R à G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke
R à G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke
R à G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
16-19. SZÁZADI ÁCSOLT TETŐSZERKEZETEK MAGYARORSZÁGON<br />
A régi ácsolt tetőszerkezetekkel az ismert szakirodalom<br />
alig-alig foglalkozik annak ellenére,<br />
hogy azok az épületek megjelenésének meghatározó<br />
elemei. Egy-egy leíráson túl csak néhány<br />
18-19. századi mintakönyv nyújt némi<br />
tájékoztatást erről a fontos, de anyagában<br />
pusztulékony szerkezetről.<br />
Lassan harminc éves tervező és műemlékhelyreállító<br />
munkám során, mely kiterjedt a<br />
mai Magyarország egészére, mind többször találkoztam<br />
érdekes, ácsolt tetőszerkezetekkel. A<br />
lassan bővülő ismeretanyag rendszerezése egyre<br />
indokoltabbnak látszott és fokozatosan nélkülözhetetlenné<br />
vált. 1 A rendszerezést erőtani<br />
szempontok szerint hajtottam végre, ezt indokolta,<br />
hogy a megismerés célja majd minden<br />
esetben a tetőszerkezet megőrzése, helyreállítása<br />
volt és így a szerkezetekkel való elméleti<br />
foglalkozásom igen közel került a gyakorlati<br />
felhasználhatósághoz. A feldolgozás során elkülönítettem<br />
a középkori, illetve a középkori<br />
jellegű és a barokk szerkezeti rendszert, megfigyeltem<br />
egy, mindkét rendszer elemeit felhasználó,<br />
ún. kevert csoportot is.<br />
amely az áthidaló gerendán nyugszik. Ezekből<br />
a merev síkháromszögekből egy tetőszerkezeten<br />
belül általában két megoldás található,<br />
melyek közül azt, amely a hossztartó függőleges<br />
oszlopához kötődik főszaruállásnak (a),<br />
míg a többi mellékszaruállásnak (b) nevezhető.<br />
Mindkét fajta szaruállásban megtalálható az<br />
alsó kétoldali kötőgerenda, amely az áthidaló<br />
gerendát és a szaruzatot kapcsolja össze, valamint<br />
a vízszintes torokgerenda (vagy torokgerendák)<br />
a két oldalsó szarufa között A főszaruállások<br />
további kötőgerenda párjai vagy az áthidaló<br />
gerendából, vagy a hosszrács oszlopaiból<br />
indulva emelkednek a torokgerendáig vagy<br />
a szaruzatig, így biztosítva annak újabb megtámasztási<br />
pontokat. A mellékszaruállás kötő-<br />
Középkori szerkezeti rendszer<br />
A középkori szerkezeti rendszer két fő alkotó<br />
eleme két egymásra merőleges, többszörösen<br />
határozatlan síkbeli merev szerkezet, melyek<br />
önmagukban nem bírnak stabilitással. Összekapcsolásukkal<br />
alakult ki az a térbelileg merev<br />
szerkezeti rendszer, amely biztosan támaszkodva<br />
a teherhordó falakra, hosszú időn át képes<br />
alakváltozás nélkül hordani a külső héjalást.<br />
A két összekapcsolódó szerkezetet az épület<br />
tengelyéhez képest elfoglalt helyük szerint<br />
haránt, illetve hossz szerkezetnek nevezem.<br />
A haránt-szerkezet az épület hossztengelyére<br />
merőleges, általában 45 foknál nagyobb dőlésszögű<br />
oldalakkal, Önmagában merev, függőleges<br />
tengelyére szimmetrikus síkháromszög,<br />
35. kép- Kötőgerendák kereszteződése és fél fecskefarkos kötés<br />
gerendapárjai az áthidaló gerendáról - vagy<br />
nagyobb méretek esetén a torokgerendáról is<br />
indulva - emelkednek a szaruzatig, hogy azt<br />
megtámasszák.<br />
A kétfajta szaruállás általában egymást váltogatva<br />
(a-b-a-b) vagy a mellékállások megismétlésével<br />
(a-b-b-a) ritmusban kerül elhelyezésre,<br />
de az azonos állások ismétlése is<br />
létezik (a-a-a).<br />
A hossz-szerkezet az épület hossztengelyével<br />
párhuzamosan elhelyezkedő hosszrács -<br />
vagy, nagy méretek esetén hosszrácsok - a haj-<br />
Középkori magyar ácsolt tetőszerkezetek 1/24
Change language