R à G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke
R à G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke
R à G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
72. kép. Nagyszekeres, ref. templom, csomópont<br />
73. kép. Nagyszekeres, ref. templom, szerkezeti részlet<br />
74. kép. Nagyszekeres, ref. templom, szaruállások<br />
75. kép. Nagyszekeres, ref. templom, hosszrács<br />
és természetesen itt is elhelyezésre kerül a vendégcsap.<br />
Az így kialakuló síkháromszög minden<br />
barokk szerkezetben, minden szarufaállásban<br />
egy-formán megtalálható elem. A barokk<br />
szerkezetben tehát nincs fő- és<br />
mellékszaruállás, csak fő-és mellékállás. A<br />
barokk fedélszerkezet szaruzata más elemekkel,<br />
a tartószerkezet egyéb részeivel sehol sem<br />
érintkezik, ezért erőjátéka tiszta és világos.<br />
Érdekes azonban megfigyelni, hogy az építők<br />
inkább tartottak a cserépléc lehajtásától, mint a<br />
szarufáétól, és ezért az utóbbit mindig "lapjára"<br />
fektetve helyezték el, vagyis a tényleges<br />
teherhordás síkjára merőlegesen kisebb<br />
vastagsági méretet. Ennek az elhelyezésnek a<br />
helyességét természetesen a nagy (12 x 16)<br />
faméretek mellett, a hosszú igénybevételi idő<br />
is igazolni látszik. (Keszthely, ferences<br />
templom, Sopron. Szt. György templom stb.)<br />
A tartószerkezet alapját a mindkét oldalon,<br />
minden áthidaló gerendára kettős fecskefarkos<br />
lapolással kapcsolt, ötszögletű gerenda alkotja,<br />
melynek külső oldala a szaruzattal<br />
párhuzamos, felső lapja arra merőleges.<br />
Az ötszögletű gerenda (talpfa) általában a belső<br />
sárgerenda fölött, vagy annak közelében kerül<br />
elhelyezésre (Vasszécsény, Ebergényi kastély).<br />
A talpfák szaruzatra merőleges síkjára 3-6<br />
méterenként nagyméretű, változó keresztmetszetű<br />
ferdedúcok (székoszlop) támaszkodnak. A<br />
ferdedúcokat csapolással eresztik be a talpfába.<br />
Itt is megfigyelhető a tiszta erőjátékra való<br />
törekvés: az áthidalókba ez az elem nincs<br />
bekötve, pedig a kialakuló feltámaszkodási<br />
felület ezt lehetővé lenné. Az egymás fele<br />
hajló ferdedúcok között található a nagyméretű<br />
feszítő (zárófa) mellgerenda, amely különleges<br />
kötéssel kerül rögzítésre. A ferdedúc és a<br />
feszítő zárófa között a szögfelezőre<br />
merőlegesen, mindkét oldalon egy-egy gondosan<br />
bekötött, jelentős méretű szögletkötő (könyök)<br />
helyezkedik el. Ez az elem a keményfa<br />
vendégcsapokkal, melyekből mindkét végén egy<br />
vagy két darab található, a szerkezetet szinte<br />
sarokmerevvé, nyomaték felvételére alkalmassá<br />
teszi. A ferdedúcolat fölül mintegy fej-gerendaként<br />
egy újabb ötszögletű gerenda kapcsolja össze.<br />
Ennek külső oldala a szaruzattal pár-huzamos,<br />
alsó fele arra merőleges, felső oldala pedig<br />
vízszintesen helyezkedik el.<br />
A két ötszögletű gerenda között egy, vagy<br />
esetleg két egymást keresztező vagy<br />
egymásnak döntött gerenda kerül<br />
elhelyezésre, ez biztosítja mindkét oldalon a<br />
ferdedúcok oldalirányú moz-dulatlanságára.<br />
Ezek az elemek is csapolással és<br />
vendégcsappal kerülnek rögzítésre.<br />
A felső ötszögletű gerenda felső vízszintes<br />
ol-dalához, fogazással kötődnek a szaruállások<br />
to-rokgerendái. Ez a kötésmód biztosítja azt,<br />
hogy a szaruzatról átadódó függőleges erők a<br />
legrövi-debben jussanak le a falakhoz, és a<br />
vízszintes erők felvétele se okozzon<br />
alakváltozást a tető sík-jában. A torokgerenda<br />
így egyformán igénybe-vehető húzásra és<br />
nyomásra is, a változó szél-iránynak meg<br />
felelően.<br />
Lehetőség van kiegészítő elemek<br />
elhelyezésé-re is. Az áthidalók lehajlásának<br />
csökkentésére pá-ros lengőoszlopok<br />
fémkapcsolatokkal, a sarok merevség<br />
biztosítására pedig újabb könyökök helyezhetők<br />
el. A térbeli hosszmerevség<br />
növelésé-re beépíthetők tengelyirányú<br />
gerendák a torok-gerendák alatt.<br />
Érdekes jellegzetessége a barokk<br />
szerkezetek-nek a páros lengőoszlop folytatása<br />
a mellgeren-da (feszítőfa) fölött a gerincig,<br />
mely idővel jel-legzetes alakváltozási forma<br />
külső megjelenésé-ben válik láthatóvá.<br />
A fentebb leírt két szerkezetrész<br />
összeépítése adja az ideálisan tiszta barokk<br />
fedélszerkezet rendszert. Ebben a formában<br />
csak kisebb épüle-tek fölött található a<br />
szerkezet (6-8 méteres fesz-távval). Az idők<br />
folyamán fokozatosan bővítik, módosítják,<br />
egyszerűsítik vagy komplikálják a szerkezetet.<br />
Mivel az áthidaló gerendákra a víz-szintes<br />
térlehatárolásnál, azaz födémeknél már nincs<br />
szükség és jelentős húzóerő csak a nagyméretű<br />
(16/22-26/40) ferdedúcok alatt<br />
keletke-zik, azok csak a főállásokban maradnak<br />
meg és megjelenik a fiók és a hozzá rendelt<br />
fiókváltó. Az erőtani elemzés azt mutatja,<br />
hogy a jól meg-tervezett és folyamatosan<br />
összeállítható, térbelileg merev tartószerkezetre,<br />
mint csontvázra építik fel az épület<br />
megjelenését is meghatározó szaruzatot. Ez a<br />
szerkezet minden állásban azonos.<br />
A tetőszerkezet további fejlődését a teherviselésben<br />
egészen új szerepet betöltő<br />
szelemen megjelenése jelenti majd a 19.<br />
század elején. Ez a hajlított elem támasztja<br />
meg közvetlenül a héjalást hordó szaruzatot.<br />
Az így kialakuló fe-délszerkezet már joggal<br />
viselheti a megkülön-böztető fedélszék<br />
nevet, hiszen szelemeneit székoszlopok<br />
tartják. -<br />
Középkori magyar ácsolt tetőszerkezetek 17/24
Change language