NÃ©pjÃ³lÃ©ti MinisztÃ©rium A KLINIKAI ELEKTROFIZIOLÃGIAI ...

Népjóléti Minisztérium 

A 

KLINIKAI ELEKTROFIZIOLÓGIAI ASSZISZTENS 

SZAKKÉPESÍTÉS KÖZPONTI PROGRAMJA 

Engedélyszám: 20138/1997.

2 

Szerkesztette: 

dr. Nagy Aladár 

prof. Dr. Follmann Piroska 

dr. Rejtő Kálmán 

Demeter Józsefné 

dr. Bártfainé Gelencsér Teréz 

Szerzők: dr. Altdorfer Károly dr. Megyeri Mária 

dr. Bartos István 

dr. Nagy Aladár 

Baukó Mária 

dr. Németh János 

dr. Böröcz István 

dr. Rejtő Kálmán 

dr. Csengery Béláné 

dr. Rózsavölgyi Margit 

Demeter Józsefné 

dr. Sali Attila 

prof. Dr. Ferenczy Gyula Ságodi Zsuzsanna 

dr. Finta Zoltán 

Simon Lászlóné 

prof. Dr. Follmann Piroska Szálteleki Józsefné 

dr. Hulmann Anna 

Szeker Györgyné 

dr. Imre László 

dr. Szombath Dezső 

dr. Kerényi Ágnes 

Tóth Attila 

dr. Kundra Olga 

dr. Tóth Krisztina 

Lőrincz Andrásné 

Várnai Lászlóné 

Lektorálta: 

Pedagógiai vélemény: 

prof. Dr. Czopf József 

Laczkovich Jánosné 

Kiadó 

Népjóléti Minisztérium 

II. Ápolási és Egészségügyi Szakképzési Főosztály 

Érvényes: 1997/98-as tanévtől

3 

TARTALOM 

I. fejezet 

ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK A SZAKKÉPZÉS MEGSZERVEZÉSÉHEZ 

II. fejezet 

1. A képzés szabályozásának jogi háttere........................................................... 6 

1.1. A képzés szervezésének feltételei......................................................... 6 

1.2. A tanulók felvételének feltételei........................................................... 7 

2. A képzés célja...................................................................................................... 7 

3. A képzés szakmai követelményei...................................................................... 8 

4. Szakképesítéssel betölthető munkakörök........................................................ 10 

5. A képzés struktúrája......................................................................................... 10 

5.1 A képzési idő........................................................................................... 10 

5.2 A képzés tantárgyai................................................................................. 11 

5.3 A szakmai tantárgyak és az azokra fordítható ajánlott óraszámok......... 13 

5.4 Évközi vizsgák rendje............................................................................. 15 

6. A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó előírások............................................... 15 

6.1 A vizsga részei....................................................................................... 15 

6.2 A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei................................................ 17 

6.3 A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei......................... 17 

7. Egyéb feltételek, információk............................................................................ 18 

A SZAKMAI TANTÁRGYAK KÖZPONTI PROGRAMJA 

1. Ápolástan, szakápolástan, gondozás.................................................................... 20 

2. Elektroklinikai ismeretek..................................................................................... 26 

3. Etika..................................................................................................................... 33 

4. Felvételtechnika................................................................................................... 36 

5. Funkcionális anatómia......................................................................................... 40 

6. Gyógyszerismeret................................................................................................ 44 

7. Idegen nyelv (angol)............................................................................................ 47 

8. Jogi, egészségügyi és gazdasági ismeretek.......................................................... 54 

9. Kórtan - klinikai ismeretek.................................................................................. 57 

10. Mikrobiológia - általános járványtan.................................................................. 65 

11. Munkavédelem.................................................................................................... 67 

12. Műszerismeret..................................................................................................... 69 

13. Orvosi latin.......................................................................................................... 74 

14. Pszichológia, mentálhigiéne, gyógypedagógia.................................................... 78 

15. Számítástechnika................................................................................................. 86

4 

III. fejezet 

Gyakorlatok 

16. Elsősegélynyújtás............................................................................................... 93 

17. Klinikai laboratóriumi gyakorlat........................................................................ 95 

18. Kommunikáció és szakmai kommunikáció....................................................... 97 

19. Szakmai gyakorlatok.......................................................................................... 100 

MELLÉKLETEK 

1. A szakmai gyakorlati vizsga ajánlott feladata..................................................... 106 

2. A szakmai gyakorlat értékelőlapja...................................................................... 108 

3. Ajánlott óraterv az audiológiai- EEG- szemészeti asszisztensi szakképesítéssel 

rendelkezők részére szervezett képzéshez.......................................................... 109 

4. Ajánlott óraterv az audiológiai-, neurológiai-, szemészeti asszisztensi munkakörben 

- képesités nélkül - dolgozók részére szervezett épzéshez...................... 110

5 

I. fejezet 

ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK 

A SZAKKÉPZÉS MEGSZERVEZÉSÉHEZ

6 

1. A KÉPZÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI HÁTTERE 

A klinikai elektrofiziológiai asszisztens képzés az Országos Képzési Jegyzékben szereplő 

szakképesítés, mely az audiológiai, neurofiziológiai és szemészeti ambulanciák, 

laboratóriumok részére képez szakembereket. 

A képzés iskolarendszerben, az egészségügyi szakképző iskolák feladata. A képzés 

szervezését az alábbi jogszabályok teszik lehetővé: 

1. 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról (Módosítás: 1995. évi CXXI. és 1996. évi 

LXII. törvény) 

2. 1993. évi LXXVI. tv. a szakképzésről (Módosítás: 1994. évi XVI. és 1995. évi 

LXXXIV. törvény) 

3. 10/1993. (XII.30.) MüM r. a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási 

rendjéről (Módosítás: 4/1996. (V.24.) MüM rendelet) 

4. 41/1996. (XI.26.) NM. r. a klinikai elektrofiziológiai asszisztens 

szakképesítés szakmai és vizsga követelményeiről 

5. 22/1997. (XII.30.) MüM. r. az Országos Képzési Jegyzékről 

6. 2/1997. (I.22.) MüM r. A szakképzés megkezdésének és 

folytatásának feltételeiről 

7. 5/1996. (VI.4.) MüM-MKM e.r. A szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak 

kereteiről 

1.1 A KÉPZÉS SZERVEZÉSÉNEK FELTÉTELEI 

SZEMÉLYI FELTÉTELEK 

A klinikai elektrofiziológiai asszisztensek képzésében részt vesznek az egészségügyi 

szakoktatók, diplomás ápolók, orvosok, speciális szakmai gyakorlattal rendelkező 

asszisztensek, informatikai szaktanárok és nyelvtanárok. 

1. Ápolástan, szakápolástan, gondozás eü. szakoktató 

2. Elektroklinikai ismeret orvos (szakorvos - fül- orr- gégész, 

neurológus, szemész) 

3. Elsősegélynyújtás eü. szakoktató 

4. Etika eü. szakoktató 

5. Felvételtechnika orvos, mérnök 

6. Funkcionális anatómia eü. szakoktató 

biológia szakos tanár, orvos 

7. Gyógyszerismeret gyógyszerész, orvos 

8. Idegen nyelv /angol/ nyelvszakos tanár 

9. Jogi, egészségügyi szervezés és jogász, és közgazdász, humán szervező, 

gazdasági ismeretek 

eü. menedzser 

10. Klinikai laboratóriumi gyakorlat eü. szakoktató, laboratóriumi asszisztens 

11. Kommunikáció kiképzett tréner, pszichológus 

12. Kórtan-klinikai ismeretek orvos 

13. Mikrobiológia - általános járványtan eü. szakoktató 

14. Munkavédelem eü. szakoktató 

15. Műszerismeret orvos, mérnök 

16. Orvosi latin nyelvszakos tanár, orvos 

eü. szakoktató

7 

17. Pszichológia, mentálhigiéné, pszichológus, gyógypedagógus, 

gyógypedagógia 

eü. szakoktató 

18. Szakmai gyakorlatok a gyakorlati helynek megfelelő 

- eü. szakoktató 

- diplomás ápoló 

- gyógypedagógus 

- orvos 

- mérnök 

- asszisztens 

19. Számítástechnika felsőfokú végzettségű informatikai 

szakember 

TÁRGYI FELTÉTELEK 

A képzést speciálisan felszerelt iskolai tantermekben/előadókban és demonstrációs 

termekben, a szakmai gyakorlatokat jól felszerelt intézeti /kórházi, rendelőintézeti/ 

egységekben kell folytatni. 

Az oktatás kiemelten fontos eszközei: 

- diavetítő - sebimitátor készlet 

- írásvetítő - mindennapos betegellátás eszközei 

- magnetofon - mulage-ok 

- video - csontváz, koponya 

- televízió - nyelvi labor 

- ápolási demonstrációs egység - számítógép-labor 

- reanimációs fantom - diasorozatok 

1.2 A TANULÓK FELVÉTELÉNEK FELTÉTELEI 

ISKOLAI ELŐKÉPZETTSÉG 

A beiskolázás feltétele: érettségi 

EGÉSZSÉGÜGYI FELTÉTELEK 

Az OMÜI Ifjúsági Egészségvédelmi Intézet részéről végzett egészségügyi 

alkalmassági vizsgálat 

2. A KÉPZÉS CÉLJA 

A klinikai elektrofiziológiai asszisztens szakképzés célja 

olyan általános és speciális, elméleti és gyakorlati felkészültséggel rendelkező asszisztensek 

képzése, akik az audiológiai-, neurofiziológiai- és szemészeti 

szakrendelésben/laboratóriumokban képesek a szűrés, a diagnosztizálás, a gyógyítás és 

rehabilitáció területén felelőséggel, kompetenciájuknak megfelelően ellátni feladatukat. A 

képzés fontos része a hivatás gyakorlására, és az egészségügyben elvárt magatartási normákra 

való felkészítés.

8 

3. KÉPZÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI 

1. Általános követelmények: 

A klinikai elektrofiziológiai asszisztens legyen képes: 

- a munkahely /laboratórium/ zavartalan működését biztosítani, a betegforgalmat 

ésszerűen irányítani, 

- a vizsgálatokhoz szükséges eszközöket megfelelően megválasztani, előkészíteni, 

használhatóságukat ellenőrizni /kalibrálás, fogyóeszközök pótlása/, 

- a beteget megfelelően tájékoztatni a vizsgálat céljáról, 

- pszichológiai, ápolás-lélektani ismereteit alkalmazni a beteggel való 

kapcsolatteremtésben, szorongásának oldásában, 

- a vizsgálattal összefüggő kórelőzményi adatokat /anamnézist/ felvenni, 

- betegeket megfigyelni /vérnyomás, légzés, pulsus, szívműködés, pupillareakciók, 

magatartás, tudat, pszichés állapot/, a megfigyelés eredményét értékelni és 

dokumentálni, 

- a vizsgálatokhoz használt gyógyszereket szakszerűen alkalmazni, hatásukat, 

mellékhatásukat ismerni, az esetleges szövődményeket felismerni, és a szükséges 

intézkedéseket megtenni, 

- a vizsgálatok higiénés és munkavédelmi biztonságát ellenőrizni és fenntartani, 

- észlelni a beteg állapotát, rosszullét esetén elsősegélyt nyújtani, újraélesztést 

megkezdeni és megfelelő /orvosi/ ellátás érdekében intézkedni, 

- a fertőtlenítő és sterilezési eljárásokat ismerni, azokat munkája során önállóan 

végezni, 

- steril eszközöket szakszerűen használni és kezelni, 

- steril helyiségben /műtő/ végzett munka szabályainak ismeretében azokat betartva 

steril környezetben dolgozni, 

- orvosi utasításra helyi érzéstelenítést előkészíteni, intramuszkularis és szubkutan 

injekciót beadni, 

- segédkezni intravénás injekció beadásánál, infúzió bekötésénél, 

- eszméletlen beteget ellátni: garat-bronchus váladékot eltávolítani, leszívni, 

- elsősegélyt nyújtani /kollapszus, hipoglikémia, epilepsziás roham, hipokalcémia, 

sérülések, vérzések esetén/, 

- a vizsgálatoknál testnedveket, váladékokat, vért utasításra szakszerűen levenni, 

tárolni, laboratóriumba eljuttatni, 

- a betegforgalommal, vizsgálati eredményekkel összefüggő adminisztratív és 

dokumentációs feladatokat elvégezni /hagyományos és számítógépes eszközökkel is/, 

- a vizsgálatokat technikailag kivitelezni, a műszereket önállóan kezelni, valamint az 

orvos által végzett vizsgálatoknál segédkezni, 

- a munkavédelmi szabályokat betartani, 

- szakmai kommunikációt folytatni, latin és angol kifejezéseket ismerni és használni.

9 

2. Speciális követelmények: 

2.1 Audiológia: 

- a nagyothalló betegeket gyógykezelés és vizsgálatra való jelentkezéskor fogadni, 

- szubjektív küszöb, küszöb feletti és beszéd audiometriás vizsgálatokat önállóan 

elvégezni életkori megkötés nélkül, 

- objektív audiometriális vizsgálatot elvégezni, 

- akusztikus kiváltott potenciált /korai, közép, késői komponens és otoakusztikus 

emisszió/ önállóan regisztrálni, 

- elektronystagmográfiás vizsgálatot elvégezni, 

- altatásban végzett vizsgálatoknál segédkezni, 

- laboratóriumi körülményektől eltérő helyen vizsgálatot elvégezni /kórterem, szűrés/, 

- a hangképzés- és beszédzavaros betegek rehabilitációjában részt venni, 

- a hallókészülék illesztésében közreműködni, ezzel kapcsolatos feladatokat 

megoldani, 

- az elvégzett vizsgálatokat technikailag értékelni, szükség esetén a hibákat elhárítani, 

kiegészítő vagy ismételt vizsgálatokat elvégezni. 

2.2 Neurológia: 

- a rutin EEG vizsgálatokhoz szükséges sapkát, elektródokat hibátlanul felhelyezni, 

hyperventillációs és fényingerléses terhelést önállóan kivitelezni hagyományos és 

papír nélküli készülékeken is, 

- laboratóriumi körülményektől elétrő helyen is /örző, intenzív osztály, műtő/ orvosi 

utasítás alapján a rutintól eltérő műszerkonfigurációt összeállítani, a vizsgálatot 

önállóan elvégezni, 

- a regisztrálás alatt a beteget megfigyelni, irányítani, az észlelt jelenségeket pontosan 

feljegyezni, 

- utasítás alapján speciális elektródákkal, poligráfiás, kazettás regisztrálást elvégezni, 

a szükséges paramétereket beállítani, 

- más speciális vizsgálatokat elvégezni /alvásregisztrálás, intraoperatív monitorozás, 

video felvétellel kombinált vizsgálat, eszméletlen beteg vizsgálata +EKG rögzítés, a 

vegetatív terhelési próbáknál közreműködés/, 

- orvos jelenlétében indukált alvást, vegetatív-keringési próbát regisztrálni, 

- quantitatív EEG felvételeket /MAP/ készíteni, 

- neonatológiai EEG vizsgálatot végezni, 

- kiváltott válasz /BAER, SEP, VEP/ regisztráláshoz szükséges elektródákat hibátlanul 

felhelyezni, 

- kiváltott válasz vizsgálatot /regisztrálást/ lebonyolítani, 

- eseményfüggő válaszokat /P300, CNV/ regisztrálni, 

- gerincvelői SEP vizsgálatot regisztrálni, 

- orvos által végzett transzkraniális motoros ingerléses vizsgálatnál /MEP/ és 

intraoperatív kiváltott válasz monitorozásnál segédkezni, 

- EMG vizsgálathoz előkészíteni /beteg és technikai előkészítés/ 

- perifériás ideg /motoros és sensoros/ vezetési sebesség mérését elvégezni, 

- különleges kívánalomnak megfelelő EMG és perifériás idegvizsgálatoknál 

segédkezni, 

- az elvégzett vizsgálatok technikai értékelését elvégezni, a hibákat felismerni, 

elhárítani, szükség esetén ismétléseket, kiegészítő vizsgálatokat elvégezni, 

- orvosi utasítás alapján a rutintól eltérő műszerkonfigurációt összeállítani,

10 

2.3 Szemészet 

- látásélesség vizsgálatát elvégezni korrekció nélkül és korrekcióval, 

- rutin látótér vizsgálatot elvégezni Goldmann kinetikus periméterrel és számítógépes 

/automata/ periméterrel, 

- non-contact és elektrotonometriai, valamint elektrotonográfiai vizsgálatot elvégezni 

regisztráló készülékkel és anélkül, 

- a szem fénytörésének pontos meghatározását automata refraktométerrel elvégezni, 

- a szaruhártya görbületi sugarának, törőerejének mérését Schiötz-Javal 

oftalmométerrel, automata keratométerrel, illetve cornea topográffal elvégezni, 

- a kontrasztérzékenység meghatározására vizsgálatot elvégezni, 

- elektronystagmográfiai, szemizom EMG, oftalmodinamometriai és elektrofiziológiai 

(ERG, PERG, EOG, VEP) vizsgálatokat előkészíteni, a vizsgálatoknál segédkezni, 

- ultrahangos műlencsetervezéshez előkészíteni, és a vizsgálatnál segédkezni, 

- diagnosztikus ultrahangvizsgálatnál segédkezni, 

- szemfenéki angiográfiás vizsgálatokhoz /Flag, ICG/ előkészíteni és segédkezni a 

vizsgálat alatt, 

- sötét és világos adaptált állapot kialakítását elvégezni, 

- orvosi vizsgálat után, utasításra pupillatágításhoz és a szem felszíni 

érzéstelenítéséhez gyógyszert cseppenteni, 

- elektródákat és kontaktlencséket felhelyezni, 

- az elvégzett vizsgálatok technikai értékelését elvégezni, a hibákat felismerni, 

elhárítani, szükség esetén az ismétléseket, kiegészítő vizsgálatokat elvégezni. 

4. A SZAKKÉPESÍTÉSSEL BETÖLTHETŐ MUNKAKÖRÖK 

A szakképesítéssel betölthető munkakör: 

Szakasszisztens /orvosi/ 

Klinikai elektrofiziológiai asszisztens 

FEOR száma: 3232 

OKJ száma: 52 5018 04 

Az alkalmazás területei: 

A klinikai elektrofiziológiai asszisztens a fekvő- és járóbetegellátás intézményeiben működő 

rendelők, szűrőállomások, üzemi rendelők audiológiai, neurofiziológiai és szemészeti 

ambulanciák, laboratóriumok asszisztenseként alkalmazható. 

5. A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA 

5.1 A KÉPZÉSI IDŐ 

A képzési idő: 2,5 tanév (5 félév)

11 

5.2 A KÉPZÉS TANTÁRGYAI 

Tudományterületek: 

1. Ápolástudomány: 

Ápolástan, szakápolástan, 

gondozás elmélet 

Ápolástan, szakápolástan 

gondozás gyakorlat 

Szakápolástan gyakorlat 

Összesen: 

101 óra 

126 óra 

360 óra 

587 óra 

2. Bevezetés az orvostudományokba: 

Elsősegélynyújtás 

92 óra 

Elektroklinikai ismeretek 

194 óra 

Funkcionális anatómia 

85 óra 

Funkcionális anatómia gyakorlat 

34 óra 

Felvételtechnika 

58 óra 

Gyógyszerismeret 

32 óra 

Klinikai laboratóriumi gyakorlat 

34 óra 

Kórtan - klinikai ismeretek 

143 óra 

Mikrobiológia - általános járványtan 34 óra 

Műszerismeret 

102 óra 

Műszerismeret, felvételtechnika gyakorlat 1208 óra 

Összesen: 2016 óra 

3. Társadalomtudományok: 

Etika 

Gyógypedagógia gyakorlat 

Jogi, egészségügyi szervezési és 


Pszichológia, mentálhigiéne, 


Összesen: 

34 óra 

120 óra 

41 óra 

75 óra 

270 óra 

4. Kiegészítő tudományok: 

Idegen nyelv /angol/ 

Kommunikáció 

Munkavédelem 

Orvosi latin 

Szakmai kommunikáció 

Számítástechnika elmélet 

Számítástechnika gyakorlat 

5. Egyéb: 

Osztályfőnöki 

Összesen: 

152 óra 

34 óra 

17 óra 

34 óra 

24 óra 

34 óra 

174 óra 

469 óra 

76 óra

12 

A TUDOMÁNYTERÜLETEK MEGOSZLÁSA 

Ápolás-tudomány 

17% 

Egyéb 

2% 

Kiegészítő 

tudományok 

14% 

Társadalom 

tudományok 

8% 

Bevezetés az 

orvostudományba 

59%

13 

5.3 A SZAKMAI TANTÁRGYAK ÉS AZ AZOKRA FORDÍTANDÓ 

AJÁNLOTT ÓRASZÁMOK 

ELMÉLET 

TANTÁRGY I. II. III. IV. V. Megelőző Összesen 

f.élév félév félév félév félév vizsgafeladat 


gondozás 51 34 16 - - - - 101 

Elektroklinikai ismeretek 34 51 24 - 51 34 - 194 

Etika - - - - - 34 - 34 

Felvételtechnika - 34 24 - - - - 58 

Funkcionális anatómia 85 - - - - - - 85 

Gyógyszerismeret - - 32 - - - - 32 

Idegen nyelv* /angol/ 34 34 16 - 34 34 - 152 


gazdasági ismeretek - - 24 - 17 - - 41 

Kórtan-klinikai ismeretek 34 51 24 - 34 - - 143 

Mikrobiológia-általános járványtan 34 - - - - - - 34 

Munkavédelem 17 - - - - - - 17 

Műszerismeret 51 51 - - - - - 102 

Orvosi latin 34 - - - - - - 34 

Osztályfőnöki 17 17 8 - 17 17 - 76 

Pszichológia, mentálhigiéne 

gyógypedagógia - - 24 - 51 - - 75 

Számítástechnika 34 - - - - - - 34 

ELMÉLET ÖSSZESEN: 425 272 192 - 204 119 - 1212 

GYAKORLATOK 


gondozás* 34 68 24 - - - - 126 

Elsősegélynyújtás* - 68 24 - - - - 92 

Funkcionális anatómia* 34 - - - - - - 34 

Klinikai laboratóriumi gyakorlat* 34 - - - - - - 34 

Kommunikáció* - 34 - - - - - 34 

Számítástechnika* 51 51 - - - - - 102 

Műszerismeret, felvételtechnika* - 136 - - 408 544 120 1208 

Összefüggő gyakorlat 

Fül-orr-gégészet /fekvőbeteg osztály/* - - - 120 - - - 120 

Neurológiai és pszichiátriai 

/fekvőbeteg osztály/* - - - 120 - - - 120 

Szemészet /fekvőbeteg osztály/* - - - 120 - - - 120 

Gyógypedagógia IV.félév végén* 

/speciális intézeti gyakorlat/ - - - - - - - 120 

Szakmai kommunikáció 

IV. félév végén* - - - - - - - 24 

Számítástechnika II. félév végén* - - - - - - 40 

Fakultáció* 

Számítástechnika gyakorlat - - - - - - - 32 

GYAKORLAT ÖSSZESEN 153 357 48 360 408 544 120 2206 

ÖSSZES ÓRASZÁM 578 629 240 360 612 663 120 3418 

HETI ÓRASZÁM 34 37 30 40 36 39 40 

Megjegyzés: a *-gal jelölt tantárgyakat csoportbontásban kell tanítani. 

A II. félévben heti 1 napot - 8 órát -, a IV. félévben heti 3 napot - 24 órát -, az V. félévben heti 4 napot - 32 órát - 

gyakorlaton töltenek a tanulók. 

A neurológia és pszichiátria gyakorlat megoszlása: neurológiai osztály: 80 óra 

pszichiátriai osztály: 

40 óra

14 

KLINIKAI GYAKORLATOK MEGOSZLÁSA A GYAKORLATI 

HELYEK FÜGGVÉNYÉBEN 

Számítástechnika 

4% 

Szakápolástan 

20% 

Gyógypedagógia 

7% 


1% 

Műszerismeret, 

felvételtechnika 

68%

15 

5.4 ÉVKÖZI VIZSGÁK RENDJE 

A tanulók a félévek végén a 18. héten - az összefüggő gyakorlatok megkezdése előtt - 

az alábbi tantárgyakból tesznek vizsgát: 

(A sikertelen vizsga 1 alkalommal, 8 héten belül illetve javítóvizsga időszakában pótolható.) 

Félév Tantárgy A vizsgáztatás módja 

szóban írásban gyakorlatban 

I. Funkcionális anatómia x 

Mikrobiológia-általános járványtan 

x 

Orvosi latin x x 

II. Elektroklinikai ismeretek x 

Kórtan-klinikai ismeretek 

x 


x 


x 

III. Ápolástan, szakápolástan, gondozás x x 


x 


x 


x 

IV. Kórtan-klinikai ismeretek x 

Műszerismeret, felvételtechnika 

x 

Pszichológia, mentálhigiéné, 


x 

V. Elektroklinikai ismeretek x 

Etika 

x 

Idegen nyelv x x 

A jogi egészségügyi szervezési és gazdasági ismeretek, a kommunikáció, a munkavédelem és 

klinikai laboratóriumi gyakorlat tantárgyakból a félévek végén megfelelt illetve nem felelt 

meg minősítéssel kell értékelni a tanulók teljesítményét. 

A félévek végén a vizsgaprogramban nem szereplő, de tanult tantárgyakból /a szakmai 

gyakorlatok kivételével/ az évközi számonkérés eredményeként - konvencionális 

érdemjegyekkel - kell lezárni a tanulókat. 

A szakmai gyakorlatok értékelésének útmutatása a III. fejezetben található. 

A tanulmányi könyvet a képzés során a tanult tantárgyakról, azok óraszámairól, a letöltött 

gyakorlatokról és a tantárgyankénti érdemjegyekről félévenként kell kiállítani. 

6. A SZAKMAI VIZSGÁZTATÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 

6.1 A VIZSGA RÉSZEI 

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll. 

A vizsgarészek tantárgyai és időtartama: 

a., Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama 

Az írásbeli vizsga a Népjóléti Minisztérium által kiadott központi feladatlap megoldásából 

áll, mely felöleli kiemelten a Funkcionális anatómia, Kórtan-klinikai ismeretek,

16 

Műszerismeret, Felvételtechnika és Elektroklinikai ismeretek témaköreit, valamint a képzés 

során tanult tantárgyak témáit. 

A megoldások értékelése egységes /központi/ megoldókulcs alapján történik. 

A feladatmegoldásra 180 perc áll a tanulók rendelkezésére. 

b., A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama 

A szóbeli vizsgán a vizsgázók az alábbi tantárgyakból összeállított vizsgakérdésekre adnak 

feleletet: 

- Elektroklinikai ismeretek 

- Felvételtechnika 

- Funkcionális anatómia 

- Kórtan-klinikai ismeretek 

- Műszerismeret 

A szóbeli vizsga tételsorát a Népjóléti Minisztérium központilag adja ki. 

A kérdések megválaszolására összesen 25 perc áll a tanulók rendelkezésére. 

A szóbeli vizsgán a tantárgyanként adott feleletet 1-5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni. A 

tantárgyankénti érdemjegyek átlaga a szóbeli vizsga érdemjegye /...,61-től felfelé kell 

kerekíteni/. 

Amennyiben a szóbeli vizsga tantárgyainak bármelyike elégtelen, a vizsgázó szóbeli 

vizsgájának végső osztályzata is elégtelen. 

A szakmai elmélet végső eredményét /osztályzatát/ az írásbeli és szóbeli vizsgarészek átlag 

eredménye alapján kell megállapítani. Számtani középérték /...,5/ esetén a szóbeli vizsga 

osztályzata felé kell kerekíteni. Amennyiben az írásbeli vagy szóbeli vizsgarész elégtelen, 

átlag nem számítható. Az elégtelenre minősített vizsgarészt meg kell ismételni. 

c., Gyakorlati vizsga 

A gyakorlati vizsga két részből áll: 

1. Megelőző vizsgafeladat 

- 5 képzési napig tartó gyakorlaton 10 audiometriai illetve foniátriai - 

- 5 képzési napig tartó gyakorlaton 10 neurofiziológiai - 

- 5 képzési napig tartó gyakorlaton 10 szemészeti - 

vizsgálat önálló elvégzése és technikai értékelése. 

A vizsgázók teljesítményét orvos vagy oktató asszisztens ellenőrzi. 

A megelőző vizsgafeladat gyakorlata az V. félév lezárása után a szakmai gyakorlat terhére 

szervezhető olyan intézményben, ahol a vizsgázó az évközi gyakorlatait töltötte. A megelőző 

vizsgafeladat értékelése a többi gyakorlati osztályzattól független. 

A megelőző vizsgafeladat érdemjegyére a vizsgabizottság munkáját segítő orvos vagy oktató 

asszisztens tesz javaslatot. 

2. A vizsgabizottság előtt elvégzett feladat 

A vizsgabizottság előtt végzett feladat - kijelölt intézményben - audiometriai, 

neurofiziológiai, és szemészeti vizsgálat kivitelezése és technikai értékelése. 

A szakmai gyakorlati vizsga kérdéseit a szakmai vizsgát szervező intézmény állítja össze a 

szakképesítés követelménye és az adott napi betegforgalom figyelembe vételével.

17 

A tételsort a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetőjének javaslatára - a gyakorlati 

vizsga megkezdése előtt - a vizsgabizottság elnöke szakmai szervezetet képviselő 

vizsgabizottsági taggal egyetértésben hagyja jóvá. 

A szakmai-gyakorlati vizsga ajánlott témaköreit a III. fejezet tartalmazza. 

A vizsga értékelésének szempontjai: 

- munkaszervezés 

- a tevékenység kivitelezése 

- elméleti ismeretek alkalmazása 

- team-ben való munkavégzés képessége 

- kommunikációs tevékenység hatékonysága 

- dokumentációs tevékenység 

- munkaeszközök megválasztása, előkészítése, alkalmazása 

- az elvégzett vizsgálatok technikai értékelése 

- a felmerült hibák felismerése, elhárítása 

- biztonságos munkavégzés 

- higiénés szabályok betartása 

A vizsgázó gyakorlati teljesítményét a megelőző vizsgafeladatokra /elektrofiziológiai, 

audiometriai, szemészeti szakmaterületre/ külön-külön adott részjegyekből kialakított 

érdemjegy, valamint a vizsgabizottság előtt végzett feladat érdemjegye alapján kell értékelni. 

A vizsgabizottság előtt a 3 területen végzett gyakorlatot 1-5-ig terjedő osztályzattal kell 

értékelni. A 3 területen elért érdemjegyek átlaga a vizsgabizottság előtt végzett gyakorlat 

érdemjegye /...,61-től felfelé kell kerekíteni/. A gyakorlat végső osztályzatának kialakításánál 

a vizsgabizottság előtt nyújtott teljesítményt nagyobb súllyal kell számításba venni. 

Amennyiben a gyakorlati vizsgarész részfeladatainak bármelyike elégtelen, a vizsgázó 

gyakorlati vizsgájának végső osztályzata is elégtelen. Az ismételt vizsgán csak az elégtelenre 

minősített vizsgarészt kell megismételni. 

6.2 A SZAKMAI VIZSGÁRA JELENTKEZÉS FELTÉTELEI 

- szakképesítés központi programjában meghatározott szakmai gyakorlatok 

hiánytalan letöltése és annak igazolása a tanulmányi könyvben 

- gyakorlati követelmények teljesítése 

- a szakképesítés központi programjában meghatározott időtartamú 

elméleti képzés 

- a tanulmányi időszak eredményes osztályzattal való lezárása 

6.3 A SZAKMAI VIZSGA EGYES RÉSZEI ALÓLI FELMENTÉS 

FELTÉTELEI 

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a vizsga egyes részei 

alól felmentés a módosított 10/1993. /XII.30./ MÜM rendeletben foglaltakon túl a 

követelmények megváltozása miatt nem adható.

18 

7. EGYÉB FELTÉTELEK, INFORMÁCIÓK 

BESZÁMÍTHATÓ ELŐZETES TANULMÁNYOK 

A korábbi, és hitelesen igazolt egészségügyi szakképzésben folytatott tanulmányok 

elfogadásáról és a különbözeti vizsgáról - a tantervek követelményeinek összehasonlítása 

alapján - a szakmai vizsgát szervező intézet vezetője dönt. 

A KÖVETELMÉNYEK ALAPJÁN BESZÁMÍTHATÓ SZAKKÉPESÍTÉSEK 

- audiológiai asszisztens képesítés 

- EEG asszisztens képesítés 

- szemészeti asszisztens képesítés 

(A beszámítható szakképesítések figyelembe vételével szervezett képzési program 

ajánlott óratervét a III. fejezet tartalmazza.)

19 

II. Fejezet 

A SZAKMAI TANTÁRGYAK KÖZPONTI PROGRAMJA 

/Megjegyzés: az Ápolástan, szakápolástan, gondozás, a Funkcionális anatómia a 

Számítástechnika és Kommunikáció tantárgyak együtt tartalmazzák az elméleti és gyakorlati 

képzés célját, követelményét, a tantárgy kapcsolatát más tantárgyakkal, az értékelés módját 

és a tárgyi feltételeket/

20 

ÁPOLÁSTAN, SZAKÁPOLÁSTAN, GONDOZÁS 

TANTÁRGY KÖZPONTI PROGRAMJA 

1. A program célja 

Az ápolástan, szakápolástan gondozás elmélet-gyakorlat tantárgy oktatásának célja a 

betegápolás elméleti és gyakorlati alapjainak megtanítása és gyakoroltatása, a betegek, 

fogyatékosok alapvető ápolására, gondozására való felkészítés. Felkészíteni a tanulókat az 

asszisztens speciális szakápolástani feladataira valamint prevenciós és rehabilitációs 

tevékenység végzésére. 

2. A követelmények a program elvégzése után 

a tanuló legyen képes 

- az egészség és betegség egységes szemléletét alkalmazni 

- megfelelni az elektrofiziológiai asszisztenssel szembeni elvárásoknak, követelményeknek 

- a betegmegfigyelést önállóan elvégezni 

- a beteg-forgalommal, vizsgálati eredményekkel összefüggő adminisztratív és dokumentációs 

feladatokat elvégezni 

- a fertőtlenítő és sterilező eljárásokat ismerni és önállóan végezni 

- csoportosítani a gyógyszerformákat és beadási módjukat 

- gyógyszerelést végezni 

- előkészíteni és segédkezni injekciós beavatkozásoknál és infúzió bekötésénél 

- intramuszkularis és szubkután injekciót beadni 

- nyálkahártya érzéstelenítést elvégezni 

- a váladékokat felfogni, vizsgálatra küldeni 

- érzéstelenített beteget megfigyelni 

- eszméletlen beteget ápolni 

- az audiológiai, a neurofiziológiai és a szemészeti vizsgálókban a műszereket, eszközöet 

szakszerű alkalmazni 

- a higiénés szabályokat betartani 

- speciális elektrofiziológiai asszisztensi feladatokat elvégzni audiológián, neurológián és 

szemészeten 

- érzékszervi károsodott beteget ápolni, gondozni 

- a prevenció, a rehabilitáció és a gondozás speciális területein adódó feladatokat ellátni 

- a betegekkel megfelelő módon kommunikálni 

3. Tananyag 

I, II, III. félév 

elmélet: 101 óra 

gyakorlat: 126 óra

Ápolástan, szakápolástan, gondozás elmélet 

1. Az asszisztenssel szembeni elvárások, követelmények 

2. Ápolás, gondozás, rehabilitáció 

3. Ápolási modellek 

4. Ápolási folyamat elmélete 

5. Egészség-betegség fogalma 

6. Szükségletek rendszere 

- táplálkozás szükséglete 

- ürítés szükséglete 

- mozgás szükséglete 

- pihenés-alvás szükséglete 

- biztonság szükséglete 

- higiénés szükségletek 

- magasabb rendű szükségletek 

- elektrofiziológiai eljárások kapcsán felmerülő szükségletek 

7. A beteg megfigyelése 

- tünetekről általában 

- általános megfigyelés 

- tudat - magatartás 

- fájdalom 

- kardinális tünetek /hőmérséklet, pulzus, vérnyomás, légzés/ 

- pupillák megfigyelése 

- váladékok megfigyelése /köpet, hányadék, vizelet, széklet, 

sebváladék/ 

- a megfigyelés jelentősége az elektrofiziológiában 

8. Adminisztráció-dokumentáció 

- kórlap 

- lázlap 

- eredmény-kimutatási lapok, leletek 

- vizsgálat-kérő lapok 

- ápolási lap - nyilvántartás 

- gondozási lap 

9. Fertőtlenítés-sterilezés 

- a fertőtlenítés-sterilezés alapfogalmai 

- fertőtlenítés célja, módjai 

- sterilező eljárások 

- a steril munkavégzés követelményei 

- nozokomiális fertőzések megelőzése 

10. Gyógyszerelés 

- gyógyszerelés alapszabályai 

- gyógyszerformák 

- gyógyszerek alkalmazásának módjai 

- injekciózás, véna biztosítása 

- gyógyszeradagok kiszámítása 

21

11. Váladékok vétele, felfogása és vizsgálatra küldése 

- vér 

- vizelet 

- széklet 

- köpet 

- hányadék 

- egyéb testváladékok 

12. Érzéstelenítés 

- formái 

- megfigyelési feladatok 

13. Haldokló beteg ápolása, halottellátás 

- a haldoklás folyamata 

- a haldokló beteg ápolása, szükségleteinek kielégítése 

- a haldokló ellátásának etikai kérdései 

- a halott körüli teendők 

14. A fül-orr-gége betegek szakápolástana 

- a vizsgáló felszerelése, tisztántartása, 

- eszközök sterilezése és tárolása 

- a betegek megfelelő fogadása 

- a betegek előkészítése a vizsgálatokhoz 

- a beteg megfigyelése 

- alkalmazott gyógyszerek 

- fizikális gyógymódok, ingeráram alkalmazása 

- speciális fül-orr-gégészeti vizsgálatok 

- segédkezés idegentest eltávolításánál 

- segédkezés paracentézisnél - a váladék vizsgálatra küldése 

- cerumen eltávolítása 

- kötözések 

- endoszkópos vizsgálatokhoz való előkészítés, segédkezés 

- halláskárosodottak /siketek-nagyothallók/ prevenciós lehetőségei, 

gondozásuk, rehabilitációjuk 

- gégekanülös beteg ápolása, gondozása; ápoláslélektani feladatok 

- teendők szédülő beteg ellátása kapcsán 

15. Neurológiai szakápolástan 

- a laboratórium elhelyezése, berendezése, felszerelése 

- a beteg fogadása, speciális bánásmód 

- a beteg előkészítése és megfigyelése a vizsgálat alatt és után 

- konvulziók megfigyelése és ellátása 

- liquorvétel módjai, előkészítés, segédkezés 

- perifériás ideg-izom vizsgálatok 

- érzékszervi vizsgálatok 

- beteg-megfigyelés 

- tudat változások - beteg magatartásának megfigyelése 

- agresszív, zavart beteggel való bánásmód 

- eszméletlen beteg ápolása 

- bénult beteg ápolása, mozgatása 

- speciális dokumentáció vezetése 

22

23 

16. Szembetegek ápolása-gondozása 

- szemészeti vizsgáló helyiségek felszerelése, higiénéje 

- szemészetben alkalmazott eszközök és tisztántartásuk, tárolásuk 

- betegek fogadása, szükségleteinek kielégítése 

- a betegek vizsgálatokhoz, beavatkozásokhoz való előkészítése 

- vizsgálatok szembetegeknél 

- szemcseppek alkalmazása 

- szemkenőcsök alkalmazása 

- kötőhártya öblítés 

- szemkötések 

- kontakt lencse használatának megtanítása 

- érzéstelenített beteg megfigyelése, ellátása 

- prevenciós lehetőségek 

- rehabilitáció 

- gondozás lehetőségei 

- az asszisztens segítő tevékenysége a csökkentlátók és vakok 

életminőségének javításában; ápolás-lélektani feladatok 

- speciális dokumentáció a szemészeti rendelőben 

Ápolástan, szakápolástan gyakorlat 

1. Általános ápolástan 

- anamnézis felvétele audiológiai, neurológiai és szemészeti betegeknél 

- a beteg ágya, ágyazási módok gyermeknél, felnőttnél 

- a beteg /gyermek, felnőtt/ passzív és aktív mozgatása 

- a higiénés szükségletek kielégítése 

- kardinalis tünetek megfigyelése /hőmérséklet, pulzus, légzés, vérnyomás 

mérése/ gyermeknél, felnőttnél 

- lázlap és ápolási dokumentáció vezetése 

- a testváladékok megfigyelése: hányadék, köpet, vizelet, széklet, 

sebváladék 

- a betegmegfigyelés adminisztrációja, dokumentálása 

- előkészítés sterilezéshez, steril eszközök tárolása és szakszerű 

használata, 

- a gyógyszerek alkalmazásának módjai, 

- gyógyszerek bevitele gyermeknél, felnőttnél 

- a gyógyszeradagok kiszámítása 

- váladékok vétele, felfogása és vizsgálatra küldése 

- a felnőtt beteg elhelyezése, és a gyermek rögzítése a váladék vételéhez 

- véna biztosítása 

- eszméletlen beteg ápolása

24 

2. Szakápolástan 

2.1 Fül-orr-gége betegek szakápolástana 

- a fülészetben alkalmazott eszközök bemutatása, tisztántartása, 

fertőtlenítése, sterilezése, tárolása 

- a fülészeti vizsgálatoknál, kezeléseknél a betegek elhelyezése, 

rögzítése /gyermek, felnőtt/ 

- a fül megbetegedéseiben használt gyógyszerek előkészítése 

és alkalmazása 

- segédkezés idegentest eltávolításánál, paracentézisnél 

- a váladék vizsgálatra küldése 

- a cerumen eltávolításához előkészítés, kivitelezés 

- kötözések alkalmazása 

- gégekanülös beteg komplex ellátása 

- a gyógyászati segédeszközök alkalmazásának megtanítása 


2.2 Neurológiai betegek szakápolástana 

- előkészítés liquorvételhez, segédkezés a vizsgálatoknál 

- betegmegfigyelés és regisztrálás /vérnyomás, pulzus, pupilla, légzés, 

tudat, izomtónus/ 

- a beteg /gyermek, felnőtt/ rögzítése vizsgálatoknál 

- előkészítés speciális EEG és egyéb vizsgálatokhoz 

- elektródák felhelyezésének gyakorlása 

- perifériás ideg-izom vizsgálatok, érzékszervi vizsgálatok előkészítése 

- bénult beteg mozgatása 


2.3 Szemészeti betegek szakápolástana 

- a szemészetben alkalmazott eszközök bemutatása, tisztántartása, 

fertőtlenítése, sterilezése 

- a szemészeti vizsgálatoknál, kezeléseknél a betegek elhelyezése, 

rögzítése /felnőtt, gyermek/ 

- a szemészetben használt gyógyszerek előkészítése és alkalmazása 

- előkészítés és segédkezés speciális ambuláns beavatkozásoknál 

/felszínes idegentest eltávolítás, könnyutak átfecskendezése/ 

- előkészítés és segédkezés subconjunctivalis injekció adásánál 

- a kötőhártya öblítés előkészítése és végrehajtása 

- szemkötések alkalmazása 

- a gyógyászati segédeszközök alkalmazása 


4. A tantárgy kapcsolata más tantárgyakal 


Etika 





Jogi, egészségügyi szervezési 

és gazdasági ismeretek 


Mikrobiológia 

Munkavédelem 


Orvosi latin 

Pszichológia, mentálhigiéne

25 

5. Az értékelés módja 

Az I. és II. félév végén - évközi számonkérés /írásban, szóban, gyakorlatban/ alapján - 

konvencionális érdemjeggyel. A tanulók teljesítményének értékeléséhez minimum 3 

érdemjegy szükséges. 

A III. félév végén az ápolástan munkaközösség/szaktanárok által összeállított tételsor alapján 

szóban és gyakorlatban vizsgát tesznek a tanulók. A vizsga érdemjegyébe be kell számítani az 

évközi osztályzatokat is. 

6. Tárgyi feltételek 

Irodalom: 

- Gyakorlati ápolástan 

Jean Smith - Temple - Joyce Young Johnson 

Medicina 1997. 

- Belgyógyászati ápolástan 

Bonnie Allbangh 

Kathy V. Gettrust 

Medicina, 1997. 

- Mindennapos betegápolás I-II. 

M.E. Milliken - G. Campbell 

OOIIK, Bp. 1991. 

- Általános ápolástan-gondozástan 

Dr.Bokor Nándor 

Medicina, Bp. 1989. 

- Az ápolás elméleti és gyakorlati alapjai 

Patricia A Potter - Anne Griffin Perry 


- Gyermekápolástan 

Balogh László szerkesztésében 


- Kisklinikumi szakápolástan 

Dr.Sas Vilmos 


Eszközök: 

Elméleti oktatáshoz: 

- hagyományos tantermi felszerelés 

- audiovizuális eszközök 

Gyakorlati oktatáshoz: 

- ápolástani demonstrációs terem 

- betegágy és felszerelése, tartozékai, textíliák 

- szükségletek kielégítésének eszközei 

- a betegmegfigyelés kivitelezésének eszközei, nyomtatványok 

- a fertőtlenítés, sterilezés eszközei 

- váladékok felfogására, vételére szolgáló eszközök 

- a mindennapos beavatkozások eszközei 

- gyógyszerelés és injekciózás eszközei 

- kötszerek 

- fül-orr-gégészeti-neurológiai-szemészeti ápolási eszközök

26 

ELEKTROKLINIKAI ISMERETEK 



Az elektroklinikai ismeretek oktatásának célja megismertetni a tanulókkal az 

audiológiai, neurológiai, és szemészeti betegségek vizsgálatánál alkalmazott elektrofiziológiai 

jelenségek élettani alapjait, a regisztrált jelenségek, paraméterek fiziológiás formáit, ezek 

ismeretében az előforduló kórképek vizsgálatánál észlelhető kóros megnyilvánulásokat. 


a tanuló legyen képes: 

- felismerni a fiziológiás regiszrátumot, az előforduló fiziológiás változatokat, 

életkori, élettani állapottól függő jelenségeket 

- felismerni a kóros jelenségeket, azokat elkülöníteni a műterméktől 

- a kóros megnyilvánulások alapján következtetni a fennálló betegségekre és 

szükség esetén további, kiegészítő vizsgálatok elvégzésére, ajánlására 

3. Tananyag 

I, II, III, IV, V. félév 


I. félév kb. 34 óra 

1. Elektroklinikai ismeretek /Általános rész/ 

1.1 Az elektrofiziológia alapjai 

- elektrofiziológia szerepe 

- történeti áttekintés 

- fizikokémiai alapok 

- idegsejt szerkezete, működése, elektromos ingerületi folyamatok, ioneloszlás, 

ionvándorlás, passzív és aktív folyamatok, a nyugalmi és akciós potenciál, 

szinaptikus ingerület átvitel, EPSP, IPSP, transmitterek, modulátorok, 

ingerület terjedés 

1.2. Az izomműködés élettana 

- az izomrost szerkezete, működése 

- kontrakció, ingerület terjedés az izomban, erőkifejtés. A motoros egység, 

motoros rost regeneráció 

1.3. Az izomtevékenység elektromos jelenségei 

- nyugalmi tevékenység, spontán kisülések, insertios potenciál. Átmeneti és 

interferencia minta. Myogén és neurogén károsodás EMG képe 

- csoportos kisülések, myotoniás kisülés, a "jitter" 

- ingerléses myographia: repetitiv válasz 

- a neuromuscularis junctio és vizsgálata 

1.4 A perifériás ideg szerkezete, működési jellemzői, ingerület vezetési sebesség 

mérése /sensoros és motoros/

27 

1.5 Reflex jelenségek: M válasz, H reflex, F hullám, blink reflex 

1.6. A hallás élettana 

- akusztikus perceptio a cochleaban, akciós potenciálok keletkezése 

- hallóideg, hallópályák, hallókéreg működése 

1.7. A látás élettana 

- a fényérzékelés biokémiája, csapok és pálcikák transducer szerepe, világos 

és sötét adaptáció, az ingerület továbbítása az ideghártyában. A szem, mint 

elektromos dipol 

- elektromos változások az ideghártyában. /EOG, ERG/ 

1.8. Az elektroenkefalogram keletkezése. Történeti vonatkozások 

1.8.1 Dipol elmélet, generátorok, a subcorticális struktúrák hatása a corticális 

tevékenységre 

1.8.2 A felnőttkori fiziológiás agyi elektromos tevékenység /EEG/. 

Grafomorfológiai fogalmak, ritmus és tevékenység, a tevékenység reaktivitása, 

tér- és időbeli jellegzetességei. EEG típusok 

1.8.3 Kóros EEG nyilvánulások: hullámformák, komplexusok, minták 

1.8.4 A fiziológiás alvás EEG jelenségei: 

Az alvás élettani háttere, általános vátozások alvás alatt. Alvásfázis, 

alvásciklus 

1.8.5 Az EEG ontogenezise 

Intrauterin, koraszülött, csecsemő, kisgyermek, gyermek, serdülő, felnőtt és 

idős korban 

II. félév kb. 51 óra 

1.9.1 Kiváltott potenciálok. Történeti áttekintés 

- a módszer elektrofiziológiai alapja 

- a kiváltott potenciálok fajtái, osztályozási módjai 

- az egységes adatbázis jelentősége 

- a kiváltott válasz vizsgálatok előnyei, jelentősége 

1.9.2 Somatosensoros kiváltott válasz /SEP/ 

- morfologia, a komponensek elnevezése. Generátorok. 

- near field komponens fogalma 

- az alsó és felső végtagról kiváltott somatosensoros válaszok, 

és az un. dermatomalis SEP 

1.9.3 Akusztikus kiváltott válasz. /AEP/ 

- Az akusztikus kiváltott válasz időtartományai: 

az ingerlés módja, a latenia ideje. Hullámmorfológia, nomenklatura - 

- az otoacusticus emisso

28 

1.9.4 Vizuális kiváltott válasz. /VEP/ Nomenklatúra 

- a retinogram és a kortikalis válasz. 

- az ingerlés módjának, a szem adaptációs állapotának és a különböző 

válasz morfológiájának az összefüggései. /Sötét és világos adaptált 

retinogram, flash válasz, mintaváltásos válasz, intenzitás, kontraszt, 

szín és minta nagyságának jelentősége/ 

facialis 

1.9.5 Mágneses /transcranialis/ kiváltott motoros válasz /MEP/ 

- az elektromágneses ingerlés hatásmechanizmusa. 

- az ingerlés területe és az elvezetés helye felső-, alsó végtagi és 

válasznál 

- cervikalis, lumbalis és végtagi ingerlés 

2. Elektroklinikai ismeretek /Részletes rész/ 

A központi idegrendszer megbetegedései 

2.1. Epilepszia. Kóros EEG jelenségek és keletkezésük 

- az epilepsziás klinikai és elektrofiziológiai /EEG/ tünetek 

- az epilepsziák felosztása eredet és rohamtípusok szerint 

- az EEG szerepe az epilepsziás kórismézésnél /terhelések, lokalizatio, 

tipizálás/ és terápiájánál 

- epilepsziás szindrómák, elektroklinikai tünetegyüttesek 

2.2 Fejfájásos kórképek. 

- a fejfájások felosztása, terápiás lehetőségek 

- az EEG jelentősége a fejfájások diagnosztikájánál 

2.3 A cerebrovascularis megbetegedések 

- a circulatios zavarok oka, mechanizmusa, klinikai és elektrofiziológiai 

tünetei 

- ischaemiák, akut- és krónikus keringési zavarok, vertebro-basilaris keringési 

zavar 

- térfogaló vérzések klinikuma és elektrofiziológiai megnyilvánulásai 

2.4 Daganatos megbetegedések 

- az idegrendszeri daganatok felosztása 

- az agydaganat általános és regionális tünetei klinikai és elektrofiziológiai 

szempontból. 

- az postoperativ EEG és a tumor recidivájának EEG jelei 

- agydaganat a gyermekkorban 

2.5 Fejsérülések klinikuma és elektrofiziológiai tünetei 

- fedett és nyílt sérülések, traumás vérzések 

- liquorrhoea, abscessus 

- a posttraumás késői szövődmények tünetei, elektrofiziológiai 

megnyilvánulásai. /Epilepszia, fejfájás, atrophia, dementia, 

extrapyramidalis zavarok, személyiségváltozás/

29 

2.6 Gyulladásos megbetegedések 

- etiológiai felosztás 

- elektrofiziológiai jellegzetességek 

- periodikus kóros EEG jelek 

2.7 Degeneratív központi idegrendszeri kórképek 

- sclerosis multiplex, egyéb demyelinisatiok 

2.8 Az idegrendszeren kívüli megbetegedésekhez társuló elektrofiziológiai 

változások 

- endocrin kórképek 

- anyagcsere betegségek 

- toxikológia EEG vonatkozásai 

2.9 Izombetegségek klinikuma és elektrofiziológiája 

- neurogen paresis, myogen paresis 

- myasthenia, myotonia 

2.10 A gerincvelő megbetegedései, elektrofiziológiai tünetei 

- vascularis betegségek 

- daganatos betegségek 

- degenerativ folyamatok /discopathia/ 

- sérülések /commotio spinalis, csigolyatörések, traumás syringomyelia/ 

- fertőzéses megbetegedések; etiológiai felosztás, myelitis transversa, 

radiculomyelitis. 

- fejlődési rendellenességek 

2.11 A perifériás idegrendszer betegségei, azok elektrofiziológiai tünete 

- polyneuropathiak 

- perifériás idegbántalmak 

- vaszkularis tényezők 

- radiculopathia, neuropathia, traumás károsodás 

- alagut syndromák, TOS, plexuslaesiok. Perinatalis károsodás 

- fájdalom élettana és elektrofiziológiai vonatkozásai 

2.12 Az alvás zavarai 

- parasomniák, dyssomniák, alvási apnoe 

2.13 A tudat zavarainak elektrofiziologiája 

- az éberség és a tudatzavarok. A hypnoid tudatzavar és felosztásának 

lehetőségei, a coma skálák 

- eszméletvesztések és EEG. Collapsus, hypoglykaemia, extracerebralis 

eredetű eszméletvesztések, pszichogen rohamok 

- apalliumos syndroma, akineticus mutismus, locked in syndroma 

- az agyhalál. Fogalma, diagnosztikája. 

2.14 Pszichiátriai kórképeket kísérő elektrofiziológiai változások 

Organikus pszichosyndromák és EEG

30 

III. félév kb. 24 óra 

3. Audiológiai vonatkozású megbetegedések vizsgálata. 

3.1 Klasszikus hallásvizsgálatok /Beszéd, hangvilla/ 

3.2 Műszeres audiometria 

- szubjektív audiometria /küszöb, küszöb feletti, beszéduadiometria/ 

- objektív audiometria /ECoG, BERA, MLR, CERA, impedancia, otoacusticus 

emissio/ 

- gyermekek hallásvizsgálata, szűrővizsgálatok 

- centrális hallászavarok audiometriai vizsgálata 

3.3 Halláskárosodással járó kórképek vizsgálata 

- vezetéses típusú halláskárosodás. Jellemzői, előfordulása /külső-, 

középfül megbetegedései, orr-garat megbetegedései, fülkürt betegségei/ 

- idegi típusú halláskárosodás. Jellemzői, előfordulása /veleszületett, 

szerzett, helye: cochlaeris és tetrocochlearis/ 

- kombinált típusú halláskárosodás. Jellemzői, előfordulása 

3.4 A hangképzés és beszédzavar műszeres vizsgálata /Stroboszkópia, sonográfia/ 

3.5 Az egyensúlyszerv vizsgálata 

- spontán tünetek, helyzeti ingerlés 

- szubjektív módszerek /kaloriás és forgatásos ingerlés/ 

- objektív módszerek /kaloriás vizsgálat és forgatásos vizsgálat 

elektronystagmografiával, fotoelektronystagmografiával/ 

- kraniokorpografia jelentősége 

IV. félév kb. 51 óra 

4. Szemészeti megbetegedések elektrofiziológiai jellegzetességei 

4.1 Az ideghártya megbetegedései /öröklött és szerzett/ 

4.2 A látóideg és látópálya betegségei: akut látóideg gyulladás, atrophia 

Retrochiasmalis folyamatok 

4.3 Elektrofiziológiai vizsgálatok: ERG, PERG, EOG, VEP, PVEP 

4.4 Angiográfiával kimutatható szemészeti betegségek: vascularis laesiok, a 

papilla betegségei, a macula lutea betegségei, daganatok 

4.5 Echografiával kimutatható szemészeti betegségek 

- a szemgolyó és az orbita ultrahang anatómiája, daganatok, leukocoria, 

vitreoretinalis betegségek, sérülések, idegentestek

31 

- az orbita és szem ereinek, az extracranialis erek ultrahang vizsgálata 

/szinkódolt és duplex Doppler ultrahang vizsgálat; ultrahang angiografia power 

Doppler/; color velocitiy imaging és CVI-fluometria 

V. félév kb. 34 óra 

5. Bioelektromos változások mennyiségi értékelése 

5.1 A quantitativ EEG /QEEG/ és a mapping fogalma, célja, felhasználási területe. 

- frekvencia spectrum map. 

- amplitudo spectrum map. 

- teljesítmény spectrum map. 

- a koherencia fogalma és értelmezése 

- speciális mapping lehetőségek 

5.2 A regisztrátum technikai leírása, leletszerkesztés 

- a klasszikus EEG lelet, tartalmi és formai követelményei 

- a kiváltott válasz lelet általában és speciális /neuroglógiai, szemészeti, 

audiológiai/ szempontok szerint 

- a hypnogram, lényege, elkészítési elve 

4. A tantárgy témáinak kapcsolata más tárgyakkal 

Ápolástan, szakápolástan, gondozás 



Kórtani-klinikai ismeretek 




Az I., III., IV. félév végén évközi számonkérés alapján konvencionális érdemjegyekkel. A 

tanulók teljesítményének értékeléséhez minimum 3 jegy szükséges. 

A II. félév végén a szaktanár által összeállított tételsor alapján szóbeli, az V. félév végén 

írásbeli vizsgát tesznek a tanulók. 

A vizsga érdemjegyébe be kell számítani az évközi osztályzatokat is. 


Irodalom: 

- EEG asszisztensi tananyag 

szerkesztette: dr.Rajna Péter 

Szoc. és Eü. Min. 1989. 

- EEG diagnosztika I. OTKI jegyzet 

szerkesztette: dr.Halász-Dr.Walsa 

Bp. 1984. 

- EEG diagnosztika II. OTKI jegyzet 

szerkesztette: dr.Halász-dr.Walsa 

Bp. 1987. 

- A modern klinikai elektromyographia és 

elektroneurographia alapja

32 

Komár-Kiss, Interagent Kft. 1990. 

ISN 9630289164 

- Epilepszia 

dr.Halász-dr.Rajna 

Innomark, 1990. ISBN 963027510 4 

- Szemészeti elektrofiziológiai vizsgálatok - Jegyzet 

dr.Janáky-dr.Benedek-Szent-Györgyi Albert 

Orvostudományi Egyetem Szeged 

- Szemészeti elektrofiziológiai vizsgálat 

Újabb eredmények a szemészetben 

dr.Janáky Márta-dr.Benedek György 

OSZI Füzet, 1996. (114-141. old.) 

Eszközök: 

Hagyományos tanterem audiovizuális eszközökkel felszerelve

33 

ETIKA 



Az etika tantárgy tanításának célja, az etika általános alapjainak megismertetése, az 

etikai értékrendek bemutatása. Megismertetni a tanulókkal az etikai alapelvek alkalmazásának 

problémáit a gyógyító-megelőző és egészségfejlesztő tevékenységben. 



- az etikai alapfogalmakat meghatározni 

- az etikai normák jelentőségét megfogalmazni az egyén és a közösség életében 

- az etikai értékrendeket történetiségében áttekinteni 

- megérteni és elfogadni az erkölcs személyiségformáló szerepét és fontosságát 

- megfelelni a szakmai etikai követelményeknek 

- etikusan viselkedni az orvos-asszisztens-beteg kapcsolatban 

3. Tananyag 

V. félév 

Összesen 34 óra 

1. Bevezetés az etikába 

- alapfogalmak /a morál, az erkölcs, erény, erkölcsi ismeretek, jó és rossz, 

van és kell, szabadság és felelősség/ 

- az erkölcs kettős természete /közösségi-egyéni/ 

- erkölcsi rendszerek 

- az erkölcs személyiségformáló hatása 

2. Etikai értékrendek rövid történeti áttekintése 

- Erkölcsi normák: 

- az ókorban 

- középkorban 

- a reneszánsz és felvilágosodás etikája 

- polgári etikák 

- korunk erkölcsi dilemmái 

3. Szakmai etikai ismeretek 

- szakmai etikai követelmények meghatározása 

- a munkahelyi közösség etikai kérdései 

- orvos - elektrofiziológiai asszisztens - beteg etikája 

- a kompetencia határok értelmezése a beteg tájékoztatásában és 

felvilágosításában 

- a titoktartási követelmény; a beteg adatainak védelme 

- szakmai etikai kódex

34 

4. Az élet tiszteletének etikai problémái a mai orvoslásban: 

- az egyéni élet tisztelete és az emberi faj egészségének védelme 

- a beteg ember, a krónikus betegségben szenvedő ember, a hátrányos 

helyzetű /fogyatékos/ ember és gyógyíthatatlan betegségben szenvedő 

ember életének tisztelete. Az életminőség problémája 

- az eugénika és a rasszizmus problémája. A genetikai diagnózis és 

manipuláció etikai kérdései 

- az emberi szaporodás bioetikai kérdései: asszisztált reproduktív 

technikák, terhesség-megszakítás, fogamzásgátlás etikai vonatkozásai 

- embereken és állatokon végezett kísérletek etikai feltételei 

A kutatásetikai bizottságok szerepe 

- a halál és a haldoklás etikai vonatkozásai. Eutanázia. Öngyilkosság. 

Az agyhalál fogalma körüli etikai viták 

5. A gyógyító-megelőző tevékenységet végző különböző végzettségű és 

kompetenciájú személyek együttműködésének etikai kérdései 

- alá- és fölérendeltségi viszonyok az egészségügyben. Demokratikus 

vezetés, engedelmesség és fegyelem. Lelkiismereti szabadság az egészségügyi 

munkában. Az egészségügyi dolgozó sztrájkja etikai szemszögből. 

- az együttműködés feltételei és etikai kérdései. Az együttes tevékenység 

és a személyes felelősség 

- az elektrofiziológiai asszisztens önálló tevékenységének etikai vonatkozásai 

4. A tantárgy kapcsolata más tantárgyakkal 

Ápolástan-szakápolástan, gondozás 







Folyamatos évközi számonkérés. 

V. félév végén írásbeli vizsga alapján konvencionális érdemjegyekkel való értékelés. 

A félévi záró osztályzatba be kell számítani az évközi osztályzatokat is. 


Irodalom: 

- Egészségügyi etika 

dr.Blasszauer Béla 

Egyetemi jegyzet Pécs, 1991. 

- Etika az ápolásban 

Benjamin Curtis 

Népjóléti Minisztérium Bp. 1991. 

- Egészségügyi etika, ápolásetika Bp. 1992. 

- Erkölcstani vázlatok - Tankönyv-pótló jegyzet 

IKVA 1994.

35 

- Orvosetika 

Blasszauer Béla 

Medicina Bp. 1995. 

- Etika az egészségügyben 

Gárdai Miklós 

OTE Eü. Főisk. Kar Bp. 1992. 

- Általános etika 

Heller Ágnes 

Cserépfalvi Bp. 1994. 

- Morálfilozófia 

Heller Ágnes 

Cserépfalvi Bp. 1996. 

- Út, igazság, élet - Katolikus erkölcstan 

Kövér Alajos 

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bp. 1995. 

- Etikai Kódex 

- a "Nővér" folyóirat, szakcikkek 

- Helsinkii Deklaráció (1975, 1983.) 

Eszközök: 

- esetmegbeszéléshez: VIDEO

36 

FELVÉTELTECHNIKA 



A felvételtechnika oktatásának célja, hogy a tanuló megismerje az audiológiai, 

neurológiai, és szemészeti megbetegedések vizsgálatánál alkalmazott elektrofiziológiai 

vizsgálati eljárások technikájának elméleti hátterét. Célja továbbá, hogy ennek ismeretében a 

tanuló elsajátítsa a vizsgálatok gyakorlati kivitelezését, és a megjelölt szakterületek 

vizsgálatait biztonsággal, hibátlanul végezze. 


a tanuló legyen képes mindhárom szakterületen: 

- önállóan, kompetenciájának megfelelően műszeres vizsgálatokat végezni, 

regisztrátumokat készíteni /EEG, EMG, ENG, EOG, ERG,/ 

- a regisztrálást zavaró hibákat felismerni, elhárítani 

- felvétel közben a műszerparamétereket célszerűen megválasztani, módosítani 

- laboratóriumi rutin vizsgálatokat lebonyolítani 

- laboratóriumon kívüli /kórterem, őrző, stb./ vizsgálatokat lebonyolítani 

- quantitativ értékelést előkészíteni, egyszerűbb értékelést elvégezni 

- az elvégzett vizsgálatot dokumentálni /technikai leírás/ 

- felületi elektródákkal szenzoros és motoros perifériás idegvezetési sebességet 

meghatározni 

- az orvos által végzett vizsgálatoknál segédkezni, a szükséges előkészületeket, 

beteg-előkészítést elvégezni 

3. Tananyag 

II, III. félév 


II. félév kb. 34 óra 

1. Elektroencephalographia 

Elektródfajták, felhelyezés és rögzítési módok 

Elektródlokalizatió, a 10-20 rendszer 

Elvezetéskombinációk, kialakítási elvük 

Polygraphiás elvezetésmódok 

Az EEG felvétel készítésének menete, az EEG felvétel környezeti feltételei, a 

regisztrálási paraméterek jelentősége, változtatásuk hatása a regisztrátumra. Technikai és 

biológiai műtermékek, azok elhárítása. Az EEG jelenségek lokalizációjának elméleti alapjai. 

A lokalizáció lehetőségei különböző elvezetési módoknál, az elvezetéskombinációk előnyeihátrányai. 

Terhelési eljárások. EEG készítés laboratóriumon kívül, különleges technikák.

37 

2. Elektromyográfia 

Elektródfajták, azok alkalmazási területei. Elektródok felhelyezése vezetési sebesség 

mérésnél. Teendők nem felületi elektróddal történő vizsgálatnál. Motoros- és sensoros-ideg 

vezetési sebesség mérés, regisztrálási és ingerlési helyek az alsó és felső végtagon. Technikai 

és biológiai műtermékek, azok elhárítása. Egyéb vizsgálatok felületi elektróddal: F-hullám, 

H-válasz, repetitiv ingerlés, ütköztetéses technika. 

3. Kiváltott válaszok 

Elektródok helyének megválasztása, a felhelyezés, és ellenállás jelentősége. A 

vizsgálat környezeti feltételei. A kiváltott válaszok fajtái, felosztásuk a kiváltó inger szerint. 

3.1 A szomatoszenzoros kiváltott válasz elvezetésének helyei. Kephalicus és 

nonkephalicus referens elektród jelentősége. Regisztrálási paraméterek alsó- és felsővégtagi 

ingerlésnél. 

Ingerlési pontok, ingerparaméterek. Technikai és biológiai műtermékek, azok elhárítása. 

3.2 Akusztikus kiváltott válasz, elvezetési helyek. Referens, és aktív elektród 

helyének megválasztása. Ingerparaméterek, modalitás, intenzitás, a küszöberősség. Ingerlési 

frekvencia korai, közép- és késői válasznál, 40 Hz sinusos ingerlés. 

A regisztrálás paraméterei különböző ingerlési formánál, illetve különböző latenciájú 

válasznál. Küszöbérték SPL-ban, maszkolás, szubjektív küszöb /HL/, fejhallgatón át és 

intrameatalis ingerlés. Technikai és biológiai műtermékek, azok elhárítása. 

3.3 Vizuális kiváltott válasz, elvezetési helyek /retina, scalp/. Elektródelhelyezés 

szabályai a retinogram /ERG/ regisztrálásnál. Elektródelhelyezés a scalpon. Simultan 

elvezetés. 

A vizuális ingerlés módja: flash, mintaváltás, mintamegvilágítás. Regisztrálási paraméterek. 

Vizuális inger jellemzői: fényesség, kontraszt, mintajel nagysága. 

Ingerlés formái: binocularis és monoculáris ingerlés, teljes-, fél- és quadrans látótér ingerlés. 

A retinális potenciálok /ERG/ formái: sötét és világos adaptált, mintaváltásos, oszcillatorikus 

potenciál, korai receptiv potentiál. Technikai és biológiai műtermékek, azok elhárítása. EOG 

felvétel technikája. 

3.4 Mágneses ingerléses válaszok. Regisztráló elektródok elhelyezése. A mágneses 

ingerlő elhelyezése. Regisztrálási és ingerlési paraméterek. Műszerkonfiguráció. Technikai és 

biológiai műtermékek, azok elhárítása. 

III. félév kb. 24 óra 

4. Nem bioelektromos regisztráláson alapuló vizsgáló eljárások 

4.1 Automata perimetria. Kinetikus és statikus perimetria. A vizsgáló jel 

fénysűrűsége, a kontrasztjelenség. A háttér fénysűrűsége. Az automata periméter 

felépítése: ingerlő és regisztráló. Vizsgáló programok. Az eredmények statisztikai 

feldolgozása, számítógépes tárolása. A látótérindexek meghatározása.

38 

4.2 Elektrotonometria és elektrotonográfia 

A szemnyomás, a normális szemnyomást fenntartó tényezők. A csarnokvíz termelése, 

összetétele, elfolyása. Az emelkedett szemnyomás és következményei. A szemnyomás 

mérése: impressziós és applanációs tonometria mérési elve. A szemburok rigiditása. Az 

elektrotonométer működési elve, felépítése /mérőfej, regisztráló és kijelző/. Az 

elektrotonogram jellemzői. Artefactumok. Elfolyási koefficiens /"C" érték/, elfolyási szám 

/"P/C" érték/ számítása az elektrotonogramból, leolvasása az impressziós tonométer digitális 

kijelzőjéről. Az adatok digitális tárolása. 

4.3 Ophthalmodynamometria 

Az artéria carotis interna et externa-circulus Willisii-a. ophthalmica rendszer élettana 

és kórtana. A vérnyomásmérés elve /Riva-Rocci/. Vérnyomás értékek /systoles-diastolesszámított 

középnyomás/. Az indentációs és szívóharangos mérőműszer felépítése és 

kalibrálása. A mért értékek számítása, az ophthalmo-brachialis vérnyomás viszony. A 

oculocardiális és oculovascularis reflex, jelentősége ophthalmodynamometriás mérés közben. 

4.4 Szemészeti ultrahangvizsgálatok 

Fizikai alapismeretek: hang-ultrahang terjedése, frekvencia és felbontó képesség, 

elnyelődés - szóródás - reflexió. Ultrahang vizsgálati módok: A, B, A/B, C és M-scan. 

Doppler ultrahang: transcranialis, duplex, színkódolt /color velocity imaging/. Az ultrahang 

vizsgáló készülékek felépítése, működése, tartozékai, egyéb kellékek. Az ultrahang vizsgálat 

menete: előkészület, teendők a vizsgálat alatt és vizsgálat után. Műtermékek, alapvető 

hibaelhárítás. A műlencsetervezés elmélete, kivitelezése: keratometria, a bulbushossz 

ultrahangos mérése, számítások. Speciális UH módszerek: pachymetria, UHbiomikroszkópia. 

Ultrahang-keringésvizsgálatok: transcranialis Doppler, duplex Doppler, 

színkódolt Doppler, power Doppler, color velocitiy imaging. 

4.5 Szemészeti angiográfia 

Az angiográfia, mint klinikai vizsgálómódszer. Fizikai alapismeretek: lumineszcencia, 

fluoreszcencia, foszforeszcencia. Kontrasztanyagok: kémiai és farmakológiai tulajdonságaik, 

sorsuk a véráramban, kiválasztódás. 

Mellékhatások, dózisok. 

Szemészeti angiográfiás készülékek felépítése, működése, funduskamerák, digitális 

funduskamerák, video-angiográfiás készülékek, Scanning Laser Oftalmoszkóp. Az 

angiográfiás vizsgálat menete: speciális anamnézis, technikai előkészületek, a beteg 

előkészítése, a vizsgálat menete, teendők a vizsgálat alatt. Teendő a vizsgálat után. 

Speciális anatómiai és fiziológiai ismeretek 

Szövődmények, felismerésük és teendők. A fluoreszcein angiogram és értékelése. Az 

indocyaninzöld angiogram. A fluoreszcein és indocyaninzöld angiográfia összehasonlítása, 

előnyeik és hátrányaik. 

4.6 Látásélesség vizsgálata 

Formalátás. Látószög. Szem fénytörő közegek törőereje. Alkalmazkodás /akkommodáció/. 

Öregszeműség /presbyopia/. Fénytörési hibák.

39 

4.7 Audiometriai vizsgálatok, azok feltételei 

Klasszikus hallásvizsgálatok. Audiometria formái: szubjektív, gyermekkorban a 

hallási magatartás megfigyelése, vobuláló hang, tiszta hangokkal, beszéddel. 

Az objektív audiometria elvi alapjai: akusztikus impedancia, otoacusticus emissio, acusticus 

kiváltott válaszok: ECoG, BERA, MLR, CERA. 

Az egyensúlyzavar vizsgálata. Nystagmográfia, ENG, PENG, forgatásos vizsgálat. A 

hangképzés vizsgálata, stroboscopia. 




Kórtani-klinikai ismeretek 

Munkavédelem 




A II. félév végén évközi számonkérés alapján konvencionális érdemjegyekkel. A 

tanulók teljesítményének értékeléséhez minimum három jegy szükséges. 

A III. félév végén szóbeli vizsga a szaktanár által összeállított tételsor alapján. A vizsga 

érdemjegyébe be kell számítani az évközi osztályzatokat is. 


Irodalom: 

Eszközök: 

- Szemészeti elektrophysiolóigai vizsgálat. Újabb eredmények a 

szemészetben 

dr.Janáky Márta-dr.Benedek György 

OSZI füzet, 1996. /114-141. o./ 

- Szemészeti elektrofiziológai vizsgálatok - Jegyzet 

dr.Janáky Márta-Dr.Benedek György 

- A glaukomás beteg vizsgálata 

Follmann Piroska 

Medicina 1981. Bp. 

- A computeres perimetriáról. Újabb eredmények a szemészetben 

Győry József 

OSZI Füzet, 1990/I. (5-39. old.) 

- Szemészeti ultrahangdiagnosztika 

Németh János 

Nyctalus Orvosi Kiadó, Bp. 1996. 

- A fluoreszcein, angiográfia indikációja és technikai feltételei 

Újabb eredmények a szemészetben 

Deák György 

OSZI füzet 1996. /105-111. o./ 

- Audiológia 

dr.Pytel József 

Viktória kiadó - Pécs 1996. 

Hagyományos tanterem audiovizuális eszközökkel. A különféle 

felvételhez kapcsolódó eszközök, demonstrációs műszerek.

40 

FUNKCIONÁLIS ANATÓMIA 



A funkcionális anatómia tanításának célja, hogy a tanulókkal megismertesse az emberi 

szervezet felépítését, egységeit, és azok működését. 

A gyakorlaton demonstrációval, és bonctermi körülmények között, kiscsoportos foglalkozás 

keretében ismertesse meg a tanulókkal az emberi test felépítését 

2. A követelmények, a program elvégzése után 


- az emberi szervezet felépítését és sajátosságait leírni 

- az emberi test szerveit, szervrendszereit jellemzni 

- a szervek, szervrendszerek működését, és a szervrendszerek 

közötti kölcsönhatásokat leírni 

- a perifériás és központi idegrendszer, a halló- és látórendszer 

szerkezetét és egységes működését felvázolni 

3. Tananyag 

I. félév 

elmélet: 

gyakorlat: 

85 óra 

34 óra 

Funkcionális anatómia elmélet 

1. Bevezetés 

2. Az emberi test felépítése, fő részei, síkok és irányok 

3. Mozgásszervek: általános csont- és ízülettan 

4. A felső végtag csontjai és ízületei 

5. Az alsó végtag csontjai és ízületei 

6. A törzs csontjai és ízületei 

7. Az arckoponya csontjai 

8. Az agykoponya csontjai 

9. A mikroszkóp használata, általános sejttan 

10. Csont, porc és csontosodás mikroszkópiája 

11. Koponya egészben, magzati koponya 

12. Általános izomtan; a felső végtag izmai 

13. A törzs izmai 

14. Az alsó végtag izmai 

15. A fej- és nyakizmok 

16. Általános fejlődéstan: megtermékenyítés, beágyazódás, csíralemezek

41 

17. Csíralemezek származékai 

18. Az intrauterin élet szakaszai, a magzati keringés 

19. A köldökzsinór és a placenta szövettana 

20. A szív helyzete, szívburok 

21. A szív üregrendszere 

22. A szív erei és ingervezető rendszere 

23. A szív működése 

24. A kis- és nagyvérkör erei 

25. A végtagok erei 

26. Az orrüreg és az orrmelléküregek 

27. A gége és a hangképzés 

28. A nyirokszervek anatómiája és szövettana 

29. A vér, a vérképzés és a véralvadás 

30. A tüdő és a pleura 

31. A légzés mechanizmusa, szabályozása 

32. A mediasztinum 

33. A szájüreg, a fogak és a nyálmirigyek 

34. A garat, a nyelőcső és a gyomor 

35. A vékonybelek és az emésztőmirigyek 

36. A vastagbél és a hashártya 

37. Az emésztés és a felszívódás 

38. A gége és a tüdő mikroszkópos szerkezete 

39. Az emésztőrendszer mikroszkópos szerkezete 

40. A vizeletkiválasztó- és elvezető rendszer 

41. A férfi nemi szervek 

42. A női nemi szervek 

43. Az idegrendszer felosztása és részei 

44. A neuron működésének alapjai 

45. A gerincvelő makroszkópiája 

46. A gerincvelő saját- és idegen-reflexei 

47. A vegetatív reflexív 

48. Az endokrin mirigyek anatómiája és szövettana I. 

49. Az endokrin mirigyek anatómiája és szövettana II. 

50. Az agyvelő mikroszkópiája, burkai és vérellátása 

51. Az agytörzs, a kisagy és a köztiagy 

52. A nagyféltekék és az agykéreg 

53. A kamrarendszer és a liquorkeringés 

54. A törzsdúcok és az extrapyramidális rendszer 

55. A pyramispálya 

56. Az érző pályarendszerek 

57. A magasabb idegműködés, a limbikus rendszer 

58. A központi idegrendszer szövettana I. 

59. A központi idegrendszer szövettana II. 

60. Az agyidegek I. 

61. Az agyidegek II. 

62. A gerincvelői idegek I. 

63. A gerincvelői idegek II. 

64. A vegetatív idegrendszer 

65. Az izomszövet mikroszkópos szerkezete 

66. A külső és a középfül 

67. A belső fül I.

42 

68. A belső fül II. 

69. A perifériás idegrendszer szövettana 

70. A cochlea szöveti szerkezete 

71. A hallószerv működése, a hallópálya 

72. Az egyensúlyozószerv működése 

73. A szemgolyó felépítése és működése 

74. A szemfenék és a retina 

75. A szemizmok, a szem érző és mozgató beidegzése 

76. A szem védőkészülékei, a könnyszervek 

77. A látópálya és a pupillareakciók 

78. A szem mikroszkópos szerkezete I. 

79. A szem mikroszkópos szerkezete II. 

80. A szagló- és ízlelőszerv 

81. A bőr és a tapintás 

82. A bőr függelékei 

FUNKCIONÁLIS ANATÓMIA GYAKORLAT 

1. Csontváz /koponya nélkül/, csonttálca, ízületek 

2. Csontos koponya 

3. Végtagizmok 

4. Fej-, nyakizmok, a törzs izmai 

5. Szív 

6. Fej, gége, tüdő 

7. Nyaki komplexum 

8. Zsigeri komplexum és törzs /torzó/ 

9. Vese, nemi szervek 

10. Teljes tetem 

11. Agy 

12. Agy, agyboncolás bemutatása 

13. Fej /idegek/, torzó 

14. Fej /os temporale/, torzó 

15. Fej /orbita/ 

16. Fej, szem, szemboncolás bemutatása 






Mikrobiológia - általános járványtan 

Orvosi latin

43 


Évközben rendszeres számonkérés. Az I. félév végén a szaktanár által összeállított 

tételsor alapján szóbeli vizsga, konvencionális érdemjegyekkel. A záróvizsga érdemjegyébe 

be kell számítani az évközi osztályzatokat. 


Irodalom: 

Eszközök: 

- Az ember szerkezete /Jegyzet/ 

Vigh Béla 

- Anatómia-élettan 

Mándi Barnabás 


- Anatómia-élettan 

Donáth Tibor 


- Élettan-kórélettan 

Ormai Sándor 

Semmelweis Bp. 1993. 

- Anatómia Atlasz 

Donáth Tibor 


- Az ember anatómiájának atlasza 1-3. 

dr.Kiss Ferenc-Szentágothai János 

Akadémia-Medicina Bp. 

- A humán anatómia színes atlasza 

R.M.H. McMinn 

R.T. Hutchings 

J. Pegington 

P.H. Abrahams 


- csontváz, csontok 

- emberi torzó /szétszedhető/ 

- fali táblák 

- anatómiai makettek, modellek 

- anatómia diasorozat 

- fóliakép sorozat 

- videofilm sorozat 

- mikroszkóp 

- sejttani, szövettani metszetsorozat

44 

GYÓGYSZERISMERET 



A gyógyszerismeret tanításának célja, hogy a tanulók képet kapjanak a gyógyszerek 

hatásmechanizmusáról, a szervezetben történő biokémiai folyamatokról. A fontos hatástani 

csoportok bemutatása, különös tekintettel az audiológiában, neurológiában, szemészetben 

leggyakrabban alkalmazott készítményekre. 



- a gyógyszerek főbb hatástani csoportjait ismertetni 

- a munkája során alkalmazott gyógyszerek hatását ismerni/ismertetni 

- gyógyszeradagokat kiszámítani 

3. Tananyag 

III. félév 


1. Kémiai ismeretek: 

- periódusos rendszer 

- szervetlen kémia: 

- nemesfém elemek és vegyületeik 

- fémes elemek és vegyületeik 

- kémiai reakciók 

- elektrokémia 

- szerves kémia: 

- nyiltláncú vegyületek 

- zártláncú vegyületek 

2. Általános gyógyszertan 

- a gyógyszertan tárgya és fejlődésének rövid áttekintése 

- a gyógyszertan és tudományágai 

- a gyógyszeres terápia fejlődése 

- kísérletes farmakológia 

- a gyógyszer fogalma, elnevezése, hatáserősség-jelzés 

- a gyógyszerek hatása /receptorelmélet/ 

- gyógyszeradagok

45 

3. A gyógyszerek sorsa a szervezetben: 

- a gyógyszerek bevitele és felszívódása 

- a gyógyszerek eloszlása 

- a gyógyszerek átalakulása 

- a gyógyszerek kiürülése 

- a gyógyszerek felhalmozódása a szervezetben 

- a gyógyszerek mellékhatásai 

4. Gyógyszerhatást befolyásoló tényezők: 

- életkor 

- betegség 

- táplálkozás 

- genetikai tényezők 

- a gyógyszerhatás időszakos ingadozása /kronofarmakológia/ 

- gyógyszerérzékenység csökkenés /tolerancia/ 

- gyógyszerfüggőség /dependencia/, habituáció és addikció 

- placebo 

5. Gyógyszerformák 

6. Gyógyszerek tárolása, eltartása 

7. Gyógyszerek rendelése, gyógyszerkiadás 

8. Alkalmazott gyógyszerismeret: 

- hatásmód, indikáció, adagolás 

- fájdalom-, és lázcsillapítók 

- helyi érzéstelenítők 

- a vegetatív idegrendszerre ható gyógyszerek 

- epilepszia elleni gyógyszerek 

- az agyi elektromos tevékenységet befolyásoló gyógyszerek 

- elsősegélynél alkalmazott gyógyszerek /collapsus, allergiás reactio, 

- hypoglykaemia, epilepsia, asthma cardiale és bronchiale/ 

- antibiotikumok 

4. A tantárgy kapcsolata más tantárgyakal 




Jogi, egészségügyi szervezési 



Mikrobiológia - általános járványtan 

Munkavédelem 


A III. félév végén írásbeli vizsga a szaktanár által összeállított feladatokból.

46 


Irodalom: 

Eszközök: 

- Gyógyszertan 

dr.Knoll József 


- Gyógyszertan 

dr.Szekeres Ferenc 


- Gyógyszerrendelés 

dr.Issekutz Béla-dr.Issekutz Lívia 


- Útmutató a gyógyszerkészítmények rendelésére 

Medicina 1988. 

Hagyományos tanterem audiovizuális eszközökkel.

47 

IDEGEN NYELV /ANGOL/ 



Az angol nyelv /pontosabban: az orvosi angol nyelv/ tanításának célja, hogy a klinikai 

elektrofiziológiai asszisztens a köznapi és a klinikai nyelvhasználatban alapfokon képes 

legyen beszédértésre, beszédre, írott szöveg értésére és kisebb mértékben önálló fogalmazásra 

angol nyelven. 

2. Követelmények a program elvégzése után 


- kommunikálni egyszerűbb /rövid mondatokból álló/ köznapi és szakmai 

beszédhelyzetekben 

- megérteni a köznapi és szakmai informatív jellegű szövegeket /pl. tájékoztatókat, 

útbaigazításokat, feliratokat, jelzőtáblákat, űrlapokat, kérdőíveket, leveleket/ és a 

munkakörével kapcsolatos klinikai szakmai szövegeket /pl. a beteg állapotáról, a 

vizsgálat eredményéről, a kezelés elvégzésének módjáról/ szótár segítsége nélkül 

- megérteni az egyéb szakmai közleményeket /pl. tankönyvekben, szaklapokban, 

dokumentációban/ szótár segítségével 

- rövid levelet írni és ilyenre válaszolni 

3. Tananyag 

I., II., III., IV., V. félév 


1. Nyelvtani téma 

ABC, spelling, hangok kiejtése, redukált kiejtés, fonetikai átírás; szóhangsúly, 

mondathangsúly; az írásjelek használata 

Társalgás+nyelvi funkciók 

You and your family, Your home, Funkc.: Greeting formally and informally 

2. Nyelvi téma 

A főnevek többes száma; névelők; számok; a "VAN" ige; Which one; - That one; 

Milyen /What-What like/ 


Talking about a picture, Funkc.: Describing people, places, houses, objects

48 


Helykifejezések /Hol - Hova - Honnan/ /at-in-on/; It is - there is, Tő- és 

sorszámnevek /How many - How much/ some - any; Az angol mondat szórendje a 

műveletektől /kérdés, tagadás, kérdve tagadás/ függően; Ugye /utókérdés/; én is - én sem 


Looking at the map of Budapest, Funkc: Asking the way 


HAVE, HAVE NOT birtoklás, birtokos névmások /my - mine/, birtokos szerkezet; a 

have kifejezésekben /pl. I have a bath/ PRESENT CONT. A felszólító mód. 


Looking at pictures: What are they doing How to get to places Funkc.: Giving 

instructions and advice. Agreeing and disagreeing 


A részes és tárgyeset kötött szórendje /He is giving me a book. - He is giving a book 

to me. /SIMPLE PRESENT Műveletek, összevont alakok; a DO segédige. Egybevetni: a., 

Does he like oranges b., Who likes oranges Szórendi nyelvhasználat: A/ He often gets up 

early. B/ It is often cold in winter. C/ He gets up early every day. 


A day of yours. Habits and customs. Speaking about yourself. Funkc: Making and 

replying to requests. Asking and offering. Asking for and giving information. 


Módbeli segédigék can, may, must, need /to/, ought to, cannot - can't must - have to, A 

need mint főige. A visszaható-nyomatékosító névmás /myself - by myself/ 


Leisure; hobbies; Going out; Daily routines; Likes and dislikes; Funkc.: Starting a 

conversation; Asking for permission; Making inquiries 


SIMPLE PAST - Szabályos és szabálytalan igék. Az angol ige 3 alakja: a BE, a 

HAVE és a módbeli segédigék múlt ideje. PAST CONT. 


Talking about past events; Telling a story; Funkc.: Conversation techniques: 

apologizing, hesitation, interrupting, asking for repetition; Talking about the past: 

remembering, describing experiences 


A Simple Past és a Present Perf. egybevetése; 

a/ Have you ever been to... 

I have never been to...

49 

I have already been there. /szórend/ 

b/ Have you been to London yet 

I haven't been to London yet. 

since és for Pres. Perf.-tel 

PRESENT PERF. CONT. 

Kérdései: How long Since when Egybevetés a Present Cont.-szel. 


Describing pictures: What's happend Funkc.: Making and answering telephone calls 


Időkifejezések; Hányadika van - Hányadikán Mikor /óra, perc, nap, hét, hónap, év, 

napszakok stb./ Hány óra van - Hány órakor -tól-ig; két héttel ezelőtt - két hét múlva 


What do you do every day Holidays; Shopping, services, cooking, meals, eating out; 

Food and drink; Funkc.: Making and refusing invitation 


A going to szerekezet FUTURE TENSE Összevonva: I'll, you'll, he'll stb. Tagadva 

összevonva: He wouldn't stay in bed tomorrow. I/we shall - I/we will közti különbség. A 

going to és a Future Tense egybevetése. 


Talking about my future intention /job, work/; Travelling abroad in the future; Funkc.: 

Talking about the future: plans, hopes; making predictions 


A melléknév fokozása 

a/ long-longer-the longest, lazy-lazier-the laziest, big-bigger-the biggest, 

b/ difficult-more difficult-the most difficult, more - less; the most - the least, sok 

- több - a legtöbb, kevés - kevesebb - legkevesebb. Rendhagyó fokozás; 

Összehasonlítás 

a/ John is as tall as Peter. 

b/ John is taller than Peter. A határozószók képzése és fokozása; Rendhagyó fokozás 

minél......, annál.....A one of the best+t.sz. használata. 


Family relationships, relatives; Housework, household appliances; Weather and 

climate; Funkc.: Comparing things, people 


A cselekvő - szenvedő szerkesztés 


Education, schools; At the theatre, Sports, Art and music 


PAST PERFECT 

a/ Yesterday by 6 o'clock I had /already/ written my letter.

50 

b/ I didn't go to the cinema until I had written my letter. 

c/ After I had written my letter, I went to the cinema. 

PAST PERFECT CONT. 

Kérdései: How long Since when Egybevetés a Present Perfect Cont.-szel 


Transport and travelling; Parties; Funkc.: Making and accepting suggestions 


FUTURE CONT. 

a/ I shall/will be watching TV this time tomorrow. 

b/ I shall/will be working when he comes home. 

A when, until és if kötőszó után a jelen idő jövőt fejez ki. 


Watching television; Funkc.: Making excuses, apologizing, accepting apologies 


Reported Speech Függő kijelentés: Ha a főmondat Past-ban áll, a következő 

változások a mellékmondatban: am, are, is - was, were, - had been, have - had, can - could, 

will - would, shall - should/would; [függő kérdés: Változások: szórend; elmarad a DO 

if/whether; Függő felszólítás: Főnévi igenévvel vagy should-dal; say és tell közötti különbség 


Personal problems; Social problems; Funkc.: Telling a story: narrative techniques 


A jelzői mellémondat; WHO-WHICH-THAT 

Szűkítő és nem szűkítő jelentés. A vonatkozó névmás elhagyása tárgyesetben és előljárós 

tárgyesetben. A that használati szabálya. A which használata, ha az egész előző mondatra 

utalunk. A what használatának ütközése a magyarral. 


Personal relationships /friendship, marriage, parents - children, work and society/ 


Conditional; Cond. I., Cond. II., Cond. III., Módbeli segédigékkel kombinálva is. Az 

unless után az angolban nincs tagadás! as if 


International relations; Funkc.: Asking for and giving explanation; Persuading and 

warning 

18. Nyelvatni téma 

Műveltetés 

a/ make igével 

b/ have és get igével 

A cselekvés végrehajtójával és anélkül 

a/ I have/get my watch cleaned

51 

watch 

b/ I have the watchmaker clean my watch. De: I get the watchmaker to clean my 


A healthy way of life; Health hazards; Diseases of our age 


A módbeli segédigék teljes áttekintése képesség, lehetőség, valószínűség, 

szükségesség, megengedés. A módbeli segédigék feltételes módban. Az időbeli követés 

szabályai, ha a főmondatban Past van 


At the doctor; G.P.; First Aid 


Gerund; Egybevetés a melléknévi igenévvel; egybevetés a főnévi igenévvel; Gerundot 

vonzó igék és egyéb szavak; Mondatrövidítések Gerund-dal 


The Hungarian National Health Service /Family doctors, hospital care, out-patient care, 

health insurance/ Taking medicines /Side effects/ Alternative medicine 

21. Nyelvatni téma 

A melléknévi igeneves szerkezetek; Egybevetés a Gerund-dal; Egybevetések 

szenvedőben used to - be used to+ing - get used to 


Stress; Common cold, flu; Infectious diseases 


A főnévi igenév használatának összefoglalása to-val és to nélkül; Egybevetés a 

Gerund-dal; Néhány fontos kötőszóval /in order to, so that, so as to; egyéb: too, enough, for, 

so...as/ Eltérés a magyartól: I have no book to learn from. This is a cake to be eaten at once. A 

főnévi igenév helyett csak to áll: He wanted to go, but he wasn't able to. 


Cardiovascular diseases; Hypertension; Accidents 


The skeletal system 


The clinic; Health care personnel; Clinic departments; Equipment; Documents 


The muscular system 


The patient; History taking; Complaints and symptoms; Pain; Headache; Vertigo 

25. Nyelvtani téma

52 

The circulatory system 


Nausea and vomiting; Cough; Heart symptoms;Blood; Bowel movements 


The respiratory system 


Diseases 


The digestive system 


Medicines and treatment 


The nervous system 


Medical examination and examination devices 



Elektroklinikai ismeret 





A tanulók a félévek végén konvencionális jegyet kapnak, az V. félév végén vizsgát 

tesznek. A vizsga témakörei alapján a feladatot a szaktanár állítja össze. 

A záróvizsga témakörei: 

írásbeli: 1. Köznapi és szakmai szókincset tartalmazó nyelvtani feladatlap 

kitöltése. 

2. Egy köznapi és egy szakmai formanyomtatvány kitöltése. 

A/ és B/ feladat 

3. Válasz írása egy, az orvoslással kapcsolatos rövid levélre. 

szóbeli: 

1. Rövid bevezető beszélgetés. 

2. Egy köznapi és egy szakmai /a klinikai elektrofiziológiai 

asszisztensi munkakör betöltésével kapcsolatos/ szituációt 

ábrázoló kép ismertetése szóban. Szükség esetén a vizsgáztató 

segítő kérdéseinek bevonásával: A/ és B/ feladat 

3. Rövid orvosi jellegű dialógus kétszeri meghallgatása magnón, 

majd az értés feladatlapos ellenőrzése.

53 


Irodalom: 

A nyelvtanhoz és a társalgáshoz+funkciókhoz a tanár szabadon választ a forgalomban 

levő nagyszámú, széles körben használatos hazai és külföldi kiadványok közül. 

A szakmai jellegű témákhoz /részben a IV. félévben és az egész V. félévben/ a következő 

könyveket ajánljuk: 

- ENGLISH FOR DOCTORS 

Authentic Consulting-room Activities for Doctors, Students and Nurses 

Edited by Mária Győrffy, 1996. 

- Angol egészségügyi szakszöveg jegyzet 

Összeállították az Egészségügyi Főiskolai Kar Idegen Nyelvi Lektorátusa 

angol szekciójának tanárai, Budapest, 1996. 

Eszközök: 

hagyományos, kiscsoportos foglalkozásra alkalmas tantermek magnóval és 

viedóval felszerelve

54 

JOGI, EGÉSZSÉGÜGYI ÉS GAZDASÁGI ISMERETEK 



A jogi, egészségügyi és gazdasági ismeretek tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók 

megismerjék a szabályozás szintjeit és a munka világát érintő legfontosabb szabályozási 

elveket. 

Célja továbbá az egészségügyi ellátás rendszerének szabályozásáról szóló ismeretek 

kialakítása, valamint, hogy a tanulók ismereteket szerezzenek az egészségügyi intézmények 

szervezetének, működésének, és finanszírozásának szabályozásáról. 


a tanuló legyen képes ismertetni: 

- az alapvető folyamat-szervezési és munka-szervezési szabályokat, 

- az egészségügyi intézmények gazdálkodásának legfontosabb elemeit. 

- az egészségügyi és szociális ellátó rendszer 

- a legfontosabb munkajogi szabályokat 


- alkalmazni a munkavállalással kapcsolatos ismereteket 

- felismerni az adott helyzetre vonatkozó jogokat és kötelességeket 

3. Tananyag 

III., IV. félév 


1. Az egészségügy ellátási rendszerének szabályozása 

- törvény, határozat, rendelet 

2. A munka világát szabályozó alapelvek 

- a munkaerő és a munkavégzés 

- munkaviszony és közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása, megszüntetése 

- a munkáltatói jogkör gyakorlása, átruházása és főbb területei 

- a munkaidő, pihenőidő, készenlét, ügyelet, túlóra, szabadság 

- a munkakörbe tartozó illetve nem tartozó feladatok elvégzése 

- utasítási, ellenőrzési jogkör 

- kártérítés és fegyelmi felelősség 

- jogorvoslati lehetőségek

55 

3. Az intézmények működésének szabályozása 

- alapító okirat, szervezeti szabályzat, működési szabályzat, kollektív szerződés 

4. Munkavállalói érdekképviseleti lehetőségek 

- szakszervezetek, közalkalmazotti tanács, szakmai szervezetek 

5. Az intézmény és környezete 

- az intézmény/kórház és az egészségügyi rendszer kapcsolata 

- az intézmény/kórház mint szervezet 

- a közösség és az intézmény/kórház viszonya 

6. Munkafolyamatok szervezése és a vezetési módok az intézményben/kórházban 

- teljesítmény, hatékonyság, minőség 

- szolgáltatás és fogyasztás az egészségügyben 

- intézményi/kórházi kommunikációs struktúra 

- információ és dokumentáció 

- vezetéselméletek 

- alkalmazott központú munkafolyamatok 

7. Az egészségügyi ellátás jogi vonatkozásai 

- tájékoztatási kötelezettség 

- illetékesség 

- adatvédelem 

- a személyiséghez fűződő jogok 

- a beteg jogai 

- a gyermek jogai 

- titoktartási kötelezettség 

8. Az egészségügyi intézmények/kórházak tulajdonosai és működtetői, finanszírozói 

- önkormányzatok, testületek 

- vállalkozók 

- a finanszírozás lehetséges típusai, módjai 

- teljesítményfinanszírozási formák 

- biztosítói rendszerek 

9. A szociális ellátás rendszere, és hozzáférhetőségének lehetőségei 

- esélyegyenlőség 

- intézmények 

- járadékok 

- juttatások 

- egészségügyi és szociális rehabilitáció 




Etika 


Munkavédelem 

Pszichológia, mentálhigiéne,

56 


Év közben szóbeli felelés és írásbeli feladatok megoldásával adjanak számot a tanulók 

felkészültségükről. Az értékelés konvencionális érdemjegyekkel történik. 


Irodalom: 

1992. évi XXII. törvény, a Munka Törvénykönyve 

1992. évi XXXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról 

2/1997. (I.30.) NM rendelet a közalkalmazottak által betölthető egyes munkakörök 

közalkalmazotti osztályba sorolásáról 

1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 

A népjóléti miniszter rendeletei a szakmai követelmények kiadásáról 

1997. évi CL IV. törvény az egészségügyről 

1995. évi II. törvény a társadalombiztosításról 

3/1997. (II.13) NM rendelet az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási 

finanszírozásának egyes kérdéseiről 

1992. évi LXII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok 

nyilvánosságáról 

1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről 

A szociális törvény 

Az egészségügy átalakításának ljubljanai kartája /Egészségügyi Világszervezet, 1996./ 

1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 

Az egészségügy átalakításának programja - szakmai vitaanyag /Népjóléti Minisztérium, 

1997./ 

A betegek jogai és az ombudsman rendszer /Medinfo, 1995./ 

14/1990. /VI.17./ SZEM rendelet a kórház- és orvostechnikai termékek egészségügyi 

alkalmassági vizsgálatáról és minősítéséről 

Eugen Hauke: A szervezet kialakítása a kórházban /Népjóléti Minisztérium, 1991./ 

Eredményes intézkedés mindennapi helyzetekben /OIK, 1991./ 

Ember és szervezet /Vezetés-szervezés, Aula, 1991./ 

Eszközök: 

Hagyományos tanterem audiovizuális eszközökkel felszerelve 

Nyomtatványok

57 

KÓRTAN-KLINIKAI ISMERETEK 



A kórtan-klinikai ismeretek tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók átfogó 

ismereteket nyerjenek alapvető, olyan kóros folyamatokról, amelyek a szervezetben 

különböző kórképre jellemzően lépnek fel. Ezen felül megismertetése azoknak a 

kórképeknek, amelyek vizsgálatával munkájuk során leggyakrabban találkoznak. 



- definiálni a kórtani alapfogalmakat 

- megismerni az egyes szervek, szervrendszerek működési elégtelenségének okait 

- a szervezet reakcióit felismerni és azok tüneteit leírni 

- az egyes szervek, szervrendszerek betegségeit jellemezni 

- általános és kórképre jellemző kóros jelenségeket felismerni 

- a vizsgálatot úgy elvégezni, hogy a keresett/vizsgált kórkép jellegzetességeinek 

leginkább megfeleljen 

- egy adott megbetegedésben szenvedő személlyel a megfelelően foglalkozni 

- a vizsgálat közben jelentkező rosszulléteket felismerni és a szükséges intézkedéseket 

megtenni 

3. Tananyag 

I., II., III., IV. félév 


1. Általános kórtan /kb. 24 óra/ 

- egészség-betegség fogalma 

- gyulladás kórélettana 

- kórokok 

- immunpatofiziológiai alapok 

- hőháztartás kórtan 

- öregedés 

- daganatok keletkezése 

2. Részletes kórtan 

2.1 Keringés 

- centrális és perifériás keringési elégtelenség 

- ritmuszavarok kórtana 

- anginák 

- hypertonia betegség 

- arteriosclerosis

58 

2.2 Légzőműködés 

- légzési elégtelenség 

- obstrukciós és restrikciós ventillációs zavar 

2.3 Endokrinológia 

- hypotalamusz - hypofízis kórtana 

- pajzsmirigy kórtana 

- mellékvese kórtana 

- gonadok kórtana 

2.4 Anyagcserezavarok 

- diabetes mellitus 

- zsíranyagcsere zavarai 

- éhezés, elhízás, vitaminok, ásványi anyagok 

- májműködés zavarai: hepatitisek, ikterusok 

2.5 Veseműködés 

- só- víz forgalom 

- sav-bázis alapismeretek 

- vesebetegségek 

2.6 Tápcsatorna 

- gyomor-bélhuzam betegségei 

- hasnyálmirigy betegségei 

2.7 Haematológia 

- véralvadási zavarok 

- leukaemiák 

3. Fül-orr-gégészet /kb. 34 óra/ 

3.1. Hallás élettana 

3.2. Fejlődési rendellenességek és kezelésük 

3.3 Külsőfül betegségei 

- fülzsírdugó, idegentest és sérülések 

- gyulladásos betegségek: orbánc, ekzema, körülírt és diffúz gyulladások 

- övsömör 

- daganatok 

3.4 Középfül betegségei 

- fülkürt működési zavara 

- középfülgyulladások /heveny és idült/, kezelése, szövődményei 

- otoszklerózis 

- sérülések 

- daganatos betegségek /jó- és rosszindulatú; acusticus neurinoma/ 

3.5 Belső fül működési zavarai 

- nagyothallások /veleszületett, szerzett/ 

- Meniére betegség és kezelése 

- időskori nagyothallás és kezelése 

- ototoxicus gyógyszerek okozta nagyothallás 

- hirtelen halláscsökkenés 

- arcidegbénulás 

- zaj okozta halláscsökkenés

59 

3.6 Hangképzést és beszédzavart okozó betegségek 

3.6.1 Szájüregben és garatban 

- nyelv és elváltozásai /makroglossia, ankyloglossia/ 

- ajak és szájpadhasadékok és kezelésük 

- garat akut és krónikus gyulladásai és szövődményei 

- szájüreg és a garat jó és rosszindulatú daganatai 

- a garat neurológiai megbetegedései 

stylalgia, nervus glossopharyngeus neuralgia, nervus vagus neuralgia 

globus hystericus 

lágyszájpadbénulás /orrhangzós beszéd/ 

3.6.2 Gégében 

- fejlődési rendellenességek 

/laryngomalacia, diaphragma laryngis, sulcus glottidis, laryngokele/ 

- a gége sérülései 

- belső sérülések: 

a hang túlerőltetése, hangszalagcsomó, kontakt ulcus, intubációs 

sérülések 

- külső gégesérülések /nyaki traumák/ 

- akut és krónikus gégegyulladások 

- degenerativ gégeelváltozások 

/polyp, Reinke-oedema, álhangszalag hipertrofia/ 

- hangképzés zavarai miopatiás okok miatt 

- gége benignus és malignus daganatai 

- gégeműtétek utáni állapotok 

- gége izolált és asszociált bénulásai 

- funkcionális disfóniák /felnőtt és gyermekkori/ 

- endokrin eredetű hangképzési zavarok 

- mutáció 

3.6.3 Dyslaliák /dadogás, hadarás, afáziák, dysarthriák, a nagyothallók 

beszéde, megkésett beszédfejlődés/ 

3.6.4 Légcső megbetegedések 

3.6.5 Nyelőcső megbetegedések 

3.6.6 Nyálmirigy megbetegedések 

3.6.7 Pajzsmirigy betegségei 

3.7 Orr-garat ormelléküregek betegségei 

3.7.1 Szaglászavarok 

3.7.2 Külsőorr megbetegedései 

/fejlődési rendellenességek, sérülések, gyulladásos megbetegedések, 

daganatok/ 

3.7.3 Orrüreg betegségek 

- orrvérzés 

- orrlégzést akadályozó betegségek, idegentest 

- az orrüreg gyulladásos megbetegedései 

3.7.4 Az orrmelléküregek megbetegedései 

- traumák 

- melléküreg gyulladások és szövődményei 

- daganatok

60 

3.7.5 Adenoid vegetació 

Epipharynx benignus és malignus tumorai 

Az alvási apnoe szindróma 

4. Neurológia /kb. 51 óra/ 

4.1 Az idegrendszer vizsgálata, idegrendszeri tünetek 

- agyidegek tünettana 

- a motoros rendszer tünettana 

- az extrapyramidium tünettana 

- a sensoros rendszer tünettana 

- az egyensúly és koordináció vizsgálata 

- lebenytünetek 

- pszichés statusz 

Műszeres vizsgálat 

- EEG 

- képalkotás 

- liquor 

4.2 Eszméletvesztéssel járó rosszullétek és fejfájás 

Epilepszia 

- történeti áttekintés, alapfogalmak, mint epilepsziás roham, epilepsziás 

betegség, epilepsziás góc 

- etiológia /genetikus determináltság, perinatalis károsodások, késői 

károsodások, idegrendszeri betegségek/ 

- epilepsziás rohamok felosztása, az egyes rohamok jellemzői 

- epilepszia diagnosztika: rohamleírás, anamnesis, EEG, /kazettás EEG, 

alvásvizsgálat, terheléses EEG, monitorozás, neuroimaging, 

neuropszichológia/ 

- epilepszia határterületi kérdései /alkalmi roham, izolált roham, epileptiform 

mintahordozó, diagnosztika, prevenció, alvás-ébrenlét változás hatása/ 

- epilepszia terápia 

/elsősegélynyújtás epilepsziás roham kapcsán, farmakoterápia, 

műtéti kezelés, halmozott rohamok, status epileptikusz, epilepszia 

gondozás, nem gyógyszeres, nem műtéti kezelés/ 

- epilepszia pszichiátriai vonatkozásai, rohammal összefüggésben, rohamtól 

függetlenül megjelenő eltérések 

- epilepszia társadalmi, jogi, szociológiai, munkaalkalmassági kérdései 

Eszméletvesztéssel járó nem epilepsziás rosszullétek 

- hyperventillációs rosszullét 

- ájulás 

- drop-attack 

- hysteria 

Fejfájás 

- a fejfájások felosztása IHS kritériumok alapján 

- elsődleges fejfájások: migrén, cluster, tensios, trigeminus neuralgia 

- fejfájás és epilepszia 

- terápia

61 

4.3 Cerebrovaszkularis kórképek 

- akut cerebrovaszkularis kórképek /TIA, RIND, completed stroke, 

hemorrhagia intracerebrale, hemorrhagia subarachnoideala, venas trombózisok/ 

- stroke-hoz vezető etiológiai tényezők, rizikófaktorok 

- krónikus cerebrovaszkularis kórképek /arterioszklerózis, diabetes/ 

- vertebrobasilaris rendszer keringészavara: basilaris TIA 

- a gerincvelő vérellátási zavarai 

4.4 Daganatos megbetegedések 

- a térszűkítő folyamatok klinikai tünetei /lokális tünetek, koponyaűri 

nyomásfokozódás tünetei, távolsági tünetek, epilepszia/ 

- a daganatok felosztása /szövettan alapján, lokalizáció alapján/ 

- gyermekkori daganatok 

- daganatok terápiája 

4.5 Craniocerebralis traumák 

Nyílt és zárt sérülések, sérülési mechanizmusok 

- koponya törések, imperessziós törés, temporalis törés, frontobasalis törés, 

liquorcsorgás, meningitis, abscessus 

- zárt koponyasérülések: commotio cerebri, agytörzsi contusio, traumás 

intracerebralis vérzés, traumás subarachnoidealis vérzés, akut szubduralis 

hematoma, szubakut és krónikus szubduralis hematoma 

4.6 A központi idegrendszer gyulladásai 

- polio-, leuco-, panencephalitisek 

- oki felosztás: bakteriális-virális megbetegedések 

- meningitis-bakteriális és virális, klinikai tünetek 

- encephalitis: bakteriális /kardiogén, otogén/ és virális /kullancs, herpes, Lyme/ 

- prion betegségek 

- késői szövődmények: szomatikus maradványtünetek, személyiségváltozás, 

mentalis károsodás, epilepszia 

4.7 A központi idegrendszer demyelinizaciós megbetegedései 

- sclerosis multiplex és egyéb demyelinizaciós kórképek /postinfekciós, 

postvakcinációs kórképek/ 

- patológiai elváltozások, klinikai tünetek 

4.8 Fejlődési rendellenességek, perinatalis károsodások, csontosodási zavarok 

Hydrocephalus, resorptiv, non-resorptiv, normal pressure hydrocephalus, 

tárolási betegségek, anyagcsere zavarok 

4.9 Rendszerbetegségek, multiszisztémás megbetegedések, a vegetatív idegrendszert 

érintő kórképek, extrapyramidalis kórképek 

4.10 Pszichiátriai betegségek 

- általános pszichopatológiai ismeretek 

- pszichozisok, személyiségzavarok, „neurotikus” kórképek és intellektuális 

zavarok /dementiák/ 

- maior elmebetegségek, személyiségzavarok 

4.11 Általános betegségekhez, mérgezésekhez társuló neurológiai tünetek 

- endokrin betegségek /hyper- és hypothyreosis/ 

- anyagcserezavarok /diabetesz hypoglikémia, hyperozmoláris coma, metabolikus 

változások/ 

toxikus encefalopátiák /mérgezések és betegségek következtében kialakuló 

toxikus állapotok/

62 

4.12 A gerincvelő megbetegedései 

keringési zavarok, degenerativ betegségek, traumás károsodások, discus hernia, 

daganatok , gyulladások 

4.13 A perifériás idegrendszer betegségei 

polyneuropathiák, polyneuritisek, polyradiculitisek 

4.14 Izombetegségek, myasthénia, myotonia 

4.15 Alvásbetegségek és alvászavarok 

- alvástípusok 

- dyssomniák hypersomnia, insomnia 

- narcolepsia 

- FFI-fatalis familiáris insomnia 

- alvási apnoe szindróma, diagnosztika és terápia 

- alvászavarok /neurotikus alvászavar, depressziós alvászavar és EEG eltérések, 

szomnambulia, szomniloquia, pavor, night terror/ 

4.16 Eszmélet és tudatzavarok 

- tudatzavar és eszméletzavar fogalma /tudatosság, ébreszthetőség/ 

- tudatzavarok felosztása: hypnoid tudatzavar, nem hypnoid tudatzavar /agykéreg 

károsodása és kapcsolatainak megszakadása következtében/ 

- hypnoid tudatzavarok 

- fokozatai: somnolentia, sopor, coma-skálák 

- nem hypnoid tudatzavarok /Integrativ tudatzavarok/ 

- delirium, ködös állapot 

- apalliumos szindróma 

- akinetikus mutizmus, locked in syndroma, centralis pontin myelinolysis 

- az eszméletlen beteg vizsgálata és elllátása 

4.17 Agyhalál 

- agyhalál fogalma, diagnosztikája 

- vonatkozó rendelkezések és jogszabályok 

- társadalmi, jogi, pszichológiai, vallási vonatkozásai 

5. Szemészeti kórképek /kb. 34 óra/ 

5.1 Conjunctivitisek felismerése, a fertőtlenítés és személyi higiéné szabályai 

- erosio corneae 

- felszínes keratitisek 

- a cornea érzéstelenítőszer okozta károsodása 

- keratoconjunctivitis sicca 

- a cornea hegei és degenerativ elváltozásai 

- keratoplasztika utáni állapot 

- episcleritis 

- scleritis 

5.2 Elülső-intermedier-hátsó uveitis 

- az uvea disztrofiái és degenerációi 

- az uvea daganatai 

5.3 Cataracta fajtái 

- lencsehíjasság 

- műlencse implantatum a hátsó és elülső csarnokban 

- lencse helyhagyása 

5.4 Az üvegtest fejlődési rendellenességei 

- az üvegtest elfolyósodása, üvegtesti leválás 

- degenerativ üvegtesti lerakódások, bevérzés, abscessus

- vitreoretinális és preretinális proliferációk 

- retinopathia prematurorum 

- elsődleges glaukóma /nyitott zugu és zárt zugu/ 

- kisgyermekkori glaukóma 

- másodlagos glaukóma 

- a szemgolyó hypotóniáját előidéző állapotok 

5.5 A retina ereinek betegségei 

- retinopathia hypertonica 

- retinopathia arteriosclerotica 

- occlusió arteriae et venae centralis retinae 

- retinopthia diabetica 

- periphlebitis retinae 

- a retina perifériás és centralis részének degenerációi 

- tapetoretinalis degenerációk 

- ablatio retinae 

- a retina daganatai 

5.6 A látóideg betegségei 

- oedema papillae 

- neuritis nervi optici 

- toxikus neuropathiák 

- keringési zavarok okozta látóideg elváltozások 

- elülső ischémiás optikus neuropathia 

- atrophia nervi optici 

- látótérkiesések a látópálya betegségeiben 

5.7 A szemhéjak gyulladásos betegségei 

- a szemhéjak hibás állásai 

- a könnyszervek betegségei 

- a könnymirigy akut és krónikus gyulladásai 

- sicca szindróma ("száraz szem") szindróma 

- könnyelvezető rendszer betegségei 

- dacryocystitis acuta és chronica 

5.8 A szemizmok működése és betegségei 

- a szemizmok funkciói 

- a szemmozgások központi pályái 

- binokularis látás 

- rejtett, nyilvánvaló kancsalság 

- kísérő, bénulásos kancsalság 

- nystagmus 

5.9 Szemgödör betegségei 

- a szem helyváltoztatásai 

- az orbita keringési zavarai, képleteinek gyulladása 

- az orbita daganatai 

- endokrin orbitopathia 

5.10 A szem sérülései 

- felszínes sérülések, tompa és áthatoló sérülések, maródások 

- sugárzás és égés okozta sérülések 

5.11 Pupilla 

- a pupilla reflexek pályái, élettani pupillareakciók 

- a pupilla alak- helyzetváltozásai 

- kóros pupillareflexek 

- a pupilla farmakológiája 

63

64 

5.12 Szembetegségek összefüggései a szervezet egyéb betegségeivel 

belgyógyászati, idegrendszeri, fül-orr-gégészeti betegségek, bőrbetegségek 

5.13 Gyógyszer mellékhatások a szemészetben 



Elektroklinika 







Orvosi latin 




Rendszeres évközi számonkérés, szóban és írásban konvencionális érdemjegyekkel 

értékelve. Az I. és III. félév végén az év közben szerzett osztályzatok alapján kell lezárni az 

eredményeket. A reális értékeléshez minden félévben minimum 3 osztályzat szükséges. 

A II. félév végén írásbeli vizsgát, a IV. félév végén szóbeli vizsgát tesznek a tanulók. A végső 

érdemjegy kialakításába az évközi osztályzatokat be kell számítani. A szóbeli vizsgára a 

tételeket úgy kell összeállítani, hogy a tanuló mindhárom szakterületen szerzett ismereteiről 

számot tudjon adni. 


Irodalom: 

Eszközök: 

- Szemészet 

szerkesztette: Dr.Alberth Béla 

Medicina 1990. Bp. 

- Szemünk világa. A szem betegségei 

Nagy Zoltán 

Gondolat 1996. 

- Fül-orr-gégészet 

Dr.Ribári Ottó 

Medicina Kiadó 1990. 

- EEG asszisztensi tananyag 

szerkesztette: dr.Rajna Péter 

Szoc. és Eü. Min. 1989. 

- EEG diagnosztika I. OTKI jegyzet 


Bp. 1984. 

- EEG diagnosztika II. OTKI jegyzet 


Bp. 1987. 

- Epilepszia 

dr.Halász-dr.Rajna 

Innomark, 1990. ISBN 9630275104 

Hagyományos tanterem audiovizuális eszközökkel

65 

MIKROBIOLÓGIA-ÁLTALÁNOS JÁRVÁNYTAN 



A mikrobiológia - általános járványtan tantárgy tanításának célja a kórokozók 

általános tulajdonságainak megismertetése, a fertőzés folyamatának bemutatása, az 

immunrendszer működésének megértése. 

2. Követelmények a program elvégzése után 


- jellemezni a kórokozók fajtáit, tulajdonságait 

- bemutatni a fertőzés kialakulásának, kimenetelének folyamatát 

- ismertetni a járványtani alapfogalmakat 

3. Tananyag 

I. félév 

34 óra 

1. Mikrobiológiai alapfogalmak 

- a mikrobiológia tárgya, felosztása 

- az orvosi mikrobiológia történeti áttekintése 

- a mikroorganizmusok osztályozása 

2. Általános virológia 

- a vírusok általános jellemzése 

- a vírus és sejt 

- a vírusbetegségek patogenezise 

3. Általános bakterológia 

- baktériumok sajátosságai 

- vizsgálati eljárások 

- az emberi szervezet természetes baktériumflórája 

4. Általános mykológia 

- a gombák morfológiai, élettani tulajdonságai 

- ellenállóképesség, patogenitás 

5. Általános parazitológia 

- protozoonok általános jellemzői 

- parazita férgek tulajdonságai, rendszerezésük 

- ízeltlábúakról általában, egészségügyi jelentőségük

66 

6. A járványtan tárgya, felosztása 

- járványtani alapfogalmak 

7. A fertőzés értelmezése 

- fertőzés sorsát befolyásoló tényezők 

- fertőzés lefolyása, kimenetele 







Orvosi latin 


Az I. félév végén a szaktanár által összeállított tételsor alapján szóbeli vizsga. A félév 

során folyamatos számonkérés írásban és szóban, értékelés konvencionális érdemjegyekkel. 

A záró érdemjegy kialakításakor figyelembe kell venni az évközben szerzett osztályzatokat is. 


Irodalom: 

Eszközök: 

- Mikrobiológia-járványtan 

dr.Rudnai Ottó 


- Hagyományos audiovizuális eszközök 

Diasorozat 

Preparátumok

67 

MUNKAVÉDELEM 



A munkavédelem oktatásának célja, hogy a tanulók megismerjék a munkavédelmi 

előírásokat; a beavatkozások, vizsgálatok közben tartsák szem előtt önmaguk és a betegek 

biztonságát, valamint munkavégzésük során legyenek figyelemmel a baleset-megelőzést 

szolgáló előírásokat. 



- az elektromos berendezéseket biztonságosan, előírás szerinti üzemeltetni 

- a munkahely /laboratórium/ berendezéseit felügyelni, ellenőrizni annak 

érdekében, hogy az maga és a betegek számára biztonságos 

legyen 

- a baleseti lehetőségeket felismerni és elhárítani 

- a bekövetkezett baleset esetén az előírt teendőket elvégezni 

3. Tananyag 

I. félév 

17 óra 

1. A munkáltatói munkavédelmi szabályozás szükségessége, tartalmi 

keretei, alakszerűsége 

2. Az alkalmazás munkavédelmi feltételei 

3. A munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálat 

4. Munkavédelmi oktatás 

5. A munkahelyekre és a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések 

6. A munkavédelmi eljárások rendje 

7. Technológiai, műveleti, kezelési utasítások 

8. Munkavédelmi ellenőrzések rendje 

9. Egyéni védőeszköz, védőital juttatása 

10. Munkabalesetek bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása 

11. Foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és 

nyilvántartása 

12. Rendkívüli esemény vizsgálata 

13. Elsősegélynyújtás rendje 

14. A munkavállalók egészségének és testi épségének sérelméből 

eredő károk megtérítésének rendje 

15. A munkavédelmi képviselő tevékenységének feltételrendszere 

Az elméleti óraszám keretén belül javasolt 2 óra gyakorlati foglalkozás, konkrét 

feladat megoldásával /pl. baleseti jegyzőkönyv elkészítése, elemzése, szituációs 

gyakorlat/

68 







gazdasági ismeretk 





A I. félév végén megfelelt vagy nem felelt meg értékeléssel kell zárni az év közben 

végzett munkát 


Irodalom: 

Eszközök: 

- Mindenkinek a Munkavédelmi Törvényről 

Békési-Nemeskey-dr.Veszprémi 

/NOVORG/ 

- Mindenkinek a munkabalesetekről 

Békési-Nemeskey-Nikházy-dr.Varga 

/NOVORG/ 

- Munkavédelmi iratminták és magyarázatok egyes eljárásokhoz 

Nemeskey-dr.Varga 

/NOVORG/ 

- Foglalkozás-egészségügyi alapismeretk ápolók számára 

Dr. Békési Lajos 

Hagyományos audiovizuális eszközök 

Nyomtatvány-gyűjtemény

69 

MŰSZERISMERET 



A műszerismeret tantárgy oktatása során a tanulók ismerjék meg az alkalmazott 

berendezések működésének elméleti alapjait, a műszerek felépítésének elvét és a műszerek 

kezelését. 



- a vizsgálatoknál használt műszereket önállóan kezelni, vizsgálatokat 

elvégezni 

- a műszerek állapotát ellenőrizni, kalibrálni, hibákat felismerni 

- egyszerűbb hibákat elhárítani, vagy a hibajelenséget szakszerűen leírni 

- lényeges tudnivalókhoz hozzásegítő kérdéseket feltenni, ha általa még 

nem ismert készülékkel vagy vizsgálati /mérési/ feladattal találkoznak 

3. Tananyag 

I. és II. félév 

102 óra 

1. Általános rész 

1.1 Hangtani alapfogalmak 

- a hang keletkezése, terjedése 

- interferencia 

- hangerősség, hangérzet 

- a fül egyéb pszichoakusztikus jellemzői 

- Doppler-jelenség 

- ultrahang 

1.2 Fénytani alapfogalmak 

- a fény keletkezése, terjedése 

- fotometria 

- tükrök 

- fénytörés 

- lencsék

1.3 Elektrotechnika 

1.3.1 Egyenáram és váltakozó áram jellemzői 

1.3.2 Áramköri építőelemek 

- ellenállás /R/ 

- induktivitás /L/ 

- kapacitás /C/ 

- dióda /D/ 

- tranzisztor /T/ 

1.3.3 Alapáramkörök 

- RC, LC, RL /soros, párhuzamos/ 

- feszültségosztók /egyenáramú, váltakozóáramú/ 

- analóg szűrők /fajtái, jellemzői/ 

- erősítő fokozatok /fajtái, jellemzői/ 

1.3.4 Hullámforma generátorok 

- sinus 

- négyszög 

- háromszög 

- fűrész 

1.3.5 Digitális jelfeldolgozás alapjai 

- logikai alapáramkörök 

- analóg/digitális átalakítók 

- digitális/analóg átalakítók 

1.4 Páciens-műszer kapcsolat /mérőátalakítók/ 

- fény/villamos jel 

- villamos jel/fény 

- hang/villamos jel 

- villamos jel/hang 

- nyomás/villamos jel 

- elektródok /fajtái, tulajdonságai, alkalmazási terület, karbantartás/ 

- csatoló körök /bemeneteli ellenállás, átviteli karakterisztika, 

érzékenység/ 

1.5 Mérőműszer-kezelő kapcsolat 

Adatbevitel 

- analóg 

- digitális 

Megjelenítők 

- regisztrálók /fajtái, jellemzői/ 

- számjegyes 

- katódsugárcsöves 

- folyadékkristályos 

A mérési eredmények feldolgozásának alapjai 

- papírregisztrátum értékelésének általános szempontjai 

- elektronikusan rögzített adatok megjelenítése, elemzésének 

alapjai 

- adathordozók 

70

2. Audiológia 

2.1 Klasszikus hallásvizsgálatok 

- audiometriai vizsgálatok feltételei 

- audiológiai mérőhelyiségek 

- audiometerek fajtái, működésük 

- auidometerek felépítése 

- audiometerek üzemeltetési és hitelesítési kérdései 

2.2 Audiometriás vizsgálatok 

- tisztahang küszöb /lég-, csontvezetés/ 

- küszöbfeletti vizsgálatok 

- beszédvizsgálatok 

- speciális vizsgálatok 

- centrális hallászavarok vizsgálata 

- Békésy audiometria 

- szűrővizsgálatok 

- gyermekek hallásvizsgálata 

hallási magatartás 

- objektív audiometriás vizsgálatok 

- akusztikus impedancia vizsgálat 

tympanometria /szűrő, klinikai, egy vagy több frekvenciás/ 

stapedius reflex vizsgálat 

- otoakusztikus emisszio /OAE/ mérése 

készülék felépítése, tipusai, kezelése 

OAE fajtái, alkalmazásuk 

Akusztikus kiváltott válaszok vizsgálata 

- ECOG /periféria válasz/ 

- BERA /agytörzsi válaszok/ 

- MLR /közepes latenciájú válaszok/ 

- CERA /lassú kérgi válasz/ 

- CNV /tartós negativ várakozási hullám/ 

- késői válaszok 

- craniocorpographia 

2.3 Otoneurológiai vizsgáló módszerek 

- klasszikus vizsgálatok 

- elektronystagmográfia 

- photoelektronystagmográfia 

- forgatószék 

Stroboscopia 

- tipusai, kiegészítő tartozékai 

2.4 Hallókészülékek 

- fajtái, felépítésük, működésük 

- analóg és digitális rendszerek 

- specifikációs adatai, mérési elvük, értelmezésük 

- programozások lehetőségei 

2.5 Fülilleszték kérdései /korszerű laboratóriumi feltételek/ 

- in situ és tesztboxos mérések 

- PC-vel támogatott hallókészülék illesztés és beállítás 

- a készülék üzemeltetése, kiegészítő tartozékai 

2.6 A nagyothalló életvitelét segítő műszaki megoldások 

2.7 Zajvédelem, zajmérés 

2.8 

71

72 

3. Neurológia 

3.1 Kiváltott válasz berendezések 

3.1.1 Kiváltott válasz regisztrálás körülményei 

- átlagolási technika módszere, jelentősége 

- speciális regisztrálási körülmények: intraoperatív vizsgálatok 

és monitorozás 

3.1.2 Elektrofiziológiai ingerlő berendezések 

- fajtái: vizuális, akusztikus, szomatoszenzoros 

- ingerparaméterek az egyes modalitásokban /intenzitás, 

tartam, frekvencia, mintázat/ 

3.2 Számítógépes elektrofiziológiai berendezések 

3.2.1 A regisztrátum utófeldolgozása analóg megjelenítésben 

- digitális szűrés, görbesimítás alkalmazása 

- artefaktumok eltávolításának lehetősége 

- elvezetés kombinációk utólagos megváltoztatása 

3.2.2 A regisztrátum digitális utófeldolgozása 

- időtartomány: aktuális, átlagos amplitúdó- és 

latenciaértékek 

- frekvenciatartomány: FFT AR módon nyert spektrumok 

és jellemzőik 

- sávteljesítmények, fő- és átlagos frekvencia 

- térbeli tartomány: korreláció- koherencia analízis, dipol 

lokalizációs eljárások 

- statisztikai eljárások: egy- /T-teszt/ és többváltozós /DSC/ módszerek 

- az eredmények speciális megjelenítési formái, térképek 

/map-ek/ értelmezése 

3.3 A forgalomban levő készülékek bemutatása, kezelésük ismertetése 

- analóg elven működő EEG és Kiváltott Válasz 

Berendezések, stimulátorok 

- számítógépes rendszerek 

4. Szemészet 

4.1 Látóélesség felvételének elmélete, optikai vonatkozások 

4.2 Elektrotonométerek felépítése, működése, használata 

- tonogram felvétele 

4.3 Fusiometerek felépítése 

- kritikus fúziós frekvencia /CFF/ meghatározása 

4.4 Goldmann kinetikus periméter felépítése, használata 

Automata periméter felépítése, használata 

- mérési stratégiák 

- fotometriai vonatkozások 

4.5 Vizuális elektrofiziológiai ingerlő-berendezések /VEP, ERG, EOG/ 

- általános felépítés, működés 

- elektródelrendezések 

- mérési módszerek 

- ingerparaméterek 

4.6 Refraktometria 

4.7 Keratometria 

4.8 Topográfia

73 

4.9 Szemészeti ultrahang készülékek felépítése, működése 

- képalkotó eljárások 

- biometria 

- Color Doppler 

Scanning Laser Ophtalmoscope felépítése, működése 

4.10 Elülső és hátsó szegmentum fluoreszcein angiográfiás vizsgálata 

Indocianin zöld angiográfia 




Munkavédelem 



Évközben folyamatos számonkérés 

A II. félév végén a szaktanár által összeállított tételsor alapján szóbeli vizsga, 

konvencionális érdemjeggyel értékelve. A záró érdemjegy kialakításakor figyelembe 

kell venni az évközi osztályzatokat is. 


Irodalom: 

- A biofizika alapjai 

Rontó Györgyi-Tarján Imre 


- Analóg és digitális áramkörök 

Tietze-Ch Schenk 

Műszaki Könyvkiadó Bp. 1973. 

- Digitális jelfeldolgozás 

Norbert Hesselmanna 

Műszaki Könyvkiadó Bp. 1985. 

- Audiológia 

dr. Pytel József 

Viktória Kiadó Pécs 1996. 

- Egyéni fülilleszték kézikönyv 

Microsonic, Inc. USA 

Eszközök: 

Hagyományos audiovizuális eszközök. A tananyaghoz szükséges 

- szállítható - demonstrációs műszerek, eszközök.

74 

ORVOSI LATIN 



Az orvosi latin tanításának célja, hogy a tanuló olyan alapvető latin nyelvtani és 

szókincsbeli ismereteket sajátítson el, amely segítségével érteni és használni tudja egyrészt 

már a képzés során tanult orvosi szaktárgyakban, másrészt a munkája végzésekor a klinikai 

írásos és szóbeli nyelvhasználatban előforduló latin vagy latin eredetű orvosi 

szakkifejezéseket. 



- munkakörében használatos latin kifejezéseket jól kiejteni 

- a latin kifejezéseket hibátlanul leírni 

- a latin kifejezéseket megérteni és helyesen használni 

3. Tananyag 

I. félév 

34 óra 

1. Nyelvtani alapfogalmak 

Főnevek 

Declinatio - szótári alak 

Casus - nom., acc., gen., dat., abl. 

Genus - masc., fem., neutr. 

Numerus - sing., plur. 

Igék Coniugatio - szótári alak 

Melléknevek - felosztása 

2. Írás és kiejtés 

3. A declinatio 

I. decl. - főnevek; az ide tartozó melléknévi alakok 

II. decl. - főnevek; az ide tarozó melléknévi alakok 

III. decl. - msh.-tő; i-tő; az ide tartozó melléknevek 

IV. decl. 

V. decl.

75 

4. A coniugaito 

Ind. praes. imp. act. és pass. 

Praes. perf. act. és pass 

Coni. praes. imp. act. és pass 

Az orvoslásban használatos igealakok 

5. Participiumok* 

Part. imp. 

Part. perf. 

6. Az imperativus* 

Különösen az orvolásban használt latin nyelvű utasítások 

7. Az adverbium* 

Képzése, alakjai, kivételes alakok 

8. A melléknevek 

Ragozásuk és fokozásuk 

9. Számnevek 

Tőszámnevek 

Számnevek+főnév ragozva 

10. Fontosabb praepositio-k 

11. Az orvoslásban használt gyakoribb rövidítések* 

A*gal jelölt témákat nem kell gyakorolni. 








Kórtan, klinikai ismeretek 






A tanulók a félév végén írásbeli és szóbeli vizsgát tesznek, melyre konvencionális 

érdemjegyet kapnak. Az érdemjegy kialakítása átlagszámítással történik. A vizsga témakörei 

alapján a feladatot a szaktanár állítja össze.

76 

A vizsga témakörei: 

írásbeli: 

szóbeli: 

a., nyelvtani és lexikai teszt 

b., fordítás latinról magyarra 

a., orvosi kifejezések /pl. kombinált jelzős, 

birtokos és praepositio-s szerkezetek/ 

b., orvosi kifejezések hangos felolvasása és 

magyarra fordítása 


Irodalom: 

Eszközök: 

- Latin nyelvkönyv 

Szilágyi Erzsébet 

Az Eü. Főiskolai Kar I. éves hallgatói részére 

Az Orvostovábbképző Egyetem 

Egészségügyi Főiskolai Kara kiadványa 

Budapest, 1984. 

- Latin nyelvi munkafüzet 

Szilágyi Erzsébet-Vodila Éva 

A HIETE Eü. Főiskolai karának latin nyelvkönyvéhez 

A HIETE Eü. Főiskolai Kara 

Idegennyelvi Lektorátusának kiadványa 

Budapest, 1996. 

Teremigény: kiscsoportos foglalkozásra alkalmas 

tanterem hagyományos felszereléssel

77 

OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRÁK 

AJÁNLOTT TÉMAKÖREI 

I., II., III., IV., V. évfolyam 


1. Általános tájékoztató /házirend, tűz- és balesetvédelmi oktatás/ 

2. Az egészségügyi szakképzés és szakképzési rendszerek 

3. Tanulási módszerek 

4. Iskolai és osztályközösség 

5. Viselkedéskultúra 

6. Szabadidő és szabadidős programok 

7. Öltözködési szokások - divat 

8. Partnerkapcsolatok - családi élet 

9. Munkaértekezlet - a végzett munka értékelése 

10. Felkészítés a gyakorlatokra /munkaértekezlet/ 

11. Munkába állás /álláskeresés, önéletrajz/ 

12. Marketing ismeretek 

13. Továbbtanulási lehetőségek 

Az osztályfőnöki órák konkrét témaköreit és követelményét a képző intézmény helyi 

tantervében kell meghatározni.

78 

PSZICHOLÓGIA, MENTALHIGIÉNE, GYÓGYPEDAGÓGIA 



A pszichológia, mentálhigiéne és gyógypedagógia tanításának célja, hogy a tanulók 

megismerkedjenek az egészséges és beteg ember lelki tevékenységének alapvető 

megnyilvánulásaival. Felismerjék a kóros lelki állapotot és ennek megfelelően viselkedjenek 

és bánjanak a betegekkel. 



- felismerni a kóros lelki állapotot 

- harmonikus, bizalmat adó munkahelyi légkört teremteni 

- a betegvizsgálat, a betegekkel való foglalkozás során empátiás 

magatartást tanusítani 

- önmagában és másokban végbemenő lelki folyamatokat megérteni 

- a kóros lelki állapotokban lévő beteget szakszerűen ellátni 

3. Tananyag 

III. és IV. félév 


A tantárgy tananyaga tematikailag három, egymást követő részre oszlik. Minden 

részhez külön részletezett program, követelmény és tananyag tartozik. 

Pszichológia: 

Mentálhigiéne: 

Gyógypedagógia: 

24 óra 

17 óra 

34 óra

79 

PSZICHOLÓGIA 


A tanulók ismerjék meg a lelki jelenségek lényegét, a személyiség-jellemzőket és 

legyenek felkészültek a különböző életkorú és egészségi állapotú betegek lelki támogatására, 

vezetésére. 



- megérteni az emberi pszichikum működését 

- összefüggést felismerni a megismerő tevékenység, az érzelmek és 

cselekvés között 

- felismerni a személyiség-jellemzők és a tevékenység 

kölcsönhatását 

- értelmezni a betegség személyiségalakító hatását és az ebből adódó 

ápoláslélektani feladatokat 

- felismerni az egészségügyi ellátás személyi és tárgyi feltételeinek 

hatását az egyén személyiségére 

- alkalmazni pszichológiai ismereteit az asszisztensi tevékenység során 

3. Tananyag 

III. félév 

24 óra 

1. Általános pszichológia 

- a pszichológia értelmezése, helye a tudományok között 

- a pszichológia történeti áttekintése, irányzatai 

- a lelki jelenségek lényege, osztályozása 

- a pszichológia ágai, alkalmazási területei 

- az ápoláslélektan tárgya, helye a pszichológia tudományának 

rendszerében 

- a megismerő tevékenység szerepe az alkalmazkodásban 

- érzékelés, észlelés, érzéki csalódások 

- a figyelem, sajátosságainak jelentősége a gyógyító munkában 

- a gondolkodás, kreativitás jelentősége 

- az érzelem fiziológiai alapjai, fajtái 

- az ambivalencia jelensége a hétköznapi életben és az 

egészségügyi szakdolgozók munkájában

80 

- cselekvés, tevékenység, motiváció 

- szocializáció-szakmai szocializáció 

- személyiség, személyiségtípusok 

- szerepelvárások és kötelezettségek a szakterületen 

2. A klinikai elektrofiziológiai asszisztens munkájának sajátosságai 

- a munkavégzés, helyes életvezetés 

- pszichés iatrogenia értelmezése 

- a betegség, mint pszichés stressz 

- a szorongás megelőzése, elhárítása 

- szimuláció, disszimuláció jelensége a szakterületen 

- a fájdalom jellege, a pszichés fájdalomcsillapítás 

- a beteg lelki támogatása, személyiségének tiszteletben tartása 

- másság elfogadása 

- a különböző életkorú betegekkel való foglalkozás pszichológiai 

vonatkozásai 

- tudatzavar, hallucináció, kóros szorongás felismerése 

- a kóros pszichés állapotban lévő beteggel való foglalkozás 



Etika 




Mentálhigiéne 


Folyamatos számonkérés; értékelése konvencionális érdemjegyekkel. A tantárgy 

zárásaként a IV. félév végén a szaktanár által összeállított kérdések alapján írásbeli vizsgát 

tesznek a tanulók. A záró érdemjegy kialakításkor figyelembe kell venni az év közben 

nyújtott teljesítményt is. 


Irodalom: 

- Pszichológia a betegágynál 

dr.Hárdi István 


- Ápoláslélektan 

dr.Helembai Kornélia 


Eszközök: 

Hagyományos tanterem, audiovizuális eszközökkel felszerelve.

81 

MENTÁLHIGIÉNE 


A mentálhigiéne tantárgy tanításának célja, hogy segítse a tanulók mentálhigiénés 

szemléletének kialakulását, járuljon hozzá a mentálhigiénés módszerek elsajátításához, 

alakítsa ki a tanulóban az igényt a tudatos életmódra, életvezetésre. 



- felismerni a mentálhigiéne jelentőségét és hatását az intellektuális 

és érzelmi fejlődésre 

- életmódját tudatosan kialakítani 

- a mentálhigiénés új módszereket, technikákat befogadni 

- elfogadni az önsegítő, támogató, relaxációs tréningek fontosságát 

3. Tananyag 

IV. félév 

17 óra 

1. A mentálhigiéne fogalma, tárgya. 

Mentálhigiénés szemlélet. 

A mentálhigiéne jelentősége és a tevékenység színterei: 

- az iskolai mentálhigiéne szemléleti alapjai 

- a családra kiterjesztett primer prevenció 

- egészségügy - professzionális ellátó intézmények 

2. Az aktív tevékenység és pihenés egyensúlya: 

- aktív tevékenység és pihenés aránya 

- tudatos életvezetés 

- a napirend mint a hatékonyság növelésének eszköze 

3. Mentálhigiénés eszközök, módszerek, formák. 

4. Károsító anyagok 

- drog 

- alkohol 

- dohányzás 

- egyéb devianciák, antiszociális magatartás mentálhigiénés vonatkozásai 

Mentálhigiénés szövetségek. 

5. A mentálhigiénés konzultáció formái: 

- esetközpontú konzultáció 

- konzulens centrikus konzultáció 

- programközpontú konzultáció

82 

6. Az önsegítő-támogató csoport 

- a támogató csoportok szervezésének alapelvei 

csoporttagság, csoportnagyság, csoportvezetés 

- az önsegítés kölcsönösségi rendszere 

7. A fejlesztő beszélgetések céljai: 

- önvizsgálat 

- önfeltárás 

- önirányítás-önalakítás 

8. Relaxációs tréningek elmélete és gyakorlata: 

- az autogén tréning lényege, hatásmechanizmusa 

- az autogén tréning tanítása 

- a gyakorlatok elvégzésének technikája 

/néhány gyakorlat bemutatása/ 

- az elsajátítást elősegítő és gátló tényezők 

- az autogén tréning hatása az egészséges és beteg szervezetre 


Ápolástan, szakápolástan gondozás 


Pszichológia, mentálhigiéne, gyógypedagógia 


Osztályozás és vizsga a tantárgy jellege miatt nincs. A szaktanár aláírásával igazolja a 

tantárgy lehallgatását és azt, hogy a tanuló aktívan részt vett a tanítási órákon. 


Irodalom: 

Eszközök: 

- Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában 

Bagdy Emőke-Telkes József 

Bp. Tankönyvkiadó, 1990. 

- Relaxációs módszerek 

Bagdy Emőke-Koroknai Bertalan 

Bp. Medicina, 1988. 

- Hogyan éljek Az életvezetés ABC-je 

Szilágyi Vilmos 

Bp. Content, 1989. 

- Magyar Mentálhigiénés Program 1996. 

Szerkesztette: Krasznai Éva-Gáspár Zsuzsa 

Bp. Mentálhigiénés Programiroda, 1996. 

Hagyományos, audiovizuális eszközökkel felszerelve

83 

GYÓGYPEDAGÓGIA 


A gyógypedagógia tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók értsék meg a 

fogyatékosság lényegét, kapjanak képet az egyes fogyatékossági csoportok jellemzőiről, a 

fejlesztés lehetőségeiről. 

Szerezzenek ismereteket arról, melyek a társadalmi gondoskodás lehetőségei, amik a 

fogyatékos gyermek fejlődését elősegítik. 


a tanuló legyen képes ismertetni: 

- a gyógypedagógiai alapfogalmakat, 

- a fogyatékos gyermek fejlődését befolyásoló tényezőket 

- a fejlesztés módszereit a gyógyító nevelésben 


- empátiás kézsége birtokában elfogadni és megérteni a fogyatékos gyermeket, 

annak szüleit, hozzátartozóit 

- arra, hogy munkáját ne a sajnálat, a szánalom, hanem a segíteniakarás motiválja 

3. Tananyag 

IV. félév 

34 óra 

1. A gyógypedagógia és helye a pedagógiai tudományok rendszerében. 

Gyógypedagógiai tevékenység, mint sajátos neveléssel foglalkozó tudomány 

2. A sérült személyiség 

A sérülés okai, pszichés és szomatikus következményei 

Irreverzibilitás és ép személyiség megkülönböztető jegyei 

A normalitás és abnormalitás fogalma 

Az intelligencia kérdése 

3. A fogyatékosságok fő csoportjai 

- értelmi fogyatékosság 

- hallási fogyatékosság 

- látási fogyatékosság 

- beszéd fogyatékosság 

- mozgás fogyatékosság 

- érzelmi-akarati fogyatékosságok 

- halmozott fogyatékosságok

84 

4. Az értelmi fogyatékosság; oligofrénia 

- az értelmi fogyatékosság fogalma 

- az értelmi fogyatékosság okai 

Az oligofrének személyiségjellemzői. 

súlyossági fok szerinti csoportosításuk és jellemzőik 

- idiótia 

- imbecillitás 

- debilitás 

5. Az egyes fogyatékossági csoportok megismerési funkcióinak, érzelmi 

életének, akarati tevékenységének, valamint személyiség változásának 

fejlődésmenete, és a fejlesztés területei 

Az értelmi fogyatékosok képezhetőségének feltételei 

Az értelmi fogyatékosok habilitációjának, rehabilitációjának színterei 

6. A hallási fogyatékosság 

- a hallási fogyatékosság fogalma 

- a hallási fogyatékosság okai, korai felismerésének fontossága 

mint a korrekció lehetősége 

- a hallási f ogyatékosság foka szerinti felosztás: nagyothallás, süketség 

- a hallási fogyatékosok pedagógiai szempontból történő 

csoportosítása, mint a fejleszthetőség alapvető feltétele 

- a hallási fogyatékosok fejlődésmenete 0-6 év között 

- a hallásfogyatékos gyermek korai fejlesztési lehetőségei és 

színterei 

7. A látási fogyatékosság 

- a látási fogyatékosság fogalma 

- a látási fogyatékosság okai, korai felismerése 

- a látási fogyatékosság súlyossági foka szerinti felosztás: gyengelátás, vakság 

- a látási fogyatékosok pedagógiai szempontból történő csoportosítása, 

mint a fejleszthetőség alapvető feltétele 

- a látási fogyatékosok korai fejlesztési lehetősége: 

- látó típus 

- tapintó típus gyógyító nevelésében 

- a látási fogyatékosok fejlődésmenete 0-6 éves korig 

- a látásfogyatékos gyermek fejlesztési területei és színterei 

8. A fogyatékosok társadalmi megítélése, elfogadása 

- személyiségfejlesztésük, szocializálódásuk érdekében a közösségi 

nevelés fontossága 

- a speciális szakemberek, speciális intézmények szerepe, 

integrációs lehetőségek a társadalomban. 

- a beilleszkedés fontossága

85 



Etika 






Mentálhigiéne 




Folyamatos számonkérés, konvencionális érdemjegyekkel értékelve. 

A IV. félév végén írásbeli vizsga a szaktanár által összeállított feladatokból. 

A záró érdemjegy kialakításakor az évközben nyújtott teljesítményt is figyelembe kell venni. 


Irodalom: 

Eszközök: 

- Gyógypedagógia 

Gordosné dr.Szabó Anna 

Tankönyvkiadó, 1982. 

- Gyógypedagógiai lélektan I. II. III. 

Illés Gyuláné 


- A szülői eredményesség tanulása 

Gordon Thomas 

Gondolat, Bp. 1991. 

- Korrekciós nevelés 

dr.Bödör Jenő 


- Tanulmányok fogyatékosok rehabilitációjáról 

dr.Göllesz Viktor szakirodalmából 


- Fogyatékos gyermek gondozása, nevelése a bölcsődében 

Petus Márta-Szabó Ildikó 

BOMI, 1994. 

Hagyományos tanterem audiovizuális eszközökkel felszerelve.

86 

SZÁMÍTÁSTECHNIKA 



A számítástechnika tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók az 

információtechnológia egységes és fogalmi rendszerét, valamint fő fejlesztési irányait 

megismerjék, a hardware és rendszersoftware felhasználói ismereteket az önálló 

munkavégzéshez szükséges mélységben elsajátítsák. 



- általános és célszámítógépeket kezelni 

- vizsgálati eredményeket és adatokat a helyi és kórházi rendszerhez tartozó 

számítógépes nyilvántartásban elhelyezni 

- vizsgálati eredményeket, adatokat visszakeresni és megadott szempontok 

alapján rendszerezni 

- szövegszerkesztő programokat használni 

- az INTERNET-rendszert használni 

3. Tananyag 

I., II. félév 

elmélet: 

gyakorlat: 

szakmai gyakorlat: 

fakultáció: 

34 óra 

102 óra 

40 óra 

32 óra 

Számítástechnika elmélet /34 óra/ 

1. Hardware ismeretek 

- A harmadik generációs számítógépek bemutatása oktató filmen 

Az információtechnológia fejlődését meghatározó felfedezések, 

tanulmányok a Bell Laboratóriumban. /Angol nyelvű film/ 

- A First Draft-ban megfogalmazott Neumann elvek és általános 

érvényességük az I. generációs számítógépektől a mai, 

többprocesszoros gépekig bezárólag 

A számítógép, mint véges, két állapotú automata 

A processzor és a memória teljesítmény paraméterei 

A tranzisztor működési elve 

Információ ábrázolás a számítógépen. Bit, Byt definíció

87 

- Mágneses és lézer elven működő soros és véletlen elérésű 

tárolók 

A számítógépek többszintű vezérlési rendszere 

2. Rendszersoftware ismeretek 

Alapfogalmak 

- File, filestruktúra, filekezelés 

- program definíciója, a legfontosabb programelemek összhangban 

a First Draft-al 

- perifériális egységek logikai azonosítása 

- az operációs rendszer definíciója, fő feladatai 

Egy és többfelhasználós operációs rendszerek 

- MS-DOS X.0 egyfelhasználós operációs rendszer felépítése 

és működése /BIOS, KERNEL, CCP/ 

A Norton Shell 

Többfelhasználós operációs rendszerek 

- Windows NT fő szolgáltatásai, struktúrája 

- környezeti alrendszerek, Kernel, Executive 

- object modell és működése 

- process és thread definíciója 

- virtuális tárkezelés 

- I/O rendszer 

- a Windows NT védelmi alrendszere 

- Network alrendszer 

3. Távadatközlés 

A távadatközlés alapfogalmai 

- analóg és digitális átvitel, modemek 

- hálózati topológiák 

- átvivő közegek 

- vonal és csomagkapcsolás 

- szinkron és aszinkron átvitel 

- LAN, MAN, WAN 

Az INTERNET világhálózat 

- Aaz INTERNET definíciója 

- az INTERNET szolgáltatásai 

- az OSI kommunikációs szabvány 

- Router, bridge, repeater definíciója 

- a protokoll definíciója 

- a TCO/IP és az OSI szabvány 

- az INTERNET címzési rendszere 

A Novell Netware hálózatvezérlő software szolgáltatásai, a 

servercliens modell. 

A SOTNET LAN struktúrája, működése

88 

Számítástechnika gyakorlat: /102 óra/ 

1. Személyi számítógép felépítése kezelése 

Nyomtatók papír és patron cseréje 

Egy konfiguráció összeállítása 

Kommunikációs kártya behelyezés, memória bővítés 

A gép karbantartása 

2. Software 

Operációs rendszerek 

- MS-DOS, betöltés, legfontosabb parancsok, segédprogramok 

/pl. Copy használata/ 

- Norton Commander használata 

- MS Windows 3.1 használata 

Icon vezérlés. Programkezelő, Rendszercsoport, Kellék, stb. 

- Windows 95 operációs rendszer használata 

A Windows 3.1-től eltérő új szolgáltatások: folder, my computer, 

lomtár, intéző stb. 

- Windows NT használata, cliens gépen 

- Novell Netware hálózatvezérlő operációs rendszer, minimálisan 

a 3.11 verzió 

Server - cliens funkciók, guest. A supervisor feladatai. Be- és 

kijelentkezés, jelszó, átjelentkezés más hálózatokra 

MS Word for Windows 6.0 

- irat létrehozás, javítás, mentés, nyomtatás 

- másolás, áthelyezés, beillesztés /vágólap/ 

- formázás /karakter, bekezdés, fejezet/, stílusok 

- körlevél, táblázat, tartalomjegyzék, index makró, stb. 

Táblakezelés 

MS Excel or Windows, 5.0 

- munkalap, cella, tartomány, képlet, függvény 

- táblázat készítés, formázás 

- grafikon készítés, formázás 

- adatbázis létrehozás, /mező, rekord/, rendezés, válogatás 

dBASE IV. Plus adatbázis kezelő ASSIST menürendszer 

kezelésének megismerése 

A Word for Windows 7.0 és az Excel 7.0 verziók új szolgáltatásai 

3. Multimédia alkalmazás a Windows 95 operációs rendszer 

alatt 

4. Távadatközlés /INTERNET szolgáltatások/ 

Elektronikus levelezés 

- e-mail levelező rendszer használata 

- levelezési listák: előfizetés, lemondás 

- hírcsoportok

89 

Távoli file-ok elérése /FTP/ 

Távoli gépek elérése, remote job entry. Telnet. 

Word Wide Web használata Netscape eléréssel 

- hypertext keresés, multimédia 

- keresés egészségügyi adatbázisokban 

- Ottlap készítés 

Szakmai gyakorlat /40 óra/ 

1. Mérési eredmények statisztikai kiértékelése az Excel 5.0 

táblázatkezelő Függvények részrendszerével. /kb. 24 óra/ 

2. Diagnosztikai egységek teljesítményének elszámolása az 

OEP felé. 

A SOTEKIR Kórházi-klinikai integrált információs rendszer 

"Ambuláns" és "Képalkotó Eljárások" részrendszereinek 

felhasználói megismerése. /kb. 16 óra/ 

Fakultáció /32 óra/ 

Az alábbi területeken javasolt eltölteni: 

- számítógépes hallókészülék illesztése 

- quantitativ módszerek alkalmazása az elektrofiziológiában 


Angol 





A tanév során folyamatos számonkérés, és osztályozás. 

A II. félév végén gyakorlatban tesznek vizsgát a tanulók a szaktanár által összeállított 

feladatsor alapján. A gyakorlat értékelése konvencionális érdemjegyekkel történik, az 

évközben osztályzatokat az érdemjegybe be kell számítani. 


Irodalom: 

Tanulók részére: 

- Információtechnológia. Tankönyv 

Beszerezhető 1998-ban 

- Windows 3.1 Computer Books, 

dr.Tamás Péter és társai 

Bp. 1993.

90 

- Windows 95. 

Tarsaly Balázs 

Computer Panoráma, Bp. 1995. 

- A sokoldalú szövegszerkesztő: Word 6.0 

Kormos Zsolt-Szőrés Tamás: 

LSI Oktatóközpont 

- Word for Windows '95, 7.0 

Gerő Judit 

Computer Books, Bp. 1996. 

- Varázslatos Excel 5.0 

Gererner Ferenc 

Reál, 1994. 

- Excel 7.0 LSI Oktatóközpont 

Dr.Pétery Kristóf 

- Az INTERNET világa 

Lengyel Veronika és társai 


- Netware kézikönyv. Online, Bp. 1991. 

Korányi Gábor 

- Hogyan használjam /Számítógép kezelése kezdőknek/ 

BBS.E Bp. 1997. 

Bártfai Barnabás 

További szakirodalom elsődlegesen a tanárok részére: 

- Így működik a számítógép 

Rhon White 


- Inside Windows 95. Microsoft Press, 1994. 

Adrian King: 

Angol nyelven 

- TCP/IP Applications and Protocols 

Walter Govalski: 

Computer Technology Research Comp. USA. 1995. 

Angol nyelven 

- Inside Windows NT. Microsoft Press, 1995. 

Angol nyelven 

Eszközök: 

Információtechnológiai Oktatási Laboratórium 

- Ethernet lokális hálózat egy server és 10 cliens géppel. 

AT80486-os vagy Pentium processzoros számítógépek, 

minimálisan 8 MB RAM-al, 1.44-es floppy lemezzel, 

510 MB hard diszkkel és lézerlemezzel. 

- Windows 3.1., Windows 95. operációs rendszerek, 

Windows NT vagy Novell Netware 4.1 hálózatvezérlő 

programcsomag 

- Microsoft Office, vagy külön a Word for Windows 6.6 

és az Excel 5.0 Power point 4.0 

- A e-mail levelező rendszer. /Szabad software/ 

- INTERNET hálózati csatlakozás, NESTCAPE és TCP/IP 

protokoll

91 

Alapkövetelmény: egy hálózati állomáson a gyakorlati 

órákon maximum 2 hallgató dolgozzon. 

Oktató filmek 

- A "Nagy generáció" 16 perc, magyar nyelven 

- A "Bell Laboratórium" 8 perc, angol nyelven

92 

SZAKMAI GYAKORLATOK

93 

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS 



Az elsősegélynyújtás tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók elsajátítsák a korszerű 

elsősegélynyújtás elméleti és gyakorlati ismereteit. Fontos az egészségügyi szakdolgozók 

elsősegélynyújtási kötelezettségének kiemelése, a segítőkész magatartás fejlesztése. 



- értelmezni az elsősegélynyújtást, mint állampolgári kötelezettséget 

- felismerni a leggyakrabban előforduló, heveny életveszélyt jelentő 

állapotokat, és ezek esetén elsősegélyt nyújtani 

- megkülönböztetni a sebek, vérzések fajtáit 

- alkalmazni az elsődleges sebellátás és vérzéscsillapítás módszereit 

- a sérült és eszméletlen beteget szakszerűen elhelyezni 

- felismerni a leggyakoribb mérgezések szervezetet károsító hatását 

- ismerni az újraélesztés módszereit és abban szakszerűen közreműködni 

- elvégezni az egyszerűbb kötözési, rögzítési eljárásokat 

- szakszerűen mentőt hívni 

3. Tananyag 

II. III. félév 


1. Az elsősegélynyújtás általános tudnivalói 

- az elsősegélynyújtás fogalma 

- elsősegélynyújtási kötelezettség 

- a mentőláda felszerelése, elsősegélynyújtás eszközei 

- a mentőszolgálat szervezete, mentőhívás 

2. Az élet megmentése 

- élet, halál jelei, tünetek ellenőrzése 

- légútbiztosítás, stabil oldalfekvés 

- újraélesztés teendői 

3. Mechanikai sérülések 

- sebek fajtái 

- sebellátás 

- vérzések, vérzéscsillapítások 

- csont és ízületi sérülések, a rögzítés feladatai, lehetőségei 

- kötözés, rögzítés gyakorlása 

4. Elsősegélynyújtás mérgezések esetén 

- gyógyszermérgezés tünetei, teendők 

- ételmérgezés, gombamérgezés

94 

- maróméreg /lúg, sav/ hatása, elsősegélynyújtási feladatok 

- növényvédő szerek által okozott mérgezések 

- áthatoló szemsérülés, tompa szemsérülés, maródásos szemsérülés, 

ívfény okozta sérülés, felszínes szem-idegentest, 

- fülvérzés, dobhártya sérülés, idegentest a fülben, orrvérzés 

- akut állapotok ellátása szem, fül- és ideggyógyászati betegségekben 

5. Teendők epilepsziás és más eszméletvesztéses rosszullét kapcsán 

4. A tantárgy témáinak kapcsolata más tantárgyak témáival 


Etika 






Mikrobiológia-álatlános járványtan 

Munkavédelem 

Orvosi latin 




A II. félév végén - évközi számonkérés alapján konvencionális érdemjeggyel. 

A tanulók teljesítményének lezárásához minimum 3 érdemjegy szükséges. 

A III. félév végén a szaktanár által összeállított feladatsor alapján gyakorlati vizsgát tesznek a 

tanulók. A vizsga érdemjegyébe be kell számítani az évközi osztályzatokat is. 


Irodalom: 

Eszközök: 

- Oxiológia 

Bencze Béla-Göbl Gábor 


- Elsősegélynyújtás 

Papp Zoltán dr. 

Medicina, Bp. 

- elsősegélynyújtási demonstrációs terem 

- falitáblák 

- AMBU fantomok 

- az újraélesztés eszközei 

- elsősegélynyújtó láda 

- sebimitátor készlet 

- a rögzítés eszközei 

- fertőtlenítő szerek 

- videofilmek

95 

KLINIKAI LABORATÓRIUMI GYAKORLAT 



A klinikai laboratóriumi gyakorlatok célja, hogy a tanulók megismerjék az 

egészségügyi intézetekben működő diagnosztikai laboratóriumok tevékenységét. 


a tanuló legyen képes ismertetni 

- a laboratóriumok működését 

- a leggyakrabban végzett általános laboratóriumi vizsgálatokat 

- a fontosabb laboratóriumi vizsgálatok normál értékeit 


- elvégezni a váladékok alapvető laboratóriumi vizsgálatát 

- közreműködni a speciális laboratóriumi vizsgálatok elvégzésében 

3. Tananyag 

I. félév 

34 óra 

1. A központi diagnosztikai laboratórium felépítése, működése 

- mintavétel 

- minták szállítása és tárolása 

- laboratóriumi analízis 

- eredményközlés 

- minőségbiztosítás 

2. Kislaboratórumi vizsgálatok 

3. Haematológia 

- a vér alakelemei és ezek legfontosabb feladatai 

- haematológiai vizsgálati módszerek: sejtszámlálás, vérkenet vizsgálata, 

legfontosabb vérképelváltozások 

4. Haemostatis 

- fogalma, folyamata 

- alvadási faktorok meghatározása 

5. Klinikai kémia 

- diabetes mellitus laboratóriumi vizsgálata 

- szervezet só- és vízháztartásának vizsgálata 

- veseműködés vizsgálata 

- liquor vizsgálata 

- lipidanyagcsere vizsgálata 

6. Speciális vizsgálatok 

- hormonvizsgálatok

96 

- alapvető immunológiai vizsgálatok 


Angol 




Munkavédelem 

Orvosi latin 


Az I. félév végén évközi számonkérés alapján konvencionális érdemjegyekkel. 


Irodalom: 

Eszközök: 

Klinikai laboratóriumi diagnosztika 

Rick 

/Springer Hungarica 1992./ 

A gyakorlat teljesítésére kórházi /intézeti/ vagy demonstrációs termi 

laboratóriumokban kerül sor. 

A gyakorlat azon laboratóriumi egységekben szervezhető, ahol 

a követelményeknek illetve a tananyagtartalomnak megfelelő 

eljárások/vizsgálatok kivitelezéséhez a felszerelés/eszközrendszer 

megfelelő.

97 

KOMMUNIKÁCIÓ 

ÉS SZAKMAI KOMMUNIKÁCIÓ 



A kommunikáció tanításának célja, hogy a tanulók a helyzetnek megfelelően 

tudotosan, pozitív módon tudjanak kapcsolatot teremteni, és a betegellátás során előforduló 

interperszonális kapcsolatokat elemezni. 

A szakmai kommunikáció célja, hogy a tanuló tapasztalatokat szerezzen az értelmi, hallási és 

látási fogyatékos és a pszichés zavarban szenvedő gyermekekkel és felnőttekkel való 

kapcsolatfelvétel és kommunikáció terén a gyakorlatban. 



- felidézni a kommunikáció alapfogalmait és felsorolni a dinamikai alapelveket 

- a beteget érdeklődve és figyelmesen meghallgatni 

- empátiás magatartást tanusítani 

- verbális, nonverbális és metakommunikatív jelzéseket venni és adni 

- a kommunikációs jelzésekre megfelelően reagálni 

- felismerni a másik személy viselkedésére gyakorolt hatását 

- nyílt, hiteles kommunikációt folytatni 

- segítő és irányított beszélgetést kezdeményezni 

- a kommunikációs zavarokat és nehézségeket felismerni 

3. Tananyag 

II. félév 34 óra 

IV. félév végén 24 óra szakmai kommunikáció 

1. A kommunikáció alapfogalma és dinamikai alapelvei 

- a kommunikáció fogalma, folyamata 

- a kommunikáció dinamikai törvényszerűségei 

- az emberi kapcsolatteremtés formái 

- mások kommunikációjának a megfigyelése 

- kommunikációs helyzetek 

2. Az érintkezés kultúrája 

- az őszinte kommunikáció feltételei 

- érintkezési formák és ezek eltérései más kultúrában 

- az érdeklődés és figyelmes hallgatás jelentősége 

3. Verbális kommunikáció 

- közvetlen emberi kommunikáció 

- a verbális kommunikáció eszközei 

- nyelvi szocializáció

98 

4. Non verbális kommunikáció 

- metakommunikáció 

- tekintet, mimika 

- vokális, mozgásos kommunikáció 

- kulturális szignálok, emblémák 

5. Hiteles kommunikáció 

- a kongruens és inkongruens kommunikáció fogalma, jellemzői 

- a hitelesség 

6. Kommunikációs zavarok 

- a kóros kommunikáció okai 

- a nyelvi kommunikáció hiányosságai 

- a szégyenlősség és gátlásosság 

- kommunikációs gátak és közléssorompók 

- a kommunikációs zavarok leküzdése 

7. Kommunikáció az egészségügyi gyakorlatban 

- a segítő beszélgetés 

- a gyógyító beszélgetés 

- tanácsadás 

- kommunikáció a hozzátartozókkal 

- kommunikációs helyzetek a kezelés és a gondozás során 

Szakmai kommunikáció /összefüggő gyakorlat 

IV. félév végén 

A gyakorlatot 3 szakterületen kell teljesíteni 

- értelmi fogyatékosokat és pszichés zavarban szenvedőket ellátó iténtézményben 

- hallási fogyatékosokat ellátó intézményben 

- látási fogyatékosokat ellátó itnézményben 

A gyakorlaton a tanuló figyelje meg: 

- a sérült embernek az egészségestől eltérő kommunikációját 

- a szakszemélyzet tevékenységét pl. kapcsolat felvétel módját, empátiás készségét, 

segítő magatartását 

- a játékra tanítás módját és a játék formáit /funkciós, didaktikus játék/ 

- a kommunikáció fontosságát, sajátos eszközeit és lehetőségeit a beszéd 

kialakításának folyamatában 

- a pszichés zavarban szenvedők kommunikációs jelzéseit és a kapcsolatfelvétel 

lehetőségeit 

- és értelmezze a sérült ember verbális és metakommunikációs jelzéseit 

- és kapcsolódjon be a sérült emberrel folytatott kommunikációba, az ellátás, 

gondozás, oktatás során

99 


Ápolástan-szakápolástan, gondozás 

Pszichológia, mentálhigiéné, gyógypedagógia 


Osztályozás, vizsgáztatás nincs. Folyamatos ellenőrzés-értékelés; az ismeretek és 

készségek felmérése. 

A II. félév és IV. félév végén megfelelt vagy nem felelt meg értékeléssel kell zárni a tanulók 

munkáját. 


Irodalom: 

Eszközök: 

- A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei 

Buda Béla 

Bp. 1974/a MRT Tömegkommunikációs Központ Szakkönyvtár 

sorozat 25. kötet, Bp. 

- A célzott beszélgetés 

Bang Ruth 


- Delfi örökösei 

Rudas János 

Bp. Gondolat Kiadó, 1990. 

- Mondjam vagy mutassam 

Montagh Imre 


- Szó-beszéd 

Allan Bease-Alan Garner 

Bp. Park Kiadó, 1991. 

- Testbeszéd 

Allan Pease 

Bp. Park Kiadó, 1990. 

- Kommunikáció az ápolásban 

Susan Smith 

Bp. Medicina Könyvkiadó RT. 1996. 

- video-filmek 

- audovizuális eszközök 

- munkalapok

100 

SZAKMAI GYAKORLATOK 



A szakmai gyakorlatok tanításának célja az elméleti ismeretekre alapozva a klinikai 

elektrofiziológiai asszisztens feladatainak bemutatása, begyakoroltatása. 


2.1 Műszerismeret, felvételtechnika 

Általános követelmények: 

A tanuló legyen képes: 

- a munkahely /laboratórium/ zavartalan működését biztosítani 

- munkáját megfelelően szervezni 

- a munkavédelmi és higiénés szabályokat betartani 

- a vizsgálatokhoz szükséges technikai feltételeket biztosítani 

- a betegekkel megfelelő kapcsolatot teremteni, kommunikálni 

- a beteget felvilágosítani a vizsgálat technikájáról 

- a beteg szorongását oldani 

- a kijelölt vizsgálatot elvégezni, az eredményt technikailag értékelni 

- az orvos által végzett vizsgálatoknál segédkezni 

- a vizsgálattal összefüggő anamnézist felvenni 

- a leleteket dokumentálni, archiválni 

- a beteg állapotát észlelni 

- a vizsgálat közben előforduló rosszulléteket felismerni, segítséget nyújtani 

és a megfelelő ellátást megszervezni 

- fertőtlenítő, sterilező eljárásokat alkalmazni 

- újraélesztést megkezdeni 

Speciális követelmények: 

2.2 Audiológia 


- audiológiai vizsgálatok végzésére hagyományos szubjektív és objektív 

audiometriális eljárásokkal, életkori megkötés nélkül 

- elektronystagmographiás vizsgálatok végzésére 

- hangképzés és beszédzavaros betegek vizsgálatánál, kezelésénél való segédkezésre 

- egyéni és csoportos hangterápia végzésére 

- nagyothallók rehabilitációjában részt venni

101 

2.3 Neurológia 


- EEG regisztrálást végezni hagyományos és papír nélküli készülékekkel, 

hyperventilatio és fotostimuláció alkalmazásával életkori megkötés nélkül 

- rutin felvételt készíteni laboratóriumon kívül 

- polygraphias EEG felvételt készíteni 

- speciális elektródot felhelyezni, alkalmazni 

- speciális körülmények között EEG regisztrálásra 

- alvásvizsgálat 

- video-monitorozás 

- intraoperatív monitorozás 

- coma monitorozás 

- különféle terheléses vizsgálatok 

- quantitativ EEG regisztrálás végzésére 

- laboratóriumi körülmények között acusticus, vizuális és somatosensoros 

valamint eseményfüggő kiváltott potenciálok regisztrálására 

- speciális körülmények között - műtőben, intenzív osztályon, terminalis állapotú 

comás betegeknél kiváltott potenciálok regisztrálására 

- perifériás idegek sensoros és motoros vezetési sebesség meghatározására felületi 

elvezetéssel 

- tűelektródás EMG vizsgálatnál segédkezni 

- mágneses ingerléssel kiváltott válasz /MEP/ regisztrálásnál segédkezni 

2.4 Szemészet 


- látásélesség felvételére korrekció nélkül és korrekcióval 

- rutin elektrofiziológiai vizsgálatokat /ERG, EOG, VEP/ végezni szokványos és 

komputerizált berendezésekkel 

- kritikus fúziós frekvencia meghatározására 

- számítógépes perimetria végzésére, kinetikus perimetria végzésére Goldmann 

periméterrel 

- elektrotonográfiás, elektrotonometriás vizsgálat végzésére regisztráló készülékkel és 

anélkül 

- elektronystagmografiás, szemizom EMG, vizsgálatokat előkészíteni, azoknál 

segédkezni 

- elektroretinografia végzésére sötét és világos adaptált körülmények között, flash 

valamint mintaváltásos ingerléssel 

- sötét és világos adaptált állapot kialakítására 

- orvosi utasításra pupillatágítást, felszíni érzéstelenítést végezni 

- kontaktlencsét és elektródákat felhelyezni 

- automata refraktometriát, keratometriát, és cornea topográfiát végezni 

- kontrasztérzékenység vizsgálatot végezni 

- műlencsetervezés előkészítésében részt venni, a vizsgálatnál segédkezni 

- diagnosztikus ultrahang vizsgálatnál segédkezni 

- szemfenéki angiográfiás vizsgálatokhoz előkészíteni és a vizsgálatnál segédkezni

102 

2.5 Fül-orr-gégészeti, neurológia és pszichiátriai, 

szemészeti fekvőbeteg osztály 


- a beteg szükségleteit kielégíteni 

- alapápolási feladatokat önállóan végezni 

- váladékok vételére, váladékfelfogó eszközök használatára 

- a leggyakoribb betegségek lefolyását megfigyelni 

- a beteget vizsgálatokra előkészíteni 

- beavatkozásokhoz előkészíteni 

- segédkezni a diagnosztikai és therápiás beavatkozásoknál 

- a beteget szükség esetén rögzíteni 

- segédkezni a gyógyszerelésnél 

- a betegeket megfigyelni 

- lázlapot, ápolási dokumentumot vezetni 

- a beteget műtétre előkészíteni 

- a műtéti utókezelés ápolói feladataiban közreműködni 

- subcután és intramuscularis injekciót beadni 

- infúziós terápiához előkészíteni, bekötésnél segédkezni 

- sürgősségi ellátásban részt venni 

- az asepsis, antisepsis szabályait betartani 

- közreműködni a beteg rehabilitációjában, gondozásában 

- betegekkel, hozzátartozókkal megfelelően kommunikálni 

- biztonságos munkát végezni 

- eszméletlen beteget ápolni 

- haldokló beteget és halottat ellátni 

- szédülős beteget ápolni 

- agresszív, zavart beteget megfelelően ápolni 

- bénult beteget megfelelően mozgatni 

- értelmi - látás - hallásfogyatékost ápolni, gondozni

103 

3. A szakmai gyakorlatok ütemezése és időtartama 

félév gyakorlat gyakorlóhely óra 

II.félév Műszerismeret , 1.Audiológiai szakrendelés 34 

felvételtechnika 2.Neurofiziológiai laboratórium 68 

3.Szemészeti szakrendelés 34 

II.félév Összefüggő gyakorlat Számítástechnika 40 

végén Fakultatív gyakorlat Számítástechnika 32 

III.félév Összefüggő gyakorlat 1.Fül-orr-gégészeti osztály 120 

2.Neurológiai osztály 80 

3.Pszichiátriai osztály 40 

4.Szemészeti osztály 120 

IV.félév Műszerismeret , 1.Audiológiai szakrendelés 102 



IV.félév Összefüggő gyakorlat 1.Gyógypedagógia - hallás sérültek 40 

végén 

- gyengén látók 

és vakok 40 

- értelmi fogyatékosok 

intézetében 40 

2.Szakmai kommunikáció 24 

V.félév Műszerismeret, 1.Audiológiai szakrendelés 136 



V.félév végén Megelőző vizsga- 1.Audiológiai szakrendelés 40 

feladat 2.Neurofiziológiai laboratórium 40 


Összesen: 1784 

A gyakorlaton a követelményeknek és az adott szituációnak megfelelő, elméletben tanult 

ismereteket, tananyagtartalmakat kell feldolgozni, gyakorolni. 

4. A szakmai gyakorlat kapcsolata más tantárgyakkal 

Angol 




Etika 




Jogi, egészségügyi, szervezési 

ismeretek 



Mikrobiológia - álatlános járványtan 

Munkavédelem 


Orvosi latin 

Pszichológia, mentálhigiéne, gyógypedagógia 

Számítástechnika

104 


A gyakorlatok során a tanulók teljesítményét értékelő lapon, - gyakorlatonként/félévenként - 

konvencionális érdemjegyekkel kell osztályozni. 

A szakmai gyakorlatok értékelő lapját a III. fejezet tartalmazza.

105 

III. Fejezet 

MELLÉKLETEK

106 

1. A SZAKMAI GYAKORLATI VIZSGA AJÁNLOTT FELADATAI 

A gyakorlati vizsga két részből áll: 

1. Megelőző vizsgafeladat 

- 5 képzési napig tartó gyakorlaton 10 audiometriai illetve phoniátriai 

- 5 képzési napig tartó gyakorlaton 10 neurofiziológiai 

/EEG, kiváltott válasz/ 

- 5 képzési napig tartó gyakorlaton 10 szemészeti 

vizsgálat önálló elvégzése és technikai értékelése 

A vizsgázók teljesítményét orvos vagy oktató asszisztens ellenőrzi. 

A megelőző vizsgafeladat gyakorlata az V. félév lezárása után a szakmai gyakorlat részeként 

szervezhető olyan intézményben, ahol a vizsgázó az évközi gyakorlatait töltötte. A megelőző 

vizsgafeladat értékelése a többi gyakorlati osztályzattól független. 

A megelőző vizsgafeladat érdemjegyére a vizsgabizottság munkáját segítő orvos vagy oktató 

asszisztens tesz javaslatot. 

2. A vizsgabizottság előtt elvégzett feladat 

A vizsgabizottság előtt elvégzett feladat - kijelölt intézményben - audiológiai, neurológiai és 

szemészeti vizsgálat kivitelezése valamint technikai értékelése. 

A szakmai gyakorlati vizsga kérdéseit a szakmai vizsgát szervező intézmény állítja össze a 

szakképesítés követelménye és az adott napi betegforgalom figyelembe vételével. 

A kérdéssort a vizsgabizottság elnöke és a szakmai vizsgabizottság tagja /a szakmai szervezet 

képviselője/ hagyja jóvá. 

Ajánlott témakörök: 

Audiológián 

- audiológiai vizsgálat végzése 

- audiometriai vizsgálat végzése 

- elektronystagmographiás vizsgálat végzése 

- hangképzés és beszédzavaros beteg vizsgálata 

- hangterápia végzése 

- hallókészülék alkalmazása 

Neurológián 

- EEG regisztrálás laboratóriumi körülmények között 

- EEG regisztrálás speciális körülmények között 

- kiváltott potenciálok regisztrálása laboratóriumi körülmények között 

- kiváltott pontenciálok regisztrálása speciális körülmények között 

- perifériás ideg vezetési sebesség mérése

107 

Szemészeten 

- látásélesség felvétele korrekció nélkül és korrekcióval 

- rutin elektrofiziológiai vizsgálatok végzése 

- automata perimetria végzése 

- elektrotonometria, elektrotonográfia végzése 

- refraktometria, keratometria, corneatopográfia végzése 

- előkészítés és segédkezés 

- elektronystagmográfiás - 

- szemizom EMG - 

- szemészeti ultrahang - 

- műlencsetervezés - 

- szemfenéki angiográfiás vizsgálatoknál

108 

2. A SZAKMAI GYAKORLAT ÉRTÉKELŐLAPJA 

GYAKORLATI ÉRTÉKELŐ LAP 

KLINIKAI ELEKTROFIZIOLÓGIAI ASSZISZTENS 

Név: 

A gyakorlat helye: 

A gyakorlat ideje: 

Az elvégzett feladatok felsorolása Az értékelés szempontjai értékelés 

maximális pont 

tanuló megjelenése 5 

kapcsolata a beteggel 10 

kommunikációs képessége 10 

elméleti ismeretek alkalmazása 

10 

gyakorlati készsége 10 

önállósága 10 

higiénés szabályok betartása 10 

helyzetfelismerése 10 

dokumentációs tevékenysége 5 

munkafegyelem 5 

munkatársi kapcsolata 5 

empátiás készséges 5 

magatartása, szorgalma 5 

Értékelés pont érdemjegy 

100-90 5 

89-80 4 

79-70 3 

69-60 2 

59 és 

alatta 1 

Megjegyzés: 

Értékelés: 

Dátum: P.H. _____________________________ 

aláírás 

Megjegyzés: Amennyiben a gyakorlat ideje alatt a tanuló higiénés ismeretei alapvető kérdésekben hiányosak, 

és azokat nem képes korrigálni, illetve az emberi életet veszélyezteti, gyakorlata nem fogadható el. 

A gyakorlaton elégtelen érdemjegyet elért tanuló tanulmányait csak az évfolyam /elmélet, gyakorlat/ megismétlésével 

folytathatja.

109 

3. Audiológiai - vagy EEG - vagy Szemészeti asszisztensi képesítéssel rendelkezők 

számára szervezett képzési program 

AJÁNLOTT ÓRATERVE 

TANTÁRGY I.félév II.félév III.félév Össz.óraszám 

ELMÉLET 

Ápolástan, szakápolástan gondozás 17 17 - 34 

Elektronikai ismeretek 17 17 17 51 

Etika 17 - - 17 

Felvételtechnika - 17 17 34 

Funkcionális anatómia 17 - - 17 

Gyógyszerismeret - - 17 17 

Jogi, egészségügyi szervezési, 

gazdasági ismeretek - - 17 17 

Kórtan-klinikai ismeretek 17 17 17 51 

Műszerismeret 17 17 - 34 

Mentálhigiéne, gyógypedagógia - - 17 17 

ELMÉLET ÖSSZESEN 102 85 102 289 

GYAKORLATOK 


gondozás* - 17 - 17 

Elsősegélynyújtás* - - 17 17 

Kommunikáció* - 17 - 17 

Számítástechnika* 17 - - 17 

+Műszerismeret, felvételtechnika 200 200 120 520 

Fekvőbeteg osztályok 

Fül-orr-gégészet - 40 - 40 

Neurológia - 40 - 40 

Szemészet - 40 - 40 

Speciális intézeti gyakorlat 

Gyógypedagógia - - 24 24 

Ajánlott gyakorlat /intézeti/ 

Számítástechnika 40 - - 40 

Szakmai kommunikáció - 24 - 24 

Saját osztályos gyakorlat a képzés során 160 160 240 560 

GYAKORLAT ÖSSZESEN - - - 1356 

Egyéni felkészülés - - - 200 

ÖSSZES ÓRASZÁM - - - 1845 

HETI ÓRASZÁM /Iskolai/ 7 7 7 - 

Megjegyzés: *-gal jelölt tantárgyakat csoportbontásban kell tanítani. +-tel jelölt gyakorlat letöltésének helye: 

200-200 óra a másik két laboratórium/rendelő. 

A III. félév végén 40-40-40 óra megelőző vizsgafeladat 

A szakképzésbe beszámítható órák: 

Hagyományos egészségügyi szakközépiskolából/szakiskolából hozott elméleti órák: 

Szakosító képzésből hozott elméleti órák: 

Szakosító képzésből hozott gyakorlati órák: 

560 óra 

198 óra 

1000 óra

110 

4. Audiológiai, neurológiai vagy szemészeti munkakörben - képesités nélkül - dolgozók részére szervezett 

képzési program 

AJÁNLOTT ÓRATERVE 

TANTÁRGY I.félév II.félév III.félév IV.félév V.félév Összesen 

ELMÉLET 

Ápolástan, szakápolástan, gondozás - 17 34 - - 51 

Elektronikai ismeretek - 17 17 17 34 85 

Etika - - - - 17 17 

Felvételtechnika - 17 17 - - 34 

Funkcionális anatómia 51 - - - - 51 

Gyógyszerismeret - - - 17 - 17 

Idegen nyelv* /angol/ - - 17 17 17 51 


gazdasági ismeretek - - - - 17 17 

Kórtan-klinikai ismeretek - 34 17 17 17 85 

Mikrobiológia-általános járványtan 17 - - - - 17 

Munkavédelem 17 - - - - 17 

Műszerismeret 17 17 - - - 34 

Orvosi latin 17 - - - - 17 

Pszichológia, mentálhigiéne 

gyógypedagógia - - - 34 - 34 

ELMÉLET ÖSSZESEN 119 102 102 102 102 527 

GYAKORLATOK 


gondozás* - - 34 - - 34 

Elsősegélynyújtás* - 17 - - - 17 

Klinikai laboratóriumi gyakorlat* - - - - 17 17 

Kommunikáció* - - - 17 - 17 

Számítástechnika* 17 17 - - - 34 

+Műszerismeret, felvételtechnika* 540 320 180 320+80 120 1560 

Fül-orr-gégészet /fekvőbeteg-osztály/ - - 120 - - 120 

Neurológia /fekvőbeteg-osztály/ - - 120 - - 120 

Szemészet /fekvőbeteg-osztály/ - - 120 - - 120 


/speciális intézeti gyakorlat/ - - - - 96 96 

Szakmai kommunikáció* - - - - 24 24 

Számítástechnika /intézeti/ - 40 - - 40 

GYAKORLAT ÖSSZESEN - - - - - 2199 

Egyéni felkészülés - - - - - 700 

ÖSSZES ÓRASZÁM - - - - 3426 

HETI ÓRASZÁM /iskolai/ 8 8 8 7 7 

a *-gal jelölt tantárgyakat csoportbontásban kell tanítani. 

A +-tel jelzett műszerismeret, felvételtechnika gyakorlat megoszlása: 

I., III., IV. félévben: 540+180+80 óra saját laboratórium/rendelő 

II., IV. félév 320-320 óra: a mási két szakterület laboratórium/rendelője 

V. félév 40-40-40 óra megelőző vizsgafeladat

NÃ©pjÃ³lÃ©ti MinisztÃ©rium A KLINIKAI ELEKTROFIZIOLÃGIAI ...

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?

NÃ©pjÃ³lÃ©ti MinisztÃ©rium A KLINIKAI ELEKTROFIZIOLÃGIAI ...