Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
merészek –, azt kiterjessze a levéltárra és a múzeumra is. Ezért a cím: „Celeberrimae collectiones<br />
<strong>Sopron</strong>ienses”.<br />
<strong>2.</strong> A soproni evangélikus egyházközség levéltára nagyszámú iratot ıriz. 1(1) A kezdeti idık irattári anyaga<br />
nincs a levéltár tulajdonában. A Gerengel Simon által 1565-ben megszervezett gyülekezet, létrejöttétıl<br />
kezdve, különváltan mőködött a római katolikus gyülekezettıl. De mindkét gyülekezet kegyúri joga a városi<br />
tanács körébe tartozott. A városi tanács választotta, alkalmazta a gyülekezetek lelkészeit, tanítóit,<br />
alkalmazottait. Így az ebbıl az idıbıl származó, az evangélikus gyülekezetet illetı iratok túlnyomó része a<br />
városi levéltárban található.<br />
98Bár a XVI. század vége felé már <strong>Sopron</strong> lakosságának többsége az evangélikus gyülekezethez tartozónak<br />
vallotta magát, és a városi tanács tagjai is mind evangélikusok voltak, mégis az ellenreformáció erıs<br />
nyomást gyakorolt Luther híveire. Mintegy védekezésül, hogy soraikat szorosra zárják, frontot alkossanak<br />
a mindig megújuló támadások ellen, a gyülekezet 1667-ben megszervezte vezetı, törvényhozó testületét, az<br />
egyháztanácsot, melyet eleinte konzisztóriumnak, majd konventnek neveztek. Az új egyháztanács<br />
jegyzıkönyvei 1667-tıl 1673-ig Lang Mátyás lelkész kezeírásával kevés kivétellel ma is megvannak.<br />
Belılük megbízható képet kaphatunk a konvent szervezetérıl és mőködésérıl.<br />
1674-ben a gyülekezet I. Lipót császár rendelete értelmében elveszítette templomait, iskoláit, paróchiáit,<br />
minden vagyonát, de vallásgyakorlatát – ha megszorításokkal is – megtarthatta. A soproni tőzvészben<br />
(1676. nov.) az evangélikusok fából épült imaháza is elpusztult, és vele együtt megsemmisült a templom<br />
sekrestyéjében ırzött iratanyag is.<br />
II. József türelmi rendelete (1781) nyomán újonnan szervezıdött az egyházi élet. Megépült az<br />
evangélikusok máig használatos temploma (a torony csak 1863-ban épült), késıbb harangokat is önttettek.<br />
A gyülekezet nemcsak lélekszámban, de anyagilag is megerısödött. Egymás után alakultak a különbözı<br />
jóléti intézmények: Testvéregyesület, Nıegylet és Leányegyesület, Diakonissza Intézet, Gusztáv Adolf<br />
Gyámintézet, Kisdedóvó, Evangélikus Olvasó és Ifjúsági Egyesület. Felépült az árvaház (1858), fejlıdtek,<br />
gyarapodtak az iskolák (népiskolák, Líceum). Mindezen szervezetek irattermelése is tekintélyes volt. A<br />
gyülekezet a két világháború idején súlyos károkat szenvedett, de a levéltári anyagban nem jelentkezett<br />
nagyobb veszteség.<br />
A levéltár legrégibb irata 1533. október 1-jén kelt: nem egykorú kivonat Nagy Balázs soproni polgár és<br />
tanácstag végrendeletébıl. 2(2) (1. kép)<br />
1802-tıl az iratokat, fıleg a konventgyőlésekrıl készített jegyzıkönyveket, ezek határozatait sorszámokkal<br />
látták el a napirend pontjai szerint. 1806-ban került sor az elsı levéltárrendezésre. Ennek emlékét ırzi az<br />
ebben az évben keletkezett 2105 V.271 jelzető „Elenchus Litteralium”. 1820-ban Török Lajos jegyzı<br />
összeállította a „Thesaurus actorum”-ot (2728 1.496 jelzet), ebbe a fontosabb iratokat bemásolta, azz<br />
eredeti iratokra pedig rávezette a Thesaurus lapszámát.<br />
2
Change language