You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
valójában egyet jelentett a zsarnoki elnyomás kényszerő tudomásulvételével” (<strong>1990.</strong> jan. 27.). Ugyanígy:<br />
„A német-római császárság kétfejő sasa, 1806-tól az osztrák császárság címere. Számunkra mindkét<br />
minıségében a zsarnokság kifejezıje” (<strong>1990.</strong> febr. 17.). Ezek szerint tehát a horogkereszt nem lehet többé<br />
az ıskori és az ókori Nap- és termékenységkultusz, a középkori kereszténység szimbóluma, mert a náci<br />
zsarnokság kifejezıje „mindkét minıségében”<br />
7. Az 162<strong>2.</strong> évi címert I. Ferenc király 1840-ben néhány lényegtelen változtatásul újból megerısítette. „Ez<br />
az 1840. évi címerlevél szolgált alapul az 192<strong>2.</strong> évi XXIX. törvénycikk 3. §-ában kimondott további<br />
címerbıvítéshez, amelynek értelmében a népszavazás alkalmával a magyar haza iránt tanúsított hőség<br />
jutalmául 154<strong>Sopron</strong> város címere a Civitas fidelissima jeligével egészíttetett ki” (Házi Jenı). Ez a címer<br />
sem a zsarnokság, hanem <strong>Sopron</strong> ezeresztendıs, a magyar honfoglalástól számított történelmének a<br />
kifejezıje. E címer vállalása ennek az ezeresztendıs, ellenmondásoktól sem mentes történelemnek a<br />
vállalását jelenti. Ha van a címerben ellenmondás (ahogy ez a vitában elhangzott), ez nem a címer hibája:<br />
ez a címer a város történelmének a tükre.<br />
8. Házi Jenınek is ez volt a véleménye. Közel 64 esztendeig kutatta <strong>Sopron</strong> történetét és tevékeny részese<br />
volt az 1920-as évek eseményeinek. E sorok írója ezeket az idıket figyelı gyermekként élte át és 55<br />
esztendeje kutatja <strong>Sopron</strong> történetét. Mindezeket a címervita egyetlen résztvevıje sem állíthatja magáról. A<br />
címervitának két végsı tanulsága van. Az egyik: A történelem megértéséhez és értékeléséhez nem elég a<br />
hazafiúi hevület. A másik: Necsak Erdéllyel és Szlovákiával kapcsolatban emlegessük a toleranciát, elkel<br />
ez idehaza is, <strong>Sopron</strong>ban is.<br />
<strong>1990.</strong> XLIV. ÉVFOLYAM <strong>2.</strong> SZÁM / KISEBB KÖZLEMÉNYEK<br />
KISEBB KÖZLEMÉNYEK<br />
<strong>1990.</strong> XLIV. ÉVFOLYAM <strong>2.</strong> SZÁM / KISEBB KÖZLEMÉNYEK / Fried István: Egy régi statisztikai mő<br />
tanulságos részletei<br />
Fried István: Egy régi statisztikai mő tanulságos részletei<br />
1. 1837-ben adta ki Bielek László ügyvéd, több vármegye táblabírája hangzatos címő mővét, amely magyar<br />
fordításban így szól: A Magyar Királyság és melléktartományai etnográfiai-földrajzi statisztikája. 1(168) A<br />
mőbıl csupán az elsı kötet látott napvilágot; s hogy a következı, a melléktartományok () adatait<br />
tartalmazó rész miért nem jelent meg, nem tudjuk. Nem ismerjük Bielek László életrajzát, így csak<br />
feltételezhetjük, hogy a szerzıt halála akadályozta (volna) meg munkája folytatásában. Esetleg az<br />
érdeklıdés hiánya az oka annak, hogy a címében sokat ígérı mő töredékben maradt. Pedig nemes cél<br />
vezette Bieleket. Az elıszó szerint azért írt németül, hogy osztrák tévhiteket oszlasson szét. Nyilvánvalóan<br />
– hasonlóan a kor többi, magyarországi német nyelvő alkotójához – a német nyelvben eszközt látott<br />
Magyarországnak a külfölddel történı megismertetésére, s ezen belül pedig különösen fontosnak minısült<br />
az osztrák közvélemény megnyerése. 2(169) Mivelhogy ekkorra már egyfelıl megalapozódott a<br />
51
Change language