1990. xliv. évfolyam 2. szám - Sopron

vonatkozásúakat látna szívesen.” 95(151)
[Az elfogadott utcanevek csoportosítása: a. személynevek: Apponyi (ma: Barátság) Arany János, Artner
(ma: Damjanich), Fodor János (ma: Hajnóczy), Kanizsai (Orsolya), Kazinczy (ma: kb. uo. tér), gróf
Klebelsberg Kunó (ma: Ferenczy János), Kölcsey, báró Nátl Lipót (ma: Martinovics), Póda Endre (ma:
Híd), Prisoman Egyed Lajos (ma: Dózsa György), Prohászka Ottokár (ma: Bartók Béla), Tallián (T. Péter
polgármesterrıl), Trefort, Vághy Ferenc, Vörösmarty, összesen: 16 név, ebbıl 7 ma is megvan; – b.
győjtınevek: Besenyı, Jezsuita (ma: Virágoskert), összesen: 2, egyik ma is megvan; – c. helynevek:
Boldogasszonyi, Fehéregyházi, Feketevárosi, Macskakıi, Nezsideri, Okai, Rodostói, Széleskúti, összesen 8
név, mind megmaradt; – d. földrajzi nevek: Erdély(i), Ojtózi utca (és fasor), összesen: 2, mindkettı (sıt a
külön intézett fasor is) maradt; – e. topográfiai nevek: Káposztás, Menedékház (ma: Botond), Mészverem,
Szedres (megszőnt), összesen: 4, ebbıl 2 maradt meg. Összesen: 32 név, a fasor nélkül.]
16. Nagyobb változásoknak most már csak a háború után lehetünk tanúi. Az Új Sopron 1945. augusztus
1-jén helyeslıen veszi tudomásul, hogy megváltoztatják a „fasiszta utcaneveket” Sopronban. Az egyik
legelsı dolga volt a városnak, hogy a Gömbös Gyula utcát Bajcsy-Zsilinszky Endrérıl nevezze el. A
városházán már készítik a többi változtatást is tartalmazó javaslatot. Csatkai augusztus 5-én (uo.)
figyelmeztet: „gondolni kell rá, hogy az új névhez ne tapadjon semmi szégyennel teljes. Ilyen meggondolás
akadályozta meg p. o. annak idején, hogy IV. László, aki várossá emelte Sopront, utcanevet kapjon.”
Legyen soproni vonatkozása, de dicsıséget jelent akkor is, ha ez nincs. Ady, Erkel, Eötvös Loránd,
Munkácsy jól hangzanának a meglevı Vörösmarty, Kazinczy stb. mellett. De érthetetlen, mit keres nálunk
Csengery Antal neve Hasonlóan sorra veszi a kurucokat is. Az írásnak volt bizonyos hatása a
késıbbiekre, de nagyon erısnek nem mondható, hiszen az általa kifogásolt Bezerédj ma is megvan, s végül
IV. László sem maradt utca nélkül. Igaz, hogy Ady és Erkel kapott utcát, s Munkácsy is szóba került. 96(152)
Nincs többé Balogh-Kovács Sándor utca – írják ugyanott augusztus 15-én. „Aki három szép fasiszta szót
kimondott, az Sopron városában nyomban utcát kapott” – fröcsköli a tájékozatlan újságíró. A volt mőszaki
fıtanácsos neve azért került szemétdombra, 145mert a fia nyilassá vált. Annyira viszont nem tartjuk nagy
embernek, hogy érdemes lenne Mikoviny helyébe visszaállítani. A német neveknek akkoriban eleve porba
kellett hullniok. Kivétel csak Knapp és Kellner, vagy ez talán fel sem tőnt az akkori nyelvészkedıknek
A kitelepítésen kívül a klerikális reakció elleni harc volt még a változtatások mozgatórugója. A szentek
mindenütt veszélyben forogtak. Jellemzı, hogy a Sankt Martin burgenlandi falu magyar nevét ırizni
hivatott Szentmártoni utcát Kórház utcává alakították, de a többi burgenlandi név megváltoztatásáról, akár
a kárhoztatott irredentizmusra hivatkozva, szó sem esett. 97(153)
Nagyobb számú utcanév megváltoztatására került sor akkor, mikor Sopronbánfalvát a városhoz csatolták
(1950). Mindent egybevetve 1945–50 között 49, 1950–59 között újabb 27 változtatás történt.
Az újabb idıkben az Észak-nyugati városrész felépülése, a Kıfaragó téri és a József Attila-lakótelep új
utcái, a Tómalmi üdülıtelep, Kıhíd-telep, Brennberg és Balf közigazgatási változásai következtében nagy
tömegő névadásra volt szükség, csak a szorosan vett városon belül is. 98(154)
17. A névadási eljárás az évtizedek során nem sokat változott. A rendszerint valahonnan kintrıl érkezı
ötletet az építési osztály illetékese terjesztette elı a vb ülésén, esetleg megkérdezve a Városszépítık
Egyesületét, ha éppen mőködött, s a levéltárt. A vb határozata a tanácstagok körében már nem váltott ki
vitát. Egy példa: a Hazafias Népfront városi bizottsága bejelenti, hogy az 1962. október 28-án megtartott
kubai tiltakozó nagygyőlésen határozat született arról, hogy Sopron város területén egy utcát nevezzenek el,
42