R à G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke
R à G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke
R à G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
76. kép. Barokk fedélszerkezet általános elemei és azok csapolásai<br />
a. Kettős fecskefarkú kötés a kötőgerendán<br />
b. Felső ötszögletű gerenda<br />
c. Alsó ötszögletű gerenda<br />
d. Szögletkötő csapja e.<br />
Szarufa felső vége<br />
f. Ferde dúc alsó vége<br />
g. Szarufa alsó vége h.<br />
Torokgerenda vége i. Ferde<br />
dúc felső vége<br />
k. Fiókváltó és fiók bekötése<br />
A székoszlopok a kötő-gerendában ülnek és<br />
térbeli helyzetük szerint állók és dőltek<br />
lehetnek. Ezt az egyszerű szerkezetet<br />
fejlesztik tovább és variálják a historizmus<br />
korában fogófákkal, mellszorítókkal, függesztő<br />
és feszítőművekkel, így jön létre a<br />
rendkívül bonyolult tetőfelületek megoldására<br />
is képes új szerkezeti rendszer.<br />
A barokk szerkezetek jellegzetes anyaga a<br />
vörösfenyő, de elvétve lehel tölgy szerkezetekkel is<br />
találkozni. Kapcsolatai a fakötések szabályainak<br />
megfelelően elsősorban csak nyomásra vehetők<br />
igénybe, és a korábbiaknál jóval összetettebbek,<br />
de az összeállítást nagyban segítő keményfa<br />
vendégcsapok itt is megtalálhatók.<br />
Az erdei faválaszték méretre vágása általában<br />
bárdolással történik, annak ellenére, hogy a<br />
vízzel hajtott fűrészmalmok már a középkor<br />
óta dolgoznak (pl. Kács, Borsod megye). Ennek<br />
a műveletnek szinte egyetlen szerszáma<br />
még mindig az egy vagy kétkezes bárd, melyet<br />
a mesterek, hihetetlen ügyességgel kezel-<br />
nek. Az építőfa végső megmunkálása az építkezés<br />
helyszínén történik, néhány egyszerű,<br />
máig is használatos szerszám segítségével (cigányfúró,<br />
ácsszekerce stb.).<br />
A szerkezeli rendszer összefoglalása után<br />
nézzünk most már néhány részletkérdést és<br />
részletmegoldást. A megváltozott szerkezeti<br />
rendszer és anyag új csomóponti megoldásokat<br />
is követel. Az erőknek és hatásoknak figyelembevételével<br />
a csapolások, horgolások és<br />
kötések barokkosan bonyolult, de szakmai tudás<br />
elmélyült ismeretét is és a szerszámok virtuóz<br />
használatát is megkövetelő rendszer alakul<br />
ki. Közben a zsindelyfedést is felváltja lassanként<br />
a 120-150 kg/m 2 súlyú cseréphéjalás.<br />
(Az ország egyes részein a cserepet máig is<br />
zsindelynek hívják.) A meredek tetőn nehezen<br />
rögzíthető cserép bizlos elhelyezéséhez csökkentik<br />
az idáig általános hajlásszöget és elterjedté<br />
válik a 45 fok körtili tetőszerkezet.<br />
Ez a kiválasztott hajlásszög, mint a derékszög<br />
felezője, csak a ma emberének látszik<br />
egyértelműnek. A tetőszerkezet tényleges hajlásszöge<br />
a legritkább esetben kerek érték. Az<br />
építőmesterek az épület szélességének felében<br />
határozták meg a tető gerincmagasságát, és ez<br />
a szélesség lehet a főfal belső, vagy külső síkja<br />
vagy akár a főpárkányok távolsága is.<br />
Az áthidalandó fesztávok növekedésével és<br />
a feszítőfa magasabbra helyezésével esetenként<br />
szükségesnek látszik a szögletkötők megduplázása.<br />
Ennek erőlani szerepe nagy hosszúsá-ga<br />
és nehézkes elhelyezhetősége miatt azonban<br />
kérdéses (Budapest. I. Úri u. 47.; 77-78. kép)<br />
A méretek növekedése folytán az áthidaló<br />
vagy kötőgerenda lehajlásának megakadályozására<br />
ún. függőoszlopot helyeznek el a fedélszerkezet<br />
tengelyében. Ez a függőoszlop általában<br />
két darabból készül és kétoldalról fogja<br />
közre a feszítő zárófát, és alui hasonló módon<br />
kapcsolódik a kötőgerendára. Ezt a megoldást<br />
sűrű áthidalók esetében is meg lehet találni,<br />
aholis a függőoszlopra hosszgerenda kerül azok<br />
összefogására (Vasszécsény, új Ebergényi kastély;<br />
79-81. kép)<br />
Szép és szellemes megoldása az alulra elhelyezett<br />
és a függőoszlophoz vaskötőkkel kapcsolt<br />
mestergerendás megoldás (lenti vár, barokk<br />
fedélszerkezete), A függőosztop szerkezetidegenségére<br />
utal az, hogy kötéseinél szinte<br />
minden esetben különböző fémelemek közbeiktatására<br />
van szükség. De az is, hogy nem<br />
tudják hol abbahagyni, fölfelé gyakran folytatják<br />
a szarufák találkozásáig, ahol aztán a tető<br />
egyenletes alakváltozását gátolja. A feszítőfa<br />
Középkori magyar ácsolt tetőszerkezetek 18/24
Change language