R à G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke
R à G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke
R à G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
mazott görbe, elcsavarodott fákhoz igazították.<br />
Nehéz elképzelnünk azonban, hogy ilyen ideiglenes<br />
állványokon ilyen pontos munkát végeztek<br />
volna. Így tehát a munkamenet kérdéseit<br />
ma sem látom megoldottnak.<br />
Az előzőekben főbb vonalaiban körülhatárolt<br />
tetőszerkezeti rendszert, azért neveztem<br />
középkorinak, mert a legkorábbi ismert magyarországi<br />
ilyen tetőszerkezet a 15. század végéről<br />
való 2 , mert hasonló szerkezeteket építettek<br />
a 16. században is, s végül azért, mert jellegzetesen<br />
különbözik a 18. századi később<br />
tárgyalt barokk tetőszerkezetektől. A mai Magyarország<br />
területén a kutatás az egy sopronitól<br />
eltekintve, a töröktől meg nem szállt keleti,<br />
észak-keleti vidékeken talált középkori tetőszerkezetekét.<br />
A fellelhető emlékek a középkori<br />
építésű templomok fölött találhatók és némelyikről<br />
feltételezhetjük, hogy az a kőszerkezetekkel<br />
egyidős (Korlát ref. tpl.).<br />
A továbbiakban részletesen ismertetem három<br />
templom tetőszerkezetét, majd röviden a<br />
többi általam ismert, középkori jellegű fedélszerkezetet.<br />
Forró, római katolikus templom (Borsod-Abaúj-Zemplén<br />
megye)<br />
A falu közepén emelkedő, a nyolcszögű három<br />
oldalával záródó szentélyű, keletelt gótikus<br />
templom, 14-es számjelzésű szaruállásának<br />
áthidalógerendáján a következőket közli az<br />
ácsmester, latin nyelvű vésett feliratában: (betű<br />
szerint)<br />
IAC ROS.MO.FA.PRI SECUNDO.MICHA GOMBOS<br />
PASTORIS MO AL VA.KE. QUI<br />
REPAR.TEMP.HOC.ANO DO. 1591.<br />
TEMPORE.IVDEX PR.IA.SEL.GR.PA COLE IO<br />
KO.IVR.VABOR.ST.SI NI V TO CE<br />
Azaz: a templomot 1591-ben állították hely-re,<br />
Alattyáni Mózes lelkipásztorsága idején, és a<br />
második mester Gombos Mihály volt. Úgy<br />
véljük, ő véshette fel ezt a szöveget 3 , melynek<br />
további részei még feloldásra várnak.<br />
A közölt felirat ugyan helyreállításról beszél,<br />
azonban fel kell tételeznünk, hogy nem<br />
egy korábbi fedélszerkezet javításáról, hanem<br />
a meglévő templom falainak rendbehozataláról<br />
és egy új fedélszerkezet készítéséről értesít<br />
bennünket a mester. Ezt látszik bizonyítani<br />
a szerkezet egységes volta és a szaruzat folyamatos<br />
számozása is. A tetőszerkezet tehát<br />
1591-ben készült.<br />
38. kép. Forró, r. k. templom, hosszmetszet<br />
A tető két keresztmetszetének szerkezeti elrendezésében,<br />
illetve erőjátékában alapvető különbség<br />
nem észlelhető: az oszlop a hosszmerevítő<br />
rendszer része. Ennek ellenére a könynyebb<br />
tárgyalhatóság érdekében (mint korábban<br />
jeleztem) - főszaruállásként (a) és mellékszaruállásként<br />
(b) fogom a különböző keresztmetszeteket<br />
értelmezni, itt és a következőkben<br />
is. (36-38. kép)<br />
A minden szaruállásban lévő áthidaló (tartó)<br />
gerenda a teherhordó falakon nyugvó sárgerendára<br />
támaszkodik és olyan mértékig nyúlik<br />
a falak külső oldalán túl, hogy a főpárkány<br />
kialakításához helyet biztosítson a fölötte<br />
lévő vízcsendesítőket fészkes horgolással kötötték<br />
a gerendavégekre, így adtak lehetőséget<br />
a további kiülés megoldásához. Ezt a megoldást<br />
a későbbi átalakítások megszüntették. A<br />
szarufákat a sárgerenda fölött, egyszerű beeresztéssel<br />
kapcsolták az áthidaló gerendákhoz,<br />
így azok távolsága a gerendavégektől elegendő<br />
biztonságot nyújtott az esetleges kiszakadás<br />
ellen. A nagy vízcsendesítő is az indokoltnak<br />
tartott távolság kialakítását biztosította. A<br />
szarufák alsó részéhez és az áthidaló gerendához<br />
kapcsolódó ferde kötő az egyik legjellemzőbb<br />
eleme ennek a fedélszerkezet típusnak.<br />
Jellemzők a vízszintesen elhelyezett torokgerendák<br />
is, melyekkel a gerincnél lévő feles lapolású<br />
kapcsolat elkészítése után a keresztmetszet<br />
már önmagában merevnek tekinthető. Változó<br />
elemként jelenik meg a mellék-szaruállásban<br />
a két torokgerendát is átmetsző, ferde<br />
kötőgerendapár, a főszaru-állásban pedig az<br />
oszlophoz csatlakozó 3 x 2 darab ferde kötőgerenda.<br />
A kötőgerenda kifejezést kénytelen vagyok<br />
jobb híján használni a továbbiakban is, a ke-<br />
Középkori magyar ácsolt tetőszerkezetek 3/24
Change language