You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
áldásos soproni szolgálatát. 12(12)<br />
A könyvtár létrehozásában kezdeményezı szerepet játszott Zuana Menyhért Péter († 1666), aki két<br />
szakaszban is <strong>Sopron</strong> polgármestere volt (1651–53, 1657–63) 13(13) és Lang Mátyás lelkész († 1682).<br />
Karner Károly szerint Zuana Péter második polgármestersége idején adta az indítást a könyvtár<br />
megszervezésére. 14(14) Zuana és Lang kiválóságát mutatja a gyülekezet tulajdonában lévı három régi<br />
olajfestmény. Az elsı Zuana Péter polgármestert ábrázolja „Inchoabat” (megkezdette) felirattal, Lang<br />
Mátyás arcképének megjegyzése „Amplificabat” (bıvítette, fejlesztette) t.i. a könyvtárat, a harmadik képen<br />
I. Lipótot láttuk ezzel a magyarázattal „hoc imperante” (az ı uralkodása alatt). Ez utóbbi kép azonban a<br />
háborúban elkallódott. Gosztola László, a könyvtár volt vezetıje egyetért Gamauf Teofil neves történész<br />
lelkésszel (szül. 1772-ben lelkész <strong>Sopron</strong>ban 1803–1841 között), hogy „nem lehet tudni semmit sem Zuana<br />
a könyvtár alapítása körül szerzett érdemérıl”.”’ 15(15) Gosztola valószínőnek tartja, hogy Zuana inkább<br />
csak az anyagi és erkölcsi tekintélyt biztosította a könyvtár felállításához, különben is már 1666-ban<br />
meghalt. Payr szerint Zuana polgármester a könyvtárra hagyta saját gazdag könyvtárát, de ez a tény<br />
egyértelmően nem bizonyítható. 16(16)<br />
Az újonnan létesített gyülekezeti könyvtár alapítási idejével kapcsolatban meg kell említeni, hogy a nem<br />
sokkal azelıtt (1657–58) megnyitott magyar gimnáziumnak – az Evang. Líceum elıdjének – volt már<br />
iskolai könyvtára, mely fıleg tankönyveket, tanítási segédkönyveket tartalmazott. Pl. Melanchthonnak<br />
„Loci theologici” címő 1659-ben megjelent kiadásában (Ld 62) már ott található a könyvtár pecsétje,<br />
jelezve, hogy az iskolai könyvtárat valószínőleg a gyülekezeteinek részlegeként kezelték. 17(17)<br />
Melanchthonnak e mőve sokat használt, fontos tanítási eszköz volt. Bán János egyháztörténeti<br />
munkájában 18(18) említi Lichtenauer Lukács soproni polgár özvegyének, szül. Innerkaider Katalinnak 1663.<br />
február 20-án kelt végrendeletét, melyben az örökhagyó 500 birodalmi tallért hagyott a gyülekezeti<br />
könyvtárra, „amely már szép kezdeti eredményeket ért el”. A végrendelet szerint a hagyaték „a gyülekezet<br />
hasznát és lelki épülését” szolgáló könyvtár gyarapítását célozta. Joggal tehetjük a könyvtár Zuana Péter<br />
által „kezdeményezett” létesítését 1660 tájára. 19(19)<br />
105A könyvtár szervezésének, gyarapításának lelke a céltudatos győjtı, Lang Mátyás lelkész volt. Lang<br />
1622-ben született <strong>Sopron</strong>ban. Wittenbergben folytatott tanulmányai után ott szentelték lelkésszé. Onnan<br />
hívta meg a soproni tanács az evangélikus gyülekezet rangban elsı lelkészének. 20(20) 1650. június 24-én<br />
tartotta elsı prédikációját a Szt. Mihály templomban. Haláláig (1682) <strong>Sopron</strong>ban szolgált. A templomok<br />
elvételétıl, 1674-tıl Eggenberg hercegnı udvari papja lett, de az Eggenberg-ház udvari szószékérıl (Szt.<br />
György utca 1<strong>2.</strong> sz.) továbbra is tartott istentiszteleteket, prédikált az egész gyülekezet részére. Lang<br />
Mátyás már soproni lelkészkedése elején belesodródott az ellenreformáció harcaiba. A <strong>Sopron</strong>ba<br />
betelepedett jezsuiták 1636-ban megalapították a jezsuita kollégiumot, ezzel kezdetét vette és egyre jobban<br />
kiélesedett az ellenreformáció. Lang élen járt a jezsuiták, az ellenreformáció ellen folytatott harcnak. Magas<br />
színvonalú felkészültséggel, tüzes evangélikus hittel alapos választ adott Kedd Jodokus, Bécsben mőködı,<br />
erıszakosan térítı jezsuita vitakérdéseire (Zwölff Schlusz Reden, 1652). De az eredményes hitviták<br />
folytatásához az idıszerő vitairatokon kívül alapos, sokirányú szakismeretre, szakkönyvekkel jól felszerelt<br />
könyvtárra is szükség volt. Lang a szellem fegyvereivel kívánta önmagát, lelkésztársait, a gyülekezeteket<br />
felvértezni. Könyvtárat szervezı munkájával, agitatív, mozgósító törekvéseivel adományok szerzésére<br />
törekedett, hogy ezek által minél gyorsabb ütemben, minél eredményesebben fejleszthesse a<br />
könyvtárat. 21(21)<br />
Egyik jeles adományozó a már említett özvegy Lichtenauerné Innerkaider Katalin volt, aki 500 aranyat<br />
hagyott a könyvtárra, hogy abból a Párizsban 1644-ben megjelentetett „Conciliorum omnium generalium et<br />
7
Change language