R à G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke
R à G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke
R à G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Az áthidald és kötőgerenda rendszer képe-zi a<br />
nagyfesztávolságú tér síkmennyezetét és a<br />
fedélszerkezet alapját. A lapjára fektetett<br />
szarazatot minden szaruállásban két-két torokgerenda<br />
fogja össze, de egy további támasz beépítésére<br />
is sor került. Ez az alsó kötő, mely<br />
az ismertetett középkori szerkezetek mindegyikében<br />
megtalálható. Itt a barokkos ferdedúc<br />
megtámasztására is használják, valószínűleg<br />
azért, hogy minden szaruállásban meglegyen. A<br />
ferdedúc alatt a talpgerenda elmarad, de a<br />
szaruzattal párhuzamosan elhelyezkedő szélrács<br />
fejgerendája megtalálható. A szélrács mereví-tőit<br />
ezért csak a ferdedúcból indíthatták, így azok<br />
egymást keresztezve, közel 45 fokos hely-zetben<br />
helyezkednek el. A fejgerenda nem öt-szögietű,<br />
mint a barokk rendszerben, de az al-só<br />
torokgerenda sor erre támaszkodik (a be-kötés<br />
pontos módja itt nem ismeretes). A rákö-tések<br />
nagy része régiesen fecskefarkos, míg más<br />
része a barokk fedélszerkezetnek megfele-lő<br />
módon kerül kialakításra. A függőoszlop itt is<br />
egy darabból van és talpgerendára támasz-kodik,<br />
a fesztáv felezőjében. Keresztirányban rövid<br />
kötőkkel merevítenek, míg hosszirány-ban a<br />
talpgerendáról induló rövid, valamint a<br />
fejgerendát is keresztező, hosszú ferdemerevítők<br />
képezik a „rácsos" tartót.<br />
A műemléki helyreállítások gyakorlata és tapasztalatai<br />
A történeti tetőszerkezetek helyreállítása igen<br />
nehéz feladat. A problémákat és a lehetséges<br />
megoldási módokat a következőkben részlete-<br />
zem, az Országos Műemlékvédelmi Hivatalban<br />
az általunk követett helyreállítási gyakorlata<br />
alapján.<br />
A felmerés:<br />
A teljes szerkezet felmérése képzett szakemberek<br />
hiányában csak a fő szerkezetekre, illetve<br />
azok elméleti rendszerére terjedhet ki. Az<br />
eredetileg is görbe tengelyű, kézi munkával kiformált<br />
elemek, melyek az idők folyamán még<br />
tovább deformálódtak, csak manuálisan mérhetők<br />
fel fotogrammetria alkalmazására - részben<br />
anyagi okokból - még csak kísérlet sem<br />
történt. A felmérés a csomóponti megoldásokra,<br />
álló szerkezet esetében nem is igen terjedhet<br />
ki, hiszen a csapolások, horgolások tényleges<br />
megoldásai nem láthatók, sőt gyakran a<br />
szerkezeti rendszerben elfoglalt helyük miatt<br />
elérhetetlenek. Így a rendelkezésre álló felmérések<br />
a legtöbb esetben hiányosak és legfeljebb<br />
az elméleti tájékozódásban nyújtanak<br />
segítséget.<br />
Ezt erősíti az is. hogy a fedélszerkezetekkel<br />
mindezideig igen keveset foglalkozott mind<br />
az építészet, mind az építészettörténet.<br />
A beépített faanyag minősítése: A még álló<br />
szerkezete vizsgálata általában szúrópróbaszerűen<br />
történik és a csomópontokra<br />
nem terjed ki. Az „élő" anyag szilárdsági<br />
szempontból történő minősítése megoldhatatlannak<br />
látszik. A minősítés a legtöbbször azzal<br />
az eredménnyel jár, hogy a tető bontására<br />
tesznek javaslatot. A szakértő ezzel hárítja el<br />
a maga felelősségét, a kivitelezőnek is a bontás<br />
az érdeke. (Erre példa, a csaposgerenda fö-<br />
85. kép. Tarpa, ref. templom, főállás 86. kép. Tarpa, ref. templom, mellékállás<br />
Középkori magyar ácsolt tetőszerkezetek 22/24
Change language