1990. xliv. évfolyam 2. szám - Sopron

Istók-szobor párdarabjának tarthatunk. 12(190) A két plasztika alig különbözik egymástól. A faszobor Hany
Istókjának bal kezében van a béka, jobb keze szabad, a porcelánplasztikán ez fordítva van, a kínai
balkezében van a béka, jobbját pedig magasra emeli. Különben a figura kínaias formája, sajátos lábállása,
lelógó hasa, kopasz feje teljesen azonos a faszoboréval. A figura anyaga biszkvit, ami ott konstatálható jól,
ahol idıközben a ruháját jelzı olajfesték lekopott. Ezt, hogy tartósabb legyen, alacsony, 100 fok körüli
hımérsékleten sütötték rá a figurára. A zöldfelületet aranydíszek borítják: ezeket aranyfóliából metszették
ki, majd ragasztották a felületre. A figura arckifejezése igen finom, az élvetegen mosolygó arcról, a
ravaszkás tekintetrıl kapta az alak a „nevetı szultán” elnevezést.
A két plasztika abban is különbözik, hogy a faszobor önmagában áll, a porcelánplasztika pedig funkcionáló
tárgyegyüttes, melynek az ülı kínain kívül, funkciójának megfelelıen, különbözı tartozékai vannak, mint a
talpazatos lépcsı, illetve az erkélyszerő talpazat, a belıle kinövı, hajladozó rózsaágak és a körte-alakú
füstölı rész. A talpazat és a rózsabokor ágai aranyozott bronzok, az egyes ágak hegyes végeire hófehér,
fényes mázú rózsákat tőztek, éles kontrasztot teremtve a figura biszkvit, illetve matt zöldre festett színével.
A füstölıt eredetileg vékony fémcsı kötötte össze a kínai figurával, melyen a füst, vagy füstös gız a figura
üreges testébe hatolt, így a száján, valamint a kezében lévı békából kiáramlott a szabadba. Ezt a ma már
sehol sem használt és kevéssé ismert tárgyat Franciaországban a XVIII–XIX. században cassolett-nek,
illetve brüle-parfums-nek, XIX. századi nevén pedig egyszerően illatszerfüstölınek nevezi a
szakirodalom. 13(191)
58