R É G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke

R É G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke R É G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke

27.12.2014 Views

45. kép. Miskolc, Avas ref. templom, mellékszaruállás A számozással jelölt szaruállások két fajtája a-b-a-b ritmusban váltakozva készült, de köztük jelentős a szerkezeti eltérés. A főszaruállásokban (14+2 darab) négy szinten megtalálható a szokásos torokgerenda és alul az al-só kötők, mindkét oldalon. (43. kép) Az alsó áthidaló gerenda és a második torokgerenda között a hosszrácsok oszlopainak bekapcsolá-sával két-szintes keresztirányú rácsos szerke-zetet alakítottak ki, 3 x 2 kötőgerendapár be-építésével. A kötőgerenda-párok a hosszrácsok oszlopain feles lapolással keresztezik egymást, az alsó oszlopmező közepe táján. A szélső ferde kötők már természetesen a szarufát támasztják meg, az alsó torokgerenda fölött, ennek a bekötésnek a hiányát a második szinten egy-egy könyökkel pótolják. A következő szinten a második torokgerendáról in-dulóan már csak egy-egy kötőgerenda pár in-dulóan a szarufák megtámasztására, a közép hosszrács oszlopaihoz csatlakozóan, A legfel-ső szinten a kötők, a középső hosszrács oszlo-paira támaszkodva, a legfelső torokgerenda helyzetét rögzítik és kötnek be a szarufába. A mellékszaruállások meglepően üresek. Az al-só kötőn túl egy-egy kötőgerenda és két to-rokgerenda merevíti a keresztmetszetet, mely-ben a két szélső hosszrács fejgerendája mint 46. kép. Miskolc, Avas ref. templom, főállás részlete Középkori magyar ácsolt tetőszerkezetek 7/24

„szelemen" ad a szaruzatnak egy további megtámasztási pontot. A három hosszrács közül a "két szélső kétszintes, míg a középső, melynek oszlopai a gerincig emelkednek, ötszintes. Szerkezeti rendszerük azonos, a talpgerendákról szinte könyök jellegű merevítők indulnak, melyek az oszlopokból induló merevítőkkel való kereszteződés után az oszlopokba kötnek be, míg az előbbiek a fej-gerendába. Ez a rendszer minden szinten és minden főszaruállásban lévő oszlopnál megismétlődik. A kötőgerendák oszlopokkal való találkozása, valamint a talp és fejgerendán azonos helyeken találkozó merevítőkkel kialakított csomópontok mestermunkára vallanak. A helyszűke minden esetben 47. kép. Miskolc. Avas ref. templom, hosszmetszet fokozott pontosságot igényel, a fél fecske farkos kötések kialakításánál. A helyreállítás során eredetileg a teljes szerkezetet meg akartuk emelni, mert az áthidaló gerendák egy részének állapota aggasztónak látszott és így lehetőség nyílott volna acélszerkezetű kiváltók elhelyezésére és az eredeti födémsík megőrzésére. A feltárások és a további vizsgálatok azonban bizonyították, hogy kiváltók elhelyezésére csak a középső mezőben van szükség. Ott ez meg is történt. A mester- és fiókgerendákból álló hegesztett acélszerkezetre váltakozó magasságú támaszok kerültek, amelyek a fedélszerkezetet alakváltozás utáni helyzetében rögzítették. Emelésre csak a szentély fölötti részen került sor, ahol a jelentős alakváltozások a gerendák töréséből származtak. Így a templom festett fafödémének középső szakasza, mintegy 40 cm-rel lejjebb került, mint a szélső mezők, de ez a 12 méter magas templomban alulról már nem észlelhető, mert a mezőket a pillérsorok és a hevederek elválasztják egymástól. 48. kép. Korlát, ref. templom, mellékszaruállás 49. kép. Korlát, ref. templom, hosszrács részlete Középkori magyar ácsolt tetőszerkezetek 8/24

45. kép. Miskolc, Avas ref. templom, mellékszaruállás<br />

A számozással jelölt szaruállások két fajtája<br />

a-b-a-b ritmusban váltakozva készült, de<br />

köztük jelentős a szerkezeti eltérés. A főszaruállásokban<br />

(14+2 darab) négy szinten megtalálható<br />

a szokásos torokgerenda és alul az<br />

al-só kötők, mindkét oldalon. (43. kép) Az<br />

alsó áthidaló gerenda és a második<br />

torokgerenda között a hosszrácsok<br />

oszlopainak bekapcsolá-sával két-szintes<br />

keresztirányú rácsos szerke-zetet alakítottak<br />

ki, 3 x 2 kötőgerendapár be-építésével. A<br />

kötőgerenda-párok a hosszrácsok oszlopain<br />

feles lapolással keresztezik egymást, az alsó<br />

oszlopmező közepe táján.<br />

A szélső ferde kötők már természetesen a<br />

szarufát támasztják meg, az alsó torokgerenda<br />

fölött, ennek a bekötésnek a hiányát a második<br />

szinten egy-egy könyökkel pótolják. A következő<br />

szinten a második torokgerendáról<br />

in-dulóan már csak egy-egy kötőgerenda pár<br />

in-dulóan a szarufák megtámasztására, a<br />

közép hosszrács oszlopaihoz csatlakozóan, A<br />

legfel-ső szinten a kötők, a középső hosszrács<br />

oszlo-paira támaszkodva, a legfelső<br />

torokgerenda helyzetét rögzítik és kötnek be a<br />

szarufába. A mellékszaruállások meglepően<br />

üresek. Az al-só kötőn túl egy-egy<br />

kötőgerenda és két to-rokgerenda merevíti a<br />

keresztmetszetet, mely-ben a két szélső<br />

hosszrács fejgerendája mint<br />

46. kép. Miskolc, Avas ref. templom, főállás részlete<br />

Középkori magyar ácsolt tetőszerkezetek 7/24

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!