1990. xliv. évfolyam 2. szám - Sopron

jótékony célokra. Alapítványokat, alapokat létesítettek, bíztak az egyházközség kezelésére. Ezek jegyzékét
a század elején ki is adták: A Soproni Ág. Hitv. Evang. Egyházközség kezelésére bízott alapítványok és
alapok kimutatása. Zusammenstellung sämmtlicher der Verwaltung des Oedenburger Evang.
Kirchen-Conventes anvertrauten Stiftungen und Fonde. Sopron, 1902.” A róluk szóló okmányok a
levéltárban megtalálhatók.
3. A soproni evangélikus gyülekezet könyvtára. Kezdetben a gyülekezet a lelkészek lakásán szervezett
könyvtárat. Az evangélikus lelkészek, tanárok szoros kapcsolatban álltak a reformáció országával,
Németországgal. Sokan látogatták közülük a wittenbergi, göttingai, hallei, lipcsei, jénai, erfurti
egyetemeket. Egyesek ezeken az egyetemeken készítették doktori disszertációjukat. A külföldi
tanulmányaikból hazatérve sok könyvvel gyarapították könyvtárukat, majd hagyományozás útján a
kétségtelenül meglévı egyházi könyvgyőjteményt. Luther mőveibıl sok elsı kiadásban van meg
könyvtárunkban, valószínőleg ebbıl a korból is származhattak, két könyvbe pedig Melanchthon
sajátkezőleg írt ajánlást.
1032. Kéziratos gyülekezeti krónika (1708–1759)
A gyülekezeti könyvtár megszervezésére utaló elsı adat az 1666-ból való, Rothenburg ob der Tauber
bajorországi kis városka számadáskönyvében található 104feljegyzés arról, hogy a városka 1666. július
9-én 10 rajnai tallért küldött, …zu der neu aufrichtenden Evangelischen Bibliothek zu Oedenburg in
Ungarn.’ 11(11)
Payr megemlíti, hogy ,egyházi és iskolai könyvgyőjteménye Sopronnak már korábban is volt, de most
nagyobbszerő könyvtárra gondoltak” (i.h.). Az említett rothenburgi számadáskönyv is „az újonnan
felállítandó” könyvtárról tesz említést. A soproni lutheránusok valószínőleg azért fordultak segélyért
Rothenburg városához, mert a város többségét alkotó evangélikusokat 1565-ben gyülekezetté szervezı
Gerengel Simon kilenc éven át rothenburgi lelkész volt (1556–1564), és még száz év múlva sem feledték el
6