1990. xliv. évfolyam 2. szám - Sopron

forradalomtól való félelem fagyasztotta be az ilyen változásokat. 1960. december 15-én is még csak ott
tartunk, hogy „a közönség részérıl szóbeli javaslatok és észrevételek érkeztek az ipari és mőszaki
osztályhoz, hogy a VB változtassa meg …”. Marx sétány, út, tér az elképzelés. 25(81) Végre 1962. január
26-án, Erdély Sándor tanácselnök javaslatára, egyhangúlag „Május 1. tér” elnevezésben állapodtak
meg. 26(82)
6. A mai Mátyás király utcának a múlt század végén még csak a Deák tértıl a GYSEV-állomásig terjedı
szakasza volt kiépítve, s neve is mindössze Király utca. (1893-ban, Ullein építımester és társai javaslatára
rendelik el megnyitását.) 27(83) Még 1910-ben is csak odáig jutnak, hogy kísérleti céllal átjárót nyitnak (ez a
Tschurl-átjáró, a Széchenyi tér felıli végén álló ház tulajdonosáról) a Széchenyi tér és a Deák tér között, s
ha ez beválik, akkor építik ki utcává. 28(84)
Közben – az elsı világháború hatására – a ködös értelmő Király utca Vilmos császár úttá lépett elı
(ugyanez a határozat változtatta át a Városház teret Ferenc József térré). Tette ezt a vezetıség „ıfelségeik
iránti hőségének és hódoló tiszteletének kifejezéséül”. 29(85) Csak 1927-ben jutottak jobb belátásra (bár
ellenzıje akkor is 135akadt dr. Laehne Vilmos személyében), s adták Hunyadi Mátyásnak, elfogadva a
polgármester indoklását, hogy ugyanis Mátyás „jóakarója volt a városnak”. 30(86) Ezt a nevet vitték át aztán
a fokozatosan kiépülı átjáróra is 1939-ben, a Domonkos-templom melletti Tschurl-ház lebontásával kb.
egyidıben. 31(87)
A Király utca és az ún. külsı Erzsébet utca összekötése hosszú ideig a GYSEV-é volt, csak 1900-ban – a
vasúttársaság kérésére – veszi át a város, mert északi oldalán már egész házsor épült, ezért utcának
nevezhetı. Mi más is lehetne, mint Gyıri indóház utca 32(88) Csak 1927-ben jut László király ahhoz a
megtiszteltetéshez, hogy itt kerülhet fel a táblákra. 33(89) 1950-ben viszont megint csak a vasút jut
szerephez: Állomás utca lesz. 34(90) 1974-ig kell várnia a királynak arra, hogy újfent utcával ismerjék el
érdemeit, most a Jerevánra keresztelt északnyugati városrészen. Mindenképpen a királyi várat várossá
emelı uralkodót akarják megtisztelni ezzel, csak a neve körül van némi bizonytalanság. Amikor a levéltár
tisztázza, IV. László szerepét Sopron történetében, tudomásul veszik, hogy a ’király’ szó is benn van a
jelentésben. A vb az elıterjesztésbıl megállapítja, hogy „a város függetlenségének, önkormányzatának
elnyerése IV. László nevéhez főzıdik”. 35(91)
7. Az eredeti Indóház (mai szóval: állomás) utca a Déli vasúti pályaudvarhoz vezetett. 1885-ben szerény
észrevételek címen szidják a gyalogösvény állapotát, szemben a kikövezett úttesttel. 36(92) Alig egy
évtizeddel késıbb már a nevével is baj van.
Kossuth Lajos 1894. március 20-án meghalt. Az országos gyászban mi sem természetesebb, mint hogy
Sopron is megemlékezzék a haza nagy fiáról. Hiszen már 1883-ban azon kevés törvényhatóság egyike volt,
amely születésnapi üdvözletet küldött a turini remetének. A tanács 1894. április 26-án elıterjeszti a
közgyőlésnek „több polgár beadványát, melyben az új lıvertelepet Kossuth-ligetnek elneveztetni
kérik”. 37(93) A tanács véleménye, hogy méltóbb lenne, ha utcát neveznének el róla. Mégpedig nem
akármilyent. A közgyőlés vezéregyéniségei nincsenek egy véleményen. Kania Ferdinand a Várkerületet,
Szilvásy Márton a Színház utcát, Fried Adolf ellenben az Indóház utcát javasolja. A Színház utcára
tizenketten adják le voksukat. A megmaradt két jelöltre viszont egyformán 26 szavazat jut. A polgármester
(Finck János) állásfoglalása dönt: az Indóház utca fogja ezentúl Kossuth nevét viselni. 38(94) 1906-ban
visszatérnek még rá. Kováts István ügyvéd szóváteszi, hogy a jelenleg használt és rosszul hangzó ’Kossuth
út’ név helyett a ’Kossuth Lajos út’ kerüljön a táblákra. Töpler (akkori polgármester) válaszában megígéri,
hogy ha a régi határozat úgyis így rendeli, kijavítják, ha nem, ilyen elıterjesztést tesz majd. Rövid úton
34