1990. xliv. évfolyam 2. szám - Sopron

amelyben a belesüppedés veszélye nélkül nem lehet közlekedni, nincsen más, csak szittyó, nád és káka.
Kivétel az égerfaerdı az Ikva folyócska és a Rába kapuvári ága között. A mocsár egy részét száraz
esztendıben kaszálóként használják, de gyenge minıségő takarmányt ad, amelyet savanyú íze miatt nem
kedvelnek a szarvasmarhák.
A Hanságon néhány nyílt tó is található, amelybıl a Királytó (Königsee) a legnagyobb. Nem egészen
méltánytalanul kapta nevét; közel partjaihoz eléri a 9–12 157lábnyi mélységet; hogy közepén milyen mély,
még soha sem mérték. Féktelen, és hullámokat ver. Ezért nem merészelnek a Hanság lakói közönséges kis
ladikon átkelni rajta. Ámbár halban gazdag, a fenti ok miatt csak télen halásznak, amikor is a jég alatt
csukákat és harcsákat foghatnak. Hogy lecsapolják, néhány évvel ennekelıtte Bısárkány és Söjtör
(Schüttern) között 16,000 öl hosszú csatornát jelöltek ki, s ez a terv láthatólag jó eredménnyel kecsegtetett,
de 1813 ıszének félelmetes áradásai hosszú idıre kétségessé tettek minden jövıbeli reményt. A múlt
esztendıkben vissza-visszatérı áradások okozta károkat még nem lehetett jóvátenni, ezért a Fertı még
mindig erıs hatást gyakorol a Hanságra. Esterházy herceg nagy jótéteménye a Hanság lakói számára a
töltés építtetése, amelyen át egy 10 400 lépés hosszú út vezet.
A Hanság szőkös és szegényes terményei közül említésre méltó egy mérges növény, amely
Dél-Magyarország mocsaraiban is sőrőn föllelhetı. Mivel a legsőrőbben a Könyi-tavon nı:
Könyi-Gyökérnek nevezik. A Hanság-vidéken legelı nyáj számára veszedelmes, mérge gyors hatású és
halálos; ha a szarvasmarha csak néhány levelet eszik meg a fővel együtt, a szétpukkadásig duzzad föl, és
meghal. Más jelenségekbıl is kiviláglik, hogy ez a növény erıs mérget tartalmaz. Csak rövid idıre kell a
szagló idegek közelében tartani, hogy az ájuláshoz hasonló kábultságot okozzon. Ez a növény nem más
mint a csomorika (cicuta virosa), amely rendkívüli sőrőséggel fordul elı a Hanság sivár és szomorú
steppéjén, és itt ritka magasságot ér el, igen erısre nı, ebben az esetben hatása még borzasztóbb, mintha
apróbb növényke lenne.
A növény gyökere igen vastag és csomós, belül fehér és tejszerő folyadékkal teli, kívül a héján hajhoz
hasonló szálak nınek ki, amelyek a vízen lebegnek vagy az iszapban gyökeret eresztenek. Leveleik és
magjuk formája a petrezselyemhez teszi hasonlóvá. A szaga igen kellemetlen, és mint följebb említettük,
gyorsan kábít. Egyébként a Hanságon nem hiányoznak a kisebb földhányások, amelyekbe sekély pinceszerő
mélyedést szoktak ásni és amelyeknek felszínére alacsonyabb házakat építenek. Jelentısebb magaslatokra
csak az égererdıben bukkanhatunk. Súlyosabb terhet szállító kocsik nem tudnak keresztüljutni, a
könnyebbek sem igen veszély nélkül. Amint a kerekek és a lovak tovahaladnak, a lenyomott pázsitrész
visszaemelkedik és kisimul. – Csak az égererdın át húzódó útszakasz kivétel, ez szilárdabb felszínő, itt
nem emelkedik és süpped a talaj, csak akkor, ha a föld alatti víz felgyülemlik, miáltal a felszín többi része
emelkedik, és a víz gyakran oly mértékben árad, hogy az alacsonyabb cserjékbıl csak a legmagasabbra
nyúló növények láthatók (…) 10(177)
4. Kevésbé angol, inkább valódi magyar módon, a sok cicoma nélkül, Csepregen 11(178) (Sopron megyei
mezıváros) emberemlékezet óta pünkösd hétfı délutánján az ott lakók lófuttatást rendeznek. Díjakat is
kitőznek, de csak nıtlen ifjak vehetnek részt a versenyen saját, nyergeletlen lovaikkal. A gyıztes egész
évben, a következı futtatásig jogosult lesz arra, hogy minden vasárnap a kocsmában ingyen
fogyaszthasson, s ha a gyıztes ló kárt okoz is a legelın, ne bírságoltassék meg.
1990. XLIV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM / KISEBB KÖZLEMÉNYEK / Katona Imre: Hany Istók Budapesten
54