1990. xliv. évfolyam 2. szám - Sopron

Igen sok egysoros „Jeligét”, hosszabb átiratot készített különbözı kórusok felkérésére. Egy biztosnak látszó
adatunk van, hogy valaki 6 P-t fizet neki. Lakos Sándor Kisfaludról nótáit küldené a zeneszerzınek, hogy
alkalmazza azokat férfikarra. 1937. októberi érdeklıdésére bíztató választ kap, december 3-án 12 dalt
postára ad, majd jelzi, hogy a kottákat visszakapta, köszöni s küldi a 6 P-t december 18-án. 57(252)
Ezzel szemben áll a kiadások rovata. A nagy mővek zenekari partitúráinak elınyomtatott fólió alakú
könyvei nem kis pénzbe kerülhettek, de a kis kórusdarabok sokszorosítása is költséges. Errıl maradt is fenn
valami Opalografiáról szólnak a feljegyzések. Tankó Gáborné a Domonkos utca 11-bıl készíti 35×47
cm-es lapokra. Oldalanként 5 fillér, ha 100 db-ra van szükség, de ha csak 50-re, akkor 4 fillérbe kerül.
Csengeri József készíti elı sokszorosításra az anyagot (egyik helyen Kurucdombsor 5., a másikon Rozália
u., Fodor-ház a címe). 58(253)
183Az eddigiek ismeretében elképzelhetı, milyen anyagi sikerrel zárult kirándulása a könnyedebb zene
területére. A Soproni Hirlap 1923. április 29-i száma ad hírt – K(lacskó) Gyızı) tollából – arról, hogy Jáki
Dezsı, a Sopronban játszó színtársulat „igen tehetséges” tagja, háromfelvonásos komédiát írt Petıfi A
helység kalapácsa c mővébıl. „A darab zenéjét Kárpáti Sándor, a mi kedvelt komponistánk írta
népdalstylusban”. A cikk írójának, aki egyébként polgári iskolai tanár és zongorakísérı, alkalma volt
áttanulmányozni a partitúrát. Megállapítja, hogy Kárpáti alkalmazkodik a kisebb mérető zenekarhoz, igen
ügyesen és ötletesen alkalmazva a hangszereket. Sajnálkozik a cikkíró, hogy hétfın és a hónap utolsó
napján lesz az elıadás, amely egyben Jáki jutalomjátéka is. A május 1-jén megjelent beszámoló kellemes
meglepetésként említi, hogy „zsúfolt ház és tomboló lelkesedés” fogadta az elıadást. A sikerben osztozott a
zeneszámok ihletett komponistája is. Zenéje ötletes, hangulatos, magyar muzsika, népdalszerő
motívumokból felépítve. Külön kiemeli a II. felvonás utáni intermezzót. A váratlannak mondott siker
ellenére több elıadásról nem esik szó.
9. Kárpáti Sándor nemcsak zenével foglalkozott, hanem az irodalommal is. Végzettsége szerint taníthatta és
tanította is idınként a magyar és a német nyelvet, természetesen az irodalommal együtt, de a város irodalmi
életében nemcsak mint diákjainak kísérıje, s az estek látogatására késztetı tanára vett részt, hanem alkotó
módon is. Az 1912-ben alapítójának, Frankenburg Adolfnak nevét felvett irodalmi kör áramába már az elsı
tanévben, 1906-ban bekerült, akkor iskolájának kórusa élén, utána rendre mint megbízható, sokoldalú
zongorakísérı szerepel a kör alapszabályszerő esetjein. Fel-feltőnnek saját mővei, de ez még mind zene.
Hanem nagy meglepetésre a meghirdetett pályázaton, 1914 elején, a beérkezett nyolc prózai mő között,
Április c. elbeszélésével dicséretet érdemelt. Egy következı alkalommal, 1921. január 27-én a
gyermektörténet-, mese- és verspályázat eredményhirdetésén 19 résztvevı közül ı viszi el a második díjat.
A kis felfedezések (más helyen:… felfedezık) c. munkájával, sıt Télapó c. verse szintén díjat kapott (itt
tizenötödmagával várta a döntést). 59(254)
Tevékenységével már az 1907. június 2-án tartott rendes közgyőlésen kiérdemelte, hogy beválasszák az
igazgatótanácsba. 1931-tıl haláláig a kör egyik alelnöke, s természetesen az új „besorolás” életbelépésekor,
1934. november 12-tıl ún. mőködı tag. Irodalmi, mővészeti és tudományos munkásságáért választották
meg. 60(255) Tagja a zeneegyesületnek, ahol úgylátszik csak 1938-ban kerül be a választmányba. 61(256)
10. Életének döntı változását 1924-ben érte meg. Akkor adta be nyugdíjaztatása iránti kérvényét. Utoljára
1924. június 30-án jegyezték aktív tanárként a Képezde nevelıtestületében. Idı elıtti végleges nyugdíjba
helyezését a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1925. július 7-én, szeptember 1-jei hatállyal rendelte
el. 62(257)
78