1990. xliv. évfolyam 2. szám - Sopron

kijavították. 39(95)
8. 1906-ban más is történt. Ez az az év, amikor a király felmenti a darabontkormányt,
képviselıválasztásokat tartanak, s a kibékülés jeléül Ferenc József szentesíti a II. Rákóczi Ferenc és
bujdosótársai hamvainak hazaszállításáról szóló törvénycikket. November 5-én helyezik el a nagyságos
fejedelmét a kassai székesegyházban, 6-án Thökölyét a késmárki evangélikus templomban. Az országos
ünnepségek és az elmúlt idıszak nagy nemzeti ellenállásának hatására a törvényhatóság közgyőlése
elhatározza, hogy Rákóczi emlékét utcaelnevezéssel örökíti meg. A végsı határozatot 136november 29-én,
ugyanakkor hozzák, amikor a Kossuth Lajos út rövidített köznapi formája (Kossuth út) szóba kerül. Az
egyszerősödési folyamat természetességét nem érzékelve, megint Kováts javasolja, hogy „az Újteleki
kaputól a Széchenyi térig terjedı utcák (Élesszög és Hosszú-sor) II. Rákóczi Ferenc utca névre neveztessék
el”. 40(96) A határozat ugyan egyhangú, de eltér a tanács eredeti javaslatától. Ezért érdekesek az elızmények.
Kováts István ügyvéd, törvényhatósági tag indítványára már október 25-én (a szentesítés másnapján)
egyhangúlag kimondja a közgyőlés, hogy „A nagy fejedelem iránti hálából és tiszteletbıl, annak emlékére,
hogy hamvai hazaszállíttatnak” a város egyik utcáját róla nevezik el. 41(97) Csak negyedszázaddal késıbb jut
eszébe valakinek, hogy megvizsgálja, járt-e Rákóczi Sopronban. Az eredmény pozitív. 42(98)
A feladat tehát adva volt: méltó utcát kell találni. Kugler Alajos levéltáros a középítési bizottság november
16-i ülésén „felsorolja azon utcákat, melyek nevei történelmileg vagy topografikailag [!] indokolva vannak
s így azok átkeresztelését nem tartaná helyesnek …Ezen utcák: a Várkerület, Hosszúsor, Halász u.,
Wieden, Fövényverem, Végfordulat stb.” 43(99) A bizottság javasolja, hogy a Templom utcát válasszák ki.
Indokuk: teljesen ki van építve, hosszú, szép utca, melynek egyik házán (a Schreiner-félén) a
Rákóczi-szabadságharcból származó történelmi maradványok vannak megörökítve. 44(100)
A közgyőlést elıkészítı tanácsülés elé a középítési bizottság javaslata kerül: legyen a Templom utca a
fejedelemé. Hivatkoznak a két kuruc ágyúgolyóra is, amely a Schreiner-féle ház falát díszíti, de „a tanács
több tagja a Hosszú sor és Élesszög elnevezését Rákóczi utcájává tartaná helyesebbnek”. Végül is ebbıl
lett az egyhangú határozat. 45(101) A források nem szólnak róla, hogy Kugler Alajos tett-e valami
megjegyzést. Ha nem ott, legalább a Gambrinusban, ahol szeretett elüldögélni …
Senki sem veti föl emléktábla vagy szobor létesítését, valószínőleg azért, mert ezek megvalósítása több
fáradságba és pénzbe került volna.
9. Szerencsés névadományozásnak mondható a Baross út elkeresztelése. A nagy vasútépítı miniszter
fiatalon, 1892-ben halt meg. Akkor csak részvéttáviratra és az országos győjtéshez való hozzájárulásra
futotta. 46(102) Csak 1901-ben rendelik el, hogy az utat a sörgyárig – annak kérésére – meg kell
hosszabbítani. A telektulajdonosok túl magas árat kértek, ezért a szükséges területet közérdekbıl
kisajátították. 47(103) Az Építıbank bukása miatt azonban 1903-ig nem foglalkoznak az üggyel. Akkor a
Délivasút átadja az utat a Kossuth Lajos utcától az állomásig a városnak. Az állomás elıtti terület azonban
a társaság kezén marad. Szeptember 24-én ennek mint elıfeltételnek a megvalósulása esetén
meghosszabbítják az utat a sörgyárig. 65-en szavaznak rá, senki ellene. Nevet azonban csak 1909.
december 30-án kap. 48(104)
A Kossuth Lajosé mellett jelentıségben eltörpül a mai Jókai utca, amely régi nevét (Neuhofgasse) onnan
kapta, hogy ezen át sétáltak ki a polgárok a Neuhofba (Újkertbe). Jókairól, a város díszpolgáráról,
1904-ben nevezték el. Berényi Pál indítványozta, részvéttávirat küldésével együtt, május 26-án. A
35