R à G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke
R à G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke
R à G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
70. kép. Szamosbecs, ref. templom, keresztmetszet<br />
céljából kifelé dől. A szerkezetnek eredeti,<br />
de szokatlan kontyolása van, anyaga bárdolt<br />
tölgyfa.<br />
A középkori tetőszerkezeteket illetően meg<br />
kell említeni, azok közeli rokonságát és<br />
nagybani hasonlóságát az ország ugyane<br />
táján fellelhető szépszámú harangtornyokkal.<br />
A fentebb leírt példákon túl, természetszerűleg<br />
még jelentős számú középkori<br />
tetőszer-kezet meglétéről tudok, illetve<br />
tudunk. (Nagy-szekeres, (72-75. kép)<br />
Nyírbátor, Csenger, Vámosoroszi, Gacsály<br />
vagy például a szentendrei skanzenben<br />
felállított templom).<br />
renda a teherhordó falakon fekvő egy,<br />
esetleg két sárgerendán nyugszik, általában<br />
kötés, csa-polás nélkül s egyben az alapját<br />
és részét is képezi a szaruzat hossztengelyre<br />
merőleges merev síkháromszögének. Az<br />
áthidaló túlnyú-lik a sárgerendán, így<br />
biztosítja a szarufa be-kötés nyírásra<br />
igénybe vett csomópontjának helyzetét Ez a<br />
túlnyúlás egyben a nagykiülé-sű barokk<br />
főpárkány leterhelését is biztosítja. A<br />
főpárkányt a sárgerenda felső lapjáig falazták<br />
fel a külső oldalon, és a héjalásnak megfelelően<br />
ferdére vágott vég hordja az első<br />
cse-réplécet vagy, ha van, a vízcsendesítőt.<br />
A szarufa talpán nyomásra<br />
igénybevehető és a közép harmadban<br />
elhelyezkedő csapszár van, amely a<br />
megfelelően kialakított fészekbe<br />
támaszkodik.<br />
A szarufákat egy vagy két, különlegesen<br />
nagy méretek esetében három vízszintes<br />
torok-gerenda kapcsolja egymáshoz. A<br />
torokgeren-dákat harmados csapolással és az<br />
ehhez tartozó szokásos keményfa<br />
vendégcsappal kapcsolják a szaruzathoz. A<br />
szarufák fölül egyszerű ollós-csappal vagy<br />
feles lapolással kapcsolódnak össze<br />
A barokk szerkezeti rendszer<br />
A továbbiakban ismertetendő szerkezeti<br />
rend-szert a megjelenésének korában<br />
általánosan el-terjedt építészeti stílusról<br />
neveztem „barokk-nak"- Magyarországon a<br />
17. század végén je-lennek meg ezek a<br />
tetőszerkezetek, ismerete-im szerint ma is<br />
látható kiforrott formában. A barokk<br />
szerkezeti rendszerben készült tetőszerkezetek<br />
két jól elkülöníthető részből állnak<br />
össze. Ezek egyike a tényleges<br />
tartószerkezet, míg a másik csak a héjalás<br />
hordására hivatott szaruzat. Ez a megoldás<br />
egyszerűbb "szerel-hetőséget" és esetenként<br />
előregyárthatóságot is biztosított. (76. kép)<br />
A héjalást hordó szaruzat az áthidaló<br />
ge-renda két végére támaszkodik. Az<br />
áthidaló ge-<br />
71. kép. Tákos, ref. templom, szaruállás<br />
Középkori magyar ácsolt tetőszerkezetek 15/24
Change language