R à G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke
R à G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke
R à G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
ezen a vidéken még 1801-ben is építettek<br />
tölgyfából templomfedelet. (82-84. kép)<br />
Középkori jellegű vonás, hogy a sárgeren-dákon<br />
sűrű, tehát minden szaruállásban, áthidaló vagy<br />
akár kötőnek is neveztető gerenda van. A<br />
lapjára fektetett szaruzatot, melyet csapolással<br />
és vendégcsappal kötöttek az áthidalókba, kétkét<br />
csapolt torokgerenda fogja össze.<br />
Ezen felül hagyományos módot csatlakoz-nak<br />
egymáshoz. Négyméterenként azonban<br />
megjelenik a jellegzetes barokk szerkezet, a<br />
nagyméretű ferdúc, amely azonban nem a talpvagy<br />
ötszögletű gerendára ül föl, hanem csak a<br />
kötőgerendára. Itt ebben a szaruállásban a<br />
kötőgerenda megnevezés helyénvalónak látszik,<br />
míg a többi megnevezésére, az áthidaló<br />
lenne a legkifejezőbb. A szaruzattal párhuzamos,<br />
kétoldali szélrács el helyezésére beiktattak<br />
egy alsó és egy felső gerendapárt. Ezek<br />
között kialakításra kerül egy ferde merevítőkből<br />
álló rácsrendszer, melynek egyes kereszteződései<br />
éppen a ferdedúcokra esnek és így<br />
abban jelentős keresztmetszet-csökkenést okoznak.<br />
A szélrácstartó felső fejgerendája sem ötszögletű<br />
és elhelyezésénél is csak a harmados<br />
csapolást használták az építők. Hasonló módon<br />
csak csapolva került elhelyezésre a felső<br />
feszítő is, de szögletkötők bekötése még hagyományosan<br />
alakult, az egyoldalú, fecskefarkos<br />
lapolással és vendégcsappal. A torokgerenda<br />
nem a felső fejgerendán nyugszik, így a<br />
barokk szerkezetek ismertetett, húzásra és nyomásra<br />
is egyaránt igénybe vehető kötését sem<br />
tudták elkészíteni.<br />
A fedélszerkezet tengelyében elhelyezkedő<br />
függőoszlop itt nem kettős (ez a barokk szerkezeteknél<br />
is előfordul nagyritkán) de a hozzájuk<br />
kapcsolódó, majdnem szabályos hossz-<br />
rácsot is már a középkori szerkezeti rendszer<br />
maradványának kell tekinteni. A hosszrács oszlopait,<br />
amelyek a függőoszlopokkal azonosak,<br />
az építők talpgerendára állították és keresztirányban<br />
fecskefarkos kötőkkel merevítették,<br />
míg a hosszirányban egymást keresztező ferdemerevítőket<br />
is elhelyezlek. A keresztkötés<br />
i t t is a főtartó elem, az oszlop gyöngítését<br />
okozza. A teljes szerkezet rendszerének kettősségét<br />
a torokgerendák magassági helyzete<br />
is bizonyítja, azzal, hogy a hosszrács fejgerendájától<br />
független az alsó sor.<br />
A fentebb vázolt szerkezet-rendszert a kis<br />
fesztávú (6,3 méter) hajó és a még szűkebb<br />
szentély fölött is megépítették, egymástól független<br />
szerkezeti kivitelben.<br />
A másik igen szép átmeneti szerkezetről<br />
már néhány szó említés történt a tarpai református<br />
templom középkori fedélszerkezetével<br />
kapcsolatosan. (85-87. kép) A szövegből (lásd<br />
ott) nemcsak az építés idejéről (1796-98), de a<br />
mesterek, a főbíró és a tiszteletes személyé-ről,<br />
sőt a kurátor és a mester segédeinek nevé-ről is<br />
tudunk.<br />
82. kép. Túrisvándi, ref. templom, hosszmetszet<br />
83. kép. Túrisvándi, ref. templom, főállás 84. kép. Túrisvándi, ref. templom, mellékállás<br />
Középkori magyar ácsolt tetőszerkezetek 21/24
Change language