R É G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke

szórási szöget, amelyre a berendezés érzékeny. Az eszköz a lokális sűrűséggel arányos jelel ad
arról a helyről, amelyet a kollimátorok kijelölnek. A műszert idős faszerkezetek felújítása során
már kipróbálták.
4. A KIS RONCSOLÁSOS FAANYAGVIZSGÁLATI MÓDSZEREK
Ezek a vizsgálatok ahogy a nevük is jelzi nem teljesen roncsolásmentesek, de a kártétel olyan
minimális, hogy lényegi változtatást nem okoz a faanyag minőségében. Kis roncsolásos vizsgálatok
keretében a csavarállóságot, a szögbehatolást, és a RESISTOGRAPH módszert és ezeknek
a hajlitószilárdsággal való kapcsolatukat szeretném ismertetni.
4.1. Csavarállóság vizsgálata
A faanyagok kötése, egyesítése a faiparban és ezen belül elsősorban a bútor valamint épületasztalos
iparban elsősorban szegek és csavarok segítségével valósul meg. A bútoriparban a facsavarokat
széleskörűen alkalmazzák különféle vasalatok felerősítésére, de szintén kiterjedten
alkalmazzák más olyan kötőelemek helyett, mint a szegek és köldökcsapok, amikor teherbíró
kötéseket kell létrehozni. A fa hasíthatóságával, keménységével, súrlódási ellenállásával és szöveti
szerkezetével szorosan összefüggő gyakorlati tulajdonság a faanyag csavartartó képessége.
4.!. !. Csavarállóság vizsgálatának elméleti alapjai
A csavar behajtásakor a behatolással szemben ellenállást fejt ki, mert a behatoló csavar a rostokat
széthajlítja, sőt egyeseket el is szakít. A szétválasztott farostok a csavar felületére összeszorító
erőt, nyomást fejtenek ki és ez a nyomóerő szolgáltatja a csavartartó képességhez szükséges
súrlódó erőt. Fontos tehát a csavarnak az ellenállása, amelyet a kihúzó erővel szemben kifejt.
Ezzel az ellenállással fejezhető ki a csavarás tartóssága, tartóereje. A csavarkötések jobban tartanak,
mint a szegkötések. A facsavarok kihúzásához nagyobb erő szükséges, mint a szegek esetében,
ugyanis kihúzás esetén a csavarmenetben fellépő nyírófeszültségek nagyobbak.
Faanyagok szeg- és csavarállóságának meghatározása, MSZ 2364-80 szabvány szerint a szeg
vagy csavar kihúzásához szükséges legnagyobb erőkifejtés nagyságát úgy határozzuk meg és a
faanyagnak a kihúzással szemben kifejtett fajlagos ellenállását úgy számoljuk ki, mint ezen
erőkifejtés és a szeg beverési-, illetve a csavar behajtási mélységének viszonyát.
A csavarállóság, mint kis roncsolásos paraméter meghatározásánál kiindulópontként vegyük
figyelembe a facsavaros kapcsolatok kihúzási teherbírását. A problémát leíró alapegyenlettel az
épületek facsavaros kötéseinek méretezésénél találkozhatunk. Az egyenlet a csavartartó erő
nagyságát adja meg:
N H
h
τ H ⋅ s
⋅ d
Roncsolásmentes favizsgálati módszerek 31/40