1990. xliv. évfolyam 2. szám - Sopron

1990. XLIV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM / HELYTÖRTÉNETÍRÁSUNK IDİSZERŐ KÉRDÉSEI / Hárs József:
Utcáink nevei az utóbbi százhúsz évben
131Hárs József: Utcáink nevei az utóbbi százhúsz évben
1. Az eligazodást segítı elsı – 78 tételes – utcanévjegyzék 1869-ben jelent meg Sopronban (német és
magyar megnevezésekkel), a legutóbbi 1988-ban. Ez 455 önálló tételt sorol fel, a hivatkozások nélkül,
követve a számítógépes nyilvántartást. Ezért utca nélküli házakat is felvesz (ırházak, majorok stb.) és
olyan átjárókat, amelyekre nem nyílnak épületek. 1(57) A közeli hetek, hónapok várospolitikai eseményei
azonban szükségessé teszik a meglevı elnevezések megtartásának, megváltoztathatóságának, sıt:
megváltoztatandó voltának részletes indoklását. Ennek megfogalmazásában fıként a Soproni Városszépítı
Egyesület javaslataira támaszkodhattunk. (A történelmi – 1869 elıtti – utcanevekkel azonban csak
érintılegesen foglalkozunk; ezekrıl külön tanulmány készül.) 2(58)
Nem mellızhetjük a névadás indítékainak és technikájának összefoglalását sem, éppen a közelmúlt egy-két
jó szándékú, de nem nagyon szerencsés akciójának ismeretében (a Múzeum utca és a Gesztenyés út
eltőnése). 3(59)
Ennek megfelelıen az alábbiakban elıször nagyjából idırendben tárgyaljuk a sok tanulságot rejtı
utcanévadásokat 1869-tıl máig, a végén pedig megindokoljuk a városszépítık javaslatait, amelyek – fıként
a Soproni Hírlap hiányos közlése következtében – olyan nagy vihart kavartak. 4(60)
2. Az elsı lista készítıi a magyarításra helyezték a fı hangsúlyt, s eszük ágában sem volt a szokásjog által
szentesített neveken változtatni. A 78 név közül kettıre mondhatjuk, hogy aránylag új keletőek. Az egyik a
Promenádból 1861-ben Kania Ferdinand javaslatára lett Széchenyi tér, 5(61) a másik a sétálók kedvelt
céljához, a Nándor-magaslathoz vezetı fasor.
A legnagyobb magyar soproni kapcsolatairól nem kell sokat szólnunk, a térre nézı palotája (a névadáskor
már egységes homlokzattal) önmagában is indokolja, hogy a város elsı díszpolgárának miért éppen ezt a
térséget szentelték. A fasor elnevezésének pontos ideje egyelıre ismeretlen. Lehet, hogy a sétálók körében
fokozatosan alakult ki. Braun Nándor mindenesetre még tetterıs ember volt, amikor az említett jegyzék már
így örökíti meg a nevét. Érthetı: a dombra vezetı gyalogutat saját pénzén építette (1856), az „allé” fáira a
„Soproni Városi Szépítı Egylet” egyik vezetıjeként nyilván neki is gondja volt. Ha meggondoljuk, hogy
kor- és egylettársa, Romwalter Károly maga vállalta a Károly-magaslat keresztapaságát, valami ilyesmi
képzelhetı el a Nádor-magaslat és az oda vezetı fasor vonatkozásában is. 6(62)
1323. A kiegyezés utáni önkormányzat érdeke úgy kívánta, hagy rend legyen a közterületek fajtáiban,
elnevezései terén és a házszámok körül is. Megfigyelhetı, hogy a legtöbb zártsorú beépítéső közlekedési
útvonal utca (Gasse); útnak azt hívják, amelyik a városból kifelé halad, valamelyik közeli községbe, távoli
városba, állomáshoz vagy éppen a lıverekbe. Itt ugyan van ellentmondás, de csak átmenetileg. Az 1886.
évi jegyzékben ugyanis az Unter-Löwer Gasset Alsó-Löwer útnak magyarítják, késıbb mégiscsak utca lesz
belıle. A sor olyan utca, amelyiknek csak egyik oldala van (lehet) beépítve. Itt is akad kivétel: 1886-ban a
Grabenzeile Árok utcaként szerepel, a Ferdinand-Allee Nándor sor. A köz (Gäßchen; a soproniul: Gassl)
rövidke utca. A történelmi nevek között számos kivételt találunk (Elıkapu, Várkerület, Ikvahíd stb.). A
város terei eléggé egyedi esetek.
31