1990. xliv. évfolyam 2. szám - Sopron

szerint.
A teológiai szaklapokból a lelkészek gyarapíthatták hittudományi felkészültségüket, megismerkedhettek a
szakirodalom kiadványaival. Ilyen folyóiratok pl. a Lelkipásztor, a Theológiai Szaklap, Theológiai Szemle,
Diakónia, Evangélikus Teológia, vagy német folyóiratok, mint a Deutsches Pfarrerblatt, Lutherische Kirche
in der Welt, Lutherische Monatshefte, Pastoralblätter, Theologische Literaturzeitung, Theologische
Zeitschrift stb. A folyóiratok mind e századbeliek, tekintélyes részük az utóbbi 30–40 év terméke.
A vallásos szemlék elsısorban a népszerő teológiai kérdések, az egyházi ismeretterjesztı és szépirodalom
iránt érdeklıdı olvasók igényeit szolgálják. Ilyenek pl. a Keresztyén Igazság, a Magyar Protestánsok
Lapja, Protestáns Szemle, Der Christenbote, Allgemeine Evangelische Lutherische Kirchenzeitung stb.
Az egyházi munka különbözı területein dolgozók részére is rendelkezésre állnak folyóiratok. Pl. Missziói
Lapok, Belmisszió, Élı Víz, Gyámintézet, Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, Protestáns Tanügyi Szemle,
Evangélikus Egyház és Iskola, Evangélikus Népiskola, – Herrnhuter Arbeit, Ökonomische Morgenfeier stb.
Külön csoportba sorolhatók az egyházi híradó szerepét betöltı, népszerő vallásos lapok, kalendáriumok,
mint pl. az Új Harangszó, Evangélikus Családi Lap, Evangélikus Egyházi Élet, Evangélikusok Lapja,
Evangélikus Élet; Lutherische Rundschau, Glaube und Heimat, Oedenburger Christliches Tagblatt;
Luther-naptárak, Evangélikus Naptárak, Christliches Hauskalender stb. De napilapok, szaklapok, szemlék
is találhatók a folyóiratgyőjteményben, mint pl. Magyar Szemle, Soproni Szemle, Tudományos
Győjtemény régi számai; soproni politikai napilapok, a Soproni Vörös Újság számai is (1919.
ápr.–augusztus) stb.
A magyar és német egyházi folyóiratokon kívül más nyelvő irodalom is került az ırzött anyagba, pl. The
Bible Translater és Teologinen Aikakarskirja.
6. A múzeum a gyülekezet győjteményének harmadik része. 1981-ben szervezték. A múzeum
kialakításának elızményeként meg kell emlékeznünk két nagysikerő kiállításról.
Az egyik, a Rusznyák Ferenc igazgató lelkész vezetésével szervezett, rendezett jubileumi kiállítás a
gyülekezet fennállásának 400. évfordulója emlékére 1965-ben: ez a könyvtár és levéltár, valamint a
gyülekezeti kincstár legszebb, legértékesebb darabjait mutatta be. A Szt. György utcai gyülekezeti termet
jól kihasználva gyönyörő illusztrált könyvanyag (a kéziratos Veronai biblia, ısnyomtatványok színes
iniciálékkal, metszetekkel, a könyvtár legszebb kötetei, Luther és a reformátorok mővei, más, késıbbi
nyomtatványok), kegyszerek, díszes oltárterítık, kézimunkák, festmények, minden, mintegy
keresztmetszetben mutatta a gyülekezet történetét, életét.
A másik kiállítást Gosztola László könyvtáros-lelkész rendezte 1980-ban az Ágostai Hitvallás 450.
évfordulójára. Néhány mővészeti alkotás (kép, metszet, érem) mellett zömmel a könyvtár értékes anyagára
támaszkodva mutatta be a kiállítás a kort, a Hitvallás kiadását kísérı pro és kontra irodalmat. A kiállítás a
Templom utca 10. sz. alatti gyülekezeti teremben volt látható.
A múzeum szervezésének elgondolása tulajdonképpen úgy született, hogy 1979-ben dr. Fabinyi Tibor
teológiai egyháztörténész professzor és Péter Márta 121mővészettörténész rendezésében Budapesten a
Deák-téri templom mellett megnyílt az Evangélikus Országos Múzeum (EOM). A kiállítás országos szinten
mutatja be a magyar evangélikusság öt évszázadát, felhíva a látogatók figyelmét, hogy a magyar
lutheránusok élete az egész ország életének is része volt, a gyülekezetek kimagasló egyéniségeket adtak
21