1990. xliv. évfolyam 2. szám - Sopron

növendék tanította egyszersmind a tanítói pályára készülı algymnáziumi tanulókat is zongorázni”. 18(213)
Egy másik mérce, legalábbis a jobbak vonatkozásában, az ünnepélyeken való szereplés. Az iskola
önképzıköre, vagyis a Pálfy-kör, amelynek tanár-elnöke akkor Kapi Gyula, az 1888/89. tanévben
„mőködését a zene- és ének ápolására is kiterjesztette”. 23 ülést tartottak, ezeken 39 zenedarab hangzott
el. 19(214) A heti két óra zeneszerkesztésen is szerepeltek úgy, hogy egyikük orgonált, megfelelı elı-, közbeni
és utójátékkal egy korált, a többiek pedig énekeltek hozzá. 20(215) Az utolsó évre esik a Soproni alsó ev.
egyházmegyei tanítóegyesület közgyőlése, amelyet az intézetben tartottak. Az ennek tiszteletére rendezett
növendékhangverseny 1890. június 4-én este zajlott le. Ezen – többek közt – elıadták Mozart (nem
azonosítható) „12.” szonátáját két hegedőre és zongorára (másodhegedős Flamisch Sándor); Rinck, Ch. K.:
Concert-darab c. mővét Flamisch játszotta orgonán. 21(216)
Az iskola zenemőtára 1889-ben 277 mőbıl állt, amelyhez évente egy-két kiadvány beszerzés útján,
egy-kettı ajándékozás révén került. Éppen a mondott évben Bauer: Männer-Chorgesangschule c. könyve.
Az 1889/90-es tanévben jutottak hozzá Bartalus Magyar Énekiskola c. kiadványának 5 füzetéhez. Ekkor
ajándékozott egy zalaszentgróti tanító egy régi kéziratot: Holéczy Mihály Psalmodia s 162 régi egyházi
ének dallam c. győjteményét „ábécze-kátékkal”. Ezeket késıbb a tanár-zeneszerzı Kárpáti Sándor is
forgathatta. 22(217)
Arról, hogy milyen hangszerek álltak a növendékek rendelkezésére, ebben a négy évben nem esik szó. Csak
az 1905/6-os tanévben találunk feljegyzést, hogy egy hétváltozatú orgona, 4 harmónium, 5 zongora, 1
cimbalom, 2 bıgı, 2 gordonka, 4 mélyhegedő és 1 dob található az intézet leltárában. Elképzelhetı, milyen
lehetett ezeknek az állapota, mikor folyton visszatérı panasz, hogy „szegény az eklézsia”, az államtól is
csak minimális támogatást kapnak. 23(218)
4. Kezében a friss diplomával, Flamisch Sándor a fıváros felé vette az útját. Kárpáti László közlése szerint
„nevelıi pályáját Budapesten kezdte egy árvaházban. 178Eközben szerezte meg nyelv szakon a polgári
iskolai tanári, majd a tanítóképzı intézeti tanári képesítését”. 24(219) A soproni tanítóképezde értesítıjében
viszont az áll, hogy a budapesti „polgári iskolai tanárképzı intézetben folytatta tanulmányait a nyelv,
történelem szakcsoport tárgyaiból. Ennek elvégeztével elıbb Budán, egy árvaházban vállalt állást”. Polgári
iskolai nyelvszakos tanári oklevelét 1893-ban, középiskolai és tanítóképezdei zenetanári oklevelét pedig
1895-ben szerezte meg. 25(220) „Ebben az idıben magyarosíttatta vezetéknevét Kárpáti-ra”. 26(221)
Budapestrıl Orosházára került. Az idézett nekrológ szerint elıbb Kıszegre került, „azután” Orosházára.
Ez téves. Az egyik kottán látható pirosceruzás feljegyzés: „Orosháza 1894. Kárpáti.” Egy kottalapján
pedig pecsét: „Orosháza és vidéke tanító egyesület 1895”.
A tanítóképezde értesítıjének adataiból következıen mőködését mint tanár – ha folyamatosan tanított –, az
1893/94. évtıl kezdte meg. Kıszegen az 1898/99-es tanévtıl szerepel tanárként, s az évkönyvek szerint
rendes tanári állásáról ott az 1905/6-os tanév kezdetén mondott le. 27(222)
Allegro grazioso c. zongoradarabját, amely megjelent a gyıri Magyar Lantban, saját kézírása szerint már
Kıszegen komponálta 1904-ben. Orosházán is, Kıszegen is a polgári iskola tanára volt. 28(223)
5. Kapi Gyula, a soproni tanítóképezde igazgatója és zenetanára az 1904/5. iskolaév végén – betegsége
miatt – nyugalomba vonult. A zenetanítás a Lähne-intézetbıl áthívott tanárok, vagy gyakorló iskolai
tanítók kezében volt, akik ezt ideiglenesen, rendkívüli megbízással, kisegítıként végezték. Zenetanárt kellett
keresni. 29(224) A fıiskolai nagybizottság augusztus 17-i ülésén elıbb, 18 leadott szavazatból 14-gyel, Papp
Józsefet tették meg igazgatóvá. Gyurátz Ferenc püspök elnökletével ezután még két tanári állást töltöttek
74