R É G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke
Share Embed Flag
Download ePaper

R É G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke

R É G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke R É G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke

hsz.bme.hu
27.12.2014 Views

67. kép. Szamosbecs, ref. templom, fedélszék hosszmetszete és alaprajza Tiszaszentrmárton, református templom (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) A kis dombon álló, gótikus templom igen magas belső tere fölött 1801-es dátummal jelzett szokatlan tetőszerkezetet találunk a-b-b-a elrendezésben. Az alsó kötők itt is meg vannak és a talpgerendán nyugvó hosszrács is, ez azonban inkább csak kikönyökölt fejgerendaként van jelen. A torokgerendák minden állásban meg vannak, de a mellékállásokban 2-2 oszlop jelenik meg, mely a torokgerendák fölött támasztja a szaruzatot és így az ötpontos megtámasztásúvá válik. Az oszlopok egy része függőleges, míg a többi, a feltételezett vízszintes erők felvétele Középkori magyar ácsolt tetőszerkezetek 14/24

70. kép. Szamosbecs, ref. templom, keresztmetszet céljából kifelé dől. A szerkezetnek eredeti, de szokatlan kontyolása van, anyaga bárdolt tölgyfa. A középkori tetőszerkezeteket illetően meg kell említeni, azok közeli rokonságát és nagybani hasonlóságát az ország ugyane táján fellelhető szépszámú harangtornyokkal. A fentebb leírt példákon túl, természetszerűleg még jelentős számú középkori tetőszer-kezet meglétéről tudok, illetve tudunk. (Nagy-szekeres, (72-75. kép) Nyírbátor, Csenger, Vámosoroszi, Gacsály vagy például a szentendrei skanzenben felállított templom). renda a teherhordó falakon fekvő egy, esetleg két sárgerendán nyugszik, általában kötés, csa-polás nélkül s egyben az alapját és részét is képezi a szaruzat hossztengelyre merőleges merev síkháromszögének. Az áthidaló túlnyú-lik a sárgerendán, így biztosítja a szarufa be-kötés nyírásra igénybe vett csomópontjának helyzetét Ez a túlnyúlás egyben a nagykiülé-sű barokk főpárkány leterhelését is biztosítja. A főpárkányt a sárgerenda felső lapjáig falazták fel a külső oldalon, és a héjalásnak megfelelően ferdére vágott vég hordja az első cse-réplécet vagy, ha van, a vízcsendesítőt. A szarufa talpán nyomásra igénybevehető és a közép harmadban elhelyezkedő csapszár van, amely a megfelelően kialakított fészekbe támaszkodik. A szarufákat egy vagy két, különlegesen nagy méretek esetében három vízszintes torok-gerenda kapcsolja egymáshoz. A torokgeren-dákat harmados csapolással és az ehhez tartozó szokásos keményfa vendégcsappal kapcsolják a szaruzathoz. A szarufák fölül egyszerű ollós-csappal vagy feles lapolással kapcsolódnak össze A barokk szerkezeti rendszer A továbbiakban ismertetendő szerkezeti rend-szert a megjelenésének korában általánosan el-terjedt építészeti stílusról neveztem „barokk-nak"- Magyarországon a 17. század végén je-lennek meg ezek a tetőszerkezetek, ismerete-im szerint ma is látható kiforrott formában. A barokk szerkezeti rendszerben készült tetőszerkezetek két jól elkülöníthető részből állnak össze. Ezek egyike a tényleges tartószerkezet, míg a másik csak a héjalás hordására hivatott szaruzat. Ez a megoldás egyszerűbb "szerel-hetőséget" és esetenként előregyárthatóságot is biztosított. (76. kép) A héjalást hordó szaruzat az áthidaló ge-renda két végére támaszkodik. Az áthidaló ge- 71. kép. Tákos, ref. templom, szaruállás Középkori magyar ácsolt tetőszerkezetek 15/24

67. kép. Szamosbecs, ref. templom, fedélszék hosszmetszete és alaprajza<br />

Tiszaszentrmárton, református templom<br />

(Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)<br />

A kis dombon álló, gótikus templom igen<br />

magas belső tere fölött 1801-es dátummal<br />

jelzett szokatlan tetőszerkezetet<br />

találunk a-b-b-a elrendezésben. Az alsó<br />

kötők itt is meg vannak és a talpgerendán<br />

nyugvó hosszrács is, ez azonban inkább csak<br />

kikönyökölt fejgerendaként van jelen. A<br />

torokgerendák minden állásban meg<br />

vannak, de a mellékállásokban 2-2 oszlop<br />

jelenik meg, mely a torokgerendák fölött<br />

támasztja a szaruzatot és így az ötpontos<br />

megtámasztásúvá válik.<br />

Az oszlopok egy része függőleges,<br />

míg a többi, a feltételezett vízszintes erők<br />

felvétele<br />

Középkori magyar ácsolt tetőszerkezetek 14/24

logo

products

Resources

Company

Terms of service
Privacy policy
Cookie policy
Cookie settings
Imprint
Change language
Made with love in Switzerland
© 2024 Yumpu.com all rights reserved

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!