1990. xliv. évfolyam 2. szám - Sopron

szemléltetésül: Aách Mihály: Boldog halál szekere. Lıcse, 1708 (289): Aách Mihály: Lelki aranylánc.
Pest. 1759 (290): Szınyi Benjamin: Szentek hegedője. Idvességes új énekek. Buda, 1785 (656); Torkos
András: Engesztelı áldozat. Lipsiae, 1764 (646); Gradual, Új zengedezı mennyei kar. Sopron, 1784 (655).
Ebbe a csoportba győjtötték egybe a keresztyén nevelés kérdéseivel foglalkozó mőveket is.
Az Lf-jelzető csoport a legvegyesebb. Ide az ún. teológiai enciklopédia tárgyában megjelent köteteket
sorolták. De a fenti tárgykörökbe be nem osztható vegyes tartalmú vallásos tárgyú, egyházi kiadású
könyvek is itt találhatók. Itt helyezték el végül a legnevesebb, forrásértékő folyóiratokat is, gyakran
évfolyamonként egybekötve.
Bár a jelzetek alatt tárgyalt csoportokban felemlegettük, külön hangsúlyt kell helyeznünk Luther Márton
mőveire. Gazdag, kiterjedt győjteményünk van belılük. Itt a fentebb már említettek kiegészítéseképpen csak
két megállapítást kell tennünk. Külön kiemelendı, hogy Luther összes mőveinek korai kiadásai az
érdeklıdık rendelkezésére állnak könyvtárunkban:
a wittenbergi latin kiadás 7 kötetben 1545-tıl;
a német nyelvő kiadás 12 kötetben 1567-tıl;
a jénai latin kiadás 4 kötetben 1564-tıl;
a jénai német kiadás 9 kötetben 1564-tıl.
A második megjegyzésünk: az emlegetett katalógus Lc 164–183 jelzete alatt szerepel Luther kisebb
írásainak sorozata (Luthers kleinere Schriften) 20 kötetben. Ezekben a kötetekben dr. Karner Károly
professzor sok korai vagy éppen elsı nyomtatusban megjelent Luther mővet tudott azonosítani. Összesen
114 címet, több mint 200 példányt. Rendkívüli értékek Luther egyes iratainak egykorú, több esetben elsı
kiadásai. Karner két unikumot is talált köztük. 48(48)
1185. Még egy kiadványról kell megemlékeznünk. Egy soproni orvos, Szigeti Frankovith Gergely 1585-ben
nyomtatott könyvérıl: „Hasznos és fölötte ziksegös könyv, amelyben sok rendbeli betegségek ellen való
orvosságok vannak.” Idırendben ez a második magyar orvosi könyv. 49(49) A könyvtár tulajdonában volt
egy kevésbé jelentıs teológiai könyv, melynek viszont nagyon szép kötése volt. Borsa Gedeon, az OSZK
tudományos fımunkatársa 1956-ban megállapította, hogy a kötés a neves németújvári (ma: Güssing
Burgenlandban) nyomdász és könyvkötımester, Manlius János munkája. Borsa Gedeon a helyi gyülekezeti
vezetıség hozzájárulásával megvizsgálta, az OSZK restaurátormőhelyében felbontatta a kötést, és belıle
Manlius egy korábbi nyomtatványának ívei kerültek elı. Ez a nyomtatvány Frankovith Gergely mőve volt.
Az 1588. évi 2. kiadás ismeretes volt, most az 1. kiadás néhány lapja is elıkerült, a könyvtár pedig egy
különlegesen értékes nyomtatvánnyal lett gazdagabb. 50(50)
Nem lenne teljes a gyülekezeti könyvtár állományának ismertetése, ha nem szólnánk néhány mondatot a
kottatárról. A könyvtári hangjegytár gazdag győjteménye az elmúlt két-harmadfél évszázad zenéjének. Az
elsı templomtól kezdve a gyülekezetnek mindig volt orgonája, azt idırıl idıre fejlesztette, átépíttette vagy
újat építtetett. A templomi muzsikálás (orgonamővek, psalmusok, kantáták stb.) már a korai idıktıl
szokásos volt az egyházközségben. Neves kántorok, orgonisták, mint Rauch András (1592–1656), az elsı
soproni zeneszerzı, Wohlmuth János (1686–1720), az elsı magyar zongoraiskola (Virginálkönyv)
összeállítója, szerzıje, maguk is alkottak zenét, s igyekeztek színvonalas zenei életet teremteni a
gyülekezetben. Az 1700-as évek második felében tovább gazdagodott a zenei gyakorlat, mikor
megszólaltak és gyakori elıadásra kerültek a német Stolzenberg mővei. Christoph Stolzenberg
1714–1764-ig a regensburgi evangélikus gimnázium tanára és a gyülekezet zeneigazgatója volt. Bachhoz
19