R à G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke
R à G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke
R à G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
36. kép. Forró, r. k. templom, főszaruállás 37. kép. Forró, r. k. templom, mellékszaruállás<br />
lításra igénybevett áthidaló gerendákra támaszkodva<br />
épül meg és a szerkezet hosszirányú merevségét<br />
biztosítja.<br />
A hosszrács mindig talpgerendán nyugszik,<br />
melyről oszlopok és merevítők indulnak a fejgerendáig.<br />
Nagyobb mértek esetén a rács többszintes<br />
olymódon, hogy a fejgerenda a következő<br />
szint talpgerendájának a szerepét is betölti.<br />
A többszintes rácsok oszlopai minden esetben<br />
egy darabból készülnek, míg a merevítők<br />
vagy szintenként, vagy átfutó elemként kerülnek<br />
kialakításra. A hosszrács oszlopai a főállásokban<br />
helyezkednek el és a haránt irányú<br />
kötők az oszlopba metszenek bele, vagy arról<br />
indulnak. A mellékszaruállás kötő elemei a<br />
hosszráccsal sohasem találkoznak. A hosszrács<br />
fejgerendáira ülnek fel általában a szintenként<br />
elhelyezett torokgerendák, de ettől független<br />
elhelyezkedésre is van példa.<br />
A középkorinak nevezett szerkezeti rendszerben<br />
a szerkezet egyes elemei erőtanilag is<br />
több fajta igénybevételnek vannak kitéve. Az<br />
áthidaló gerenda összefogja a falakat és hordja<br />
a hosszrácsot (hajlítás). A torokgerendák<br />
összefogják a szaruzatot és kitámasztják a<br />
hosszrács fejgerendáját (húzás és nyomás).<br />
Az erőtani elemzés arra mutat, hogy a készítők<br />
a szaruzat síkját kívánták a sok megtámasztással<br />
alakváltozás mentessé tenni, és különleges<br />
jelentőséget tulajdonítottak a szerkezet<br />
hosszmerevségének. A funkcióknak az<br />
ilyen módon történő elválasztása és a teljes<br />
szerkezet egységes kezelése az, amely ezt a<br />
rendszert lényegesen megkülönbözteti a barokk<br />
tetőszerkezeti rendszertől.<br />
A középkorinak nevezett tetőszerkezetek jellemző<br />
anyaga a bárdolt tölgyfa. Az elemeket<br />
feles lapolással, fecskefarkos kötéssel és ke-<br />
ményfa vendégcsappal, illetve variációikkal kötik<br />
egymáshoz. (35. kép) Ez a kötésmód, a beépített<br />
gerendára húzást és nyomást egyaránt<br />
át tud adni és a vendégcsap az elhelyezés síkjára<br />
merőleges mozgást is képes felvenni. Egyegy<br />
ilyen csomópont vagy a kötések rengetegével<br />
szabdalt oszlop a mesterségbeli tudásnak<br />
különleges tanúja. Az ácsok teljesítményének<br />
értékét tovább emeli, ha figyelembe<br />
vesszük, hogy csak a ferdeszögű ácsszekerce,<br />
bárd és véső, valamint a fúró állott rendelkezésükre<br />
az anyag erdei kitermelésétől a beépítéséig.<br />
Az építési technológia menetét sajnos nem<br />
ismerjük. Valószínű, hogy az épület méreteinek<br />
ismeretében zsinórpadot készítettek az építők<br />
és itt szabták, illesztették az egyes elemeket<br />
keresztmetszetekre, illetve a hosszrácsos<br />
tartóra bontva a szerkezetet. Az így elkészült<br />
teljes szerkezetet aztán a falak megépülte után<br />
a helyszínen állították össze. Ezt látszik alátámasztani,<br />
hogy az elemeket számozták és betűjelzéssel<br />
látták el, mely jelzések egyértelmű<br />
feloldása mindezideig nekem nem sikerült. A<br />
feltételezettnek azonban nagymértékben ellentmond,<br />
hogy a megismert szerkezetek precízek,<br />
pontosak, holott az élő anyag (a tölgyfa különösen)<br />
a leszabás és a beépítés közötti időben<br />
jelentős mértékben változtathatja alakját. A<br />
hossz- és keresztirányú elemek találkozást pedig<br />
csak a teljes szerkezet „szárazon" való<br />
összeállításakor lehet pontosítani. A másik lehetséges<br />
megoldás á teherhordó falak elkészülte<br />
után az áthidalógerendákon kialakuló szinten<br />
történő azonnali megmunkálás és összeállítás.<br />
Ezt támasztja alá például az avasi templom<br />
fedélszerkezetének különleges nagy mérete,<br />
s az, hogy a szerkezetet a gyakorta alkal-<br />
Középkori magyar ácsolt tetőszerkezetek 2/24
Change language