Fogak - VadVilág Megőrzési Intézet - Szent István Egyetem

VADBIOLÓGUS TÁBOR
2009. augusztus 27.
Korbecslési lehetőségek a
laboratóriumban és a terepen
Lehoczki Róbert és Bleier Norbert
Szent István Egyetem – Vadvilág Megőrzési Intézet

AZ ÉLŐ ÁLLATOK
KORBECSLÉSE
A HABITUS ALAPJÁN

Habitus alapján
• Fiatal:
• magasan hordott, hosszúkás fej
• egyenes hátvonal
• vékony, hosszú lábak
• hasalji vonal hátrafele emelkedő
• Körépkorú:
• tokásodó fej, gyengén púposodó
nyak
• téglalap alakú test
• Öreg:
• tompa rövidnek látszó fej
• izmos, vastag, sörényes nyak
• mar púpos, far csapott
• kissé lógó has – rövid lábak
• ősz, fehér pofaszőrök
• Öreg tehenek: nagy fül, „száraz”
hosszú fej
Gímszarvas

Dámszarvas
Habitus alapján
• Borjú:
• határozottan rövid, „vastag” fej, nagy szemek
• teste elől alacsonyabb, mint hátul
• bikának a hasa alatt szőrpamacs
• Ünő:
• feje, teste már arányosabb, nem annyira tömzsi
• mar magassága már nem alacsonyabb a farnál
• Tehén:
• keskeny, hosszú fej
• vékony nyak és kifejezetten nagy has
• Bika:
• korral vastagodó nyak (de nem lesz lelógó)
• a mar itt nem púposodik, mint a gímnél

1. A fitalok nyaka vékony és hosszú. Fejük keskeny, fülük nagy.
Később a homlok kiszélesedik és a nyak zömökké válik és
esetleg maghajlik a hát.
2. Testtömeg: fitatlon kecse, középkorban gömbölyded, öreg
sovány benyomást keltő.
3. A fitalok fejtartása magas, idősődve ez mindig alacsomyabb
lesz.
4. A fiatalok vedlenek a legkorábban, az öregek a legkésőbb.
Őz

Az élő
őzbakok
korának
meghatározása
külső
jegyek
alapján

Muflon
• Testalkat
– fiatalok: csapott hát, vékony nyak,
egyenes has-vonal, viszonylag hosszú
lábak
– öregebb: egyenes hát, hengeres test,
vastag nyak
• Arcrajzolat, a száj körüli szürkés
szőrzet a korral feljebb húzódik
• Szarvkörív

AZ ELEJETETT / ELHULLOTT
ÁLLATOK
KORBECSLÉSE
VADÁSZM
SZMÓDSZEREK

Agancs
• Első, születési év (0 éves): csak őznél - gidaagancs
• Másodfüves bika (1 éves):
– koszorú/rózsa nélküli csap
• 2 éves:
– 2. agancs, már van rózsa
– ha ág nélküli akkor dárdás (nyársas, spíszer)
– dám: duplavillás
• 3 éves:
– dám: kanál

Agancs
• A levetési síkok metszési szöge alapján (gím és dám)
– a két koszorú alá illesztett vékony léccel határozható
meg
– fiatal bika: tompa szög
– középkorú bika: közel derékszög
– idős bika: hegyes szög

Agancs
• Őznél az agancstő és rózsa állása:
– fiatal: agancstő befelé áll
– középkorú (4 éves): agancstő kiegyenesedik,
koszorú vízszintes
– idős: agancstő és rózsa kifelé dől

Agancs
• Hullott agancs alapján
– a szár hossza,
– a korona formája,
– az ágak tűzése,
– az ágvégek tompasága,
– a körméretek arányai,
– a szín és a gyöngyözés sok mindent elárul.

Az agancs
nagysága és
formája

• Az agancstő alakulása:
• az agancstő átmérője
(vastagsága) nő
• az agancstő magassága
(hossza) csökken
• „Levetési sík” a hullott
agancson (az őznél nem
egyértelmű):
• fiatal bika: domború
• középkorú bika: ≈ sík
• idős bika: homorú
• „Levetési sík” teljes
ármérőjének a porózus rész
átmérőjéhez való viszonya.
Agancs

Szarv (muflon)
• A szarv növekedésének kezdete
– a kosbárányoknál már 1 hetes korban megkezdődik
– 3-5 hónapos korban látható a szarv
• A szarv növekedése időszakos
– október-novemberben leáll
– a szarvtömlőkön befűződés alakul ki - jól
számolható “évgyűrűk”
– intenzív etetés mellett is bekövetkezik nem táplálék,
hanem hormonális szabályozású (üzekedés)

Szarv (muflon)
• Hossznövekedés:
a korral csökkenő
intenzitás
• Körméret: 1-4
évben a
legintenzívebb,
majd a vastagodás
visszaesik

Komparatív morfológiai módszerek
• Bizonyos jellemzők viszonyításán
alapulnak
• Referenciagyűjtemény
– mely az “átlagot” jellemzi
– mellyel minden populációra
rendelkezni kellene

Fogak
• A fogváltás - a végleges fogak megjelenéséig
használható
– GÍM: 28-29 hónapos korra fejeződik be (mások
szerint 24-26 hónap) – tehát eddig használható

Fogak
• A fogváltás - a végleges fogak megjelenéséig
használható
– DÁM: 21-22 hónapos korra fejeződik be

Fogak
• A fogváltás
– ŐZ: 13-14 hónapos korra fejeződik be

• A fogváltás
Fogak
– MUFLON: 31-34 (44-45) hónapos korig

• A fogváltás
Fogak
– VADDISZNÓ: 21-24 hónapos korig

Fogak
• Fogkopásra alapozott módszerek
– alsó állkapocs a megfelelő
• trófeabírálat során rendszerint nem áll
rendelkezésre
• marad a felső állkapocs
– felhasznált fogak
• metszőfogak (I)
• rágófogak
– előzápfogak (P)
– valódi zápfogak (M)
• Problémák:
– Tudunk ilyen pontosan mérni
– eltérő típusú takarmányok eltérő koptatás
– eltérő rágásmódok eltérő koptatás

A fog kopottságát befolyásolja:
• táplálék
• élőhely talaja
• rágásmód
• a fogkopásra alapozott módszer (”vadászmódszer”) az
őznél különösen megbízhatatlan.

Fogak
• A metszőfogak korona magasságának és
a fognyak hosszának aránya (gím)
– fognyak < koronamagasság: < 4 év
– fognyak = koronamagasság: 5-6 év
– fognyak > koronamagasság: 7-9 év
– fognyak >> koronamagasság: 10-12 év
– fognyak > 2*koronamagasság: > 13 év
• Metszőfogak hajlásszöge

Fogak
• Metszőfogak hajlásszöge
• 1 éves: 53°;
• 2 éves: 55°;
• 3 éves: 58°
• 4 éves: 60°;
• 5 éves: 63°;
• 6 éves: 65°;
•7 éves: 66°;
• 8 éves: 67°;
• 9 év után: 70°.
ŐZ
DÁM

Szöveti elváltozások
• Koponyavarratok csontosodása (gím)
– 7-9 éves korig - élesen kirajzolódik és
kidomborodik
– 10-12 éves kor - agancs között elmosódik
– > 15 éves kor - teljesen eltűnik
• Harántporc csontosodása (gím)
– koponya alsó felén 10 cm-re az öreglyuktól, 1.5
cm széles porcgyűrű
– 6-8 éves korban kezd keskenyedni
– 9-10 éves korban elcsontosodva összenő, de még
látható
– 12-14 éves korban alig látszik

Szöveti elváltozások
• Orrsövény-porc elcsontosodás (őz)

AZ ELEJETETT / ELHULLOTT
ÁLLATOK
KORBECSLÉSE
TUDOMÁNYOS MÓDSZEREKM

Csontkronológiai módszerek
• Másodlagos dentin-vonalak számlálása az I1
metszőfogban
– a másodlagos dentin a fogcsatornát az idő
során folyamatosan tölti ki,
– a fog pulpa üregének kitöltésekor sötét
vonalak jelentkeznek a téli táplálékhiányos
időszakokban (Ca- hiány)
– a lerakódások nem mutathatók ki 3-5 éves
korig, ill. a legkorábbi vonalak a fogkorona
kopása miatt 9-10 éves korban kezdenek
eltűnni.

Csontkronológiai módszerek
• Fogcement vonalainak számlálása az
M1 fog csiszolatán
– a cementben télen képződő lerakódások
számlálása
– ismert korú állatok alapján jó korreláció
van a tényleges kor és a becsült kor között
• Dekalcinált metszőfog (I1) szövettani
vizsgálata
– a sötét vonalak a növekedés leállásának
éves periodicitásával egyeznek meg.

20
Az egyes korbecslések eredményei a hajósi tehenek esetében
2004/2005-ben
18
16
Becsült kor (év)
14
12
10
8
6
4
2
0
H101 H81 H74 H68 H91 H65 H131 H90 H115 H94 H122 H126 H50 H56 H121 H52
Minta sorszáma
(A vadászok által becsült kor sorrendjében)
Vadász becslés Boncolás során becsült kor I.Megfigyelő 1.becslés I.Megfigyelő 2. becslés II.Megfigyelő becslése

Becslés különbsége
Vadász- I. Megfigyelő1
(év)
14
12
10
8
6
4
2
0
A vadászok által becsült és a fogcsiszolatokból
megállapított életkorok különbsége a fogcsiszolatok alapján
meghatározott kor függvényében, a gímszarvastehenek
esetében
y = 0,6176x - 2,1277
R 2 = 0,7218
0 5 10 15 20 25
Életk or
I. Megfigyelő1 szerint
(év)

A szemlencse száraz tömegének
mérése (őz)
• A kivett szemeket 2 hónapig formalinban
tárolják,
• ezután 24 órán át 100 ºC-on szárítják,
• 1/1000 gramm (mg) pontossággal lemérik.
• Az egyes korcsoportokban ugyannak az
állatnak a két szemlencse súlya közti
különbség nem haladta meg a 10%-ot.
• ŐZ: 1 hónapos: 0,11 g; 1 éves: 0,23 g; 3 éves:
0,31 g; 5-7 éves: 0,34 g; 9-12 éves: 0,38 g.
• GÍM: 1 éves: 0,23 g; felette 0,55-0,75 g.

Szemlencse
tömege

Korbecslési lehetőségek összehasonlítása őznél
(Mysterud & Ostbye 2006)
• 77 suta és 81 bak esetében hasonlítottak
össze különböző körbecslési
lehetőségeket
• Az egyszerű korbecslési módszerek
eredményét a cement vonalak alapján
becsült eredményhez hasonlították

Korbecslési lehetőségek összehasonlítása őznél
(Mysterud & Ostbye 2006)
• Mérték:
– az M1 magasságát tized mm-es pontossággal
– a szemlencse száraztömegét
– a bakok esetében a péniszcsont átmérőjét
• A szemlencse száraztömege és a
péniszcsont átmérője alapján történő
becslésnek nagy volt a hibája, különösen
idősebb korban
• Az M1 magassága jól korrelált a
fognövekedési vonalakkal

A fogkopás és a cementvonalak
variációinak vizsgálata különböző
élőhelyeken és különböző módon
kezelt populációkban
(Vebjørn Veiberg, Atle Mysterud, Jean-Michel Gaillard, Daniel Delorme, Guy Van Laere and
Franc¸ois Klein 2007)
• Két feltételezés ismert a fogkopás
(fogmagasság) és a növekedési vonalak
variációi esetében
• A táplálék minőség hipotézise – rosszabb
minőségű élőhelyen, a több „táplálékszűk”
időszak miatt több növekedési vonal
keletkezik

• A különböző minőségű területeken
végzett vizsgálatok ismert korú állatok
vizsgálata alapján nem támasztotta alá
ezt a hipotézist.
• Az élettörténet hipotézis szerint - a fog
magassága kapcsolatban van a várható
élettartammal
• Ezt a hipotézis alátámasztották az
eredmények

• A tudományos módszerek használhatósága és
megbízhatósága
– Egyszer csiszolásos módszer a vastag
fogcement a ciklikus struktúrák
megfigyelhetőségének feltétele.
– Gyakori szabálytalan jelenségek (reszorpció,
balesetek hatása).
– A fogkronológiai módszereknél is szükség
van ismert korú állatokból álló referencia
gyűjteményre.
– A szemlencse tömege fiatal állatoknál jól
alkalmazható, kiegészítő módszerként a más
módszerekkel kapott eredmények
pontosítására alkalmas lehet.

• A 4 éves korig a csontkronológiai és a
vadászmódszer is jól megfelel a tényleges
kornak a fogváltás jó bázis, ezért a
vadászmódszer is megbízható.
• A vadászmódszer az idősebb állatoknál a kor
előre haladtával növekvő túlbecslést mutat.
• Megfelelő referencia gyűjtemény hiányában a
két módszer pontossága nehezen eldönthető.
• A csontkronológiai módszer mellett szól, hogy
a fog “növekedési vonalainak” kialakulását
erős szabályozás biztosítja.

A vizsgálati anyag feldolgozása, a
fogcsiszolatok-preparátumok elkészítése
• A fagyott állkapcsot a fagyasztóból
kivéve, felolvasztjuk
• majd enyhén megdöntve satuba
szorítjuk
• Fémfűrész segítségével, az M1-es
zápfogat kifűrészeljük
•A fog felénél, illetve az M1-M2 vagy az
M1-P3 -as fogak határán végezzük a vágást

A fogak elhelyezkedése az mandiulában
A fűrészelés helye
M3
M2
P3
P2
P1
M1

Az állkapocsból frissen kifűrészelt fogakon, különböző szemcsenagyságú
csiszolókő segítségével, folyó víz alatt, a lehető legsimább felület
létrehozására törekszünk
Egy preparátum elkészítése és a cementvonalak
megszámlálása átlagosan, 1-3 órát vesz igénybe

A cementumban
megfigyelhető rétegződések
képe 30x-os nagyításban