R É G I F A S Z E R K E Z E T E K - Hidak és Szerkezetek Tanszéke

Faanyagok esetében élő fák vizsgálatára próbálják használni. A pusztulófélben lévő faanyag
vízszállító edényeiben a száradáskor fellépő feszültségek következtében AE kibocsátás detektálható.
A vizsgálatok kísérleti stádiumban vannak.
3.6.3. Akuszto-ultrahang
A 1980-as évek közepén jelent meg előszóra szakirodalomban az akuszto-ultrahangos (AU)
technika. A vizsgálati módszer tulajdonképpen az akusztikus emissziós és ultrahangos vizsgálatokat
ötvözi. A faiparban ragasztott kötések és ragasztott szerkezetek szilárdsági vizsgálataihoz
használható- Az AU becslő paraméter és a szakítószilárdság között lévő 0,82-es korrelációs
együttható nagyon jónak mondható. Az AU becslőparaméter a hossztoldáson és alapanyagon
keresztül mért RMS feszültség hányadosa. Az RMS feszültség az akusztikus jel energiájával
arányos. A ragasztott kötések vizsgálatán túl a módszer alkalmas a faanyagban még kezdeti stádiumban
lévő korhadások kimutatására is.
3.6.4. Mikrohullám
A faanyagok vizsgálatához az iparban már számos helyen alkalmazott módszer során a használt
mikrohullám frekvencia 10 GHz. A legösszetettebb rendszerek alkalmasak nedves-száraz
sűrűség, nedvességtartalom és dielektromos állandók mérésére. Mivel a dielektromos állandók
függnek az anatómiai iránytól, ezért lokális rostkifutások és ezzel göcsök helyei és mértéke határozható
meg általa. A három paraméteres rendszer a következő mikrohullám paramétereket méri:
- Abszorpció a fában (nedvességtartalom függő)
- Fáziskésés a fában (a fa száraz tömegétől és nedvességtartalmától függ)
- Depolarizáció a fában (a rostkifutás és nedvességtartalom határozza meg)
A göcsök lokalizálásához kisebb hullámhosszt célszerű választani. A 10 GHz-hez tartozó hullámhossz
3 cm. A módszer a gyakorlatban még nem terjedt el.
3.6.5. Nukleáris módszerek (Sűrűség mérése gamma-sugárzással)
Forgácslapok gyártása során folyamatos minőség-ellenőrzés egyik lépése a sűrűség mérés. A
sűrűséget úgy mérik, hogy gamma-sugárzással átvilágítják a gyártósoron levő lapot. A rendszer
egy sugárforrásból és egy detektorból áll. Leggyakrabban az Am-241-es sugárforrást használnak,
amely γ sugárzásának energiája 59 keV. Ez a legelterjedtebb sugárforrás, mert amikor a faanyag
vizsgálatához γ sugárzást alkalmazunk, a fa kis sűrűsége és alacsony átlagrendszáma miatt
célszerű a kisebb energiaszinteket választani.
A gamma-sugárzás és az anyag meghatározó kölcsönhatási formái a következők:
- Foto-effektus (meghatározó az alacsony energiákon)
Roncsolásmentes favizsgálati módszerek 29/40