1990. xliv. évfolyam 2. szám - Sopron

névtelen (Paur Iván) cikkíró, hogy ti. Hany Istók szobra Eszterházán, a várkastélyban „mindmáig” látható,
sıt e fafaragvány mellett Hany Istóknak egy porcelánszobra is volt, mely azonban – mint a Röttig-féle
Sopronmegyei Naptár és Címtár 1910-es évfolyama (135. l.) bizonyítja, „Bécsbe vitetett át”.
185 (Megjegyzés - Popup)
Csala fényképész levelezı lapját a SSz. 1943, 35 is közli.
186 (Megjegyzés - Popup)
Hárosy Zsigmond vonta elsıként (1841) kétségbe, hogy a szobor Hany Istókot ábrázolja. Ugyanis szerinte
„az egész kopasz fej, a barázdás homlok, a túlságosan ritkás pofa- és állszakáll, a karokhoz, combokhoz,
lábikrához tartozó nagy has nem fiatal, hanem idıs teremtéséé voltak” (SSz. 1943, 35). Hasonlóan érvel
Németh János Kapuvár tudós prépostja is, aki egész életét a Hany Istók-kérdés kutatásának szentelte: „A
szobor … keletiesen keresztbehelyezett alsó lábszárain ül. Jobb kezében békát tart, gyönyörő ruhában van;
arca kifejezéstelen, a kövérségtıl felpuffadt, épen úgy a hasa is, mely részben még lábaira is lelóg. A
szobor mérete a gyermeknagyságnak felel meg, de kétségtelenül meglátszik rajta, hogy meglett ember
kicsinyített alakja”. Missuray-Krug már egyértelmőbben érvel: „…a szobor inkább valami kínai szobornak
látszik! Köztudomás szerint a kínai szépségnek legfıbb kelléke a kövérség; a béka pedig a Buddha vallás
egyik jelképe.”
187 (Megjegyzés - Popup)
A szobrot Vályi András 1796-ban írt leírása, mely az 1783-ban írt Beschreibungon alapszik, Hany Istók
szobráról még nem tesz említést, pedig a leíró a kastély szobrai iránt különös érzéket mutatott, mint errıl
leírásának alábbi soraiból meggyızıdhetünk: „Egy nevezetes arany óra is vagyon itten, mellyen tiszta
aranyból készült feszület van, és egy szív, napkeleti jóféle gyöngybıl; egy ezüstbıl készült, ’s
megaranyoztatott lovon levı képezet, egy tengeri tsigából készült hegedő” (Vályi: 1796, 625). Mint ahogy
egyéb, úgy ezek az adatok is arra mutatnak: a szobor feltőnése (1841) elıtt alig néhány évtizeddel
korábban kerülhetett Eszterházára (lásd a 6. sz. jegyzetet!)
188 (Megjegyzés - Popup)
A faszobrot szerintünk a porcelánszoborról mintázhatta a herceg valamelyik ügyes kező mesterembere s a
porcelánszobor csak akkor kerülhetett el Eszterházáról, amikor az a faszobor miatt, mely nagyobb, sıt
monumentálisabb is volt, feleslegessé vált.
189 (Megjegyzés - Popup)
Nékám Lajosnénak „A meisseni porcelán” címő, 1978-ban megjelent könyve tulajdonképpen teljes
egészében az Iparmővészeti Múzeum győjteményén alapszik, ezért a Múzeum porcelángyőjteményének e
rövid ismertetéséhez a könyv szolgált alapul.
190 (Megjegyzés - Popup)
Az összefüggésre 1988-ban az Iparmővészeti Múzeum barokk-kiállításának munkálatai során figyeltünk
fel. Kérdésként jelentkezett, miként lehet, hogy a figura meisseni, az ágakra tőzött fehér virágok pedig
vincennes-i munkák. A talpazat tőzaranyozott bronz, mely szintén franciaországi készítéshelyre utalt.
Mégis akadtak, akik tagadták a tárgyegyüttes francia voltát, mondván, hogy Meissenben ugyanúgy
106