgozásra. Mivel több 

helyszínt is meglátogatunk, a „Veszélyeztetett víz” modul az alábbi oktatási 

anyagokat tartalmazza: 

- Vízbázis modellek és illusztrált poszterek; 

- „Víz és ember az Odeti vízbázis területén” oktatási füzet. 

A modul megvalósítása során bemutatókra, valamint a vízbázis területén található 

vízzel kapcsolatos helyszínek (szennyvíztisztító, folyóparti jelentős pontok, víz és 

mezőgazdaság, víz és ipar kapcsolata) meglátogatására kerül sor. A diákok, turisták 

és a résztvevő felnőttek megtekinthetik ezeket a helyeket és kézhez kapják a 

vízbázist bemutató füzetet. 

A gazdaságban történő bemutató során végzendő feladatok a vízbázis modellel 

függenek össze, például a víz mozgásának bemutatása a felszínen és a talajban. 

A füzet a tanárok munkáját is segíti a víz témakör bemutatásában, például egy 

helyszín meglátogatását követően. 

A tevékenységek lehetővé teszik a fiataloknak és az érdeklődőknek, hogy megértsék 

a víz körforgását, és mindenki képet kapjon a vízminőség veszélyeiről. 


Maximum 20 fő részére fél és egy napos foglalkozás a vízbázis területén, amikor a 

különböző vízfelhasználási módokat ismerik meg a különböző helyszínek 

meglátogatása során. 



A „Víz és ember a vízbázis területén” füzet készítése számos szakembert mozgatott 

meg a térségben, a környezetvédelmi oktatóktól kezdve a Kereskedelmi és 

Iparkamara környezetvédelemért felelős szakértőin keresztül, halászoktól a 

hajósokig ... 

A füzet tartalmának összefoglalása: 

A tartalom értékelése és az előadások felülvizsgálata céljából egy oktatási csoport 

állt össze. Ez a csoport ellenőrizte azt is, hogy ez az oktatási eszköz ténylegesen 

hozzáférhető legyen a nagyközönség számára. A csoport figyelmesen 

297


áttanulmányozta a füzetet, hogy a lehető legjobb érthetőség céljából a megfelelő 

szavak és magyarázatok kerüljenek bele. 

A beszélgetések egyik kérdésköre, hogy hogyan lehet a multiplikátorok tudatosságát 

fokozni a feladatok/tevékenységek kommunikálásához. A túl sok, szakszöveggel 

kevert magyarázatot nem könnyű megérteni a résztvevőknek. Ezért az átlagember 

felé irányuló jobb kommunikáció megvalósítása céljából további képzéseket kell 

kidolgozni. 

A füzetben található egy szójegyzék, a fő oktatási partnerek rövid bemutatása, 

információ a vízbázis területén, annak védelmében tett helyi intézkedésekről és 

nemzeti kezdeményezésekről. 

Célközönség 

A füzet legfontosabb tartalmi részeit egy 10 éves gyermeknek meg kell tudnia érteni. 

A füzet a fél és egy napos foglalkozások kiegészítője, melyek során a vízhasználatot 

és a vízbázist ismerhetik meg azok a bretagne-i emberek és az iskolai szünetek 

turistái, akik érdeklődnek vagy érzékenyek a téma iránt. A modul a tanárok 

érdeklődésére is számot tart, akik az általános iskolákban a víz témakörét dolgozzák 

fel a gyerekekkel. 


A modul célja, hogy felfedezzük a víz útját a vízbázis területén. A felszínről az óceán 

felé tartó áramlást bemutatva a modul a víz különböző útjait mutatja meg a 

célközönségnek. A víz útját nyomon követve a látogatók felfedezhetik a speciális 

vízhasználati formákat, az egész vízbázis működésének folyamatát. A jobb 

megértésnek köszönhetően az emberek talán nagyobb figyelmet fordítanak a 

vízbázis védelmének. 

• A vízbázis működése: vízbázisnak nevezzük azt a területet, ahol az esővíz 

egy specifikus területre összeszivárog; vonatkozik a gyűjtőmedencére, 

amelynek területén különböző területek szakemberei tevékenykednek. A 

forrásoktól a torkolatig, valamennyi vízbázis – a vízgyűjtő medence – 

földrajzilag behatárolható hegyek, dombok vagy hegyormok által, amiket 

vízválasztóknak hívunk. 

vízválasztó 

Szivárgás: a víz fentről a talajba szivárog 

Vízbázis modell 

Áramlás: a víz a felszínről lefolyik 

298


Mivel általános iskolákról van szó, ezekben az iskolákban a víz körforgása 

fontos része a tananyagnak. A gyerekeknek meg kell érteniük a vízbázis 

jelentését és a víz mozgását, mint például a növények lélegzése, áramlás, a 

víz leszivárgása a talajba a vízzáró rétegig. 

• A források, patakok és folyók néha nagyon fontos 

vízszintes vízi utakat képviselnek (vízföldrajzi hálózat). 

Minél kötöttebb, jobban vízzáró a talaj, annál nagyobb 

számban található vízi út a területen. A vízbázis területén 

a fő- és mellékfolyók különböző ipari és mezőgazdasági 

célra használt földterületekről gyűjtik a vizet; ezek a 

tevékenységek nagyban módosíthatják a vízminőséget. 

Minden egyes folyó természetes különleges 

tulajdonságokkal bír; meghatározó folyás, horgászás 

vagy sport célokra való használhatóság... mindezek arra motiválják az 

embereket, hogy gondozzák és védjék a folyókat. A modul ezen része a 

gyerekeket célozza meg. 

• A vizes területek különleges térségek. A folyótorkolatok, vizes területek 

gyakran különlegesen védett területek közé tartoznak, ahol számos madár 

talál menedéket, élelmet és szaporodásra alkalmas helyet. A 

környezetvédelmi oktatók különböző feladatokat javasolnak a vizes területek 

flóra és faunájának felfedezésére. Ahhoz, hogy ezeket a területeket – 

folyótorkolatokat és a biodiverzitást – megvédjük, az embereknek figyelniük 

kell a folyamok felső szakaszban a vízminőségre. 

A vizes területek funkcióját bemutató magasabb szintű tananyagban néhány 

lényeges szabály is megtalálható: 

- “Szivacs” funkció: a vizes területek szabályozzák a víz folyását. 

- Biodiverzitás funkció: a vizes területek ökológiai niche-ként foghatók fel. 

- Tisztító funkció (nitrátok) 

Ez a tananyag a vizes területek iránt érdeklődő diákokat, felnőtteket, a 

közérdeklődést célozza meg. A vizes területek program a téma 

feldolgozásának egyfajta „tréningje” lehet, a program magas színvonala miatt. 

• Víz és ipar. A vállalatok, és az ipar jelentős mennyiségű vizet használ fel. Az 

ipari tevékenység a víz minőségére is hat, ezért az ipari létesítményeknek 

vízkezelő berendezéseket, eszközöket is be kell építeniük az üzembe. A 

gyártáshoz felhasznált víz a folyóba kerül, ezért az ipari létesítményeknek 

gondoskodniuk kell a vízkezelésről (minőség vagy hőmérsékletkezelés, 

szabályozás), hogy a vizet visszajuttathassák a természetbe. Néhány helyi 

ipari üzem (élelmiszer-feldolgozók, halászati üzem, papírgyár...) szívesen 

bemutatja a diákoknak és az érdeklődőknek tevékenységét és azt, hogy 

milyen erőfeszítéseket tesznek a vízbázis védelme érdekében. 

• Víz és mezőgazdaság. A lakosság élelmezése, a szarvasmarhák 

takarmányozása és a kultúrnövények nevelése jelentős mennyiségű vizet 

igényel. A mezőgazdaság nagy vízfelhasználó (egy tejelő tehén naponta 50 l 

299


vizet iszik, de nyáron ez 100 l is lehet!), ugyanakkor befolyásolhatja a 

vízminőséget is. Tulajdonképpen a farmerek vegyszereket használnak a 

növényvédelemhez, és trágyát szórnak szét a növények táplálásához. 

Ugyanakkor a farmerek tudatában vannak a vízminőségi problémáknak. 

Változtatnak a termelési gyakorlaton, ami nagyon bíztató – ilyen gyakorlat 

például a gyógynövények telepítése vízi utak mellé, télre talajtakaró növények 

vetése, mechanikus gyomirtás, biogazdálkodás... 

Bemutatjuk a víz- és talajvédelem szabályait; napjainkban a farmerek ezeket a 

tevékenységeket a tájkép megőrzésének részeként kezelik. Egy oktatási célú 

farmlátogatást is szervezhetünk a víz téma körül: a víz felhasználásától a 

vízvédelemig. A „víz és gazdálkodás” témakör feldolgozása során a 

megcélzott gyerekek felfedezhetik a gazdaságot és annak vízzel való 

kapcsolatát. A tevékenység során újságírói módszer alkalmazása javasolt 

(lásd „Víz és mezőgazdaság” munkalap mellékeltve). 

Az áramlásokat és szivárgásokat 

bemutató vízbázis modellek nagyon 

hasznosak a vízbázis és a víz 

mozgásának bemutatásához. Érdekes 

kiegészítői a fiatalokat megcélzó „víz és 

mezőgazdaság” foglalkozásoknak. 

• Horgászás. Folyóban vagy az óceánon, 

a horgászás, a kagyló- és 

haltenyésztés olyan tevékenységek, 

amik nagyon jó vízminőséget 

követelnek. A horgászok és a kagylótenyészetek túlélését közvetlenül 

meghatározza az egész vízgyűjtő terület vízminősége. 

Mi a helyzet a vízbázis felső szakaszán bekövetkező szennyezés 

problémájával A horgászás, kagylótenyésztés és egyéb tevékenységek az 

alsóbb szakaszon veszélybe kerülnek. 

A tengeri tevékenységek részét képezik az életminőség megőrzésének; az 

egész vízgyűjtő terület vízminősége garantálhatja a tengeri termékek 

minőségét. 

• Egyéni és közösségi vízfelhasználás. 

Mielőtt a torkolathoz érne, a víz különböző 

utakat ír le. Fontos emlékeztetni arra, 

hogy mi is az ivóvíz, és honnan 

származik. Szivattyú- és kezelőállomások 

meglátogatása is beiktatható a 

programba, hogy az emberek váljanak 

érzékennyé a víz, mint értékes erőforrás 

iránt. Mindenki felelőssége és feladata, 

hogy figyeljen a vízfogyasztásra és a 

csatornába kerülő víz minőségére. 

A „Víz és ember az Odet-i vízbázison” füzet borítója – 40 oldal 

300


Néhány vízgyűjtő területen a folyók és egyéb jelentős helyszínek turista és hobbi 

tevékenységeket is kínálnak. 

A füzet végén egy játékos teszt található, hogy mindenki megtippelhesse a saját és a 

családja vízfogyasztását. 

A modul keretében kidolgozott valamennyi vízhez kapcsolódó pont lehetővé teszi a 

célközönségnek, hogy teljes képet nyerjen a víz útjáról, különböző emberi 

tevékenységeken és természetes helyeken keresztül. A víz útjának és a víz 

használatának jobb megértése várhatóan azt eredményezi, hogy az emberek jobban 

figyelnek a vízvédelemre az otthonukban és a közösségükben. 


A füzetet a tanárok kapják kézhez, hogy a „Víz” programot az iskolában hajtsák 

végre. A tanárok számos vízzel kapcsolatos témakört is megbeszélhetnek a 

diákokkal. 

A füzet egyes részei kioszthatók a megcélzott gyerekeknek, ha a célközönségbe a 

tanárok tartoznak, akkor az egész füzet is kiadható. 

A füzet és néhány oktatási segédanyag elérhető az Interneten is, pl. link a partnerek 

honlapjára formában. 

A gyerekek számára kiosztható munkalapok 

WH 1 

WH 2 

WH 3 

WH 4 

WH 5 

WH 6 

WH 7 

WH 8 

WH 9 

WH 10 

WH 11 

“Víz és mezőgazdaság” munkalap (lefordítva angolra) 

“Kezelőállomás megtekintése” munkalap 

“Víz és ember az Odet-i vízbázison” füzet 

“Áramlás” modell (vízbázis érzékeltetése) 

“Szivárgás” modell (altalaj érzékeltetése) 

Oktatási anyagok a vizes területekről (7 növényi fénykép készlet, 

azonosító kulcs, a vizes területek növényvilágának indexe, vizes 

területek funkciói munkalap 

Title 

Title 

Title 

Title 

Title 

301


4 IRODALOMJEGYZÉK: 

http://en.wikipedia.org/wiki/Drainage_basin 

http://environnement.ecoles.free.fr/environnement-eau.htm 

« L’exploitation agricole » Civam - CDDP Collection l’Education à… l’agriculture 

biologique. 

Cahier pédagogique n°5 LE BASSIN VERSANT – Agence de l’eau Loire Bretagne 

Cahier pédagogique n°3 L’ALIMENTATION EN EAU POTABLE – Agence de l’eau 

Loire Bretagne 

Cahier pédagogique n°1 LE MILIEU NATUREL EN EAU DOUCE – Agence de l’eau 

Loire Bretagne 

Le monde de la rivière – Didier DURAND, marie-claude COLLIOU, Vincent 

LEFEBVRE – CRDP de Bretagne 

Estuaires et vasières livret technique – CPIE Vallée de l’Elorn 

Ma planète Bleue - dépliant – Agence de l’eau Loire Bretagne 

L’eau - Fiches pédagogiques – Agence de l’eau Loire Bretagne 

302


Víz és mezőgazdaság 

Helyszín – Farm: 

Dátum: 

Név - Vezetéknév : 

Eszköz: gazdaság térképe 

Feladat: Jelölj meg minden vízre utaló nyomot, amit csak találsz a 

gazdaságban. Adjál minden nyomnak egy sorszámot, és jelöld be a 

térképen. 

Sorszám Nyom megnevezése Megjegyzés 

303


Nagy feladat: A talált vízre utaló nyomok közül meg tudod különböztetni 

az alábbiakat: természetes víz, vezetékes víz, használt víz (szennyvíz), 

édesvíz és tengervíz 

Nyom sorszáma 

Természetes víz Vezetékes víz Szennyvíz Édesvíz Tengervíz 

És most találkozzunk a gazdaság udvarán… 

A legnehezebb vizes kérdések jönnek!! 

Tudod, hogy… 

Hány liter vizet iszik 

egy tehén naponta 

Hány tehén van a 

farmon (kérdezd meg 

a gazdát) 

Hány liter vizet iszik 

meg az egész gulya 

naponta 

304

MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZÁSOK 

EGY JÓ TIPP A JÖVŐRE! 





305

Mezőgazdasági foglalkozások 


MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZÁSOK 

EGY JÓ TIPP A JÖVŐRE! 


1 ÁLTALANOS INFORMACIOK 


Projekt intézmény: 

Cím: 

Célcsoport: 


Bretagne, Franciaország 

Kerlavic Farm, Finistere Mezőgazdasági Kamara 

Mezőgazdasági foglalkozások; Egy jó tipp a jövőre! 

13 év feletti tinédzserek; tágabb értelemben munkát kereső 

diákok és felnőttek 


o Mezőgazdasági és nem mezőgazdasági szakközépiskolák 

o Munkaügyi Tanácsadó Szolgálatok 

o Oktatási Központ: CEMPAMA, Mezőgazdasági iskolák 



Habár Bretagne még mindig egy dinamikus és versenyképes mezőgazdasági 

térség, egyre kevesebb fiatal helyezkedik el a mezőgazdaságban. Ugyanakkor a 

mezőgazdasági foglalkozásokat nagyfokú változatosság jellemzi, ami fokozhatná a 

szakképzést mindenekelőtt olyan fiatalok körében, akik a jövőbeli munkahelyüket 

keresik! Talán a legfontosabb, hogy ez a változatosság érintse meg a fiatalokat, 

mivel számos készséget és érdeklődést mozgat meg: a természet közelsége, élő 

folyamatok, új technológiák alkalmazása... 

Jelenleg hatalmas az űr a mezőgazdasági ismerete terén, különösen a nem 

mezgazdasági jellegű iskolákban. 

A „Mezőgazdasági foglalkozások” modul célja, hogy bemutassa a mezőgazdasági 

foglalkozások, munkák változatosságát. Lehetőséget biztosít tinédzserek, diákok 

vagy munkát kereső felnőttek számára, hogy eszmét cseréljenek a gazdálkodókkal. 

Bemutatjuk a farmereket, mint a vállalkozások vezetőit, ugyanakkor a különböző 

termelési rendszereknél jellemző mezőgazdasági fizetéseket is ismertetjük. 

Alapvetően a RAL modul érdeklődés-felkeltésének célja kettős: 

306


- Megtanítani a gazdákat, hogy pozitívan nyilatkozzanak a munkájukról a 

fiataloknak, valamint biztosítani, hogy tapasztalataikat és tudásukat jól adják 

át. 

- A fiatalok érdeklődését felkelteni a mezőgazdasági foglalkozások iránt, 

segíteni a fiatalokat a mezőgazdasági munkák felfedezésében. 

Végül, a modul lehetővé teszi a farmerek és a tinédzserek, diákok és munkát kereső 

felnőttek találkozását – vidéki térségekben általában nem jellemző közöttük 

kapcsolat. Továbbá, a gazdálkodás felfedezése, farmerekkel való találkozás során a 

fiatal felnőttek szakemberekkel beszélhetnek, és érdeklődni kezdenek a 

mezőgazdasági munkák iránt. 

Változatosság Termelés Stratégia 

Érdeklődés 


A modul megvalósítása során farmlátogatásra, farmerek és tinédzserek közötti 

találkozásokra és eszmecserékre kerül sor. Az aktív tanulási módszer az aktív 

részvételre, kommunikációra és találkozókra alapoz, hogy a gazdálkodást a maga 

valójában ismerhessék meg a résztvevők. A tinédzsereket megcélzó RAL képzés 

központi elemei: 

- Farmlátogatás, találkozás gazdálkodókkal vagy mezőgazdasági fizetések, 

jövedelmek. A diákok előre, az iskolában készülnek kérdésekkel, amit 

feltesznek a munkavállalóknak. A farmerek összeállítanak egy értékelő 

kérdőívet, amit a látogatás előtt és a foglalkozás végén is kitöltetnek a 

látogatókkal. A válaszok lehetővé teszik a gazdák számára a képzés 

hatásának felmérését. 

- A látogatás és találkozás újra felelevenítése a diákokkal az iskolában. 

- Képzési program ajánlat azoknak, akik tovább szeretnének lépni. 


3 szakasz, 2 - 4 óra: 

- A látogatás előkészítése a tanteremben 

- Farmlátogatás, RAL képzés megvalósítása a célcsoportnak 2 órától fél napig 

terjedő időtartamban. 

307


- Értékelés/felelevenítés az iskolában a tanárral, lehetőség szerint a farmer is 

jelen van. A modul értékelése kb. 2 órát vesz igénybe. 



Napjainkban egy új– foglalkozások felfedezése – modul jelent meg a 

középfokú oktatási intézményekben, 13-15 éves tinédzserek számára. A 

modul lehetőséget teremt a diákoknak, hogy különböző cégeket látogassanak 

meg és a tanár kíséretében munkavállalókkal beszélgessenek. Ezzel az 

iskola alkalmat teremt, hogy a tinédzserek megismerhessék a munkák és a 

know-how változatosságának szempontjait, ami segítséget jelenthet 

számukra. Szintén részt vesznek egy két napos képzési programban, ami 

tanácsadással segít nekik a karrierjük és a jövőbeli foglalkozásuk 

kiválasztásában. 

Iskolai környezetben a „Mezőgazdasági foglalkozások” modul lehetősége nyújt a 

mezőgazdasági munkák népszerűsítésére, valamint arra, hogy a városlakó 

tinédzserek felfedezzék a gazdálkodás valóságát. A farmlátogatások élettel teli 

foglalkozások, a gazdákkal való találkozásoknak, a mezőgazdasági fizetések 

megismerésének és beszélgetéseknek köszönhetően. 


1. ELŐTTE 

o Tinédzserek számára 

A farmlátogatás előtt egy iskolai előkészítő szakasz beiktatása hasznos lehet. A 

diákoknak kérdésekkel kell készülniük, amit a gazdálkodótól kérdeznek vagy a 

fizetésekre vonatkozóan tesznek fel, hogy később a foglalkozásról összegzést, 

jelentést készíthessenek. A vizsgálatokon alapuló előkészítő szakaszt úgy vehetjük, 

mint a szakmai élet első megközelítése, még mielőtt a „terepre” mennének a diákok. 

o Multiplikátorok számára 

Ennek a RAL képzésnek a megvalósításához a farmereknek – mint fontos 

multiplikátoroknak – motiváltnak kell lenniük, hogy a foglalkozásuk iránti szenvedélyt 

átadhassák és meggyőzzék a tinédzsereket. A farmerek a RAL multiplikátorok, akik 

elősegítik, hogy a fiatal felnőttek és tinédzserek felfedezhessék a mezőgazdaságot 

és tanulhassanak a farm életéről, mezőgazdasági foglalkozásokról. Farmerekkel és 

munkaügyi tanácsadó szolgálat oktatóival találkozhatnak: Hogyan beszéljünk 

tinédzserekkel, és hogyan keltsük fel érdeklődésüket A farmerek megtanulják, hogy 

hogyan kerüljék el a szakszavak használatát; másrészről egyszerűen el kell tudniuk 

magyarázni a végzettségüket, motiváló tényezőket, munkahely-teremtés 

lehetőségeit. 

Meg kell győzniük a résztvevőket a mezőgazdasági munkák érdekességéről és 

előnyeiről. A képzések során a farmerek hasznos módszereket ismerhetnek meg 

ahhoz, hogy felkeltsék a résztvevők érdeklődését, hogy úgy üdvözöljék az 

embereket, hogy jól érezzék magukat a farmon. 

308


A „Mezőgazdasági foglalkozások” modul másik multiplikátor csoportja 

mezőgazdasági szakközépiskolák diákjaiból áll. A diákok megosztják a 

mezőgazdasági szakközépiskolában és a farmerektől szerzett saját tapasztalataikat 

a tinédzserekkel, például helyi rendezvények keretében. A módszer egyik előnye, 

hogy a diákok és a tinédzserek jobban megértik egymást. 

2. A LÁTOGATÁS ALATT 

A „Légy farmer” modul megvalósítása általában fél 

napot vesz igénybe. A képzés során bemutatjuk a 

gazdaságot és a munkákat. 

Először a tinédzsereket vagy fiatal felnőtteket egy 

előadásra alkalmas teremben fogadjuk, hogy 

felkeltsük érdeklődésüket. Lehetőség nyílik az aktív 

részvétel és a beszélgetés elindítására. 

A bemutatkozás előtt fontos felmérni, hogy a 

tinédzserek hogyan viszonyulnak a mezőgazdasághoz és a mezőgazdasági 

foglalkozásokhoz. A nézőpontjuk, tudásuk és érzéseik megismerése végett a 

tinédzserek gyorsan kitöltenek egy értékelő kérdőívet, amint megérkeznek a farmra 

(lásd kérdőív melléklet). 

Néhány percet kell szánni arra, hogy meghallgassuk véleményüket és jövőre 

vonatkozó elképzeléseiket: 

- Mit szeretnének dolgozni Milyen munka érdekli őket 

- Mennyire ismerik a mezőgazdaságot és a farmon folyó mindennapi munkát, 

életet 

Ezt követően bemutatjuk a mezőgazdasági foglalkozások változatosságát és 

érdekességét. A diákoknak kérdéseket teszünk fel, 5 fő pont köré csoportosítva: 

Föld és állatok szeretete 

Termesztett növények és zöldségek, állatok születése és tenyésztése... minden nap 

a farmerek az élettel vannak kapcsolatban. Ezek a munkák megelégedettséghez 

vezetnek, a munka eredménye látható vagy megbecsülhető. A természetben élnek 

és dolgoznak egész éven keresztül. 

A mezőgazdasági termelésben körülbelül 80 ezer ember érdekelt Bretagne-ban 

Bretagne-ban körülbelül 50 ezer farmer – mint vállalkozás vezetője –, és 30 ezer 

főállású foglalkoztatott dolgozik. A mezőgazdasági foglalkozások dupla olyan 

fontosak Bretagne-ban, mint Franciaországban. A mezőgazdaságnak szüksége van 

olyan dolgozókra, akik átveszik a nyugdíjasok helyét és részt vesznek a gazdálkodás 

továbbvitelében. 

Különböző foglalkozások, munkák 

A termelés változatosságának köszönhetően a mezőgazdaság számos munkát kínál 

nőknek és férfiaknak egyaránt Bretagne-ban, az életkoruktól függetlenül. A 

mezőgazdasági foglalkozások különböző felelősségi szinteket is kínálnak: farm 

munkás, technikus, állattenyésztési vagy növénytermesztési felelős, farmer mint 

cégvezető... 

309


Számos tevékenység segíti a mezőgazdasági munkát, mint pl.: műszaki tanácsadó, 

könyvelő vagy pénzügyi vezető, inszeminátor... A termelésben tapasztalatokat 

szerzett embereknek általában elérhetőbbek a ezek a foglalkozások. 

Sokoldalú munkák 

A modernizációnak köszönhetően a mezőgazdasági munkák egyre inkább műszaki 

jellegűek, amihez szakmai képzettségre van szükség. Tovább, a termelési 

folyamatok miatt biológiai, agronómiai, genetikai, műszaki, adatfeldolgozói 

képességekre is szükség van. Amikor a farmer alkalmazottakkal dolgozik együtt, 

akkor emberi erőforrás menedzsment képességek is szükségeltetnek. 

A farmereknek – mint cégvezetőknek – rendszeresen informáltnak kell lenniük a 

francia és európai agrárjogi szabályozókról, a 

globális piacról. 

Mindenki számára nyitott munkák 

A modernizációnak köszönhetően a 

mezőgazdasági munkák egyre kevésbé fizikai 

jellegűek, mint korábban; mindenki számára 

nyitottak, főleg nőknek is elérhetőek. Továbbá 

a mezőgazdaságnak egyre több nemmezőgazdasági 

emberre / munkaerőre van 

szüksége. 

Ezt követően a foglalkozás a farmon 

folytatódik: a tinédzserek és a fiatal felnőttek találkoznak a technikusokkal és a kinti 

alkalmazottakkal, akiknek mind megvan a saját pontos feladatuk a farmon. 

Biztonsági okok miatt az oktató vagy a farmer maximum 15 fős csoportot visz 

magával. A csoport megnézi a szarvasmarhákat, az épületeket, termesztett 

növényeket vagy a táblákat, a gépeket és berendezéseket. 

A képzés jelentős részét a tinédzserek kérdéseinek kell kitennie. Fontos, hogy 

kérdéseket tegyenek fel a farmer végzettségére, a motiváló tényezőkre, mindennapi 

munkára és életre vonatkozóan, valamint kérdezzenek a gazdálkodás előnyeiről és 

hátrányairól... Általában a diákokat az állatok és a szarvasmarhák tenyésztése 

érdekli, így lehetőség van a szarvasmarha tenyésztés valamennyi lépésének 

ismertetésére az elléstől a vágóhídig. Minden egyes lépésnél hangsúlyozni kell, hogy 

milyen szintű biológiai és élettani folyamatokkal kapcsolatos ismeretekre és 

képességekre van szükség. 

A farmlátogatás során felmérhető a tinédzsereknek a mezőgazdasághoz való 

viszonya. Középfokú iskolákról lévén szó, a diákoknak jelentést kell készíteniük a 

foglalkozásról, amibe belefoglalják a farmer 

válaszait. 

Az aktív részvételt célzó módszer saját 

megfigyeléseken alapul, ami folyamatos 

figyelemre készteti a diákokat. Információt kell 

szerezniük a jelentés elkészítéséhez. 

A látogatás végén a résztvevők kitöltenek egy – 

az érkezéskor kitöltött kérdőívhez hasonló – 

értékelő kérdőívet. Ez az értékelés lehetővé teszi 

310


a látogatás hatásának felmérését, és megmutatja a diákoknak a gazdálkodáshoz 

való viszonyát a látogatás előtt és után. Egy végső összefoglalással kiemelhetünk 

néhány fontos pontot, megkérdezve a diákokat, hogy mit tanultak a farmlátogatás 

során. 

Számos eszköz segítségével tehetjük a farmlátogatást élőbbé, vagy informatívabbá 

a résztvevők számára: 

- A „Mezőgazdasági munkák: magával ragadó munkák!” poszter: tartalmaz 

néhány mezőgazdasággal kapcsolatos kulcs kifejezést, a farmerek és 

mezőgazdasági szakközépiskolák diákjai elmagyarázzák ezeknek a 

munkáknak a jellemzőit. 

- Mezőgazdasági foglalkozásokról szóló füzet: a mezőgazdasági munkák 

különböző aspektusainak rövid bemutatása, a „Mezőgazdasági munkák: 

magával ragadó munkák!” poszter a kulcsszavakkal, és fontos források (lásd 

mellékelt füzet). 

- Honlapokat ismertető brosúra, amit az agrárkamara karrier tanácsadó 

szolgálata adott ki (lásd mellékelt brosúra). 

- DVD a Bretagne-i farmerekről, címe: “Fedezd fel a mezőgazdasági 

foglalkozásokat és képesítéseket”. Nagyon hasznos és életteli eszköz a 

farmlátogatás lezárására, vagy a különböző típusú mezőgazdasági termelés 

iskolai bemutatására (Lásd mellékelt DVD fedőlap). 

3. A LÁTOGATÁS UTÁN 

A látogatást követően a diákok a tanárral elemezik a látottakat, a diákok elmondják 

érzéseiket, benyomásaikat. 

A meglátogatott farmer esetleg néhány nappal a foglalkozás után felkeresheti a 

diákokat az iskolában. Ez az utolsó találkozás a látogatás minőségének és a 

tinédzserek benyomásainak értékelésének is tekinthető. Lehetővé teszi, hogy a 

farmer felmérje a modul hatását. 

Az értékelés lehetővé teszi a „Mezőgazdasági foglalkozások” modul és a 

foglalkozások továbbfejlesztését, hogy a modul a kitűzött céloknak minél jobban 

megfelelhessen. 

Követés: 

A Munkahelyek felfedezése iskolai modul egy 

regionális szintű kezdeményezés. A farmerek 

tinédzserekkel találkozhatnak a munkahelyfelfedező 

modul keretében, így nagyban 

megismertethetik és motiválhatják a fiatalokat 

a mezőgazdasági foglalkozásokra. 

A látogatás lezárásához a tanárok 

felhasználhatják a “Fedezd fel a 

mezőgazdasági foglalkozásokat és 

M. Sevignon és M. Tanguy, két boldog 

farmer a tinédzserekkel való találkozás 

311


képesítéseket”. DVD-t; a film különböző munkát végző farmereket és képzési 

lehetőségeket mutat be. 

Fontosnak tűnik, hogy a tinédzserek más farmokat is meglátogassanak, különböző 

termelési rendszereket ismerjenek meg a munkák változatosságával kapcsolatban. 

Egy másik DVD (feldolgozás alatt) a Bretagne-i farmereket munka közben láttatja és 

interjúkat mutat be; ezt a DVD-t a mezőgazdasági és a nem mezőgazdasági 

szakközépiskolákban is felhasználhatják a tanárok. 

A tanárok a látogatás előtt/után használják a filmeket azzal a céllal, hogy a farmer 

bemutatóját, motivációját, a tinédzserek szempontjait a mezőgazdasági munkákról, 

valamint a termelési rendszereket összefoglalják. 

Végül, a mezőgazdasági munkák ilyen formában történő megismertetése fokozhatja 

a szakképzést! Ez azt jelenti, hogy néhány farmon motiválni kell a tinédzsereket 

személyes beszélgetésekre, és akár gyakorlati képzésben való részvételre. Néhány 

tinédzser „elmerülhet” a gazdaság életében és megtapasztalhatja a munkás életet. 

Diákoknak kiadandó munkafüzetek (WH) 

Aktív tanuláshoz javasolt munkafüzetek 

WH 1 

WH 2 

WH 3 

WH 4 

WH 5 

WH 6 

Foglalkozás előtt és után kitöltendő értékelő kérdőív (lefordítva) 

Mezőgazdasági munkák: magával ragadó munkák!” poszter 

“Mezőgazdasági foglalkozások” brosúra 

Brosúra 

DVD “Fedezd fel a mezőgazdasági foglalkozásokat és 

képesítéseket” 

DVD “A farmer haszna“ (feldolgozás alatt) 

WH 7 

WH 8 

WH 9 

WH 10 

WH 11 


http://www.agrimetiers.com/index.php 

Larousse agricole, le monde paysan au XXI ème siècle - Larousse 

http://www.synagri.com/ 

312


RAL-modul: 


Köszönjük a kérdőív kitöltését. A személyes adatokat bizalmasan 

kezeljük. 

1 – Azonosító adatok 

Név : Vezetéknév : Neme : F N 

ÉLETKOR : 

HOL LAKSZ 

Milyen iskolából 

jöttél 

2 – Milyen kép alakult ki benned a mezőgazdasági foglalkozásokról 

Karikázd be azt a számot, ami az alul elhelyezkedő értelmezés szerint(többé-kevésbé pozitív vagy negatív) 

szerinted jellemző a mezőgazdasági foglalkozásokra. 

-5 -4 -3 -2 -1 0 +1 +2 +3 +4 +5 

Nagyon 

Semmilyen 

Nagyon 

negatív 

pozitív 

3 - Ismered a mezőgazdasággal kapcsolatos foglalkozásokat 

Karikázd be a számokat 1-10 között aszerint, hogy 

mennyire ismered a mezőgazdasági foglalkozásokat. 

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 

Nem ismerem 

Közepesen 

Nagyon jól 

ismerem 

ismerem 

4 – Jártál már valaha gazdaságban/farmon igen nem 

5 – Ha azt mondjuk « gazda/farmer », mi jut az eszedbe 

1. fiatal 2. idős 

3. férfi 4. nő 

5. gazdag 6. szegény 

7. egyedülálló 8. házas 

9. szennyezi a környezetet 10. ügyel a környezetre 

11. aktívan részt vesz a vidéki életben 

12. bátor 

13. szolidáris 14. elszigetelt 

6 – Amennyire meg tudod ítélni, szerinted a farmerek/gazdák gyakran mennek szabadságra 

igen 

nem 

MÉG NE TÖLTSD KI A MÁSIK OLDALT! 

313


VÁRD MEG A VEZETŐ IRÁNYMUTATÁSÁT, CSAK AZUTÁN TÖLTSD KI! 

1 – Milyen kép alakult ki benned a mezőgazdasági foglalkozásokról 

Karikázd be azt a számot, ami az alul elhelyezkedő értelmezés 

szerint(többé-kevésbé pozitív vagy negatív) szerinted jellemző a 

mezőgazdasági foglalkozásokra. 

-5 -4 -3 -2 -1 0 +1 +2 +3 +4 +5 

Nagyon 

Semmilyen 

Nagyon 

negatív 

pozitív 

2 - Ismered a mezőgazdasággal kapcsolatos foglalkozásokat 

Karikázd be a számokat 1-10 között aszerint, hogy 

mennyire ismered a mezőgazdasági foglalkozásokat. 

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 

Nem ismerem 

Közepesen 

Nagyon jól 

ismerem 

ismerem 

3 – El tudnád képzelni, hogy egy éppen megismert mezőgazdasági munkát végezz, ez legyen a 

foglalkozásod 

(egyet jelölj be) 

Soha Miért ne Persze 

4 – Tetszett, érdekelt a mezőgazdasági foglalkozásokat bemutató foglalkozás 

(egyet jelölj be) 

Nem érdekelt 

5 – Mi a véleményed most, a foglalkozás végén 

Meglehetősen 

érdekes volt 

Nagyon érdekelt 

Egyéni beszélgetés során további információkat is szeretnék kapni. igen 

Szeretnék meglátogatni egy gazdaságot. igen 

Szívesen vennék részt egy farmgyakorlaton. igen 

Érdekel, keresek egy mezőgazdasági témájú tanfolyamot vagy igen 

foglalkozást. 

nem 

nem 

nem 

nem 

Ha a válaszod bármelyik fenti kérdésre « igen », akkor megköszönjük, ha megadod a címedet és a 

telefonszámodat. Majd keresünk! 

Lakcím : 

Telefonszám : 

314

VÁLTOZATOS MEZŐGAZDASÁG 

HAGYOMÁNYOSTÓL A BIOGAZDÁLKODÁSIG 





315

Változatos mezőgazdaság. Hagyományostól a biogazdálkodásig 


VÁLTOZATOS MEZŐGAZDASÁG 

HAGYOMÁNYOSTÓL A BIOGAZDÁLKODÁSIG 



Projekt régió: Bretagne, Franciaország 

Projekt intézmény: Kerlavic Farm, Finistere Mezőgazdasági Kamara 

Cím: A mezőgazdaság változatossága; Hagyományostól a 

biogazdálkodásig 

Célcsoport: 

Bárki, aki a téma iránt érdeklődik 


o Farmerek 


o Látogatókat fogadó farmok oktatási hálózata 



A mezőgazdaságnak szembesülnie kell azzal a kihívással, hogy élelmiszert 

termeljen a népességnek, ugyanakkor garantálja a következő generációk jólétét is. 

Miért kell beszélnünk a mezőgazdaságról Hagyományos, minimum talajműveléses 

gazdálkodás, biogazdálkodás, integrált és fenntartható gazdálkodás, élelmiszernövények... 

Számos kifejezést használunk a különböző mezőgazdasági 

rendszerekre, amelyeket Európában és szerte a világon alkalmaznak. 

Amióta a modernizáció erősödik és a mezőgazdasági ismereteink bővülnek, 

különböző gazdálkodási rendszerek váltak el a hagyományos ősi termelési 

rendszertől. 

Napjainkban a mezőgazdaság rendkívül változatos a meglévő piacok, gazdaságok 

mérete és a termelési módszerek stb. tekintetében. Mégis, a farmerek két dologban 

egyetértenek: a mezőgazdaságnak élelmiszert kell termelnie, és fenntartható módon 

kell a gazdálkodást folytatni. 

A modul célja, hogy az érdeklődő nagyközönségnek bemutassa a 3 fő gazdálkodási 

rendszert: a hagyományos, integrált és biogazdálkodást. Valamennyi gazdálkodási 

rendszer a fenntarthatóság útját keresi. 

A farmerek – mint multiplikátorok – elmagyarázzák az általuk alkalmazott 

gazdálkodási rendszer lényegét, annak előnyeit és hátrányait. A termelőkkel való 

tapasztalatcserének és a farmlátogatásoknak köszönhetően a modul azt is 

hangsúlyozza az érdeklődőknek, hogy valamennyi gazdálkodási rendszer 

elfogadható, függetlenül a társadalmi, gazdasági és környezeti prioritásoktól. Ennek 

értelmében különböző farmlátogatásokat és oktatási célú gazdaság-bejárásokat 

316


szervezünk olyan gazdaságokba, ahol különböző termelési módszereket 

alkalmaznak. 

A modul célja a nagyközönség, ezért cél a farmerek és a nagyközönség közötti vita, 

párbeszéd generálása, hogy a résztvevők jobban megértsék a mezőgazdaság 

kockázatos jellegét. 


„A” típus: Gazdálkodók részvételével vitákat, beszélgetéseket szervezünk a 

mezőgazdaságról. Ezzel az érdeklődők képet kaphatnak a különböző termesztési 

rendszerekről. Például a biogazdálkodást folytató, integrált vagy hagyományos 

módon gazdálkodó farmerek bemutatják az általuk alkalmazott technológia kockázati 

tényezőit, jellemzőit. A bemutatók után időt kell hagyni a kérdésekre és 

megjegyzésekre. 

A vita gördülékenyebbé tétele érdekében szükséges, hogy a gazdálkodók 

folyékonyan tudják előadni mondandójukat, és ne zavarja őket, hogy közönség előtt 

kell beszélniük. A vitát megelőzően egy fél napos képzés szervezése ajánlott, hogy a 

farmerek felkészülhessenek az előadásra. 

Ez a fél napos képzés segíti a farmert, hogy bemutassa: 

• Önmagát, a farmot és a farm történetét 

• A választott termesztéstechnológiát: Miért Milyen 

befektetéssel Milyen eredménnyel 

• A választott gazdálkodási rendszert: Különleges gazdálkodási 

előírások, gyakorlat vagy eszközök A gazdálkodási rendszer 

előnyei és hátrányai, pozitív és negatív kritika 

• Nyomon követés, projektek... 

A gazdálkodókkal szervezett beszélgetés és a találkozók lehetőséget teremtenek, 

hogy az érdeklődők tanulhassanak a mezőgazdasági rendszerekről, és talán 

felülkerekedjenek az előítéleteken. A beszélgetés talán arra ösztönzi a résztvevőket, 

hogy egyik-másik bemutatkozó farmer gazdaságát meglátogassák. 

„B” és „C” típus: Ezek a típusok különböző termesztéstechnológiát alkalmazó 

gazdaságok oktatási célú meglátogatását jelentik. A farmlátogatások és 

eszmecserék a gazdákkal lehetővé teszik, hogy az érdeklődők összehasonlíthassák 

a 3 különböző technológiát. 

- Az első típus megvalósításakor az érdeklődők egy nap alatt 3 gazdaságot 

látogatnak meg. A „farmlátogatás” során megtekintik a gazdaság központját, 

és táblákra is kimennek. Ezáltal a résztvevők a 3 gazdaság megtekintésével 

megérthetik az egyes termelési módszerek közötti különbözőségeket. Az út 

során a gazdák egy egyszerű kérdőív kitöltésére kérik fel a résztvevőket, hogy 

felmérjék a résztvevők ismereteit (lásd mellékelt Farmlátogatás brosúrát). Az 

ebédet általában a partnerek szervezik, és természetesen a farmerek 

termékeiből készül! A gazdák és a vidéki, városi emberek közötti ilyen jellegű 

találkozások dinamikus vidéki területeket feltételeznek, a jobb megértés 

érdekében. 

317


- A második típus megvalósításakor a 3 gazdaságot 3 nap alatt látogatják meg 

a résztvevők. Minden egyes gazdaság meglátogatása kb. fél napig tart, ami 

alatt a gazdaság/vállalkozás egészének a működését megismerhetik az 

érdeklődők. 

A bio zöldségtermesztéstől az integrált rendszerű tejtermelésig, a látogatások 

lehetővé teszik az érdeklődők számára, hogy jobban megértsék az egyes termelési 

rendszereket. Ha lehetséges, olyan vidéket kell választani a programhoz, ahol a 

különböző gazdálkodási rendszereket és termesztéstechnológiát is bemutathatjuk, 

hogy ezzel is fokozzuk a résztvevők motiváltságát. 


- Beszélgetés, vita időtartama kb. 2 óra, a résztvevők érdeklődésétől és 

kérdéseitől függően. A 3 farmer egyenként kb. 20 percen keresztül beszél az 

általa alkalmazott gazdálkodási rendszerről, termelési modellről. Ezt követően 

a résztvevők kérdéseivel folytatódik a program. 

- A másik típusú program több időt igényel a résztvevőktől. Az oktatási célú út 

során 3 farm meglátogatására kerül sor. Egy napos program keretében 

(délelőtt 10 órától délután 5 óráig) kerül sor a „farmsétára”, ami egy vidéki és 

mezőgazdasági jellegű területen visz keresztül, kb. 10-30 km hosszan. A „C” 

típus esetében a farmlátogatások egyenként fél napot vesznek igénybe, a 

résztvevők érdeklődésétől függően. 


Bevezetés/Motiválás: 

A mezőgazdaságot úgy határozhatnánk meg, mint olyan növénytermesztési és 

állattenyésztési gazdasági tevékenység, ami különböző technikákat foglal magában 

az emberi fogyasztásra szánt növényi és állati termékek előállítása érdekében. 

1970-ig az intenzív gazdálkodást az inputanyagok fokozott felhasználása jellemezte, 

a maximális hozam elérése céljából. Ezt a folyamatot kiegészítette a gépesítés 

magas szintje, a modern technológiai elemek bevezetése és az agronómiai 

ismeretek bővülése. 1970 óta már nem ez a domináns modell. Az új, alapvetően 4 

termesztési irányt képviselő gazdálkodási rendszert mutatja be a modul: 

- Klasszikus vagy hagyományos modell 

- Integrált termesztés 

- Fenntartható gazdálkodás 

- Biogazdálkodás 

Ezen túlmenően még számos gazdálkodási rendszert ismerünk, illetve az egyes 

rendszerekbe is többféle alrendszer tartozik. 

Az emberek általában előítélettel viseltetnek a különböző gazdálkodási 

rendszerekkel szemben, többnyire az ismeretek hiánya miatt. Napjainkban a legtöbb 

kritikát a „termesztési” szemléletű gazdálkodási rendszer kapja. Ugyanakkor 

valamennyi rendszernek vannak előnyei és hátrányai. Minden gazdának megvannak 

a saját érvei és ellenérvei az általa alkalmazott termesztéstechnológiára. 

318



A mezőgazdaságnak három dimenzióját különböztetjük meg: gazdasági, társadalmi 

és környezeti. Valamennyi gazdálkodási rendszer többé-kevésbé e három dimenzió 

valamelyikét célozza meg. 

A választott technológiától függetlenül néhány szempont közös: 

- Minőségi élelmiszert kell termelni a lakosság ellátásához 

- Fenntartható gazdálkodást kell folytatni a jövő generációk igényeinek 

garantálása érdekében. 

A 4 fő mezőgazdasági rendszer rövid ismertetése: 

‣ Modern hagyományos gazdálkodás 

A modern hagyományos gazdálkodás alapját a nagyméretű birtokok adják. A 

gazdálkodók gyakran nem függetlenek, a farmok pedig nagy élelmiszer-vállalatok 

birtokában vannak. A termékeket nagy területek értékesítik, néha az egész világon. 

Az elsődleges cél a gazdasági eredmény, akár a nagy input igények ellenére is. 

‣ Integrált gazdálkodás 

Ezt a gazdálkodási rendszert a fenntartható fejlődés elve alapozza meg. Az integrált 

gazdálkodás célja, hogy a mezőgazdasági termelést befolyásoló pozitív hatásokat 

erősítse, ugyanakkor csökkentse a negatív irányba ható tényezőket. 

Az integrált gazdálkodás magában foglalja az élelmiszertermelést, nyereségességet, 

biztonságot, állatjólétet, társadalmi felelősséget és környezetvédelmet. Más 

szavakkal ez a gazdálkodási rendszer igyekszik egyensúlyt kialakítani a gazdálkodó 

ökonómiai elvárásai, a fogyasztó elvárásai és a környezeti szempontok között. 

A gyakorlatban, kint a táblákon a gazdának indokoltan kell használnia a növényvédő 

szert és a műtrágyát: megfelelő időben és adagban kell kijuttatnia a vegyszereket, 

ilyen módon a növény védelme és a környezeti szempontok figyelembe vétele is 

megvalósul. Társadalmi szempontból az integrált gazdálkodás célja a 

gazdálkodással kapcsolatos kommunikáció, a gazdálkodás „image”-ének erősítése. 

Végül a gazdálkodóknak be kell tartaniuk a törvényt, az EU által hozott előírásokat 

(talajminta-vételezés, berendezések és eszközök beállítása, zárt növényvédő szer 

tároló helyiség stb.) 

Az integrált gazdálkodás egy versenyképes rendszer, számos szervezet népszerűsíti 

egész Európában. Értéket visz a gazdálkodásba, ami ugyanakkor életképes, 

környezet-tudatos és társadalmilag elfogadható marad. 

Az integrált termesztés az integrált gazdálkodás egy alrendszerének tekinthető. 

Ez a mezőgazdasági rendszer magas minőségű terméket állít elő, természetes 

szabályozási rendszerekre alapozva. Nagymértékben csökkenti az inputanyag 

bevitelt, csökkentve a környezeti károkat és lehetővé téve a fenntartható 

gazdálkodást. 

Az integrált termesztés egyik fontos területe a zöldségfélék termesztése. Ez a 

rendszer az ökoszisztéma természetes egyensúlyára alapozva szabályoz (pl. 

kártevők ellen rovarok alkalmazása). Növényvédő szerek kijuttatása helyett – ami a 

rovarok többségét elpusztítaná – előnybe részesíti a biológiai védekezést (pl. 

319


katicabogár a tetvek ellen). A gazdák például rovarcsapdákat állíthatnak fel a kártevő 

populáció megfigyelésére és szabályozására. Ezt a gyakorlatot integrált kártevő 

szabályozásnak (Integrated Pest Management, IPM) nevezzük. Ez a stratégia – a 

rovarok bevetése – egyre hasznosabb és népszerűbb a zöldségtermesztésben 

(elsősorban üvegházakban), virágtermesztésben, bortermesztésben... 

‣ Fenntartható gazdálkodás 

A fenntarthatóság koncepciója az 1992-es Rio-i csúcstalálkozón jelent meg. A 

mezőgazdaságban is alkalmazva a fenntartható gazdálkodás nagy kihívást jelent, 

válaszolva a gazdálkodás 3 fő kérdésére és céljára: környezettudatosság, 

gazdálkodás nyereségessége és virágzó gazdálkodó közösségek. A fenntartható 

gazdálkodást az alábbi pontokkal jellemezhetjük: 

- Termelékeny és költséghatékony gazdálkodás: Az állatok többnyire legelőn 

tartózkodnak, mivel a legelő fenntartási költsége és energiaigénye 

alacsonyabb, mint a kukoricatermesztésé. A legelőt a farmerek bevethetik 

gyógynövényekkel és herével (hüvelyes növény), ami megköti, és tápanyaggá 

alakítja a levegő nitrogéntartalmát. A réten nem feltétlenül szükséges 

szervetlen műtrágyát használni, a szarvasmarhák szerves trágyája elegendő. 

- Környezetvédelem: Kevesebb növényvédő szert és szervetlen műtrágyát 

juttatnak ki. Tulajdonképpen a vetésforgóval biztosítják a betegségek 

elkerülését és a termesztési kockázat csökkentését. Számos előnnyel bír a 

környezetvédelem szempontjából. 

- Társadalmilag elfogadott: A farmerek sokkal függetlenebbek a külső 

beszerzésektől, ezáltal a döntéshozatal autonóm. El tudják kerülni a szója 

használatát, amit általában szegényebb országokban használnak fel az 

élelmiszer előállításhoz. Az emberi léptékű gazdaságokat könnyebb a fiatal 

gazdáknak átadni: egy lehetőség az életbe maradásra vidéken. 

A fenntartható gazdálkodás általában vegyes gazdálkodási szerkezetet vagy 

állattenyésztést jelent. Előnyben részesíti a hatékony és önálló termelési 

rendszereket. Fokozott figyelmet fordít a vízminőségre, foglalkoztatásra és 

önállóságra. 

‣ Biogazdálkodás 

A biogazdálkodás egy teljes körű koncepció, magában foglalja a föld, talaj, 

környezeti és biológiai ciklusok figyelembevételét, az egészséget, állatjólétet, 

társadalmi életet... Más szavakkal olyan gazdálkodási forma, ami az agro-ökológiai 

rendszereket favorizálja – mint például a biodiverzitást, biológiai ciklusokat és a 

talajtevékenység megőrzését. 

A biogazdálkodási módszerek kombinálják a modern tudományos ismereteket a 

hagyományos mezőgazdasági gyakorlattal. Teljesen elhagyja a szintetikus 

vegyszerek és műtrágyák, a genetikailag módosított szervezetek és állatgyógyszerek 

használatát. Általában elmondható, hogy ez a módszer a természetes biológiai 

folyamatokra alapoz, és hosszú-távú fenntarthatóságot biztosít. 

A biogazdálkodást általában kisméretű, 1-100 hektáros gazdaságok választják. A 

gazdaságok mérete meghatározza a speciális munkamódszereket és eszközöket. 

320


A hagyományos és a biogazdálkodás egyik fontos különbözősége a műtrágya 

használatban rejlik. 

A biogazdálkodásban zöldtrágyát és komposztot, szervesanyag forrásokat 

használnak a tápanyag visszapótlásban, ami lehetővé teszi a növények által felvett 

tápanyagok pótlását a mikroorganizmusoknak és a talajéletnek köszönhetően. Ezért 

szokták a biogazdálkodást úgy is jellemezni, hogy tápláljuk a talajt, hogy tápláljuk a 

növényt. Egyéb gazdálkodási módszerek is javíthatják a talaj termékenységet: 

talajtakarás, komposzt és mulcs alkalmazása, ásványi porok stb. Végül, a műtrágyák 

és egyéb vegyi inputok elhagyása mellett a biogazdálkodásban alacsony a gépi 

munkafelhasználás – ezáltal a talaj megőrzése és a vetésforgó alkalmazása és 

könnyebb. 

A biogazdálkodásban a kártevők elleni védekezés különböző technikákat követel 

meg, mint például: ragadozó rovarok és mikroorganizmusok, ellenálló növények 

választása, különböző növénytársítások alkalmazása, mechanikus gyomirtás... 

Hol vehetünk biotermékeket A bio termékeket előállító farmerek általában regionális 

szinten értékesítik termékeiket: helyi nagykereskedőknek, direkt értékesítés a 

fogyasztóknak a gazdaságból vagy a piacon... Mivel a biotermékek iránt az egész 

világon nő a kereslet, egy biotermékeket megkülönböztető jelzést tesznek a termékre 

a biotermék beazonosíthatósága és a minőség garantálása céljából. Ez a logó 

valamennyi bioterméken megtalálható. 

A fogyasztók számára az „igazoltan bio” a minőségi és egészséges termék 

szinonimája, habár sokan ezt az igazolást csak marketingfogásnak tartják. 

Napjainkban a biogazdálkodás és valamennyi biotermék is „beszéd, vita tárgyát” 

képezi. Ahogy a hagyományos termékek biztonságát vitatók tábora nő, a 

biotermékek egyre népszerűbbé válnak – habár még mindig elég drágák. A 

környezetvédők, élelmiszer-biztonsági szakértők, tudósok, fogyasztóvédelmi 

szervezetek, független farmerek és egyre több vásárló...érdekes és viharos vita 

várható! 

Számos egyéb gazdálkodási rendszer létezik, ezek röviden: 

‣ Nul-tillage (zéró talajművelés) gazdálkodás 

A zéró talajműveléses rendszerben a növények termelése talajforgatás nélkül folyik. 

Az ilyen gazdálkodással művelő farmerek igazolják a módszer gazdasági 

hatékonyságát. Ebben a rendszerben a talajt nem bolygatják, a növényi 

maradványok a táblán maradnak. Így megőrizhető a gazdag talajvilág (fauna), a 

biodiverzitás, ezen kívül a talajtömörödés és a szénveszteség is minimálisra 

csökkenthető. Ugyanakkor speciális vetőgépre van szükség. 

‣ Precíziós gazdálkodás 

Új technológiák – mint például a távérzékelés (GPS), szenzorok, műholdak vagy légi 

felvételek, információt kezelő eszközök (GIS) – alkalmazását követeli meg, hogy a 

táblán belüli változékonyság nyomon követhető és értelmezhető legyen. Az 

összegyűjtött információ értékelésével precízebben tervezhető a vetés sűrűség, a 

műtrágya és input igény...a termés optimalizálása érdekében. 

321


‣ Biodinamikus mezőgazdaság 

A biodinamikus mezőgazdaság a biogazdálkodás egy formája, egy ökológiai és 

fenntartható termelési rendszer. A biodinamikus mezőgazdaság mozgalmat Rudolf 

Steiner indította el, 1924-ben. A rendszer elutasít mindenféle inputanyagot, és 

különleges szabályokat állít fel a kozmikus tényezők szerint, elsősorban a 

holdciklusokat alapul véve. 

Jelenleg valamennyi mezőgazdasági termesztési rendszert alkalmazó gazdaság 

nyitott – például nyílt napok szervezésére, direkt értékesítés a gazdaságból, 

gyerekek fogadására... Ami a mezőgazdaság meghatározását még komplexebbé 

teszi. 


A gazdálkodás történetéről számos oktatási eszköz, anyag áll rendelkezése. Érdekes 

felvetés, hogy ezek vizsgálatát egy tényleges farmlátogatás kövesse. 

A „Mezőgazdaság a világban” tárgy felkeltheti a nagyközönség, illetve a földrajz iránt 

érdeklődő tinédzserek érdeklődését. Egy vagy két farmlátogatás a „Mezőgazdaság a 

világban” tantárgy keretén belül valószínűleg felkelti a szakközépiskolai tanárok 

figyelmét. 

Végül javasolt a mezőgazdaság jelenlegi aktualitásait, aktuális információkat 

bemutató panelek, poszterek kiállítása. Egyes mezőgazdasági kríziseseteket el kell 

magyarázni az érdeklődőknek úgy, hogy szakértők kritikát mondanak az esetről. 

Résztvevőknek kiadandó munkalapok (WH) 

Aktív tanuláshoz javasolt munkalapok 

WH 1 

“Farm séta” játékos kérdőív 


http://fr.wikipedia.org/wiki/Agriculture_raisonn%C3%A9e 

http://www.sustainable-agriculture.org/start.html 

http://en.wikipedia.org/wiki/Organic_farming_methods 

“Les agricultures du Vercors » Classeur ressources Parc du Vercors 

« Le fabuleux destin des alternatives en agriculture » - Dossier TRANSRURAL N° 

193 17 juillet 2001 

322


Farm-séta 

Gyerünk, fedezzünk fel 3 

gazdaságot és az ott élőket! 

Játék a 

szabadban 

Szombat, Június 11. 

323


Gyerünk ki a szabadba! 

1. Hogy hívják a vezetőt 

2. Milyen munkát végeznek a következő 

mezőgazdasági eszközökkel 

Kapcsold össze az eszközt a munkával. 

Eke 

Növénymaradványok feldarabolása 

Tárcsa 

Magágy előkészítés 

Forgóborona 

Talajforgatás 

3. Melyik templom tornyát látod a bal oldalon 

Lochrist 

Plounévez 

Plouescat 

4. A fűféléken kívül melyik növény meghatározó a 

réten 

barna here 

fehér here 

sárga here 

10. Hogyan állapítja meg a gazda a talaj 

minőségét 

megszagolja a talajt 

megnézi a földigiliszta színét 

elemezteti a talajt egy laboratóriumban 

11. Mi a trágya és a hígtrágya 

trágya = 

hígtárgya = 

12. Mi a biogazdálkodás mottója 

csak zöldséget termelj 

ne használj traktort 

ne használj vegyszereket 

13. Miért nincs a teheneknek szarvuk 

mert a gazda levágja, amikor az állatok még 

fiatalok 

mert a limousine fajtának eleve nincs szarva 

csak a bikáknak van szarvuk 

324


14. Igaz vagy hamis 

Egy tehén súlya 100 és 300 kg között alakul 

A trágya az tápanyag 

A szaporításra használt hímsertés a kan 

A repce egy gabonaféle 

A sötét színű talaj a legjobb a növénytermesztéshez 

Egy tehén 80 liter vizet is megihat naponta 

A búzát októberben vetik 

Igaz 

Hamis 

15. Felismered ezeket a növényeket 

kukorica 

búza 

repce 

16. Mire használják ezt a gazdasági épületet 

sertéstartás 

birka hodály 

tehénistálló 

17. Melyik a gépbeszerző szövetkezet 

CUMA 

COOPUMA 

18. Hány malaca van egy kocának 

3 

12 

28 

19. Melyik berendezést használjuk a takarmány kiosztására 

A 

B 

20. Rajzolj egy traktort! 

325


21. Milyen rovar ez 

_______________________________ 

22. A tetű: 

egy betegség 

kártevő rovar 

23. Milyen kukoricát aratunk jelenleg a Kerlavic farmon 

csemegekukoricát 

szilázskukoricát 

szántóföldi kukoricát 

24. Kerlavic falucska jelentése: 

folyó mellett 

hurrá a teheneknek 

M. Kerlavic házában 

25. Újabban hogyan aratják a kukoricát 

kombájnnal 

cséplőgéppel 

keverőgéppel 

26. A magyal kiváló fa különböző mezőgazdasági eszközök nyeléhez. Felismered 

a levelét 

A B C 

27. Rajzold le az egyik farmer portréját, akivel ma találkoztál, és akit különösen 

megkedveltél. 

326

MEZŐGAZDASÁG ÉS 

TERÜLETHASZNOSÍTÁS 

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÚJ LEHETŐSÉGEI 





327

Mezőgazdaság és területhasznosítás. A fenntartható fejlődés új lehetőségei 


MEZŐGAZDASÁG ÉS TERÜLETHASZNOSÍTÁS 

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÚJ LEHETŐSÉGEI 





Cím: 

Mezőgazdaság és területhasznosítás; a fenntartható fejlődés 

új útjai 

Célcsoport: 

Felnőttek, diákok és turisták 




o Környezetvédő szervezetek: Eau et Rivières de Bretagne ; 

CPIE – Környezeti Kezdeményezések Intézete 

o CEMPAMA - Agrocampus 

o Mezőgazdasági iskolák 



Általában elmondható, hogy a fenntartható fejlődés napjaink egyik központi kérdése. 

Minden állampolgár a mindennapi tevékenységében, minden cégvezetés és még az 

állam is folyamatosan kutatja a gazdasági, környezeti és társadalmi fejlődés 

lehetőségeit. 

Ha a mezőgazdaságnak a vidéken betöltött speciális szerepét nézzük, látható, hogy 

nemcsak a lakosság élelmiszerrel való ellátása a feladat, de a régió gazdaságának 

támogatása, a környezet minőségének megőrzése, a társadalmi elvárásoknak való 

megfelelés és a vidéki táj megőrzése is a feladatok közé tartozik. 

Bretagne-ban a mezőgazdaság és a területhasznosítás kapcsolatának gyökerét a 

múltban kell keresni; a múlt ad magyarázatot a jelen fejlődési, élelmiszeripar 

versenyképességét jellemző folyamatok, a természeti erőforrások hasznosításával 

kapcsolatos kérdések egy részére is... Ezen kívül napjainkban egyre több vidéki 

aktivista hangoztatja a régió fenntartható fejlődésének fontosságát, ami a gazdasági, 

környezeti és társadalmi tényezők egyensúlyával valósítható meg. Ez a projekt 

hozzájárulhat a farmerek és a fent említett regionális aktivisták motiválásához, hogy 

fokozottan vegyenek részt a fejlesztési munkában. A mezőgazdaságnak új 

lehetőségei funkciói bontakoznak ki, a termeléstől a szolgáltatásokig: a 

mezőgazdaság a fenntartható fejlődés egyik pillére lehet a vidéki területeken. 

A modul fő célkitűzése, hogy szélesebb körben tárgyalja a mezőgazdaság és a 

területhasználat kapcsolódási pontjait: mik a multifunkcionális mezőgazdaság 

termékei, eredményei A fenntarthatóság vajon csak egy érdekes koncepció, vagy 

konkrét lépésekre is szükség van 

328


A modul egyrészről lehetővé teszi az érdeklődőknek, hogy megismerjék a 

fenntartható fejlődés koncepcióját a mezőgazdaság szempontjából, másrészről arra 

ösztönzi a résztevőket, hogy a saját helyzetükből, szempontjukból is vizsgálják a 

kérdést: vajon minden nap teszünk valamit a fenntartható fejlődés érdekében (mint 

fogyasztó, mint állampolgár, mint a térség aktivistája) 

A modul tartalma számos témakört ölel fel, amelyekkel foglalkozhatunk vagy csak 

megemlítjük, a rendelkezésre álló időnek megfelelően. Valamennyi témakör – a 

mezőgazdaság multifunkcionalitására, a fogyasztásra vagy regionális fejlesztésre 

vonatkozóan – a fenntarthatóság három pillérével foglalkozik: ezek a környezet, 

gazdaság és társadalom. A modul megvalósítására többféle lehetőség nyílik, a 

társadalmi vitától kezdve speciális tematikus kirándulások szervezéséig a nyári 

szünet ideje alatt, amikor az érdeklődők különböző vállalatokat és helyi közösségeket 

látogathatnak meg, hogy ott értékeljék a fenntarthatóság szintjét. A modul 

megvalósításának időtartamától függetlenül a tanulási folyamat eredményeként a 

résztvevők személyes viselkedése is megváltozhat, ami a mentalitás változását is 

eredményezi. 

Tevékenység alapú tanulás formái: 

A modul szervezésekor az aktív tanulás különböző formában valósul meg, közös 

elemekkel: 

- Elméleti előadások a koncepcióval kapcsolatos fogalmak, kérdések 

ismertetéséhez (fenntarthatóság, multifunkcionalitás, területhasználat...). Az 

indikátorok használata szintén a fenntarthatóság értékelésének fontos elemei. 

- Az első konkrét tapasztalás, lehetőleg egy farmlátogatás vagy helyi vállalatok 

(pl. élelmiszeripari cégek) meglátogatása keretében, mikor a fenntarthatóság 

kérdését felvetik a résztvevők. Első lépés egy esettanulmány, majd a tanulási 

folyamat tudatosítása. Ha a résztvevőknek elég idő áll rendelkezésre, akkor 

javasolt 2-3 látogatás megszervezése. 

A kirándulás során egy, a fenntarthatóságot mutató indikátorokat tartalmazó 

lista áll a résztvevők rendelkezésére, hogy az esettanulmányt saját maguk 

értékelhessék. 

Ha a látogatások nem férnek bele az időbe, akkor szakértőket kell bevonni a 

tapasztalataik ismertetésére egy konferencia keretében, amit egy vita 

követhet. 

- Reflektálás az elhangzottakra, a résztvevők vagy munkacsoportok közötti 

vitával az értékelés elősegítése. A különböző nézőpontok megvitatásának 

eredményeként a RAL csoportnak egy új képet kell kapnia a mezőgazdaság 

és a területhasznosítás kapcsolatáról, a kifejlesztett modulnak megfelelően. 

- Végül de nem utolsó sorban, valamennyi résztvevőnek tudatosítania kell 

magában, hogy aktívabb részvételre, cselekvésre van szükség: például a 

mezőgazdaság esetében a fogyasztáson, a területhasznosítás esetében a 

helyi folyamatokba való aktívabb beavatkozáson keresztül. 


Legalább 3-4 órától 7-8 óráig, tehát egy egész napos program, ami elegendő a 

kérdésfelvetésekhez; a tapasztalatok azt mutatják, hogy nehéz a felnőtteket egy 

napnál hosszabb ideig tartó programba bevonni. 

329


Ideális esetben a C vagy D típusú programot szervezünk, tehát kb. 24 órás 

időtartammal. A program része lehet egy speciális felfedező hétnek, amiben szerepel 

helyi vállalatok meglátogatása, tapasztalat- és véleménycsere, értékelés és vita. 



Mindenki mindenhol a fenntartható fejlődésről beszél, de mindenkinek tisztában kell 

lennie a koncepció alapértelmével, nehogy túlhasználjuk, elcsépeljük a kifejezést. Ez 

különösen áll a mezőgazdaság és a területhasználat kapcsolatára. Mivel a 

koncepciót többféleképpen értelmezhetjük, megkíséreljük a lakosság érdeklődését 

felkelteni, tudatosítani a fenntarthatóság folyamatáról – ne érezzék úgy, hogy ez egy 

megfoghatatlan mozgalom, inkább tapasztalják meg konkrét szituációkban a 

fenntarthatóság lényegét. 

A mezőgazdaság és vidéki aktivisták részére nagy kihívást jelent a fenntartható 

gazdálkodással foglalkozni, új lehetőségeket találni és a vidéki térségek egészének 

problematikájával együtt értelmezni. 

Célközönség 

A mezőgazdaság fenntartható fejlődését és a területhasználatot mindenkinek 

érthetővé kell tenni. Gyakran hallani, hogy a gyerekek képezik az ilyen jellegű 

oktatások célcsoportját, hogy ilyen módon oktassuk és tegyük őket érzékennyé a 

témával kapcsolatban. Ugyanakkor a jelen modulnak nem az a célja, hogy a jövő 

generációjának a mentalitását befolyásolja. A mostani felnőtt lakosságot kell bevonni 

a fenntartható fejlődési folyamatokba. Tény, hogy a modul egy nehezen értelmezhető 

koncepcióval foglalkozik oly módon, hogy mély ismereteket nyújtson a felszínes 

témafelvetés helyett. Ez azt jelenti, hogy a gyerekek meglehetősen nehezen 

értelmezhetik a modul tartalmát. A gyerekekkel más, adaptált üzeneten keresztül kell 

a fenntarthatóságot megértetni: egymás és az élet minden formájának tisztelete, 

gazdaságos vízhasználat, ne szemeteljünk stb. 


A modul célja, hogy a résztvevők fedezzék fel a mezőgazdaságban dolgozók által 

már alkalmazott megoldásokat, új lehetőségeket tárjanak fel a fenntartható 

területhasználat érdekében. A végső cél, hogy valamennyi résztvevőt aktivizáljuk, 

egy aktív tanulási folyamatba vonjuk be, ami által megváltozik a mentalitásuk. 

Előzetes kérdéssor 

A fenntarthatósággal kapcsolatos fogalmak, kérdések felvetése: 

- Röviden, a kérdéses terület esetében mi a helyzet gazdasági, környezeti és 

társadalmi szempontokat figyelembe véve 

- Milyen termékeket, eredményeket produkál a mezőgazdaság a térségben 

Milyen negatív hatásokat tudunk beazonosítani Milyen pozitív hatások 

léteznek 

- Érezhetőek az új trendek a régióban (társadalmi igény a környezet 

minőségére, új igények a közösségekben, a demográfiai viszonyok 

megoldásának kutatása stb.) 

330


Az előzetesen felteendő kérdések általánosnak tűnhetnek, viszont segítségükkel 

hangsúlyozhatjuk az adott térség specialitásait, főbb jellemzőit. 

A koncepció bevezetése 

- Mi a fenntartható fejlődés, és mik a fenntartható regionális fejlesztés 

kulcstényezői 

A fenntartható regionális fejlődés három pillérre épül: gazdasági teljesítmény, 

környezettudatosság és társadalmi elfogadottság. A régik fenntartható 

fejlődése ezen három tényező egyensúlyán alapul. 

Néhány kulcstényező : 

Gazdasági faktor: vállalatok dinamizmusa és versenyképessége, 

innovációs kapacitás 

Környezeti faktor: védelmi intézkedések, a lakosság érzékennyé tétele 

a környezetbarát megoldások alkalmazására 

Társadalmi faktor: képzés, párbeszéd és tanácsadás, aktív részvétel, 

különböző esélyegyenlőségi csoportok közötti társadalmi kapcsolat 

(nők/férfiak, vidékiek/városiak stb. között) 

A fenntartható regionális fejlődést integrált megközelítésben kell vizsgálnunk 

és megvalósítanunk; ez az integrált megközelítés a fenti valamennyi, 

egymással szorosan összefüggő tényezőt figyelembe veszi. 

Gazdaság 

Életképes 

Nyereséges 

FENNTARTHAT 

Környezet 

Élhető 

Társadalom 

- Mit jelent mindez a térség mezőgazdasága számára 

A mezőgazdaság számos kihívással szembesül: 

- A gazdálkodási rendszerek változatossága 

- Liberalizált piac bővülése és nyitása, ami az egész világon a verseny 

erősödését jelenti 

- Népsűrűség növekedése, ami növekvő igényt jelent az élelmiszerek 

iránt 

331


- Fogyasztói preferenciák változása, új szempontok: állatjólét, 

élelmiszerbiztonság, GMO-k használata, nagyobb változatosság... 

- A vidéki térségek újfajta hasznosítása és a térhasználat átalakulása: 

turizmus, rekreáció, vízvédelem... 

- Technológiai változások és az élelmiszerlánc módosulása 

- Stb. 

Ennek következtében a mezőgazdaságnak a társadalomban betöltött 

szerepe erősen átalakul: 

- Ezek a kihívások arra késztetnek, hogy átgondoljuk a 

mezőgazdaságnak a társadalomban és a tér hasznosításában betöltött 

szerepét. 

- A termelésen kívül a mezőgazdaság térhasználó és társadalmi 

szerepet is betölt. 

- A társadalmi igény egyrészt az árura, másrészt nem áru jellegű 

szolgáltatásokra is kiterjed. 

Mindezek elvezetnek a mezőgazdaság multifunkcionális szerepéhez, ahol a 

gazdálkodásnak fontos gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi 

jelentősége van, a tájkép megőrzésében. 

Témá(k) kiválasztása a mezőgazdaság új lehetőségeinek bemutatásához (a víz és a 

talaj példáját korábban már ismertettük) 

• Biodiverzitás 

A fajok sokszínűségének megőrzése napjaink egyik fő feladata nemcsak a 

világon, hanem helyi szinten is. Tény, hogy a ritka fajoktól eltekintve is egyre 

több és több faj tűnik el. 

Az összes terület több mint 60 %-át a mezőgazdaság hasznosítja. Ha a fajok 

eltűnéséért a mezőgazdaságot okoljuk, akkor új kihívást jelent a gazdák és a 

környezetvédők közötti együttműködés kialakítása, hogy a mezőgazdaság a 

természeti egyensúly egyik fontos alakítója legyen. 

• Energiaforrások 

Az új energiaforrások megváltoztathatják a világot: szállítási költségek nőnek, 

a nyersanyagok szállítása nehézkesebbé válik... Mindez megnehezítheti 

piacok liberalizálását. 

A mezőgazdaság két kihívással szembesül: 

- Az energiafelhasználás csökkentése a versenyképesség 

megőrzéséhez 

- Megújítható energiák termelése (nap, szél, bio üzemanyag...) 

Veszélyek és jövőbeli kilátások 

A mezőgazdaságnak a fenntartható fejlődésben rejlő lehetőségeit tárgyaló témák 

nagyon változatosak. Bármelyik témát választjuk, az utolsó kérdéskör a globális és a 

helyi folyamatok közötti kapcsolat lesz. A modulban mi elsősorban egy adott térség 

helyi viszonyaival foglalkozunk. Fontos, hogy a fenntarthatóság koncepcióját először 

egy konkrét és helyi esettanulmányon keresztül vizsgáljuk. Ugyanakkor ezt követően 

tovább kell lépnünk és globális méretekben is fel kell tennünk a kérdést. Ahogy a 

mondás tartja: „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan”. Valójában a 

mezőgazdaságban sok minden a Közös Agrárpolitikán és a Világkereskedelmi 

Szervezeten múlik. 

332



A mezőgazdaság fenntarthatóságáról és multifunkcionális jellegéről több kérdést 

tehetünk fel, mint amire válasz adható. De a jelen modul egy konkrét lépést jelenthet, 

hogy a felnőttek megértsék a mezőgazdaság és a területi kérdések – szorosan 

összefüggő – kapcsolatát. Remélhetőleg a résztvevők fogyasztói magatartása is 

átalakul. 

A résztvevőknek kiadandó munkalapok (WH) 

Az aktív tanuláshoz javasolt munkalapok 

WH 1 

WH 2 

“Fenntartható” A fenntarthatóságot jelző indikátorok listája az 

esettanulmányok értékeléséhez 

A résztvevők csoportjának megfelelő, fenntartható fejlődéssel 

kapcsolatos tárgyak (farmerek, fogyasztók, hatóságok, 

városlakók, turisták): sikerek, korlátok és kapcsolatok 

4 FELHASZNÁLT IRODALOM: 

IDEA - Indicateurs de durabilité des exploitations agricoles. (2002) 

VAN HUYLENBROECK G., DURAND G. (2003), Multifunctionality : a new paradigm 

for European agriculture and rural development , Ashgate publishing Company. 

333


Fenntartható 

Meglátogatsz és felfedezel egy helyi gazdaságot. Alul találsz néhány indikátort, amik 

a fenntarthatóságot jellemzik. Próbálj meg válaszolni a feltett kérdésekre és értékeld 

a látott gazdálkodási módot az indikátoroknak megfelelően. 

A látogatást követően megbeszélheted a tapasztaltakat – mi fenntartható és min kell 

még javítani – a farmerrel és a többi résztvevővel. 

Indikátor 

Meghatározás 

Pontozás 

terjedelme 

Termesztett 

növények 

változatossága 

• Termelt fajok száma : 

• Ha több, mint 6: 

2 pont 

2 pont 

0 - 13 pont 

Tartott állatfajok 

száma 

• Fajszám : 

• További fajták : 

5 pont 

1 pont 

0 - 13 pont 

Gazdálkodási gyakorlat és a környezet 

Genetikai örökség 

védelme 

Vetésforgó 

Szerves tárgya 

kezelése 

Természeti örökség 

védelme 

• Helyi fajok vagy fajták védelme 

• Ritka vagy veszélyeztetett fajok: 

• Egy növény aránya a teljes területből : 

- 20 % alatt 

- 30 % 

- 40 % 

- 50 % 

- +50 % 

• Több fajta termesztése 

• Kijuttatva : 

- Művelt terület kevesebb mint 10%-ára 

- 10 - 20 % 

- Több mint 20%-ára 

• Megújuló szerves források használata 

• Speciális területi munkaterv 

használata 

3 pont 

2 pont 

8 pont 

6 

3 

2 

0 

2 pont 

0 pont 

2 pont 

4 pont 

2 pont 

2 pont 

0 - 6 pont 

0 - 10 pont 

0 - 6 pont 

Termékek és terület 

minősége 

Műtrágyázás 

Növényvédő szerek 

Állatjólét 

Talajvédelem 

Vízvédelem 

Energetikai függőség 

Minőségre való 

elkötelezettség 

Épületek és tájkép 

hozzáadott értéke 

• Műtrágyázás egyensúlya 

• Téli talajtakarás 

Kijuttatott adagot és a kezelt területet 

alapul véve: 

• Termelési helyszín hangsúlyozása 

• Termelési folyamat hangsúlyozása 

(minőség jelölése) 

• Nyomon követhetőség, táblától az 

asztalig 

• Biogazdálkodás 

• Épületek és tájkép minősége 

• Művelt felületek tájba illeszkedése, 

tájkép figyelembe vétele 

4 -10 pont 

3 pont 

0 - 10 

pont 

4 pont 

4 pont 

4 pont 

4 pont 

2 pont 

2 pont 

0 - 10 pont 

0 - 10 pont 

0 - 12 pont 

0 - 4 pont 

334


Helyhez való 

hozzáférés a 

nagyközönség 

számára 

• Gazdaság bemutatását, 

bejárhatóságát célzó tevékenységek 

2 pont 

Foglalkoztatás 

és 

szolgáltatások 

Társadalmi 

érdekeltség 

Egyéb 

tevékenységek és 

szolgáltatások 

Foglalkoztatáshoz 

való hozzájárulás 

Közös munka 

Cég életképessége 

• Szervezetekben, szövetségekben való 

részvétel 

• Helyi szervezetekben és helyi 

társadalomban való érdekeltség, 

felelősség 

• Gazdaság megnyitását – látogatók, 

direkt értékesítés felé – célzó 

tevékenység 

• Szomszédság közelsége 

2 pont 

2 pont 

2 pont 

3 pont 

0 - 9 pont 

335

EGYENSÚLY A MEZŐGAZDASÁGBAN 

A VÍZ, TALAJ, NÖVÉNYEK ÉS ÁLLATOK KAPCSOLATA 





336

Egyensúly a mezőgazdaságban. A víz, talaj, növények és állatok kapcsolata 


EGYENSÚLY A MEZŐGAZDASÁGBAN 

A VÍZ, TALAJ, NÖVÉNYEK ÉS ÁLLATOK KAPCSOLATA 





Cím: 

Mezőgazdaság és területhasznosítás; a fenntartható fejlődés 

új útjai 

Célcsoport: 

- 8-10 éves gyerekek 

- Tágabb értelemben: diákok, felnőttek és turisták 




o Környezetvédő szervezetek: Eau et Rivières de Bretagne ; 

CPIE – Környezeti Kezdeményezések Intézete 

o Oktatási központok: CEMPAMA, Agrocampus 

o Mezőgazdasági iskolák 



A gazdálkodók erősen érdekeltek a környezetbarát gazdálkodási gyakorlat 

alkalmazásában. Erőfeszítéseiket, amit a fenntartható gazdálkodás érdekében 

tesznek, be kell mutatni a nem mezőgazdasággal foglalkozóknak is. 

Fontos, hogy a társadalomban tudatosítsuk azt, hogy a földjeinken növényeket 

termesztő és állatokat nevelő farmerek nagyban hozzájárulnak a vidéki területek 

dinamikájához és a jólét megőrzéséhez. 

Az „Egyensúly a mezőgazdaságban” modul a környezetbarát, környezeti 

egyensúlyra figyelő mezőgazdasági gyakorlat bemutatását tűzte ki célul. Az 

egyensúlyban történő gazdálkodás (növénytermesztés, szarvasmarha tenyésztés, 

talajmunkák, vízvédelem stb.) bemutatásához és elmagyarázásához egy 

szisztematikus oktatási módszert alkalmazunk. A modul ismereteket közvetít a talaj, 

a növények és az állatok közötti kapcsolatokról. A víz, ami valamennyi fenti tényezőt 

összekapcsolja, egy érzékeny témakör marad. 

A farmereknek szükségük van azokra az élő tényezőkre, amikkel dolgoznak; olyan 

gazdálkodási rendszereket alkalmaznak, amik a környezetre hatnak, a környezetbe 

beleépülnek. A talaj, a növények és az állatok is részei az egyensúlyban történő 

gazdálkodásnak; nekünk élelmiszert jelentenek, a farmernek pedig megélhetést – 

miközben a tájat is gondozza. 

Másodsorban az „Egyensúly a mezőgazdaságban” modul információkat közvetít 

napjaink problémáiról (víz- és talajszennyezés, erózió, trágyakezelés...), amit 

337


gyakran rosszul értelmezünk. Meg kell ismertetni a lakosságot a mezőgazdaság 

problémáival, választ kell adnunk azokra a kérdésekre, hogy a farmerek mit tesznek 

az egyensúly érdekében, milyen gazdálkodási rendszereket alkalmaznak. 

Végül, elsősorban a városlakókban még mindig rossz kép él a mezőgazdaságról. A 

farmerekről és a gazdálkodásról alkotott képen javíthatunk, ha ismereteket közlünk a 

témáról és meghívjuk az embereket, hogy fedezzék fel a mezőgazdaságot – ez a 

modul végső célkitűzése. 

Anélkül, hogy túlbonyolítanánk a kérdést, meg kell mutatni az élő folyamatokon 

alapuló rendszerek és erőforrások komplexitását. 


A gazdálkodásról szóló üzenet közvetítése érdekében egy olyan oktatási módszert 

választottunk, amikor a résztvevők végigsétálnak a gazdaság területén és 

ténylegesen a helyszínen, kint a területen tapasztalhatják meg a gazdálkodás 

lényegét. A farmlátogatás során a marhahús előállítás termelési rendszerének egyes 

elemein keresztül ismerhetik meg a gazdaságot, hogyan működhet gazdaságosan, 

társadalmilag elfogadottan és a környezetbe integráltan. 

A farmlátogatás során egy meghatározott utat követnek a résztvevők; az egyes 

megállóknál vagy helyszíneken illusztrált poszterek mutatják be az egyes tényezőket, 

mint pl. a talaj jellemzőit. 

A farmlátogatás során 3 különböző tanulási szinten közvetíthetjük az információkat: 

- Informatív poszterek az egyes helyszíneken (talajjellemzők, mocsarakon és 

vizes helyeken átvezető hidak, pallók...) 

- A farm + 3 tanulási megálló a témához kapcsolódó érdekes kérdés 

bemutatásához: a 3 helyszínen (vagy a tanteremben) összegyűlhetnek a 

diákok, az érdeklődők poszterek és az asztalokon elhelyezett fényképek 

segítségével tanulhatnak: 1. poszter „Biodiverzitás és a rétek”, 2. poszter 

„Víz”, 3. poszter „Talaj és növények”. 

- Egy oktatási célú füzet további információkkal szolgál a farmról és 

környezetéről. A látogatás során a résztvevőket ez a füzet irányítja. A 

látogatást követően a résztvevők megtarthatják a füzetet, emlékeztetve őket a 

farmlátogatásra. 

A farmlátogatás – séta során két oktatási módszer segítségével tanulhatnak a 

résztvevők: 

‣ Első esetben az egyéni, szabad túrát: 

- Az információs füzet, 

- Vagy poszterekkel ellátott tanulási megállók/helyszínek segítik. 

Mindkét lehetőség információt közvetít a farmról, bemutatva a víz, a talaj, a 

növények, az állatok, egyéb anyagok kapcsolatát, és általában a gazdaságban folyó 

munkát. 

o 

Második esetben a farmlátogatás- séta egy médium, ami 

lehetőséget teremt az egymással (farmerrel, multiplikátorral, a többi 

érdeklődővel) való eszmecserére. 

338



Körülbelül 2 - 3 óra, a felnőtt résztvevők érdeklődésétől függően. A 

munkacsoportunk tagjai közül néhányan észrevették, hogy a felnőttek – 

különösen a turisták – mindenekelőtt pihenni szeretnének és többé-kevésbé 

passzívan megismerni a tevékenységeket. Szabadságon vannak, vagy egy 

hétvégi délutánon vesznek részt a programon. 

A gyerekek – mint célcsoport – esetében (20-30 fő) a farmlátogatás ideje 

változó lehet: 2 óra, fél nap vagy egy egész nap. 



Napjainkban a városlakók egyre inkább hátat fordítanak a mezőgazdaságnak. 

Fontos, hogy emlékeztessük az embereket az élelmiszerek eredetére. A farmerek 

állítják elő az élelmiszert, gondozzák a tájat és fontos küldetést teljesítenek a 

vízminőség, a talaj- és biodiverzitás fenntartásának érdekében. 

A modul alapját egy farmon és a környezetében végigvezető séta képezi. A séta 

során, az út mentén illusztrációk, konkrét információk találhatók a gazdálkodás 

mindennapjairól (termelés, menedzsment, eszközök, tenyésztés...), lehetővé téve a 

résztvevők számára, hogy betekintést nyerjenek a mezőgazdasági munkákba. 

A séta négy témakör köré épül: a Farm, a Rétek, a Vizes területek és a Növények. 

Mind a négy témakör egységesen négy vezérfonal köré épül fel: víz, talaj, 

biodiverzitás és az emberi tevékenység. 

Az út során a RAL-multiplikátornak elég adattal, anyaggal és információval kell 

rendelkeznie, hogy válaszolhasson a kérdésekre. A látogatókat fogadó farmerek 

tapasztalata, hogy az emberek tényleg szeretnének a mezőgazdaságról tanulni, 

ugyanakkor ragaszkodnak a bennük már kialakított/kialakult képhez. 

A munkacsoport megbeszélései és gazdálkodókkal folytatott beszélgetések alapján 

elmondható, hogy valóban hiányoznak a mezőgazdaságnak a környezetre gyakorolt 

– pozitív és negatív – hatásait bemutató konkrét indikátorok, valamint az ezeket 

elmagyarázó oktatási módszerek is hiányosak. A gazdálkodás egyfajta szenvedély, 

de a mezőgazdasághoz kapcsolódó szakkifejezések gyakran elriasztják a gazdákat 

attól, hogy szélesebb körben beszéljenek a mezőgazdaságról. 

A gyerekeket megcélozva a modul további kiegészítésre szorul (kérdőívek, 

játékok...), hogy sokkal vonzóbbá tegyük a farmlátogatást. 

A turisták, felnőttek és az érdeklődők (családok, diákok) nemsokára szabadon 

látogathatják a gazdaságot; az oktatási séta útvonala elég információval szolgál. 

Azonban fél napos vezetett túrák, bemutatók is szervezhetők az oktatási partnerek 

bevonásával. 

339



Az „Egyensúly a mezőgazdaságban” modul megvalósítása a gazdaságban és 

környezetén keresztülvezető oktatási célú túraútvonalon alapul. 

Az oktatási füzet további információkat közöl a farmról és környezetéről. 

Az útvonal mentén poszterek és illusztrált táblák szolgáltatnak adatokkal és 

információkkal arról, hogy mit jelent az egyensúly a mezőgazdaságban. 

A füzet fedőlapja 

A 4 bemutatott témakör: a farm, a rétek és biodiverzitás, 

vizes területek és a talaj, a növények. 

Az első témakör a farm. 

Általában a farmernek a lakó- és munkahelye is egyben, a farm központja több 

épületből áll, amelyek mind meghatározott funkcióval bírnak. 

- A gazdaság berendezéseit, eszközeit a farmer minden nap használja, ezek 

fontos beruházást jelentenek. Minden egyes, a gazdaságban található 

berendezésről részletes információt adunk: a növénytermesztésben vagy 

állattartásban használják, hogyan működik... 

- Az állattartás egy központi téma, ami általában nagy tömegeket érdekel. 

Először is a mezőgazdaság alapvető céljára emlékeztetjük a résztvevőket: a 

farmerek azért tartják az állatokat, hogy húst (vagy tejet, tojást) termeljenek. A 

hústermelést bemutató poszteren találhatók az állattenyésztés folyamata (a 

különböző állatfajok élete és fejlődése, állomány megújítása...), és a 

szarvasmarhatartás egyes elemei. Szintén bemutatásra kerülnek a különböző 

tartástechnológiák: a legelőre alapozott extenzív gazdálkodástól az állatok 

hízlalását magában foglaló egyéb rendszerekig. 

- A takarmányt egy másik épületben tárolják. A szalma, széna az állatok téli 

takarmányozását szolgálják. 

340


- A szarvasmarha trágyát szintén egy másik épületben tárolják. A szerves 

trágyát kijuttatják a rétekre vagy a termesztett növények alá, tápanyag 

utánpótlásként. 

- A növényvédő szer és a kezelésekhez szükséges anyagokat egy speciális 

épületben tárolják. A növényvédő-szereket a kártevők (rovarok, patogének, 

nematódák, madarak, mikrobák) ellen, a növények védelme érdekében 

alkalmazzák. Ugyanakkor a vegyszereket veszélyesek lehetnek a 

fogyasztókra és a munkásokra nézve, a kezelés alatt és azt követően. A 

vegyszerek használatát és az elővigyázatosság jelentőségét el kell 

magyarázni a résztvevőknek. 

A második témakör a rétek és környezetük. 

- A rétek takarmányt jelentenek a szarvasmarhák számára: a gazdag fűhozam 

gyors növekedést tesz lehetővé. A farmereknek gondozniuk kell a réteket, 

hogy elég takarmányt adjanak az állatoknak. 

- Kétféle rétet különböztetünk meg: legelőt és a téli széna készítésére szolgáló 

rétet. 

- A francia “bocage” kifejezés a mezővédő erdősávot jelenti, fákat, kisebb 

földterületeket és bokrokat foglal magába. A táblákat és földterületeket ilyen 

erdősávok határolják. Bretagne-ban tipikusan ezek az erdősávok stratégiai 

szerepet töltenek be a mezőgazdaságban: védi a víz- és talajminőséget az 

eróziótól, védelmet nyújt a vadállománynak, védi a gazdasági állatokat az 

esőtől és naptól... Végül a farmer plusz bevételhez juthat a fákból. 

A harmadik témakör a víz és vizes területek. 

- A víz lényeges eleme a gazdálkodásnak. A szarvasmarhák itatásától kezdve 

az öntözésen keresztül a farm berendezések mosásáig... A víz mindenütt 

jelen van a gazdaságban! A régi kutak és víznyerő helyek általában jól 

mutatják, hogy régen hogyan használták a vizet és hogyan gazdálkodtak az 

emberek. 

- Szélesebb értelmezésben a víz a vízgyűjtő területről származik. Egy poszter a 

víznek a vízgyűjtő területen megtett útját mutatja be. Számos tájelem nagyon 

jól használható a vízminőség javításában, mint például az erdősáv, vagy a 

télen a talajt takaró növényzet. 

Végül a negyedik témakör a talaj és a gazdasági növények. 

- A talaj élettel teli és védelemre szorul a hosszan tartó termékenység 

fenntartásához, hogy a növények növekedhessenek. A farmerek nagyon 

odafigyelnek a talaj minőségére, összetételére, az esetleges tápanyaghiányra 

és a növények igényeire... A tápanyag visszapótlására szerves tárgyát 

szórnak ki, vagy műtrágyát juttatnak a területre. 

- A farmerek a földeken dolgoznak, figyelve a helyes tápanyag visszapótlásra 

és a növények növekedésére. 

341


A farm környezetét védeni szükséges amellett, hogy elegendő állati terméket állítunk 

elő. Az egyensúly a mezőgazdaságban egy meglehetősen zárt ciklust jelöl: a 

hízáshoz a szarvasmarhának legelőre és növényi takarmányra van szüksége. A 

szerves trágyájukat a rétek és a kultúrnövények táplálásra juttatják ki a földekre. 

Ezen túlmenően a farmerek tisztában vannak a víz- és a talajminőség megőrzésének 

fontosságával, köszönhetően a védő erdősávoknak és a helyes gazdálkodási 

gyakorlatnak. 

Ilyen módon a gazdálkodási folyamat a víz, talaj, állatok és növények tényleges 

egyensúlyán alapul, garantálva mind az élelmiszerek minőségét és a természeti 

erőforrások, a tájkép megőrzését. 

Egyensúly a 

mezőgazdaságban: a talaj, 

növények, állatok, az ember 

és a víz közötti egyensúlyt 

mutatja az ábra. 

A célcsoport, a lakosság, turisták vagy diákok számára az oktatási túra nyitott, 

díjtalan. A farmlátogatás célja, hogy a résztvevők megértsék az „Egyensúly a 

gazdálkodásban” koncepciót. Ennek eléréshez javasolt az „Egyensúly a 

mezőgazdaságban” játék, ahol a látogatók a farm működésének, a ciklusoknak 

egyes fontos elemeit helyezik el egy táblán (lásd: mellékelt „Egyensúly a 

mezőgazdaságban” játék). 

A farmséta egy másik célja, hogy lehetőséget teremtsen az oktatási füzet 

segítségével a farmot és a környezetét meglátogató városi emberek és a vidéken 

élők közötti tapasztalatcserére. Az ingyenes farmlátogatás időtartama a résztvevők 

érdeklődésétől függ. 

Végül javasolt egy értékelő kérdőív kitöltetése a résztvevőkkel annak felmérésére, 

hogy mennyire voltak elégedettek a farmlátogatással, a túraútvonallal. Habár a 

farmlátogatás ingyenes, az ottani dolgozóknak segítőkésznek kell lenniük, és 

válaszolniuk kell a feltett kérdésekre (lásd: mellékelt értékelő kérdőív). 

A farmlátogatás lehet egy oktatóval vezetett túra is; ekkor a célközönséget a 

turisták és általában az érdeklődők (gyerekek és szüleik) jelentik. A fél napos oktatási 

célú túra során javasolt tevékenységek: oktató játékok, kérdőívek... 

342


Iskolai szünetek idején az oktatási partnerek is javasolhatnak tematikus túrákat a 

farmon. Számos helyi rendezvényt szervezhetünk közösen az együttműködő 

partnerekkel vagy a multiplikátorokkal, amelyeken nagyszámú érdeklődő vehet részt. 

Hasonlóan fél napos programot szervezhetünk gyerekeknek és általában az 

érdeklődőknek. A túraútvonal mentén versenyt is rendezhetünk, különböző 

témakörökből feltett kérdésekkel – a látogatóknak a túra során kell megtalálniuk a 

válaszokat (lásd: mellékelt “La ferme en équilibre” kérdőív). 

Az iskolákból érkező gyerekek, mint célcsoport számára a farmlátogatás kiegészíti 

az iskolai aktív tanulást, és körülbelül 2 órás programot jelent. A füzet segítségével a 

gyerekek felfedezhetik az istállókat, az állatok szükségleteit, réteket, a vizes 

területeket, a talajt és a termesztett növényeket. 

A gyerekek számára számos játékos RAL képzésre nyílik lehetőség a helyszínen. 

Például a látogatás befejeztével a Kerlavic kvíz segíti a gyerekeket, hogy a 

megszerzett információkat összefoglalják (lásd mellékelt Kerlavic kvíz). 

A tanárok elvárásainak megfelelően az „Egyensúly a mezőgazdaságban” modul 

speciális témakörök köré is felépülhet. Például a szarvasmarhák takarmányozása 

témakör feldolgozásakor a gyerekeknek be kell menniük az istállókba, ki a legelőre, 

meg kell nézniük a termesztett növényeket ahhoz, hogy a hústermelés alapjait 

megértsék. 

Hasonlóan más témakörök feldolgozására is lehetőség nyílik a farmon, a túraútvonal 

mentén illetve különböző rendezvények során, az oktatási partnereknek 

köszönhetően. 

Végül egész napos programot is javasolhatunk a gyerekeknek, ekkor a gazdaság 

egészét felfedezhetik. Kiegészítésként más ALICERA modulokat is beintegrálhatunk 

az egy napos „Egyensúly a mezőgazdaságban” programba. 


Az iskolában a tanárok felhasználhatják az oktatási füzetet a mezőgazdaság, 

gazdálkodás témakör feldolgozásakor. Lehetőségük van a tárgyalt témakörök 

kibővítésére más anyagokkal... 

A jövőben tervezzük, hogy komplett, az iskolai programokhoz adaptált oktatási 

anyagot készítünk. Így a tanárok tervezhetik meg a farmlátogatásokat, és jobban az 

igényeikhez igazíthatják a programot. 

Az értékelés nagyon hasznos lehet a különböző célcsoportok eltérő igényeinek 

figyelembevételéhez. Végül az oktató túraútvonalat is tökéletesíthetjük az értékelő 

kérdőíveknek, és a résztvevők megjegyzéseinek köszönhetően. 

343


Résztvevőknek kiadandó anyagok (WH) 

Aktív tanuláshoz javasolt kiadandó anyagok 

WH 1 

WH 2 

WH 3 

WH 4 

WH 5 

WH 6 

WH 7 

WH 8 

WH 9 

WH 10 

“Egyensúly a mezőgazdaságban” játék 

3 poszter “Biodiverzitás és rétek” (narancs) 

2 poszter “Víz” (kék) 

3 poszter “Talaj és növények” (barna) 

2 információs panel “Kerlavic vizes területek” (kék) 

1 információs panel “gulya” 

Kiértékelő kérdőív 

„Egyensúly a mezőgazdaságban” kérdőív 

Kerlavic kvíz 

“Ismerd meg a farmot!” füzet 

4 FELHASZNÁLT IRODALOM: 

http://museum.agropolis.fr/pages/expos/agriculteurs/monde.htm 

http://environnement.ecoles.free.fr 

Textes et Documents pour la Classe 812 (TDC) “L’exploitation agricole française” 

CNDP – ISSN 0395-6601 

Larousse agricole, le monde paysan au XXI ème siècle – Larousse 

344


Egyensúly a gazdálkodásban 

Borjúvásárlás 

Hízott borjú 

Műtrágyák 

Rét gondozása 

Tehéntrágya 

Pénz be/ki 

Legjobb bika kiválasztása 

Növényi kultúrák Kukorica, búza Betakarítás 

Évente 1 borjú 

Mesterséges 

Szopós borjú 

Hústermelés 

Takarmányvásár 

Egyensúly a gazdálkodásban – játék 

menete 

Eszköz: - gazdaságot ábrázoló rajz 

- mágnesek (szavak vagy képek) 

Játék: helyezd el azokat az elemeket az 

ábrán, amik egy egyensúlyban gazdálkodó 

gazdaságra jellemzőek. 

345

A TALAJ 

TERMELÉS ÉS ÉLETTÉR 





346

A talaj. Termelés és élettér 


A TALAJ 

TERMELÉS ÉS ÉLETTÉR 

MATERIALS FOR ACTION-BASED LEARNING IN RURAL AREAS 




Cím: 

A talaj – termelés és élettér 

Célcsoport: 

8-11 év közötti gyerekek 

tágabb értelemben 12-16 éves tinédzserekés és a felnőttek 


o Finistere Mezőgazdasági Kamara és a regionális 

kutatóhálózata 

o Környezetvédelmi szervezetek és a CPIE (Környezeti 

Kezdeményezések Központja) 

o Oktatási Központ: Agrocampus Rennes Site de Beg-Meil, 

Mezőgazdasági iskolák 

TARTALOM ÉS MÓDSZERTAN 


A talaj valamennyi ökoszisztéma fontos elemét képezi. Táplálékforrásként, de akár 

házépítésre is használjuk. Fontos szerepet játszik a vízminőség vagy a klíma 

alakításában. A talaj legfelső rétege élettér a termesztett növényeink számára. A talaj 

egy összetett és dinamikus rendszer, alapvető eleme az élet- és az újrahasznosítási 

folyamatoknak. Habár a talajt mindannyian ismerjük, mégis gyakran hiányosak az 

ismereteink erről a környezetről. 

A mezőgazdaságban a farmerek nagy figyelmet fordítanak a talajra, ami támogatja a 

növények termesztését és az állati termékek előállítását, alapot adva az emberi 

táplálék és élet megteremtéséhez. Életteret biztosít a gazdag biodiverzitásnak, az 

álltoknak, növényeknek és a mikroorganizmusoknak. Ezért a farmerek nagyon 

odafigyelnek a talajtermelékenység fenntartására és a környezetben betöltött 

szerepére. 

Általánosságban a modul elsődleges célja, hogy a résztvevők felfedezzék a talajt, 

mint környezeti tényezőt. Alapvető információt közvetít a talaj változatosságáról, 

jellemzőiről és szerkezetéről. Egyértelműen és szorosan kapcsolódik más – 

természeti erőforrásokkal vagy a mezőgazdasági termelési folyamatokkal foglalkozó 

– oktatási modulokhoz. A talaj kulcsszerepet játszik abban, hogy az emberek 

felfedezzék környezetüket, és kíváncsian forduljanak a környezet és az élet védelme 

felé. 

A gyerekek esetében a modul célja, hogy az élet komplexitását és változatosságát 

aktív módon fedezhessék fel. Ezen kívül az alábbi lépésekkel az a cél, hogy 

elsősorban a gondolkodásra késztessenek, a folyamatokra figyeljenek oda a végső 

347


tudás közvetítése helyett. Ez utóbbi koncepció a tinédzserek és fiatal felnőttek 

esetében is érvényes. 

Első célkitűzés: a talaj megismerése és a diverzitás felfedezése 

A talaj, mint környezeti elem jellemzői, változatossága iránti érdeklődés felkeltése, a 

talajok alakulása érdekes felfedezésekhez vezethet. Az innovatív megközelítés célja, 

hogy rögtön a dolgok közepébe vágva a valóságot mutassuk meg olyan oktatási 

elemek segítségével, mint például a nagyító használata vagy a giliszták tartása. 

Második célkitűzés: a talajminőség hatása a termelésre és az életfolyamatokra 

A talaj lenyűgöző életének és a tulajdonságok megismerését követően a résztvevők 

tisztában vannak a talaj szerepével és azzal, hogy a termelési folyamatokhoz védeni 

szükséges ezt az elemet. 

Fel kell kelteni az érdeklődést a talaj szükségletei, a tápanyag-visszapótlás 

jelentősége, a talajvédelem iránt – ezek mind olyan tényezők, amik nem feltétlenül 

ismertek. Továbbá lehetővé válik más életfolyamatok megértése – olyan 

folyamatoké, melyek az életet, a táplálékláncot és az újrahasznosítást is mozgatják. 

Az egyensúlyi mezőgazdaság részeként a talajjal foglalkozó modul hozzásegíti a 

gyerekeket a talaj más szemmel nézéséhez: a gyerekek megérinthetik, gyúrhatják, 

megnézhetik és megszagolhatják a talajt... 

Felfedezik, hogy élet van a lábuk alatt! 

Aktív tanulás módja: 

A talaj modul a különböző szintekkel is 

foglalkozik, a talajrögtől egészen a tábláig. 

A résztvevők a gyakorlatban „lemennek” a talaj 

szintjére és felfedezhetik a lábuk alatti 

talajállapotot, szerkezetet. Különös figyelmet 

szentelnek az ásványi és a szerves anyagok 

közötti kapcsolatoknak, a talajt borító vegetáció 

és a gyökérzóna kapcsolatának. 

Ássunk a növények mellett, 

nyissuk fel a talajt: a talaj 

szerkezete láthatóvá válik. 

Az aktív tanulási forma sikeresen hasznosítja az alábbi oktatási módszereket: 

- Helyszíni megfigyelés és tanulás a farmlátogatások alkalmával, 

- Kísérletek, a feltevéstől az eredményig lépésről-lépésre nyomon követhető a 

folyamat, megtanulják a kísérletek tervezését és leírását, 

- Játékok, 

- Szakirodalom és dokumentáció keresése, ha szükséges az értékeléshez. 

Ezek a módszerek mind a farmon, mind az iskolában használhatók. 

Akármilyen módszerkombinációt alkalmazunk, fontos a gyerekeknek az eredmények 

bemutatása és hangsúlyozása. Ösztönözni kell a gyerekeket arra, hogy mutassák be 

a végzett kísérleteket a munkafüzetükben. 

348


A talaj megismerésére irányuló feladatokhoz oktatási segédanyagok és a táblákon 

aktív gyakorlatok is alkalmazhatók az érdeklődés felkeltése végett (lásd mellékelt 

munkalap). 

Ezeket a megfigyeléseket olyan cselekvésekkel érik el, amelyek a talaj leírását és a 

fauna megismerését célozzák. A gyerekek különböző munkalapokat töltenek ki a 

program során, lerajzolják a látottakat. Kísérletek, megfigyelések és a gyakorlati 

feladatok mindérdekes és ösztönző oktatási módszerek. 

A talaj megismerését célzó rendezvények során érdemes talajművelő munkagépeket 

– mint például az ekét vagy a boronát – is bemutatni a növények mellett; ezzel 

elmagyarázhatjuk a különböző talajmunkák és a gazdálkodási módszerek 

változatosságát. 

A módszerek segítségével az érdeklődők gyorsabban és jobban megérthetik a talaj 

környezetét. 

Időtartam (óra): 

Gyerekeknek 

Előzetes feladatok az iskolában – Kb. 1h 30 min / feladat 

3 óra a farmon, maximum 15 fős csoportok 

Felnőtteknek és az érdeklődőknek, fél napos, kb. 3 órás látogatás a farmon. 

3 AZ AKTÍV TANULÁSI FOLYAMAT SZAKASZAI: 

Bevezetés/Motiváció: 

A talajos modul célja az érdeklődés felkeltése a talaj 

környezet iránt, annak megértése, hogy mi is a talaj: hogyan 

jön létre Miből áll Hogyan dolgoznak a farmerek Mik a 

talaj karbantartásának kockázatai, és mit lehet tenni a 

talajvesztés és erózió ellen 

A talaj feladata nemcsak a vegetáció és a növénytermesztés támogatása; számos 

egymásra ható folyamat részét képezi (pl. klíma, talajélet, ásványi anyagok). A 

talajminőség és talajvédelem hosszú távú feladatok; az élelmiszer előállítás és az 

állattenyésztés számára elegendő növényi anyag termelése érdekében. 

A modul megvalósítása négy részre osztható. 

1. Kőzettől a talajig 

o A talaj képződése. A talaj egységessége és változatossága a 

kőzet természete és a régió függvényében. 

o A talaj felszínén lezajló élet- és újrahasznosító folyamatok. 

2. Milyen elemek és élet van a talajban 

o A « gyökér » környezete 

o Talaj és növény kapcsolat 

o Talaj fauna 

349


3. Mi a talaj feladata 

o A talaj feladatait számos tényező befolyásolja. Néhány példa a 

mezőgazdaságból. 

4. Talajvédelem és a talaj megőrzése a jövőre 

o A talaj örök Kockázatok és károk, erózió, veszteségek... 

o A mezőgazdasági termelés és talajvédelem, ökológia kapcsolata 

A modul minden egyes elem külön egységként is tekinthető. Lehetőség van csak az 

egyes elemek bemutatására, vagy a talajnak a mezgazdaságban betöltött szerepével 

kapcsolatos valamennyi tényező bemutatására. 

Előkészítés /Megvalósítás: 

Első lépés: a gondolatok megvitatása 

Mindenekelőtt kérdezzük meg a gyereket, hogy mit gondolnak a talajról, mit jelent a 

talaj a számukra. Saját szavaikkal magyarázzák el, hogy mi a talaj, rajzolják le. Majd 

gyűjtsük össze a rajzokat, tegyük ki őket a beszélgetés során előjövő 

tényezők/gondolatok szerint rendszerezve. 

Második lépés: Érdeklődés felkeltése megfigyeléssel / előkészítés 

Mielőtt kimennénk a területre, érdemes egy filmet bemutatni a téma bevezetése 

végett. Ez segíti a gyerekeket abban, hogy a különböző megfigyelési szinteket 

összekapcsolják – a mikroszkopikus szinttől kezdve, a flóra és fauna felfedezésén 

keresztül. A Kerlavic farm készített egy rövidfilmet „A földkupactól a vízcseppig” 

címmel. Amennyiben vannak segédeszközeink – mint például nagyító vagy 

mikroszkóp –, közvetlenül is megnézhetjük a különböző tényezőket egy korábban 

begyűjtött talajrögön. 

A farm látogatása előtt a tanár kitöltetheti a munkalapokat a diákokkal (1. munkalap – 

Előkészítő feladatok a talaj megismeréséhez). 

1. Kőzettől a talajig 

A talaj megértésének első lépése a levegő és a kőzet közötti kapcsolat megértése. 

Élő környezetként a talaj a szervetlen és szerves anyagok gyűjtőhelye. 

A talaj szerkezete (egy függőleges vágás, ami mutatja a rétegeket) jól mutatja a 

biológiai, kémiai és fizikai tulajdonságokat. 

A talajban különböző rétegeket figyelhetünk meg: 

- Szerves réteg vagy talajfelszín (A): ebben a talajrétegben a legjelentősebb a 

szervesanyag tartalom és talajélet. 

- Ásványi réteg vagy altalaj (S): Az „A” réteg alatt helyezkedik el. Gazdag 

vasban, agyagban, alumíniumban és szerves összetevőkben. Ezt a réteget a 

farmerek általában nem művelik. 

- Képződési réteg: Nem művelt vagy bolygatott réteg. 

350


• Hogyan képződik a talaj 

A talajrétegek vizsgálata lehetővé teszi a talaj képződésének – a pedogenezis 

folyamatának – megértését. A talaj az úgynevezett képződési rétegben jön létre, a 

klíma, növények és organizmusok hatására. A talaj képződéséhez hosszú időre van 

szükség – 1 m talajnak 10000 év kell! 

• Miből áll a talaj 

- Talaj összetétele: a talaj szilárd, folyékony és légnemű anyagokból áll. 

Nemcsak ásványi részecskék (45 %), hanem levegő (25%), víz (25%) és 

végül szerves anyagok (5%) is vannak benne. A szerves anyagok tovább 

csoportosíthatók humuszra (80%), gyökerekre (10%) és élő szervezetekre 

(10%). 

- Talaj szerkezete bemutatja a talajrészecskék elhelyezkedését, aggregációját 

különböző formákba és méretekbe. A talaj szerkezete hatással van a 

szellőzésre, a víz mozgására, az eróziónak való ellenállásra és a gyökér 

növekedésére. 

- a talaj szerkezete vonatkozik még a részecskék méretére: 2 - 0.06 mm; iszap 

0.05 t- 0.002 mm és agyag < 0.002 mm. 

- Talaj színe: sötétbarna, sárgásbarna... mutatja a nedvességet 

- Talaj szaga: a földszag általában a mikrobiális tevékenység eredménye. 

A gyerekek saját vizsgálataikkal fedezhetik fel a talaj környezetét, leírják és 

megtalálják a víz jelenlétét, a gyökerek, szerves és szervetlen anyagok meglétét. 

A gyerekek esetében nem szükséges a talaj tipológiával vagy besorolással 

foglalkozni. A kisgyerekek számára, akik a talaj egységességét és az élet 

változatosságát tanulják, fontos az ásványi, szerves élő és élettelen anyagok közötti 

összefüggések megismerése. 

A gyerekeket kisebb csoportokra is oszthatjuk, így különböző helyszíneken 

végezhetnek vizsgálatot (használjunk talajtérképet, amennyiben rendelkezésre áll). 

A talaj szerkezetét bemutató játékkal megérthetik, hogy hol koncentrálódik az élet a 

talajban (természetesen a szerves rétegben). Az élet és az újratermelés a 

talajfelszínen zajlik (2. munkalap). 

2. Milyen elemek és élet van a talajban 

- Víz, levegő és tápanyagok: a víz és a levegő a talaj alapvető alkotóelemei. A 

talajrészecskék közötti réseket víz vagy levegő tölti ki. Mindhárom tényező 

alapvető fontosságú a növények növekedéséhez és egyéb talajban előforduló 

élőlények életéhez. 

- A gyökér környezete. A „gyökér workshop” során felfedezhetjük az eltérő 

gyökértípusokat. A 8-10 éves gyerekek számára javasolt a munkalap kitöltése 

(lásd „gyökér környezete” munkalap) 

- Talaj-fauna megismerése fontos elemét képezi a modulnak. Ennek 

tanulmányozására a gyerekek felnőtt kíséretében elmennek talajmintáét 

351


gyűjteni. Vegyük figyelembe, hogy a megfigyelés eredménye évszakonként és 

helyszínenként eltérő lehet. 

o A táblán az elsődleges vizsgálati eszköz a szem (különböző rovarok, 

férgek…). 

o Az osztályteremben egyszerűbb kísérletekkel kelthetjük fel az érdeklődést. 

A Berlese módszerrel (talaj fauna migrációs folyamatok, a talajminták fényés 

kivetítő alá helyezése) és a nagyítóval végzett vizsgálatok érdekesek és 

kisebb csoportokban is elvégezhetők. 

Ezt követően a talaj faunában megfigyelt változatosság összekapcsolható a 

tápláléklánc egyes elemeivel. Ki eszik kit Azonosítást elősegítő fényképek és 

anyagok segíthetik ezt a feladatot. 

3. Mi a talaj feladata 

- A talaj szerepe nagyon változatos lehet a régiótól, klímától, talajminőségtől... 

függően. A farmerek különböző növényeket ültetnek, amelyek 

alkalmazkodnak. Szintén figyelembe veszik a talaj és a növények igényeit, 

szükségleteit csakúgy, min az állatállomány szükségleteit vagy a 

rendelkezésre álló gépeket. (lásd csatolt munkalap) 

- Ezenkívül a takaró vegetáció kiválasztása függhet a környezeti kockázattól is: 

például folyók mellett a farmerek füves sávokat alakítanak ki a talajveszteség 

elkerülése végett. 

4. talajvédelem és a talaj megőrzése 

- Milyen veszélyek fenyegetik a talajt A talaj érzékeny; a farmernek védeni kell 

az eróziótól, az elemek veszteségétől és a pH változásproblémájától. A 

táblákon az idősebb diákok felfedezhetik az erózió jeleit és javaslatokat 

tehetnek az erózió veszélyének csökkentésére. 

A mezőgazdaságban a talaj minőségének megőrzése kulcsfontosságú a 

fenntartható termesztés és az élelmiszer minőség biztosításához. Télen 

például – amikor az erózió veszélye fokozottan fennáll – a farmerek 

vegetációs „takaróval”, növényborítással (talajtakarás) védekeznek. Újabban a 

zéró-talajművelés módszere is terjed. 

A talajjal kapcsolatos tényezők segítségével az érdeklődők a talaj egészéről képet 

kapnak. A kísérleti módszerek és eszközök segítségével megérthetik a talaj 

komplexitását és törékenységét. A talajképződéstől a különböző talaj funkciókon 

keresztül a talaj egy sokoldalú elem, ami nyersanyagot biztosít a különböző 

mezőgazdasági folyamatokhoz. Végül az oktatási modul lépései kulcs szerepet 

játszanak abban, hogy a résztvevők hogyan és milyen mértékben alakítják a 

termelést és az életteret. 

Nyomon követés/Értékelés: 

A modul a talaj változatosságával foglalkozik. A megvalósítás során felmerülhetnek 

olyan kérdések, amelyek különböző szintű földrajzi kategóriákat érintenek: regionális, 

nemzeti a világméretű szinteket. A résztvevők korábbi ismeretei és tapasztalatai 

352


alapján a talaj és mezőgazdasági termelés, illetve egyéb humán beavatkozások 

hatásait is megvitathatják. 

Tinédzserek és idősebb diákok számára a talajhoz kapcsolódó túraösvényt is 

szervezhetünk talaj megfigyelési pontokkal. Saját készítésű füzetecske – alapvetően 

rajzokkal illusztrálva – készíthető a megszerzett ismeretek könnyebb szintetizálása 

végett. 

Utolsó lépés: részvétel a változó régiók életében 

Miután felfedeztük, hogy a talaj nemcsak a termelést támogató tényező, hanem 

védelemre szoruló elem is egyben, az érdeklődők megérthetik, hogy a talaj az élet 

elengedhetetlen része; irányítja az újratermelési folyamatokat, összekapcsolja a 

szervetlen-szerves bomlási folyamatot, az élő és élettelen világot. Végeredményben 

a tapasztaltak cselekvésre késztethetik a résztvevőket: 

A mindennapi viselkedés megváltoztatására: „ne dobjunk ki minden szerves anyagot, 

próbáljuk meg egy részét újrahasznosítani (komposztálás, amelynek eredményeként 

a kertben a virágok szebben nőnek!). 

… mélyebb értelemben egy újfajta érzékenység kialakulásához vezethet – olyan 

országokkal szemben, ahol a klíma keményebb életet tesz lehetővé, a víz és a talaj 

erőforrások pedig az élet alapját jelentik. 

Diákoknak kiadandó munkalapok 

Aktív tanuláshoz javasolt munkalapok 

WH 1 

WH 2 

WH 3 

WH 4 

Előzetes feladatok a talaj minél jobb megismerése végett 

Milyen állatok élnek a talajban meghatározási kulcsok 

Játék “A talaj élete” 

“Gyökérkörnyezet” oktatási segédlet 

WH 5 Hogyan műveljük a talajt 

4 FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM: 

Tudományos vizsgálatok 

LE BISSONNAIS Y., LECOMTE V. et CERDAN O., Grass strip effects on runoff 

and soil loss, INRA, 2004. 

PILLET G. et LONGET R., Les sols, faciles à perdre, difficiles à regagner, 

Dossiers de l’environnement, 1993. 

Oktatási anyagok 

« L’exploitation agricole ». Civam CDDP 

The compost. Educational tool Bio’ appétit. CPIE Vallée de l’Elorn and MAB 29. 

Iskolai feladatok és workshopok 

• Mi a talaj 

http://www.lsf-lst.ca/en/teachers/classroom_active.phpactivity_id=53 

http://www.enpairs.ca/objet/index.phpobj=357 

• Kert az iskolában 

http://www.jardinons-alecole.org/pages/atelier05-4.asp 

353


• Fák, erdők és a talaj 

http://www.afqm.org/activites.anima_arbresesfeuilles.html 

honlapok 

• Általános információ 

http://en.wikipedia.org/wiki/Soil 

http://www.physicalgeography.net/fundamentals/10t.html 

http://www.bretagne-environnement.org/rubrique/le-b-a-ba-des-sols 

http://www.ifen.fr 

• Amerikai Talaj Tudományos Társaság 

https://www.soils.org/ 

• Talajvédelem 

http://www.seafriends.org.nz/enviro/soil/ Interesting articles by Dr. J. Floor 

ANTHONI (2000). 

Soil: use, sustainability and conservation 

• Interaktív honlap gyerekek számára : Herman, a kukac kalandjai 

http://www.urbanext.uiuc.edu/worms/ 

• Egyéb, érdekes honlap 

http://school.discovery.com/aschooladventures/soil/soil_safari.html 

• Egy tanár személyes és érdekes tapasztalatai az élettudományok tanításával 

kapcsolatban 

http://pst.chez-alice.fr/svtiufm/ 

Előzetes feladatok a talaj megismeréséhez 

• A – mi is a talaj 

- Kint, az osztályterem közelében a gyerekek 2-3 fős csoportokat alkotnak és 

talajmintát gyűjtenek (30 x by 30 cm négyzetben – 10 cm mélyen). 

- Írják le, mit látnak: szín, szerkezet, szag, részecskék mérete, szerves és 

ásványi anyagok, általános megfigyelések é benyomások... ha lehetőség van 

rá, nagyító használatával. 

- Együtt visszamennek az osztályterembe és csoportról csoportra a gyerekek 

meghatározzák a talaj fogalmát, megerősítve vagy módosítva a korábbi 

meghatározásokat. A beszélgetés koncentráljon a közös és a különböző 

elemekre. 

• B – talaj és termékenység 

- Tegyünk magokat különböző közegekbe (pl. vízkultúra, papír, homok, agyag, 

szerves talaj és sterilizált talaj...) 

- Néhány nap múlva a gyerekek összehasonlíthatják a magok csírázásában 

tapasztalt eltéréseket, meghatározhatják a talaj minőségét. 

• C – komposzt készítése és a talaj fauna jelentőségének megértése 

- Perforált műanyag üvegbe rétegezzünk földet és homokot. Tegyünk bele 

gilisztát, trágyát és faleveleket. Öntözzük, fedjük le és tegyük árnyékos helyre. 

Majd kövessük nyomon ennek az élő környezetnek az alakulását, tartsuk fenn 

a fiatal giliszták számára az optimális életkörülményeket. 

- Próbáljanak választ adni a következő kérdésekre: 

Mi történik néhány nap múlva Írják le pontosan a tapasztaltakat. 

Vajon a gilisztáknak mire van szükségük az életben maradáshoz 

Mi a szerepük, feladatuk 

354


Mely állatok élnek a talajban 

Lerajzolom a szabad szemmel látható állatokat. 

Néhány példa 

Hogyan azonosítsuk az 

állatokat 

Giliszta (> 5 cm) - féreg 

étel: bomló anyag 

Meztelen csiga (> 2 cm) - 

puhatestű 

étel : zöld növények 

Megafauna –10 cm felett 

Talajban élő nagyobb állatok. 

Lehetnek emlősök, 

csúszómászók, stb. Keresd a 

jelenlétük nyomait (pl. lyukakat) 

Macrofauna –4 - 8 cm 

Szabad szemmel láthatóak, 

talajban élnek: giliszta, hangyák, 

talajban élő rovarok, pókok stb. 

Aranybogár (>1,5 cm) rovar 

étel : csiga, giliszta… 

Opilion (> 2 cm) – pók 

étel: rovar, csiga, atka 

Mesofauna –0,2 - 4 mm 

Makroszkopikus talajlakók, mint 

például az ászkák. 

Microfauna –0,2 mm alatt 

Nagyon kicsi élőlények, de 

mikroszkóppal láthatók. 

Pinceászka ( < 1,5 cm). 

étel : lebomló levelek 

Lerajzolom a nagyítóval látható állatokat. 

Centipede (> 1 cm) – 

Myriapoda 

étel : csigák, férgek és rovarok 

A talajlakó apró állatok 

meghatározása 

Számold meg a lábukat! 

1) Nincs lábuk 

csápokkal a fejen : 

puhatestű. 

Rugófarkú (< 0,5 cm) – rovar 

étel : lebomló szerves, gomba 

Lerajzolom a mikroszkóppal látható állatokat. 

Atkák (~ 0,2 cm) – atkafélék. 

étel : szervesanyag 

hosszú elnyúlt test lábak 

nélkül 

féreg. 

rövid test lábak nélkül 

lárva. 

2) 3 pár lába van 

rovar. 

Nematoda (1 mm) – 

gyűrűsféreg 

étel : baktérium, bomló anyagok 

Streptomyces (100-500 µm) 

Aerob - Actinobacteria 

étel : szerves anyag 

Amőba (200-500 µm) – 

Protozoa 

étel : baktérium, alga 

3) 4 pár láb 

pók. 

4) 7 pár láb 

rákféle. 

5) Több, mint 7 pár láb 

százlábú. 

355


Játék a talaj életéről 

Rajzold le a talaj rétegeit a kőzetágytól a felszínig. Ne felejtsd ki a 

növényi részeket, ha találtál! Ha elkészült a rajz, próbáld meg 

elhelyezni rajta a talajban élő szervezeteket. 

Kérd a tanárod segítségét az állatok meghatározásához. 

Tudod, hogy mit esznek a lerajzolt állatok Próbálj meg táplálékláncot írni a 

talajban élő állatokra! 

Példák kérdésekre: 

Fontos kerti eszköz vagyok a talaj átforgatásához. 

Szerinted mi vagyok 

Kicsi de izmos, kb. 30 000 van 1m 2 talajban. 

Nemcsak a talajban, hanem a szőnyegben is 

megtalálsz minket. Kik vagyunk 

Tél végén a kertész a kosarába gyűjt minket. 

Ezután egy csomó élőlény lebont minket. Mi ..... 

vagyunk. 

Kérdések a tajaról: 

A játék második fele az idősebb 

diákoknak és felnőtteknek szól. 

356


A gyökér környezete 

Helyszín – Farm: 

Dátum : 

Név : 

Feladat : A farmon, a farmer segítségével találj egy 

kukorica növényt, egy búzát és két másik növényt. 

Óvatosan ásd ki őket és töltsd ki a táblázatot 

valamennyi növényre vonatkozóan. 

Növény neve 

Gyökér mérete (L, l) 

Formája, 

Egyéb jellemzői 

Szín 

Rajzold le a gyökeret 

A gyökér mely része 

ehető 

Ezen kívül mi a gyökér 

haszna, feladata 

357


Hogyan gondozzuk a talajt 

A farmerek a növénytől és a talajtól függően eltérő eszközöket használnak. 

Bevezető kérdés: 

Szerinted mire van szüksége a farmernek a talaj előkészítéséhez és a növények 

termesztéséhez Beszéld meg barátaiddal, és készítsetek egy listát még a 

farmlátogatás előtt. 

A farmlátogatás alatt : 

Munkagépeket láttok. Kérdezd meg a farmert, hogy ő milyen gépeket használ, 

hogyan működnek és miért hasznosak. Megkérdetheted, hogy a gépek mennyibe 

kerülnek. Töltsd ki az alábbi táblázatot és készíts fényképeket a talajművelő 

eszközökről. 

Gép neve Használat Leírása, jellemzők Karbantartás Költsége kb. 

• először is, a farmernek szüksége van 

… EGY TRAKTORRA 

A legelterjedtebb gép, amit a farmokon használnak. 

Tolásra, húzásra használják, meghajtanak vele más 

eszközöket. 

Minél nagyobb a traktor, annál nagyobb a lóereje*. 

*A lóerő megmutatja, hogy adott időn belül mennyi munka 

elvégzésére képes a gép. Például 50 kg széna 1 

másodperc alatti 1,5 m-re való felemeléséhez, ami 1 

lóerőt igényel, ugyanannyi, mint ha egy ló 1 m/s sebességgel 75 kg-ot húzna. 

• Majd ki kell választania a talaj megmunkálására alkalmas gépet. 

1. Gyomirtás és tarlóhántás, szükség esetén 

talajforgatás 

Kultivátor: talajmegmunkálásra, magágy 

előkészítésre használják. Kiirtják a gyomot és 

átszellőztetik a talajt. A kultivátor mélyebben 

átmozgatja a talajt, míg a rotakapa a felszínen dolgozik forgó pengéivel. 

2. Eke 

Eke : hagyományos munkaeszköz a talaj magágynak vagy 

palántázáshoz való előkészítésére. A felső talajréteget átfordítja, 

így a tarló mélyebbre kerül. Kevesebb a gyom és porózusabb lesz 

a talajszerkezet, megkönnyítve ezzel a művelését. De nem kell túl 

mélyen szántani, az altalajt és a felszíni talajt összeforgatni. Mert 

mi is történik ekkor 

358


Csipkés eke : hagyományos munkaeszköz a mélyszántáshoz. Meglazítja és 

szellőzteti a talajt, ugyanakkor a tarlót nem forgatja be. Csökkenti a talaj 

tömörödését. 

A talajerózió elkerülése és a talaj megőrzése érdekében néhány farmer a 

szántás alternatíváját alkalmazza: zéró talajműveléssel vagy csökkentett 

elemszámú talajműveléssel termeszti a növényeket. Ennek számos 

környezeti és gazdasági előnye van: kevesebb üzemanyagot használ, a 

szerves anyag a talajban marad anélkül, hogy az élő szervezeteket 

megbolygatnák. 

3. Magágy készítése 

Szántás után, közvetlenül a vetés előtt a farmer 

tárcsával vagy rotakapával átforgatja a talajt. Ezzel 

megtöri a rögöket és elsimítja a talajfelszínt. 

rotációs borona 

• Ezzel kész a talaj a vetéshez. Közvetlenül miután a növény elkezd nőni, a farmer 

visszatér, hogy meglazítsa a talajt, kivágja a gyomokat. Majd figyeli a növény 

fejlődését egészen a betakarításig. 

• Téli dőszakra már elveti a következő növényt vagy vet valamilyen köztes növényt, 

hogy a talajtakarásról gondoskodjon. 

Egyéb kérdések 

Hogyan művelték a gazdák a földjeiket régen, amikor még nem volt traktor 

Napjainkban, a fejlődő országokban – ahol nincs pénz traktorra – hogyan 

művelik a földeket 

Hasonlítsd össze a különböző technológiákat a szántástól a zérótalajműveléses 

technológiáig bezárólag. Mik az egyes technológiák előnyei és 

hátrányai Mutasd be a pro és kontra érveket. 

Állítsd párhuzamba a farm berendezéseket és a kerti szerszámokat (ásó, 

kapa, gereblye...) 

Mivel a farm berendezések meglehetősen drágák, szerinted a farmerek 

hogyan csökkenthetnék az ilyen jellegű költségeiket 

359

2. rész

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?